Re: Játékos sarok

by **Noxy** Hétf. Feb. 01 2016, 14:54

- Szerintem is ha már összevetett minket a sors - vigyorodtam el - Noxy vagyok, tiszteletemmel, a toborzók felé, neked meg örvendek, mármint a legnagyobb szerencsének, hogy egy hozzám hasonló nagyszájúval megismerkedtem.
Fogadtam a bemutatkozó jobbot, és megráztam laza mozdulattal, mint ahogy szokás a laza bemutatkozásoknál, ha már ennyire összeröffent a két fél.
Ekkor csendült fel egy kis vita a Rózsavezér és a Macska között az őrült kiscsajról, de aztán hamar abbamaradt. Kár, pedig megnéztem volna egy ilyen furcsa páros vitáját. Talán egy nagy vita alatt a Macska felborzolja vörös haját és fújtat egy olyan nagyot, hogy még a saját virtuális macskája is megirigyelte volna. De végül az lett a vége, hogy a Macska lelkesen mondta, hogy van a céhükben egy privát kocsma.
- Hmm... valóban? Kocsma, de privát a céhházban? És ilyen kevés ember számára? - aztán olyan arcot vágtam, mint akit megszólított az isten. - Akkor egy újabb ok, hogy miért álljon be egy fekete gaz a fehér rózsák közé. Very Happy

Mindig is szerettem volna privát helyen inni, ahol nem idegesít a sok külsős banda. Mesélj csak, Macska! Esetleg szoktak lenni igazán erős itókáid? És ugye olcsón, vagy ingyen adod a céhtagok számára? Very Happy

Eldrie kiállta nálam a próbát, meg a Macska is, szóval már mindketten fenn vannak a listán, akikkel szívesen kalandozom. Na most, a Rózsavezér is bizonyítja még magát, akkor már ő is mindenképpen számíthat rám, mint barát. De mint új tag, úgy mindenképp, mert végül is annak ellenére is, hogy milyen gázos helyen megy a toborzás, megkedveltem ezt a társaságot, és szeretnék tenni róla, hogy helyrerázódjon a céh hírnévben is, meg mindenben. Például elmenni együtt küldetésekre, satöbbi. Meg szabadidőben együtt piálni a Macska céhbárjában.
- Rózsavezérem, leszámítva az iménti kérdéseimet a Macska felé, számíthatsz rám is. Én és Eldrie mindent megteszünk, hogy megfeleljük a White Rose-nak és olyan céhet csináljunk belőle, amiről lelkesen fognak majd beszélni az emberek. És bízom benne, hogy egy nap az embereket nem fogja pont miattunk érdekelni a Kölyök és a repülő dögének önreklámozása, mert egyszer majd együttes erővel mutatunk neki egy-két leckét, és erről majd mindenki tudni is fog - Ezt a Macska felé vetettem baráti kacsintással. - Amúgy is unatkozom egyedül, és tényleg csinálnom kell magammal valamit. Mondjuk akár most is mehetnénk együtt kazamatára vagy ilyesmi. Mit szólsz, Eldrie, te benne lennél? WR tagok első közös kazija!

