Re: Twister Biliárd és Póker Club

by **Anatole Saito** Kedd Aug. 13 2013, 13:53

- Tartok tőle, hogy ami a kitartást és a sebzést illeti, már amit megtudtam róla, az csak a bossra lesz érvényes. S így akkor a segítők statpontjairól nem tudunk semmit, csak azt, hogy azt a bizonyos Ekherost íjász és harcművész tudja sebezni. Az sem elhanyagolható részlet, hogy nem tudjuk mi is pontosan a lélek nyíl és az elkárhozott lelkek világa... Abban tudok csak reménykedni, hogy a segítőknek nem lesznek segítői, ergo nem kell csapatokra bomlanunk és megosztanunk az erőnket. - Van azonban egy sokkal kényesebb téma, amit kénytelen vagyok felvetni. Sóhajtok egy nagyot, majd belekezdek a mondandómba.
- Felmerült bennem egy olyan kérdés, hogy küldjünk-e be egy felderítő csapatot? Nem túl szimpatikus húzás bedobni csalinak pár játékost, de... ehh, én magam sem tudom. Nyilván információt első kézből tudunk szerezni, ugyanakkor Mirikával korábban már beszélgettünk egy elit team létrehozásáról is. Azért nagyon faramuci a helyzet, mert nem tilthatjuk meg igazság szerint senkinek sem, hogy részt vegyen a harcban, és arra sem kötelezhetjük őket, hogy vegyenek burkot és igenis jöjjenek. Hogy látjátok ezt a helyzetet?

by **Halász Alex** Kedd Aug. 13 2013, 14:22

- Szabad itt egy hely?
Nos, igen. Valahogy így állítottam eléjük. Anatole, az elmaradhatatlan minden lében kanál céhvezér, és egy ismeretlen srác pettel, kissé arrébb. Kék haja olyan elképesztő volt, aztán eszembe jutott, hogy mintha céhtag lenne, és a szépségversenyen találkoztunk is. Elég megszeppent volt ahhoz képest, hogy férfi létére ki mert állni. Ha férfi vagy és mégis ilyenre adod a fejed, legalább légy ambíciózusabb. Nem mondom, hogy úgy mint én, te de azért nah.... jah és egyszer elém állt azzal, hogy ktzzunk. Mondtam, hogy ok....végül mégis megegyeztünk egy döntetlenben. Vicces kt volt az biztos.
A kérdés azért felmerülhet most mindenkiben, főleg két céhvezér barátunkban, hogy mi a jó fészkes fenét keresek itt. Egy okom van rá, egy nagy, és sok kicsi. Első, hogy a szerencsétlen informátorom miatt kihagytam a kilencedik bosst, pedig ha erre nem is, arra biztosan akartam volna menni.
Tízes boss, és azt rebesgetik, hogy erős lesz. Nem akarok még egyszer úgy álldogálni a fronton, mint egy birka, és nézni ki a fejéből, meg lődözgetni. Jó, hogy íjász vagyok, de talán ha tudom mi folyik körülöttem hasznosabb is lehetek. A nyolcadik boss átka az volt, hogy nem volt tudomásom semmiről, csak lőttem a nyilakat és egy álomszerű élmény volt az egész. Még egyszer ezt nem akarom.
Hát ezért vagyok itt.
- Úgy tudom a tizedik bossról van szó....

by **Mirika** Kedd Aug. 13 2013, 15:19

Örültem, hogy láttam Petert, tiszteltem a srácot, jó benyomást tett rám vezetőként és amúgy is jó fejnek bizonyult, még ha hamisítatlanul pasiból is volt. Hiányoltam is mostanában, és nem csak őt, de akiket rajta kívül szívesen láttam volna újra, már nem láthattam. Most gondterhes arccal gubbasztottam a székemen a szokásos taktikai megbeszélésen, melynek témája igen, a 10. boss volt. A hírhedt tizedik. Nii-chan bele is vágott a kiselőadásba, legalább neki voltak infói. Én sikertelenül jártam, amikor megpróbáltam halászni a zavarosban.
- Én attól tartok, hogy az elkárhozott lelkek világa azt jelenti, egy harcművésznek ki kell esnie a harcból. A léleknyíl nem tudom, mi lehet, de lehet, hogy hasonló a jelentése - közöltem a meglátásomat, elhúzva a számat. Nagyon nem ízlett ez az infó, és a sebzés is elég vészesnek tűnt. Ráadásul a segítők ellen mérgeket sem lehet használni, lassan semmi értelme nem lesz nekik így. Eh...
- Van még Ayanit leszámítva healerünk? Ismerek valakit, aki le tudja másolni mások képességét, és ha meg tudnám osztani vele, hogy milyen képességek között válogathat, az nagy segítség lenne - jegyeztem meg óvatosan, megtartva Jin inkognitóját. Emlékszem, a srác eléggé kényes erre a specre, nem tudom kinek tűnt fel múltkor, hogy az én képességemet használta.
- Én mindenképp szeretném látni a saját szememmel is a bosst, szóval ha felderítőket küldünk, akkor is ott leszek. Sokat tudunk, de ha három fázis van, akkor tudhatnánk még sokkal többet is. Szerintem nem rossz ötlet a felderítők beküldése, de akkor annak a csapatnak az infószerzés kell legyen a célja, és ha valaki bajba kerül, annak azonnal ki kell teleportálnia, vagy segítenünk kell a kiteleportálását egy switchel. Így nem csalik lennének, és egyébként is próbálkozhatunk akárhányszor. Felderítőnek tankok, gyógyítók, supportok, jó megfigyelők alkalmasak, lényeg hogy minél tovább jussanak és tisztában legyenek vele, hogy nem a győzelem cél ezúttal - osztottam meg a véleményem a felderítőcsapatról. Az elit tízfős csapatról nem beszéltem inkább, nem akartam senkit sem kizárni, de ha az alacsonyabb szintűek akadályoznak minket, akkor nem lesz más választásunk, mint kihagyni őket. Egyelőre azonban az infószerzés, aztán egy komoly próbálkozás fullos csapattal jó ötletnek tűnt.

by **Ryuninji Ren** Kedd Aug. 13 2013, 17:20

Megkaptam az üzenetet én is, hogy megbeszélés lesz, hát ez van, engem csak nem hagyhatnak ki belőle, mert én vagyok a frontember \o/ Vagyis rendelkezem egy csomó olyan képességgel, ami jól jöhet még egy ütősebb boss harcon, nem úgy, mint a z ez előttiin. Rém gyenge volt az a boss, szinte szánalomra méltó, veeeh, nem is járatom rajta az agyam többet, csak elálmosodom. Elsőként érkezem és egyből leheveredek a pulthoz és kérek egy laza koktélt, amit eliszogatok itt addig, míg a többiek tanácskoznak. Egyre többen érkeznek és mint általában, Saito ragadta meg a szót és szövegel a megszerzett infókról, majd mindenki hozzászól, aki akar. Én egyelőre nem mondok semmit sem, nem lenne értelme, mert többnyire csak találgatás az egész, az meg nem tuti. Mikor viszont meghallom, hogy lesz csali csapat, megfordulok a príma, forgós bárszéken.
- Nem fog menni. Randim van, szóval ezt oldjátok meg nélkülem. – osztom meg velük ezt az információt és kortyolok egy nagyot a fincsi italomból, majd hátradőlök és könyökömet a pultnak támasztom. Azért, ha már eljöttem, kellene valami értelmes dolgot is hozzátenni a megbeszéléshez.
- Hehh.. szerintem így találgatni tréééé… a felderítő csapatba csak gyors dps-es kellene, akik minél rövidebb idő alatt kaszálnak jó nagyokat és pár rendes tank, akik őket védik. A Support karik csak hátráltatnák őket ( elveszik a köröket a dps-ektől, többször jön a boss ) Gyorsan kell darálni, nincs mese – kerekedik fel a kocka énem… hát igen, az évek meg a rutin.
- Ezek mellett egy erősebb harcművészt, és/vagy íjászt is vinni kell, h lecsekkolják azt az Ekheros-t – és jöhet egy újabb korty.
- A leghasznosabbak a dps-tank és tank-support hibridek lennének.

by **Hinari** Kedd Aug. 13 2013, 23:50

Lewis… valamiért egy ideje eltűnt. Ez pedig már a nem is tudom hányadik bossmegbeszélés, amire helyette hívnak engem, bár azt meg kell hagyni, szinte az egyik legfontosabb a sok közül. Tizedik boss… ha igazak a hírek, ezúttal esélytelen lesz, hogy elsőre legyőzzük, így nagyon kíváncsi vagyok, a többiek, a nagy stratégisták vajon milyen tervekkel fognak előállni. Sokan nem vagyunk egyelőre, bár aki fontos, az már itt van.

