Kard és kardforgató

Hina hp: 76+20=96

És jól számoltam. Azért egy megkönnyebbült sóhaj elhagyta ajkamat, s nyeltem is egyet, mintegy újra visszarázódva a harcba. Innentől nem lesz gond, ha minden igaz, a fejfedő is szépen adogatta vissza az életpontokat, elősegítve, hogy ha Mokkrer után véletlen Ekherosék jönnének, ne legyek bajban. És végre levegőt is kaptam ettől a sok csontváztól, így minden további hátráltató tényező nélkül hagytam ott őket újból, utam a boss felé véve, alulról vágva belé egyet, majd ellépve mellette, egy vízszintes vágásban folytatva a kombinációt; az egészet pedig egy újabb kristállyal zárva. Rengeteg élete volt, de már közeledett a végéhez – még egy utolsó kör ez után, és három újabb pont az előző egy mellé.
A tervezett tizenhat viszont még messze volt. Ám korántsem fogytam még ki – sem az itemekből, sem pedig a lehetőségekből, amik rendelkezésemre álltak.

Két támadás+pihi, 302 sebzés a bossba.
Gyenge Copy Kristály használata, bosskör kimarad.
Totem fejfedő miatt +20hp nekem.
Boss hp: 384
Hina CSP: 99

Hina hp: 96+20=116

Itt a vége. Vettem egy mély lélegzetet, és ezúttal módosítottam egy kicsit a sorrenden; de úgyis mindegy volt már, nem ezen múlott: csak egyet támadtam, és utána a második vágás helyett megittam egy potiont. Ez után álltam csak meg, pihenve egy kicsit – majd az italból nyert plusz ütéssel bevittem még két csapást, nem kockáztatva, teljes erővel vágva bele a pengét a jégbe: egyszer, majd mégegyszer, elégedetten és egy kicsit fáradtan lépve hátra, miközben annak pixelei szálltak. Eltűntek a Jégcsontvázak is, az összes. S mialatt azok utolsó darabkáit néztem magam körül, újabbat ugrott az életcsíkom, velem együtt készülve fel a következő megmérettetésre.


Egy támadás, majd Gyenge Gyors Ütés Poti használata, aztán pihi, majd még két támadás a bossba. Összesen 426 sebzés, ezzel elpixeleztem a bosst. És még a kör végén gyógyulok 20hp-t, majd jöhet a következő \o/

Hina hp: 116+20=136

- Ez a tizedik boss terme.
- Igen.
- Jó döntés volt Erős Hullám Kristály helyett mégiscsak a Gyenge Copyt használni.
- Igen - húztam el a számat - Nem akartam kockáztatni.
Bár őszintén szólva nem hittem volna, hogy ekkora jelentősége lesz annak a korábbi döntésnek. Hisz mennyi az esély rá, hogy a vészesebb bossok közül megkapom az egyiket, rögtön Mokkrer után? Gyorsan előszedtem az egyik Pajzs Kristályt, és még a robbanás előtt aktiváltam. Becsukott szemmel várva, hogy vége legyen; majd azért előtte ellenőrizve az életcsíkom állását, köszöntöttem Marcangot. Aranyos kutyus volt, de simogatás helyett inkább pár piros csíkot osztottam ki neki, s még pihenni is bőven volt időm, mielőtt továbbmentem volna. Kettő megvolt, maradt három. Bunmeinek már teljes élettel fogok nekimenni.

9x jövök és semmire sem kell dobnom.
Pajzs Kristály használata, így feleződik a robbanás okozta sebződés (200-->100). Ezek után megy 5 támadás Marcangba, majd pihi, majd egy támadás amivel el is pixelezem. A maradék két többletköröm lepihenem.
A totem fejfedő miatt gyógyulok 20 hp-t.
CSP: 240/120

Hina hp: 136-100+20-4=52

És most várunk. Sokat.
És még mindig. Még mindig...
Talán nem lett volna jó ötlet megismételni, amit Szophie az egyik bosson, csakúgy leülni teázni a harc közepén. Pedig Mokkrernél hideg volt, és most, hogy az apró pihenésekkel félbeszakított, feszített tempó után végre megálltam, kifejezetten jól esett volna egy forró tea. Valami, ami átmelegít, ha már nem sétálhatok ki Alexhoz, miközben az ikrek eszeveszettül csapkodnak a hátam mögött.
- Véleményem szerint még három támadáspárt követően időszerű lenne folytatni a küzdelmet - mondta a Katana. A maga rendkívüli udvariasságával, természetesen, amit eddig csak harcon kívül hallottam tőle, így egy kicsit meg is lepett, bár lehet ez csak annak volt betudható, hogy éppen teljesen máshol járt az agyam. Forró teáknál és Alexes melegítéseknél... hisz most nem tizedmásodperceken múlott a siker, nem bírt jelentőséggel az utasítás hossza.
Felegyenesedtem, és nyújtóztam egy kicsit:
- Ideje hát folytatni a harcot.

