Re: Shukaku

by **Shukaku** Hétf. Aug. 10 2015, 10:01

Aincradi Angyalkák

Shukaku - Page 2 34xmk2o

Nem egy NPC, hanem egy egész csoport lenne. Azokról a gyerekekről van szó, akik nagyon fiatalon léptek be a játékba. Játékosok egy csoportja magukhoz vette őket, és jelengel a Főtér melletti "árvaházban" élnek. Megjelentek már a karácsonyi eventen, és Shunál is több helyen, és vannak még velük terveim, így hát megpályáznám őket. Ha ez lehetséges, akkor meg is írom az élményt, és abból majd minden kiderül. :3

Köszönöm szépen!

LINK

by **Cardinal** Hétf. Aug. 10 2015, 14:28

Osu!

Kérem az élményt majd ide belinkelni, ha megtetted, jöhet nekik az adatlap és utána használhatod a sereged Very Happy

Elfogadom a pályázatot.

by **Shukaku** Vas. Nov. 08 2015, 09:38

Ötvenedik szint, újabb pályázatok. Smile

Timidus

Special Snowflake: Mivel Timike az idomártól független entitás, és ezt Kayaba Bácsi már az indikátorán is jelezte, így ildomos, hogy a saját inventoryján (nyeregtáska) kívül, más dolgai is személyesek legyenek. Arra a menürészre, ahol Shu az arénában a potionokat adhatja neki, immár felszerelések is ráhúzhatóak. Fegyvert ugyan még mindig nem használhat, és szüksége sincs rá, ám a tierjének megfelelő felszereléseket, és azok módosítóit ő is megkapja, ám ez kizárólag az ő statjait emeli, az idomárra nem hat vissza. Ezen kívül az itemeket is úgy használhatja ezáltal, akár a játékosok. A képesség permanens.

Shu

Fith-Fath: Shu már annyi időt töltött el a petekkel, és különösen Timivel, hogy a SAO rendszere kezdi egynek kezelni őket... talán. Az új képességgel Shu képes egy sárkány alakot felvenni, egy inverz Timidust, tehát feketét és nyugatit (Toothless). Ezt a formát addig tartja meg, ameddig szeretné, azonban rengeteg változással jár. Elveszíti a saját képességeit és az erőpontjait is, helyette ő is irányítással támad, ám ebben az alakban, ahogy a petek sem, ő sem tud kristályt használni. Saját képességei helyére Timi és az ő kissé módosított képijei kerülnek, és ahogy a peteknek, neki is csak három lehet, tehát Potion Bite helyett Venom Bite, és a plusz negyed támadás helyett, az ellenfél támadásának a negyedét tudná elvenni (harmadikon még gondolkodom). A forma itt is bébi alakban kezdődne, és ugyanannyi Exp-t kellene gyűjtenie a fejlődéshez, mint amennyit anno Timinek kellett, így a képességei is csak akkor jönnének elő, ha eléri a megfelelő szintet, azaz a második képesség 450 Exp múlva, a harmadik pedig 10100 Exp múlva. A képesség passzív, tehát csak egyszer kell rá dobni egy harcban, utána automatikusan működik minden körben, az így kapott megváltozott képességekre viszont ugyanúgy dobni kell.

by **Cardinal** Vas. Nov. 08 2015, 11:31

Osu!

Pet fejlődéséhez (és ezáltal a harmadik képességéhez) egy mesélő engedélye is szükséges, amit küldetések végén kaphatsz meg.

Másrészt egy permanens és két passzív képességed lehet, mindkét limitet elérted, így mindkét képesség csak aktív lehet.

by **Shukaku** Vas. Nov. 08 2015, 11:40

Klein írta:Osu!

Pet fejlődéséhez (és ezáltal a harmadik képességéhez) egy mesélő engedélye is szükséges, amit küldetések végén kaphatsz meg.

Másrészt egy permanens és két passzív képességed lehet, mindkét limitet elérted, így mindkét képesség csak aktív lehet.

