Re: [Event] Húsvéti Tojások (És robbanó nyulak)

by **Mirika** Szer. Május 15 2013, 13:26

Hát öhm... nem számítottam arra, hogy ennyire nem fogunk ellenséggel találkozni, a lelkesedés meg úgy nagyjából elmúlt, ahogy a derék katonáim rengeteg üvöltözése folyamán lassan berekedtek. Érezhetően terhes lett a levegő, bár még viszonylag jó hangulatban vonultak utánam a srácok, de ha ez így megy tovább, akkor hamarosan be kell vetnem valami lelkesítő akármit megint ._. A helyzeten az változtatott, hogy tőlünk nem messze robbanások hangját hallottuk meg. A kezemet felemelve intettem megállásra a századot, és a hang irányát kémleltem. A nem is olyan messzi távolban porfelhő emelkedett, kiáltozás hallatszott és egy... csata körvonalai bontakoztak ki a szemeink előtt.
- Látjátok, amit én is? Hű bajtársaim, itt a lehetőség, elérkezett a momentum, amire mindannyian vártunk! Harcba bocsátkozhatunk a galád nyulak ellen! Délnek fordulunk, kövessetek! Rohamozzunk! - kiáltottam fel, és lendítettem magasba az öklömet a csapattal szemben állva, majd megfordultam és futólépésben haladni kezdtem egyenesen a csata sűrűje felé, nyomomban száz harcra éhes pasival. Illetve nem tuti, hogy mind a százan pasik voltak, de mindegy ._.
~ Torubana városkapujától nyugatra ellenséges aktivitást észleltünk. Erősítésként beavatkozunk a harcba. Mirika ~ - üzentem vissza Hinari-channak, aki nagyon okos módon próbált tájékozódni. Követném a példáját asszem, ha nem lenne a célunk teljesen nyilvánvaló. Remélem időben odaérünk :3

by **Yurihime** Szer. Május 15 2013, 15:08

Azt hiszem eltévedtem ^.^" Igen gyorsan erre a következtetésre jutottam, miután egy fia nyúllal sem találkoztam ott, ahol hagytam őket a tegnapi nap alkalmával. Valahová eltrappoltak, vagy elvitték őket? Nem is tudom... Felsóhajtottam, azt hisze jobb lett volna Kotarou-samával maradnom. Nem okozott eddig még gondot a tájékozódás, különösnek találtam, hogy éppen most veszítsem el ezen képességemet. A kihalt város kísérteties hangulatot árasztott, igaz összefutottam utam során két nyulas csapattal is, de csalódottan láttam, hogy azokat már irányítja valaki. Elkeseredtem egy kissé, olyan lelkesen érkeztem ide, még be is szerettem volna illeszkedni a nyuszik közé ezzel a rettentő zavarbejtő ruhával, és most segíteni akarásomnak nincs gyümölcse, hiszen magamban tévelygek a házak között.
Nem igazán tudtam, merre is tartok, nem ismertem túl jól ezt a várost. Így nem is lepett meg tulajdonképpen, hogy a városkapu elé keveredtem. Errefelé valamivel több állatot láttam, ami bizakodással töltött el, és az egyik irányba megindulva hamarosan össze is találkoztam egy hozzám hasonlóan magányosan kóborló nyúlközösséggel. Megörülve siettem oda hozzájuk.
- Szép jó reggelt kívánok minden usagi-samának ^.^ Yurihime vagyok, a... tanácsadótok ^.^ - mutatkoztam be gyorsan. Helytelennek éreztem minden nyelvemre toluló szót: a parancsnokot, a vezetőt, a vezért pedig különösen. Egyik sem voltam, én csupán segíteni szerettem volna nekik a Justice League és az igazság nevében.
- Induljunk el valamerre, hátha találkozunk másokkal is. Szeretnétek társaságot, ugye? ^.^ - guggoltam le közéjük, hogy megsimogathassak néhány állatot, majd talpra álltam és megigazgattam a ruhámat. Kicsit zavarba is jöttem, még szerencse, hogy csak nyulak voltak körülöttem. Némi tanakodás után nyugat felé indultam el a csapatommal, óvatosan terelgetve őket a mezőkön.

// Akkor mivel elvette a csapatom Akihiko-sama, így a 10-es századot szeretném a kezeim alá vonni ^.^ //

by **Kayaba Akihiko** Szer. Május 15 2013, 20:40

// Hermit posztja nem számít, úgy veszem, mintha nem írt volna. Kérem, hogy máskor közelebb álljon a 250-hez, mint a 100-hoz. //

Emberi csapatok: 11 - Kyuushiro, 10 - Joey, 1 - Fuuko, 6 - Hinari, 5 - Ren, 9 - Peter, 14 - Mirika, 8 - Anatole, 12- Ran

Nyúl csapatok: 11 - Szophie, 12 - Tiffany, 10 - Yurihime, 16 - Taidana

Ja igen, akinek eddig nem volt világos, a PÜ-ben kapott térképek a karaktereiteknek is megvannak a menüjében, mint egy ideiglenes tárgy.

Morálbónuszokat továbbra is lehet kapni az inspiráló beszédért. A mértéke továbbra sem változik.

Akik nem küzdenek azok továbbra is mozgathatják a seregüket, akik pedig harcolnak öt különböző taktika közül választhatnak (a taktika csak a következő körben fog érvényesülni, majd változtathatjátok, de persze, ha nem teszitek, akkor marad)

Agresszív: +50% morál támadáskor, viszont az ellened támadók is +50%-ot kapnak.
Támadó: +20% morál támadáskor
Védekező: -20% morál az ellenfélnek, mikor rád támad
Defenzív: -50% morál az ellened támadóknak, viszont támadáskor te is -50%-ot kapsz.
Menekülés: A körülötted állók még egyet támadhatnak rád, viszont ezután a sereged egy általad választott irányba menekülhet.

A következő küzdelmek alakultak ki (írássorrendben először játékosok, majd föntről lefelé NJK-k, mostantól a térképen nyilakkal vannak jelölve az összecsapások).

Kyuushiro serege támadó pozíciót vesz fel, növelve a moráljukat 20%-al. Az inspiráló beszéd további 10%-ot ad. Azonban a támadás Tiffany védekező pozícióban lévő seregére irányult, így a morál 20%-al csökken. A dobás 1-22 között lehetett és 3 lett.

Hinari serege két nyúl seregnek ütközött neki. Az alap morálbónuszuk 100% volt + 10%-ot kapott az inspiráló beszédnek köszönhetően. Az ellenfeleknek nincsen harci bónuszuk, ami befolyásolja Hinarit. A dobás 1-42 között lehetett és 16 lett. A sebzés kétfelé oszlik.

Ran serege három seregbe futott bele, pontosabban ő kettőbe, majd egy harmadik jött oldalról. Az alap bónusz -50% volt, azonban az ellenfelek között volt valaki, aki 20% védekezésbónusszal rendelkezett, így a morál -70%-ra csökkent. A dobás 1-6 között lehetett és 5 lett. A sebzés három felé oszlik 2-2-őt sebezve.

Szophie már két sereggel kell, hogy megküzdjön. Az alap bónusza 100%, az inspiráló beszéd ráad 10%-ot, sőt a támadó taktika még 20%-ot, így teljes erővel támad a két seregnek, akik nem vettek fel olyan pozíciót, hogy ezt akadályozzák. A dobás 1-46 között lehetett és 21 lett. Ez 42 sebzést jelent két részre osztva.

Tiffany védekező pozíciót vett fel, de attól még be tud néhányakat támadni a frontvonalon. Az alap bónusz -50%, azonban egy Tiffanys inspiráló beszéd ezt feljebb vitte 10%-al. A dobás 1-12 között lehetett és 7 lett. A 14 sebzés három csapaton oszlik meg. 5-5 sebzést jelent csapatonként.

Yurihimének is sikerült ellenfelet találnia, méghozzá kettőt is. Az alap bónusz -90% volt, ezt semmi más nem befolyásolta. A dobás 1-2 között lehetett és 2 lett. Ez két csapaton oszlik meg 1-1 sebzéssel.

Az emberi 2-es NJK 1-20 között tudott dobni. A dobása 18 lett.

A nyulak 15-ös NJK-ja 1-20 között tudott dobni. A dobása 15 lett. 30 sebzés.

A nyulak 13-mas NJK-ja 1-20 között tudott dobni. A dobása 4 lett. 8 sebzés.

A nyulak 5-ös NJK-ja 1-20 között tudott dobni. A dobása 10 lett. 20 sebzés.

Az emberek 10-es NJK-ja Tiffany miatt csak 1-16 között tudott dobni. A dobása 5 lett. Két seregre oszlik szét, 3-3-mat sebezve.

Az emberek 7-es NJK-ja 1-20 között tudott dobni. A dobása 1 lett. 1-1 sebzést kapnak az előtte álló seregek.

