Goblin láz

by **Kazura** Kedd Szept. 22 2015, 17:42

Igencsak érdekes olvasmánnyal szembesültem a minap. Miután nemrég megnyílt számomra az első 20 szint bejárásának lehetősége gondoltam kapva kapok az alkalmon, ám döbbenten vettem észre, hogy több mint a felük kobold megszállás alatt áll. Korábban nem gondoltam, hogy ilyen rossz a helyzet és sajnálatos módon a háttérben húzódó eseményekről sem volt sok fogalmam, tekintve, hogy a támadások során a szintem a Kezdetek Városához kötött. Most viszont mind az Aincradi Hírmondó, mind az újonnan indult Füleselő is megjelentetett egy cikket a témával kapcsolatban. Érdeklődésem a Shuék által szerkesztett iromány keltette fel, mivel korábban már bennem is megfogalmazódott, hogy a céhek miért is nem tettek a támadások ellen. Úgy tűnt, hogy a páros részt vett az eseményen, ezért úgy döntöttem felkeresem őket és rákérdezem a távlati céljaikra az üggyel kapcsolatban. A Szabad Rablás Boltocskát vettem először célba, de sajnos kiderült, hogy rossz helyen keresgélek. Így maradt a Dojo, ahol ugyan még nem jártam, de még megvolt a szórólap, amit anno Shukaku a kezembe nyomott. Úgy tűnik a szerencse rám mosolygott, mert bár láthatólag épp távozóban voltak éppen sikerült elcsípnem őket.
-Sziasztok! Rég találkoztunk-köszöntöttem a lányt és sárkányát.
-Szeretnék beszélni veletek, amennyiben nemzavarok. Esetleg bemehetnénk?
Úgy tűnt nem sikerült valami iszonyúan fontos elfoglaltsága közepette zavarnom az idomárt, így odabent folytathattuk a beszélgetést.
-Láttam a nemrég megjelentetett cikketeket a kobold invázióval kapcsolatban, igazából ezért is kerestelek fel benneteket. Sajnos legutóbb még nem volt meg a kellő szintem ahhoz, hogy érdemben bármit is tegyek, de a szintek visszaszerzésében már szeretnék aktívan is részt venni. Abban pedig teljesen egyet értek, hogy a legcélravezetőbb a céhes szinten történő összefogás. Érdekelne, hogy pontosan milyen terveitek vannak ez ügyben. Illetve megköszönném, ha megosztanátok velem, hogy milyen ellenállásba is ütköztetek azon a szinten ahol ti harcoltatok. Mekkora és milyen szervezettségű volt a sereg? Illetve pontosan mit értettetek a diplomáciai győzelem alatt, amit a cikkben említettetek?

by **Shukaku** Kedd Szept. 22 2015, 18:06

Na azért pontosítsunk, hogy ne legyenek félreértésre okot adó kijelentések. A céhek igenis tettek az invázió ellen, csak sajnálatos módon szétdarabolták az erejüket, és ezáltal nem voltak képesek felülkerekedni a jelentős létszámfölényben lévő kobikkal szemben. Csak nehogy valaki azt higgye, hogy félretájékoztatunk. A sors fura fintora, hogy az éppen távozóban lévő kis csapat pont oda, a Szabad Rablás Boltocskába tartott, ahol Kazura legelőször kereste őket. Ha picit később indul, talán félúton futnak össze, így azonban lehetőség volt arra, hogy megszemlélhesse a Dojot is. De először is az üdvözlés.
-Halihó! Hát... annyira azért nem volt az régen, de örülök, hogy látlak. Nem, nem zavarsz, gyere be nyugodtan. Ő Chizu, talán már ismered.
Mutatott az ajtó előtt strázsáló kislányra, aki azonnal vigyázba vágta magát.
-Ő éppen őrködik, szóval megszólalni sem szólalhat meg, de köszönt.
Kicsit kuncogott, amikor beljebb értek, a cipő levétele után, akkor viszont már halkan ugyan, de meg is magyarázta a dolgot.
-Ő ninja, és nagyon komolyan veszi a feladatát, mi pedig nem rontjuk el Timivel a játékát. Kedves lány egyébként, csak kicsit szeleburdi, de rengeteget segít.
Bekísérték a vendéget az egyik kisebb szobába, ahol egyetlen alacsony asztalka volt a bútorzat.
-Milyen teát szeretnél?
Lépett ki a konyhába, de a tolóajtót nyitva hagyta, így hallott mindent.
-Oh, akkor egy olvasónk már van! Annyira örülök! Láttad a rejtvényt? Meg... van valami amit te tennél még bele? Izé...
Látszott rajta, hogy nagyon boldog, és fellelkesült, de rá kellett térnie a lényegre.
-Hát... szívesen fogadunk minden segítséget, de a legjobb az lenne, ha céhestül jönnétek, és akkor megbeszélhetnénk mindent. Egyelőre a céhvezérek válaszait várjuk. És... örülök, hogy tetszik az ötletünk. Reméljük nekik is tetszeni fog. És... hát a terv csak annyi, hogy sorban szerezzük vissza a szinteket, együttes erővel. Nem nagy dolog, csak erre valamiért a vezérek soha nem gondolnak. Mindegyikük egyéni dicsőséget akar szerezni a saját csapatának. Az ellenállás pedig... hát...
Itt Timire sandított, aki bólintott, és sorolni kezdte az ellenállókat.
-Tíz hadosztálynyi harcos várt ránk, ez körülbelül ezer koboldot jelent osztagonként. Voltak mind közel-, mind távolsági harcos egységeik, és lovassággal is fel voltak szerelve. Nem voltak szervezetlenek, de nem alkalmaztak megfelelő stratégiát, ám mindössze a létszámfölényük is elég lett volna ahhoz, hogy győzzenek.
-A diplomáciai győzelem pedig az volt, hogy nem kellett harcolnunk, hanem békében élhetnek azon a szinten a kobik az emberekkel. Eleve azért támadtak meg minket, mert megunták, hogy az emberek kijárnak irtani őket, majd gyáván visszamenekülnek a falak mögé. Soha nem értettem, hogy mire jó az a mészárlás, amit csinálnak... de a koboldokkal sem értek egyet. Túlságosan bosszúszomjasok, és túl messzire mentek.
Közben elkészült a tea, és Shu le is tette az asztalra, majd ő is lecsüccsent a kispárnára, és várta a többi kérdést.

