Kert
+13
Kanami
Cearso
Kiwi
Koshitsu Esutel
Halász Alex
Shukaku
Lizbet
Saya
Jun
Chancery
Meredith White
Peter Worker
Anatole Saito
17 posters
2 / 5 oldal
2 / 5 oldal • 1, 2, 3, 4, 5
Re: Kert
Kiwi féle betobozozódós játékocska - Avagy a "fogócska"
Csodálatos napsütötte reggel, még a hajnali csípős hideg sem veszi kedvem, elvégre ma csodálatos teapartit rendezek, nem is akármilyent! Igazi csodálatosságosat, mint amilyent csodaországban is csináltunk! Persze már reggel öt órakor kiküldtem a meghívókat a céhecskémnek, Cearechinek, Alexnek, és a drága Kiwi-nek akiről olyan sok izgalmatosat hallottam, és persze mindenkinek írtam a levél aljára egy véletlenszerű stílust amiben meg kell jelennie a partimra. Szegénykék nem is sejtik, hogy mindenki máshogy fog kinézni. Nyihihi! A készülődésben nem fogadtam el segítséget.
Reggel 7 óra: Minden a lehető legjobban halad, felvettem a csodálatos fodros kék ruhácskám, amelyiknek olyan szép nagy masni van a derekánál hátul. A piros hajpántom is egy hozzá illő túl csicsás masnisra cseréltem. Tetszem magamnak a tükörben és úgy látom, hogy a tükörképemnek is tetszek. Tökéletes!
7:30: Hozzákezdtem a kert feltérképezéséhez. Néhány perc alatt meg is találtam a legeslegtökéletesebb placcot a teapartimhoz! Arrébb rugdostam néhány követ, és összesároztam a cipőm. Most már nem annyira tetszek benne magamnak... Be kellett mennem másikért.
7:45: Elkezdtem kivinni a kis asztalokat a folyosókról, és szorosan egymás mellé illesztettem őket, lehet kellett volna nekem olyan súlyemelős jártasság... elfáradtam ezért leültem és elmajszoltam egy csokis kekszet amit a partira raktam félre.
8:00 Az asztalok a helyükön, viszont némelyik alacsonyabbon van mint a többi ezért újságokat pakoltam rájuk, hogy kiegyenlítsem a szintkülönbséget, majd színes abroszokat terítettem rájuk.
8:23: Kihordtam mindenféle evőeszközt, tálat, edényt, teáskannát, csészéket, tálcákat, sütiket, és rágcsákat az asztalra, szétdobáltam őket, kipakoltam véletlenszerűen az evőeszközöket egymáshoz nem illő szalvétákat sorakoztattam fel, majd pedig feltöltöttem a cukortartókat színes kockacukrokkal.
8:34: Még egy perc... még egy perc és elkezdenek jönni a vendégek! Hmm 8:35 volt a meghívóban egyáltalán? Hmm igen... 8:35kor jöhetnek ki a kertbe ebben biztos vagyok! Odaoldalazok a hatalmas lepellel letakart ketrecekhez, és várok. Várok...
Feladat:
-Kapjátok meg Junci meghívóját a teapartira, mindenki találjon ki magának valami cuki öltözéket, elvégre a levélben Junci mindenkinek írt valamit, hogy mit vegyen fel a jeles eseményre. (Öltözhettek akár jelmezbe, valami régi divat szerint, vagy bármi ami eszetekbe jut. Ha akarjátok képpel is lehet illusztrálni a csodát :3)
- Érkezzetek meg 8:35-re a kertbe. Ha valaki előbb jönne Junci visszatessékeli a házba, és megkéri, hogy várjon a társalgóban és csak is kizárólag 8:35kor jöhet ki. Kiwi persze ha küld üzenetet Junnak Jun beengedi a céhházba, hogy addig tudjon várni, és ezt az ő üzijébe bele is írja. De beengedheti más is ha szeretné valaki :3
- Egyelőre addig írjátok a reagokat, hogy megérkeztetek a kertbe.
- Mához egy hétig várom a reagokat a résztvevőktől!
Csodálatos napsütötte reggel, még a hajnali csípős hideg sem veszi kedvem, elvégre ma csodálatos teapartit rendezek, nem is akármilyent! Igazi csodálatosságosat, mint amilyent csodaországban is csináltunk! Persze már reggel öt órakor kiküldtem a meghívókat a céhecskémnek, Cearechinek, Alexnek, és a drága Kiwi-nek akiről olyan sok izgalmatosat hallottam, és persze mindenkinek írtam a levél aljára egy véletlenszerű stílust amiben meg kell jelennie a partimra. Szegénykék nem is sejtik, hogy mindenki máshogy fog kinézni. Nyihihi! A készülődésben nem fogadtam el segítséget.
Reggel 7 óra: Minden a lehető legjobban halad, felvettem a csodálatos fodros kék ruhácskám, amelyiknek olyan szép nagy masni van a derekánál hátul. A piros hajpántom is egy hozzá illő túl csicsás masnisra cseréltem. Tetszem magamnak a tükörben és úgy látom, hogy a tükörképemnek is tetszek. Tökéletes!
7:30: Hozzákezdtem a kert feltérképezéséhez. Néhány perc alatt meg is találtam a legeslegtökéletesebb placcot a teapartimhoz! Arrébb rugdostam néhány követ, és összesároztam a cipőm. Most már nem annyira tetszek benne magamnak... Be kellett mennem másikért.
7:45: Elkezdtem kivinni a kis asztalokat a folyosókról, és szorosan egymás mellé illesztettem őket, lehet kellett volna nekem olyan súlyemelős jártasság... elfáradtam ezért leültem és elmajszoltam egy csokis kekszet amit a partira raktam félre.
8:00 Az asztalok a helyükön, viszont némelyik alacsonyabbon van mint a többi ezért újságokat pakoltam rájuk, hogy kiegyenlítsem a szintkülönbséget, majd színes abroszokat terítettem rájuk.
8:23: Kihordtam mindenféle evőeszközt, tálat, edényt, teáskannát, csészéket, tálcákat, sütiket, és rágcsákat az asztalra, szétdobáltam őket, kipakoltam véletlenszerűen az evőeszközöket egymáshoz nem illő szalvétákat sorakoztattam fel, majd pedig feltöltöttem a cukortartókat színes kockacukrokkal.
8:34: Még egy perc... még egy perc és elkezdenek jönni a vendégek! Hmm 8:35 volt a meghívóban egyáltalán? Hmm igen... 8:35kor jöhetnek ki a kertbe ebben biztos vagyok! Odaoldalazok a hatalmas lepellel letakart ketrecekhez, és várok. Várok...
Feladat:
-Kapjátok meg Junci meghívóját a teapartira, mindenki találjon ki magának valami cuki öltözéket, elvégre a levélben Junci mindenkinek írt valamit, hogy mit vegyen fel a jeles eseményre. (Öltözhettek akár jelmezbe, valami régi divat szerint, vagy bármi ami eszetekbe jut. Ha akarjátok képpel is lehet illusztrálni a csodát :3)
- Érkezzetek meg 8:35-re a kertbe. Ha valaki előbb jönne Junci visszatessékeli a házba, és megkéri, hogy várjon a társalgóban és csak is kizárólag 8:35kor jöhet ki. Kiwi persze ha küld üzenetet Junnak Jun beengedi a céhházba, hogy addig tudjon várni, és ezt az ő üzijébe bele is írja. De beengedheti más is ha szeretné valaki :3
- Egyelőre addig írjátok a reagokat, hogy megérkeztetek a kertbe.
- Mához egy hétig várom a reagokat a résztvevőktől!
_________________
"Madness is not a state of mind...
...Madness is a place, where I live"
Jun- Harcművész
- Hozzászólások száma : 1565
Join date : 2013. May. 10.
Age : 29
Karakterlap
Szint: 32
Indikátor: Zöld
Céh: Jumpy Vigor
Re: Kert
-Junci csodálatos teapartija.
-He?
-Szerintem ez az üzenet neked is szól, Shu.
A lány megtörölgette a szemét, ám még nem volt olvasóképes állapotban.
-Milyen levél? Ki írt nekünk?
-Jun.
-Az nem lehet, Timi. Ahhoz túl korán van.
-Itt van előtted megnyitva a panel. Nézd meg.
-Jól van na, várjál...
Elvégzett még pár ásítást, hozzászoktatta a szemét a menü fényéhez, majd kibogarászta a címsorban a küldő nevét.
-Azta! Tényleg! Mi a...
-Semmi baj nem történt. Meghívót küldött. Teaparti.
-Teaparti. Akkor még nem történt semmi baj...
Kuncogott Shu, majd egy újabb kísérlet után arra, hogy kitörölje a szeméből a maradék álmot is, végre hozzálátott az olvasáshoz.
-Nyolc harmincöt. Egész odáig készülődni fog?
-Már készülődik is. Az ablakból figyeltem.
-Mimimi?
Futott az idomár az ablakhoz, és kibámult rajta, ám rögtön vissza is húzta a fejét.
-Na várj! Ha nem szabad kimennünk, akkor gondolom leskelődnünk sem szabad.
-Nem akarsz neki segíteni?
-Akarok, de... szóval mivel meglepetés, így most nem szabad.
-Hogyan fogsz öltözni?
-Fogunk.
-Nem.
-De igen! Jun azt írta, hogy öltözködjünk az alkalomhoz illően, tehát neked is kell.
-Legyen. Hogyan kívánod kivitelezni?
-Természetesen az alkalomhoz illően. Én azt a rucit fogom felvenni, amit Jun ajánlott nekem még anno a randira, és te is azt a masnit, amit tőle kaptál.
-És mit fogunk csinálni a maradék hátralévő három órában?
-Hé! Nem öltözködöm fél órát!
-Mosakodsz is.
-Oké... jogos... hát... nem tudom. Ja de! Tegnap vettem új képregényeket. Oda tettem a polcra.
Így hát amíg a lány fürdött és öltözködött, a sárkány olvasott, majd Shu Timi farkára kötötte a kék színű masnit, majd együtt olvasgatták a képregényt, Shu megmagyarázott a sárkánynak pár poént... a reggelit ugye kihagyták, mert úgyis teadélután lesz... majd vártak, vártak, vártak, lementek a társalgóba, köszöntek a többieknek...
-He?
-Szerintem ez az üzenet neked is szól, Shu.
A lány megtörölgette a szemét, ám még nem volt olvasóképes állapotban.
-Milyen levél? Ki írt nekünk?
-Jun.
-Az nem lehet, Timi. Ahhoz túl korán van.
-Itt van előtted megnyitva a panel. Nézd meg.
-Jól van na, várjál...
Elvégzett még pár ásítást, hozzászoktatta a szemét a menü fényéhez, majd kibogarászta a címsorban a küldő nevét.
-Azta! Tényleg! Mi a...
-Semmi baj nem történt. Meghívót küldött. Teaparti.
-Teaparti. Akkor még nem történt semmi baj...
Kuncogott Shu, majd egy újabb kísérlet után arra, hogy kitörölje a szeméből a maradék álmot is, végre hozzálátott az olvasáshoz.
-Nyolc harmincöt. Egész odáig készülődni fog?
-Már készülődik is. Az ablakból figyeltem.
-Mimimi?
Futott az idomár az ablakhoz, és kibámult rajta, ám rögtön vissza is húzta a fejét.
-Na várj! Ha nem szabad kimennünk, akkor gondolom leskelődnünk sem szabad.
-Nem akarsz neki segíteni?
-Akarok, de... szóval mivel meglepetés, így most nem szabad.
-Hogyan fogsz öltözni?
-Fogunk.
-Nem.
-De igen! Jun azt írta, hogy öltözködjünk az alkalomhoz illően, tehát neked is kell.
-Legyen. Hogyan kívánod kivitelezni?
-Természetesen az alkalomhoz illően. Én azt a rucit fogom felvenni, amit Jun ajánlott nekem még anno a randira, és te is azt a masnit, amit tőle kaptál.
-És mit fogunk csinálni a maradék hátralévő három órában?
-Hé! Nem öltözködöm fél órát!
-Mosakodsz is.
-Oké... jogos... hát... nem tudom. Ja de! Tegnap vettem új képregényeket. Oda tettem a polcra.
Így hát amíg a lány fürdött és öltözködött, a sárkány olvasott, majd Shu Timi farkára kötötte a kék színű masnit, majd együtt olvasgatták a képregényt, Shu megmagyarázott a sárkánynak pár poént... a reggelit ugye kihagyták, mert úgyis teadélután lesz... majd vártak, vártak, vártak, lementek a társalgóba, köszöntek a többieknek...
_________________
ADATLAP
Shu és Timidus Kristályboltocskája
- Statok:
Élet: 34
Fegyverkezelés: 50
Erő: 6
Irányítás: 60
Kitartás: 41
Gyorsaság: 43
Speciális képesség: 51
Páncél: 45
Keresés: 3
Észlelés: 3
Nyomkövetés: 2
Akrobatika: 2
Kristályírás: 100
Növénylátás: 100
Horgászat: Mester
Kertészet: Mester
Vadászat: Mester
Főzés: Mester
Italkészítés: Mester
Lovaglás: Mester
Shu és Timidus Kristályboltocskája
Shukaku- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 5959
Join date : 2013. Apr. 27.
Karakterlap
Szint: 50
Indikátor: Zöld
Céh: Jumpy Vigor
Re: Kert
Egy PM. Egy igazi pm... Pislogtam nagy szemekkel a csipogásra és a felugró ablakra. Először most kaptam igazi pm-et idebent. Egyszerre voltam izgatott és ideges is, kitől? Mitől, és mi okból?... Ez a három fő kérdés foglalkoztatott, persze már ébren voltam, és a levelecskét párszor átolvasva koppantam nagyot. Hupsz… Nem számítottam arra hogy ilyen hamar ilyesmit fogok kapni, miközben kielemezgettem az üzenet tartalmát, több bukkanóra is akadtam.
Első: Még nem tudtam rávenni magam a kiképzőre, mindig halogattam, hogy információkat vagy ilyeneket gyűjtsek…
Kettő: Teaparty? Az mifene, az milyen, és öltözék? Most tényleg öltözzek alkalomhoz illően? De az milyen?... A gondolatok megszeppentettek kissé, és ismét tanácstalanságba zuhantam… majd még két valami.