A pultnál ücsörgő idomárt nemes egyszerűséggel ignorálom, helyette leülök Anatékhoz, persze előbb köszönés meg miegyéb, ami ilyenkor illik, azonban nem tudom leplezni a feszültségem, így az elején inkább csöndben maradok. Aggasztóak az információk, párszor bólintok ugyan, de eközben végig azon agyalok, hogyan lehetne megoldást találni minderre. Alex közbelépésére csak elmosolyodok, furcsa őt itt látni, de örülök annak, hogy íjászként erősíti a bandát… íjász… egy pillanatra összeszorul a gyomrom, arra gondolok akinek még itt kéne lennie, de már soha nem lehet. Egy sóhajtás után visszaáll a rend, már amennyire, így újra az elhangzottakra tudok koncentrálni.
- Az elkárhozott lélek jelentheti a piros vagy éppen narancs indikátort is – vetettem közbe – szóval lehet, hogy egymást is kell sebeznünk, vagy rosszabb. Bár nem tudom, ezzel lehet-e bármi célja Kayabának – tettem még hozzá, elgondolkodva a lehetőségeken. Az biztos, hogy ide taktika kell, lévén anélkül nem győzhetünk, de vajon a játék tervezője beletett-e karaktereket meghatározó, ámde szükséges lépéseket a folyamatba? Eggyel több ok, amiért ki kell vinnünk a játékot. De… csak nem kényszeríthet rá, hogy szembe menjünk az elveinkkel… vagy mégis?
- Ami pedig a felderítőcsapatot illeti, támogatom Mirika ötletét, és én is szívesen mennék. A képességem lehetővé teszi a bizonyos fokú alkalmazkodást, és ha hazatérő kristályt alkalmazunk, még a burokra se kell sokat költeni. Persze bőven elképzelhető a hirtelen halál, de ezt a kockázatot vállalnunk kell. Viszont egy íjász vagy harcművész mindenképpen szükséges a hatékony információszerzéshez, nélkülük fölösleges bemenni.
Általában nem szoktam ennyit beszélni, főleg nem egy ilyen találkozón, de most úgy éreztem, mindent meg kell osztanom velük, amire gondolok és még nem hangzott el. Renre továbbra se reagáltam, Anat kérdésére viszont összeráncoltam a homlokom – Írhatok neki egy pü-t, és akkor biztosan fog jönni ő is – mondtam. Még nem szoktam hozzá ehhez a szervezősdihez a céhen belül, de ha Pánci nincs, én meg itt vagyok, akkor Yuri biztosan nem fogja rossz néven venni, ha ezúttal én kérem meg…

by **Anatole Saito** Szer. Aug. 14 2013, 11:27

- Persze, ülj csak le - Leplezetlen meglepettséggel fogadom Alex érkezését, ugyanakkor egy gonddal kevesebb. Őt már nem kell meggyőzni arról, hogy csatlakoznia kellene a bossharcra. A hallottak alapján pedig tisztában is lehet most már azzal, hogy mekkora jelentősége lesz a részvételének.
- Magyarul azt mondod Ren, hogy illenék nekem és neked is ott lenni a felderítő csapatban dps-tank-ként, te mégsem jössz... - Nem is tudom miért vagyok meglepve. Őszintén szólva én magam is dilemmázok, hogy menjek-e a felderítő csapatba. Mert egyrészt mégiscsak nekem kellene ismertetni az infókat, másrészt Vio ugyebár harcművész, nem is gyenge harcművész. Mi van már? Most a célegyenesben szállt inamba a bátorságom?
- Van abban valami, amit Hinari mond, s ez esetben az lenne a leglogikusabb, ha Viola engem sebezne meg... - Valóban ez tűnik a legkézenfekvőbbnek, hogy ha arra van szükség, hogy narancs indikátorral lehessen csak sebezni a bosst. Mi biztosan nem fordulunk egymás ellen és nem tör ki feszültség a csapatban sem, ha valaki más miatt kellene besárgulnia. - Ugyanakkor úgy hiszem, hogy az elkárhozott lelkek világa az a zóna lesz, amelyben a boss tartózkodni fog. S ide csak a harcművészek tudnak majd belépni. Akkor sem lennék meglepve, hogy ha a harcművészek is magukhoz tudnák venni a lélek nyilakat, mert mint tudjuk, ők használhatják más kasztok fegyvereit. Szóval belépne egy harcművész a léleknyilakkal az elkárhozott lelkek zónájába, mindezzel megtisztítva/megáldva a területet és sebezhetővé téve a bosst. Lehet üres találgatás mindez, de én ezekere a következtetésekre jutottam. - Egyre inkább azt érzem, hogy nem maradhatok ki a buliból. Ott kell lennem, s a saját szememmel látni a történteket. Ugyanakkor féltem Violetát, féltem egyedül a boss karmai közé küldeni, még akkor is, ha minden életmentő kütyüvel felvértezem. Ezt kettőnknek kell megbeszélnünk, a döntés innentől kezdve rajta áll.

by **Mirika** Szer. Aug. 14 2013, 14:26

Hátradőltem és karba tett kézzel elgondolkoztam. Hinari-chan teljesen logikus dolgot mondott, de Anat értelmezésében is volt valami. Nem tetszett ez az egész, gyűlöltem az ilyen rébuszokat. Rejtvények, pfff... Egy MMO-ba nem gondolkodni járnak az emberek ˇ^ˇ
- Ez baromi idegesítő, miért nem lehet tisztán fogalmazni, bakker? >.> - mérgelődtem halkan. Túl sok volt a lehetőség, ahány ember, annyiféleképpen értelmeztük azt az egy nyomorék mondatot. Most próbálgassuk végig? Milyen sorrendben? Nyilván a zónás lenne a legkockázatmentesebb, azért egymásra támadni, meg feláldozni valakit az nagyon cinkes. Remélem Nii-chan ötlete lesz a nyerő...
- Randi? Jó vicc Szükségünk van rád is, Ren - néztem rá hűvösen és komolyan a srácra, nem voltam vevő most az ökörségeire. Nem, nem hagyom hogy felhúzzon, éppen elégszer tette már meg.
- Violára szükségünk lenne mindenképpen. Láttam valamelyik harcon egy másik harcművészt is, akivel összefutottam a Pengék Táncán is, bár ő nem volt valami erős akkor. Asszem mintha JL-es lenne, sőt tuti. Íjásznak pedig itt van Alex, meg esetleg szólhatnánk az íjásztorna győztesének, Esu-channak is - soroltam az eszembe jutó lehetőségeket. Az igazi persze Ranmaru lenne, de ő már... :/ Felsóhajtottam és feszülten beletúrtam a hajamba. Sose volt még ilyen rossz érzésem bossharc előtt, pedig az eddigieket mindig megoldottuk valahogy, és most mégis óvatoskodunk. Azonban jobb félni, mint megijedni.
- Szóval akkor felderítünk vagy nekimegyünk elsőre is rendesen? Ezt mindenképp fontos eldönteni - Bocsátottam echte szavazásra, hogy haladjunk is valamerre és ne csak egy helyben toporogjunk, a lehetőségek felett lamentálva. Nem volt mindegy, milyen lesz a hozzáállásunk.