Egy passzívot pályáztam, a szafarista, és tudtommal nem pályáztam még permanens képit, de javíts ki, ha tévedek. Embarassed

Emellett csak tudni szeretném, hogy majd ha megvan a petfejlődés, mivel a szintem már megvan hozzá, megfelelnek-e ezek a képik, és akkor arra kérek fel egy mesélőt. Amíg nem tudom, addig nem tud mire a mesélő sem mesét építeni.

by **Cardinal** Vas. Nov. 08 2015, 12:02

Level Downra nem kell dobnod sem, szóval permanens képinek számít. A képiket meg szeretném aktív változatban is látni, mielőtt véleményezem őket. Illetve Timi képijénél előbb a mesélői engedélyt szeretném látni egy küldid végén Very Happy

by **Shukaku** Vas. Nov. 08 2015, 12:08

A küldetést arra szeretném építtetni, hogy hogyan változik Timi, hogyan barátkoznak meg az új képijeikkel. Ez lenne tulajdonképpen a pályázat sokszavas része. A képit meg nagyon félreértetted, gyere fel facera kérlek. Embarassed

by **Shukaku** Pént. Nov. 13 2015, 20:58

Nyo, miután megbeszéltük a dolgokat, íme a képességek:

Timidus

Special Snowflake: Mivel Timike az idomártól független entitás, és ezt Kayaba Bácsi már az indikátorán is jelezte, így ildomos, hogy a saját inventoryján (nyeregtáska) kívül, más dolgai is személyesek legyenek. Arra a menürészre, ahol Shu az arénában a potionokat adhatja neki, immár felszerelések is ráhúzhatóak. Fegyvert ugyan még mindig nem használhat, és szüksége sincs rá, ám a tierjének megfelelő felszereléseket, és azok módosítóinak felét ő is megkapja, ám ez kizárólag az ő statjait emeli, az idomárra nem hat vissza. Ezen kívül az itemeket is úgy használhatja ezáltal, akár a játékosok. A képesség permanens.

Shu

Sacrificium: Shu véráldozatot mutat be a képesség által, amellyel Kayaba áldását kéri Timidusra... azaz maximum 50 életpont (HP) elveszítésével maximum 25 akármilyen pontot kap a sárkány egy választott statjára. A képesség aktív, három körös hatóidővel és öt körös lehűlési idővel.

by **Cardinal** Hétf. Nov. 16 2015, 12:20

Osu!

Elfogadom a képességeket, de amíg Timidus nem kap engedélyt mesélőtől fejlődésre,és amíg nem írsz kerettörténetet/nem játszod ki őket, nem használhatod őket.