by **Eldrie** Kedd Feb. 02 2016, 10:03

-Általában vissza szoktam fogni a nagyszájúskodást, de a te esetben kivételt teszek - válaszoltam a bemutatkozás és kézrázás után, és én is megtoldottam egy mosollyal. Többnyire így is volt, főként az ismeretség elején, és amúgy is jó voltam abban, hogy másokhoz igazodjak, már ha láttam értelmét, de, a mint kiderült Noxy nevű lánnyal fordítva alakult ki a dinamikánk.
A beszélgetés ezután visszamozdult a korábban említett játékoshoz és pet-jéhez, amihez nem tudtam hozzászólni továbbra sem, úgyhogy csak élveztem a sztori részét. A céhes bár említésére Noxy arca felragyogott, már csak az angyali kórus "Hallelujah"-ja hiányzott hogy teljes legyen a kép. A bár részleteit firtató kérdések ide vagy oda úgy tűnt két taggal bővül a White Rose, amit a következő mondat is erősíteni látszott. Ellenben már az első szónál egy kis horkantós-nevetős hangot hallattam.
-"Rózsavezérem", ezt meg kell jegyeznem későbbre - mondtam hallkan, hogy azért ne szakítsam félbe a mondat csak ezzel. Mindenestre a folytatásra, miszerint mindent megteszünk, megerősítően bólintottam, még akkor is, ha első körben inkább én szorulok majd a céh segítségére, mintsem én segítsek túl sok mindenben. A meghívására kissé megvontam a vállam.
-Én benne lennék, de csak egyes szintű vagyok... - mondtam, miután gyorsan végiggondoltam, hogy itt volt-e már Noxy amikor mondtam korábban, és emlékeztem hogy nem. Mielőtt folytattam volna önkéntelenül kicsit összebb húztam magam, de miután észrevettem, rögtön az előző pozíciómba álltam (vagyis hát ültem) vissza, gondolván, hogy nem áll jól nekem a zavar és az önbizalmatlanság.
-...és még nincs is harci tapasztalatom, sose voltam még ilyenen. - fejeztem be a mondatot. Nem volt (még?) mire büszkének lennem ilyen téren, de nem is fogom szégyellni hogy ez a helyzet.
-Szóval, ha ettől függetlenül is áll a dolog, akkor ja, én benne lennék - bólintottam. Inkább előbb mint utóbb úgyis el kell kezdenem fejlődni, csak a kivitelezés a kérdéses ezzel kapcsolatban.

by **Enheriel** Szer. Feb. 10 2016, 17:22

- Nyaa, annyira nem privát, mert az egyik bevételi forrás… ^^” De csak olyanok mehetnek oda, akik csendes részegek, azaz nem csinálnak verekedést, üvöltözést, meg nem borogatják ki mások italait, nya! :3 S igen, vannak erős piáim, sőt, a flambírozott ital feltalálásán dolgozom jelenleg, s a céhtagok olcsóbban kapják, de ha segítenek a céh dolgaiban, ingyen kapják, mert megérdemlik, nya! :3 – aaaaw, de kedves tőle!^^ S ráadásul Noxy is csatlakozik a céhhez! Very Happy

S ennek tetejébe kitalált egy közös programot is egy kazamata személyében.
- Ez csodálatos lenne! ^^ Örülök, hogy másoknak is ilyen jó ötleteik vannak, amit nem tartanak vissza! ^^ - júj de jó, így tényleg közösségi céh lehetünk! ^^ s ráadásul nagy eséllyel rendelkező tagokról van most szó! ^^ Eldrie korábban már elfogadta ugye, most Noxy-nak küldtem a meghívót. Graceful meg hirtelen eltűnt. O.O Nahát, hogy ment el ilyen észrevétlenül? O.O
- Akkor üdvözöllek a céhünkbe, Noxy. ^^ Remélem jól fogod érezni magad. ^^ Ha szeretnétek, megmutatjuk a céhházat, ahol lehet saját szobátok ingyen ^^ - jaj, remélem örülni fognak az ingyen szobának, hiszen így nem kell fizetniük a fogadókba egy-egy éjszakáért, s ráadásul veszélyben sem lesznek. ^^ Villámlás közben aludt, mint a bunda, akárcsak Regina, aki néha dorombolt, ha egy-egy kisgyerek óvatosan megsimogatta a fejét, ügyelve arra, hogy fel ne ébresszék. A pincér jött valakihez, mikor valahogy megbotlott Villámlásban, mikor nem is volt az útban, s erre képzeljétek, ahogy esett, tett egy tigrisbukfencet, s megmentette a rendelést még a levegőben! O.O én meg Snowcat tágra nyílt szemmel néztük, ahogy ment a másik vendéghez, mintha mi se történt volna.
- Nya, ezt meg akarom tanulni! 8D