Az első vagyis harmadik: Jun?... Ki az a Jun? Ismerősnek hangzott a neve, de nem tudtam honnan is. Lehet tévesen kaptam üzenetet és nem is vagyok meghívva sehova sem…
Majd a negyedik: Az időpont. .___. Ha el akarok készülni igencsak kapkodnom kell magam… Szerencsére a kiképző nincs túl messze, így azt gyorsan letudom, odamegyek és megcsinálom…
Megtettem. Immáron tizes szintben pompázok, épp csak nem osztottam el a pontjaimat, addig amíg Akkii ki nem kell kizárt. Hmm negyedik név a petemnek? Bár ha nagyobb szintekre is akarok utazgatni, legalább éltre kellene pakolgatnom, meg talán gyorsasságra…. Nem mert elcsábulok. ><” Nem tudom mi tévő legyeeek…. QQ Olyan nehéz ez. De nincs idő hezitálni, nyomás a boltok. Igen, eddig nem vásárolgattam ruhákat, különösebbeket, így most illő volt sorba járni őket… Alkalmi boltok és jelmezboltok. Kikerestem a térképen, és bejelöltettem párat, hogy hova is vezessenek a kis nyilacskák. Az első boltban kifejezett jelmezeket lehetett vásárolni, hát persze nem soká halloween, lehettem volna valami steam csajszi, vagy tengerész esetleg valami papnő de egy gyors kör után ott is hagytam az üzletet… A második alkalmi ruhákat lehetett vásárolni, egész csinosakat meglepően jó áron.. de.. de nem találtam olyat amiben jól éreztem magam. Mindegyikben olyan szokatlanul festettem, valahogy nem voltam önmagam bennük. Olyan hivatalosnak éreztem benne magam... Így ezt az üzletet eltettem talonba, talán visszanézek. A harmadik szintén egy jelmezbolt volt, de oda amilyen lendülettel betértem olyan gyorsan meg is pattantam… o.o Amint felfogtam miféle jelmezekről is volt szó… Persze utána akárhányszor elmentem mellette kíváncsisággal töltött el, de egyedül nem mertem bemenni, mással meg még úgysem. ><” Negyedik üzlet kifejezett kimonókat árult. Úgy tetszettek, imádtam. Nagyon, nagyon, nagyooon. *-* De a japánok hagyománytisztelők… így nem mertem felvenni egy ilyen alkalomra, sőt talán semmilyenben, hisz nem mutatkoznék előttük ilyenben külföldiként… Nem szeretném megsérteni őket, így csupán megvettem azt amibe beleszerettem, és majd otthon tetszelgek magamnak benne. ^^ Így tanácstalan maradtam miként is jelenjek meg, mikor már alig volt egy órám hátra, és még valami ajándékot is kéne vásárolnom, elvégre teaparty és meg lettem hívva. Első ötletnek sajátkezűleg sütöttem volna, de nem… Egyellőre alkalmatlan vagyok ilyen procedúrákra… Majd késöbb talán, addig veszek valami sütit, vagy bármit, bár vásárolt sütit vinni is illetlenség… vagyis nem olyan mintha én csináltam volna, mármint megkérdezik te csináltad? Válaszom: Nem… Válasza: Hmm, finom. Nem, nem szereték ilyet megélni, így úgy döntöttem hogy valami igényesebb bármit vásárolok amit meglátok… Tehát van egy órám és még mindig nem döntöttem el hogy osszak-e pontot avagy sem, és hogy miben jelenjek meg, plusz hogy mit vigyek… késni meg nagyon nem akarok…. Kicsit el is szontyolodtam, a kedvem szegtem saját magamnak hogy ennyi kapkodás után sem jutottam semmi eredményesre… De az egyik standnál találtam kellékeket. Egyszerűek voltak, de ahogy szokták mondani, nagyszerűek! Három hajmacs,(Neko-fül) ezt beszereztem, nem csak az alkalom miatt. És miért hármat? Egyet nekem. Egyet Akii-drágámnak, és egy pót hajmacsot, ha elveszítenénk. ^^Tehát így oldom meg a beöltözök, és nem is problémát. Nem mondhatja senki hogy nem öltöztem be, és nem is öltözhetek túl. Perfect. :3 Tehát már csak az ajándék. Az egyik jól menőbb üzletben rá is találtam. A teaparty-k teája. A neve: A kívánatos tea-party keverék. Nagyszerűen hangzik. Így meg is vettem, tehát ajándék kihúzva. Már csak a pontok és hogy odaérjek… A teleportkapunál szintén meglepetés várt… hisz még sosem használtam ilyet. Megszeppenve álltam, és vártam, igazság szerint ki akartam lesni hogy hogy is használják mások, nehogy egész máshol kössek ki mint szeretnék… Így pár perc hezitálás és türelmetlenkedés után meg is jelent az első utazó. Nem szólítottam le, csupán kilestem a mozdulatokat, bár egyszer rám sandított, és nem túl szép pillantásokkal. Gondolom mit gondolhat magában… Hogy valami kukkoló vagyok és követem, vagy nem ilyesmi… >.> De nem… ><" Noh, amint eltűnt én következtem, szintén odaléptem, kiválasztottam a tízes szintet, majd meg is jelent a nyilacska hogy merre kéne mennyek… Amint eljutottam, egy pillanatra elaléltam a város látványától, az emberektől, a tömegtől… és én még azt hittem hogy a kezdetek városában vagyunk sokan… Na szépen kikerülgetve az emberkéket, síetős léptekkel indultam meg követve a nyuszikát… vagyis akarom mondani a nyilat, hogy eltaláljak a céhházig… vagyis ahogy odaértem… nekem inkább tűnt palotának. o.o Meg is torpantam hogy biztos jó helyen vagyok-e, de a térkép szerint igen. Nagyot nyeltem de örömmel vettem tudomásul hogy majd tíz perccel sikerült hamarabb befutnom. Így annyi maradt hogy valahogy bejussak… Az ajtót nem mertem kinyitni, még azt hiszik be akarok törni… Kapucsengőt, vagy őrt nem láttam. Így ismét elakadtam… Pár percnyi hezitálás után megnyitottam az üzenetpanelt, hogy megírjam hogy itt vagyok… először Jun-ét… De vele még nem beszéltem… olyan izé lenne ráírni, nem is ismerem… Majd Shuét… rá meg azóta nem írtam amióta elhagytam az üzletet… olyan izé lenne ráírni most így… Ismét gondot okozok saját magamnak, majd úgy döntöttem ráírok Cear-ra, Ő úgyis felajánlotta hogy elkísér.
Majd az üzenet küldése gomb, és időközben kicsit megnyugodhattam, majd jöhettek az újabb vészjósló gondolatok. Végre talán megpillanthatom azt aki feltételezhetően eltüntette az előző céhvezért, aki nagyon ügyes és ravasz lehet. Időközben ugyanis összeraktam a képet. És amit Cearso mondott, felettébb gyanús volt... Akit ármányok borítanak, és még a ha a nevét is kimondom…
- Jun… - Mondtam ki mélyebben magamban. Olyan férfias… olyan mély, és olyan gonosz… Biztos valami magas fekete férfi lehet, sőt lehet orosz vagy német… vagy valami ijesztő…
~ Jun… ~ Aki sejtelmes körülmények között került a céh élére, és Jun aki háát kedvenc hobbija a sütés, és egész jól csinálja… .___. Jun a benga, fekete, kigyúrt izomagyú faszi aki kuktasapkában és kötényben szaladgál… .___. Elmosolyodtam magamban az agyam által okozta kép illusztrációra, de ha mozgást láttam gyorsan felhagytam a kuncogással. Reméltem Cear, Shu vagy valaki hamar ideér hozzám, és beinvitál hogy ne késsünk. Majd ha megláttam… Shut
~ Kék-fehér ruci, és a sárkányán, ha vele volt egy masni. .___. Alulöltözteeem. T__T ~Én nem csinosítottam így ki magam, csupán rendbe szedtem magam, egy szebb ruha, és egy hajmacs. Így belegondolva még hülyén is nézek ki. Még jó hogy a füleseket nem tettem fel, hisz nem mertem volna így végigjönni az utcán… De persze készültem így is. Mármint volt nálam egy diszkrétebb fehér ruha, és egy hozzá illő hajmacs, ami nem zöld, hanem szintén fehér bolyhoska volt… Ha beengedett, első kérésem volt hogy hadd húzódjak félre valahova átöltözni. Megtettem és teljes pompámban jelentem meg a társaság előtt. Kicsit izgultam… Na jó bevallom, be voltam tojva. Ennyi idegen, mármint jelenleg csak pár emerkével találkoztam, akivel megjelentem az alkalmon amint eljött az idő. Remélem Cearso nem fog ismét kirívónak gondolni, kicsit tompítottam hajam zöldességén, hisz nem akarok rikítani annyira.
Első: Még nem tudtam rávenni magam a kiképzőre, mindig halogattam, hogy információkat vagy ilyeneket gyűjtsek…
Kettő: Teaparty? Az mifene, az milyen, és öltözék? Most tényleg öltözzek alkalomhoz illően? De az milyen?... A gondolatok megszeppentettek kissé, és ismét tanácstalanságba zuhantam… majd még két valami.
Az első vagyis harmadik: Jun?... Ki az a Jun? Ismerősnek hangzott a neve, de nem tudtam honnan is. Lehet tévesen kaptam üzenetet és nem is vagyok meghívva sehova sem…
Majd a negyedik: Az időpont. .___. Ha el akarok készülni igencsak kapkodnom kell magam… Szerencsére a kiképző nincs túl messze, így azt gyorsan letudom, odamegyek és megcsinálom…
Megtettem. Immáron tizes szintben pompázok, épp csak nem osztottam el a pontjaimat, addig amíg Akkii ki nem kell kizárt. Hmm negyedik név a petemnek? Bár ha nagyobb szintekre is akarok utazgatni, legalább éltre kellene pakolgatnom, meg talán gyorsasságra…. Nem mert elcsábulok. ><” Nem tudom mi tévő legyeeek…. QQ Olyan nehéz ez. De nincs idő hezitálni, nyomás a boltok. Igen, eddig nem vásárolgattam ruhákat, különösebbeket, így most illő volt sorba járni őket… Alkalmi boltok és jelmezboltok. Kikerestem a térképen, és bejelöltettem párat, hogy hova is vezessenek a kis nyilacskák. Az első boltban kifejezett jelmezeket lehetett vásárolni, hát persze nem soká halloween, lehettem volna valami steam csajszi, vagy tengerész esetleg valami papnő de egy gyors kör után ott is hagytam az üzletet… A második alkalmi ruhákat lehetett vásárolni, egész csinosakat meglepően jó áron.. de.. de nem találtam olyat amiben jól éreztem magam. Mindegyikben olyan szokatlanul festettem, valahogy nem voltam önmagam bennük. Olyan hivatalosnak éreztem benne magam... Így ezt az üzletet eltettem talonba, talán visszanézek. A harmadik szintén egy jelmezbolt volt, de oda amilyen lendülettel betértem olyan gyorsan meg is pattantam… o.o Amint felfogtam miféle jelmezekről is volt szó… Persze utána akárhányszor elmentem mellette kíváncsisággal töltött el, de egyedül nem mertem bemenni, mással meg még úgysem. ><” Negyedik üzlet kifejezett kimonókat árult. Úgy tetszettek, imádtam. Nagyon, nagyon, nagyooon. *-* De a japánok hagyománytisztelők… így nem mertem felvenni egy ilyen alkalomra, sőt talán semmilyenben, hisz nem mutatkoznék előttük ilyenben külföldiként… Nem szeretném megsérteni őket, így csupán megvettem azt amibe beleszerettem, és majd otthon tetszelgek magamnak benne. ^^ Így tanácstalan maradtam miként is jelenjek meg, mikor már alig volt egy órám hátra, és még valami ajándékot is kéne vásárolnom, elvégre teaparty és meg lettem hívva. Első ötletnek sajátkezűleg sütöttem volna, de nem… Egyellőre alkalmatlan vagyok ilyen procedúrákra… Majd késöbb talán, addig veszek valami sütit, vagy bármit, bár vásárolt sütit vinni is illetlenség… vagyis nem olyan mintha én csináltam volna, mármint megkérdezik te csináltad? Válaszom: Nem… Válasza: Hmm, finom. Nem, nem szereték ilyet megélni, így úgy döntöttem hogy valami igényesebb bármit vásárolok amit meglátok… Tehát van egy órám és még mindig nem döntöttem el hogy osszak-e pontot avagy sem, és hogy miben jelenjek meg, plusz hogy mit vigyek… késni meg nagyon nem akarok…. Kicsit el is szontyolodtam, a kedvem szegtem saját magamnak hogy ennyi kapkodás után sem jutottam semmi eredményesre… De az egyik standnál találtam kellékeket. Egyszerűek voltak, de ahogy szokták mondani, nagyszerűek! Három hajmacs,(Neko-fül) ezt beszereztem, nem csak az alkalom miatt. És miért hármat? Egyet nekem. Egyet Akii-drágámnak, és egy pót hajmacsot, ha elveszítenénk. ^^Tehát így oldom meg a beöltözök, és nem is problémát. Nem mondhatja senki hogy nem öltöztem be, és nem is öltözhetek túl. Perfect. :3 Tehát már csak az ajándék. Az egyik jól menőbb üzletben rá is találtam. A teaparty-k teája. A neve: A kívánatos tea-party keverék. Nagyszerűen hangzik. Így meg is vettem, tehát ajándék kihúzva. Már csak a pontok és hogy odaérjek… A teleportkapunál szintén meglepetés várt… hisz még sosem használtam ilyet. Megszeppenve álltam, és vártam, igazság szerint ki akartam lesni hogy hogy is használják mások, nehogy egész máshol kössek ki mint szeretnék… Így pár perc hezitálás és türelmetlenkedés után meg is jelent az első utazó. Nem szólítottam le, csupán kilestem a mozdulatokat, bár egyszer rám sandított, és nem túl szép pillantásokkal. Gondolom mit gondolhat magában… Hogy valami kukkoló vagyok és követem, vagy nem ilyesmi… >.> De nem… ><" Noh, amint eltűnt én következtem, szintén odaléptem, kiválasztottam a tízes szintet, majd meg is jelent a nyilacska hogy merre kéne mennyek… Amint eljutottam, egy pillanatra elaléltam a város látványától, az emberektől, a tömegtől… és én még azt hittem hogy a kezdetek városában vagyunk sokan… Na szépen kikerülgetve az emberkéket, síetős léptekkel indultam meg követve a nyuszikát… vagyis akarom mondani a nyilat, hogy eltaláljak a céhházig… vagyis ahogy odaértem… nekem inkább tűnt palotának. o.o Meg is torpantam hogy biztos jó helyen vagyok-e, de a térkép szerint igen. Nagyot nyeltem de örömmel vettem tudomásul hogy majd tíz perccel sikerült hamarabb befutnom. Így annyi maradt hogy valahogy bejussak… Az ajtót nem mertem kinyitni, még azt hiszik be akarok törni… Kapucsengőt, vagy őrt nem láttam. Így ismét elakadtam… Pár percnyi hezitálás után megnyitottam az üzenetpanelt, hogy megírjam hogy itt vagyok… először Jun-ét… De vele még nem beszéltem… olyan izé lenne ráírni, nem is ismerem… Majd Shuét… rá meg azóta nem írtam amióta elhagytam az üzletet… olyan izé lenne ráírni most így… Ismét gondot okozok saját magamnak, majd úgy döntöttem ráírok Cear-ra, Ő úgyis felajánlotta hogy elkísér.
Kiwi írta:Szia, itt vagyok a céhház előtt a teapartyra. Jun meghívott. Bejöhetek?
Majd az üzenet küldése gomb, és időközben kicsit megnyugodhattam, majd jöhettek az újabb vészjósló gondolatok. Végre talán megpillanthatom azt aki feltételezhetően eltüntette az előző céhvezért, aki nagyon ügyes és ravasz lehet. Időközben ugyanis összeraktam a képet. És amit Cearso mondott, felettébb gyanús volt... Akit ármányok borítanak, és még a ha a nevét is kimondom…
- Jun… - Mondtam ki mélyebben magamban. Olyan férfias… olyan mély, és olyan gonosz… Biztos valami magas fekete férfi lehet, sőt lehet orosz vagy német… vagy valami ijesztő…
~ Jun… ~ Aki sejtelmes körülmények között került a céh élére, és Jun aki háát kedvenc hobbija a sütés, és egész jól csinálja… .___. Jun a benga, fekete, kigyúrt izomagyú faszi aki kuktasapkában és kötényben szaladgál… .___. Elmosolyodtam magamban az agyam által okozta kép illusztrációra, de ha mozgást láttam gyorsan felhagytam a kuncogással. Reméltem Cear, Shu vagy valaki hamar ideér hozzám, és beinvitál hogy ne késsünk. Majd ha megláttam… Shut
~ Kék-fehér ruci, és a sárkányán, ha vele volt egy masni. .___. Alulöltözteeem. T__T ~Én nem csinosítottam így ki magam, csupán rendbe szedtem magam, egy szebb ruha, és egy hajmacs. Így belegondolva még hülyén is nézek ki. Még jó hogy a füleseket nem tettem fel, hisz nem mertem volna így végigjönni az utcán… De persze készültem így is. Mármint volt nálam egy diszkrétebb fehér ruha, és egy hozzá illő hajmacs, ami nem zöld, hanem szintén fehér bolyhoska volt… Ha beengedett, első kérésem volt hogy hadd húzódjak félre valahova átöltözni. Megtettem és teljes pompámban jelentem meg a társaság előtt. Kicsit izgultam… Na jó bevallom, be voltam tojva. Ennyi idegen, mármint jelenleg csak pár emerkével találkoztam, akivel megjelentem az alkalmon amint eljött az idő. Remélem Cearso nem fog ismét kirívónak gondolni, kicsit tompítottam hajam zöldességén, hisz nem akarok rikítani annyira.