by **Kazura** Csüt. Szept. 24 2015, 21:46

-Nem, még nem volt alkalmunk találkozni. Üdv, a nevem Kazura.
Ugyan nem kaptam választ az üdvözlésre, de nem vettem zokon, főleg mert odabent az okát is megtudtam. Mosolyogva nyugtáztam, hogy a lány amerre csak tudja segíti a kisebbeket. Követtem vendéglátóimat a félreeső kis szobába, majd leültem az asztalka mellé.
-Igazán mindegy, rád bízom a választást-bár nem igazán akartam feltartani Shuékat, de gondoltam, hogy a lány inkább megszokásból mint illemből játsza a házigazda szerepét.
-Öhm, igen bár azzal nem annyira foglalkoztam. De ha időm engedi majd megpróbálkozom a megfejtésével-szabadkoztam.
-Igazság szerint, amiket az első számban említettetek mind érdekesnek hazgzott. Most így hirtelen ami eszembe jutott, hogy készíthetnétek interjúkat a frontharcosokkal, hogy milyen is az élet a fronton vagy valami hasonló? Esetleg taktikai tanácsokkal, hogyan is kerültek az élre.
Majd rátértünk jövetelem céljára.
-Szerintem, elég lenne, ha a céhvezérek összeülnének, úgy is ők képviselik a céhüket és az a tapasztalatom, hogy nagyobb létszámnál nehezebb a kompromisszumos megoldáselérése. Egyébként honnan veszed, hogy nem az Anarchisták céhvezérével beszélsz?-vigyorodtam el.
Egy kis hatásszünetet hagytam, reméltem, hogy sikerült kissé meglepnem beszélgetőpartnerem.
-Igazság szerint ez még nem hivatalos, de a céhünkben a vezéri szerep önkéntes módon vállalható és ha látható valamiféle esély az összefogásra szándékozom nem kimaradni belőle. Úgyhogy az Anarchisták céh támogatására számíthatsz. Azt sajnos nem tudom garantálni, hogy teljes létszámmal, de részt kívánunk venni az ellentámadásban.
Ezután végighallgattam Timidus beszámolóját. A számok megdöbbentettek.
Tízezer kobold?? Úristen! Ekkora túlerővel szemben van egyáltalán esélye egy összesített céhes haderőnek?? És ez csupán egyetlen szint.
-Ezek szerint sikerült megegyeznetek a koboldokkal? Ezt kissé furcsának találom. Gondolom volt valamilyen beépített számláló a rendszerben, ami elért egy bizonyos kobold halálozási számot és ez indította be ezt az eseményt. Elvégre akár szervezetten akár szervezetlenül ezek akkor is csak Mobok. Azért öljük őket, mert így tudunk fejlődni. Ha pedig minden egyes felbukkanó szörnyáradattal megbékélünk végül semmiféle ellenfél nem marad és megrekedünk egy szinten. Legalábbis én így látom.
Kissé elgondolkodom a hallottakon, közben az elém rakott teát szürcsölgetem.
-Ez igazán finom, köszönöm-hallatszik a dicséret.
-Abban egyetértünk, hogy az összefogás elengedhetetlen, de szerintem a gyorsaságra is hangsúlyt kell fektetni. Ha egyesével vesszük kezelésbe a szinteket, lehet, hogy a legfelső szinten tartózkodó koboldok túlságosan is megerősödnek, mire sorra kerülnek. Arról esetleg nem tudtok, hogy a többi szinteken is ilyen nagy létszámokba ütköztek a harcolók? Teszem azt ha az ellenállás mértéke azonosulna a szintek számával akkor szerintem 3-4 nagyobb csoporttal a magasabb szinteken lévő seregeket kellene először megsemmisíteni és lefelé haladni. Így elkerülhető lenne, hogy a legnehezebb ellenfélnek legyen ideje felkészülni. Illteve az ellenfél haderejének feldarabolása is célravezető lehetne, de ezt már tökéletesen csak éles helyzetben lehetne át. Figyelembe véve a mi haderőinket is.
Terveim felvázoltam, érdeklődve figyeltem mit szól hozzá a duó.

by **Shukaku** Pént. Szept. 25 2015, 06:48

Húú... ez egy hosszú beszélgetés lesz, és még nem tudom hova fogjuk bepasszítani a KT-t is. Very Happy

Na szóval!
-Áh, a frontosokat mindenki ismeri, csinálnak maguknak elég reklámot a buta ötleteikkel. Én azokról az emberekről szeretnék írni, akik tényleg érdekesek, és nem csak azért, mert ők a frontosok. De az interjú nagyon jó ötlet, lesz is a következő számban. Köszönöm szépen!
A következő feleletre persze már bólintott, de az kicsit meglepte, hogy Danee ilyen demokratikus módszerekhez folyamodott, ám vette a lapot, akkor is, ha csak vicc lett volna, és meghajolt a vezér előtt.
-Szerintünk is jobb ha egyelőre csak a vezéreket avatjuk be, de nem akarunk kizárni senkit, Aki szeretne jönni segíteni, az jöhet, és akkor jöhet a megbeszélésre is.
A fiú megdöbbenésén kicsit kuncogott, majd megrázta a fejét.
-Nem kell annyira megijedni. Pont ezért mondtam, hogy ésszel kell és nem erővel. Itt nem válik be az a taktika nélküli öldöklés, amit a frontosok csinálnak. Ezért is akarunk szervezkedni, nem csak nekik menni, mint múltkor. Legutóbb sem vezetett eredményre.
Ezután azonban már csak a szemét forgatta, és hol halk, hol hangosabb sóhajtásokkal, cüppögésekkel fejezte ki a nemtetszését.
-Látod? Pont ez a bajotok. Ezért veszítettek csomóan el szinteket. És ezért is támadtak meg minket a koboldok. El kéne felejteni már azt a butaságot, hogy ez a világ egy játék lenne. A petek elvileg, szerintetek ugyanolyan programok, mint a mobok. Mindenre képesek, amire ők is, vagy mi is. Érzelmeik vannak. Családjuk van. Képesek megkegyelmezni. A Bossok is képesek rá. Nem lehet csak így egy legyintéssel elintézni, hogy csak mobok. Vannak tényleg olyan mobok, akiknek állati intelligenciájuk van, de a koboldok nem ilyenek. Vagyis nem mind. Beszélgettem velük. Követeléseik voltak, és pont azért támadtak, amit te most elmondtál. Miattatok.
Kis szünetet tartott, és vett egy mély lélegzetet.
-Vagyis nem tudom, hogy miattad is, de amit elmondtál aszerint igen. Az emberek nem azért ölik a mobokat, mert úgy fejlődnek. Ez csak kifogás. Hazugság. Tudod hány koboldot öltem meg a csata előtt? Nullát. És más mobokból sem nagyon sokat. Egy kígyót és két varjút, és egy nagy skorpiót, akik ránk támadtak, és nem lehetett őket kikerülni. Nem mobozom, és mindjárt elérem az ötvenes szintet. Semmi szükség a fejlődéshez az öldöklésre, az emberek egyszerűen szeretnek öldökölni. Élvezik, ha erősebbek lehetnek. Ugyanolyanok, mint az intézetben a nagyobbak, akik csak heccből megvernek. És ezt unták meg a koboldok, és ezt akarja megtanítani nekünk Kayaba. Eddig mindig visszamenekülhettünk a falak mögé, mint a csúfolódó óvodások. Komolyan! Kimegyünk, lemészárolunk pár mobot, majd visszamenekülünk oda, ahol nem bánthatnak. Hát most már nem! Nem lett volna invázió, ha az emberek nem ilyen kegyetlenek, Kazura. Ezt maguk a koboldok mondták meg. Én vagyok a példa, hogy lehet fejlődni öldöklés nélkül, és az invázió a példa arra, hogy mihez vezet a mészárlás. Nagyon remélem, hogy most már a többiek is észbe kapnak... bár ahogy Reed ír, sajnos nem hiszem.
Szomorú, lemondó tekintet. Látszott benne annak a valakinek a fájdalma, aki mindent látott előre, de nem tudta megakadályozni, mert nem hisznek neki. A Kasszandra-komplexus gyötrelme. Shu elhallgatott, és csak a csészéjét bámulta. Timiduson volt a sor.
-A koboldoknak nincs miből megerősödniük. Nem kooperálnak egymással, és ők nem képesek az emberek itemeinek használatára, ahogyan én sem. Az idő jelenleg a mi oldalunkon van. Minden szinten más volt a koboldok száma. Ahol kevesen voltak, azok a szintek nem estek el. Most már csak a neheze maradt hátra, és mivel szervezettebbek, erődítményeket emeltek, ezért van szükség összehangolt csapásokra. A terved pedig kudarcos. Nincs elegendő vezetőnk három vagy négy csapatra, ráadásul a föntről lefelé haladás azt jelentené, hogy vélhetően a legnehezebb szinttel kezdjük, és a legkevesebb emberrel. Ki kell használnunk a lelkesedést, és az elején győzelmeket aratnunk a morál megtartása érdekében. Minél magasabb szintre érünk, annál kevesebben tudnak csatlakozni hozzánk, ha nincs meg a megfelelő szintjük. A legnehezebb ellenfél pedig vélhetően nem fog jobban készülni. A győzelmeik után bíznak az erejükben, és ezt fogjuk kihasználni. Mindig a legnehezebbet kell utoljára hagyni, mert ő elbizakodott. Ha az alsóbb szintek koboldjai azt látnák, hogy legyőztük a legerősebbet, valószínűleg összefognának ellenünk. Az utolsó mondatod pedig valóban csak a terepen érvényesül. Először meg kell tudnunk, hogy mekkora létszámú sereget tudunk felvonultatni, és melyik célpontot választjuk. Már jelentkeztek rajtad kívül is.