Emberek:
1-es csapat: 100 katona
2-es csapat: 70 katona
3-mas csapat: 100 katona
4-es csapat: 100 katona
5-ös csapat: 100 katona
6-os csapat: 99 katona
7-es csapat: 78 katona
8-as csapat: 100 katona
9-es csapat: 100 katona
10-es csapat: 29 katona
11-es csapat: 66 katona (Támadó)
12-es csapat: 67 katona
13-mas csapat: 100 katona
14-es csapat: 100 katona
15-ös csapat: 100 katona
16-os csapat: 100 katona
Összes hadi erő: 1409

Nyulak:
1-es csapat: 50 katona
2-es csapat: 50 katona
3-mas csapat: 50 katona
4-es csapat: 50 katona
5-ös csapat: 48 katona
6-os csapat: 50 katona
7-es csapat: 41 katona
8-as csapat: 50 katona
9-es csapat: 50 katona
10-es csapat: 41 katona
11-es csapat: 41 katona (Támadó)
12-es csapat: 19 katona (Védekező)
13-mas csapat: 48 katona
14-es csapat: 50 katona
15-ös csapat: 32 katona
16-os csapat: 50 katona
Összes hadi erő: 1440

Morál bónuszok:
Szophie +100%
Judy Noxia +100%
Yurihime +100%
Hinari +50%
Peter Worker +50%
Lizzy +50%
Tatsuki Ranmaru +20%
Hermit +20%
Thunder +20%
Mirika -
Tiffany Williams -
Enheriel -
Saru Taidana -20%
Kyuushiro -20%
Fuun Kotarou -20%
Fuuko Shinatsu -50%
Ryuninji Ren -50%
Clio Chronos +50%
Joey Chrome -90%
Lotti -90%
Anatole Saito -90%

Határidő: Továbbra is 10 nap mindenkinek és nem muszáj minden körben írni, akármikor dönthetsz úgy, hogy írsz vagy sem és hosszabb reagot sem kell írni, tehát ha kihagysz egy kört, akkor is csak 250 szó kell.

by **Peter Worker** Szer. Május 15 2013, 21:30

- Apa. – állt mellém Hisame és zökkentett ki a távolba nézésemből.
- Igen? – fordultam felé komoly arckifejezéssel és felvont szemöldökkel. Épp gondolkoztam.
- Itt senki sincs. – közölte a nyilvánvaló tényt, melyet én is jól láttam. A miértjén töprengeni viszont nem volt kellemes. Megmagyarázni a katonáknak, hogy gyakorlatilag rossz felé vezettem őket, az igencsak zavarba ejtő gondolatokat szült részemről, ám a körte a fejemben a hirtelen felvilágosodástól már ki is égett. Nagy lendülettel, határozottan fordultam vissza a katonáimhoz.
- Nos, Emberek! – emeltem a hangomon, hogy rám figyeljenek. Miként hallottam, hogy a halk morajlás teljesen elhalkult, úgy folytattam – Az az egyszerű problémánk támadt, hogy bizony a gyáva nyulak megijedtek tőlünk. Egyszerűen túl jók vagyunk. – *napszemüveg fel és a háttérzene Igazából nem voltunk azok, egy katona nem rég még a kardját sem találta. No de mindegy. Én bár egy lépéssel sem mentem volna odébb, azonban vándorolnunk kellett. Katona szerűségek voltunk azért mégis csak. A harc tartott életben minket elméletileg, na meg a nyúlpörkölt. A finom és ropogós nyúlpörkölt. Újabb döntés elé kényszerültem. Merre tovább?
- Fiúk! Irány Észak – kelet. – egyszerű támadó stratégia, hisz nem védekezhettünk nyulak ellen! Mintha egy tacskónak azt mondták volna, hogy vadászon csigára. Abszrud lett volna. Simogatni való nyulak ellen elfutni? No de kérem. Egy éhes sárkány volt az oldalunkon, ki épp most kezdte el a farkát üldözni…

by **Kyuushiro** Pént. Május 17 2013, 17:05

Hm, mondhatni alig irtott a seregem. Néhány nyúl, ennyi. Tiffany csapata vidáman támad tovább, szerencsére én sem sebződöm sokat.
Ó, a franc... most már komolyan ki kell ütnünk őket! Most! Ellenvetés nincs! Szemem összeszűkül. Konkrétan a csapatomon múlik, végzünk-e a nyulak egy csapatával, ezáltal előnybe kerülünk-e. Sikerülni fog! Nem, egyszerűen nem lehetek olyan balszerencsés, hogy most ne sikerüljön! Ha nem is bízom a nagy számok törvényében, akkor is valószínű, hogy most nem fogok keveset sebezni.
Hm... használjam? Ne használjam? Vívódom egy ideig. A többi csapat is elég szépen harcol, de most át kell vennünk a vezetést. Minél hamarabb.
Szabdalómat előrántom. Nem akarok beszállni a csapatba, talán nem is engedné a rendszer... viszont lelkesítőnek jó. És most arra van a legnagyobb szükségük a katonáimnak. Nem veszítünk több katonát! Kizárt dolog!
-Nem sikerült? Még egyszer! Megsebesültetek? Még jobban harcoljatok! Nehogy feladjátok! Most a becsületetekért küzdötök, ne feledjétek! Ha sikerül megvédenünk Torubanát, azzal megmutatjuk Kayabának, hogy nincs minden úgy, ahogy ő akarja! Gyerünk, támadás! Agresszív taktika! - az utolsó szavakat már kiáltom, miközben lengetem a kardomat. Megy ez nekem!
Nos, mint tudjuk, az Agresszív taktika úgy ad hihetetlen bónuszt, hogy azt az ellenfél is megkapja. Tehát csak egy esetben használható.
Ha az ellenfél a következő körben meghal.
Ez kész hazardírozás, én mondom. Ha nem sikerül megölnöm az ellenséges csapatot, az sokat fog rám sebezni. Ha viszont sikerül... akkor elmondhatom magamról, hogy szerencsés vagyok. Szerencsés, mert a 'jó vezető' titulustól ez messze elmarad. A szerencsére kell hagyatkoznom. Muszáj. Nincs más lehetőségem, mint bízni a katonáim összjátékában, és várni a további fejleményeket.

by **Szophie** Szomb. Május 18 2013, 13:47

A háború istene velünk volt. Ellenfeleinket szépen aprítottuk, bár nem nagy ütemben, de mindig egy kicsi is célra vezető. Mi is el szenvedtünk egy-két csapást, az én seregem létszáma is csökkent, de nem rohamosan, egyáltalán nem voltunk veszélyben, és a verségnek még csak a gondolata sem merült bennünk fel. Megint vége lett egy harcnak, így megint visszavonultunk estére a táborba. Őröket állítottam, akik őrzik álmunkat, nehogy egy véletlenszerű éjszakai roham folytán jelentősebb veszteség érjen minket.
Reggel újult erővel készültünk egy újabb támadásra, amit tetézett a katonák jókedve is, melyet a nyereségeinknek köszönhetünk. Szokás szerint megint összehívtam a sereget reggeli után, hogy beszédet mondhassak.
- Nagyon jók vagyunk, csak így tovább! Ellenfeleink seregei fogynak, míg mi nem szenvedünk jelentősebb hiányokat. Elevenen megnyúzzuk azokat, akik bántani merték a tojásaitokat! Szerencsénk van, mind Fortuna, mind Arész velünk van. Ha így folytatjuk, helyt tudunk állni mindkét ellenséges csapat ellen. Képzeljétek csak el, mekkora dicsőség jut részünkre, ha két csapatot is elintézünk. Mi a frontvonal vagyunk! Ne hagyjuk, hogy rajtunk áttörjön az ellen, mert akkor benyomulhatnak a fő seregeinkhez, így komoly károkat okozva nekünk. Jól jegyezzétek meg, rajtunk múlik a csata kimenetele! És mi helyt állunk. Ma is, holnap is, és mindig! Előre a tojásokért! Páncélt, robbanó tojásokat fel, majd sorakozz! - adtam ki a parancsokat. Mindenki lázas készülődésbe kezdett, hogy megint elkezdhessük a harcunkat. Folytatjuk az egyszerű támadó taktikát, amely egyenlőre nagyon jól beválik, így nincs szükség változtatásra. Felkészülve álltunk ki újra a dombra, ahol ugyanazokkal néztünk szembe, mint eddig. Szemük elszántságot tükrözött, de mi elszántabbak voltunk! Nem hagyjuk magunkat, nem fognak minket legyűrni!
- Rajta!! - kiáltottam, és megindult a sereg.