by **Noxy** Szer. Feb. 10 2016, 21:52

- Köszönöm szépen az infót, remélem nem fogok csalódást okozni se a bárodnak, sem a céhednek - vigyorogtam Snowcat felé, aztán Eldrie-hez fordultam. - Tényleg? Első ránézésre nem tűnsz tapasztalatlannak, de majd együtt helyrepofozzuk magunkat. Még egy-két gearelődés a számomra, és már én is leszek olyan státuszban, hogy be tudok segíteni rendesen. - visszafordultam Rózsavezérék felé. - Néhány gazzal, meg beszerzett cumóval hozzá tudok járulni a bankhoz jelenleg, egyelőre semmi többel. Majd idővel, ahogy halad a dolog, már profitálhattok beszerzői tehetségemből.
Rózsavezérünk el is küldte nekem a meghívását a céhbe, amit persze el is fogadtam. Emellett rábólíntottam az ajánlatra, hogy elvezetnek a céhházba, és megmutatják nekünk azt, meg a szabad szobákat is. Viszlát pénznyelő napi rezsik a fogadóban, és pusszancs tehetetlenül ücsörgés és piálás a semmiért. Helló új otthon és meleg hajlék és ingyen kosztok. Meg kézcsók Szakés Macska Bár és hasznos cumók a bankban, amiket úgyis bepótolhatok mással is.
- Azt én megköszönném, ha megmutatnátok a céhházat és szabad szobákat. Mellesleg van valami kis félreeső csendes toronyszoba vagy pince? Ha magányra vágyok, csakis olyan helyen szeretnék ellenni magamban, szerény gondolataimmal (és néhány üveg itókával). Remek kis félig gót és félig viktoriánus berendezés lesz, már most előre elkönyveltem.
Ekkor megérkezett a pincér valakihez egy rendeléssel, és bemutatott mindenkinek egy véletlenszerű bukfencet (átesett Rózsavezér petjén, aki egy madárszerű valami) anélkül, hogy bármi kár eset volna a rendelésben. A közönségnek tetszett a látvány, leginkább Snowcatnek, aki meg is jegyezte, hogy ő is meg akarja ezt tanulni.
- Ahhoz nem árt fejleszteni az akrobatikát. Mindenesetre ennek a pincérnek maximumon lehet az akrobatikája, ha ilyen ügyesen megoldotta.

by **Eldrie** Csüt. Feb. 11 2016, 00:05

-Remélem kiérdemeljük majd az ingyen koszt-kvártélyt - tettem hozzá félig viccesedve, félig meg komolyan, bár a komoly része nem az ingyenéléses résznek szólt, hanem a kiérdemlésnek. Ezután Enheriel is tetszését fejtette ki a kazamatás ötlettel kapcsolatban, és mellé volt egy kis buzdítás az asszertív ötletek kifejezésével kapcsolatban.
Noxy megjegyzésére, miszerint nem tűnök tapasztalatlannak, csak megvontam a vállam, mert hát mit lehetne erre mit mondani. Talán csak nem viselkedek olyan elveszetten, mint mások. Vagy ki tudja.
-Úgy legyen! - reagáltam még le a mondat második, nekem szóló felét, majd a ő is megkapta és elfogadta a céhes meghívást, amit én pont érkezésekor tettem meg.
-Az jó lenne, köszönöm én is - tettem én is hozzá a céhház megmutatásának meghívásához. Mondjuk úgy hogy nem voltam elengedve anyagilag, úgyhogy az ingyen szállás különösen üdvözölt volt. Noxy már előre lefoglalta az egyik szobát, ellenben én későbbre toltam a döntést, majd csak találok valamit ami jó lesz ha ott leszek alapon. Ekkor azonban a pincér egy elég érdekes magánszámot mutatott be, aminek első felvonása az volt, hogy megbotlott az egyik pet-ben, és kis gondolkodás után még a beszélgetés elején történt bemutatkozásból le tudtam tudtam szűrni, hogy az "áldozat" Enheriel Villámlás nevezetű griffje volt. A mutatvány azonban itt kezdődött igazán, amikor is a pincér a megbotlásból bukfencet vetett, hogy megmentse a kiszállítani készülteket. Ezután, mintha ez a kis intermezzo meg sem történt volna, folytatta útját.
-Csatlakozom az előttem szólóhoz - kontráztam rá Snowcat megjegyzésére, miközben Noxy rávilágított hogy az ilyen One-man show-hoz magas, valószínűleg maximum szintű akrobatika kell. Belegondolva hogy milyen hasznos lehet ez más helyzetekben is, hosszútávú memóriámba el is raktároztam ezt az akrobatikával kapcsolatos infót.