Ha jól számoltam, megemelt kitartással ezek egyszerre leüthetők, még teljes élettel és páncéllal is - de én nem akartam őket rögtön leütni. Úgy teljesen kifáradva mennék Bunmeihez, akinek már több sebzése van, mint ezeknek együtt, ráadásul három kiskörönként dupláz is. Nem, nem az ikreket kellett leütni egyből. Hanem Bunmeit.
Víz - mondtam ki gondolatban, az Element Absorb egy eddig eléggé elhanyagolt, de ezúttal annál fontosabb változatát alkalmazva; s éreztem, ahogy a kimerültség eltűnik tagjaimból. Felszabadultam szívtam be a levegőt, majd készültem rá a kombinációra, először a visszasebző bosst véve célba, hogy addigis gyógyulhassak, amíg a másikat le nem ütöm. Yuichi négyesvágásával kezdtem, a végét egy szúrással fejezve be, majd már fordultam is Makhor felé, hogy erős sárgába vigyem le az életét: mivel a testvéréhez öt csapás kellett, ő csak négyet kapott. Kissé hátraléptem, leengedve a fegyverem: újabb pihenőidő következett.

Annyi kört várok, amíg a Totem Fejfedő majdnem teljesen fel nem tölti az életem: összesen 10 kört, amivel +160 életpontot regenerálok (körönként -4+20=+16 hp), és teljesre töltöm a cselekvéspontjaim is. Ezek után pedig képességgel megemelem a kitartásom 59 ponttal (=+295 CSP), majd 5-öt támadok Mekherbe (5*83=415 sebzés), ezzel őt el is pixelezem. A maradék 4 támadást pedig Makhor kapja (marad 68 élete).
CSP: 535/127

Hina hp: 52+160-2+20= 230

Két kört írt a taktika, ami ugye két kiskört jelent. Ennyi időm volt, és az első csak a mostani köröm után fog letelni. És bár még lett volna annyi cselekvéspontom, hogy befejezzem a második fázist is, és a főboss elé menjek, mégsem használtam ki; egyszerűen nem érte volna meg, az életpontok sokkal nagyobb jelentőséggel bírtak. Illetve az idő. Óvatosan pillantottam csak hátra, és mosolyodtam el, ha a fiú felém nézett: ő most nem harcolt velem, ellenben örültem, hogy itt van, s jelenléte megnyugtatott, jobban, mint bármi más már hosszú idő óta. Kellett is. Mélyeket lélegeztem, kelletlenül fordulva vissza a megmaradt ikerhez, és vártam, hogy belém üssön még egy utolsót. Utána úgyis befejezem ezt a fordulót, Bunmeinek még pislogni sem lesz ideje.

Teljes pihenőkör.
CSP: 535/535

Hina hp: 230-2+20(=2)= 230

Most, hogy maximálisra töltöttem az amúgyis felbuffolt kitartásom, már semmi más nem volt hátra pár vágáson kívül. Azazhogy egészen pontosan kilenc volt az a "pár", talán soknak lehetne mondani, de ennél a harcnál éppencsak elég ahhoz, hogy egy körből leüssem vele Makhort és Bunmeit is. Ismertem a taktikát, és még arra is emlékeztem, hogy a rendes tizedik bossharcnál tulajdonképpen a szerencsén múlott, hogy sikerült időben leütni a megmaradt ikert. Most nem azon fog múlni. Egy pontos vágással elpixeleztem a bosst, és már ugrottam is át a testükből széteső falon, intve azért Bunmeinek, ha már felállt az üdvözlésemre.
- Üdv.
És ezúttal se mondtam semmit. Hisz mit mondanék neki? Hogy a testvére majdnem elérte a célját, hogy végülis meg akarta menteni őt, őket, és újra találkozni velük? Bár lehet ez is hazugság volt. S amíg Srentok végleg elpixeleződött, a testvérei élhetnek, mindegyik, amelyik boss rangot kapott. A saját termükben, respawnolva a csarnokon belül, az idők végezetéig. Biztos, Srentok, hogy mindenben igazad volt? Megráztam a fejem, visszazökkenve a harcba, majd elindultam Bunmei felé, magam mellett tartva a Katanát. Csak akkor lendítve meg, amikor már a szintfőnök közvetlen közelében voltam. egyszer, kétszer, nyolcszor. Pixelek szálltak körülöttem, s miközben a következő terem felé lépdeltem, újra eszembe jutottak a barlangban és a mezőn történtek. Csak remélni tudtam, hogy Yoshiaga igazat mondott. Hogy többé nem kell találkoznom vele, hogy végleg meghalt.