_________________
- Moments:
:.. Ozi féle adatlap ..:___:..Inventory..:__:..Avialany..:__:..Ruhatár..:
~ Háttér: |limegreen| ~ Kiwi: |lawngreen| ~ Pet: |peru|
Kiwi- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 777
Join date : 2015. Jul. 22.
Karakterlap
Szint: 30
Indikátor: Zöld
Céh: Jumpy Vigor
Re: Kert
(a papnő édes *.*)
Jun levelét olvasgattam. Az elsőgondolatom az volt, hogy engem ilyen marhaságokra ne hívjon el senki, úgysem megyek el. Aztán meg az ugrott be, hogy a múltkor megígértem Shunak, hogy el fogok menni a következő ilyen eseményre, megmutatva, hogy én is tudok társasági életet élni. Aztán ott volt a másik lány, akit elvileg el akartam kisérni erre a céhes dologra. (Hát inkább őt, mint Kathát, nem hiszem, hogy túl jó néven vennék, ha egy vörössel állítanék be a céhház területére.) Meg is nyitom a levélküldő részt, hogy írhassak neki, de hogy is hívják? Barack? Alma? Eper? Valami gyümölcs volt. Ebben biztos vagyok. Na mindegy. Talán a készülödés közben még eszembe jut a neve. Körte? Nem...
Jun levelét olvasgattam. Az elsőgondolatom az volt, hogy engem ilyen marhaságokra ne hívjon el senki, úgysem megyek el. Aztán meg az ugrott be, hogy a múltkor megígértem Shunak, hogy el fogok menni a következő ilyen eseményre, megmutatva, hogy én is tudok társasági életet élni. Aztán ott volt a másik lány, akit elvileg el akartam kisérni erre a céhes dologra. (Hát inkább őt, mint Kathát, nem hiszem, hogy túl jó néven vennék, ha egy vörössel állítanék be a céhház területére.) Meg is nyitom a levélküldő részt, hogy írhassak neki, de hogy is hívják? Barack? Alma? Eper? Valami gyümölcs volt. Ebben biztos vagyok. Na mindegy. Talán a készülödés közben még eszembe jut a neve. Körte? Nem...
Mit is jelent az, hogy alkalomhoz illő? Jun-nál ezt valahogy sohasem lehet tudni. Mangó? Nem, nem ez volt. A legjobb az lesz, ha egyszerűen felveszem az öltönyt, amit a színházban is elvittem. Mivel a testünk idebent egyáltalán nem változik, bőven jó lesz az, amit fél évvel ezelőtt csináltattam. Grapefruit? Ez sem az. Gyorsan rápillantok az időkijelzőre. Még van bőven időm. Azon gondolkoztam még, hátha Árnyékot is el tudnám hozni a teapartira, de egy farkas mért élvezne egy olyan programot, amit föleg embereknek szerveztek. Szőlő? Nem, ez sem az... Hogy is hívták?
Közben már meg is érkeztem a céhházba. Kókusz? Pedig egzotikus volt a neve... Mért felejtettem el? Már alig negyed óra volt hátra, de még mindig nem jutott eszembe a lány neve... Dinnye, Kökény? Azt se vettem észre, hogy milyen ruhában vannakk a többiek. Persze ha köszöntek, akkor biccentettem nekik, hogy itt vagyok, de nagyon zavart, hogy nem jut eszembe a lány neve, pedig ha nem lennék ilyen feledékeny, akkor biztos, hogy meghívtam volna a lányt is. Ringló, Kókusz? Még 10 perc volt hátra nagyjából, mikor kaptam egy üzenetet. Valamiért semmi kedvem nem volt megnyitni, de megszokásból rápillantottam a feladóra. És egyből felderült az arcom, és a homlokomra csaptam.
Közben már meg is érkeztem a céhházba. Kókusz? Pedig egzotikus volt a neve... Mért felejtettem el? Már alig negyed óra volt hátra, de még mindig nem jutott eszembe a lány neve... Dinnye, Kökény? Azt se vettem észre, hogy milyen ruhában vannakk a többiek. Persze ha köszöntek, akkor biccentettem nekik, hogy itt vagyok, de nagyon zavart, hogy nem jut eszembe a lány neve, pedig ha nem lennék ilyen feledékeny, akkor biztos, hogy meghívtam volna a lányt is. Ringló, Kókusz? Még 10 perc volt hátra nagyjából, mikor kaptam egy üzenetet. Valamiért semmi kedvem nem volt megnyitni, de megszokásból rápillantottam a feladóra. És egyből felderült az arcom, és a homlokomra csaptam.
-Kiwi, persze. Hogy is mehetett ki a fejemből.
Majd gyorsan el is olvasom az üzenetet. Ezek szerint Jun is meghívta a céhbe a lányt, de én egy szóval se mondtam, hogy találkoztam volna. Különös. De azért nem telt bele fél perc se, és nyitottam az ajtót a lánynak. Az ajtóban viszont egy pillantra meglepödök. Ez nem az a lány, akivel a múltkor találkoztam. Na jó, teljesen ugyanarról a lányról beszélünk, csak hát a haját átalakitotta egy kicsit.
-Bocsi, nem láttál erre egy idomár lányt? Akkora lehet, mint te, és rikitóan szép zöld haja van. Állitólag itt áll az ajtóban, és be kéne engednem.
Várok pár másodpercet, hogy legalább koppanjon neki a dolog, majd elkuncogom magam.
-No, gyere be, és várjunk együtt.
_________________
- 1.:
Double Arrow - nyílzápor
Az íjára egyszerre több nyílvesszőt is felajz.
- 2.:
- Healblock-Célpont játékos/mob/pet hp-ja, és páncélja semmilyen módon nem képes növekedni [passzív]
- 3.:
- Concentration (permanens)
Cear a fel nem használt sebességét sebzésbe fordítja át, amennyiben elég erősen koncentrál
- 4.:
- A szerencse forgandó
Cear egy buffot vagy debuffot tesz magára. A buff/debuff mértékétől függően sérül, gyógyít magán vagy gyógyít egy csapattársán
- lvl 38:
- élet:50/0 (250 hp)
FK: 27/34
Erő:8/4
Irányítás:33/31
Kitartás:35/11 (CSP=230)
Gyorsaság:36/89
spec:19/9
páncél /65
Cearso- Íjász
- Hozzászólások száma : 2010
Join date : 2014. Aug. 25.
Age : 26
Karakterlap
Szint: 38
Indikátor: Zöld
Céh: Artes
Re: Kert
Cearso alakját véltem felfedezni a távolban. Bevallom kissé ideges voltam, bár megnyugtatott hogy nem kell egyedül legyek, és hogy nem csak Shut fogom ismerni, de így is úgy is mocorogtak a gyomromban azok a kis pillangók az idegességtől. Amire a fiú első mondata rá is segített. Egy pillanatra azt sem tudtam mit mondjak, mit csinálnak, elég komolyan adta elő magát... Így teljes volt a lefagyás és megszeppenés. Egy pillanatra vissza akartam fordulni és megmakacsolni magam hogy nem jövök. De hamar tudtomra adta hogy ez csak egy gonosz vicc volt a részéről. Egy nagyon gonosz vicc...>.>
~ Rikítóan szép zöld? *-*<3 ~ Ugyan ő nem láthatta, de egy apró szivecskét jelenített meg egy pillanatra a képességem a jobb vállam felett... Én látom mindezt, és idegesít is. Nem szeretném hogy az érzelmeim így kimutatnák önmagukat, de mégis minden erősebb változást, akár egy pillanatnyi szívdobbanást, vagy elszomorodást is láthatóvá tesz mások számára... Olyanok számára akik már ismernek és akiknek hagytam hogy megérintsek... De mégis zavart picit hogy nem értettem hogy akkor most mi van, eddig azt mondta hogy nagyon feltűnő, most meg tetszik neki? Igazodjon el rajta az ember...
- A múltkor még azt mondtad hogy nagyon feltűnő, azért cseréltem le. - Öltöttem ki rá a nyelvem, kissé megnyugodva. Majd az invitálásra beléptem.
- Sokan vagyunk már? Kicsit izgulok, milyen lesz és hogy kik lesznek... - Nem voltam még átöltözve, viszont így hogy Cear... nem is volt lehetőségem rá, szóval ismét elrontottam...
- Látom te már átöltöztél. - Jegyzem meg mosolyogva, ugyanakkor... inkább meg akartam dicsérni az öltönyét de nem mertem... micsoda egy hülye picsa vagyok... ><"
~ Rikítóan szép zöld? *-*<3 ~ Ugyan ő nem láthatta, de egy apró szivecskét jelenített meg egy pillanatra a képességem a jobb vállam felett... Én látom mindezt, és idegesít is. Nem szeretném hogy az érzelmeim így kimutatnák önmagukat, de mégis minden erősebb változást, akár egy pillanatnyi szívdobbanást, vagy elszomorodást is láthatóvá tesz mások számára... Olyanok számára akik már ismernek és akiknek hagytam hogy megérintsek... De mégis zavart picit hogy nem értettem hogy akkor most mi van, eddig azt mondta hogy nagyon feltűnő, most meg tetszik neki? Igazodjon el rajta az ember...
- A múltkor még azt mondtad hogy nagyon feltűnő, azért cseréltem le. - Öltöttem ki rá a nyelvem, kissé megnyugodva. Majd az invitálásra beléptem.
- Sokan vagyunk már? Kicsit izgulok, milyen lesz és hogy kik lesznek... - Nem voltam még átöltözve, viszont így hogy Cear... nem is volt lehetőségem rá, szóval ismét elrontottam...
- Látom te már átöltöztél. - Jegyzem meg mosolyogva, ugyanakkor... inkább meg akartam dicsérni az öltönyét de nem mertem... micsoda egy hülye picsa vagyok... ><"
_________________
- Moments:
:.. Ozi féle adatlap ..:___:..Inventory..:__:..Avialany..:__:..Ruhatár..:
~ Háttér: |limegreen| ~ Kiwi: |lawngreen| ~ Pet: |peru|
Kiwi- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 777
Join date : 2015. Jul. 22.
Karakterlap
Szint: 30
Indikátor: Zöld
Céh: Jumpy Vigor
Re: Kert
-És mondtam bármi olyat, hogy mert feltünő, már nem is tetszik? Az egyikből mért következik a másik?
A fene se érti a lányok gondolkodását... Mért látnak bele olyan dolgokat a mondatainkba, amit valójában ki se mondtunk. A másik, amikor tudnunk kéne valamit, amire csak utalásokat tettek. Az tud néha még kizökkenteni egy kicsit.
-Hát, itt vagy te meg én, és Shu is egy ideje, meg Jun készölödik hátul a kertben. Amig nem végez, addig felesleges lenne is zaklatni szerintem. Saya és Jaden is szinte biztos, hogy itt lesznek. És ha jól sejtem, akkor Jun Alexet is meghívta. Bár róla fogalmam sincs, hogy el fog-e jönni.
Összegeztem végül a várható embereket. Nem hiszem, hogy mindegyiket ismerné, de pár név talán ismerős lehet a számára, főleg Shué.
-Igeeeen. Jun azt írta, hogy alkalomhoz illően öltözzünk, de fogalmam sincs mit szoktak egy teapartin alkalomhoz illőnek számítani ^^.
A fene se érti a lányok gondolkodását... Mért látnak bele olyan dolgokat a mondatainkba, amit valójában ki se mondtunk. A másik, amikor tudnunk kéne valamit, amire csak utalásokat tettek. Az tud néha még kizökkenteni egy kicsit.
-Hát, itt vagy te meg én, és Shu is egy ideje, meg Jun készölödik hátul a kertben. Amig nem végez, addig felesleges lenne is zaklatni szerintem. Saya és Jaden is szinte biztos, hogy itt lesznek. És ha jól sejtem, akkor Jun Alexet is meghívta. Bár róla fogalmam sincs, hogy el fog-e jönni.
Összegeztem végül a várható embereket. Nem hiszem, hogy mindegyiket ismerné, de pár név talán ismerős lehet a számára, főleg Shué.
-Igeeeen. Jun azt írta, hogy alkalomhoz illően öltözzünk, de fogalmam sincs mit szoktak egy teapartin alkalomhoz illőnek számítani ^^.
_________________
- 1.:
Double Arrow - nyílzápor
Az íjára egyszerre több nyílvesszőt is felajz.
- 2.:
- Healblock-Célpont játékos/mob/pet hp-ja, és páncélja semmilyen módon nem képes növekedni [passzív]
- 3.:
- Concentration (permanens)
Cear a fel nem használt sebességét sebzésbe fordítja át, amennyiben elég erősen koncentrál
- 4.:
- A szerencse forgandó
Cear egy buffot vagy debuffot tesz magára. A buff/debuff mértékétől függően sérül, gyógyít magán vagy gyógyít egy csapattársán
- lvl 38:
- élet:50/0 (250 hp)
FK: 27/34
Erő:8/4
Irányítás:33/31
Kitartás:35/11 (CSP=230)
Gyorsaság:36/89
spec:19/9
páncél /65
Cearso- Íjász
- Hozzászólások száma : 2010
Join date : 2014. Aug. 25.
Age : 26
Karakterlap
Szint: 38
Indikátor: Zöld
Céh: Artes
Re: Kert
-Nyuszikat, Cear. Nyuszikat.
Lépett oda Shu, és kotyogott bele a beszélgetésbe, csak hogy kapcsolni tudja magát valahogyan. Persze a köszönést nem hagyta le, hiszen megérkezett Kiwi is. *.*
-Hali! Húúú! Wow! Szerintem sikerült neked is alkalomhoz illően öltöznöd... meg persze neked is, Cear.
Dicsérte meg az íjász ruháját is, majd Timidus is mellé lépett, biccentett feléjük, Shu pedig az egyik lábáról a másikra kezdett dülöngélni, látszott rajta, hogy eléggé izgatott.
-Láttatok valamit amikor bejöttetek? Én nem akartam kukucskálni, de ha Jun még nincs kész... de lassan idő van. Szerintetek szólni fog, vagy csak induljunk majd el?
Lépett oda Shu, és kotyogott bele a beszélgetésbe, csak hogy kapcsolni tudja magát valahogyan. Persze a köszönést nem hagyta le, hiszen megérkezett Kiwi is. *.*
-Hali! Húúú! Wow! Szerintem sikerült neked is alkalomhoz illően öltöznöd... meg persze neked is, Cear.
Dicsérte meg az íjász ruháját is, majd Timidus is mellé lépett, biccentett feléjük, Shu pedig az egyik lábáról a másikra kezdett dülöngélni, látszott rajta, hogy eléggé izgatott.
-Láttatok valamit amikor bejöttetek? Én nem akartam kukucskálni, de ha Jun még nincs kész... de lassan idő van. Szerintetek szólni fog, vagy csak induljunk majd el?
_________________
ADATLAP
Shu és Timidus Kristályboltocskája
- Statok:
Élet: 34
Fegyverkezelés: 50
Erő: 6
Irányítás: 60
Kitartás: 41
Gyorsaság: 43
Speciális képesség: 51
Páncél: 45
Keresés: 3
Észlelés: 3
Nyomkövetés: 2
Akrobatika: 2
Kristályírás: 100
Növénylátás: 100
Horgászat: Mester
Kertészet: Mester
Vadászat: Mester
Főzés: Mester
Italkészítés: Mester
Lovaglás: Mester
Shu és Timidus Kristályboltocskája
Shukaku- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 5959
Join date : 2013. Apr. 27.