by **Enheriel** Szomb. Feb. 13 2016, 13:26

A céh bemutatását szívesen elfogadták, Noxy meg már kérdezte is, hogy van-e olyan hely, amit elfoglalhat szobának.
- Pincénk egyelőre nincs, de tornyuk az van, amit nem használunk, azt nyugodtan elfoglalhatod magadnak ^^ - közben Noxy elmélete szerint a pincérnek maxon van az akrobatikája, azért sikerült neki ilyen jól megmentenie a rendelést, s Eldrie is csatlakozott Snowcat hozzászólásához.
- Óh, jut eszembe, a tagok s vendégeik csak ilyennel mehetnek be bizonyos részlegekbe biztonsági okokból – adtam át kettőt a céhet képviselő nyakláncból, reménykedve abban, hogy nem fogják elveszteni. Szerencsére találtunk valakit, aki ezeket a nyakláncokat jó áron tudta gyártani, s mindig pótolta nekünk, s ráadásul olcsón, így szívesen szoktunk odamenni hozzá kérni rendelést.
- Amíg megyünk a céhház felé, megbeszélhetnénk, melyik kazamatába menjünk, amit közösen végig tudunk vinni ^^ - mert nem igen szeretném, hogy a végén egy csúnya nagy kudarc legyen, mert túl erőset fogunk ki.
- Nya, s milyen szabadidő programokat szeretnétek majd? :3 Mert ha gondoljátok, szervezhetünk kültéri ivást valahol, ahol nem zavarunk senkit sem ám! Ja meg van egy gyakorlópályánk, ahol a harcot gyakoroljuk, bizony! :3 – Snowcat úgy látszik sokkal izgatottabb lett attól, hogy lett két új tagunk, akik közül az egyik szereti az italokat, mint én. ^^ Annyira édes tud lenni ilyenkor is, aaaw. ^^
- Mami, a bácsinak miért van cicafüle? - kérdezte a szomszéd asztalnál egy kislány váratlanul, miközben Snowcat-et nézegette kíváncsian.
- Biztosan nagyon szereti a cicákat és azért, kicsim. ^^
- Akkor a papinak azért van sörpocija, mert nagyon szereti a sört? ^^ - a papájának az arckifejezése egyszerűen szenzációs volt, olyan szeppenve nézett. Na igen, a kicsik tudnak dolgokat mondani ám. ^^

//ezzel zártam is az ismit, köszi a játékot! Very Happy

by **Kuradeel** Vas. Feb. 21 2016, 19:21

Enhi: [T1] Könnyű Tompa Fejsze
Eldrie: [T1] Bőrkesztyű

Noxy: [T1] Törött Kard

by **Kiwi** Kedd Május 31 2016, 11:21

Szokatlan volt ez a küldetés de végül egyáltalán nem bántam. Saya kicsit elcsavargott, de Miuval többnyire együtt voltunk. A lány aranyos, és még mindig olyan nehéz elfogadni és belegondolni hogy képes volt ölni. Nem ismerem őt. Ez az amit szem előtt kell tartsak. Szóval ezt próbálom kicsit koptatni. Tehát megismerni, úgyis rengeteg kérdésem volna hozzá. Igen, a gyilokkal kapcsolatban. Mindig is érdekeltek a gyilkosok, azt hogy miért vagyis pontosabban miként élték meg. Elmesélte a történetét, de az csupán a felszín volt egy tömör összefoglaló, ok-okozati hatás hogy megértsem. Kicsit félre állt a szánk amikor kiderült hogy a rendszer becsapott minket, és alig kaptunk az ígért jutalomból valamennyit is vissza. Láttam rajta hogy hasonlóképp érez, viszont Miu hamarabb kapcsolt mint én. Ugyanis én is szerettem volna elhívni, bár az tény… hogy nem mertem volna. Kevés önbizalmam van hozzá képest, és keveset is tudok hogy ne égessem magam állandóan. Szóval én magam nem tettem volna meg ezt a lépést, viszont Ő lépet, nekem pedig csak egy válasszal kelet szolgálnom érte. Imádtam a lány pozitív és életerős hozzáállását, azt hogy mindig a kerek megoldásokat keresi és nem merül el a saját érzelmeiben. Az én szememben erősnek tűnt, és tudatosnak ezen felül… nem volt okoskodó és érezhetően nem akart se felülkerekedni, sem megbántani semmivel. Szóval mondhatni megkedveltem. Úgy éreztem tanulni akarok tőle. Persze ezt nem mondhattam ki hangosan csupán a tudatomban született meg ez a döntés.
- Mennyünk! – Jelentettem ki én is széles mosollyal. Bár kicsit izgultam, de örültem hogy elhívott magával,
- Ismersz valami jó helyet? Sweet dream? Vagy más? – Érdeklődtem mire is gondol pontosan, hátha ő ismertebb a környéken mint én, és tud valami olyat mutatni ahova egyedül úgysem mernék bemenni.
- Viszont felesbe fizetünk! – Szögeztem le még az elején. Nem szeretek tartozni….