Leütöm Makhort, majd megyek Bunmeihez, a maradék nyolc támadásomat ő kapja, amivel el is pixelezem őt is.

Úgy tűnt, ezúttal sorban haladtunk: a tizedik után a tizenegyediket kaptam, azt, amelyiktől a csuklyám van, oly sok helyzetben jelentős item. Emiatt talán kedveltem is ezt a bosst, ám az alakváltásai nehéz helyzetbe tudták hozni azt, aki nem készült fel rá. A fiút nem ismertem. Szőke haja és zöld szemei viszont összeszorították a gyomromat, ő halott, már halott. A kasztját sem tudtam, de még ígyis jobban jártam vele, mintha valaki mást kellett volna sebeznem. Valaki mást...
- Koncentrálj.
Nem utasításként hangzott, de annak vettem, hisz igaza volt. Egyszerű, könnyen leüthető boss volt, nem szabadott hát kizökkentenie. Igaz. Köszi - feleltem a fegyvernek gondolatban, majd - mivel rengeteg többletköröm volt - a képességem föld részét aktiváltam, annyit sebezve belé, amennyit csak tudtam.

Le 11x-ezem a bosst, és semmire sem kell dobnom.
Képességhasználat: erőm növelem +59-el. 5 támadás, pihi, 2 támadás, pihi, majd 2 támadás a bossba. Összesen 9*(83+59)=1278 sebzés.
CSP: 240/34

(Sztem a képi 3 különleges vágás 3 kör alatt, és nem 3x-os sebzés 1 kör alatt, az kicsit erős lenne képességnek xD De a totem fejfedő miatt igazából tök lényegtelen most, úgyhogy mindegy.)
Hina hp: 230-30+20= 220

A tripla sebzéssel mondjuk nem számoltam, azonban még így is egyszerűbb volt, mint gondoltam, és örültem neki, hogy nem kell megvárnom mind a hét alakváltást, hogy csak belé kell sebeznem valamennyit, és vége. Így sokkal gyorsabb volt, és kevésbé fárasztó; pihenni persze bőven tudtam még így is. Azzal kezdtem tehát. Kifújtam magam, csak egy röpke másodpercre, s közben néztem, ahogyan növekszik a számláló, és végül megáll a felénél. Nem feltétlen tetszett ez az új kitartásos rendszer; a lassabb szörnyek ellen kifejezetten hátrányos volt, előnyöket csak pvp-ben tudtam volna felhozni mellette. Ám nem panaszkodtam: így, hogy a pihenés nem függött az ellenfél kitartásra tett pontjaitól, kevésbé volt kiszámítható, hogy a másik mikor marad ki körből. Freya sem biztos, hogy meg tudta volna verni Rent ez alapján. És én sem biztos, hogy kikaptam volna akkor.
Sok nem maradt hátra ebből a fordulóból. Kettőt vágtam a Holt Lelkek Őrzőjébe, egy X-et vésve bele a fiú testébe – hogy egyszersmind a témához is igazodjak valamiképpen -, majd mentem tovább, a következő terembe.

Pihi, majd két támadás, amivel elpixelezem a bosst.
A totem fejfedő miatt gyógyulok újabb 20 hp-t.

A forgatókönyv nagyjából ugyanaz volt, azzal a különbséggel, hogy a többletköreim emelkedett száma miatt egyetlen körből végezhettem itt, haladva is tovább. A két pontnak azért örültem, ámbár a Falkavezér körülményes boss volt; nem feltétlen szerettem volna tehát az előzőekhez hasonló sorrendben haladni. De a Megelevenedett Tövisgyökér még rendben volt. Bőven. Léptem egyet előre, majd mégegyet, s közben a már-már megszokássá vált szót mondtam ki gondolatban, hiba nélkül aktiválva újra a képességem, ami elég pluszsebzést ad ahhoz, hogy egy-egy csapásból elpixelezzem a kezdeti négy gyökeret. Utána pedig még pár magába a szintfőnökbe is, persze pihenésekkel teletűzdelve, de még ígyis kellő ideig a végleges leütéséhez. Végtére is, négyszáz életpont lassacskán már semmi nem volt, egy lassú boss ellen.

Le 13x-ozom a bosst, és semmire sem kell dobnom.
Képességhasználat: erőm növelem 59-el. 4 támadás a négy gyökérbe, ezzel el is pixelezem azokat, majd egy ötödik ütés megy a bossba. Ezután pihi, majd 2 támadás amivel le is ütöm.