by **Fuuko Shinatsu** Hétf. Május 20 2013, 21:15

Lassan de biztosan haladtunk a a cél felé, minden lépéssel közelebb Torubana városkája felé. Meglepő, hogy az úton haladunk, de egyetlen nyúlcsapattal sem futottunk még össze. Habár az embereim életkedve elégé a béka feneke alatt van. Valamit tennem kellene, talán beszédet kéne mondanom? Egy próbát megér.
- Mindenki, figyelem! ... izé... - hirtelen semmi sem jutott eszembe amivel feldobhatnám a kedvüket, egy kis rögtönzés nem ártana.. - Már messziről látni a város falait, minden lépéssel közelebb kerültök az alkoholhoz, sőt ezek csak gyenge nyulak, mit árthatnának nektek? Fel a fejjel, és most irány előre! - kicsit feldobottabbnak látszanak, de nem az igazi. Azonban nem ezen kellene most aggódnom, mintha a távolban harc folyna, sőt emberi csapatokat látok. Itt az alkalom, mi leszünk az utánpótlás.
- Csapat előre! Támadó taktikát alkalmazunk! - pálcámmal pedig mutattam nekik az irányt. Már ép indultam volna a csapattal amikor egy üzenetem érkezett, Hinari-santól. A csapatról érdeklődik és a körülöttem lévő eseményekről. Ez egy egészen jó ötlet, így megbizonyosodhatunk arról merre is kellene mennünk, és kinek kellhet segítség. Rögtön írtam is neki egy választ, miszerint ép most futottunk bele egy folyamatban lévő összecsapásba egy nyúl és egy ember csapat között. Az üzenet elküldve a csapat pedig már előre rohant.
- Hé várjatok meg - kiáltottam utánuk kicsit remegő hangon, és futottam is utánuk. Remélem még ép időben érkeztünk és segíthetünk nekik. Amint közelebb értünk, rájöttem nem csak egy hanem két ember csapat harcol ugyanennyi nyúl csapat ellen, sőt az egyik csapat vezére nem más mint korábbi csapattársam Joey.

by **Hinari** Szer. Május 22 2013, 11:45

Megütköztünk. Egyáltalán nem hasonlított az eddigi ittlétem során tapasztalt harcokhoz. Mindenhol füst szállt az ég felé, és a robbanások hangja furcsa elegyet képezett a homályban kiáltozó emberek elhaló vagy éppen éles kiáltásaitól. Összeszorult a gyomrom, ha arra gondoltam, mennyi játékos fog elpusztulni, mire végzünk. És ami a legrosszabb, lehet, hogy eredménye sem lesz.
Mégis miért küzdünk mi tulajdonképpen?

A legborzasztóbb azonban az volt, hogy a nyulak között emberek, más játékosok is voltak, ebben biztos voltam. Valaki vezette őket, zászlójuk konokul lengedezett a kora reggeli fényben. Biztosan piros játékosok – kockáztattam meg, ám mikor az egyik emberem felém nézett, gondolataimat újra az aktuális problémára fókuszáltam. Színjáték. Határozottság.
- Ellentámadásra készülj! – hangom hirtelen csattant a beállt csöndben – Figyelem! Két oldalról támadnak, mögöttünk azonban két csapat is áll, segítségre készen! Kérem engedjük őket is harcolni, minél többen vagyunk, annál jobb! – elmélyülten figyeltem a térképet. Ha minden jól megy, mindkét oldalunkon hamarosan fel fognak tűnni, így együttes erővel legyűrhetjük az ellenséges egységeket.
- Fegyvert a magasba! Meg tudjuk csinálni, csak higgyetek benne! Aki sérült, potizzon, de ne kíméljük a nyulak életét! Képesek vagytok rá, csak bízzatok önmagatokban! Hajrá emberek!
Kezdtem komolyan berekedni. Nem tett jót nekem ez az állandó szövegelés, de láthatóan fokoztam vele az általános morált, így mindenképpen megérte. Bár társaik halála miatt sokan rosszkedvűek lettek, de még így is az optimizmus van többségben, szerencsére. Addig kell megnyernünk, amíg van esélyünk rá.

Gyorsan megnéztem az üzeneteimet, és egy bólintással vettem tudomásul Mirika és Fuuko szavait (illetve ha még ír valaki, akkor azokat is). „Mi délen vagyunk, két ellenséges csapat is megtámadott, de egyelőre bírjuk. Kitartást, és tájékoztassatok, ha van valami egyéb információ.” – válaszoltam a levelekre, majd bezártam a panelt. Akkor, irány a csatatér! Támadó taktika!

Támadó taktika, a seregem maga mellé engedi a mögöttünk várakozó, emberes csapatokat.

by **Ryuninji Ren** Szer. Május 22 2013, 16:29

Még szerencse, hatalmas szerencse, hogy jó a beszélőkém és valamelyest képes vagyok ösztönözni seregem tagjait. A női tagokkal nincs is akkora gondom, náluk nyerő vagyok. Azonban a férfiaknál már ígérnem kellett fűt, meg fát, hogy hallgassanak végre az okosabbra. Bizony… ilyen a háború, megy a kamu a seregben szolgáló, alacsonyrangú katonáknak, sajnos ez van, vagyis volt, mert ugye ők mentek a darálóba. Én magam nem szerettem volna ilyen módszerekhez nyúlni, csak hát nah, valahogy mozgásra kellett bírnom ezt a követelőző csürhét. Kisebb nehézségek árán elértem és úton vagyunk. Út közben, még mindig érezhető egy kis feszültség, engedetlenség, na meg persze hitetlenkedés a katonáim sorai között. Ez ellen próbálok tenni buzdító szavakkal, természetesen megint ígéretemre alapozva, hátha segít valamicskét.. sok változás sajna nem történik, ez van, nem adjuk fel, menetelünk tovább. Szépen lassan, nyugodtan, nem elkapkodva menetel a seregem a kiadott parancsok szerint. Hamarosan azonban csatazaj üti meg a fülünket. Látóhatáron még nincsenek, legalábbis az én szemeim nem elég jók ehhez. Reginald barátom felröppen a magasba, hogy onnan kémlelje a tájat. Bár sejtem mit lát.. ez a hangzavar magáért beszél, hamarosan én és a csapatom is harcba bonyolódunk. Megsütünk pár nyuszit roston, aztán megetetjük őket fajtársaikkal muzhahaha
- Hamarosan megütközünk az átkozott nyulakkal. Mindent bele.. Lezúzzuk őket!- kiabálom az embereimnek, hogy jól haljanak. Gondoltam majd énekelek is nekik valami buzdítót, de szerintem nincs itt ennek most az ideje, majd legközelebb, vagy, ha végeztünk.
- Irány kelet felé…- parancsolom meg embereimnek. A csatazaj onnan jön, hát odamegyünk mi is és segítünk fajtársainknak a csúnya nyulak ellen.

by **Taidana** Pént. Május 24 2013, 14:08

Hát, mi tökre vonultunk, és egésznek nem volt hangyányi értelme sem. Már non-stop zörej volt a közelünkben a csatazaj… hehe, vicceltem. Sehol semmi nem volt körülöttünk, amiből arra következtethettem volna, hogy csata van. SEMMI! Körülöttünk csicseregtek a madarak, én lecsó-pacsiztam Susayával – egyikünk se ismerte a szabályait, de annál érdekesebb volt –, és élveztük, hogy az élet szép, hogy a nyulak nyomorékok, hogy az ég kék, hogy a nyulak nyomorékok, hogy a fű zöld, hogy a nyulak nyomorékok… és mondtam már, hogy mennyire nyomorékok a nyulak?! A homlokomon vörös folt világított a sok facepalm-tól, amit nyomattam miattuk, meg a hülyeségeik miatt. Biztos voltam benne, hogy legfeljebb óráim lehetnek hátra mellettük. Pontosabban én még túlélem, de az agysejtjeim bele fognak pusztulni. Lebutulok hozzájuk! És akkor lesz Susayának egy agyatlan idomárja, aki legfeljebb néha random hangok képzésére lesz képes, és úgy kell majd neki etetnie. Mikor ezeket a gondolatokat előadtam neki is, akkor nagyon röhögött rajta. Egy ideig vele vigyorogtam, aztán amikor komoly percekkel később is még mindig nevetett, kezdett gyanús lenni, hogy már nem az eredeti poén ilyen vicces neki. Majd amikor később abbahagyta, megpaskolta a fejem, majd közölte, hogy a különbség érzékelhető lenne, mint vízpárán megülő napfény és a szivárvány között. Höh! Mikor mondtak valakinek utoljára ilyen szépet?
Úgy döntöttem, hogy térképezek kicsit, ne csatangoljunk tovább a szép mezőn, miközben lehet, hogy a csatánknak már régen vége is.
– Nyulacskák! Erőnkre szükség van tőlünk nyugatra! Arra fogunk haladni! Pihent erőnk biztos siker a csatamezőn, a türelmetlenkedésnek vége, mi is harcolni fogunk! Nem hagyjuk magunkat, rohadt kemények leszünk. Roham! – ordítottam, és miután irányba álltunk, rohantunk is gyakni!