Karakterlap
Szint: 50
Indikátor: Zöld
Céh: Jumpy Vigor
Re: Kert
Elkezdtem igazgatni a lepellel letakart valamit, szépen kisimítottam a fodrokat, megigazítottam az egyik csészehalmot, immáron csálébb mint valaha majd szépen komótosan az ajtóhoz léptem, és ott vártam meg az utolsó másodperceket. Büszkén végignéztem a remekművön, mélyen beleszippantottam a levegőbe, és elégedetten nyugtáztam, hogy ez bizony életem legtökéletesebb teapartija lesz, és talán ezúttal még vendégrekordot is döntök.
8:35 : Hirtelenjében megragadom a kilincset és belibbenek a terembe, szépen kitárom a kertre nyíló ajtót, hogy a vállam fölött átpillantó kíváncsi bagázs kapjon egy kis ízelítőt, elégedetten végigmosolygok a társaságon.
- Ejdekevesenvagyunk - morgolódok az orrom alatt, picit elhadarva majd gyorsan észbe kapva megköszörülöm a torkom és felvillantok egy csodálatos mosolyt. - Akarommondani... Hölgyeim és Uraim! Köszöntök mindenkit a legeslegeslegcsodálatosabb Teapartin amelyet Aincrad népe valaha is látott! - ekkor félrehúzódok az útból kezeimmel a kert felé pöccintek. - Ti azon szerencsés kiválasztottak közé tartoztok akik meghívást nyertek eme exkluzív szórakozásra, ahol kulturált emberekhez méltó módon fogunk szórakozni. Gyertek hát, gyertek. - intek és elindulok kifelé a kertbe, közben hátra-hátra pillantok, hogy követ-e a nép, látom Kiwi is eljött, tökéletesebb nem is lehetne, és jó érzés Cear-t is köztünk látni. Viszont a többiek hiánya kicsit elszomorít, de biztosan csak elaludtak, elvégre korán van még.
- Fiatal még a nap, ha nem tévedek a többi vendég is hamarosan meg fog érkezni. Sajnálhatják, hogy lemaradtak az évszázad legcsodálatosabb teaparti megnyitó ünnepségén! Nem mindennapi jelenségnek lesztek részesei. Aincrad legcsodálatosabb élőlényeit, és ételeit gyűjtöttem össze nektek, pénzt és időt nem sajnálva. Rajta, rajta foglaljatok hát helyet! - kihúztam egy széket és igyekeztem a lányokat odataszigálni, majd végül még Cearso-t is megpróbáltam leültetni, ha esetleg leült volna akkor megkérem, hogy álljon fel, hogy hadd ültessem le, és amikor mindenki a helyén van odalépek a lepellel leborított valamihez.
- Nos, bizonyára rájöttetek már, hogy nem vagyunk egyedül. - ekkor a valami megrázkódik picikét, furcsa állatszerű hangokat kiadva magából. - Ezek a lények talán az első ötven szint legveszedelmesebbik példányai, ám a különleges képességeimnek köszönhetően, és csodálatos természetemnél fogva sikerült, egy csipetnyi varázslattal, bájjal, és nem kevés pénzzel megszelídítenem őket, nem csupán a ti szórakoztatásotokra! Nem bizony! Ezzel a jótékonykodással emberek százezreit mentettem meg. De most nem dicsekedni akarok! Egyetek csak! Én pedig váltok néhány szót a drágaságaimmal. - az asztalhoz suhanok és az ételre mutatok, majd visszacuppanok a lepedőkhöz és suttogni kezdek nekik.
Feladat: Ki a kertbe, helyfoglalás, és egy hét múlva jön a következő reag amikor lelepleződik mit is rejtenek a leplek
Ha valaki aki eddig még nem tette nyugodtan becsatlakozhat!
8:35 : Hirtelenjében megragadom a kilincset és belibbenek a terembe, szépen kitárom a kertre nyíló ajtót, hogy a vállam fölött átpillantó kíváncsi bagázs kapjon egy kis ízelítőt, elégedetten végigmosolygok a társaságon.
- Ejdekevesenvagyunk - morgolódok az orrom alatt, picit elhadarva majd gyorsan észbe kapva megköszörülöm a torkom és felvillantok egy csodálatos mosolyt. - Akarommondani... Hölgyeim és Uraim! Köszöntök mindenkit a legeslegeslegcsodálatosabb Teapartin amelyet Aincrad népe valaha is látott! - ekkor félrehúzódok az útból kezeimmel a kert felé pöccintek. - Ti azon szerencsés kiválasztottak közé tartoztok akik meghívást nyertek eme exkluzív szórakozásra, ahol kulturált emberekhez méltó módon fogunk szórakozni. Gyertek hát, gyertek. - intek és elindulok kifelé a kertbe, közben hátra-hátra pillantok, hogy követ-e a nép, látom Kiwi is eljött, tökéletesebb nem is lehetne, és jó érzés Cear-t is köztünk látni. Viszont a többiek hiánya kicsit elszomorít, de biztosan csak elaludtak, elvégre korán van még.
- Fiatal még a nap, ha nem tévedek a többi vendég is hamarosan meg fog érkezni. Sajnálhatják, hogy lemaradtak az évszázad legcsodálatosabb teaparti megnyitó ünnepségén! Nem mindennapi jelenségnek lesztek részesei. Aincrad legcsodálatosabb élőlényeit, és ételeit gyűjtöttem össze nektek, pénzt és időt nem sajnálva. Rajta, rajta foglaljatok hát helyet! - kihúztam egy széket és igyekeztem a lányokat odataszigálni, majd végül még Cearso-t is megpróbáltam leültetni, ha esetleg leült volna akkor megkérem, hogy álljon fel, hogy hadd ültessem le, és amikor mindenki a helyén van odalépek a lepellel leborított valamihez.
- Nos, bizonyára rájöttetek már, hogy nem vagyunk egyedül. - ekkor a valami megrázkódik picikét, furcsa állatszerű hangokat kiadva magából. - Ezek a lények talán az első ötven szint legveszedelmesebbik példányai, ám a különleges képességeimnek köszönhetően, és csodálatos természetemnél fogva sikerült, egy csipetnyi varázslattal, bájjal, és nem kevés pénzzel megszelídítenem őket, nem csupán a ti szórakoztatásotokra! Nem bizony! Ezzel a jótékonykodással emberek százezreit mentettem meg. De most nem dicsekedni akarok! Egyetek csak! Én pedig váltok néhány szót a drágaságaimmal. - az asztalhoz suhanok és az ételre mutatok, majd visszacuppanok a lepedőkhöz és suttogni kezdek nekik.
Feladat: Ki a kertbe, helyfoglalás, és egy hét múlva jön a következő reag amikor lelepleződik mit is rejtenek a leplek
Ha valaki aki eddig még nem tette nyugodtan becsatlakozhat!
_________________
"Madness is not a state of mind...
...Madness is a place, where I live"
Jun- Harcművész
- Hozzászólások száma : 1565
Join date : 2013. May. 10.
Age : 29
Karakterlap
Szint: 32
Indikátor: Zöld
Céh: Jumpy Vigor
Re: Kert
Cear kérdésére elbizonytalanodtam picit, majd még nagyobb zavarba jöttem amikor úgy beszélt a dologról mintha tetszeni akarnék neki. Mármint nem mintha nem így lenne, én mindenkinek tetszeni akarok, és azt szeretném ha szépnek szimpatikusnak látnának az emberek, ugyanakkor a túlzott feltűnőségtől félek. Lássuk csak, a magasságom is elég szokatlan idebent amit a múltkor Miu tökéletesen igazol.
~Gazella... én bele fogok betegedni ebbe... de legalább nem zsiráf.... bár egyik sem jobb. ><~
- Uhh... ennyi nevet megjegyezni... - Első reakcióm a felsoroltak listájára... És tényleg sokan leszünk úgy látszik... Felsóhajtottam, majd amint a fiú beengedett beléptem a kapun.
- Hatalmas ez a hely. - Jelentettem ki álmélkodva, és amilyen nagy volt annyira tartottam kicsit ijesztőnek is. Mármint ebben milyen könnyű lenne eltévedni, főleg az én tájékozódási képességemmel. ><"
- Velem is ez volt a helyzet, még sosem voltam ilyesmin. - Nyugodtam meg és vallottam be végül, mire egy hang is csatlakozott a beszélgetésünkbe. Észre sem vettem mikor lépett ide Shu-chan.
- Ohh, Szia Shu-cha..ku. - Na ez nem úgy jött össze ahogy szerettem volna, már rögtön "chan"oztam mire rájöttem hogy az ő esetében elhagyhatom.
- Shukaku - Javítottam ki végül magam.
- És Timidus. - Köszöntem neki is.
- Nyuszikat? - Kérdeztem vissza kicsit értetlenül. Bár ekkor beugrott hogy a fehér ruhám mellé nem csak hajmacsot, de hajnyuszit is vettem, és nem csak farkinca meg kesztyű járt mellé de a nyuszinak van egy bojtos fehér farkacskája is. Persze minden az inventorymban. Gondolataimból az zökkentett ki hogy a lány megdícsért, először elpirultam, majd zavarba jöttem, de leginkább azért mert úgy kaptam dicséretet hogy még át sem öltöztem. És nem mertem megszólalni ezzel kapcsolatban, mert nem akartam elrontani semmit sem. Láttam hogy Shu is izgatott, de tőlem szerintem azért nincs jobban betojva, bár az ő izgatottsága másféle lehet mint az enyém.
- Nem... igazán. - Felelem, és tényleg nem. Nem mertem bámészkodni, pedig úgy megtettem volna.
- Amúgy... szerintem várjunk, vagy... kérdezzük meg tőle üzenetben. - Felelem.... Majd közelebb hajolok Shuhoz kicsit zavarban voltam.
- Tudsz olyan helyet mutatni ahol át tudok esetleg öltözni? Az utcaimban jöttem, de hoztam magammal ruhát. ^^" - Kínosnak éreztem volna magam végigszaladgálni abban a hófehér ruhában, túl kitűnik a tömegből, és amúgy sem voltam biztos abban hogy tényleg jól áll-e, nem-e túl fehér hozzá a bőröm... De már késő volt ezen problémázni, ha mutatott valamit, akkor bizony megtörtént az átöltözés is. Ha megtörtént ebben a ruhában és ilyen kajla fülekkel és aprócska a hátulsó masnin lévő bojhos farkincábval jelentem meg.
~Gazella... én bele fogok betegedni ebbe... de legalább nem zsiráf.... bár egyik sem jobb. ><~
- Uhh... ennyi nevet megjegyezni... - Első reakcióm a felsoroltak listájára... És tényleg sokan leszünk úgy látszik... Felsóhajtottam, majd amint a fiú beengedett beléptem a kapun.
- Hatalmas ez a hely. - Jelentettem ki álmélkodva, és amilyen nagy volt annyira tartottam kicsit ijesztőnek is. Mármint ebben milyen könnyű lenne eltévedni, főleg az én tájékozódási képességemmel. ><"
- Velem is ez volt a helyzet, még sosem voltam ilyesmin. - Nyugodtam meg és vallottam be végül, mire egy hang is csatlakozott a beszélgetésünkbe. Észre sem vettem mikor lépett ide Shu-chan.
- Ohh, Szia Shu-cha..ku. - Na ez nem úgy jött össze ahogy szerettem volna, már rögtön "chan"oztam mire rájöttem hogy az ő esetében elhagyhatom.
- Shukaku - Javítottam ki végül magam.
- És Timidus. - Köszöntem neki is.
- Nyuszikat? - Kérdeztem vissza kicsit értetlenül. Bár ekkor beugrott hogy a fehér ruhám mellé nem csak hajmacsot, de hajnyuszit is vettem, és nem csak farkinca meg kesztyű járt mellé de a nyuszinak van egy bojtos fehér farkacskája is. Persze minden az inventorymban. Gondolataimból az zökkentett ki hogy a lány megdícsért, először elpirultam, majd zavarba jöttem, de leginkább azért mert úgy kaptam dicséretet hogy még át sem öltöztem. És nem mertem megszólalni ezzel kapcsolatban, mert nem akartam elrontani semmit sem. Láttam hogy Shu is izgatott, de tőlem szerintem azért nincs jobban betojva, bár az ő izgatottsága másféle lehet mint az enyém.
- Nem... igazán. - Felelem, és tényleg nem. Nem mertem bámészkodni, pedig úgy megtettem volna.
- Amúgy... szerintem várjunk, vagy... kérdezzük meg tőle üzenetben. - Felelem.... Majd közelebb hajolok Shuhoz kicsit zavarban voltam.
- Tudsz olyan helyet mutatni ahol át tudok esetleg öltözni? Az utcaimban jöttem, de hoztam magammal ruhát. ^^" - Kínosnak éreztem volna magam végigszaladgálni abban a hófehér ruhában, túl kitűnik a tömegből, és amúgy sem voltam biztos abban hogy tényleg jól áll-e, nem-e túl fehér hozzá a bőröm... De már késő volt ezen problémázni, ha mutatott valamit, akkor bizony megtörtént az átöltözés is. Ha megtörtént ebben a ruhában és ilyen kajla fülekkel és aprócska a hátulsó masnin lévő bojhos farkincábval jelentem meg.
_________________
- Moments:
:.. Ozi féle adatlap ..:___:..Inventory..:__:..Avialany..:__:..Ruhatár..:
~ Háttér: |limegreen| ~ Kiwi: |lawngreen| ~ Pet: |peru|
Kiwi- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 777
Join date : 2015. Jul. 22.
Karakterlap
Szint: 30
Indikátor: Zöld
Céh: Jumpy Vigor
Re: Kert
-Nyugíí! A chan még mindig jobb, mint a sensei, amivel Chizu állandóan piszkál... de ha neked kényelmesebb, akkor lehet chan, de lehetek akár csak Shu is. Az a legegyszerűbb.
Sietett az idomár Kiwi segítségére, mivel észlelete a botlást a szavaiban, és a korrekciót is. A hatalmas jelzőre nagyot bólintott, bár ő sem tudta pontosan, hogy mit érezzen ezzel kapcsolatban. Sokan büszkék lennének arra, hogy egy hatalmas helyen laknak, egy hatalmas céhházban, a megjelentek száma azonban ezzel szemben csalódást keltő volt, és így felemlegetve azt az érzést keltette, mintha kongana az épület az ürességtől. Persze gyorsan terelte a gondolatait, hiszen most boldogság van.
-Persze, nyuszikat! A teapartin mindig vannak nyuszik.
Az üzenetes kérdésre csak megrázta a fejét, és a menü órájára pillantott.
-Várjuk ki amíg idő lesz, majd utána esetleg türelmetlenkedünk És... izé... ja igen! A gyakorlóterem mellett van egy kis öltöző zuhannyal meg mindennel. Ott átöltözhetsz. Megmutatod neki, Timi?
A sárkány bólintott, majd elkísérte a lányt az említett helyre, és ha Kiwi megkérte rá, akkor csak az öltöző ajtajáig követte, majd ott várt. Ha nem, akkor egy kis félreértés adódhatott, ugyanis a fürdővel ellentétben ide mindig beengedte őt Shu. Az idomár pedig most, hogy egyedül maradt a fiúval, odasettenkedett mellé.
-Örülök, hogy eljöttél. Te is nagyon jól nézel ki...
És nem pirult el, sokkal inkább volt huncut mosoly az arcán, ami arra várt, hogy még szélesebb legyen, amikor a fiú zavarba jön. Ám visszatért Kiwi és Timi, és lehetett örömködni a lány ruháján.