by **Yue** Hétf. Júl. 11 2016, 16:46

//Shukaku//

Nap mentes, de annál inkább esővel esett nap volt. Valószínűleg sokan otthon maradtak, az ágyban gubbasztottak forrócsokival a kezükben. Ellentétben velem...
Röviden összefoglalva:
4 ismeretlen ki akart rabolni, illetve ha már ott vannak akkor megölni egy öreg NPC nénit, akitől mellesleg pont előtte vásároltam egy jelmezt. Erre nagyon begurultam és segíteni akartam, de nem mertem, Yua-val cseréltünk és (kivételesen véletlen) megölte azt a 4-et, utána megint cseréltünk és ismét Yue voltam. Visszakísértem a nénit a házába majd elmentem. Mint kiderült, annak a 4-nek még volt 5 társa, akik előszeretettel akartak felnyársalni viszonzásképp amiért Yua is felnyársalta a társait,
és ezért van ez jelenleg...
~Miért van ez mindig ha segíteni akarok valakin?!?! >o< -kérdeztem Yua-tól miközben menekültem az esőben az 5 embertől.
~Csak engedd meg, hogy elintézzem őket és probléma megoldva!
~Mára nincs több öldöklés!!!! ><
Futottam mint a nyúl a róka elől, ráadásul jelmezben.
Hogy miért is kellett nekem jelmez?
-Kapjuk el!!!!
Pontosan ezért. -------^ Ha életben maradnak és emlékeznek rám, az arcomra, annak az arcára aki megölte a társaikat, akkor biztos meg akarnának ölni, vagy Yua-t de mindegy, viszont ha jelmezben teszem ezt amikor tudom akkor nagyobb a valószínűsége, hogy megélem a 17-et.
A Játékos sarok közelébe értem, az ablakokból aki kinéz talán láthat. Szemtanuk előtt nem mernének megölni, de biztos ami ziher, gyorsabban kezdtem futni, ahogy csak tudtam, amitől a valóságban már rég félúton meghaltam volna, annyira lehagytam őket, hogy feltűnés nélkül egy bokorba ugorjak és átlagos iskolai ruhámra és két copfomra váltsak, ezután gyorsan kijöttem a bokorból és mint aki semmiről sem tud, fütyörészve remélve, hogy nem veszik észre, a Játékos sarokhoz sétáltam. Nyugodtan mentem be, először voltam ott, de sokat hallottam a helyről. Volt kemény 1 darab asztal a sarokban, gyorsan el is foglaltam, tökéletes bepillantást nyerhettem arról, hogy mind az 5-en keresnek de nem találnak.
~Siker! ^^'
~Szép volt!
Kicsit lestrapálva néztem ki, de csak egy kicsit. A pincér felvette a rendelésemet, csak egy pohár vizet kértem magamnak és egy sima feketekávét Yua-nak.
~Szerinted később is keresni fognak? o-o
~Nem tudom, de mindenesetre szép volt, gratulálok! mondta elismerően Yua.