by **Tatsuki Ranmaru** Pént. Május 24 2013, 14:36

Megszorultunk. Sokkal jobban, mint ahogy számításaim alapján gondolhattam volna. A helyzet teljesen tarthatatlan volt. Hiába emeltem magasra Artemist, hogy fegyveremmel buzdítsam katonáimat, kiabálva, hogy a Fény velünk van!, ez sajnos csak a filmekben működik, és most sajnos nem abban voltunk. Igazán kilátástalannak tűnt a helyzetünk, az embereink gyorsan fogytak. Féltem, hogy felmorzsolódunk a három csapat nyomása alatt. Kevés sebet tudtunk mi ütni ellenfeleinken. A nyulak sokkal erősebb ellenfélnek bizonyultak, mint ahogy azt vártam. Ezek állandóan csak robbantak és robbantottak, teljesen kikezdhetetlen volt önpusztítós stratégiájuk. Mögöttünk még tornyosult egy-két emberi sereg, de helyszűke miatt lehetetlen volt, hogy mellénk érjenek, és segíteni tudjanak. Láttam, hogy ezt nekünk kell megoldanunk. Észleltem viszont azt is, hogy a csapatom is így látja. Teljesen elkedvtelenedve vágtunk neki a feladatnak, most azonban, hogy éles és pixelvéres küzdelem zajlott, nem tudtunk nem behódolni a bennünk fellobbanó tűznek. Hamarosan minden katonám szemében láttam, mennyire tüzeli az életéért vívott harc. Észrevettem, hogy újra van esélyünk!
– Figyeljetek rám! – harsogtam, és Artemist megint a magasba emeltem. – A sok ránk támadó sereg miatt deffenzív taktikát fogunk folytatni. Nem csak a túlélésre, de még a nyerésre is van esélyünk. El fogjuk pusztítani őket. A nyulaknak nincs helyük a SAO redszerében! Mi pedig most adminisztrátorok leszünk, akik töröljük őket! A Fény velünk van! A Fény nevében győzedelmeskedni fogunk! – ráztam meg feltartott kezemben Artemist, és katonáim oldalán, közéjük vágódva, osztottam vele a nyilakat, pusztítottam velük együtt a nyulakat. Taktikánkban láttam a remény felcsillanását, hogy még győzhetünk, még lehetünk sikeresek ebben a csatában. Nem kell mást tennünk, csak felszegett fejjel támadni!

by **Tiffany Williams** Szomb. Május 25 2013, 12:22

Nagyon gyorsan fogyatkoztak a nyuszikák, azt hiszem, ha jól látigáltam, még Montgomery is elbizonytalanodott egy icipicit. Nagyon sokan voltak körülöttünk, mi pedig egyre kevesebben. A taktikácska legalább használt, mert az előző rohamocska sokkal rosszabb volt. Nagyon bátrak voltak a nyulacskák, hogy ilyen túlerővel szemben is kitartóan harcoltak, büszke voltam rájuk, meg Monty-ra is, mert hiszen ő készítette fel és képezte ki ezeket az állatkákat. Mint valami igazi háborús filmecskében! Nagyon izgi-mizgi volt, és én is előhuzigáltam a zacskócskámat, amiben sok finom cukorka volt. De most ám nem azért, hogy megeszegessem őket!

- Én is, én is! Gonosz nénibácsik, mesebeli büntetést kaptok! - Felkiáltottam, és már hajigáltam is őket robbanó cukorkákkal, hogy segítsek a harcosaimnak és Montgomery-nek is. A rosszak elnyerik a méltó büntetésüket és a legreménytelenebbnek tűnő helyzetből is feltámadnak és győznek, mert ez a mesék legeslegeslegfontosabb törvényecskéje, hogy a jó mindig győz a végén. És most mi voltunk a jók, úgy bizony! Másképp nem is lehetett, aki édes, aranyos nyuszikákat bánt, az nem lehet jó nénibácsi. Csak gonosz boszorkányocskák meg varázslók, akik csupa sötét és fondorlatos mágiával és tervecskével le akarják igázni a jókat.

Aztán láttam azt, hogy Montgomery a láncocskáit használva segítget a többi nyuszikának, és amikor jönnének a nénibácsik a nagy késecskéikkel, akkor elrántja őket onnan vele, hogy nehogy bajuk essen. Egyre jobb kedvem lett, széles és büszke mosolyocska terült szét az arcocskámon, amiért ilyen leleményes és találékony az én kicsi petecském. Eldöntöttem, hogy ki fogunk tartani a végsőkig, és nem futamodhatunk meg, mert mi nem a gyáva nyulacskák vagyunk, hanem a bátrabbik fajta, amelyik az utolsó leheletéig küzd a szabadságáért! Forradalmár nyulacskák!

Marad a védekező tiki-taktika. Smile

by **Anatole Saito** Szomb. Május 25 2013, 14:09

A seregemben uralkodó hangulat valami elképesztően pocsék; nyűgösek, zsörtölődnek, mint valami anyámasszonykatonák, nem tetszik nekik semmi. Van aki azért zúgolódik, hogy miért nem csapunk már le a legközelebbi nyulas csapatra, másoknak meg inába szállt a bátorságuk és a bombák esetleges pusztítóerejét találgatják, és komolyan van olyan is, aki nem akarja bántani a drágalátos nyulacskákat, mert olyan tündibündik, holott megfeledkeznek arról, hogy megszállták a városukat. NJK-k...
A stratégiám szerint még nem szabad konfrontálódnunk egyetlen nyulas osztaggal sem, majd ha legyengítették őket az előrenyomuló emberi seregek, akkor jövünk mi képbe teljes létszámmal, pihenten, erőtől duzzadóan. Mondjuk ehhez nem ártana valóban pihenni is, úgyhogy megálljt parancsolok a századomnak, hogy kitartás pontjaik újból a maximumra érjenek. Lényegesen nagyobb távon meneteltünk át, mint az előosztagok, akik már harcban is állnak a minimapom szerint, viszont ha már ennyire kisodródtunk a terep szélére, akkor támadt egy ötletem. Szólok a zászlóhordozómnak, hogy trombitálja össze a sereget egy kupacba, kezdjen el italt osztani, hogy felfrissíthessék magukat. Amikor már minden beosztottam körém gyűlik, akkor ideje beavatni őket a taktikába.
- Azért nem támadtunk eddig, mert nincs értelme! Miért kockáztatnánk az épségünket nyílt harcban, mikor van más megoldás? Tekintsetek arra! - mutatok keletnek, ahol a távolban látszik a felverődő porfelhőből, hogy nagy csata zajlik - Nem gyávaságból nem szállunk be az ütközetbe, hanem mert aki ésszel gondolkozik, s nem a vakmerőség hajtja előre, az általában sokkalta tovább jut. Nézzetek magatok elé, a távolban már látszik szeretett városotok, amit meg kell mentenünk. Ha a nyulak seregei mögé tudunk kerülni, talán szabad az út egyenesen a városkapuig. Bőven vannak még emberek, akik a nyílt ütközettel, s azzal, hogy feltartják a nyulas seregeket, csak alánk dolgoznak. Miért ne használhatnánk ki a kínálkozó alkalmat? Nincs más dolgunk, mint megkerülni azt a porfelleget és meg sem állni a város faláig! Velem tartotok? - emelem magasba a fegyverem - Igen! - érkezik a válasz - Nem hallottam! VELEM TARTOTOK? - kiáltom ismét körbepillantva - IGEN! - érkezik végre a biztató, felhevült válasz - Akkor irány észak, egyenesen a városfalakig!

by **Mirika** Szomb. Május 25 2013, 17:18

Rohaaaaam! Zengett a hangom, sodorta a szél messzire, aztán... aztán feltűnt egy másik csapat. Az utunkba kerültek, és lehetetlenné tették az alakzatunk tartását. Az egység pillanatok alatt felbomlott, én meg füttyentettem egyet, és kézmozdulatommal álljt parancsoltam. Kibontakozott előttünk a csata, pixeldarabkák repkedtek vörös és kékesfehér színben, robbanások hallatszottak, zizi, bambi, körhinta... és mi ebből kimaradtunk, mert van egy barom, aki képtelen optimálisan navigálni a csapatát. Összeszorult az öklöm, fogcsikorgatva, dühösen kerestem a zászlóhordozót, azaz más néven a századparancsnokot. Úgy beleéltem magam, hogy végre megütközhetek a nyulakkal, erre... erre most komolyan, hogy lehet valaki ennyire vaksi?!
Végre megpillantottam a magasba emelkedő, rúdon lógó vászondarabot, és végül az egyik vízhordó katonám nyakába ülve kémleltem ki, ki is tartja azt. Fekete hajú srác, szemüveggel... szokatlanul ismerős arcvonásokkal... Pfff...
- RANMARUUUU! - üvöltöttem dühödten, ha valakiről azt gondolnám, hogy képes manőverezni, az ő. Hatmillió szeme van, hogy nem látja, hogy utat kéne engedjen egy másik csapatnak is, miközben beletarol az ellenfél csapataiba?! Fú, de mérges lettem, lepattantam a srác nyakából és fel-alá járkáltam, amíg lenyugodtam kicsit.
- KELET! Keletnek fordulunk! Vitorlát bonts, kormányos, dologra! Ágyúkat készítsétek, elő a puskaport és a golyókat! Na meg a rumot! Hadrendbeee! - kiáltottam félig-meddig vicceskedve, poénkodva, miközben mozdulataimmal jeleztem, hogy a keleti front felé fordulunk és az ottani lyukat tömjük be, nehogy átjuthassanak a frontvonalon a nyulak. Azért ettől függetlenül is baromi bosszús voltam, Ranmaru ezért még kapni fog >.> Ha nem ő lett volna, már most odatrappolok és tartok egy kiselőadást a manőverezésről és a környezet megfigyeléséről, de amúgy sem értettem, hogy lehetett a srác ennyire vak. Hacsak direkt ki nem akart cseszni velem, azt sem tartottam teljesen elképzelhetetlennek >.>

