Kard és kardforgató

Tenglo. Ővele is elleszek egy ideig, ámde a támadása miatt nem kell aggódnom, még a lerántás utáni dupla sebzéssel együtt sem. Csak hosszú lesz. Talán képességgel egy kicsikét rövidebb.
- Amennyiben a föld elem erejét használod, el tudod pixelezni azelőtt, hogy lerántana.
Ez mondjuk új volt, ennél úgy emlékeztem, hogy több élete van. Vagy csak én lettem jóval gyorsabb, mint a legutóbbi harcnál, még a tizennegyedik szinten? Persze ez nem volt kérdés. Örültem, hogy itt van velem a Katana, és nem a kiskönyvecskéből kéne kiszámolgatnom egyedül, hogy mit is csináljak. Ahogy tehát a fegyverem ajánlotta, aktiváltam az első képességemet, és a megnövekedett sebzésemmel vágdostam a bosst, összesen hétszer.

9 támadásom van, semmire sem kell dobnom. Képimmel erőt növelek. 5 támadás, pihi, 2 támadás majd pihi, összesen 7*142=994 sebzés a bossba.

Felettébb egyszerűen ment, és a Katanának tényleg igaza volt; az első kör után máris sárgába ütöttem, még a pihenésekkel együtt is. Persze azt jól tudtam, hogy a következő támadásoknál sokkal többet kell majd a cselekvéspontjaim feltöltésével foglalkoznom, ami több kört és így kevesebb támadást jelent… de még így is meglesz. Fő a magas gyorsaság, és a kitartás, amit még illene emelnem a következőkben, de amennyi most van, is elegendő arra, amire feltétlen szükséges. Már amelyik boss ellen. Tenglo sebzett, bár sokra nem ment vele, és máris jöhettem én újra. Belevágtam egyet jobbról, majd balról is, pihi, majd a négyesvágás első két mozdulata, amit ezúttal nem fejeztem be: vágás helyett most inkább szúrásban végeztem a kombinációval, majd a hátam mögött pixelekkel, haladtam tovább.

2 támadás, pihi, 2 támadás, pihi, majd egy támadás amivel el is pixelezem a bosst.

- Mennyi pontunk is van? Nehogy túlmenjünk – kérdeztem a Katanát, ahogy újra változott körülöttünk a tér, s megjelent Dab. Egy újabb boss az első tízből, nem okozott gondot, de pontokban is keveset jelentett, s most, hogy közeledtünk a harc végéhez, már minden apró különbség számított.
- 5.,22.,10.,11.,12.,19.,8.,14. és most a 9. boss – sorolta a fegyverem, miközben én sorra ütöttem le vele a széteső boss újabb és újabb darabkáit - Ez összesen 1+3+2+2+2+2+1+2+1=16 pont.
- Tehát kell mégegy – vontam le a következtetést, megelőzve a Katanát. Márcsak két kőgólem volt előttem, azok kaptak kettő-kettő vágást; szúráshoz most nem volt kedvem, és a kard éle se biztos, hogy örült volna egy kemény sziklával való találkozásnak – Ezzel meg is vagyunk – egyenesedtem ki, fújva egyet a végén – A következő lesz az utolsó.

18 támadásom van és semmire sem kell dobnom.
Kitartásom emelem, lesz 535 CSP-m.
2 támadás --> Boss pipa; 2 támadás --> Boss 1/1 pipa; 2 támadás --> Boss 2/1 pipa; 2 támadás --> Boss 2/2 pipa; 2 támadás --> Boss 1/2 pipa; 1 támadás, pihi, 1 támadás --> Boss 3/1 pipa; 2 támadás --> Boss 3/2 pipa.
Megyek a kövi bosshoz.

Fordul, magában szitkozódik egy kicsit (természetesen úgy, hogy már a Katana se hallja), elsétál pontokat szerezni, visszasétál, persze Allal karöltve, és úgy, hogy mindeközben megpróbál egyetlen rossz szót sem szólni hangosan.
- Miért szeret ez engem ennyire?
Jó, azért egy morgásnak is felfogható közlemény elhagyta a számat, de már úgy voltam vele, hogy nem érdekel. Ott volt a képességem, de ilyen fokú szerencsétlenségnél már mit sem ért. Ott volt a felszerelésem, a pontjaim, de ilyen fokú szerencsétlenségnél mit sem értek. És jött a cicus. egyetlen szó nélkül ismételtem meg ugyanazt, mint egy jó fél órával ezelőtt, és bíztam benne, hogy... miben is bíztam? Naivitás volt itt bármiben is bízni.