by **Ryuninji Ren** Szer. Aug. 14 2013, 15:50

- Én csupán annyit mondtam, hogy milyen felállásban lennék benne, a döntést rátok hagyom.. - vonom meg a vállam, majd kortyolok egyet fincsi italomból. Majd ők eldöntik, hogy mit is szeretnének és hogyan. Én magam a találgatásba nem folyok bele. Nem igazán izgat, előbb utóbb úgy is kiderül. Ha felderítőket küldenek akkor nekik nem céljuk a győzelem, csak el kell jutniuk addig a kritikus részig, hogy beszámoljanak róla.
- Mellesleg én Dps-tank-Support keverék vagyok - ezt nem sokan tudták eddig, így jól teszem, hogy megosztom velük, na meg sosem árt, ha fényezi magát picit az emberke. Miri-chan és Anat tudnak eddig a második képességemről, a harmadikról pedig még ők sem…
- Dehogy vicc… ott ül a partnerem - mutatok egyenesen Hinari-chanra. Biztos szégyellős, ezért nem mert odajönni hozzám. Egész jó show-t nyomtunk mi le múltkor a Nova-n. Majd meghallom, hogy ő is akar menni, pedig tudomásom szerint nem jeleskedik semmiben sem… Szóval olyan darálóba való…
- Ez nem ér Hinari-chaaan, már úgy beleéltem magam.. vacsi, séta haza, meg a többi mesébe illő jelenet – igen mesébe, de akkor minimum +18-as . Túl nagy a feszkó, oldani kell egy kicsit, ami az én specialitásom, na meg az is, hogy elérjem az ellenkező hatást, szinte mindenhol… De vissza a témához… Látom nem sokan nőttek még fel a feladathoz és mintha meg sem hallották volna Miri-chan szavait.
- Miri-chan az ismerősöd bármilyen képességet le tud másolni? – kérdezem, mert nekem nem egyértelmű, csak épp hogy meg lett említve az az ismerős.
- Hát úgy tűnik, hogy ez nem a titkolózások ideje…. – mondom mosolyogva és kiiszom poharam tartalmát.
- Az első a Soundwave, amit már ismertek. Jó messzire lehet vele reptetni embereket, na meg magamat is. – kacsintok Miri-re aki már megtapasztalta ezt
- A második a Guardian Angel, amivel mások helyett tudom beszedni a sebzést, míg az én hp-m 20%-ra nem esik. Jelen pillanatban négy embert tudok így bevédeni. – párszor már használtam bosson, de csupán két emberen, abból az egyik meg sem érdemelte Razz

- A harmadik meg az Absorb, képes vagyok az engem ért támadások elnyelésére és ezzel magamat gyógyítani …. hát ennyi – nem bánom, hogy megtudja mindenki, nincs szükségem kt-kon a meglepetés erejére, elég kemény vagyok így is.
A skillek elárulva, a senpai példát mutatott, már csak a többiekre várok. Már korábban leadtam a voksom, rögtön az elején.

by **Hinari** Csüt. Aug. 15 2013, 00:20

Roppantul idegesítő.
Először oda se figyel, majd közli a véleményét, a szokott stílusában, de persze a munkából nem venné ki a részét, nem kockáztatna. Annyira jellemző… Most meg hazudozik itt össze vissza. Pfff. Mélyen beszívtam a levegőt, és igyekeztem továbbra se figyelni rá, még a végén azt hinné, hogy komolyan érdekel. Helyette inkább Alex arcát nézegettem fél szemmel, vajon mit szól ezekhez, de aztán hamar rájöttem, hogy ennek nincs itt az ideje. Persze nem mondom, hogy nem voltam kíváncsi az idomársrác reakcióira is. Sóhajtottam. Miért nem tudja legalább a tizedik bosst komolyan venni?
- Hmmm, remélem Anatnak lesz igaza – feleltem elgondolkodva, továbbra se méltatva egy szóra se az imént történteket. Ez egy megbeszélés, magát égeti, ha gyerekeskedik, aki pedig ismer legalább annyira, mint a jelenlévők, az pontosan tudja, hogy én meg ő a világért sem… - Al, remélem jössz majd – fordulok a fiú felé, folytatva az előző témát – Minél több játékos kell a két említett kasztból, hiszen nem tudjuk, ez az Ekheros hányadik fázis, lehet, sokan el se fogunk jutni odáig – nem biztos, hogy információértékű volt, amiket megemlítettem, de igyekeztem felnőni kicsit hozzájuk. Aztán Ren tovább beszélt, ezúttal azonban értelme is volt a mondandójának. Jó kis képességek, egyikkel már volt alkalmam találkozni is… azonban nem gondolhatják komolyan, hogy én is csakígy megosztom velük. Nem, inkább csendben is maradtam, egyszerűen nem tartozik rájuk. Vagyis nem mindenkire – sandítottam a bárpult felé.

- Nos, mivel – ahogy mondtad is – nem tilthatjuk meg senkinek, hogy részt vegyen, ha akar, így máris borulna az optimális felállás, szóval ezt kár tervezgetni – húztam el én is a szám egy kicsit – Viszont mehet élesben is, bár igazából akárhogy is döntünk, én mindenképpen maximális erőbedobással fogok küzdeni. Ahogy ti is… – mosolyodtam el. Furcsa volt Lewis elveit kimondani, nem tudom, mennyire illett a számba ez, mivel, bár mindigis így gondoltam, kimondani sohasem mondtam még ki. Akárhogy is, a szerepem tisztázott, a képességeimben pedig megbízok… olyan nagy baj nem lehet belőle. Remélem…

by **Peter Worker** Csüt. Aug. 15 2013, 06:52

- Hát ha jön mindenki a "felderítésre" - kezeimmel imitáltam a macskakörmöt - és senki sem akar meghalni közben, akkor azt hiszem ez a kérdés meg is lett válaszolva. Mint ahogy Hinari is mondta, a maximumot adom és asszem adjuk is. Felderítés, mi a végsőkig elmegy, vicces megfogalmazás.
Bár tény, hogy sokan úgy gondoljál, hogy lesz pár fölösleges ember, kik inkább hátráltatnak, én mégsem aggódtam olyan nagyon emiatt.