-Azta! Most... húú! Nem gondoltam volna, hogy tényleg lesznek nyuszik! Ez gyönyörű!
Bár ő soha nem venne fel ilyet. Vagy túl kislányos lenne benne, vagy esetleg a playboy nyuszikra emlékeztetné, ami meg túl nagylányos, és egyikhez sem szeretett volna már, vagy még lenni. Jun előadása pedig... nos az Junos volt, minden tekintetben. Rossz volt őt csalódottnak látni, és Shu most már végleg elhatározta, hogy beszélni fog Enheriellel. Már akkor biztos volt ebben, amikor meglátta Jin nevét a falon... de így már végleges lett az elhatározás. Most viszont, mint mondtam, örömködni kell. Jun még arra is ügyelt, hogy Timinek támla nélküli széket szerezzen a farka és a szárnya miatt, és most még a sárkány is engedte, hogy leültesse, ám utána a többiektől eltérő feszült figyelemmel vizslatta a leplet, majd közelebb hajolt az idomárhoz, és a fülébe suttogott.
-Ez ugye csak vicc?
Shu a sárkány mancsára tette a kezét, finoman megszorította, és bólintott, ám egy pillanatra sem vette le a tekintetét a lepelről. Abban azonban biztos volt, hogy Jun semmi veszélyeset nem hozott a kertbe.
Sietett az idomár Kiwi segítségére, mivel észlelete a botlást a szavaiban, és a korrekciót is. A hatalmas jelzőre nagyot bólintott, bár ő sem tudta pontosan, hogy mit érezzen ezzel kapcsolatban. Sokan büszkék lennének arra, hogy egy hatalmas helyen laknak, egy hatalmas céhházban, a megjelentek száma azonban ezzel szemben csalódást keltő volt, és így felemlegetve azt az érzést keltette, mintha kongana az épület az ürességtől. Persze gyorsan terelte a gondolatait, hiszen most boldogság van.
-Persze, nyuszikat! A teapartin mindig vannak nyuszik.
Az üzenetes kérdésre csak megrázta a fejét, és a menü órájára pillantott.
-Várjuk ki amíg idő lesz, majd utána esetleg türelmetlenkedünk És... izé... ja igen! A gyakorlóterem mellett van egy kis öltöző zuhannyal meg mindennel. Ott átöltözhetsz. Megmutatod neki, Timi?
A sárkány bólintott, majd elkísérte a lányt az említett helyre, és ha Kiwi megkérte rá, akkor csak az öltöző ajtajáig követte, majd ott várt. Ha nem, akkor egy kis félreértés adódhatott, ugyanis a fürdővel ellentétben ide mindig beengedte őt Shu. Az idomár pedig most, hogy egyedül maradt a fiúval, odasettenkedett mellé.
-Örülök, hogy eljöttél. Te is nagyon jól nézel ki...
És nem pirult el, sokkal inkább volt huncut mosoly az arcán, ami arra várt, hogy még szélesebb legyen, amikor a fiú zavarba jön. Ám visszatért Kiwi és Timi, és lehetett örömködni a lány ruháján.
-Azta! Most... húú! Nem gondoltam volna, hogy tényleg lesznek nyuszik! Ez gyönyörű!
Bár ő soha nem venne fel ilyet. Vagy túl kislányos lenne benne, vagy esetleg a playboy nyuszikra emlékeztetné, ami meg túl nagylányos, és egyikhez sem szeretett volna már, vagy még lenni. Jun előadása pedig... nos az Junos volt, minden tekintetben. Rossz volt őt csalódottnak látni, és Shu most már végleg elhatározta, hogy beszélni fog Enheriellel. Már akkor biztos volt ebben, amikor meglátta Jin nevét a falon... de így már végleges lett az elhatározás. Most viszont, mint mondtam, örömködni kell. Jun még arra is ügyelt, hogy Timinek támla nélküli széket szerezzen a farka és a szárnya miatt, és most még a sárkány is engedte, hogy leültesse, ám utána a többiektől eltérő feszült figyelemmel vizslatta a leplet, majd közelebb hajolt az idomárhoz, és a fülébe suttogott.
-Ez ugye csak vicc?
Shu a sárkány mancsára tette a kezét, finoman megszorította, és bólintott, ám egy pillanatra sem vette le a tekintetét a lepelről. Abban azonban biztos volt, hogy Jun semmi veszélyeset nem hozott a kertbe.
_________________
ADATLAP
Shu és Timidus Kristályboltocskája
- Statok:
Élet: 34
Fegyverkezelés: 50
Erő: 6
Irányítás: 60
Kitartás: 41
Gyorsaság: 43
Speciális képesség: 51
Páncél: 45
Keresés: 3
Észlelés: 3
Nyomkövetés: 2
Akrobatika: 2
Kristályírás: 100
Növénylátás: 100
Horgászat: Mester
Kertészet: Mester
Vadászat: Mester
Főzés: Mester
Italkészítés: Mester
Lovaglás: Mester
Shu és Timidus Kristályboltocskája
Shukaku- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 5959
Join date : 2013. Apr. 27.
Karakterlap
Szint: 50
Indikátor: Zöld
Céh: Jumpy Vigor
Re: Kert
Alex üzenete Junnak, kb akkor, amikorra ott kellene már lennie.
Majd olyan 10 perce rá.
Aztán szinte azonnal még egy üzenet
Aztán egy kép.
//term, zöld szemekkel//
- Kód:
Nagyon nagyon nagyoooon akartam menni ><
Az utolsó pillanatig készülődtem, de nem lehet. QQ
Muszáj máshova mennem ToT
Legközelebb! Legközelebb biztosan megyek! >o<
Mond meg a többieknek is! ><
Majd olyan 10 perce rá.
- Kód:
De tényleg mond meg!
Aztán szinte azonnal még egy üzenet
- Kód:
Majd legközelebb hozom Hinarit is... asszem!
Aztán egy kép.
//term, zöld szemekkel//
_________________
"Alex a minden lében kanál karakter"
by Ranmaru
by Ranmaru
- flamberg:
- Zafírszálas fejpánt:
Statok
Alex és FalánkAlex Flamberggel
Halász Alex- Harcos
- Hozzászólások száma : 1731
Join date : 2012. Dec. 16.
Age : 30
Tartózkodási hely : JL palota; Hinari és Al közös lakrésze
Karakterlap
Szint: 36
Indikátor: Zöld
Céh: Justice League
Re: Kert
- Majd igyekszem. – Feleltem Shunak, bár valahogy a nyelvemen volt a „chan”-ozás amikor tudtam hogy egy japán emberkéről van szó. Illem talán, vagy a sok anime… Lényegtelen ugyanakkor most tényleg volt fontosabb dolgunk is. Majd Shu elmondta hogy a teapartyn mindig vannak nyuszik, jelenlg nem tudtam hova tenni pontosan ezt az infót, de megjegyeztem magamnak. Az ötletem el lett utasítva, bár tényleg egyértelmű hogy nem jó sürgetni ha valaki serényen készülődik jobb ha kicsit türelmesebbek vagyunk. Bár én nem kijutni akartam, hanem megoldást a felvetett kérdésre, csupán ennyi volt a célom. Izgultam nagyon, nem tudom hogy fogok szerepelni a céh előtt, de szeretnék jó benyomást kellteni. Majd feltettem közvetlen Shukakunak a kérdésemet miszerint át tudok-e öltözni valahol. A megoldás is megszületet. Timidus vezetett el az öltözőig, vagyis inkább a zuhanyzóig. Útközben törtem a kobakom miként is kezdhetnék csevejt vele. De nem ismertem, és kicsit aggódtam is. Cear mondta hogy talán jobban félti Shut mint kellene, és igazság szerint ez szimpatikus tulajdonságnak bizonyult így első hallásra. Megérkeztünk, meglepődtem amikor Timi bejött velem, de nem küldtem ki sőt meg se jegyeztem. Egy vendég vagyok, hogy küldhetném ki a saját épületének zugaiból, kettő nem gondoltam hogy bármi probléma lenne ha bejön velem. Elvégre a szőnyegcirkáló kutyusunkat sem zavartam ki reggelente amikor öltöztem. Így hagytam hagy kövessen, csupán elfordultam és úgy öltöztem át gyorsan. A kolis évek megtanítottak hogy öltözzek gyorsan, és minél kevesebbet villantva magamból, így ezt tökéletesen tudtam alkalmazni most is. De amikor felöltöztem, és már csak a ruhám megigazítása maradt, majd a farkinca és a nyuszi fül.
- Hmm… Nem túlzás picit? – Kérdeztem felé fordulva megpördítve a szoknyámat. Majd a tükörbe meglesve magam picit bizonytalan voltam ugyan, de imádtam az ilyen hacukákat… És nem voltam elég felnőtt hogy ne vegyek fel ilyenek de gyerek sem már hogy szégyelljem mert gyerekes.
- Amúgy… már gondolkodok rajta egy ideje hogy hogy is kérdezzem meg… de… - Igyekeztem összeszedni a gondolataim.
- Vannak emlékeid… amikor tojás voltál?.... Nem tudom, hangok, érintés… bármi… - Tényleg érdekelt, bár nem gondoltam hogy tényleg a tojásban van a lényecském, inkább úgy gondolom hogy a tojás alakul át a lényecskévé, amint kibújik. Szóval mindenképp foglalkoztat a téma. Majd ha ezt megbeszéltük visszatértünk a többiekhez, hogy azért ne várakoztassuk meg őket nagyon.
- Na milyen? Nem túlzás egy kissé? – Azzal ha bármi negatívat észlelem már szedtem is le magáról a felesleget, bár Shu kijelentése miszerint nem gondolta hogy tényleg lesznek nyuszik elbizonytalanított egy cseppet…
- Köszönöm, a te loli ruhád is nagyon édes. ^^ – Igen, igen. Az olyanokat is imádom, csak sajnos a nagyon hosszú ruhák nekem nem állnak jól hála a magasságomnak… Egy új arcra és hangra lettem figyelmes, aki kinyitotta az ajtót, épp időben… És ugyan láttam rajta hogy kicsit csalódott az emberek miatt, és Cear is több emberkét sorolt fel, nekem így is bőven elegen vagyunk. Mármint nem az hogy nem akarom a többieket megismerni, de igy is frusztrált picit ez a tömeg, főleg ismeretlen területen. Megindultam a többiek után, egyenesen ki a kertbe. Miközben tudatosítottam magamban hogy a céhvezér nem is egy… nem is egy magas kopasz kigyúrt benga feka… hanem egy ilyen cuki lány… egy lány… Végig azt hittem férfi a céhvezér, mármint nem baj nem azért csak meglepett… főleg hogy ilyen… mármint hogy nem hogy is mondjam… nem épp harcra termett emberkéről van szó. Legalábbis első ránézésre tuti nem. Amikor közelebb került hozzám akkor illedelmesen meghajoltam majd bemutatkoztam.
- Kiwi vagyok, örvendek a találkozásnak! – Ismét hivatalos lettem kissé, nem is tudom miért… Ilyen csak akkor vagyok ha komoly dologról, mondjuk üzletről van szó… de most nem.
- Ho…hoztam ajándékot is. – Igen ám, üres kézzel nem illik vendégségbe menni, főleg nem újoncként, így át is adtam a „Kívánatos teaparti-keverék” feliratú dobozkát. Amit ha kinyitott, akkor érte egy kisebb meglepetés, de még engem is. Miután elfogadta helyet foglaltam, majd körbe néztem kik ülnek mellettem. Ki a jobbomon ki a balomon. Nem vettem a sütikből, pedig tudtam volna csipegetni, ugyanakkor volt két zavaró tényező. Az egyik… az illem, eddig még senki más sem vett a másik… mindaz ami a lepedő alatt található… Megszeppenve figyeltem a hangokat, és most elkezdtem gondolkodni hogy osztani kéne pontokat az életemre, vagy… legalább kéz közelbe venni a teleport kristályt. Persze Jun-chan kétszer is kijelentette hogy sok pénzt fektetett bele, és hogy nem csak jótékonyság… de… másokat is megmentett ezzel… Ugyanakkor végképp nem tudom elgondolni mi lapulhat a lepel alatt… Valamiféle boss? Vagy netán nem tudtam róla de valami beavatási ceremónián vagyok?... Vagy próba! Igen… félő hogy az… de… de én nem akarok… én nem tudok… ÉN…
- Hmm… Nem túlzás picit? – Kérdeztem felé fordulva megpördítve a szoknyámat. Majd a tükörbe meglesve magam picit bizonytalan voltam ugyan, de imádtam az ilyen hacukákat… És nem voltam elég felnőtt hogy ne vegyek fel ilyenek de gyerek sem már hogy szégyelljem mert gyerekes.
- Amúgy… már gondolkodok rajta egy ideje hogy hogy is kérdezzem meg… de… - Igyekeztem összeszedni a gondolataim.
- Vannak emlékeid… amikor tojás voltál?.... Nem tudom, hangok, érintés… bármi… - Tényleg érdekelt, bár nem gondoltam hogy tényleg a tojásban van a lényecském, inkább úgy gondolom hogy a tojás alakul át a lényecskévé, amint kibújik. Szóval mindenképp foglalkoztat a téma. Majd ha ezt megbeszéltük visszatértünk a többiekhez, hogy azért ne várakoztassuk meg őket nagyon.
- Na milyen? Nem túlzás egy kissé? – Azzal ha bármi negatívat észlelem már szedtem is le magáról a felesleget, bár Shu kijelentése miszerint nem gondolta hogy tényleg lesznek nyuszik elbizonytalanított egy cseppet…
- Köszönöm, a te loli ruhád is nagyon édes. ^^ – Igen, igen. Az olyanokat is imádom, csak sajnos a nagyon hosszú ruhák nekem nem állnak jól hála a magasságomnak… Egy új arcra és hangra lettem figyelmes, aki kinyitotta az ajtót, épp időben… És ugyan láttam rajta hogy kicsit csalódott az emberek miatt, és Cear is több emberkét sorolt fel, nekem így is bőven elegen vagyunk. Mármint nem az hogy nem akarom a többieket megismerni, de igy is frusztrált picit ez a tömeg, főleg ismeretlen területen. Megindultam a többiek után, egyenesen ki a kertbe. Miközben tudatosítottam magamban hogy a céhvezér nem is egy… nem is egy magas kopasz kigyúrt benga feka… hanem egy ilyen cuki lány… egy lány… Végig azt hittem férfi a céhvezér, mármint nem baj nem azért csak meglepett… főleg hogy ilyen… mármint hogy nem hogy is mondjam… nem épp harcra termett emberkéről van szó. Legalábbis első ránézésre tuti nem. Amikor közelebb került hozzám akkor illedelmesen meghajoltam majd bemutatkoztam.
- Kiwi vagyok, örvendek a találkozásnak! – Ismét hivatalos lettem kissé, nem is tudom miért… Ilyen csak akkor vagyok ha komoly dologról, mondjuk üzletről van szó… de most nem.
- Ho…hoztam ajándékot is. – Igen ám, üres kézzel nem illik vendégségbe menni, főleg nem újoncként, így át is adtam a „Kívánatos teaparti-keverék” feliratú dobozkát. Amit ha kinyitott, akkor érte egy kisebb meglepetés, de még engem is. Miután elfogadta helyet foglaltam, majd körbe néztem kik ülnek mellettem. Ki a jobbomon ki a balomon. Nem vettem a sütikből, pedig tudtam volna csipegetni, ugyanakkor volt két zavaró tényező. Az egyik… az illem, eddig még senki más sem vett a másik… mindaz ami a lepedő alatt található… Megszeppenve figyeltem a hangokat, és most elkezdtem gondolkodni hogy osztani kéne pontokat az életemre, vagy… legalább kéz közelbe venni a teleport kristályt. Persze Jun-chan kétszer is kijelentette hogy sok pénzt fektetett bele, és hogy nem csak jótékonyság… de… másokat is megmentett ezzel… Ugyanakkor végképp nem tudom elgondolni mi lapulhat a lepel alatt… Valamiféle boss? Vagy netán nem tudtam róla de valami beavatási ceremónián vagyok?... Vagy próba! Igen… félő hogy az… de… de én nem akarok… én nem tudok… ÉN…
- Az ajándék tartalma:
A dobozt kinyitva felül egy felírat:
Bolondok háza teagyűjtemény. By.: Tréfagyár.