by **Hermit** Szomb. Május 25 2013, 22:45

* Mehet a menet, ahogyan azt szokták mondani. Vagyis a nyuszi menet egyenest haladt a cl felé. Hogy mi volt a cél? Egyelőre a hangok iránya. Ugyanis a városon kívül már csaták folytak. Hermit ezt jól hallotta, jól tudta.
*
- Haladjatok gyorsabban! Így sosem jutunk ki!
* A hadsereg gyorsabb tempóra váltott. Míg meneteltek előre, ő elgondolkodott.*
~ Mégis mit keresek itt? Mi értelme élettelen nyusziknak parancsolgatni, hogy harcoljanak? Ha emiatt kevesebb játékos marad a SAO-ban, én megparancsolom nekik, hogy öljék meg egymást. Nem az a célom, hogy a kísérleti alanyaimat ritkítsam. ~
* Mikor efogadta a küldetést, csak egy jó játéknak tartotta. De ha itt tényleg történnek karakterhalálok, akkor az neki nem éri meg. Ezért is lesz jobb, ha minél hamarabb kijutnak a csatatérre. Vagy, hogy odapörköljön az embereknek, vagy hogy megállítsa ezt a "vérfürdőt". A hangokból nem tudja megállapítani, mi történik a győztesekkel és vesztesekkel. Elővette két egyszerű kését.*
~ Fejlődnöm kell! ~
- Nyulak! Futásba kezd!
* Mögöttük loholt, nem volt az a frontharcos típus. Inkább tűnt hajcsárnak, vagy bárányokat terelő juhászkutyának. Néha-néha fellesett, hogy valóban jönni fognak-e UFO-k, de hát csak nem jöttek.*
~ Tegnap az én szemem káprázott volna? ~
* Megvonta a vállát, közben kocogott a lobogó fülek mögött.*

by **Kayaba Akihiko** Vas. Május 26 2013, 10:29

Emberi csapatok: 11 - Kyuushiro, 10 - Joey, 1 - Fuuko, 6 - Hinari, 5 - Ren, 9 - Peter, 14 - Mirika, 8 - Anatole, 12- Ran

Nyúl csapatok: 11 - Szophie, 12 - Tiffany, 10 - Yurihime, 16 - Taidana, 3 - Hermit

Morálbónuszokat továbbra is lehet kapni az inspiráló beszédért. A mértéke továbbra sem változik.

Akik nem küzdenek azok továbbra is mozgathatják a seregüket, akik pedig harcolnak öt különböző taktika közül választhatnak (a taktika csak a következő körben fog érvényesülni, majd változtathatjátok, de persze, ha nem teszitek, akkor marad)

A támadások előtt az emberi 7-es csapat menekülni készül és magánakcióval akarják lerohamozni a fősereget. A 11-es és a 10-es csapattól kap sebzést mielőtt tovább mozoghatna. A 10-es csapat 1-20-ig dobhat és 7 lett. A 11-es csapat 1-46 között dobhat és 23 lett. Ezeknek a kétszeresét kapta a 7-es csapat, összesen 60 sebzést.

Kyuushiro serege agresszív pozíciót vesz fel és így támad neki a vele szemben lévő 12-es seregnek, akik védekező pozícióban vannak. Az alap morálbónusz -20%, ebből még egyszer levonódik 20%, majd 50%-ot kap a taktikának köszönhetően és végül +10% az inspiráció végett. Sebzése 1-24-ig lehet és 7 lett.

Szophie jön, aki továbbra is tartja taktikáját. Az alap morálbónusza a legmagasabb, ami 100%-ot ad. A taktikája továbbra is támadó, ami 20%-ot ad és az inspiráció még 10%-ot dob rá. Szophie nyulai szinte már vérvörösek, annyira pörögnek. Dobása kétfelé terjed, 1-46-ig lehetett és 8 lett. Ez 8-8 sebzés a 7-es és a 10-es csapatnak.

Hinari támadó taktikát vesz fel, miközben 50% morálbónusszal támad az ellenfélnek. A minimális, de mégis inspiráló beszéd még megdobta ezt egy tíz százalékkal, tehát Hinari dobása 1-36-ig lehetett és 28 lett. Ez a sebzés kétfelé oszlik, 14-14 sebzés a 7-es és a 8-as nyúl csapatnak.

Ren az ellenséges 7-es csapatnak ütközött. -50% bónusszal 1-10 között dobhatott és a dobás 4 lett.

Taidana váratlanul az ellenséges csapatnak ütközött. Alap morálbónusza -20% volt, dobása 1-16 között lehetett és 13 lett. Ez 26 sebzést jelentett.

Ranmaru bár defenzív taktikát vett fel, de így is támadhatott ellenfeleire. Alap morálbónusza +20% volt, azonban a taktikája ezt levitte 50%-al, de szerencsére a katonái elég inspirációt kaptak ahhoz, hogy a morál 10%-al nőjön. Tiffany védekező taktikája még tovább csökkentette 20%-al. Összesen 1-12 között dobhatott és 1 lett. Ezt a sebzést sajnos még kerekítve sem oszthatom három felé, tehát Ranmaru nem sebzett az ellenfélre.

Tiffany köre következik. Alap bónusza nincsen és a védekező taktika sem ad hozzá, azonban Ranmaru defenzív taktikája 50%-al leviszi a morált, azonban Kyuushiro agresszív taktikája ezt kiegyenlítette. 1-20 között dobhatott és 9 lett. Ez 3-3 sebzést jelent a 11-es, 12-es és a 7-es csapatnak.

Mirika is az ellenfélnek ütközött, sőt, egyszerre kettőnek is. Semmi bónusz, semmi mínusz, a dobás 1-20-ig lehetett és 20 lett. Ez kétfelé oszlik a 13-mas és a 15-ös csapat között.

És most jönnek az NJK-k.

A 4-es emberi csapat bement a 7-es helyére és a 10-es csapatra ütött. Dobása 1-20 lehetett és 1 lett.

A 7-es emberi csapat 5 felé támad. Dobása 1-16 lehetett és 9 lett. Ez 2-2 sebzés a 9, 10, 11, 12, 5-ös csapatnak.

A 10-es emberi csapat a 11-es csapatra támadt. Dobása 1-20 lehetett és 8 lett.

A 2-es emberi csapat a 15-ös nyúl csapatnak támadt. Dobása 1-20 lehetett és 10 lett.

A 16-os emberi csapat a 16-os nyúl csapatnak támad. Dobása 1-20 lehetett és 12 lett.

A 7-es nyúl csapat az 5-ös és a 6-os csapatnak támad. Dobása 1-20 lehetett és 2 lett. 2-2 sebzés.

A 8-as nyúl csapat a 6-os csapatnak támad. Dobása 1-20 lehetett és 12 lett. 24 sebzés.

A 9-es nyúl csapat a 7-es emberi csapatnak támadt. Dobása 1-20 lehetett és 9 lett. 18 sebzés. A 7-es emberi csapat egységei mind megsemmisültek. IC ezt a térkép alapján ugye még nem tudjátok, csak azt, hogy kirohantak.

A 10-es nyúl csapat a 4-es csapatnak támad. 1-20-ig dobhatott és 11 lett. 22 sebzés.

Az 5-ös csapat a 12-es emberi csapatnak támad. 1-10-ig dobhatott és 10 lett. 20 sebzés.

A 13-mas csapat a 12-es és a 14-es csapatra támad. Dobása 1-10-ig lehetett és 4 lett. 4-4 sebzés.

A 15-ös csapat a 14-esre és a 2-esre támad. Dobása 1-20 lehetett és 8 lett. 8-8 sebzés.

Agresszív: +50% morál támadáskor, viszont az ellened támadók is +50%-ot kapnak.
Támadó: +20% morál támadáskor
Védekező: -20% morál az ellenfélnek, mikor rád támad
Defenzív: -50% morál az ellened támadóknak, viszont támadáskor te is -50%-ot kapsz.
Menekülés: A körülötted állók még egyet támadhatnak rád, viszont ezután a sereged egy általad választott irányba menekülhet.