Azt mondják, hogy jó megfigyelő vagyok, ami az embereket érinti. A Hiii - Ren páros érdekesen alakult. Nem kellett volna foglalkoznom vele, de őszintén sajnáltam a lányt. Hát gondoltam segítek rajta, vagy teszek valami olyasmit.
- Hiii, - hajoltam közelebb hozzá - a lányod majd szeretne találkozni veled valamelyik este. - mosolyogtam és gondoltam Hisamére. Reméltem egy lányos Anyuka tán valamelyest visszataszítóbb, mint egy nem lányos.

by **Ryuninji Ren** Csüt. Aug. 15 2013, 14:13

A jetik legifjabb, legfejletlenebb félresikerült tagja próbálkozik, de elég gyengén. Én skilles vagyok ilyen téren 8)Hinari-chan és az anyaság? Persze, majd, ha Sai szegény lesz, Mirika meg apáca. A kérdés eldőlt, eldöntötték a többiek, hát ez van. A döntés, az döntés, még akkor is ha rossz. Csak azért, mert felderítő csapatna neveznek egyet, még nem lesz az, de én ezzel már nem foglalkozom. Elmondtam, amit erről a témáról akartam, tehát ennyi.
- Akkor megvolnánk. – felkelek a székről és nagyot nyújtózkodok. sok értelme nem volt eljönnöm, de mindegy, legalább ittam egy fini koktélt.
- Ezt kihagyom. 20. szint ide vagy oda, a jelenlétem lényegtelen lenne - szerintem ezzel a csapattal nem menne majd sokra, de próba-szerencse. Lehet, hogy van köztük olyan, aki elér a következő fázisig, vagy az utolsóig.
- Van jobb dolgom is, mint áldozati bárányt játszani. Mondjuk készülök az igazi csatára. Potit főzök, kristályt iratok meg ilyenek. Ha valakit érdekel, van jóféle nagy potion receptem, 40 hp-s – ezzel végeztem is. Már potit főzetni is jöhetnek hozzám, bár lowság lenne a bárányoknak adni belőle.
- Azért sok szerencsét a felderítőknek, de a hősök korán halnak.. – egy laza megjegyzés a végére, mindneki úgy fogja fel, ahogy akarja, részemről ez cask egy jó tanács. Akkor irány Shizu-chan… lehúzkodjuk zöldségekkel…. Kilépek az ajtón, de valamit elfelejtettem o.O . Visszasopánkodok a terembe és lenyomok egy cuppanós puszit Hinari-channak, lesből támadás forever \o/
- Majd találkozunk Sayonara– ezután iszkiri, mielőtt a Szőke Démon haragja a nyakamba zúdulna és kilapítana….

by **Kayaba Akihiko** Csüt. Aug. 15 2013, 16:31

Kyuushiro: Kezdő *Kopja/Rövid Kard/Buzogány* (+1 erő)
Aidor: Rövid Akarat Potion (+1 élet két körig +10 HP-t gyógyít)

by **Kusumi Ayani** Hétf. Aug. 19 2013, 00:22

Gyors léptekkel vágok át a városon. 1. próbálkozásunk miatti késést próbáltam behozni, szóval kapkodtam a lábaimat. Összedobtam egy gyors PM-et és elküldtem minden frontharcosnak, és még jó pár 10 szint közelében lévő játékosnak. Miként megérkezek lihegve szólok a jelenlévőkhöz. Mivel nem találtam oda elsőre így úgy hiszem mások bőven megelőztek.
- Na emberek... szereztem 4 infót a bossról, és ha tudok még szerzek párat. Az 1. az, hogy a teremben a kristályok másként működnek. Én a mi általunk hozottakra gondoltam, de lehet hogy a teremben lévőkre gondolnak. Gondolom ez eddig logikus mit jelent. A 2. az hogy egy Merkher nevű mob védi az egyik burkot, ám sajna a színt nem tudom. A Zöld burok alatt található egy kastély. Úgy gondolom itt található a Bunmei, vagy ha nem ő az, akkor ismét egy segítő.Utoljára annyit kaptam, hogy a boss ügyes. Ez gondolom logikus, hogy sok Fegyverkezelés ponttal kell számolnunk. Személyszerint én azt javaslom, hogyha most sem járunk sikerrel, akkor már csak kisebb csapatokba próbálkozzunk, mert így az összes embernek el fog fogyni a burka. Illetve ehet nem Marcanggal kéne kezdenünk.... Esetleg egy íjásznak kéne meglőni, és talán így szerzi meg a lélek nyilát.... Viszont én sosem voltam jó stratégiás, szóval...
Ezután átadom a szót a többieknek.

Spoiler:

by **Halász Alex** Hétf. Aug. 19 2013, 22:56

Anatole invitálása nélkül is leült volna, de jól esett a gesztus. Ez a srác valójában roppant tapintatos, mint egy francia úriember. :roll:Talán tudja is ezt magáról, nem hiába öltözködik úgy mint egy múltszázadbeli főmágnás. Nah de nem ő a téma, hanem a boss, plusz nem is áll rosszul a kovácson az a sok hacuka. Persze ő fel nem venné őket.
Ren szónoklata terelte el csapongó gondolatit. Azon járt az agya, ami eddig elhangzott.
Ha jól érzi, most ő >mint íjász< fontos lehet. Ez a tény azonban nem töltötte el büszkeséggel, inkább óvatosságra intette, mert ez kiváltság, és felelősség. Nem szeretné, ha rajta múlna a boss legyőzése, és végül elbukna.
Ez utóbbit nagyon nem szeretné.
Aztán Ren barátunk belefűzte >amúgy elég idegesítő és gyáva beszédébe< Hinari nevét.
~Nani ittendayo!?!?! ~
Előbb Hinarit kereste meg a tekintetével, majd Renre küldött egy gyilkos pillantást. Azonban mégse szólhatott bele.
Ez egy boss megbeszélés, akárhogy is véli fősztárolónk, nem a magánügyeinket kéne kitárgyalni itt. Ám volt még egy oka annak, hogy nem szólalt meg ez ügyben.
Nem tudta pontosan, mi is történt Hinari és az énekes között, ami pedig ropantúl bosszantotta.
Ám a lány megszólalt, és teljes meglepetésére őt várta a bossharban.
Rámeredt zöldjeivel, majd azok a zöldek rá is mosolyogtak.
- Számíthatsz rám Hinari chan. ^^
Aztán újra némaságba burkolózott. Csak figyelt némán, és nem szólt közbe. oldják meg ahogy gondolják, nem azért jött ide, hogy helyettük legyen vezér. Mert hát ezt alapból a céhvezérek és a régebbi frontharcosok szokták összehozni.
Most is csak információ miatt van itt, jah és ha már Ren ilyen nyíltan megosztotta velük a képességét, akkor azért, hogy ő is segítse ezzel (legalább) a szervezést.
Kisebb köhögéssel szakította meg a beszélgetés folyamatát, mikor beállt egy pillanatnyi csend.
- Én is rendelkezem egy olyan képességgel, ami hasznos lehet a bossnál.
Ha tudom aktiválni, elérhetem, hogy kiessen egy körből legalább.
Habár akkor támadni nem fogok tudni, és ha több körig tartom fent, akkor egy, vagy két körig pihennem kell.
Attól függ, hogy teljesen lemerítem e a Kitartás pontjaim.
Ennyi ő befejezte mára. Aztán Ren is lelépett, majd Ayani ( a darázsról) újabb híreket hozott. Ő még nem lép le, ha még van mit megbeszélni, de beszélni már csak akkor fog, ha kérdezik.

by **Mirika** Kedd Szept. 10 2013, 17:16

10. boss, csapó négy. Frusztráló volt az újabb kudarc, hiába éreztem úgy, hogy minden tudunk már a kristályokról, csak beleköpött a levesünkbe egy hülye részlet. Rájöttem, mi volt a hiba, de akkor is, ennyire nem lehet bonyolult ez a harc. Azok a nyomorult kristályok minden marhaság után ránk robbannak >.> Szóval ott ültem és szorongattam a kezemben a poharamat olyan erővel, hogy elfehéredtek az ujjaim is. Alig tanultunk valami újat ebből a kísérletből, és ez cseszettül zavart. Az is idegesített, hogy miután annyira jónak tűnt a taktikánk, végül ez lett a vége, de főleg az, hogy nem látjuk a fényt az alagút végén. Hányszor kell még nekifutnunk? >.>
- Legközelebb minél egyenlőbb arányban kell elhelyezkedünk a kristályok alatt, de a fekete alá a lehető legkevesebb embert kell vezényelnünk így is, az a legrosszabb a három közül - szólaltam meg végül, és felnéztem a többiekre is, akik eljöttek. Nem tudom ők hogy voltak vele, de az én lelkesedésem szépen tovaszállt, amilyen biztatóan festettek az előjelek, most annyira sötét és homályos volt az egész.
- Jin, miután kiteleportáltunk, sikerült még valami infót szerezni? - néztem rá a fiúra, hála a rengeteg életének megint ő bírta a legtovább. Bíztam benne, hogy sikerült kipróbálnia valamit, legyen az bármi, csak kerüljünk végre közelebb ahhoz a zöld gömbhöz, amit Mekher és Makhor őrizget. Biztos halálra unják már magukat Rolling Eyes