Semmire sem kell dobnom. Képivel gyorsaságot emelek, aminek hála 12 támadásom van. 5 támadás, pihi, 2 támadás, pihi, 2 támadás, pihi. A pernamens képimnek köszönhetően minden 2. dobásomnak koronának kell lennie, amennyiben az első koponya volt, így a 9 támadásból a 2.,4.,6.,8. mindenképpen korona lesz akkor!, ha az előttük lévő koponya (ha az előttük lévő korona, akkor bármelyik lehet).

Edit: újfent 2 hp-ja maradt, tehát kell mégegy kör.

Természetesen most is csak pár életponton múlott, s hiába fixíroztam azt az előzőhöz rendkívül hasonló piros szöszt, csak nem akart eltűnni a Mezők urának életcsíkjáról. Sóhajtottam, igazából mindegy volt, csakhát idő, idő, és én nem voltam éppen türelmes állapotomban, hiszen a pontok kellettek a huszonötödik bosshoz, de bőven volt más teendőm is, azon kívül, hogy rég halott szintfőnököket vagdosok halomra. Most viszont változtattam, és máshogy kötöttem fel azt a fejpántot. Egy kicsit balrább, nem mintha amúgy számított volna, de hátha, talán, egy kicsi jelentőséggel csak bír. Aztán támadtam, a képességem miatt biztos találatom volt rá, így oda se nagyon figyeltem. Azt vártam, kit kapok következőnek.

Mivel az első támadásom korona-koponyától függetlenül talál, nem dobok, csak elpixelezem és megyek a kövihez.

- Nem egyszerű.
- Nem.
- De egyszerűbb, mint a többi, huszas fölötti boss.
- Valóban.
Elővettem a papírkámat.
- És nem is kell annyit eltöltenünk vele, mint például az előtte lévővel.
Persze a tizenkilencesre gondoltam. Gyorsan átfutottam a taktikát, a kezemben lévő cetli segített emlékezni arra, hogy mit kell tennem pontosan, én pedig tettem is - Kígyó - mondtam, miközben a Tigris totemre mutattam, majd támadtam a bosst háromszor. Ha jól számoltuk, nyolc támadási hullám lesz, először három, utána két támadásokkal, ám a képességemet még nem szabad aktiválnom: gondolnom kell az aktív és a lehűlési időre, ami pont nem jött volna ki jól. Azt tehát majd két kör múlva. Persze addigis segítségemre volt egy másik skillem, így nem aggódtam túlságosan. S amúgyis, ezek a sebzések még semmik, a pár körrel későbbiekhez képest...

3x jövök és támadáshoz 2 vagy afölött kell dobnom, képi biztos sikerül.
Tigrisre mutatok, kígyót mondok rá, majd 3 támadás a bossba, 83 sebzéssel/találat.
A passzívom miatt 6 támadásból csak 1et hibázhatok el (azaz a következő hat dobásból maximum 1db lehet 1es).

Akkor gyorsítás

Boss sebzés: -7 (5 alap, 2 kígyó1től)

---

Ahogy arra szinte már számítani lehetett, rögtön az első vágást elhibáztam. Ráncoltam is kicsit rá a homlokom, jó régóta nem kellett figyelnem a biztos találatra, s úgy tűnik, egy kissé könnyelműen vágtam oda először. A többi azonban már jó lett, talán éppen a képességemnek, vagy a nagyobb odafigyelésnek köszönhetően, így nyestem egy picit a boss páncéljából, nem sokat, de nem is ez volt a lényeg most. Az első három kör szinte nem befolyásol semmit, az igazi sebzést majd a kész totemek fogják adni.
- Sólyom – mondtam aztán, rámutatva szintén a tigrisre, és folytattam a támadásokat, a cselekvéspontjaim kifogyása után még pihenve egyet a következő kör előtt.