by **Shukaku** Kedd Nov. 17 2015, 18:49

Íme egy Shu :3

by **Shukaku** Szer. Május 04 2016, 18:35

-Te Timi... ha én turistacsalogató akarnék lenni, akkor tuti nem ezt írtam volna a brosúrába.
-Brosúrába?
-Úgy értem, hogy a Guide Book azt mondja erről a szintről: Az egész szint területe egy óriási havas dombság, tele meredek kráterekkel és halálos veszedelmekkel. A legtöbb játékos általában kerüli ezt a halálosnak nevezhető szintet.
-Most bezzeg érdekel a halálos veszedelem, ugye?
-Nem azért mondom... vagyis pont ezért mondom. Hogyhogy megengeded, hogy ide elmenjünk, míg más halálos veszedelembe meg nem nagyon akaródzol elengedni.
-Ugye nem gondolod, hogy csak úgy ki foglak engedni védett területen kívülre?
-De akkor hogyan fogunk horgászni? Itt nincsen kút mint a városokban... sőt, város sincsen, legalább is a prospektus szerint nincs.
-Ugye nem gondolod, hogy informálódás nélkül elviszlek egy ilyen különösen veszélyes szintre?
-Ugye nem gondolod, hogy egy kukkot is értek abból, amit mondasz?
Vágott vissza Shu, tipikusan csúfolódó hangnemben utánozva a barátját, persze széles mosollyal az arcán, mert sejtette, hogy a sárkány már mindent elintézett. Összecsomagolta hát a horgászfelszerelést, ami most sokkal több mindenből állt, mint amikor hagyományos területekre mennek pecázni. Volt fűrészük, jégcsákányuk, lapátjuk, meg minden ami kellhet, meg az is, ami nem, hiszen az eszköztárban úgyis elfér.
-A teleportkapu ötven méteres körzete még védett terület, de ne mászkálj el.
Kötötte a társa lelkére a sárkány, amikor megérkeztek a szintre, majd felreppent a magasba, és elindult egy kis fénypont irányába. A távcsőben látható volt, hogy egy igluról van szó, ám jócskán a védett területen kívül helyezkedett el. Pár perc múlva fel is ugrott egy ablak az idomár előtt, amely küldetést ajánlott fel neki, miszerint egy eszkimó családnak kell segítenie kifogni a napi betevőt. Máe ugrott is volna fel, hogy kövesse a sárkányt, hiszen azt hitte, hogy ez volt a meglepetés, ám eszébe jutott, hogy maradj parancsot kapott, szóval duzzogva visszaült a kapu lépcsőjére, és a kesztyűs kezeit kezdte egymáshoz dörzsölni. Viszonylag gyorsan felmelegedett azonban, amikor Timidus visszatért, méghozzá egy hatalmas kutya társaságában.
-Egy... malamut?
-A neve Ang-ki. Ő vezet majd el biztonságban minket a küldetés helyszínéhez, ahol tudsz majd horgászni.
-Nem tudtunk volna egyszerűen odarepülni? Tudom, hogy már nincs akkora lovaglás jártasságom, mint régen, de nem látok se vihart, se semmit.
Timidus félredöntötte a bal fülét, majd egyértelműen megrázta a fejét, és a kutya felé bökött.
-Ez az ő feladata a küldetésben.
-Jaaaa! Értem már.
Bólintott hatalmasat Shu, és közelebb lépett a kutyához, majd megpaskolta a fejét.
-Köszönjük szépen a segítséget, Ang! Mutasd kérlek az irányt!
És a kutya szó nélkül megfordult, és elindult egy irányba, Shu pedig bekapcsolva a nyomkövetését arra az esetre, ha a hóban hagyott nyomok néhol ne lennének egyértelműek, szó szerint a nyomaiban lépkedett. Nem tellett sok időbe, mire az iglu bejáratánál álltak, és kiderült, hogy a léket sem kell kivágni, már minden elő volt készítve. Shu próbált társalogni az eszkimókkal, ám úgy tűnt, hogy buta NPC-knek tervezték őket, és párszavas válaszokon kívül nem tudtak többet mondani, és csak alapvető, a küldetéshez kapcsolódó dolgokra válaszoltak. Így tehát az idomár megvonta a vállát, leült a odakészített kis székecskére, és belógatta a csalit. Szinte azonnal felugrott az üzenet, miszerint elérte a horgászat jártasság legfelső fokát, ő pedig ugyanolyan hálás mosollyal fogadta, mint amikor először kapta meg ezt az üzenetet. Kayaba gratulált neki személyesen a kitartásáért, ráadásul egy jelvénnyel is jutalmazta a nemrég újonnan bekerültek közül. A csöndes várakozás egy idő után rendkívül unalmassá vált, így Shu olyasmibe kezdett bele, amit Timi soha nem értett meg, és még mindig nehezen tudott kezelni.
-Azt mondták, hogy itt nehezebb kihúzni a halakat...
-Tudom. Ott voltam melletted.
-Nem félsz attól, hogy berántanak minket?
-Nem. Ezerszer csináltad már a mozdulatsort, Shu, el sem tudod rontani.
-Azt mondod, hogy bízzam magam a rendszerre?
-Ha félsz attól, hogy a jég alá kerülsz, akkor igen.