Meglepetésemre azonban az a visszafogott harcművész csajszi is felemelte a kezét.
- Anou... nem tudom, hogy segít-e, ha elmondom, de miután megérintettem azt az agyart... Eltűnt körülöttem minden és mindenki, még a kristályok is. Azt hiszem találkoztam Ekheros-samával, csak már nem volt alkalmam megtámadni. Szörnyen röstellem, sajnálom - fejezte be a mondókáját lehajtott fejjel motyogva, én viszont élénken figyeltem rá, majd magamba mélyedtem. Nem látta a kristályokat sem? Dafuq?
- Elkárhozott bigyó, mi? Aha, akkor legalább ez a rejtély megoldódott. Ha egyedül kell legyőznöd, az húzós lesz :/ - sóhajtottam fel, de a feszültség nem igazán akart eltávozni tőlem, továbbra is merev vállakkal, az italt görcsösen szorongatva gondolkodtam. Mit fog még hozni ez a harc? :/

by **Tetsuko Jin** Kedd Szept. 10 2013, 17:39

A tízedik boss harmadik próbálkozása megint egy nagy kudarc volt, még annak ellenére is, hogy mennyire jól meg lett szervezve. Megint én maradtam egyedül a végén és ki kellett teleportálnom. ez már a második alaklom számomra, aminek nagyon nem örülök. Mintha haszontalan lennék.
Utam szinte egyből a besúgóhoz vezet, kinél elverek egy kisebb vagyont, hogy segítsek a többieken némi információval.
Az információk értelmezése után, számomra már világos, hogy mi volt az egésszel a hiba. Esélyünk sem volt eddig továbbjutni, ezt meg kell osztanom Mirika-sannal és a többiekkel is.
eljött a következő gyűlés ideje, alig volt egy kis pihenő, de nem számít, tovább kell jutnunk, és ehhez szükséges a 10. boss likvidálása.
Beérve köszöntök mindenkit, majd helyet foglalok. Mirika-san ragadja magához a szót először, bár sok újjal nem szolgál.
- Hai! – válaszolok a kérdésre. Van pár információm, amik nagyon hasznosak, bár nem a bossharcban szereztem őket.
- A besúgótól sikeresen szereztem pár értékes információt – mondom ezt mosolyogva, majd belekezdek.
- A legfontosabb, hogy Marcang mindaddig újjászületik, míg a három kristály létezik. a Kristályok pedig csak akkor pusztulnak el, ha Ekheros elpusztul. – legörgetem a menümet és megkeresem az infóimat, hogy átküldjem őket Mirika-sannak.
- Tehát Yuir-sanra kell hagyatkoznunk, és az íjászokra. A támogató képességeket rajtuk kellene használni, én magam több képességet is tudok használni egyszerre, és másolni is tudom másokét – ez nem a titkolózások ideje, nem gondolhatok csak magamra, ezzel segíteni akarok, még ha közben magamnak ártok is.
- Mirika-san, átküldöm az információkat, amiket szereztem… - már megy is, egy gombnyomás és készen vagyunk a művelettel.

by **Hinari** Szer. Szept. 11 2013, 13:19

Komoran dőltem hátra a székben, gondolataimba mélyedve, miközben a többiek beszéltek. Néha kortyoltam egyet az italomból, de nem tudtam elfelejteni a sorozatos kudarcokat, amikkel az utóbbi időben szembenéztünk. Ezúttal többen jöttünk el a megbeszélésre, mint eddig, itt volt Hime is és az a lovag, akiről Mirika egy korábbi meetingen beszélt. Sóhajtottam, és összeráncoltam a homlokom, amikor a harcművész lány felszólalt. Egyetértettem a Voice vezetőjével, egy így sehogyan sem lesz egyszerű. Hime ügyes volt, de vajon elég lesz ez Ekherossal szemben? Tudtam, hogy tudja gyógyítani magát, azaz a nován még tudta… de hogy nem segíthetünk neki egyáltalán…? Jin szavaira is figyeltem, az információk, amiket megszerzett, mindenképpen hasznosak lesznek, a képességei meg főleg. Előredőltem a székben, ajkaimat szólásra nyitottam, majd tekintetem összefutott Rennel, így inkább nem mondtam semmit. A gondolat azonban nem hagyott nyugodni, így végül mégiscsak elkezdtem beszélni, habár eleinte halkan. A szituációhoz nem illett a hangoskodás.
- Ha Himének át lehetne adni a buffokat valahogyan, vagy át tudná ő venni… - sajnos nem tudtam, ezt hogyan lehetne megvalósítani, voltak olyan képességek, amik a többiekre hatottak, az Element Absorb azonban nem tartozott ezek közé. És ha meg is lehetett volna oldani, nem tartozott a frontosokra, még akkor sem, ha ezzel a céhtársamat segíthettem volna. Bár a lovagfiú nem tűnt olyannak, mint aki kihasználná az ismeretet, az idomársrácban azonban egy cseppet sem bíztam – Nos, nekem van buffolós képességem, de csak önmagamat tudom… - folytattam kis szünet után, egy halvány mosolyt megeresztve Anat felé, aki már tapasztalhatta ezt a boss előtti párbajunkon – Viszont egy próbát megérhet, Element Absorbnak hívják, a működését meg majd elmondom vagy leírom később – fordultam Jinhez, egy bocsánatkérő mosolyfélével tudatva vele, hogy azért az óvatosság, mert van, akinek nemigen mondanám el – és intettem is Ren fele, hogy mégjobban megértsék a dolgot. Nem tehettem róla, hiába a tizedik bossról volt szó, nem szívesen terítettem ki a lapjaimat a társaságnak, habár egy kivételtől eltekintve azért többé kevésbé megbíztam bennük, ám az az egy is bőven elég volt nekem. A mondandóm után hátradőltem, és vártam a többiek reakcióját, illetve a további taktikázást.