by **Kazura** Pént. Szept. 25 2015, 17:18

Kissé furcsán hatott, hogy ennyire ellenkező szemléletmód bontakozott ki a társalgás során, de rá kellett jönnöm, hogy annyira sok időt nem töltöttem eddig a lánnyal, hogy messzemenő következtetéseket vonhassak le a motivációiról. Úgy tűnik ennek most jött el az ideje.
-Úgy látszik a legalapvetőbb kérdés felett elsiklottam. Ami szinten minden párbeszédet meghatároz ebben a világban. Bár sejtem a választ, de rákérdezek: Shukaku, célod, hogy megnyisd az összes szintet és kijuss a játékból?
Megvártam a válaszát, majd ezúttal ezt is figyelembe véve folytattam.
-Véleményem és eddigi tapasztalataim szerint a legtöbb játékos fő motivációja az előbb említett kijutás. Abban egyetértek veled, hogy az emberek szeretik levezetni a feszültségüket. És pont emiatt alkották meg a videojátékokat. Az általad említett példát követve, azok akiket az intézetben megvernek és van rá lehetőségük, egy számítógépes játék karakterének bőrébe bújva teszik ezt másokkal. Persze nem azt állítom, hogy mindenkire igaz ez, de a nagy többségre igen. És valljuk be amíg nem kerültünk bele ezen karakterek bőrébe nem is volt ezzel semmi baj. Én azt vallom, hogy inkább egy játékon belül öldökölje a szörnyeket valaki tucatszámra, minthogy a valós életben vandálkodjon. Azzal, amit te mondasz, hogy ugyanolyan érző lényekként kezeljük a körülöttünk élő szörnyeket az egyén tényleg sajátjának mondja ezt a világot, egyszersmind lemond a kinti életéről. Legalábbis szerintem sokan így gondolják. Olyan ez egyébként, mintha neked azt mondanák, hogy holnaptól ne egyél zöldségeket, meg gyümölcsöt, mert azoknak is vannak ám érzéseik. Ez ennek a világnak a rendje. A Mobok elpixeleződnek, majd újak jelennek meg helyettük. Ami miránk már nem igazán érvényes. Sőt. De talán jobb lenne ezt az egészet nagyobb társaságban megbeszélni. Értem az álláspontodat és amennyiben a céhek vezérei is osztják hajlandó vagyok a békés megoldásra. Viszont ugyanígy a harc mellett szavazók táborába is gond nélkül becsatlakozom, ha látom, hogy nem meggyőzhetőek.
Ezután nem meglepő módon Timidus tért rá a dolgok stratégiai részére. Amivel szintén nem értettem egyet teljes mértékben.
-Ezek szerint véleményed szerint, ha az összes céhet nézzük sem lenne három vagy négy olyan játékos aki sikerrel elvállalhatná egy egység vezetői szerepét? Ezzel a hozzáállással nagy sikereket fogsz elérni a megbeszélésen-mosolyodtam el.
-Én alapvetőnek tartottam, hogy minden jelentkezőt első körben a Kiképzőtiszthez irányítunk, így teljes létszámmal mehetünk neki a 19-dik szintnek is. Természetesen tisztában vagyok a kiskapukkal is, így az újdonsült kiképzősök mellé veterán játékosok is kellenének, de így kompenzálhatnánk valamelyest a létszámbeli különbséget. Ami pedig a koboldok összefogását illeti, akár azt is ki lehetne használni. Mivel végső soron azzal sem járnánk rosszul, ha csupán egyetlen szintet kellene karanténba helyezni és megfigyelni. Bár mivel azt mondtad, hogy nem képesek az itemek használatára az is lehetséges, hogy a térkapukat sem képesek használni, így túlzott összefogásra sem kellene készülnünk.
Felhörpintettem a teám maradékát, miközben vártam a reakciókat.

by **Shukaku** Pént. Szept. 25 2015, 18:15

Shu elmosolyodott, és bár egy kicsit elcsodálkozott azon, hogy van aki még nem tudja ezt róla, és kissé meg is ijedt, hogy csak azért volt vele kedves eddig a srác, mert ezt nem tudta... de a mosolya megmaradt, és határozottan megrázta a fejét. Jöjjön aminek jönnie kell.
-Nem. Nem akarok kijutni. Nincs hova kijutnom, és szerintem a kijutás a világ végét jelentené, és sokaknak az életük végét is, ezt pedig szeretném elkerülni. Megígértem a frontosoknak, hogy nem hátráltatom őket, de nem fogunk nekik segíteni. Itt azonban szó sincs a kijutásról. Itt olyan emberek is kiesnek, akik lehet, hogy harcolni sem akartak. Ezért is írta Timi, hogy most hajlandóak vagyunk összefogni.
Nem volt egy rövid válasz ugyan, de terjengősködni sem akart, inkább a másikat hallgatta, és majdnem végig bólogatott. Majdnem végig.
-Nem tudhatod, hogy ki az, aki csak ennek a világnak a tagja, és ki az, aki mindkettőben jelen van. Gondolj csak Macira. Egy sima mob kinézete van, mégis indikátorral rendelkezik. Rengeteg pet és mob olyan, mintha csak emberek lennének. Lehet, hogy valóban emberek vannak mögöttük. Sok küldetésen nagyon emberiek az NPC-k. Mi van akkor, ha egy-egy küldin azért, hogy motiváljon minket a rendszer, játékosnak mutatja az NPC-t? Különbséget tudnál tenni, ha nem lenne az indikátor?
A mosoly nem fagyott le az arcáról, sőt egyre szélesebb lett.
-Vannak, akik amikor Timivel először találkoztak, azt hitték, hogy valami prémium kaszt. Alakváltó druida, vagy ilyesmi. Azért nem akarod ugyanolyannak tekinteni őket, mert akkor nehezebb lenne megölni.
Untermensch, akiket nem bűn lemészárolni. Elterjedt és közkedvelt eszme volt a huszadik század közepén egyes Közép-, és Kelet-európai népek között. Úgy tűnik az emberek azóta sem fejlődtek.
-Voltam egyszer egy olyan küldetésen, ahol egy ikerhármassal kellett volna végezni. Olyan óvodás formák. Elvileg démoni erejük volt, megszállta őket valami, és rettegésben tartották a falut. Az egyikük feje felett vörös indikátor volt, a másik felett zöld, a harmadik elvileg NPC volt. Miután megölted a harmadikat is, az ő feje felett is felfénylett az indikátor, a gyilkosé pedig vörös lett. Persze utána jött a küldi második fele, és kiderült, hogy ez csak egy csavar... de nem tudtad volna megkülönböztetni őket. És... ismerek pár embert, akik elfogadják ezt a világot valódinak. Frontosok is. Mégis ki akarnak jutni, mert hiányzik nekik a másik világ. Rengeteget beszélgettem erről, és rengeteget gondolkodtam ezen, szóval tudom. Hidd el. És... ha én visszakaphatnám a szüleimet azzal, hogy kijutok innen... én is nekimennék akármilyen Bossnak... de a legtöbb mobot bántani akkor is felesleges.
Újra kortyolt egyet a teájából. Talán az Anattal való beszélgetésnél volt utoljára ennyire komoly. Most nem kislány. Most látniuk kell, hogy nem az!
-A békével már elkéstünk. Vannak kapcsolataim a Sayonaraban. A győztes koboldvezérek úgy érzik, hogy most revánsot vehetnek az őket öldöklő embereken.
-Ahol békét lehetett csinálni, ott mi békét csináltunk. Innentől kezdve már csak megadásra kényszeríthetjük őket. Felvettük a kapcsolatot egy tehetséges diplomatával, aki majd intézi a béketárgyalásokat. Ehhez azonban előtte erőt kell felmutatnunk. A vezérek kérdésében pedig félreértettél. Lenne négy alkalmas vezér, csak nem tudnánk olyan ütőképes csapatot összeszervezni, akik kérdés nélkül követik is őket. Az emberek közötti ellentéteket még ez az invázió sem tudta eltörölni. Együtt kell lépnünk. Egy erősnek látszó csapatot az egyén nehezebben meri megingatni, ha a része a csapatnak, mivel az az ő életét is védi. Tárgyaltam már a frontosokkal. Természetesnek veszik a veszekedéseket és a konfliktusokat a fronton, a Bossteremben. Egy összeszokott csapat, aminek nagy közös célja a kijutás, mégis hátráltatják egymást. Ezt nem kockáztathatjuk meg éles helyzetben. A Kiképzőtiszt pedig rossz ötlet. Békeidőben hasznos, de a csatában nem csak több pontra van szükségünk. Kiképzetlen, harcedzetlen embereket vinni a frontra, akik még soha nem láttak olyan mértékű mészárlást öngyilkosság lenne. Csak végeznénk velük, vagy visszateleportálódnának, ha van náluk Burok, amely vereség viszont csak a morált csappantaná meg. Erőt kell felmutatnunk a koboldokkal szemben, és biztatást a saját egységeinknek. Ezért kell alul kezdeni.
Az utolsó mondatnál a sárkány Shura pillantott, aki egy kicsit zavartan pislogott a fiúra.
-Kazura... a koboldok blokkolták a teleportkapukat a harc alatt, ráadásul nekik nem olyan veszélyesek a kazamaták sem, mint nekünk.
-Gyere fiú. Mutatok valamit.
Igen, jól punktuáltam. Timidus nem felszólított, vagy kért, hanem kijelentett. Szokása volt, és talán nem is tudta másképpen, vagy csak még mindig nem értette meg, és nem is érdekelték az emberi illemszabályok, amikor életbevágóan fontos kérdésekről volt szó. Shu is felpattant, és intett Kazurának, hogy jöjjön. Bár az ő intése és mosolya sokkal kedvesebb volt, mint Timidus egész lénye.