A következő küzdelmek alakultak ki (írássorrendben először játékosok, majd föntről lefelé NJK-k, mostantól a térképen nyilakkal vannak jelölve az összecsapások).

Emberek:
1-es csapat: 100 katona
2-es csapat: 62 katona
3-mas csapat: 100 katona
4-es csapat: 78 katona
5-ös csapat: 98 katona
6-os csapat: 73 katona (Támadó)
7-es csapat: kiirtva
8-as csapat: 100 katona
9-es csapat: 100 katona
10-es csapat: 21 katona
11-es csapat: 63 katona (Agresszív)
12-es csapat: 41 katona (Defenzív)
13-mas csapat: 100 katona
14-es csapat: 88 katona
15-ös csapat: 100 katona
16-os csapat: 74 katona
Összes hadi erő: 1198

Nyulak:
1-es csapat: 50 katona
2-es csapat: 50 katona
3-mas csapat: 50 katona
4-es csapat: 50 katona
5-ös csapat: 46 katona
6-os csapat: 50 katona
7-es csapat: 23 katona
8-as csapat: 36 katona
9-es csapat: 48 katona
10-es csapat: 38 katona
11-es csapat: 31 katona (Támadó)
12-es csapat: 10 katona (Védekező)
13-mas csapat: 38 katona
14-es csapat: 50 katona
15-ös csapat: 12 katona
16-os csapat: 38 katona
Összes hadi erő: 1240

Morál Bónuszok:

Saru Taidana +100%
Hermit +100%
Enheriel +100%
Fuuko Shinatsu +50%
Mirika +50%
Thunder +50%
Judy Noxia +20%
Anatole Saito +20%
Yurihime +20%
Joey Chrome -
Clio Chronos -
Szophie -
Kyuushiro -20%
Ryuninji Ren -20%
Tatsuki Ranmaru -20%
Fuun Kotarou -50%
Tiffany Williams -50%
Peter Worker -50%
Lotti -90%
Lizzy -90%
Hinari -90%

Határidő: Továbbra is 10 nap mindenkinek és nem muszáj minden körben írni, akármikor dönthetsz úgy, hogy írsz vagy sem és hosszabb reagot sem kell írni, tehát ha kihagysz egy kört, akkor is csak 250 szó kell.

by **Anatole Saito** Vas. Május 26 2013, 11:19

~ Nem ez az észak, a másik észak! :/facepalm:
Fogalmam sincs hogy került ekkora hiba a gépezetbe, de a minimapom szerint nemhogy nem kerültünk közelebb a városfalakhoz, hanem épp ellenkezőleg, eltávolodtunk és betagozódtunk egy emberi NJK sereg mögé. Mivel a századom morálja végre nem a béka feneke alatt van, ezért jobbnak vélem, ha nem pirítom le őket, hogy rossz irányba megyünk, szerintem azt se tudják hol vagyunk. Na mindegy, kár a rossz utasítás miatt zsörtölődni, ha látszik rajtam, hogy még a kelleténél is feszültebb vagyok, az újra rombolni fogja a csapatomban uralkodó hangulatot. Tegyünk egy olyan kanyart, ami nem feltűnően éles hátra arc, de lényegében most már tényleg oda kellene keveredni a városhoz. A korábbi ötletemet továbbra is jó taktikának tartom, csak a kivitelezésbe csúszott egy kis hiba. Magam mellé rendelem a zászlóvivőmet és kiadom az utasítást, hogy az elénk masírozó két NJK sereget ki kell kerülnünk, ezért irányt váltunk, kövessenek engem és a vezetésem alatt lévő 20 fős előcsapatomat.
- Torubana város hősei! Tartsatok ki, a cél már nincs messze, csak előbb át kell vágnunk a két emberi sereg között. Énekeljetek! Zengjenek a harci indulók, pajzán vígdalok, ütemes traktusok, hogy kedveteket ne szegje a menetelés! Tudja meg mindenki, hogy érkezik a felmentő sereg! - Először értetlenül néznek rám, nem tudják mire vélni a javaslatomat. Aztán a zászlóhordozóm megcsillogtatja egy olyan rejtett tehetségét, ami most rendkívül jól jön: tiszta, erős hangon kezd bele egy bátorító dalba, majd egymás után csatlakoznak be a többiek is. A férfi és a női harcosaim orgánumáinak keverékéből olyan erőteljes induló kerekedik, hogy a nyulaknak már csak ettől inukba szalad a bátorságuk. Végül eredeti tervemnek megfelelően most délre indulunk, most már valóban a városfalhoz!

by **Kyuushiro** Vas. Május 26 2013, 18:23

Hú, a francba. Ez nagyon nem jó, nagyon nem! Az Agresszív Taktika segítségével sem tudtuk eltörölni a nyulakat a föld színéről.
Na, most mit csináljak? A térkép szerint rajtam kívül még egyvalaki sebez rá, viszont csak az ereje harmadát. Ráadásul ő Defenzívben van, aminek... hm... nem látom sok értelmét, de hát ő tudja.
Mindenesetre Tiffany csapata erősen megfogyatkozott, már alig vannak páran. Ez azt jelenti, hogy most sikerülhet. Sikerülhet elpusztítanom, hogy aztán megessek segíteni csapatommal együtt a harctér zűrösebb részeire.
De ahhoz szerencse kell.
A francba! Ha most sem sikerül, az Agresszív Taktika miatt további értékes katonálat veszíthetek. Ezt viszont meg kell kockáztatnom. Remélhetőleg a csapatom harcosainak sikerül egy utolsó, erőteljes rohammal elsöpörni a nyulak tizenkettes csapatát. Ha nem... akkor gáz van, de ez sem zárható ki.
Mindenesetre most gyalog vagyok a sakktáblán. És ez így van rendjén. Talán küzdhetnék, hogy többet érjek, de az mások rovására mehetne. Segítenem kell, meg kell gyengítenem az ellenséges csapatokat, aztán... aztán majd meglátjuk.
-Ez az! - kiáltom.
-Gyerünk, még nincs vége! Most jött el az esély, hogy legyőzzünk egy ellenséges csapatot! Ha ez sikerül, dicső emlékünk örökre fennmarad, és még a nevünket is tisztelettel ejtik ki! - na jó, az túlzás, de nem baj.
-Vezéreljen benneteket az erő, ami a lelketek mélyéről jön! Támadjatok, és ne ismerjetek kegyelmet! Zúzzátok szét az ellenséget! Marad az Agresszív taktika, támadás! - majd beszállok én is. Igyekszem, igyekszem, de vajon sikerül-e? A lényeg, hogy csak okosan, megfontoltan dühöngjünk. A többi jön magától. Ha nem túl szerencsétlen a csapatom, ez még akár jó is lehet.

by **Fuuko Shinatsu** Szer. Május 29 2013, 21:31

Annak ellenére, hogy az embereim milyen hatalmas hévvel indultak meg amikor útnak indítottam őket, olyan gyorsan ki is merültek. Egy kis kocogással könnyedén beértem őket. Kicsit kifújtam én is magam, ha már mindenki más is pihen. Majd végignéztem az egységen. Minden a legnagyobb rendben, nem fogyatkoztak meg a csapatok, erőnk teljében érkeztünk meg a csatatérre. Már csak ellenséget kell találjunk, vagy éppenséggel ha szerencsénk van akár a városba is bejuthatunk és megkísérelhetjük a visszafoglalását. Elégedetten néztem magam elé gondolataimba feledkezve, amikor egyik katonám oldalba bökött.
- "Elnézést. Szerintem nem a legjobb ötlet a nyílt mezőn pihenhetni." - szólt rám, kicsit el is szégyelltem magam annak ellenére, hogy nem az én ötletem volt a pihenő. Majd egy bólintással el is intéztem a dolgot. Nem szerettem volna vitába keveredni, főleg nem egy tapasztalt katonával.
- Emberek, már közel a cél...remélem készen álltok. A legfőbb célunk visszafoglalni a városkát. Azonban, ha út közben harcba keverednénk, nem hátrálunk meg.... Hősies harcot fogunk...vívni. Igen hősiest! Mindenki kész? - amilyen nehezen ment a beszéd a végére egészen bele is jöttem. Kezdtem hozzászokni, ahogyan a társaimat felbátorítom. Az egységes csatakiáltást azonban sehogy sem tudom megszokni. De talán ép ez ad mindenkinek erőt a továbbhaladásra. Lenyitottam egy pillanatra a térképet, bemértem a helyzetünket, véleményem szerint jó úton haladunk. Talán az lenne a leghelyesebb ha ezen is haladnánk a végsőkig.
- Irány Torubana! Mindenki előre keletre! - irányítópálcám kikaptam övemről és mutattam a cél felé. Majd egy ismételt csatakiáltást követően meg is indultunk most már ténylegesen is a cél felé. Remélem sikeres lesz a támadó taktikánk, és a végén sikerül egy kis meglepetést is okozni a nyuszikáknak.