by **Ryuninji Ren** Szer. Szept. 11 2013, 15:26

Egy újabb kudarc…. remek. Pedig ezúttal volt valami csapatmunka szerűség, de ennek ellenére sem jutottunk előrébb. Lecsaptuk azt a marcangot, de feltámadt… aztán meg hírtelen majdnem mindenki megmurdelt…. tiszta gáz volt az az egész.
A következő megbeszélésre igencsak kelletlenül érkezem, valahogy nincs kedvem ehhez az egészhez. A többiek fejlődhetnének már, hogy menjünk is valamire…
Miri-chan kezdi a beszédet, majd átveszi tőle a félszemű és érdekes információkat mond. Nah, ez már valami, talán végre lesz is ebből az egészből egy szép kis bossgyakás.
Az egyetlen probléma ezzel az, hogy csak Himécske ment át abba a mit tudom én mibe, így rá kell támaszkodnunk. Hmmm.. nehéz ügy lesz, de csak sikerül..
- Én meg tudom védeni Himécskét egy darabig – mondom mosolyogva és persze ki is húzom magam.. dagad a mellkasom a büszkeségtől. Már csak az a kérdés, hogy hogy bírom majd Ekheros, Marcang és a kristályos esetleges sebzéseit… Azt hiszem főzőcskéznem is kell majd egy kicsit.
- Az én képességeimet már tudjátok… - igen, én az előző gyűlésen már elmondtam, mind a hármat. ha jól emlékszem, akkor talán én voltam az egyetlen.
Nincs olyan képességem, mely nagy segítség lenne, persze a Guardian-on kívül, de azt már közöltem velük nemrég.
Mindezek után Hinari-chan ragadja magához a szót és beszél kicsit a képességéről. Neki buffja van, ami talán jó lesz, talán nem, de mást nem nagyon tudunk meg. A jelekből ítélve velem van valami baja. Az az intés nagyon, de nagyon nem tetszik nekem. Mintha az lenne minden vágyam, hogy az ő képeségét megismerjem -.-" Csak tudnám mivel érdemeltem ki ezt a fajta bánásmódot. Veeeeh, lehet az a baja, hogy most elfelejtettem puszit adni, vagy mi? Azt majd később pótolom, de nem most. Ha ennyire nem akarja, hogy itt legyek, ám legyen…
- Úgy látom nemkívánatos személy lettem hírtelen – mondom mosolyogva, majd felkelek.
- Úgy tűnik nincs szükség a szakértelmemre. Sok sikert a továbbiakban – intek és elindulok kifelé. Jobb dolgom is van ennél

by **Mirika** Szer. Szept. 11 2013, 17:13

Meglepetten meredtem Jinre. Ez a srác futószalagon szállította a meglepetéseket, előbb azzal, hogy járt a besúgónál, majd azzal, hogy bevallotta a képességét, amit annyira szégyellett o.O Múltkor még ködösen is fogalmaztam emiatt, de akkor így most már nincs értelme titkolózni, hogy ő volt az, aki miatt a speceket firtattam. Kisvártatva üzenet formájában meg is kaptam az infókat, nem kevesebb mint nyolc adalék állt a levélben, többségük hasznosabb volt, mint az a hat, amit én kaptam. Szemét, biztos nem csípi a csinos lányokat >.> Lehet csaj rejlik a köpeny alatt, azért adott a fiúnak sokkal hasznosabb dolgokat? Pedig annyira nem is szépfiú, legfeljebb a szemkötője miatt tűnik vagánynak Rolling Eyes

Felsóhajtottam és a harcművész lányra néztem. Jól láthatóan meg volt szeppenve, hirtelen minden tekintet rá összpontosult. Rajta múlik a sikerünk? Ez így cinkes lesz :/
- Ha jól rémlik te tudsz a saját pontjaidból áldozni, ugye? Vagy valami ilyesmi volt... - kérdeztem rá arra, amit motyogott a bossterem előtt, mire ő bólintott - Akkor ha felbuffoljuk Jint és ő lemásolja a képességeteket... - töprengtem hangosan, miközben Hinarira is ránéztem, hogy tudja, róla is szó van - El kell találnod Ekherost elsőre, remélem vágod - tettem hozzá újra a bögyöskére tekintve. Most már csak átjutunk ezen a fázison, a kutyafáját neki! Remélem ezekkel az infókkal megbirkózunk vele. A többi fázisról viszont nem tudunk sokat, de legalább ezen a tájon is van új infó.
- Ha az első fázison túljutunk, újabb két segítő fog ránk várni. Makhorról annyit tudunk, hogy körönként kettőt gyógyul, Mekher pedig visszasebzi a támadóját két ponttal. Az infó úgy fogalmaz, hogy végleges halálnál ki fog dobni egy kést, szóval lehet hogy kell valami kondíciót teljesíteni ahhoz, hogy legyőzzük őket. Talán számít a sorrend, ez esetben Makhorral kéne kezdeni, még ha az a kevésbé kifizetődő is - dörzsöltem gondterhelten a homlokomat. Idegesít, hogy ennyire homályban tapogatózunk, de nincs mit tenni, már ezek az infók is értékesek - Nii-chan, úgy tűnik összefuthatsz I. Bunmeijel is :3 - mosolyogtam rá Anatra. A róla szóló infóból semmi értelmeset nem tudtam kihámozni, szóval egyelőre nem szóltam róla, de ha harc közben odajutunk, mindenképp tudatni fogom velük ezt a gyors manőveres dolgot.
- Ren, te meg nem tudom ezt honnan veszed, de maradj... kérlek - pattantam fel a fiú után és megfogtam a felsője ujját. Sértődöttnek tűnt, láttam már elégszer ezt a fajta mosolyát és hangsúlyát ahhoz, hogy tudjam. Remélem nem én mondtam valamit, vagy nem az a baj, hogy nem ő lesz a főszereplő, hanem a JL tagjai meg Jin.

by **Hinari** Kedd Okt. 08 2013, 15:37

11-es bossmegbeszélés

Hivatalosak rá: Anat, Miri, Pete, Askr

Már jópár hét eltelt, mióta legyőztük a hírhedt I. Bunmeit, és jópár esemény is, mik engem változtattak meg egy kissé. Hiába szoktam meg lassan a céhvezérséget, annak minden gondjával együtt, továbbra is kényelmetlenül fészkelődtem a székben, miközben arra vártam, hogy megérkezzenek a többiek. Furcsa volt, hogy ezúttal én hívtam őket, s bár ettől a 11. bosstól nem tartottam annyira, mint az előzőtől, azért a helyzet megkívánta a megbeszélést. Askr itt volt velem, egyelőre megkértem rá, hogy ne mondja el útközben, amiket megtudott, nem akartam rögtön téves következtetéseket levonni a mondandójából, arról már nem is beszélve, hogy Mirika valószínűleg jobban fogja értelmezni, vagy Anat. Sóhajtottam, és belekortyoltam az üdítőmbe, csend telepedett ránk, nem szóltam, Hope is biztos érezte a feszültséget rajtam. Zavartan meredtem magam elé, pedig őt figyeltem volna, próbáltam leplezni a pírt az arcomon, bár nem tudtam, hogy amiket Hati mondott akkor, azt vajon tudja-e az idomárja: igyekeztem a démonfarkas ábrázatából kiolvasni a válaszokat, ám mindeközben lekötött az izgulás és a szavak előre megfogalmazása, amit majd mondani fogok a csapatnak. Új volt nekem ez az egész, de minden erőmmel azon voltam, hogy kihozzam belőle a legtöbbet.
- Örülök, hogy eljöttetek – néztem végig a társaságon, amint mindenki jelen volt, persze a szokásos üdvözlés, biccentés, puszi meg hasonlók se maradt el, a könnyed beszélgetés viszont nem az volt, mint amire képes lettem volna ebben a helyzetben – Nos, azért hívtalak titeket, mert Askr megtudott egypár lényeges információt a következő szintfőnökről, és gondoltam érdemes lehet átbeszélni, mielőtt nekimegyünk – folytattam, a fiúra pillantva közben, egyfajta megerősítést várva tőle – Illetve ha valamelyikőtök tud bármi egyebet, minden információ segíthet – tettem még hozzá, hiszen eddig is volt példa hasonlóra. Miután befejeztem, tekintetemet Askr felé fordítottam, (egyszerre próbálva felvenni és megszakítani vele a szemkontaktust, ami, valljuk be őszintén, roppant furcsa érzés volt), és kíváncsian vártam a részleteket.