by **Kazura** Szomb. Szept. 26 2015, 14:35

A kijutási kérdésemre adott válasz nem lepett meg. Ami pedig azon játékosokról szólt, akik nem akartak harcolni mégis kiestek, csak fokozta eltökéltségem.
-Sajnos ezt a Maci nevezetű játékost nem ismerem. Viszont az indikátor biztosítja, hogy ő is ember. Az, hogy sok Mob és pet rendelkezik emberekhez hasonlatos tulajdonságokkal, csupán Kayaba és a programozók zsenialitását tükrözi. És kérdésedre válaszolva, úgy gondolom, hogy néhány egyszerű kérdéssel a kinti világunkat illetően el lehetne különíteni ki hová tartozik, amennyiben szükséges lenne. De a legfőbb érvem, hogy amennyiben tényleg lennének emberek a mobok vagy petek mögött, miért nem értesített volna erről Kayaba a kezdetek kezdetén? Nem hiszem, hogy valaha is az lett volna a célja, hogy gyilkosokat gyártson.
A Shu Sayonarás utalását nem értettem, de Timidus frontosokról tett megjegyzései nem sok jóval kecsegtettek.
Ha ez tényleg igaz már értem Danee megjegyzését. Ha egy akkora horderejű csatában mint a boss is hátráltatják egymást, akkor valóban nehéz lenne összehangolt hadmozdulatokra építeni. Ezért is kellene egy céh, akiknél teljes harmónia uralkodik a csatatéren. Akik aztán félelem nélkül szembenézhetnek bármiféle veszéllyel, amit ez a játék még tartogat.
-Lehetséges, hogy túlbecsültem az általunk képviselt erőt. Ez esetben viszont a céhek feladatának kellene lennie a játékosok tömeges kiképzése. Persze nem most.
Azt, hogy pontosan honnan is kellene kezdeni a tisztogatást végül is annyiban hagytam, elvégre ez is olyan témának számított amiben az összes céhvezér egyöntetű szava számított.
-Valóban e felett elsiklottam. Így viszont a második szinten lévő koboldok eléggé el vannak szigetelve a negyediken lévőktől. A kazamaták pedig nekik is időveszteséget jelentenek. Ilyen szempontból mégis érdemesebb lesz azokat a szinteket előnyben részesíteni, amelyek mellett van még működő térkapunk.
Mondandóm végén felálltam és kíváncsian követtem Timudust.

by **Shukaku** Szomb. Szept. 26 2015, 15:07

-Újabb tévedés, ember.
-Timidus! Megbeszéltük, hogy ezt nem így mondjuk!
-Rendben. Véleményem szerint ismételten tévedsz. Ismerek olyan peteket, többet is, akik ismeretekkel rendelkeznek az állítólagos kinti világotokról, és meg vannak győződve arról, hogy az létezik. Ezzel szemben számos más pet, mint én is, csak azokat az információkat tudjuk, amiket az emberek elmondtak nekünk. Ez ezek szerint azt jelenti, hogy egyes petek mögött valóban emberek lehetnek, míg mások mögött nem. A te feltételezésed szerint. Ha pedig így van, akkor ugyanez megtörténhet a mobok esetében is. Ezen felül azt is tudjuk, hogy léteznek olyan küldetések, ahol az emberek petekké vagy mobokká változnak, és elveszítik az indikátorukat, kommunikációs képességüket, és hasonlókat. Ebben az esetben tudtodon kívül is megölhetsz valakit. Elméletileg.
-Persze csak elméletileg. Gyakorlatilag Kayaba senkiből nem csinál gyilkost, Számos esetben fogtuk már füllentésen, miért pont most ne csalafintáskodhatna? Emlékszel mit mondott a Nagy Bejelentés Napján? Aki itt meghal, az kint is meghal, és soha nem térhet vissza. Na ehhez képest már a sokadik valaki tér vissza a halálból valami hókuszpókusszal. Azt mondta, hogy le kell győzni a Bosst ahhoz, hogy feljebb léphessünk. Ehhez képest van aki tud feljebb menni enélkül is. Azt mondta, hogy nincs mágia. Ehhez képest a speciális képességek nagyon is azok. És még sorolhatnám a végtelenségig a füllentéseit. Kayaba csak ránk akar ijeszteni azért, hogy tanuljunk. Az invázió is erre való. Azt akarja megtanítani, hogy ne nézzünk le senkit azért, mert nem olyan, mint mi. Láttál már háborúkat. Tanultad a japán történelmet, nem? Tudod, hogy ugyanolyan okkal voltak kint is háborúk, mint amiket te most a mobokkal kapcsolatban mondtál. Kint sem jobbak az emberek... sőt... de itt legalább megtanulhatjuk ezt. Én így hiszem.
A tömeges kiképzésre csak megforgatta a szemét, és felnevetett.
-Látod ezt az edzőtermet? Olyasvalakik csinálták, akik nem akarnak kijutni. Egyes frontosoknak... nem mindegyiknek, de jó néhánynak az a jó, ha csak ők vannak a fronton. Övék a dicsőség, övék a jutalom. Ezért nem segítenek a piciknek úgy, ahogy mi. Nem mindegyik persze, vannak nagyon kedves frontosok is... de ez sajnos így van.
A sárkány már csak bólintott, majd megállt egy nagy szekrény előtt, és félrehúzta a hatalmas tolóajtót. A szekrényben fegyverek sorakoztak. Mindenfajta fegyver, amit csak el tudsz képzelni.
-Gyakorlófegyverek, nincs pontozásuk. Válassz egyet, utána pedig megküzdesz ellenem. Életre-halálra. Egy csapatban a legfontosabb a bizalom.