Tigrisre mutatok, sólymot mondok, majd 2 támadás és pihi. Dobnom a képim miatt már (illetve még) nem kell.
Boss: -332 páncél
Hina: 235/235 hp, 25/18 páncél

---

Boss sebzés: -12 (5 alap, 2 mérgezés kígyó1től, 5 sólyom1től)

---

Már majdnem teljes volt a tigris totem magassága, egyetlen egy rárakás hiányzott csupán, s ez is csak a kör végéig fog fönnállni. Még azért támadtam: képességgel megemelt fegyverkezeléssel újabb kettő, most már hiba nélküli csapást vittem be, ha tudtam, majd a bosstól a totemek felé fordultam, rámutatva a legmagasabbra újfent.
- Sólyom – mondtam ki, úgymond megismételve az előző kört; a páncélom még bírta, tehát nem igazán volt mitől tartanom. És már készültem az íjászversenyre és a fogócskára, gondolatban készítve fel rá a Katanát, hogy innentől távolságiban fogunk tovább haladni, s bár sajnos ő már nem tudott így fizikailag, a pengéje útján segíteni, ám a szeme és a tanácsai ugyanúgy a rendelkezésemre álltak.

Tigrisre mutatok, sólymot mondok, ezzel a tigris totem kész, jöhet a tigrishajsza \o/ Képivel FK-t emelek így innentől biztos a találatom is, majd két támadás a bossba és pihi.
Boss: -2 hp
Hina: 235/235 hp, 25/6 páncél

---

Tigris totem full, fénylik, jönnek a tigrisek.
Boss sebzés: -17 (5 alap, 2 mérgezés kígyó1től, 5 sólyom1től, 5 sólyom2től)

---

És jöttek a tigrisek \o/ Nestor miatt már rég, már az eredeti huszadik bossra kimaxoltam a Lovaglás jártasságot, s ez most sem jött rosszul, hisz ezúttal egy izgága tűzsárkány helyett sebes léptű tigriseken kellett lovagolni, s lehetőleg nem leesni róluk. Talán egy kicsit élveztem is, egyedül az íjjal nem voltam túlságosan jóban, de azt azért még én is tudtam, hogyan kell felhúzni, és lőni vele. A többiben pedig segített a rendszer. Tehát céloztam – illetve igyekeztem –, majd lőttem egyszer, és még egyszer, és örültem neki, hogy a nyilaim mind betaláltak, jóval nagyobb összsebzést okozva Jaelenának, mint az egész eddigi erőfeszítéseim összesen. Főleg így, hogy le tudtam kétszerezni.
- Sólyom – mondtam ki harmadszorra is, most a sólyom totemre mutatva, majd irányba állítottam a tigrisem, és folytatódhatott a fogócska.

Sólyomra mutatok, sólymot mondok. 2 támadás a bossra majd pihi. Sebzés a mester szintű lovaglás miatt 2x1083. A totem fejfedő gyógyít 20hp-t.
Boss: -2168 hp
Hina: 235/235 hp

---

Boss sebzés: -22 (5 alap, 2 mérgezés kígyó1től, 5 sólyom1től, 5 sólyom2től, 5 sólyom3tól)

---

Eredetileg benne volt a tervben, hogy használom majd a gyógyító képességemet is, ám inkább a gyűrű mellett döntöttem, ami sebzéstől óv meg, és lehetőséget ad rá, hogy csupán a kígyóktól elszenvedett körönkénti mérgezés fogyassza az életpontjaim, amit Alex fejpántja bőven tud kompenzálni, még a maximális kígyó totem számnál is. Arra azonban szintén várnom kellett még; a képességem kitartott, mellékcselekvést egy ideig nem kellett mást használnom.
- Kígyó – mutattam a sólyom totemre, amihez már szintén nem kellett sok, majd újfent támadtam, újfent kettőt, újfent magas sebzéssel. Ám a java még csak ezután következett. A tigrissel erősített sólyom, az lesz az igazán nagy erejű támadás. Alig vártam, hogy az előttem futkosó szintfőnök is megtapasztalhassa.

Kígyót mondok, sólyomra mutatok. Támadások, 2166 sebzés, a totem fejfedő gyógyít.
Boss hp: -4334
Hina hp: 235-22+20=233 hp