by **Askr** Kedd Okt. 08 2013, 16:18

A napok és a hetek csak úgy múltak. Sok minden történt azóta. Jeanie azt mondta, hogy több, mint egy napig ki lehettem ütve, és álmomban beszéltem. Annyira kínos - főleg az, amit Hati a minap mondott el nekem. Véletlenül kimondta Hinari előtt, mit érzek iránta. Pont, amikor amúgy is ideges vagyok, akkor kellett kiböknie a lánynak. Meg ez az én reszortom. Végre hasznos lehettem, a bossinfók szerzésével kapcsolatban. Nem tudtam, mekkora fontossággal bírhattak, de legalább néhány statot is kiderítettem, mire számíthatunk. Annyi biztos, hogy Hatit ismét megtaníthatom számolni, ha ennyire okos, és össze-vissza kotyog. Függetlenül attól, hogy akkor nem voltam olyan állapotban. De örültem - örültem, mert végül a szokásától eltekintve nem harccal, hanem szavakkal oldotta meg a helyzetet, és ezt is Annának köszönhettem. Pont ezért idegeskedtem akkor, amikor a lány már a közelemben volt, és együtt tartottunk a Twisterbe. Kérését megfogadtam és egy szót sem szóltam, míg meg nem tudtuk beszélni az infókat. Hati mindvégig a lány mellett haladt, és néha-néha a szemébe nézett, miközben szelíden mosolygott. Ez sem egy gyakori látvány a démonfarkastól. Amikor tekintetem a rubinvörös íriszével találkozott, egy nyelvöltéssel fejezte ki, mennyire szórakoztatja az, hogy én mennyire ideges vagyok.
A Twisterben sem volt másabb a hangulatom, habár Annán is érződött, mennyire stresszes. Persze ez számára is új helyzet, még sose csinált ilyet - ahogy én se. Miközben letettem italomat, és még kettesben voltunk, kezemet az övére tettem. Bár néhány momentum volt ez az egész, mégis éreztetni akartam a lánnyal, hogy most is ott álltam, mellette, mint amikor Lewist gyászoltuk. Amikor az ismerős arcok megjelentek, rögtön visszakaptam kezemet, és én is üdvözöltem őket. Örültem, mert nem kellett külön-külön bemutatkozni, mindenkit úgy ismertem, ahogy. Hati ott feküdt, a székem mögött, és csupán fejét felemelve, fülét hegyezve nézte a megjelenő ismerős arcokat, aztán ismét mancsára hajtotta fejét. Miután minden megvolt, megvártam Hinari mondanivalóját, aztán megköszörültem torkomat.
- Először is hadd gratuláljak a 10. boss legyőzéséhez, szép munka volt. - kezdtem bele, egy barátságos mosollyal az arcomon. - Annyit sikerült meg tudnom a mostaniról, hogy mindössze 10-et öt, a speciális képességén pedig 5 pont van. És hát adtak egy másik infót is róla, miszerint "A harc elején az összes halott játékos neve egymás alá kerül, majd meg lesznek keverve, egy véletlenszerű sorrendet kialakítva. A hátralevő harcban a neveknél föntről lefelé kell haladni". Nem tudom, mit jelent ez, de jót biztosan nem. - Nagy sóhajtással fejeztem be monológomat, aztán belekortyoltam az italomba, és vártam, vajon érkezik-e valamilyen terv vagy stratégia arról, hogyan lehetne ezt a fickót legyűrni.

by **Peter Worker** Kedd Okt. 08 2013, 17:11

Eltelt egy kis idő a tizedik szint szörnyének legyőzése óta. Négy próbálkozás volt akkor ott és sokat küzdöttünk, azonban végül sikerült némi csapatmunkával túljutnunk a szörnyen és segítőin. Az akkori tíz ember nevének híre akaratlanul is feljebb lépett azokon a képzeletbeli lépcsőfokokon, kinek örömére, vagy épp bánatára. Részemről inkább a második. Nem kellett hírnév, nem kellett, hogy a középpontban érezzem magam és ehhez tartozva továbbra se értettem, hogy miért hívott meg Hi a következő találkára. Bár igyekeztem segíteni, hisz egy vezér voltam, de szerintem már a többiek számára is nyilvánvalóvá vált, hogy nem voltam egy nagy stratéga, mi az efféle taktikákat illette.

Hi kedvesen köszöntött, én is őt, azonban a mellette álló fiúval nem tudtam, hogy mit kellett volna kezdenem. Kézfogás persze, egyszerű köszönés, azonban nem több. Askr akkor elhagyta a céhet, azóta egy minibosson találkoztunk is már egy pár pillanatra, de ennyi. Valamiért nem volt jó neki ott nálunk, azonban mi a Youngból hiányzott, azt úgy tűnt, hogy megtalálta a Justice-nál. Mi lehetett az? A magamnak feltett néma kérdésem közepette Hinarira tekintettem és döntöttem, hogy kérdeznem kell majd őt róla, remélve, hogy tudja a választ.
Hisame a székem mögött feküdt a fejét mellettem tartva. Szúrós pillantásokat vetett a fiú felé, ám jól tudtam, hogy az esőben vívott párharc emlékein rágódott, így nem zavartattam magam miatta. Ha Askr látta, úgy szinte olvashatta is a sárkány gondolatait.
- Halott játékosok? – kérdeztem újra nem törődve a szörny pontjaival – Lehet inkább mentális harc lesz ez, mintsem fizikai. – emberek voltunk, a fronttól eltekintve egyszerű emberek. Képek ugráltak a szemeim előtt. Lotti, Tai, Lewis…

by **Mirika** Kedd Okt. 08 2013, 17:34

Valahogy tök furán éreztem magam az elmúlt napokban, egyre többször jutottak eszembe azok a különös álmok, amiket azzal a vidámparkkal kapcsolatban tapasztaltam mostanában. Annyiból jó volt, hogy elgondolkodtattak, de egyben baromi ijesztőek is voltak. Képek arról, ahogy magamra hagynak, és egyre jobban belesüllyedek a dípbe, mit valami kavargó örvénybe, ahonnan nem tudok kikecmeregni... Nemtom mennyire szimbolikus ez a cucc, de abban igaza volt, hogy nem depiskedhetek örökké, csak mert nem tudtam megmenteni őket. Ünneplésre jóval több okom volt, túljutottunk a 10. szintfőnökön annyi szenvedés után, naná hogy az én stratégiámmal, ráadásul én magam vihettem be neki a végső csapást. Újra. Mármint ez volt az ötödik ilyen boss. Ahhoz képest alig maradt nálam a last attack bónuszokból valami, csupán a kés meg az egyik gyűrű. Igaz, a köpenyt már próbálom visszaszerezni Kotától... valahogy. Mindegy, ami van, annak örültem, mert menő cuccok voltak, a tőrt konkrétan imádtam :3
Bejött nekem ez az új szokásom, hogy bárhová megyek nyalókát szopogatok. Valamiért kívántam, de gőzöm se volt, miért pont most. Mindenesetre így érkeztem meg a klubba, ahol már hagyománnyá vált, hogy a taktikai megbeszéléséket rendezzük. Számítottam rá, hogy kevesebb anyagból kell ezúttal főznünk, az előző bossra rengeteget költöttünk, mindenki spórol vagy újratölti a készleteit. Még én is, pedig talán én vagyok most Aincrad leggazdagabb frontharcosa, jó dolog menő páncélkovácsnak lenni :3
- Valaki egy partit? - koppantottam az asztal mellé érve a földön az időközben összeszedett dákóval, echte kihívást küldve az egész asztaltársaságnak Hinaristul, Ászkőröstül, Peterestül, Anatostul. Tiszta feszültnek éreztem egyeseket, főleg Hinari-chant, nem vágtam mi van. Nekem valahogy tök jó kedvem volt, klassz lett volna, ha a többiek is pörögnek. Askr szavaira büszkén kihúztam magam, persze magamra vettem a dicséretet, miután Jinnel meg azzal a Hime-csajjal együtt oroszlánrészt vállaltunk a sikerben.
- Én is belefutottam pár apróságba, hála a jártasságomnak :3 Megerősítem, hogy a boss spece ötpontos, és ami azt illeti, a kitartása is, szóval elfáradni nem nagyon fogunk és a speceink is szépen fognak működni. Nem tűnik vészesnek, de remélem nem valami olyasmi lesz, hogy szellemekkel kell hadakoznunk. A zombiparti para lenne :/ - húztam el a számat, továbbra is állva, egy biliárdütővel a kezemben, na meg egy műanyagrudacskával a számban - Ha így is lesz, csukjátok be a szemeteket és úgy nyomjátok, a kezünket úgyis vezeti a rendszer, hehe - löktem be valami idiótaságot, de azért egy picit engem is aggasztott a téma. Elég gáz lenne, ha feltépné a sebeket, még ha tudjuk, hogy ők már nincsenek is, és merő illúzió az egész, akkor sem lenne könnyű.