A lány megvonta a vállát, és bólintott. Igazából nem félt, tudta jól, hogy a damil előbb szakadna el, minthogy őt berántsa akár még súlyemelés nélkül is, és nem is vágtak akkora léket, hogy átférjen rajta... de Timinek egyelőre nem eset le, hogy csak csevegni akart. Eltelt pár perc, párszor be is rántotta a botot a szokásos kicsit balra, gyorsan jobbra majd fel mozdulatsorral, ami azonnal az eszköztárába helyezte a halakat... de ez nem enyhített az unalmán, így újra próbálkozott.
-És... mi van, ha eltörik a bot?
-Aincrad legdrágább pecabotja van nálad, Shu. A damil elszakadhat, mert azt közepes méretű halakhoz vettük, de a bot nem fog eltörni.
És még mindig csak hat halnál jártak a tízből, ám most egy nagyon jó kérdés jutott a lány eszébe.
-Hogy találtad meg egyáltalán ezt a küldetést?
-A főtéren egy csapat fura srác beszélt róla. Ugyanolyan szőkék voltak és magasak, és rövidnadrágban voltak, miközben mindenkin nagykabát volt, és arról beszéltek, hogy befűtöttek az igluban, majd beleugrottak a vízbe. Gondolom ők a nehezebbet választották, és ahhoz nagyobb léket kaptak, bár azt nem értem, hogy ez a cselekménysor miben könnyítette meg a feladat teljesítését.
-Szauna, Timi. Valahol Skandináviában csinálják ezt, hogy bemennek egy nagyon meleg szobába, ilyen gőzfürdő féleség, amit a Tenglo Fürdőben is láttál, majd beleugranak a hideg vízbe. Sok ilyen kép meg gif volt a neten amikor mínusz sok fokban úszkáltak napozóágyakon... de azt ne kérdezd, hogy mire jó nekik. Éééés tíz! Meg is vagyunk, már csak meg kell nekik sütni.
Gondolta Shu, ám semmi nem volt ilyen egyszerű ezeken a magas szinteken, a felaggatott halak ugyanis nem várt vendéget vonzottak a közelükbe egy nagy fehér maci formájában. Shu megforgatta a szemeit, nyugodtan letette a kezéből a tűzszerszámot, amivel eddig ügyködött, és lassan a medve elé sétált, majd megejtette a jedi trükköt, bekapcsolva a képességét, és a saját készletéből a medve felé nyújtott egy nagy darab halat.
-Menj innen maci, mindjárt végzünk!
És a medve el is indult, az idomár pedig rendkívül boldog volt, hogy ezt is meg tudta oldani bonyodalmak nélkül, a boldogsága azonban nem tartott sokáig. A képesség általában elég ideig fent volt ahhoz, hogy rávegye a mobot a távozásra, és visszaálljon a rend, ráadásul legtöbbször semmilyen velük tartó játékost nem akart megtámadni az idő alatt... a képesség azonban nem hatott az NPC-kre, főleg nem a medvére nagyon is vicsorgó és morgó, támadólag fellépő NPC kutyákra.
-Timííí!
Sikkantotta Shu, és igazából tőle nem is tellett többre, ám a sárkány már ugrott is, elröppent a medve mellett, és végigszántotta az oldalát, a mob pedig pixelekre bomlott, Shu eszköztára pedig újabb adag hússal bővült, na meg persze egy másik gratuláló üzenettel is, a vadászat jártasságról.
-Ennyit tehettem.
-Tudom, tudom... süssük meg nekik a halakat, és menjünk. Elég volt ennyi izgalom mára.
További incidens nem is nagyon akadt, a tűzifa belobbant, szerencsére annak a gyűjtögetésével egy teljesen kopár és havas tájon még a küldetés kitalálói sem szívatták meg őket, a sütés pedig már rutinból ment, kimaxolva ezzel a főzés jártasságot is. Az eszkimók egyfajta és egyszerűen elkészíthető halat kértek, így még csak nem is volt izgalmas az elkészítése... a küldetés teljesítését jelző panel azonban csak nem akart felugrani. Az eszkimók az igluba invitálták őket, majd ismét megjelent a kutya, egy hatalmas flaskával a nyakában.
-Izé... ugye nem rumot szeretnének velünk itatni? Én... nem szeretem a rumot... azt hiszem... ne tessenek haragudni...
Az eszkimó azonban csak megrázta a fejét, és csak két szót hajtogatott.
-Kippis! Salmiakkikossu!
És már nyújtotta is a poharat amiben valami fura fekete lé volt, aminek a szaga a medvecukoréra emlékeztetett... és nyilvánvalóan alkoholos volt. Shu elhúzta a száját, de mivel úgy tűnt, hogy udvariatlanság lenne visszautasítani, így hát lehunyt szemmel de legyűrte magába. Az volt a szerencséjük, hogy Timinek nem adtak, mert akkor itt hagyta volna az egész küldetést. Úgy tűnik azonban, hogy ez jócskán a quest része volt, ugyanis nemcsak, hogy a küldetést teljesítette ezzel, hanem még az ital receptjét is megkapta, aminek nem különösebben gondolta, hogy valaha hasznát veszi majd... de azért úgy döntött, hogy beletűzi a receptjei közé. A visszautat még a kutyussal tették meg a kapuig, hogy fontosnak érezhesse magát, ám utána azonnal hazateleportáltak.