by **Kazura** Vas. Szept. 27 2015, 16:03

-Továbbra is fenntartom, hogy az általad említett peteknek különböző módon történt a memóriaírása, így egyeseket lehetséges, hogy felruháztak pár információval a kinti világról. Így akarták tovább színesíteni a játékot. Ami pedig a halált illeti, kérlek mondd meg melyik játékost látták eplixeleződni, majd újra felbukkanni, mert szeretnék vele beszélni. Nem kizárható, hogy a programozók közül is vannak páran akik játékosként figyelik meg a többieket, így képes a játék alapvető szabályainak felülírására.
-Az előzőek ellenére megértem a hozzáállásod ehhez a világhoz, még ha nem is egyezik a szemléletünk. Úgy látom továbbá, hogy mind a céhekre, mind a frontosokra ráférne egy kis változás. Ki tudja, talán a nem túl távoli jövőben történik majd valami, ami nagyobb kényszerítő erőként fog hatni, mint ez a mostani invázió-ejtettem meg egy sejtelmes mosolyt.
Timidus végül egy fegyverszekrény előtt állt meg. Először nem teljesen értettem a miértjét, hogy az alap pontozásunkkal küzdjünk meg egymás ellen, de a mondata végén elhangzott a „bizalom” szó.
-Tehát arra akarsz rávenni, hogy fogadjak el egy halálig tartó küzdelmet ellened, akit bizonyítottan nem sebeznek közelharci támadások. Ó, az irónia. A legutóbbi arénában folytatott összecsapásunk során pont azzal kezdted, hogy soha ne fogadjam el, ha ezt a párbajmódot akarják rám kényszeríteni. Ami még furcsább ha beleszövöm a ti halálról szóló elképzeléseteket. Ha úgy gondoljátok, hogy az illető csak elméletileg hal meg, akkor miért óvjátok a kicsiket ettől a párbajformától?
-A bizalmat említetted az előbb. Azt akarod netán mondani, hogy az egyesített csapataink csupán akkor érhetnének el sikereket, ha minden játékosban meglenne az a fajta bizalom, amivel elfogad egy halálig tartó küzdelmet a társától, bízva benne, hogy az utolsó ütés előtt feladja azt?
-Tudod mit? Régóta követem az észérveket és igyekszem bemagyarázni, hogy a racionalitás embere vagyok. Tégy hát, amit jónak látsz-mondom, majd kiválasztok egy wakizashira hasonlító kardot.
A terem közepébe megyek, szembefordulok ellenfelemmel, majd a menüből kiválasztom Shukaku nevét és elküldöm neki kihívási szándékomat.
Ezután fegyverem magam elé tartva egy nem túl széles terpeszállást veszek fel, felkészülvén arra ami rám vár.

/HP:75 | F: 14 | E:12 | K:14 | GY:31 | S:8 | P:0
felszerelést nem használok/

by **Shukaku** Hétf. Szept. 28 2015, 08:04

-Régen kizártam már majdnem teljesen, hogy a ti fajotokból bármelyik egyed képes lett volna a megalkotásomra. Nagy számú emberrel találkoztam már eddig, de mindegyik előtt rejtve voltak olyan információk, amelyekkel én rendelkezem kikelésem óta. Olyat pedig nem adhatsz át, amiről te magad sem tudsz. Lehetséges persze, hogy pont nem találkoztam még a megfelelő tudású emberrel, ennek az esélye azonban ismerősi köröm bővülésével ugyanolyan arányban csökken.
-Elpixeleződni pedig... hát... nem tudom, hogy akarunk-e neveket mondani, mert mi is próbáltuk már megkeresni őket, de nem találtuk. Egyrészt azért, mert az a frontharcos, akivel ez megtörtént, azóta végleg kiesett. De ha erről megkérdezed például Mirit, ő is alátámasztja. A többi embernél pedig ott van például Saya, aki szintén velünk volt, amikor az esetek történtek. Az meg egyértelmű, hogy az Istenek és Félistenek itt vannak közöttünk. Ezt mi is tudjuk. De hiába beszélnél velük, úgysem vallanák be, csak kibúvókat keresnének.
A frontosokra való hatásnál csak elhúzta a száját. Felkészült a gyűlésre, és felkészült arra is, hogy szörnyű veszekedésbe fog torkolni, ha ott lesznek a vezérek. Megadja nekik az esélyt, de valahogy sejti, hogy ha a fronton nem képesek összetartani, akkor ott sem lesz jobb. Tudja jól, hogy sokan a veszekedés miatt nem mennek már a frontra sem. Timidusnak végig igaza volt. Nem kell viszályt szítani, maguk szítják a viszályokat. Timidus pedig... mintha elvigyorodott volna. Ezen még Shu is meglepődött.
-Nem kérlek erre. Az nem bizalom lenne, hanem ostobaság. Shu, kérlek állítsd be, hogy én is sebezhető legyek.
-De hát...
-Bizalom, Shu. Bízz bennem. Kazura, rád pedig nem kényszerítek semmit. Vagy elfogadod, vagy nem. Ezt a próbát már Anatoleval is végigvittük. Mi bíztunk egymásban.
Az más kérdés persze, hogy a harcos így is önfejű és makacs volt... Rolling Eyes

-És... hát Timi nem gondolja teljesen így. Ha belegondolsz, a petek valóban meghalnak. Az embereket pedig azért védjük, mert ők viszont szerintem a sztázisba kerülnek vissza, ami nem jó. Szerintem még itt is szívesebben élnek, mint a sztázisba... bár nem tudom, hogy milyen az.
-Én pedig nem használok utalgatásokat. Az Mester szokása. Én kijelentek, vagy nem jelentek ki.
-Ennek a leckének a tanulságait viszont neked kell levonni saját magadra vonatkoztatva.
Jelent meg a majmóca is, ha már szólították. Timi végig se pillantott a választékon, azonnal két sárkányokkal díszített legyező után nyúlt, majd mély meghajlás után, rövid bemutatót tartott a fiúnak, majd újra meghajolt, és felvette az alapállást, ezúttal két lábra állva, Shu pedig ekkor fogadta el a felkérést.
-Támadj.

HP: 112 | F: 46 | K: 40 | GY: 40 | S: 40 | P: 0

by **Kazura** Szer. Szept. 30 2015, 21:34

-Ha ezen feltételezésed arra építed akikkel itt a játékban találkozhatsz, akkor igazad is lehetne. De szerintem a játék programozói maximum mint megfigyelők vannak jelen ezen világban, így nem gondolom hogy sok esélyed lenne egy találkozásra az egyik alkotóddal. Eddigi tapasztalataim szerint a legtöbb játékos még legfeljebb a felnőttkora kezdetén áll, így bármiféle érdeklődési körrel is rendelkezik nem rendelkezhet akkora tudással, mint az ezt a világot alkotók bármelyike az informatika terén. Úgymond a fajunk lángelméi odakint élnek.
Bár a beképzeltség eléggé emberi tulajdonság-adtam igazat magamban Timidusnak.
-Hát ezek nem túl meggyőző érvek-válaszolom Shukakunak. A kiesett kifejezést használod, nem pedig azt, hogy meghalt. Azon nem gondolkodtál még, hogy hogyan lehetséges az egyáltalán, hogy még életben vagyunk? Úgy értem, hogy a kinti testünk amikor felvesszük a Nerve Geart mozdulatlanságba kerül. Ilyen módon nem vagyunk képesek táplálkozni sem egyéb szükségletek kielégítésére. Ilyen körülmények között egy ember maximum egy hétig húzhatná. Ha pedig meghal, az elme is vele távozik, ami egyértelműen maga után vonja a lecsatlakozását. Az, hogy mégis itt vagyunk azt bizonyítja, hogy valami módon, legegyszerűbben gépekkel tartanak életben. És ha már valaki eljuttatott a kórházig, nem az lenne az első dolog, hogy ott megpróbálják eltávolítani a sisakot a fejünkről? Ha pedig ez sikeres lenne, hogy-hogy még mindig itt vagyunk? Ezzel valami nem stimmel, ezt be kell látnod. Az egyetlen válasz, hogy ha leszedik róla a sisakot, a játékos meghal. Ugyanúgy, mintha idebent megölnék.
Timidus eltökéltségét mi sem bizonyította jobban, mint a harc kiegyenlítése.
Szép gesztus valóban, de valószínűleg a pontok továbbra is neki kedveznek. Bár azt említi, hogy nem ez az első ilyen küzdelme. Sajnálatos módon a küzdőtéri gyilkosság nem okoz indikátorszín változást, így ebből erre nem következtethetek. Bár azt sem tudom biztosan, hogy ha a pet okozza egy játékos elpixeleződését, akkor az idomárja bevörösödik-e.
Miközben a visszaszámláló megkezdte útját a nullás felé Timidus bemutatta mire is képes. A mozgásvilága nem igazán illett ahhoz, amit a fejemben a sárkányokról kialakult, de nem volt időm ilyen apróságokkal foglalkozni. Elvégre a küzdelem valaki haláláig tartott.
Felkészültem arra, hogy hárítsam az első legyezőcsapást, ám ehelyett megkaptam a kezdeményezés lehetőségét. És nem szándékoztam elszalasztani semmiféle előnyt.
Villámgyorsan átszeltem köztünk lévő távolságot, majd lehajolva próbáltam elszaladni a sárkány mellet, közben az oldalára mérve egy ütést. A mozdulat sikerességétől függően vagy előre vagy hátra ugrottam, és az eközben felgyülemlett energiát megpróbáltam ellenfelemre bocsájtani.