Tartalma:
2 db Fahéjas alma ízesítésű filter: Nem cserélő. - Fiúból lány, lányból fiú.
2 db Citrom/lime ízesítésű filter: A nyelvérzékelő nem ismeri fel a mássalhangzókat, csak magánhangzókkal beszélsz.
2 db Szilva ízesítésű filter: Hangulaterősítő. - Az alaphangulatodat dobja meg egy picit hogy ne tudd kontrollálni magad. Tehát nevetsz mindenen, vagy sírsz mindenen stb...
2 db Erdei vegyes gyümölcs ízesítésű filter: - Kihozza belőled az állatot. - Random állattá változtat pár körig.
2 db Ananász ízesítésű filter: - Elkap a végzetes szerelem. Pár körig szerelmes leszel abba akit elsőnek meglátsz.
A doboz alján szinte láthatatlanul kicsi felírattal: A gyártó felelősséget nem vállal, minden a fogyasztót terheli!
_________________
- Moments:
:.. Ozi féle adatlap ..:___:..Inventory..:__:..Avialany..:__:..Ruhatár..:
~ Háttér: |limegreen| ~ Kiwi: |lawngreen| ~ Pet: |peru|
Kiwi- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 777
Join date : 2015. Jul. 22.
Karakterlap
Szint: 30
Indikátor: Zöld
Céh: Jumpy Vigor
Re: Kert
Bár az élményeimből kiderül, de itt nem írtam le pontosan, így akkor tisztázzuk a helyzetet. Ha Kiwi csak az öltözőhelyiségbe lép be, akkor oda Timi követi. Ez ugye egy kis szoba padokkal és ruhaakasztókkal. Mint egy tornaterem öltözője. Természetesen itt sem bámulja, semmi túlságosan creepy nem történik, ám a sárkány nem fog elfordulni, mert nincs rá oka, nem ismeri az illem ezen részét. Ha viszont Kiwi bemegy a zuhanyzókhoz, ami a következő szoba, oda már nem fog utána menni. Ez az egyetlen terület, ahova Shu nem engedi be magával... legalább is amíg zuhanyzik. Ez a szokás még onnan maradt fent, hogy a lány nem akarta barátját felvilágosítani a kelleténél jobban, hiszen ha véletlenül eljutnak a gyerek témához, az komoly bonyodalmat eredményezhet. Szóval így állunk. A kérdésre pedig Timidus egyértelműen megrázta a fejét.
-Bár nem értek a divathoz, a ruhád nem üt el túlságosan azoktól a daraboktól, amiket hasonló alkalmakon az embereken látok, így a válaszom nem.
És igen, ne feledjük el, hogy egy MMO-ban vagyunk, egy japán MMO-ban, így Timi nem először találkozott már nekoval bármilyen alkalom nélkül is, csak az utcán sétálva. Mivel erre az alkalomra Shu is kiöltözött, így ez a ruha valószínűleg nem túlzás.
-Vannak. Shuval már beszéltünk erről a témáról. Ha egy tojást széttörsz, és nem úgy, hogy főzéshez használd fel, az elpixeleződik, tehát feltételezhetjük, hogy a pet vagy a mob pixelek formájában van jelen a tojásban. Mégis emlékszem Shu hangjára és fényekre. Ezért feltételezi Shu azt is, hogy a holtak is köztünk élnek. Ti ezt lelkeknek hívjátok.
Osztott meg kérés nélkül egy eszmefuttatást Timi, majd elindult vissza, persze figyelve arra, hogy Kiwi kövesse. Nem lett volna jó, ha eltéved. Shu reakciója a feltett kérdésre ugyanaz a fejrázás volt, bár kicsit lelkesebb nemleges válasz.
-Dehogy túlzás! Hogy lenne túlzás? Nagyon csinos!
Ám a lolita ruhára csak elpirult, és elhebegett egy köszönömöt. Neki fogalma sem volt arról, hogy ez lolita ruha. Jun pont azt mondta, hogy ezzel lesz felnőttesebb. Szándékosan biztosan nem csapta volna be... de már mindegy. Legalább a haját nem kellett átvariálni, mint Asunál. Miután leültek, ők sem nyúltak semmihez. Tekintetüket Junra szegezték, és várták a meglepetést. Nyuszik. Még mindig a nyuszik jártak Shu fejében.
-Bár nem értek a divathoz, a ruhád nem üt el túlságosan azoktól a daraboktól, amiket hasonló alkalmakon az embereken látok, így a válaszom nem.
És igen, ne feledjük el, hogy egy MMO-ban vagyunk, egy japán MMO-ban, így Timi nem először találkozott már nekoval bármilyen alkalom nélkül is, csak az utcán sétálva. Mivel erre az alkalomra Shu is kiöltözött, így ez a ruha valószínűleg nem túlzás.
-Vannak. Shuval már beszéltünk erről a témáról. Ha egy tojást széttörsz, és nem úgy, hogy főzéshez használd fel, az elpixeleződik, tehát feltételezhetjük, hogy a pet vagy a mob pixelek formájában van jelen a tojásban. Mégis emlékszem Shu hangjára és fényekre. Ezért feltételezi Shu azt is, hogy a holtak is köztünk élnek. Ti ezt lelkeknek hívjátok.
Osztott meg kérés nélkül egy eszmefuttatást Timi, majd elindult vissza, persze figyelve arra, hogy Kiwi kövesse. Nem lett volna jó, ha eltéved. Shu reakciója a feltett kérdésre ugyanaz a fejrázás volt, bár kicsit lelkesebb nemleges válasz.
-Dehogy túlzás! Hogy lenne túlzás? Nagyon csinos!
Ám a lolita ruhára csak elpirult, és elhebegett egy köszönömöt. Neki fogalma sem volt arról, hogy ez lolita ruha. Jun pont azt mondta, hogy ezzel lesz felnőttesebb. Szándékosan biztosan nem csapta volna be... de már mindegy. Legalább a haját nem kellett átvariálni, mint Asunál. Miután leültek, ők sem nyúltak semmihez. Tekintetüket Junra szegezték, és várták a meglepetést. Nyuszik. Még mindig a nyuszik jártak Shu fejében.
_________________
ADATLAP
Shu és Timidus Kristályboltocskája
- Statok:
Élet: 34
Fegyverkezelés: 50
Erő: 6
Irányítás: 60
Kitartás: 41
Gyorsaság: 43
Speciális képesség: 51
Páncél: 45
Keresés: 3
Észlelés: 3
Nyomkövetés: 2
Akrobatika: 2
Kristályírás: 100
Növénylátás: 100
Horgászat: Mester
Kertészet: Mester
Vadászat: Mester
Főzés: Mester
Italkészítés: Mester
Lovaglás: Mester
Shu és Timidus Kristályboltocskája
Shukaku- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 5959
Join date : 2013. Apr. 27.
Karakterlap
Szint: 50
Indikátor: Zöld
Céh: Jumpy Vigor
Re: Kert
Meg sem fordult a fejemben hogy bemenjek a zuhany részlegbe, főleg hogy az ott egy másik ajtó volt. Ahogy padot találtam nekifogtam az öltözésnek, és én fordultam el Timi-felől, tőle hasonlót nem is vártam.
- Akkor... jó. - Jelentetem ki kicsit határozatlanul.
Majd feltettem azt a kérdést amivel igazság szerint már készültem. Megörültem a válasznak.
- Fényekre is? - Kicsit meglepetten de örömmel kérdeztem vissza, hisz ez az evolúciós elméletemet támasztja alá. Tehát nem lesz tojáshéj meg ilyenek, pedig tuti eltettem volna emlékbe. Majd a hideg is kirázott mikor azt mondta hogy a holtak is köztünk járnak. Én nem hittem a szellemekben, de kellően hittem annyira bennük hogy féljek tőlük. Mármint furcsa kettősség, de így volt. Persze volt korszakom amikor hittem istenben, ufókban, angyalokban, ismeretlen lényekben és igen a szellemekben is... De azt már kinőttem, azt hiszem...
- I-igen. - Nem akartam megjegyezni hogy én nem hiszek bennük vagy ilyenek, csupán helyeseltem. Visszatértünk, igyekeztem nem lemaradni... de végig az járt a fejemben hogy a hangokra is emlékszik... egyszerre volt ijesztő és boldog gondolat. Talán csak most kezdtem el felfogni hogy ténylegesen felelősséggel tartozok érte. Eddig is tudtam, de ebben a pillanatban egy picit megrémültem, persze jelét nem adtam. Kivertem a fejemből a gondolatokat, majd feltettem Shu-tól is azt a kérdést amit pár perce Timi-től. Majd a válasz után Cear-tól is kértem egy fajta megerősítést, de tőle csupán egy pillantással. Bár kicsit kezdtem kelletlenül a központban érezni magam, lényem apró része mégis élvezte ezt.
- Akkor... jó. - Jelentetem ki kicsit határozatlanul.
Majd feltettem azt a kérdést amivel igazság szerint már készültem. Megörültem a válasznak.
- Fényekre is? - Kicsit meglepetten de örömmel kérdeztem vissza, hisz ez az evolúciós elméletemet támasztja alá. Tehát nem lesz tojáshéj meg ilyenek, pedig tuti eltettem volna emlékbe. Majd a hideg is kirázott mikor azt mondta hogy a holtak is köztünk járnak. Én nem hittem a szellemekben, de kellően hittem annyira bennük hogy féljek tőlük. Mármint furcsa kettősség, de így volt. Persze volt korszakom amikor hittem istenben, ufókban, angyalokban, ismeretlen lényekben és igen a szellemekben is... De azt már kinőttem, azt hiszem...
- I-igen. - Nem akartam megjegyezni hogy én nem hiszek bennük vagy ilyenek, csupán helyeseltem. Visszatértünk, igyekeztem nem lemaradni... de végig az járt a fejemben hogy a hangokra is emlékszik... egyszerre volt ijesztő és boldog gondolat. Talán csak most kezdtem el felfogni hogy ténylegesen felelősséggel tartozok érte. Eddig is tudtam, de ebben a pillanatban egy picit megrémültem, persze jelét nem adtam. Kivertem a fejemből a gondolatokat, majd feltettem Shu-tól is azt a kérdést amit pár perce Timi-től. Majd a válasz után Cear-tól is kértem egy fajta megerősítést, de tőle csupán egy pillantással. Bár kicsit kezdtem kelletlenül a központban érezni magam, lényem apró része mégis élvezte ezt.
_________________
- Moments:
:.. Ozi féle adatlap ..:___:..Inventory..:__:..Avialany..:__:..Ruhatár..:
~ Háttér: |limegreen| ~ Kiwi: |lawngreen| ~ Pet: |peru|
Kiwi- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 777
Join date : 2015. Jul. 22.
Karakterlap
Szint: 30
Indikátor: Zöld
Céh: Jumpy Vigor
Re: Kert
Nem volt kedvünk menni. Sem a Huginak, se még nekem sem. Az ablakom az még mindig pont a kertre néz, még az Anat halála után sem cseréltem le, pedig még ő adta ezt a szobát, vagyis emlékszem, megengedte, hogy válasszak, én meg kérdeztem, lehet-e kertre nézőt, és olyat kértem a költözéskor is, szóval még mindig itt vagyok, és a párnámat ölelve nézem a sarokból, ahogy a Jun készülődik, aztán meg elfordulok és visszamászom az ágyra. Ott még van egy kis folt, amit nem terített be a Schizophrenia.
Mondjuk szerencsére még csak az én szobám ilyen. Már csak foltokban olyan szép fehér meg sárga, amilyen valójában, de amúgy már kezd olyan lüktető húsmassza lenni, ami nem tetszik, meg már olyan fura szagot is érzek, tudjátok, mintha vér lenne vagy ilyesmi, már nagyon hogyismondják, olyan félelmetes-filmes a dolog. Nem is szeretek itt lenni, de valahogy még mindig jobb itt elviselni, mint az, hogy kimegyek, és akkor foltokban látok ilyen csúfságokat itt-ott-amott. Például mikor a Jun a kezébe vette az egyik teáscsészét. Undi volt, hogy ő megfogta azt a neki láthatatlan lüktető valamit.
A térdeim közé fúrtam a fejem és előre-hátra ingázva próbáltam nem-sírni, míg a Hugi úgy körözött a fejemben, mint egy sas. Tudom, hogy ő jól érzi magát ebben az állapotban, de éreztem, hogy néha azért átfut rajta valami, mintha aggódna, nem tudom pontosan, mi miatt, talán értem, de mindegy, szóval a vörös, mikor örül, az néha olyan sárga meg zöld volt, mint mikor aggódik. Fura amúgy, hogy néha csak így színekkel tudom leírni az érzelmeket.
~Menj ki nyugodtan. Szórakozz egy kicsit.~
-Nyem akajok...
~Saya...~
A körözése megállt, úgy leülepedett, és olyan volt, mintha átölelte volna az agyam, meg engem is. Olyan gyengéd. A Hugi még sosem volt gyengéd.
~Menj le. A nappalok a tieid. Jobban fogod érezni magad majd kint, mint itt bent. És lesz tea is.~
-De nem akarok...
~Emlékszel, mit mondott Shu?~
-Ühüm...
~Biztos vagyok benne, hogy megint jönne érdeklődni, ha most nem mész ki. Elvileg ez valami vidám céh akar lenni.~
-Anat nélkül sosem lesz vidám ez a céh <.<
~Őt is örökké akarod siratni? Kelj fel, vagy én viszlek le! Nincs kedvem megint beszélni a lánykával...~
-Ruhám sincs olyan, amilyet kért...
~Sz*rd le, menj a szokásosban.~
Bólintottam és szipogtam egy kicsit, aztán felkeltem és végiglépdeltem azokon a kis pontokon, amik nem voltak még beterítve. Mikor már kint voltam a folyosón, akkor igazítottam meg a ruhám és a hajam, amik amúgy olyan közönségesek, amilyenek csak lehetnek, a szokásos fehér papucs meg rucim a fekete masnival és a kibontott hajam meg ilyesmi, semmi változás, csak épp a szemem is zöld, mert most én vagyok elől és nem a Hugi. Végül lassan lelépdelek a lépcsőn és ismét kinézek egy ablakon, már azóta ott a Cear is, a Shu meg a Kiwi, Jun meg épp beszédet tart valamiről, meg egy lepellel letakart valamihez sustorog utána. Mi lehet az? Mondjuk, hogy őszinte legyek, nem is vagyok én olyan kíváncsi sem a lepelre, sem a titkára, de még az emberekre sem. Én vissza akarok menni a szobámba
Szóval én most úgy tipegek egy ablak sarkában az árnyékban és gyűjtöm az energiát, mert hát ki fogok menni, csak nem tudom, mikor >.>
De megyek! Csak majd mindjárt. Még két perc. Már közel vagyok az ajtóhoz...
Mondjuk szerencsére még csak az én szobám ilyen. Már csak foltokban olyan szép fehér meg sárga, amilyen valójában, de amúgy már kezd olyan lüktető húsmassza lenni, ami nem tetszik, meg már olyan fura szagot is érzek, tudjátok, mintha vér lenne vagy ilyesmi, már nagyon hogyismondják, olyan félelmetes-filmes a dolog. Nem is szeretek itt lenni, de valahogy még mindig jobb itt elviselni, mint az, hogy kimegyek, és akkor foltokban látok ilyen csúfságokat itt-ott-amott. Például mikor a Jun a kezébe vette az egyik teáscsészét. Undi volt, hogy ő megfogta azt a neki láthatatlan lüktető valamit.