Gondolom 127 jelvény birtoklása elég ahhoz, hogy meglegyen a tíz mind vadászat mind horgászat részről, de itt vannak felsorolva.

Főzésnél Shu évek óta kísérletezik a peteknek eledel gyártásával, és mesterszendvicseket osztogat a kicsiknek (1 2 3 4 5 6 7 8 9)

A lovaglást legtöbbször harcoknál használja, de a nyereg sokszor meg van említve, amihez még táska is van (1 2 3 4 5 6 7 8 9)

by **Cardinal** Vas. Május 08 2016, 11:02

Osu!

Elfogadom a pályázatot.

by **Shukaku** Szer. Júl. 06 2016, 20:07

1:

Kód:: Ez a küldetés Dungeonnak minősül, csapatküldetés, teljesítése a te szinteden egyedül lehetetlen. Kérlek fordulj vissza, és hozd el legalább három társadat!

Ismételte el sokadszorra a kripta előtt álló öreg sírásó, Shu azonban újfent megrázta a fejét.
-Á-áá! Menni fog egyedül is! Majd meglátod!
-Nem fog.
Jelentette ki Timidus, Shu azonban még lihegve ugyan, de leintette.
-Ejnye Timi, nem hiszel bennem?
-A saját számításaimban jobban bízom mint a tiédben.
-Ez nem számítás, ez eltökéltség. Meg kell tudnom, hogy mi van odalent!
-Akkor gyere vissza csapattal, ahogy az úr kérte.
-De Timííí! Nekünk kell megtudni, nem a többieknek!
-Harminchetedszerre próbálkozunk, Shu.
-És mindig egyre messzebb és messzebb jutunk, nem?
-De.
-És minden szintért több és több tapasztalatpontot kapunk. Te eddig szeretted a tapasztalatpontokat.
-Tudod jól, hogy már nem számítanak a tapasztalatpontok az ötvenes szint kinyitásáig.
-Jó, de akkor meg muris! Tökre Indiana Jones feelingje van.
-Azt látom, hogy élvezed. Mi az az Indiana Jones?
-Han Solo ikertestvére, aki egy régész, és több ezer éves műtárgyakat robbant fel dinamittal azért, hogy eljusson másik több ezer éves műtárgyakhoz, amiket majd megvédhet a gonoszoktól.
-Nem hangzik logikusnak.
-Ez egy játék, Timi. De akkor vegyük át még egyszer! Ahogy belépünk nyílcsapda van. Ott először felugrunk, majd leguggolunk, majd bal, bal, jobb, ugrás, fel. Ugye?
-Igen. Utána a futóhomok fölött a második, az ötödik és a hetedik kötél kígyó, azokba nem szabad belekapaszkodnod, de még mindig nem értem, hogy miért nem repülhetünk át rajta egyszerűen.
-Mert az nem muris. Végre van egy muris küldetés, amihez kell az akrobatika. Nem fogok csalni.
-Ahol az ugrás kellett volna, ott engedted, hogy átvigyelek.
-Mert... mert ugrásom az nincs.
-Nem véletlenül ismétli el az öreg sokadszorra, hogy csapattal kell jönnöd. A dungeon befejezéséhez valószínűsíthetően minden jártasságra szükség lesz.
-Nem is! A zárnyitás sem kellett, simán besurrantunk a rácsok között.
-Ami két Gyenge Kinézet Kristályba került minden alkalommal, amikor odáig eljutottunk.
-Az most mindegy! Nem mintha olyan sokan vennének tőlem kristályokat, és ne lenne egy halom nyersanyagom a virágszedésből. Na, de vissza a játékhoz. Amikor leesnek a padlók, az tök könnyű, mert pont a film főcímdalának ütemére kell ugrálni, arra már másodszorra rájöttem.
-Lopakodni viszont még mindig nem tudsz, így minden alkalommal fel fogod kelteni a csontvázakat és a zombikat.
-Nem mintha utol tudnának érni valaha is, és látás sem kellett, hála a bányász sisakomnak. Egyedül is meg tudjuk csinálni! Tudom!
-Mégis honnan?
A sárkány kérdésére azonnali és egyértelmű válasz érkezett, amikor az idomár a barlang mennyezetére mutatott, a belevésett Nap szimbólumra. Ilyet találtak a sírok feltárásánál is, és azt is egyedül találták, szóval Shu meg volt róla győződve, hogy ezt is egyedül kell felderíteniük. Az NPC persze még jó párszor elmondta a maga kis mondókáját, de Shu visszatért másnap, és visszatért harmadnap is. Kicsit olyan hangulata volt az egésznek, mint az Edge of Tomorrow visszatéregetős jeleneteit nézni, de az elszántság lángja nem lanyhadt a lányban, bár egy idő után már Timi diktálta az ütemet, mert ő ennyi mindent nem tudott a fejében tartani. Jobbra, majd kétszer balra, kétszer jobbra, három elágazásig előre, majd megint balra, majd háromszor jobbra. Elég nehéz egy útvesztő anélkül is, hogy egy hatalmas szikla görögne az utadban. Jó, persze, klisé, de nyomozni lehet, és agyalni kell nem pedig öldökölni. Az utolsó résznél beugrani az egyik falba vájt üregbe, a harmadikba, mert a másik kettőnél magukhoz ölelnek a falból kinyúló kezek vagy csápok... és...
-Háhá! Mondtam, hogy sikerülni fog! Megállt a szikla, és nem lettünk kidobva megint a barlang elé!
-Súlyemelésed viszont nincs.
-És? Megállt magától, nem nekem kellett lebirkóznom.
-Shu...
Timidus csak rámutatott a sziklára, ami pontosan a kapuban állt meg. Abban a kapuban, amerre nekik tovább kellett volna menniük.
-Jajj nemáááár! Oké, akkor csinálunk emelőt. Csigasort. Vaaaagy... vagy megszerezzük azt a kaszásos itemet, ami ad plusz jártasságot. Tuti, hogy emögött az ajtó mögött lesz a vége! Látod, mondtam, hogy nem kell sokszor próbálkozni.
-Kilencvenhetedik alkalommal veselkedtél neki a próbának.
Shu csak megvonta a vállát, és megigazította a frizuját, majd felemelte a Hazatérés Kristályt.
-Nézd a jó oldalát! A mesés küldi óta nem tetszett még így semmi, és most legalább ezzel mehetünk haza, nem pedig valamelyik csapda jóvoltából.
Az unalom az egy dolog. Azt Timidus még könnyedén elviselte volna, ha cserébe a társa jól érzi magát. De az értelem nélküliség... nos az még akkor is fájt neki, ha cserébe ötszázöt Exp volt a jutalom.