/Hatos kocka támadás, római hatos képességhasználat./

Edit: 40 sebzés, CSP: 50/80

by **Kayaba Akihiko** Szer. Szept. 30 2015, 21:34

The member 'Kazura' has done the following action : Kockadobás

#1 '6-os dobókocka' :
Goblin láz 4766612103_86ee832108_s

--------------------------------

#2 'Római stílusos 6-os' :
Goblin láz 4766602461_64fb5071c9_s

by **Shukaku** Csüt. Okt. 01 2015, 08:12

-Mindenre van válaszod, ember, azonban a szavaid, és a tények ütik egymást. Az előbb még egyetértettél azzal, hogy az istenek köztünk élnek, és ha a feltámadásokat ezzel magyarázod, azzal már régen elveszítették megfigyelői státuszukat. Emellett pedig én magam ismerek állítólagos informatikust és pszichológust, amely szakmák Shu szerint kellettek ahhoz, hogy a világot létrehozzák. Emellett a bétateszterek, mint például Leo Maxweld szintén köztünk él, és igen hajlott korú, ahogyan Yoshiaga profeszor is, aki szintén nagy tudású valaki, emellett a professzor, mint rangjelzés a neve előtt, bizonyítja tanultságát is. Többet tudok az emberekről, mint hiszed, és az emberek maguk cáfoltak meg téged.
Shu viszont csak pislogott. Talán elvesztette a fonalat?
-Te most... velem vitázol vagy magaddal? Persze, hogy nem lehet erőszakkal levenni a sisakot. Lehet, hogy valakik tényleg meghaltak, amikor megpróbálták levenni, és azóta már nem próbálkoznak, ahogy Kayaba is mondta, bár ennél van egy sokkal de sokkal egyszerűbb magyarázat. Láttad az Inception filmet? Ebben a világban eltelik száz év is, míg kint csak egy másodperc. Ennyi. Ez csak egy álom, Kazura, és addig maradunk itt, ameddig csak akarunk, hiszen már nem Kansasban vagyunk. EZ ad magyarázatot arra is, hogy a nagy zsenik, akik kint élnek, miért nem tudtak három év alatt egy játékot feltörni, és miért nem kapták el Kayabát. Azért nem, mert nem is tudnak az egészről. Odakint mi csak pár másodperce vettük fel a sisakot, és még csak meg sem éheztünk.
A pontok Timidusnak kedveznek, és mivel ez nem Aréna, a képességedet sem kellene engednie... de ő is kíváncsi természetű, hiszen a tudás hatalom. A támadás elől könnyedén félrehajlítja hosszú testét, ám a képességet mivel direkt engedi bemenni, csak a szemét takarja el kicsit a legyezővel, így telibe kapja. A Dojo magas ablakai bőven elegendő fényt engednek be, azonban Timi élete még sárgában sincs a támadás után. Rögtön előrelendül, az egyik legyezővel védekezik, míg a másikat összecsukja, és szimplán megpróbál a fejedre koppintani vele. Ezután csak megnyalja a száját, miközben visszaröppen veled szembe. Vasbőr potion. Neki még úgysem volt soha páncélja.
-Talán támadhatnék újra, egy újabb találatot azonban nem bírsz már ki. Te következel.

72/50
200-(48+24)= 128 pont

Edit: 46 sebzés

by **Kayaba Akihiko** Csüt. Okt. 01 2015, 08:12

The member 'Shukaku' has done the following action : Kockadobás

#1 '6-os dobókocka' :
Goblin láz 4766609959_af0c0eb7c7_s

--------------------------------

#2 '2 oldal halál/korona' :
Goblin láz 4766597959_9de1fd561c_s

--------------------------------

#3 'Római stílusos 6-os' :
Goblin láz 4767242330_2db9f185a1_s

by **Kazura** Csüt. Okt. 08 2015, 16:23

-Nevezzük akkor Isteneknek őket, ha így kívánod. Egy újabb lehetséges magyarázat az ellentmondásokra, hogy a rendszer egyelőre nem tökéletes, így néha előfordulhatnak olyan bugok amik felülírják a játék alapszabályait. Az is lehet, hogy mi is csupán egy újabb tesztcsapat alanyai vagyunk, akik feladata az extrém körülmények közti tesztelés-folytatom Timidus-al az eszmecserét.
-Mint ahogy arra is volt már példa, hogy egy program felülmúlja alkotóját. Például régebben építettek sakkozó gépeket, amik azután képesek voltak legyőzni a világ legjobb játékosait is. Elvégre az emberi memória határai végesek.
-Komolyan azt várod, hogy elhiggyem, hogy Kayabáék képesek voltak felülkerekedni az emberiség egyik legnagyobb ősellenségén, az idő múlásán?-kérdem csodálkozva Shukakut.
-Ilyen erővel akár a hallhatatlanság kulcsának is nevezhetnénk ezt a világot, ahol egy életet is eltölthet az ember, ha pedig megunja átkerül egy akármilyen ízlése szerint generált világba. Azt, hogy nem törték fel a játékot, a rendszer vadonatúj volta, valamint az a több ezer túsz-vagyis mi játékosok-biztosítottuk. Kayaba simán fenyegetőzhetett azzal, hogy megöl mindenkit, hacsak a legkisebb külső behatolás jelét észleli a rendszerben.
Úgy tűnik az Arénában történtek megismételték önmagukat. Támadásom félresiklott, de a képesség aktiválása nem ütközött nehézségekbe. Timidus életcsíkjának változása azonban arra következtetett, hogy legjobb esetben is még kétszer végre kellene hajtanom ugyanezt a manővert. Ami a lehűlése idejét figyelembe véve nem volt megoldható. De ez nem is nagyon számított. A sárkány ellentámadása betalált és a fejem felett máris sárgán világított az életerőm reprezentáló sáv. A különbséget tetézendő ellenfelem feje felett megjelent egy páncélcsík is.
Ezzel vajon az időt akarja húzni? De miért nem gyógyitalt használ? No nem mintha sokat változtatna a helyzeten.
Tekintve, hogy következő támadásom nem döntené el a párbaj állását nem fogom vissza magam. Az előbbi képesség használata után figyelmem a Dojo ablakaira irányulnak, így következő támadásom előtt igyekszem úgy mozogni, hogy a besütő napfény a hátam mögé kerüljön. Pengém ezúttal lentről indítom és ha minden sikerül felfelé szántva érkezik a vágás.