A térdeim közé fúrtam a fejem és előre-hátra ingázva próbáltam nem-sírni, míg a Hugi úgy körözött a fejemben, mint egy sas. Tudom, hogy ő jól érzi magát ebben az állapotban, de éreztem, hogy néha azért átfut rajta valami, mintha aggódna, nem tudom pontosan, mi miatt, talán értem, de mindegy, szóval a vörös, mikor örül, az néha olyan sárga meg zöld volt, mint mikor aggódik. Fura amúgy, hogy néha csak így színekkel tudom leírni az érzelmeket.
~Menj ki nyugodtan. Szórakozz egy kicsit.~
-Nyem akajok...
~Saya...~
A körözése megállt, úgy leülepedett, és olyan volt, mintha átölelte volna az agyam, meg engem is. Olyan gyengéd. A Hugi még sosem volt gyengéd.
~Menj le. A nappalok a tieid. Jobban fogod érezni magad majd kint, mint itt bent. És lesz tea is.~
-De nem akarok...
~Emlékszel, mit mondott Shu?~
-Ühüm...
~Biztos vagyok benne, hogy megint jönne érdeklődni, ha most nem mész ki. Elvileg ez valami vidám céh akar lenni.~
-Anat nélkül sosem lesz vidám ez a céh <.<
~Őt is örökké akarod siratni? Kelj fel, vagy én viszlek le! Nincs kedvem megint beszélni a lánykával...~
-Ruhám sincs olyan, amilyet kért...
~Sz*rd le, menj a szokásosban.~
Bólintottam és szipogtam egy kicsit, aztán felkeltem és végiglépdeltem azokon a kis pontokon, amik nem voltak még beterítve. Mikor már kint voltam a folyosón, akkor igazítottam meg a ruhám és a hajam, amik amúgy olyan közönségesek, amilyenek csak lehetnek, a szokásos fehér papucs meg rucim a fekete masnival és a kibontott hajam meg ilyesmi, semmi változás, csak épp a szemem is zöld, mert most én vagyok elől és nem a Hugi. Végül lassan lelépdelek a lépcsőn és ismét kinézek egy ablakon, már azóta ott a Cear is, a Shu meg a Kiwi, Jun meg épp beszédet tart valamiről, meg egy lepellel letakart valamihez sustorog utána. Mi lehet az? Mondjuk, hogy őszinte legyek, nem is vagyok én olyan kíváncsi sem a lepelre, sem a titkára, de még az emberekre sem. Én vissza akarok menni a szobámba
Szóval én most úgy tipegek egy ablak sarkában az árnyékban és gyűjtöm az energiát, mert hát ki fogok menni, csak nem tudom, mikor >.>
De megyek! Csak majd mindjárt. Még két perc. Már közel vagyok az ajtóhoz...
Saya- Íjász
- Hozzászólások száma : 748
Join date : 2013. May. 17.
Age : 21
Tartózkodási hely : Limen o/
Karakterlap
Szint: 32
Indikátor: Zöld
Céh: Artes
Re: Kert
-A nevekkel szerintem nem lesz sok probléma. És biztos segít a többség, akivel elöször találkozol.
Nyuszikat? Miféle nyuszikat?
Csodálkoztam rá én is Shu hirtelen hozzászólására, de ennek nem adtam túl sok jelét. Közben Kiwi átkeresztelte Shu-t. Amit már egy kicsit megmosolyogtam.
A ruhát szintén csak megmosolyogtam. Ma valahogy mosolygós kedvemben talált a társaság.
Ahogy Junt is egy mosollyal köszöntöttem.
Majd szépen elhelyezkedek, hagyom, hogy Jun mindent úgy csináljon, ahogy szeretne, de én se nyúlok semmihez.
Nem sokat gondolkozok, hogy mi lehet a lepel alatt. Ha az, amire gondolok, akkor még nagy szerencse, hogy Árnyékot nem hoztam el magammal. Bár biztos érdekes kimenetel lenne a dolgoknak.
És csak tovább mosolyogtam, bármi is történt.
Nyuszikat? Miféle nyuszikat?
Csodálkoztam rá én is Shu hirtelen hozzászólására, de ennek nem adtam túl sok jelét. Közben Kiwi átkeresztelte Shu-t. Amit már egy kicsit megmosolyogtam.
A ruhát szintén csak megmosolyogtam. Ma valahogy mosolygós kedvemben talált a társaság.
Ahogy Junt is egy mosollyal köszöntöttem.
Majd szépen elhelyezkedek, hagyom, hogy Jun mindent úgy csináljon, ahogy szeretne, de én se nyúlok semmihez.
Nem sokat gondolkozok, hogy mi lehet a lepel alatt. Ha az, amire gondolok, akkor még nagy szerencse, hogy Árnyékot nem hoztam el magammal. Bár biztos érdekes kimenetel lenne a dolgoknak.
És csak tovább mosolyogtam, bármi is történt.
_________________
- 1.:
Double Arrow - nyílzápor
Az íjára egyszerre több nyílvesszőt is felajz.
- 2.:
- Healblock-Célpont játékos/mob/pet hp-ja, és páncélja semmilyen módon nem képes növekedni [passzív]
- 3.:
- Concentration (permanens)
Cear a fel nem használt sebességét sebzésbe fordítja át, amennyiben elég erősen koncentrál
- 4.:
- A szerencse forgandó
Cear egy buffot vagy debuffot tesz magára. A buff/debuff mértékétől függően sérül, gyógyít magán vagy gyógyít egy csapattársán
- lvl 38:
- élet:50/0 (250 hp)
FK: 27/34
Erő:8/4
Irányítás:33/31
Kitartás:35/11 (CSP=230)
Gyorsaság:36/89
spec:19/9
páncél /65
Cearso- Íjász
- Hozzászólások száma : 2010
Join date : 2014. Aug. 25.
Age : 26
Karakterlap
Szint: 38
Indikátor: Zöld
Céh: Artes
Re: Kert
Rettenetesen hosszú volt az előző napom, sőt, igazából átcsúszott a mai napba, így aztán hiába kell csak kevés alvás a játékban, én a rendszer segítségével olyan mély és kellemes szunyát vágtam be a szobámba lépve, hogy az asztaltól még az ágyamig sem jutottam el. Ahogy az ébresztő pittyegésére sem sikerült felkelnem, pedig direkt beállítottam, hisz előtte már üzent a céhvezérem, hogy pontosan ott kell lenni, késés nélkül. Csinos kis rózsaszín fodros dísz ruhácskám is ki volt készítve, és tökéletesen komolyan vettem az egész céhes teapartit. Csakhogy a farmolás márpedig fontos. És nekem feltétlen hajnalig kellett azt űzni. Így hiába a szándék, elrontottam, elkéstem, végem, ki fognak tenni.
Külön ki volt emelve az üzenetben, hogy ne késsünk. Mégis mit fogok én mondani? Mivel fogok védekezni? Lemondóan kullogtam le a kertbe. Nagyon lassan. Végig azt fontolgatva, mivel is húzhatnám ki magam a csávából. Mégis, egyetlen értelmes megoldásnak az igazmondás tűnt. Fel sem néztem, lógattam az orrom, úgy lépdeltem oda a többiekhez.
- Elnézést kérek, elaludtam. - jelentettem be Jun elé érve, fel sem nézve rá, továbbra is a cipőm orrán lévő apró kis sárfoltot vizsgálgatva, ami reményeim szerint hamarosan el fog tűnni onnan a rendszernek hála.
Külön ki volt emelve az üzenetben, hogy ne késsünk. Mégis mit fogok én mondani? Mivel fogok védekezni? Lemondóan kullogtam le a kertbe. Nagyon lassan. Végig azt fontolgatva, mivel is húzhatnám ki magam a csávából. Mégis, egyetlen értelmes megoldásnak az igazmondás tűnt. Fel sem néztem, lógattam az orrom, úgy lépdeltem oda a többiekhez.
- Elnézést kérek, elaludtam. - jelentettem be Jun elé érve, fel sem nézve rá, továbbra is a cipőm orrán lévő apró kis sárfoltot vizsgálgatva, ami reményeim szerint hamarosan el fog tűnni onnan a rendszernek hála.
Kanami- Kardforgató
- Hozzászólások száma : 133
Join date : 2015. Feb. 10.
Age : 25
Karakterlap
Szint: 12
Indikátor: Zöld
Céh: Jumpy Vigor
Re: Kert
-Nevek, nevek, nevek... hmm...
Shu előkapja a jegyzetfüzetét, egy pár színest, és bár továbbra is igyekezett nagyon odafigyelni Junra és a ténykedésére, sebtében összedobott mindenkinek egy kis névtáblát, más-más színekkel. Még Kanami is beesett, így neki is jutott.
-Nem késtél el, pont most adjuk át a névtáblákat. ^^
Shu előkapja a jegyzetfüzetét, egy pár színest, és bár továbbra is igyekezett nagyon odafigyelni Junra és a ténykedésére, sebtében összedobott mindenkinek egy kis névtáblát, más-más színekkel. Még Kanami is beesett, így neki is jutott.
-Nem késtél el, pont most adjuk át a névtáblákat. ^^
_________________
ADATLAP
Shu és Timidus Kristályboltocskája
- Statok:
Élet: 34
Fegyverkezelés: 50
Erő: 6
Irányítás: 60
Kitartás: 41
Gyorsaság: 43
Speciális képesség: 51
Páncél: 45
Keresés: 3
Észlelés: 3
Nyomkövetés: 2
Akrobatika: 2
Kristályírás: 100
Növénylátás: 100
Horgászat: Mester
Kertészet: Mester
Vadászat: Mester
Főzés: Mester
Italkészítés: Mester
Lovaglás: Mester
Shu és Timidus Kristályboltocskája
Shukaku- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 5959
Join date : 2013. Apr. 27.
Karakterlap
Szint: 50
Indikátor: Zöld
Céh: Jumpy Vigor
Re: Kert
Figyelemmel követtem Shu megmozdulását, ami igencsak okos volt főleg annak aki nem ismeri úgy a csapatot, tehát nekem jelentett a legtöbb segítséget...
- Köszönöm. - Szólalok meg amikor megkapom az enyémet is. Kanami felé biztatóan mosolygok.
- Szia. - Köszönök neki, biztos furcsa lehetek mint új arc... főleg hogy céhlógóm sincs, szóval kicsit kitűnök. Na jó... sok mindenben tűnök ki, de még ezzel is.
- Ehm... ugye nem lesz semmi veszélyes, kis szintű vagyok és még nem pontoztam. - Súgom oda Cearnak halkan, hisz ha tudtam mellé és/vagy Shukaku mellé ültem. Mivel őket már ismertem valamennyire. A pulcsim ujját ráhúztam a kézfejemre és megmarkoltam azt. Ez amolyan teknős módszer, legszívesebben elbújnék a páncélomban, már ha lenne olyanom mint nekik. Izgultam, féltem és nem akartam sikítani. Féltem attól hogy sikítani fogok ha valami ijesztőt látok, az meg milyen ciki lenne már... Félek attól hogy félek. QQ
- Köszönöm. - Szólalok meg amikor megkapom az enyémet is. Kanami felé biztatóan mosolygok.
- Szia. - Köszönök neki, biztos furcsa lehetek mint új arc... főleg hogy céhlógóm sincs, szóval kicsit kitűnök. Na jó... sok mindenben tűnök ki, de még ezzel is.
- Ehm... ugye nem lesz semmi veszélyes, kis szintű vagyok és még nem pontoztam. - Súgom oda Cearnak halkan, hisz ha tudtam mellé és/vagy Shukaku mellé ültem. Mivel őket már ismertem valamennyire. A pulcsim ujját ráhúztam a kézfejemre és megmarkoltam azt. Ez amolyan teknős módszer, legszívesebben elbújnék a páncélomban, már ha lenne olyanom mint nekik. Izgultam, féltem és nem akartam sikítani. Féltem attól hogy sikítani fogok ha valami ijesztőt látok, az meg milyen ciki lenne már... Félek attól hogy félek. QQ
_________________
- Moments:
:.. Ozi féle adatlap ..:___:..Inventory..:__:..Avialany..:__:..Ruhatár..:
~ Háttér: |limegreen| ~ Kiwi: |lawngreen| ~ Pet: |peru|
Kiwi- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 777
Join date : 2015. Jul. 22.
Karakterlap
Szint: 30
Indikátor: Zöld
Céh: Jumpy Vigor
Re: Kert
A későket megvárom, természetesen mosollyal az arcomon köszöntöm mindegyiküket, Kiwi-vel picit külön is foglalkozik.
- Üdv Kiwi! Foglalj csak helyet, ne aggódj nem harap senki sem! Örülünk, hogy el tudtál jönni. Nagyon nagyon nagyon boldogságosak vagyunk. - vállon veregetem és a többiek felé irányítom a kis drágát, és folytatom a munkálatokat, előfordul, hogy akár kétszer, vagy háromszor is köszöntöm szegényt, picit fáradt vagyok és ez látszik is rajtam, de ez nem meglepő, hiszen korán keltem, és egy parti sok munkával jár! Amikor már úgy tűnt, hogy mindenki megérkezett ismét visszatérek a dobozokhoz, elmondom a rövidke beszédem, majd megragadom az abroszt és lerántom a leplet, amely alatt több kisebb, nagyobb ketrec lapult különféle állatokkal, amelyek szintén idióta ruhákba vannak öltöztetve a látogatók szórakoztatásáért.
- Most pedig kinyílnak a zárak! - sorban végigszaladok elfordítom a kulcsot a zárban, majd hátrébb állok megragadom a madzagokat amelyek minden ketrec ajtajára vannak rakva és egyszerre kitárom őket. - Tádáá! Ne féljetek nem bántanak! Barátságosak! Nézzétek milyen kis huncutok! Szeretik ha megcírogatjátok a fülük mögött... és tudnak trükköket is! - ekkor az összes állat kiront a ketrecéből és az étel felé vetik magukat, kiéhezve, szomjasan, és minden útjukba kerülőt fellöknek, ellöknek. A fekete árnyékok az céh oldalánál eltűntek.. miféle árnyak? Oh mégsincs ott semmi sem! Ejj a buta fantáziám!
Ejj, azt hiszem nem etettem meg őket este.
- Semmi pánik! Mi lenne... ha olyant játszanánk, hogy... elkapjuk a vadállatokat és ketrecbe rakjuk őket? Igen ez jó! Aki a legtöbbet elkapja kap egy... - közben rádöbbentem, hogy körülbelül hét állatka lehet...
Dobjatok szafari kidobósban és a kidobott állatkátok lesz az elkapott dolog. Természetesen mivel a céhház úgyis a szafari mellett van ezért nem baj ha elszökik pár, hiszen legfeljebb visszakerülnek a természetbe
- Üdv Kiwi! Foglalj csak helyet, ne aggódj nem harap senki sem! Örülünk, hogy el tudtál jönni. Nagyon nagyon nagyon boldogságosak vagyunk. - vállon veregetem és a többiek felé irányítom a kis drágát, és folytatom a munkálatokat, előfordul, hogy akár kétszer, vagy háromszor is köszöntöm szegényt, picit fáradt vagyok és ez látszik is rajtam, de ez nem meglepő, hiszen korán keltem, és egy parti sok munkával jár! Amikor már úgy tűnt, hogy mindenki megérkezett ismét visszatérek a dobozokhoz, elmondom a rövidke beszédem, majd megragadom az abroszt és lerántom a leplet, amely alatt több kisebb, nagyobb ketrec lapult különféle állatokkal, amelyek szintén idióta ruhákba vannak öltöztetve a látogatók szórakoztatásáért.