by **Cardinal** Csüt. Júl. 07 2016, 10:54

Osu!

Elfogadom a pályázatot Rest in peace

by **Shukaku** Hétf. Júl. 11 2016, 16:55

Nevelés Kesztyűjés Második Petecske Pályázat

-Shu, ez döglött.
-Nem ez, hanem ő, és ha halott lenne, akkor már elpixeleződött volna.
Nyomta le a sárkány fejét a lány a magas fűbe, és tovább figyelte az elhagyott kis állatkölyköt. Végignézték, ahogy a nagyobbak rámordultak, ellökték maguktól, és elporoszkáltak a naplementébe, míg a kölyök itt maradt egyedül a szavanna kellős közepén. Egyelőre nem akart közbeavatkozni, csak figyelte az eseményeket.
-Szerinted éhes?
-Szerintem döglött.
-Jajj már!
-Ne mondd, hogy te nem érzed ezt a szagot.
-Az mindegy...
Korholta le a lány a barátját, de azért ő is befogta az orrát, miközben a menüjében kotorászott, majd egy csirkecombot halászott elő az ételes dobozából, és az állat elé hajította. Az állat először csak szaglászni kezdett, majd az egyik, azt követően pedig a másik szemét és kinyitotta, a következő pillanatban pedig rávetette magát az ételre, Shu pedig ráöltötte a nyelvét Timire.
-Látod? Nem döglött. Ezek az állatok döge...
Kezdte volna a tanmesét, ám hatalmas krahácsolás szakította meg a beszédét, és felnézvén egyértelművé vállt, hogy ki a felelős mindezért. A mob kezdett köhécselni, Shu pedig felborítva a megfigyelés minden szabályát, kiugrott a fűből és odafutott hozzá. Nem kellett sok ész ahhoz, hogy meglássa, a mohó kölyök torkán bizony megakadt a csirkecsont, és éppen azon van, hogy beteljesítse Timidus jóslatát. Shu csak egy pillantást vetett a sárkányra, majd azonnal lehívta a menüjét, és magára öltötte a Nevelés Kesztyűjét. Ha már kesztyű, akkor használjuk is úgy, és ne puszta kézzel nyúlkáljunk egy dögevő vad szájába. Az életmentés vélhetően a szelídítés egy igen magas szintű formája, a lényeg azonban az, hogy a kesztyű felvillant, a mob megmenekült, az indikátora pedig megváltozott, és ahogy Shu lihegve a földre került, úgy került az ölébe lihegve a jószág is, csak éppen sokkal nyálasabban lihegve. Timidus még nem lépett közbe, ugyanis mással volt elfoglalva, ám amint ránézett az indikátorra, bólintott.
-Elveszítettem a kapcsolatot Mesterkével.
-Micsoda?!
-Nem tudok vele kapcsolatba lépni. Ő azonban itt egy pet. Nyisd meg a levelet.
-Levelet?
A sárkány megforgatta a szemét, egyik kezével az újdonsült pet fejét tartotta el, a másikkal az idomár kezét ragadta meg, és megnyitotta a rendszerüzenetet, ami a Legendás Pet elvesztéséről, és a Legendás Fegyver új képességéről tájékoztatta őket. Shu átfutotta, majd ránézett az ölében ficergő szőrpamacsra.
-Akkor... ő most harci pet?
-Igen.
-Yena. Ez lesz a neved. Tetszik, pirurka?
A kis hiéna rá se hederített az idomárra, helyette a torkából kioperált csonton kezdett rágódni, aminek most már Shu elővigyázatosan fogta a másik felét, míg a szabad kezével a kölyök fejét simogatta, de azért bármennyire is imádta az állatokat, őt nem tudta magához ölelve nyomorgatni, és még ő is fintorgott.
-Hú... hát tényleg nincs kellemes illata. Hazavisszük és megmosdatjuk. Oki?
-És megnézed a képességét.
-Képességét?
-Harci pet.
-Jajj, hogy te mindig csak erre tudsz gondolni! Előbb esetleg beszélhetnél vele.
-Próbáltam. Olyan mint Jackal. Nem érti a nyelvünket...