by **Tatsuki Ranmaru** Szer. Jún. 05 2013, 12:42

Hát, ahhoz képest, hogy úgy éreztem, ez lehet a megoldás a helyzetünkre, jelen pillanatban csak azt láttam, hogy a defenzív taktikánk nem gyakorolt túl jó hatást ránk. Ettől függetlenül úgy tűnt, hogy még élünk. A katonáim annyira kedvetlenek lettek, hogy én nem is mertem már őket belehajszolni komolyabb ütközetbe. A fenébe!
– Nem adhatjuk meg magunkat az ellenségnek! Ezek csak nyulak, répazabáló hibái a mátrixnak Nem lehetnek intelligensebbek nálunk, nem lehetnek okosabbak nálunk, nem győzedelmeskedhetnek felettünk! Semmiképpen sem győzedelmeskedhetnek felettünk! Történjék bármi, élnünk kell, és ki kell szabadulnunk a játékból. Harca fel, katonáim! – Majdnem beosztottaimat mondtam, de aztán rájöttem, hogy nem kéne emberségükben megaláznom őket haláluk előtt. Biztos voltam benne, hogy amilyen gyermeklelkű banda ez, hogy még néhány tucatnyi nyúl felett sem tudnak győzedelmeskedni, még egy olyan vezérrel az oldalukon sem, mint én! Felháborodtam, de nem volt mit tennem.
– Tartsuk a vonalainkat, nem győzedelmeskedhetnek felettünk! Továbbra is defenzív taktikához folyamodunk, hogy minimalizáljuk a sérüléseinket, és lehetőséget adjunk társainknak, hogy közben legyakhassák ellenfeleinket. Csapatjáték, arra van szükség! – kiabáltam tele tüdőből, annak biztos tudatában, hogy soha többé nem lesz lehetőségem így kiereszteni a hangomat. Egy sarokban cigizgettem volna legszívesebben, de nélkülem már rég halottak lennének a katonák, nem tehettem meg velük, hogy csak úgy itt hagyom őket.
– Harcoljatok úgy, mintha ez lenne az utolsó csatátok! Lusta banda, előre az életetekért! – krákogtam. Dögvészre gyűl az éji vad – jutott eszembe véletlenszerűen egy gondolat vagy verssor. Megráztam a fejem, és inkább a csatára koncentráltam. Meg kell nyernünk!

by **Taidana** Szer. Jún. 05 2013, 13:10

Mi békésen futkároztunk a mezőn, kergettük a pillangókat, készítettünk szalmababát (Susaya külön befonta a haját… nekem gyanús ez a majom!), hülyítettem a nyulakat (feltűnt, hogyha eltakarom a szememet, hirtelen azt hiszik, hogy ők sem látnak engem), és sokat mélyült a kapcsolatom az aranymajmommal, mert ROHADT SOK IDŐNK VOLT DUMÁLNI! Jah, elég kiborító tud lenni, hogy veled senki le nem áll harcolni. Kajak nem vágtam, hogy ezek a barmok merre csatáztak. Mármint jó, persze, láttam a térképen, hogy tőlem nyugatra, de mégis hogy a fészkes fenébe kerültek oda?! Miért nem itt vannak? És… és egyáltalán mikor termettek ott? Én itt nagyon keményen taktikázom, vonulok meg settenkedek, aztán nincs semmi! Iszonyatosan dühítő, hogy mindenfelé csak ezek a mezők, sehol egy csapat. Épp kezdtem feltalálni még néhány játékot a lecsó-pacsin kívül, amivel el tudjuk ütni az időt, és fix, hogy mindig én nyerek, amikor egyszercsak…
– Bakker, Susaya, megtámadtak minket! – néztem nagyokat, amikor végre feltűnt egy csapat a látóterünkben. És nekünk ugrott!
– Nyulak! Elérkezett az idő, hogy végre bizonyítsuk erőnket és kitartásunkat! Megtoroljuk, hogy eddig nem foglalkoztak velünk, hogy száműztek, hogy kihagytak a mókából, hogy velünk senki nem volt hajlandó csatázni. Kamatostól visszakapják most az emberek, hogy állandóan butáknak sőt retardáltaknak hisznek minket! Kamatostul visszakapják!... Vagy ezt már mondtam? Mindegy! A lényeg, hogy támadó taktikát fogunk folytatni! Lesöpörjük őket Aincrad szerverparkjáról! – ordítottam, majd Susayával az oldalamon harcba is indultam. Egy jó vezér mindig a nyulai oldalán harcol… Mármint a katonái oldalán!

by **Hinari** Szer. Jún. 05 2013, 13:23

Nem álltunk túl jól. Az igaz, hogy még bőven rendelkezésemre állt hadierő, ami azt illeti, még több mint a fele katonám megmaradt… elvileg. De gyakorlatban már sokkal inkább a halandókat láttam bennük, mint az elszánt harcosokat, és ők is ezt látták egymásban: komor arcok, leengedett kardok és nyilak, bús tekintetek. Egy kissé talán én is elvesztettem a motivációt, valahogy túl hirtelen jött egy az ütközet, és sem én, sem pedig ők nem voltak felkészülve rá. De mint vezető, nekem kellett lépnem. Valahogy.

- Lógó orrokat felemelni, a fegyverekkel egyetemben! Ez parancs! Ne legyetek letörve, hiszen nincs miért! Nézzetek magatokra, éltek, és az ellenség száma egyre csak csökken! Meglátjátok, hamarosan – szó szerint is- fejvesztve fognak menekülni előletek! Hajrá emberek! Hadd halljam a dupla H-t! Hajrá Hatos csapat!
Reménykedve néztem körbe, hogy buzdító szavaimnak vajon milyen hatása volt, és ha rövidtávon nem is, hosszútávon azért csak sikerült elérnünk, amit szeretnénk. Egyelőre azonban reálisabbnak tűnt minimalizálni a veszteségeket, így újra felemeltem a hangom, s meglengetve a zászlót, elkiáltottam magam:
- Defenzív taktika! A pajzsaitok legyenek készenlétben, akiknek van, az íjászok húzódjanak hátra, a lovagok vonuljanak előre. Egy sorfalat szeretnék látni, amin nem hatol át egy darab nyúl sem, egy sorfalat, amit nem bontanak meg a robbanások. Potikat sűrűn használjatok, segítsétek vele a pirosban lévő társaitok! Védekezzük ki ezt a rohamot! – kardom vízszintesen magam elé emeltem, és az apró dombocskáról irányítottam az alakzatokat, várva, hogy a körülöttem lévő csapatok újra mozgásba lendüljenek. Eközben megnéztem a térképet is, és a hátralévő időben elemezgettem még egy kicsinykét, majd becsukva azt, azután már csak az eseményekre koncentráltam.

by **Ryuninji Ren** Szer. Jún. 05 2013, 15:54

A csatazaj megcsapja a fülem és felé irányítom a kis csapatomat. Lassan elérkezik az összecsapás ideje. Elég sok gondom van ezzel a seregecskével, amit alám osztottak be, vagyis én magam választottam, de ennek ellenére mégis itt vagyunk, és hamarosan megütközünk az undi nyuszik csapatával, akik fellázadtak. A pofátlanok… még hogy emberek ellen mernek vonulni.. nah ezért tuti megkapják a magukét. Az ellenfél serege látható és pont egy szövetséges haderővel keménykednek. Ez hallatlan, mégis mit képzelnek magukról ezek a nagy fülű nyomik? Lázadoznak itt, meg keménykednek… na neeeem, ezt nem lehet csak úgy hagyni. A csapatom közelít a csatához, lassan ideje beszállni és ellátni ezeknek a baját rendesen, hogy megtanulják végre a helyüket.
- Előre mindenki, támadásra készülj... Rohamozunk – adom ki a parancsot, és már készülődnek is seregem bátor tagjai.
- Mindannyitokat keményfából faragták, ezért nem jelenthetnek problémát nektek azok az átkozott nyulak. Kaszáljuk, le az összeeset, hogy megtanulják a helyüket. Ne feledjétek, minél több nyúl esik el pengéitek által, annál több, nagyobb jutalom éri markotokat. – ezek zsoldosok, a jutalom hangoztatása elviekben nagyon ösztönzően kellene hatnia rájuk, hehe… mondjuk ilyen jutalomért én magam is fejvesztve rohannék a csatába.... és még túl is élném.
- Gyerünk… rohaaaaam!!! A piáért és a nőkééééért – adom meg a jelet a támadásra. Ez elég menő szlogen is lehetne, lehet levédetem. Azért milyen magasztos célok ezek? Főleg az alkoholista perverzekből álló seregem szemében? visszhangzik ez a két szó a fiaimnak hála, agyon tuti így menni egy csatába.
- Támadó taktika… adjatok nekik…. - támadni kell és kész... ennyi.

by **Kayaba Akihiko** Kedd Jún. 25 2013, 22:45

Emberi csapatok: 11 - Kyuushiro, 10 - Joey, 1 - Fuuko, 6 - Hinari, 5 - Ren, 9 - Peter, 14 - Mirika, 8 - Anatole, 12- Ran

Nyúl csapatok: 11 - Szophie, 12 - Tiffany, 10 - Yurihime, 16 - Taidana, 3 - Hermit

Morálbónuszokat továbbra is lehet kapni az inspiráló beszédért. A mértéke továbbra sem változik.