Edit: 12 sebzés CSP: 30/80

by **Kayaba Akihiko** Csüt. Okt. 08 2015, 16:23

The member 'Kazura' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
Goblin láz 4767249862_5877ffd2ef_s

by **Shukaku** Csüt. Okt. 08 2015, 17:18

-Nemcsak, hogy nem valódi a világom, de még bugos is. Ne hidd, hogy nem ismerem a kifejezéseiteket.
A sárkány most már valóban vigyorgott, Shu pedig értetlenkedve figyelt. Ilyen... nem, egyáltalán akármilyen érzelmet eddig nagyon nehéz, szinte lehetetlen volt kiváltani Timiből, most pedig olyan szélesen vigyorog, hogy az összes foga látszik. Egyszerűen hihetetlen volt ez a fejlődés, és legszívesebben Kazura nyakába ugrott volna örömében. Igen, Kazura nyakába, hiszen nyilvánvaló volt, hogy a pet az eszmecserével egybekötött harcot élvezte. Mindkettő lételeme volt Timinek, és talán olyasvalamit kapcsolt be benne, olyasvalami fejlődött ezáltal, ami beindította ezt a fajta szociális érzékenységet.
-A program, ami felülmúlja alkotóját. Akkor ki a ti ellenségetek valójában? Kayaba Akihiko? Vagy maga a világ? Vagy minden, ami ehhez a világhoz tartozik? Akár én is az ellenségetek vagyok? Gondolj bele ember, a világ, amelybe emberek vannak bezárva, és amely most kiszabadul egy ember irányítása alól. Talán már dönteni is képes. Önálló akarata van. Mikortól kell elkezdenetek félni tőle? Hogyan járhattok a kedvében azért, hogy ne bántson titeket? És még valami.
Lassan járt körbe, nem is törődve a támadással. Szinte a testével fogta fel az ütést, majd taszította félre a fiút.
-Ahhoz, hogy a világ létezzen, szüksége van rátok, ugye? Egy olyan világ, amely dönteni képes, miért döntene úgy, hogy kienged titeket, ezzel saját pusztulását okozva? Ha igaz az elméleted, talán ki sem tudtok jutni.
Shu csak a szemét forgatta. Igazából igen, valóban úgy hitte, hogy Kayaba az örök élet kulcsát találta meg, de ezt nem mondta el senkinek. Timidus újabb képit aktivált, majd az első támadásánál direkt a fiú mellé ütött, míg a másodikkal, ami csak negyedet sebzett, megütötte Kazurát, a kardforgató szemét célozva.

72/38
128-(24)= 104 pont

Az első támadás fake, a második csak a képi, tehát arra dobok. :3
Edit: 46/4= 12 sebzés

by **Kayaba Akihiko** Csüt. Okt. 08 2015, 17:18

The member 'Shukaku' has done the following action : Kockadobás

'Római stílusos 6-os' :
Goblin láz 4767242330_2db9f185a1_s

by **Kazura** Csüt. Okt. 15 2015, 16:53

-Sajnálom, de ez a legvalószínűbb. Persze fordított helyzetben én sem hinném el, ha arról próbálnál meggyőzni, hogy a kinti világ csupán egy káprázat vagy valósághű álom. És ebből következik, hogyha a kinti világot tartom igazinak, akkor az ott megismert törvényeket nem kérdőjelezem meg. Nevezetesen, mivel odakintről nézve ez az egész világ „csupán” egy újabb lépcsőfok volt a videójátékok történetében az itt leölt mobok is a játék egyik elemét képezték. Odakint pedig semmilyen negatív következménye nem volt, ha valaki óraszám gyilkolászta az itteni faunát. Na persze ha nem vesszük, hogy aki belefeledkezett a játékba könnyen kórházban találhatta magát, mint ahogy erről korábban beszéltem. Ezért lenne nehéz a többséggel megbarátkoztatni a tudatot, hogy a minket körülvevő lények hasonló érzésekkel bírnak mint mi.
A körözés folytatódott, a párbeszédek megszakították a párbajok szokásos egymás mozdulataira koncentráló csendes monotonitását. Ez egyrészt alkalmat adott a pihenésre, viszont a különböző stratégiákon való agyalásra már annál kevesebb idő jutott, hacsak az ember nem akarta elveszíteni az eszmefuttatás fonalát.
-Érdekes kérdés, de ezt már jóval korábban megválaszolták a nagy gondolkodók. Sajnálatos módon azóta mi pedig csupán alátámasztjuk. Hogy ki lenne az emberiség természetes ellensége? Természetesen önmaga. Ugyanúgy a kinti világban, mint idebent is a legnagyobb veszélyt a többi játékos jelenti számomra éppúgy mint Shukakunak vagy bárki másnak. Ha valaki ki akar jutni a többi játékos akár szándékosan visszahúzhatja és fordítva. Ha nem lennének olyanok akik számára a kijutás a cél Shukakunak sem kellene tartania a szintek megnyitásától. Ami pedig elvileg a kijutás kulcsa. Arra, hogy talán ki sem tudunk jutni leghamarabb a legfelső szinten lévő boss legyőzésekor fog fény derülni. Abban pedig nem vagyok biztos, hogy a világ megsemmisülne, ha mi kijutunk. Sőt, ha úgy közelítjük meg, hogy mint a kezdetben csupán átjárhatóvá válna és bárki szabadon ki-be léphetne, az akár kompromisszumként is szolgálhatna a játékosok két tábora között. Az már megint más kérdés, hogy ha valaha is kijutunk innen, a kinti hatóságok engedélyeznék-e a játék legalitását.
Sok beszédnek sok az alja elven újfent úgy döntöttem megtöröm a harmóniát és újabb támadásba kezdek. Ezúttal elrugaszkodván a padlótól az ugrás lendületét felhasználva próbálkozom bevinni egy újabb sikeres találatot.

/A támadás nem jött be, mellékcselekvésként felhajtok egy Mini Potiont. CSP: 10/80 HP:22/75/

by **Kayaba Akihiko** Csüt. Okt. 15 2015, 16:53

The member 'Kazura' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
Goblin láz 4767251444_0f76bf2817_s

by **Shukaku** Csüt. Okt. 15 2015, 18:40

-Sajnálod? Miért?
Timidus az összes kijelentés közül ezen lepődött meg a leginkább. Ha a fiú valóban úgy hiszi, hogy ez a világ csak egy programozott játék, és Timidus, valamint a hozzá hasonlóak nem is élnek, akkor mi oka lenne sajnálni? Vagy arról hazudik, hogy sajnálja, vagy arról, hogy minek gondolja őt... de mindenképpen hazudik. Nem mintha ez meglepte volna a sárkányt, hiszen tudta, hogy az emberek hazudnak, arra azonban nem számított, hogy ilyesmiről fog hazudni. Ha valóban ki akarna jutni, akkor nem kéne sajnálnia azt, hogy a világ hamis, és hibás, hiszen ez az előnyére is válhat, de főként bizonyíték a saját igazára. Timidus már tudta jól, Shu mellett megtanulta, hogy sokszor kell hazudni azért, nehogy megbánts valakit, ám ő ezt soha nem alkalmazta, és nem is várta el. Kazura most viszont úgy tűnik, hogy vele szemben alkalmazza ezt, ami csak még több kérdést vet fel. A támadás elől játszi egyszerűséggel ugrott el. A beszélgetés már sokkal jobban érdekelte, mint a harc, ám Mester halk kérésére azért a mancsaiban tartotta a fegyvereket, és továbbra is igyekezett gyakorolni az elsajátított kung fu mozdulatokat.
-A párhuzamod hibás. Mit szólnál ahhoz, ha valaki megjelenne a te kinti világodban neked, és arról próbálna meggyőzni, hogy a te világod csak valaki által alkotott és irányított, és igazából létezik egy másik, magasabb szintű világ, ahova visszajutnak azok, akik teljesítenek bizonyos kritériumokat.
Újabb hatásszünet, majd a sárkány bólintott.
-A feltételezett kinti világodban is léteznek hívők, akik elhiszik azt, amit te állítasz az én világomról, de léteznek olyanok is, akik nem hisznek ebben. Te melyik vagy? Vagy az egyik síkon elhiszed, a másikon azonban már nem?
Egy kisebb szünet, és Timidus továbbra sem támadott.
-Tanulmányoztam a történelmeteket. A kinti történelmeteket. A fajotok állítólag sokszor próbálkozott azzal, hogy alsóbbrendűnek tüntesse fel azokat a csoportokat, amelyekről bizonyos emberek úgy határoztak, hogy ki kell irtani. Úgy tudom, hogy a fajod nagy része mára ezt a gondolkodást elítéli, itt azonban mégis újra alkalmazzátok. Érdekes önellentmondás.
Felemelte az egyik legyezőt a pofája elé, és nézegetni kezdte, majd egy hirtelen mozdulattal az ellenfele felé hajította.
-A többiről pedig, amit elmondtál, tudok. Egy ideig úgy gondoltam, hogy nekünk kell majd beavatkozni azért, hogy megakadályozzuk a frontharcosokat, hiszen sokan félnek a kijutástól. Mára azonban úgy gondolom, hogy elég csak figyelni, mert az emberek elég feszültséget szítanak egymás között ahhoz, hogy hátráltassák saját magukat. Nekem nem kell semmit tennem jelenleg.
A hatóságok. Shu is tőlük félt. Nem elég, hogy a NerveGear nem is az övé volt, oda se engednék többé, de tuti bezárnák ezt a csúnya gyilkos játékot, és ő örökre elveszítené Timit, és mindenkit, akit idebent megszeretett. Ezért sem engedhet nekik.