Plague: Yena kedvenc táplálékai közé nem éppen a légínycsiklandozóbb falatok tartoznak, és ez a leheletén is érződik, ezáltal pedig a harapásán. Képessége émelygést, dezorientáltságot és hányingert okoz, a gyengébb gyomrúaknak ennél akár többet is. Ennek hatására az ellenfél ügyetlenebbé válik, a következő sikeres támadása d10X10 százalékot sebez. Lehűlési ideje három kör.

by **Cardinal** Hétf. Júl. 11 2016, 20:56

Osu!

Javaslom a fürdést meg a tic-tacot, biztos segít. Elfogadom a pályázatot!

by **Shukaku** Szer. Júl. 20 2016, 10:06

Timike fejlődik

-Yena, ül!
Próbálkozott újra Shu, és lenyomta a hiéna hátsó felét a földre, miközben azon ügyködött, hogy a pofájából kihúzogassa a tüskéket, amiket egy sünnel való harc során szerzett, és amik folyamatosan eszegették az életpontjait, persze csak nagyon lassan. Yena természetesen nem akaródzott leülni, Shunak pedig semmilyen olyan képessége nem volt, amivel lefoghatná a társát. Az idomáros képességével már próbálkozott, az hatástalan volt. Egyre gyakrabban nézegetett a kesztyű felé, aminek volt nyugtató hatása, de még nem vette rá a lélek, hogy használja.
-Jajj csak egy kicsit maradj már nyugton! Hogy van az, hogy a harcban meg folyamatosan szót fogadsz?
-Harci pet. Ez a dolga. Úgy tudtam, hogy nem akarsz engedelmes robotokat.
-De engedelmes hiéna igazán lehetne. Inkább gyógyítsd!
-Felesleges.
-De már fél életen van a HP-ja!
-Ami azt jelenti, hogy még majdnem tíz percünk van. A tüske öt másodpercenként sebez egyet.
-Jó, de mi van ha ő is fél?
-Nem fél. Játszik. Ezért tudod nehezen kivenni belőle a tüskét.
-Inkább segíts!
Nem mintha a sárkány eddig nem segített volna, és ezt Shu is tudta, ám a pettel való viaskodás kicsit felbosszantotta. Timi társaságában nem nagyon kellett igazán állatot tartania, és Yenával foglalkozni egészen más volt, mint a sárkánnyal, amit miután végre végeztek a pet ápolgatásával, fel is vetett Timinek.
-Érdekes, hogy mennyire különböztök. Cearso tényleg azt mondta, hogy egyre jobban hasonlítasz ránk?
-Igen, és ez véleményem szerint természetes velejárója az emberekkel töltött időnek.
-És mi van az érzelmekkel?
-Magad sem lehetsz biztos abban, hogy az érzelmeid mennyire létezőek vagy tanultak.
-Öntudat?
-Te hogyan bizonyítanád be, hogy neked van?
-Jó, jó. Hmm... tanultuk bioszból, hogy az alkotás az emberi jellemző. Mármint a majmok is csinálnak eszközöket, de ritkán tanítják meg a következő generációt is a használatára... amikor meg igen, azt meg véletlennek mondják. Viszont...
Elgondolkodott egy pillanatra azon, hogy mit is kérdezhetne, amit még nem kérdezett, majd elmosolyodott, mert eszébe jutott valami. Előtte persze még rápillantott Yenára, aki ezúttal egy gyíkot üldözött. Legalább az veszélytelen volt rá nézve.
-Tudsz verset írni?
-Tudok. Miért kérded?
-Azt mondták, hogy a művészet, az alkotás, a kreativitás is az ember sajátja. Jó pár éve csinálnak már ilyen random versgyártó programokat, de azok vackok. Viszont pár éve volt egy AI, akinek beküldték a művét egy pályázatra, és túljutott az első fordulón. Úgy emlékszem, hogy ezerötszáz műből tizet AI írt. A zsűri valami olyasmit mondott, hogy jól felépített novella volt, de jobban ki kellett volna dolgozni a karaktereket.
-Bizonyítana neked valamit, ha verset írnék?
-Nem. De érdekel, hogy mit írnál. Olvastam fel neked verseket, szóval tudod, hogy milyen.
-Miről szóljon?
-Hmm... szóljon az emberekről.
-Haiku?
-Az túl egyszerű. Legyen rendes rímes vers.
A sárkány bólintott, majd belekezdett a szavalásba.