- Most pedig kinyílnak a zárak! - sorban végigszaladok elfordítom a kulcsot a zárban, majd hátrébb állok megragadom a madzagokat amelyek minden ketrec ajtajára vannak rakva és egyszerre kitárom őket. - Tádáá! Ne féljetek nem bántanak! Barátságosak! Nézzétek milyen kis huncutok! Szeretik ha megcírogatjátok a fülük mögött... és tudnak trükköket is! - ekkor az összes állat kiront a ketrecéből és az étel felé vetik magukat, kiéhezve, szomjasan, és minden útjukba kerülőt fellöknek, ellöknek. A fekete árnyékok az céh oldalánál eltűntek.. miféle árnyak? Oh mégsincs ott semmi sem! Ejj a buta fantáziám!
Ejj, azt hiszem nem etettem meg őket este.
- Semmi pánik! Mi lenne... ha olyant játszanánk, hogy... elkapjuk a vadállatokat és ketrecbe rakjuk őket? Igen ez jó! Aki a legtöbbet elkapja kap egy... - közben rádöbbentem, hogy körülbelül hét állatka lehet...
Dobjatok szafari kidobósban és a kidobott állatkátok lesz az elkapott dolog. Természetesen mivel a céhház úgyis a szafari mellett van ezért nem baj ha elszökik pár, hiszen legfeljebb visszakerülnek a természetbe
_________________
"Madness is not a state of mind...
...Madness is a place, where I live"
Jun- Harcművész
- Hozzászólások száma : 1565
Join date : 2013. May. 10.
Age : 29
Karakterlap
Szint: 32
Indikátor: Zöld
Céh: Jumpy Vigor
Re: Kert
Timidus minden izma megfeszül, készen arra, hogy megvédje Shut és a többieket is az esetleges támadástól. Védett területen vannak, de Jun a céhvezér, és belőle kinézi, hogy átállítgatott valamit a Limenben annak érdekében, hogy mégis izgalmassá tegye az ünnepi szórakozásukat. A sárkány tudta, hogy ha egyszer valaha képes lesz megérteni ennek a lánynak a cselekedeteit, onnantól kezdve már az összes emberen úgy fog átlátni, mint a legtisztább vizű tavon, amikor a halakat lesi. Shu persze továbbra is teljesen nyugodt. Nem, nem Junban bízik, róla tudja jól, hogy a végtelen szeretete mellett teljesen megbízhatatlan, de Timi és Kayaba jelenléte már bőven elég ahhoz, hogy sehol se tudjon aggódni, és ezt igyekszik ráragasztani másokra is, köztük Kiwire.
-Nyugi, semmi gond. A pontjaidat pedig akkor majd mutizd meg Timinek a party után, és segít elosztani.
Azonban nincs idő cseverészésre, a lakatok kattannak, és minden romba dől. Shu mellett elhúz egy róka, felborítva az asztalt, és Kiwi egyik teafilterére egy kancsó tejecske löttyen, az pedig Shu ölébe. Ez persze egyáltalán nem zavarja kis hősünket, az azonban igen, hogy hirtelen minden nagyobb lett, a következő pillanatban pedig Timidus alakja magasodik fölé, ő pedig a sárkány mancsi között találja magát.
-Héé! Tegyél le!
-Nem.
Csak ekkor pislant körbe, és veszi észre saját új alakját...
-Eeeeep! Ne tegyél le! @.@
A sárkány pedig egy mozdulattal süllyeszti a nyeregtáskába a kis társát. Mindketten látják a szemük sarkában a visszaszámlálást, meg a feliratot, hogy ez a varázstea hatása, így Timi nem aggódik, és inkább az egyik kacsa után röppen. Ennél biztonságosabb helyen úgy sem volt még soha az idomár.
-Nyugi, semmi gond. A pontjaidat pedig akkor majd mutizd meg Timinek a party után, és segít elosztani.
Azonban nincs idő cseverészésre, a lakatok kattannak, és minden romba dől. Shu mellett elhúz egy róka, felborítva az asztalt, és Kiwi egyik teafilterére egy kancsó tejecske löttyen, az pedig Shu ölébe. Ez persze egyáltalán nem zavarja kis hősünket, az azonban igen, hogy hirtelen minden nagyobb lett, a következő pillanatban pedig Timidus alakja magasodik fölé, ő pedig a sárkány mancsi között találja magát.
-Héé! Tegyél le!
-Nem.
Csak ekkor pislant körbe, és veszi észre saját új alakját...
-Eeeeep! Ne tegyél le! @.@
A sárkány pedig egy mozdulattal süllyeszti a nyeregtáskába a kis társát. Mindketten látják a szemük sarkában a visszaszámlálást, meg a feliratot, hogy ez a varázstea hatása, így Timi nem aggódik, és inkább az egyik kacsa után röppen. Ennél biztonságosabb helyen úgy sem volt még soha az idomár.
_________________
ADATLAP
Shu és Timidus Kristályboltocskája
- Statok:
Élet: 34
Fegyverkezelés: 50
Erő: 6
Irányítás: 60
Kitartás: 41
Gyorsaság: 43
Speciális képesség: 51
Páncél: 45
Keresés: 3
Észlelés: 3
Nyomkövetés: 2
Akrobatika: 2
Kristályírás: 100
Növénylátás: 100
Horgászat: Mester
Kertészet: Mester
Vadászat: Mester
Főzés: Mester
Italkészítés: Mester
Lovaglás: Mester
Shu és Timidus Kristályboltocskája
Shukaku- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 5959
Join date : 2013. Apr. 27.
Karakterlap
Szint: 50
Indikátor: Zöld
Céh: Jumpy Vigor
Re: Kert
Jun a céhvezér akiről meg voltam győződve hogy köze van az előző céhvezér eltűnéséhez… Most minden efféle „reményemet” darabokra törte… Hogy lehetne… gonosz egy olyan mint ő?... Első pillanatára hiába aggódtam a dolgoktól, mégis szimpatikusnak tűnik. Viszont nem akarok engedni ennek a csábításnak. ><” Utána akarok járni a dolognak, és ha van lehetőség rá visszahozni az előző céhvezért, vagy legalább megnyugtatni Ceart hogy minden rendben… Ugyanakkor… mégis ott ficánkol bennem a gondolat hogy ilyenekhez nem lenne jogom… Főleg nem nekem, egy kisember vagyok itt közöttük… nem is tudom hogy képzelhetném magam nyomozónak vagy bármi hasonlónak… A történet viszont aggasztott. Meg sem tudtam szólalni a lány hirtelen szavaira, még egy köszönöm is csak akkor csúszott ki a torkomon, amikor már távozni kívánt volna, miután vállon veregetett. Kedves gesztus volt tőle, mégis meglepett. Olyan közvetlen és nyitott. Valahogy mindig is ilyen szerettem volna lenni mint ő. Vagyis ilyen típusú ember. Nekik minden olyan könnyűnek, és egyszerűnek látszik. Majd köszöntött még egyszer. oO Hasonló szavakkal… Amire én csak még inkább megszeppentem. Látszik rajta hogy fáradt, lehet talán későbbre kellett volna tenni ezt az eseményt, de nem hozhatok el efféle ötleteket, főleg hogy már elvileg mindenki itt is van. Majd amint Jun leleplezi a meglepetést, úgy fordul minden fenekestül a feje tetejére. Előtte még elhangzik tőlem egy közkérdés, annak aki válaszol rá. Először azt hittem Cear fog, de Shu hamarabb megtette… Amire csak bólintottam, bár okkal nem osztottam még el, érthető okkal… Amit majd később elmagyarázok ha nem ismernék már az indítékaimat a bizonytalanságra. Viszont tényleg nem volt sok idő sem a csevejre… sem másra, hisz Jun sorra nyitotta ki az ajtókat, majd az állatok… megvadulva ugrottak ki rajta,feldöntve mindent… és mindenkit. Amit a jobbomon Shu esetével láttam, sem épp volt biztató… ><” Viszont úgy pattantam fel hogy még a széket is felborítottam, és kissé hátrébb vonultam az asztaltól. Állva a kezeimet a mellkasomra szorítva, megszeppenve. Ki lett adva ugyan a feladat… de megvadult éhes állatokat megfogni, és visszatuszkolni… oda ahonnan örömmel szöktek meg. És láthatóan éhesek és szomjasak voltak… Nem túl állatbarát. Ceart kerestem a pillantásommal, majd az új Shut és Timidust, akik máris nekiálltak a vadászatnak… Majd az új személyeket… Nem akartam beszállni a vadászatba, egyrészt nem akartam visszatuszkolni őket… másrészt… féltem hogy megharapnak, vagy ilyenek… .___. Persze mindeközben nem akartam ünneprombolónak sem tűnni… Ez így olyan rossz…
_________________
- Moments:
:.. Ozi féle adatlap ..:___:..Inventory..:__:..Avialany..:__:..Ruhatár..:
~ Háttér: |limegreen| ~ Kiwi: |lawngreen| ~ Pet: |peru|
Kiwi- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 777
Join date : 2015. Jul. 22.
Karakterlap
Szint: 30
Indikátor: Zöld
Céh: Jumpy Vigor
Re: Kert
Nem szeretem a névtáblákat. Soha nem is szeretem, és nem is hiszem, hogy most szükségem lenne rá. Hisz azok, akik itt vannak azok mind tudják a nevemet, de Shu kedvéért azért fel is tüzöm a kiérdemelt helyére.
Félve nézem, ahogy Jun leleplezi a dolgokat. Nem szeretem az ilyen dolgokat, és örülök, ahogy szanaszét futkorásznak. Azért megpróbálok az egyik után nyúlni.
Végül egy kisállatot sem tudtam elfogni. Végül is nem probléma, úgysem szerettem volna, ha vissza lettek volna zárva a ketrecbe.
Félve nézem, ahogy Jun leleplezi a dolgokat. Nem szeretem az ilyen dolgokat, és örülök, ahogy szanaszét futkorásznak. Azért megpróbálok az egyik után nyúlni.
Végül egy kisállatot sem tudtam elfogni. Végül is nem probléma, úgysem szerettem volna, ha vissza lettek volna zárva a ketrecbe.
_________________
- 1.:
Double Arrow - nyílzápor
Az íjára egyszerre több nyílvesszőt is felajz.
- 2.:
- Healblock-Célpont játékos/mob/pet hp-ja, és páncélja semmilyen módon nem képes növekedni [passzív]
- 3.:
- Concentration (permanens)
Cear a fel nem használt sebességét sebzésbe fordítja át, amennyiben elég erősen koncentrál
- 4.:
- A szerencse forgandó
Cear egy buffot vagy debuffot tesz magára. A buff/debuff mértékétől függően sérül, gyógyít magán vagy gyógyít egy csapattársán
- lvl 38:
- élet:50/0 (250 hp)
FK: 27/34
Erő:8/4
Irányítás:33/31
Kitartás:35/11 (CSP=230)
Gyorsaság:36/89
spec:19/9
páncél /65
Cearso- Íjász
- Hozzászólások száma : 2010
Join date : 2014. Aug. 25.
Age : 26
Karakterlap
Szint: 38
Indikátor: Zöld
Céh: Artes
Re: Kert
Az éhes állatok megrohamozták az asztalt, és egykettőre a csodálatos teapartim a feje tetejére állt. Ha jól sejtem ezzel nem sikerült jó benyomást keltenem Kiwi-ben, de ez még nem jelenti azt, hogy a helyzet javíthatatlan. Kissé szédelegve, lassan botorkálva lépdeltem az asztal felé, ahol zajlik a háború. Egy róka keresztülszánkázik egy tál aprósüteményen, felborigatja az italokat, néhány tányér és pohár a földön végzi, hangos csörömpölést hallatva maguk után új alakot öltenek. Valami feketét látok a szemem sarkából de egy pislogás után eltűnik. Mintha ott sem lett volna...
A lényeg a lényeg, továbbra is haladok a célom felé, közben halkan motyogok magam elé.
- Ne aggódjatok, nem bántanak. Csak játszani akarnak. Nézzétek, milyen kis édesek. - ekkor kiemelek egy gyanútlanul falatozó mókuskát egy minitorta romjaiból, megtörlöm a maszatos kis arcát. - Látjátok? Minden a legnagyobb rendben lesz! - Haladok tovább és a következő célpontom egy róka lenne azonban annak sikerül eliszkolnia.
- Tegyük vissza őket ezekbe, egyelőre. - bökök a ketrecekre, és az egyikbe vissza is költöztetem egykori lakóját. Felsóhajtok, és megigazítom a hajam, várok egy picit majd ismét mély levegőt veszek ééés kifúj. - Én.. - a többiek felé fordulok, valami szorongatja a torkom, valami fáj. A romokra pillantok, mintha egy igazi háború zajlott volna le a céh udvarában. - Én annyira sajnálom. Nem.. Nem így akartam..! - összerogyok és a kezeimbe temetem az arcom.
A lényeg a lényeg, továbbra is haladok a célom felé, közben halkan motyogok magam elé.
- Ne aggódjatok, nem bántanak. Csak játszani akarnak. Nézzétek, milyen kis édesek. - ekkor kiemelek egy gyanútlanul falatozó mókuskát egy minitorta romjaiból, megtörlöm a maszatos kis arcát. - Látjátok? Minden a legnagyobb rendben lesz! - Haladok tovább és a következő célpontom egy róka lenne azonban annak sikerül eliszkolnia.
- Tegyük vissza őket ezekbe, egyelőre. - bökök a ketrecekre, és az egyikbe vissza is költöztetem egykori lakóját. Felsóhajtok, és megigazítom a hajam, várok egy picit majd ismét mély levegőt veszek ééés kifúj. - Én.. - a többiek felé fordulok, valami szorongatja a torkom, valami fáj. A romokra pillantok, mintha egy igazi háború zajlott volna le a céh udvarában. - Én annyira sajnálom. Nem.. Nem így akartam..! - összerogyok és a kezeimbe temetem az arcom.
_________________
"Madness is not a state of mind...
...Madness is a place, where I live"
Jun- Harcművész
- Hozzászólások száma : 1565
Join date : 2013. May. 10.
Age : 29
Karakterlap
Szint: 32
Indikátor: Zöld
Céh: Jumpy Vigor
Re: Kert
Timidus ezúttal nem követi a céhvezér parancsát, és az elfogott állatokat sorra visszaengedi a szafari területére. Ezalatt már szerencsére a fura tea hatása is elmúlik, és amikor Shu látja, hogy jelzi neki ezt a rendszer, szól Timinek, így szerencsére a nyeregtáska is megmarad. Ekkor vevődik észre Jun, aki úgy látszik megfeledkezett arról, hogy móka van, vagy éppen leejtett valamit, és most azt keresi a földön. Lényeg a lényeg, hogy éhesnek látszik, az asztal romjai között pedig még rengeteg torta leledzik, így hát az idomár felkap egyet, majd egy nagy szökkenéssel, ahogy Timitől látta, leteríti áldozatát, és az arcába nyomja a krémest, majd széles vigyorral bámulja Jun reakcióját.
_________________
ADATLAP
Shu és Timidus Kristályboltocskája
- Statok:
Élet: 34
Fegyverkezelés: 50
Erő: 6
Irányítás: 60
Kitartás: 41
Gyorsaság: 43
Speciális képesség: 51
Páncél: 45
Keresés: 3
Észlelés: 3
Nyomkövetés: 2
Akrobatika: 2
Kristályírás: 100
Növénylátás: 100
Horgászat: Mester
Kertészet: Mester
Vadászat: Mester
Főzés: Mester
Italkészítés: Mester
Lovaglás: Mester
Shu és Timidus Kristályboltocskája
Shukaku- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 5959
Join date : 2013. Apr. 27.
Karakterlap
Szint: 50
Indikátor: Zöld
Céh: Jumpy Vigor
2 / 5 oldal • 1, 2, 3, 4, 5
2 / 5 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.