Akik nem küzdenek azok továbbra is mozgathatják a seregüket, akik pedig harcolnak öt különböző taktika közül választhatnak (a taktika csak a következő körben fog érvényesülni, majd változtathatjátok, de persze, ha nem teszitek, akkor marad)

Agresszív: +50% morál támadáskor, viszont az ellened támadók is +50%-ot kapnak.
Támadó: +20% morál támadáskor
Védekező: -20% morál az ellenfélnek, mikor rád támad
Defenzív: -50% morál az ellened támadóknak, viszont támadáskor te is -50%-ot kapsz.
Menekülés: A körülötted állók még egyet támadhatnak rád, viszont ezután a sereged egy általad választott irányba menekülhet.

Anatole serege a nyulak 16-os seregébe ütközik. Az alap morálbónusz 20%, ehhez +10%-ot ad az inspiráló beszéd is. A dobás 1-26-ig lehetett és 25 lett.

Kyuushiro serege továbbra is az agresszív taktikát használja. Alap morálja -20%, azonban beszéde ezt -10%-ra viszi. Az agresszív taktika viszont 40%-ra dobja. A dobás 1-28-ig lehetett és 3 lett.

Fuuko nem fér el az előtte sorakozó seregek miatt.

Ranmaru bár defenzív taktikához folyamodott és ez -50% morált ad, a beszéde -40%-ra emeli. Sajnos a morál sincs a csúcson, ez -60%-ra csökkenti. A dobás 1-8-ig lehetett és 3 lett. Ez 3 felé oszlik 1-1 sebzést okozva.

Taidana támadó taktikát vesz fel, ami 20% bónuszt ad a már így is kiemelkedő 100% bónuszához. Ez nem elég, hiszen még inspiráló beszédet is ad, összesen 130% bónuszt összegyűjtve. A dobás 1-46-ig lehetett és 33 lett, ami 66 sebzés jelent. Két ellenkező sereg van, tehát a sebzés megoszlik és 33-33 lesz.

Hinari beszéde +10%-ot adott a siralmas hangulatú csapatnak, -80%-ra véve. Ez azonban nem volt elég, a defenzív taktika még lejjebb vitte 50%-al, összesen -130% morállal. A dobás 1-6-ig lehetett és 3 lett. Hinari 3 katonája öngyilkos lett az alacsony morál miatt.

Ren támadó taktikára készül, ami felbuzdította az egységeit, nem is beszélve az inspiráló beszédről. A morál 10% lett. Ren eddig szomorú egységei most vérszomjasan ugrottak a nyulaknak. A dobás 1-22-ig lehetett és 12 lett.

NJK seregek, föntről lefelé:

Emberek 16-os serege (1-20): 16. A nyulak 16-os serege kivégezve. Taidana következő hszében válasszon másik csapatot, de még ne irányítsa, csak fusson oda.
Emberek 2-es serege: 2
Nyulak 15-ös serege: 8-8
Nyulak 3-mas serege: 38
Emberek 15-ös serege: 15
Emberek 14-es serege: 3-3
Nyulak 13-mas serege (1-10): 4-4
Nyulak 5-ös serege (1-10): 8
Nyulak 12-es serege: 13-13
Nyulak 11-es serege: 16
Emberek 10-es serege: 10
Nyulak 10-es serege: 38
Emberek 4-es serege: 12
Nyulak 8-as serege (1-10): 6
Nyulak 7-es serege (1-10): 2-2

Emberek:
1-es csapat: 100 katona
2-es csapat: 54 katona
3-mas csapat: 100 katona
4-es csapat: 40 katona
5-ös csapat: 96 katona (Támadó)
6-os csapat: 62 katona
7-es csapat: kiirtva
8-as csapat: 67 katona
9-es csapat: 100 katona
10-es csapat: 13 katona
11-es csapat: 50 katona (Agresszív)
12-es csapat: 16 katona (Defenzív)
13-mas csapat: 100 katona
14-es csapat: 76 katona
15-ös csapat: 62 katona
16-os csapat: 41 katona
Összes hadi erő: 977

Nyulak:
1-es csapat: 50 katona
2-es csapat: 50 katona
3-mas csapat: 35 katona
4-es csapat: 50 katona
5-ös csapat: 45 katona
6-os csapat: 50 katona
7-es csapat: 11 katona
8-as csapat: 36 katona
9-es csapat: 48 katona
10-es csapat: 26 katona
11-es csapat: 21 katona
12-es csapat: 6 katona
13-mas csapat: 34 katona
14-es csapat: 50 katona
15-ös csapat: 7 katona
16-os csapat: kiirtva
Összes hadi erő: 1038

Morál Bónuszok:

Peter Worker +100%
Hinari +100%
Joey Chrome +100%
Fuun Kotarou +50%
Enheriel +50%
Lizzy +50%
Fuuko Shinatsu +20%
Szophie +20%
Hermit +20%
Anatole Saito -
Clio Chronos -
Kyuushiro -
Yurihime -20%
Thunder -20%
Mirika -20%
Ryuninji Ren -50%
Lotti -50%
Tatsuki Ranmaru -50%
Judy Noxia -90%
Saru Taidana -90%
Tiffany Williams -90%

Határidő: Továbbra is 10 nap mindenkinek és nem muszáj minden körben írni, akármikor dönthetsz úgy, hogy írsz vagy sem és hosszabb reagot sem kell írni, tehát ha kihagysz egy kört, akkor is csak 250 szó kell.

by **Anatole Saito** Szer. Jún. 26 2013, 21:06

Olyan messze még az ellenséges horda.
Úgy kóválygunk már, mint egy marha csorda.
Ha a lábunk ég, az izmunk fáj, és csontunk szikrát hány...
Hé, képzelj csak el, egy szép, és kacér lányt!
Jól hallottad! Egy szép, és kacér lányt!

Úgy tűnik az éneklésre buzdítás jót tett az embereimnek. Tapasztalatból tudom, hogy a pajzán dalocskák mindig jó kedvre derítik az elcsigázott emberkéket, sokszor munka közben is ilyennel múlattuk el az időt, amikor nyaranta többen is összefogtunk a haverokkal zsebpénzt keresni a zenekari hangszereinkre. Valahonnan el kellett kezdeni, s mivel apám sosem rajongott a hobbimért, ezért nem is szándékoztam tőle kérni pénzt ilyesmire.
Gondolataim elkalandoznak a nosztalgiázás mezejére, de visszaránt a jelenbe az a nem mellékes tény, hogy beleszaladunk egy nyúl seregbe. Szerencsére nem maradunk magunkra, egy NJK emberi sereg is a közelben van, így együttes erővel tudjuk megrohamozni az ellenséget. Heves harcok dúlnak, a nyulak bombái elképesztő pusztítást tudnak végezni, s úgy tűnnek fel a semmiből, hogy embereimnek esélyük sincs elteleportálni előle. Jól jönne ellenük valami pajzs, vagy minimum fedezék, ami mögé bebújhatnánk, mert így védtelenek maradunk a tapsifülesek átkozott robbanó tölteteivel szemben. A győzelem végül a miénk, embereké, hála a másik támogató seregnek, de ez még koránt sem jelenti azt, hogy a háborúban is nyertünk. Ráadásul igencsak megfogyatkoztunk, de veszteségeink nem végzetesek. Ahogy eltekintek a távolba, egyre több helyen látok egymásnak feszülő seregeket. Ám az egyik nincs is olyan távol, s mivel a várost szegélyező falhoz igyekszünk, így mindenképpen le kell győznünk a közelünkben lévő nyúlhordát, ami éppen egy embersereget csépel. Segítenünk kell a társainknak és utat kell törnünk magunknak!
- Rohaaaam! Agresszív taktikára kapcsolunk! Irány DÉLNYUGAT segíteni az ember csapatnak a nyúlsereg ellen! Zengjen az ének, zengjen tovább! - s én magam is egy hősies, buzdító dalba kezdek, s a katonáim hitbuzgón velem tartanak a sokadik refrénnél.

Nem csak íj kell hozzá,
hogy a nyúlt legyőzd.
Éles ész és hűség
teszi ám a hőst!
Nem lesz tétlenség, se lazítás,
jegyezd meg, itt a tiszt az úr!
Ez a kéz kölykökből férfit gyúr!

Erős légy!
Úgy küzdj a harcban, mint zúgó orkán!
Erős légy!
Mint büszke sziklafal, őrt úgy állj!
Erős légy!
És legyél vad, mint a dúló tűzvész,
de rejtelmes, mint a Holdon túli táj!

KA-nak:

by Ajánlott tartalom