Minden eltűnik a hatalmas nyájban
mint láthatatlan ördögök sírjuk felett.
Térjetek meg. Az őrület anyátlan
sárga tornyai düledeznek. Repedt
falai nem tartják tovább az eget.

Az élet ébren történik igazán.
Éberen vétkezünk, és álomra fogjuk,
élünk a feliratok hazug vigaszán,
ahogyan mindig is megszoktuk,
hisz választottuk’ választottuk.

Folyton változó ki a gyászoló,
tudata mélyén egy régi útlevél
és egy régen megkergült tájoló,
mely magába vezet, már csek benne él
mint lyukas, omladozó védőfedél.*

Shu szájtátva hallgatta a sárkány szavait. Azt tudta nagyon jól, hogy Timi memóriájából rímeket előkaparni gyerekjáték lesz, ahogyan azt is tudta, hogy képes értelmes mondatokat alkotni... ám egyvalamin komolyan meglepődött.
-Mikor tanultál te meg ilyen képekben beszélni?
-Úgy vettem észre, hogy a verseitek elengedhetetlen elemei a Költői képek, mint a hasonlat, a metafora, a megszemélyesítés és az allegória. Ezeket alkalmaztam, hogy verset alkossak neked.
-De... ez gyönyörű volt! Miért nem használsz ilyen szép szavakat úgy... úgy általában?
-Mert feleslegesek. Csak megnehezítik a megértést, és úgyis csak a lényeget jegyzed meg. A körítés elveszik.
-Mint könnyek az esőben, mi?
Bökte oldalba Shu a barátját, Timi pedig bólintott. A legtöbb könyv és filmélményt már megosztotta vele, és amiket itt bent olvasott vagy tapasztalt, azokról is rendre beszámolt, így ezeket az utalásokat Timi általában értette. Azóta, hogy Shu megajándékozta egy közmondás gyűjteménnyel, már ezekkel sem voltak komoly nehézségei, és úgy tűnik értette is azt, hogy mire valók, még akkor is, ha nem értett egyet a szükségességükkel. Shu verset kért, így Shu verset kapott, de ettől még Timi közlési stílusa nem fog változni. Változott azonban más, olyasmi, amit inkább Timi várt jobban, mint Shu. Egy éles villanás, amire még Yena is felfigyelt, majd a sárkány kissé nagyobb méretű példánya jelent meg a lány mellett. Az idomár szívéről hatalmas kő esett le, hiszen Timidus nem lett hatalmas, csak éppen nagy... elég nagy, de nem hatalmas. Így viszont legalább boldogan befúrhatta magát az ölébe, a mancsai közé, és ami még szebbé tette a pillanatot, hogy Yena pedig az ő ölébe furakodott be. A sárkány átölelte mindkettőjüket, majd lepillantott a lányra, aki viszont az eget nézte. Mindketten tudták, hogy mire gondol a másik. Shu megforgatta a szemét, és megnyitotta a menüjét, hogy Timi elolvashassa az új képességét, őt viszont nem érdekelte. Biztonságban volt. Minden tökéletes. Itt van neki Timidus és Yena, van otthona, ahol pedig Frilina várja őt, odafentről pedig egy Isten vigyáz rájuk. Minden tökéletes.

*A vers megírásához egy Random Poetry Generatort és egy rímszótárat használtam, igen nagy százalékban valóban egy program alkotása.

by **Cardinal** Kedd Nov. 22 2016, 15:45

Timike fejlődik. Elfogadom a pályázatot.

by Ajánlott tartalom