by **Anatole Saito** Szomb. Okt. 12 2013, 19:35

- Ha letudtuk a taktikai megbeszélést, én benne vagyok hugi. - lépek Mirika mellé, amint megérkezek a Twisterbe és játékosan az oldalába csipkedek, mert úgy rémlik csikis ott, majd a megfelelő pillanatban kikapom a pöttöm szájából a nyalókát és én magam kezdem el szopogatni. Újra itt, ami azt jelenti, hogy már neki is lódulunk a 11. bossnak. Azt hittem kicsit több pihenőt adunk magunknak és tovább ünnepelhetünk. Persze nincs miért késlekedni, de én szívesen lubickolnék még a dicsőségben. Én vezethettem a 10. bosst, s bár a végső ütést nem nekem sikerült bevinni, ez csöppet se rontotta el a kedvemet. Másokkal ellentétben nem morgolódok azon, hogy már megint Mirika vitte el az itemet, hiszen megérdemelte. Sok munkája volt abban a taktikában. Büszke voltam a csapatra, s jóleső érzéssel gondoltam arra az ereklyére, mely immáron a nyakamban lógott a nyakláncomon, s mely egykoron I. Bunmei gyűrűje volt. Fogalmam sincs még mit teszek ezzel a holmival, nyilván nem maradhat parlagon, felszereletlenül, de most még kellett a lelkemnek, hogy mintegy skalpot, birtokolhassam a legendás Bunmei család egyik maradványát. Legalább addig, míg II. Bunmeit el nem csípem végre!
Nem tetszenek a hírek és az sem, hogy a többiek milyen lelombozódott hangulatban vannak. Köszöntök persze mindenkit illendően, a peteket is megsimogatom, ugyanakkor örülök, hogy pont Mirika, aki a legvacakabb lelkiállapotban volt az utóbbi időben, éppen ő van most a legéletvidámabb állapotban. Számomra már az óriási támogatás, hogy ha ő mellettem áll ereje és életkedve teljében. A leader és a stratéga Cool

Így gondoltam magunkra, a tökéletes párosra, mely mérhetetlenül nagyképű, de kell a megtépázott egomnak ahhoz, hogy ne zuhanjak én is olyan mélyre a bossinfót hallva, mint a többiek. A nyalókát kiveszem addig a számból, amíg beszélek.
- Valóban, ez inkább mentális harcnak ígérkezik. Ugyanakkor ne feledkezzetek meg arról, hogy ha az illúziójukat, a hamisítványaikat vissza is hozzák az elhunyt barátainknak, azok akkor sem ők. Ez csak Kayaba egy újabb ármánykodása, ettől sokkal csúnyább galádságokat is túléltünk már. Ez csak egy akadály, amit együtt leküzdhetünk. Felveszem a kapcsolatot Channal és beszerzek még pár alakváltó és bohóckristályt. Talán ha a szellemek küllemét megváltoztatjuk, akkor könnyebben fog menni a támadásuk is. - Ezután ismét visszateszem a számba az elcsent nyalókát és Hinari mögé lépek. Vállára teszem kezeim, s finoman megmasszírozom. - Lazulj egy picit! Első szintű, könnyű boss lesz, ezért próbálja ilyen sunyi módon megnehezíteni a dolgukat Kayaba. Ugye nem akarsz neki bedőlni? - próbálom kizárni fejemből az elhunytak emlékét és a lányra, majd a többiekre mosolygok.

by **Hinari** Szomb. Okt. 12 2013, 21:40

Ez rosszabb volt, mint vártam. Sőt, a lehető legrosszabb, eszembe se jutott volna, hogy ilyen trükköket rejtegethet a bossterem. Semmi gondom nem volt a statpontokkal. Biztos spec, minimális pihenőkörökkel, ami engem illet, valamint közepes sebzés a boss szemszögéből, ami nem lehet probléma a tankjainknak. Sima ügy, legalábbis az lenne. De hogy szembekerüljünk az elhunyt társainkkal?
Szótlanul hallgattam végig mindenkit, Lewis járt a fejemben, és hogy mit tennék, ha szembekerülnék vele. Vagy Rannal. A kölyökkel (Tai) már kevesebb gondom volt e téren, a mihaszna nem adott lehetőséget rá, hogy elpáholjam… hogy bizonyíthassak neki. Nem, ő legalább annyira nehéz lenne, mint a többiek, és most nem hiszem, hogy bármelyikükbe is képes lennék belemártani a Katanát. Nem is akartam belegondolni, magam elé bámultam, és próbáltam pozitívan hozzáállni, de nem ment. Túl frissek voltak a sebek. És a bohóckristály? Elhúztam a számat, nem hittem volna, hogy Anat képes lenne ennyire megalázni az emléküket. Dühös voltam rá emiatt, de leginkább Kayabára és a mocskos játékaira. Játszik velünk, mintha az lenne a cél, hogy a századik szintre mindannyiunkból kivájjon minden érzelmet. Körbenéztem, erővel ragadtam ki magam a gondolataimból, de rajtam kívül senki se vette komolyan, ment a viccelődés, a party, látszólag senkinek se volt olyan fontos vagy megrázó ez az információ, mint nekem. Mit keresek én itt? Egyáltalán, minek hívtam össze a társaságot, nem is kellenék, ott a nagy páros, aki úgyis elintézi – ha nem elsőre, akkor másodikra vagy sokadikra, csak a burok bánja. Hopera néztem, kíváncsi voltam, ő hogyan áll hozzá, de aztán mégiscsak úgy döntöttem, itthagyom az egész csapatot, menjenek biliárdozni, nekem ennyi bőven elég volt belőlük, köszönöm szépen.
- Nyilván nem kell majd minden halottal megküzdenünk, több százan lehetnek, mégha a legtöbbje első szintű, akkor is. A többit meg majd meglátjuk – zártam rövidre a dolgot, és már álltam is volna föl, ha Anat nem lép mögém. Nem éppen ő volt az, akihez a legtöbb kedvem volt, talán én voltam a más, aki nem tudott mindent poénnak felfogni, de attól még ez a helyzet állt fenn, és másra se vágytam per pillanat, mint egy kis egyedüllétre. Igaz, a fiú legalább próbálkozott, s bár a kedvemen nemigen tudott javítani, de értékeltem az igyekvését.
- Nem… - feleltem halkan, egy mosolyt kipréselve magamból – De ha Lewis… - mélyen beszívtam a levegőt – Mindegy. Legalább lesz időm felkészülni, ez már ígyis pozitív – sóhajtottam, majd belekortyoltam az italomba. Fő az optimizmus. Talán, ha sokat mondogatom, érvénybe fognak lépni e szavak.

by Ajánlott tartalom