72/38
104 pont

Tulajdonképpen nem teszünk semmit. Eldöntheted, hogy a legyező eltalál-e, de sebezni nem sebez.

by **Kazura** Pént. Okt. 23 2015, 17:45

Úgy tűnik a sárkány kissé visszavesz a tempóból, ami kapóra jön, így van időm feltöltődni.
-Ez egyfajta szófordulat. Mint például a sajnálom, de tévedsz sem feltétlenül jelent sajnálkozást, csak ilyen formában szoktuk udvariasan megfogalmazni. Úgy tűnik az udvariaskodás pont kimaradt a számtalan általad tanulmányozott kinti dolog közül-jelenik meg egy széles mosoly az arcomon.
Ezután viszont felhúztam a szemöldököm.
-Csak nem figyelmetlenségen kaptalak? Mint mondtam én sem hinném el, ha valaki megkérdőjelezné a világom valódiságát, ezért tőled sem várom el. A kinti világban pedig csak elhanyagolható létszámban vannak azok, akik szerint Kayaba egy teljes értékű újabb világot alkotott és nem csupán egy játékot. Ilyen szempontból én is a nagy többséghez tartozom.
Majd áttérünk egy másik témára.
-Én nem látok ebben semmiféle ellentmondást. Továbbra is azt feltételezed, hogy valódi élőlényekként kezeljük a körülöttünk lévő Mobokat és NPCket, de a legtöbb játékos szerintem nem így vélekedik. Ha pedig csak virtuális ellenfeleket öldökölsz, akkor nem beszélhetünk semmiféle csoportokról. Hogy párhuzammal éljek, olyan ez, mintha letépnél egy levelet egy fáról. Tudod, hogy úgyis növeszt másikat és hosszútávon nem sok következményt vonhat maga után.
Ezt követően egy igencsak szokatlan távolsági támadásnak voltam szemtanúja. Pár eszembe jutott, hogy valószínűleg szó sincs támadási szándékról, a félrehajlás igencsak az utolsó pillanatban történt, így inkább annak tudtam be a sebződés hiányát, hogy a rendszer nem ismerte el ezt a mozdulatot. Azonban ezt követően sem tértünk vissza a vagdalkozáshoz. Az utolsó elhangzott gondolat viszont felvetett egy kérdést számomra.
-Ezt úgy érted, hogy ha a körülmények még is úgy alakulnának és megszűnne mindenféle torzsalkodás a játékosok között, akkor célod lenne a játékosok útjába állni, ha ezzel megakadályozhatod a játék végig vitelét?

/Pihenőkör következik számomra, mellékcselekvésként egy újabb Mini Potiont elfogyasztok. CSP: 80/80 HP:27/75/

by **Shukaku** Pént. Okt. 23 2015, 18:08

by **Kayaba Akihiko** Pént. Okt. 23 2015, 18:08

The member 'Shukaku' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
Goblin láz 4767250438_224285ea8b_s

by **Shukaku** Pént. Okt. 23 2015, 18:32

-Ismerem azt a jelenséget, amikor az emberek azért hazudnak, hogy elkerüljék a másik egyén sérülését, azt azonban nem tudom teljes mértékben még kiszűrni, hogy mikor használjátok ezt a fajta hazugságot. Az udvariaskodás olyasvalami, ami nincs jelen a sárkányok társadalmában, mivel a mi meglátásunk szerint mindenfajta hazugság ártalmas a közösségre, hiszen elrejti a valódi tényeket a társaink elől, amelynek veszélyeire így nem tudnak felkészülni. Mivel az emberek azonban igénylik ezt a fajta becsapását egymásnak, néhányszor már fontolóra vettem, hogy én is alkalmazzam, az idomár biztonsága érdekében.
A szemöldökfelhúzást azonban ismerte, és rá is bólintott.
-A figyelmetlenség valakinek azon tulajdonsága, melynél fogva nem figyel, szétszórt, gondatlan, vagy mások iránt megelőző készséggel, tisztelettel nem viseltetik. Nem vagyok figyelmetlen, mindössze megerősítettem egy hipotézist, és arra ösztönöztelek, hogy fejtsd ki bővebben a véleményedet. Elismerem, hogy nem értek mindent úgy, ahogy te azt elsőre közölni kívánod, hiszen az emberi gondolkodás mikéntje még nem teljesen tisztázott a számomra, így fontosnak találom a pontosítást. Ha ezt figyelmetlenségként kívánod értékelni, tedd azt. Most is pontosítást kérek arról, hogy honnan van az az információd, hogy miként gondolkodnak jelenleg odakint Kayabáról, amikor elviekben semmi nem juthat se ki, se be.
Timidus viszont ekkor már támadott, azonban mivel sejtette, hogy ellenfele nem bírna ki egy újabb sebzést, más módszerhez folyamodott. Megragadta, majd felkapta a fiút, majd úgy öt méter magasságba emelte, ám még nem engedte el. Ha ilyen közel kerültek egymáshoz, beszélgettek még egy picit.
-Van ellentmondás. Shu elmondása szerint az emberek megbánták azt, hogy más élőlényeket kínoztak vagy öltek meg azon oknál fogva, hogy nem kezelték őket egyenrangúnak. A te néped történelmében erre Nanking az egyik legjobb példa. Most, hogy ismételten ölni akartok, újra nem tekintitek élőlénynek az ellenfelet, így elnyomjátok a bűntudatot magatokban. Nem tanultatok semmit.
Itt azonban már Shu is elhúzta a száját, és ő is közbeszólt.
-A koboldok pont az ilyen nézetek miatt támadtak. Elegük lett abból, hogy az emberek heccből írtják őket. Pont az ilyen gondolkodás vezetett a megszálláshoz, és ha nem változtatunk rajta, nem tanulunk meg békében egymás mellett élni, akkor újabb és újabb mobok fognak fellázadni.
-Az elnyomás csak arra jó, hogy megerősítse és keményebbé gyúrja az elnyomottakat.
Szólalt meg most már Mesterke is, ha már az idomár is hozzáfűzte a véleményét, Timidus pedig itt döntött úgy, hogy útjára engedi a fiút. A földetérés után persze válaszolt az utolsó kérdésére is.
-Mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy megvédjem az idomárt. Ez a feladatom.

72/38
200-48= 152 pont

A dobást elrontottam, de mivel nem egyes lett, a második kocka nem befolyásolna semmit.
A zuhanás, ha jó az adatlapod, elvileg 20 sebzést okoz.

by Ajánlott tartalom

Goblin láz

Goblin láz

Re: Goblin láz

Re: Goblin láz

Re: Goblin láz

Re: Goblin láz

Re: Goblin láz

Re: Goblin láz

Re: Goblin láz

Re: Goblin láz

Re: Goblin láz

Re: Goblin láz

Re: Goblin láz

Re: Goblin láz

Re: Goblin láz

Re: Goblin láz

Re: Goblin láz

Re: Goblin láz

Re: Goblin láz

Re: Goblin láz

Re: Goblin láz

Re: Goblin láz

Re: Goblin láz

Re: Goblin láz

Re: Goblin láz

Re: Goblin láz

Re: Goblin láz