- Véleményem szerint ez a szintfőnök is igényli a koncentrációt é a taktika pontos követését.
- Ne aggódj, ahol kell, ott odafigyelek - mosolyodtam el - Bár elég érdekes sorsolást kaptunk - ráncoltam a szemöldököm, a lyukat nézegetve, aminek alján az óriáspókok gyülekeztek - De ez sem vészes. Csak hosszú.
Csapatban persze tényleg egy rémálom volt, ám szólóban, a vérengző vadászpókok nélkül egészen könnyedén el lehetett jutni Razonekig. És remélhetőleg tovább is.

Odasétáltam a lyuk elé, és Látással belenéztem; odalent csakúgy nyüzsögtek az óriáspókok. Múltkor leütöttem mind, most viszont az új rendszer miatt túl sok lesz a pihenés - közvetítettem a Katanának gondolatban azt, amit valószínű már úgy is tudott, majd egy sóhajtás után, hátralépve a lyuktól, próbáltam aktiválni a képességem. Fény. Sajnos nem volt biztos a hatás, így először ellenőriztem, hogy sikerült-e, és ha nem, úgy vártam addig, amíg fel nem töltődnek a cselekvéspontjaim, majd kimondtam a szót újra: a második próbát már nem hibázhattam el.
- Kezdjük - bólintottam határozottan, és rárontottam a pókokra, majdnem mindet leszedve az első körben. Egy azért még maradt, egy kis túlélő, bosszúja azonban nem sokat ér majd, Al fejpántja ellen.


[Pókkirálynő fázis] 6x jövök. Támadáshoz nem kell dobnom, képességhez 2 vagy afölött.

Képességhasználat: gyorsaság növelése 59 ponttal --> kasztbónusszal együtt 176 gyorsaság, ami 11 töbletkört jelent a 6 helyett. Ha nem sikerül a képesség, karakter vár egy kört (feltöltve a CSPjét), és megpróbálja az utána következőben, ahol a passzívja miatt már biztosan sikerül aktiválnia. Ezek után - illetve ha elsőre sikerül a képesség, úgy rögtön - támadás a lyukban lévő vérengző óriáspókokra: 5 támadás, pihi, 2 támadás, pihi, majd 2 támadás, azaz 9 óriáspók leütve a 10ből.

Hina hp: 230-15+15(~20)=230

Az Element Absorb aktiválásával nem volt gond, így azonnal, fölösleges várakozás nélkül mehettem a pókokhoz. Ahogy azt előzetesen már kiszámoltam, csupán egy maradt, ami igaz rám is vetette magát, de az általa okozott sebzést szinte azonnal kompenzálta a totem fejfedő, újfent maximumra állítva az életpontjaim. Az óriáspók pedig pihenni fog, tegyük tehát mi is ezt.
Így vártam. Ezúttal, a tizes bosstól eltérően csak egyetlen kört: csak addig, hogy feltöltsem a cselekvéspontjaim is, hogy minden szempontból fullosan menjek a Pókkirálynő elé. Pihenés közben pedig szememmel megkerestem a kristályt, amit érintenem kell majd a háló felemelkedéséhez. A következő körben hozzáérek majd. Most azonban még nem. Most még várunk. Türelem cselekvéspontokat terem.

Teljes pihenőkör: CSP max
Pókocska elvben csak két körönként támad, így pihizik ő is karival ^^

Beugrottam a lyukba, és megérintettem a kristályt, hogy akadálymentesen eljussak a Pókkirálynőhöz. A képességem még a gyorsaságot segítette, de Razonek miatt figyelnem kellett rá, mikor telik le a hat kör: talán érdemesebb lett volna inkább megszüntetni a képességet, hogy a főboss ellen maximálisan ki tudjam használni a lehetőségeimet. De még volt időm rá, így, miután felemelkedett a háló, leütöttem a maradék pókot, a többi támadásommal a Pókkirálynőt sebezve. Sokat nem vittem le az életéből. Ez el fog tartani pár körig – húztam el a szám szélét, felpillantva az életcsíkomra: egyelőre teljes volt, s ez valószínű az első fázis végéig így fog maradni. Utána viszont… a taktika alapján semmi jót nem jósoltam: Razonek minden körben erősödni fog, az automata healem miatt.

Megérintem a kristályt. 1 támadás a maradék óriáspókba, amivel el is pixelezem, majd 4 támadás a pókkirálynőbe, majd pihi, 2 támadás, pihi, végül még két támadás. Összesen 8*83=664 sebzés.
A totem fejfedő gyógyít rajtam 20 hp-t.
Boss hp: 1655-664=991