by **Shukaku** Kedd Júl. 12 2016, 08:20

Hangos kiabálásra lettek figyelmesek. A halk kiabálásra talán jobban felfigyeltek volna, ugyanis az elég ritka látványosság, de ez a kiabálás bizony hangos volt. Egy csapat játékos futott feléjük, méghozzá igen dühösen. Shu összenézett Timivel, miközben Yena behúzódott az idomár lábai mögé, és onnan kémlelt ki. Nem a legbátrabb jószág volt a világon, de a bajba keveredést ettől függetlenül előszeretettel művelte. Elveszni szerencsére nem tudott, nem volt olyan független, mint Timidus, de azért kapott egy szép piros nyakörvet, bilétával, amelynek menüjét lehívva a szerencsés megtaláló megtudhatta a kis hiéna nevét, és azt, hogy hova kellene visszavinnie, ha elkószál. Nem mintha a Hazatérés Kristály ne húzta volna az idomár mellé, ha használja... de a biléta tök cuki dolog. Mindhárman elléptek a tömeg útjából, a tömeg azonban nem robogott el mellettük, hanem megtorpant. Timidus már Shu előtt állt, a biztonság kedvéért, ám a srácoknak csak kérdésük volt. Egy jelmezes lányt kerestek, aki elvileg erre futott. Shu ugyan nem vett észre, ám Timi igen, ám a vérben forgó szemekből ítélve arra jutott, hogy hallgat, amíg az idomár nemleges választ ad, és csak akkor leplezte le, hogy ő bizony látta az alakot, amikor a csapat már elment. Ezután már nem okozott nehézséget a nyomkövetéssel visszakövetni a lépteidet, majd leülni melléd az asztalhoz, sokatmondó tekintettel. Shu ugyan igyekezett barátságos képet vágni, ám inkább aggodalmas volt... de ha Yuukinak megy, nekik is menni fog. Rád emelte a tekintetét, sóhajtott egyet, majd megszólalt, halkan, de határozottan.
-Izé... szia. Egy csapat fiú téged keres odakint, és nem boldogok. Kötelességünk megkérdezni, hogy mit csináltál.

by **Yue** Kedd Júl. 12 2016, 16:31

Belefáradtam egy kicsit abba, hogy sokszor kergetnek. A valóságban ha ennyit futnék, indulhatnék a maratonon az első helyért.
Egy lány jött be, csak úgy leült az asztalomhoz, nem zavart, csak kicsit furcsa volt. Mikor csak úgy leült, felemeltem a fejemet és a lányra néztem.
A lány mondta, hogy egy csapat fiú engem keres, és nem valami boldogok.
Erre kicsit elképedtem és megijedtem. Engem?! Vagyis kitalálták, hogy én voltam, látták ahogy lecserélem a sexy ninja jelmezt és bejövök ide?! O-O
~MI?! Mondtam! Mondtam, hogy meg kellett volna őket ölnöm, de nem, mert mára nincs több öldöklés!
Nyeltem egy nagyot és óvatosan kinéztem a mellettem lévő ablakon.
Sok kérdésem volt, de egyiket sem tudtam megkérdezni.
-Csak... egy NPC nénit akartam megmenteni, az előbbi férfiaknak a társaiktól, a társam megölte azt a 4-et, és mint kiderült, vannak még 5-en, mondtam a társamnak, hogy ne ölje meg őket... . -mondtam aggodalmasan lehajtott fejjel.
~Csere!
Miután Yua kimondta, ő került "élesbe". A zöld indikátor vörössé változott, az előbbi aggódó, félő tekintetből komoly és határozottá vált.
Yua keresztbe tette a lábait, majd felemelte fejét és komoly tekintettel a lányra nézett.
-Mivel nem rontottak be ajtóstól, így ha jól gondolom nem mondtad el nekik, hogy bejöttünk. Azt ugyan nem tudom miért kötelességetek megkérdezni, de mindegy. Az előbb említett társ Én lennék. Kész tervem van, hogy rázzuk le azt az 5-öt, csak Yue-nak csak a tiszta és ártatlan önmagát kell adnia, az meg a másik, hogy egy vörös indikátoros ölte meg a társaikat, nem egy zöld. -mondta egy komoly tekintettel teljesen nyugodtan a lánynak.

by **Shukaku** Kedd Júl. 12 2016, 17:02

Shu kicsit twitchelt a válaszra. Nem nagyon akarta elhinni, amit hall, és ezek után senkitől nem fogja eltűrni ha őt tartják az NPC-k védőszentjének, akinek fontosabb egy pet, mint az emberek. Ez a valaki túltesz rajta is, ráadásul olyan formán, amit még az idomár sem tud elhinni. Oké, hogy ő is egyenrangúnak kezeli a játékosokat az NPC-kel, de azt azért tudja, hogy míg az itteniek általában respawnolnak, a játékosok pedig az esetek nagy többségében nem. És ha ez nem lett volna elég, négy játékost ejtett ki a társad egy itteni megvédése érdekében. Aki négy játékost le tud mészárolni, az simán meg is tudta védeni volna tőlük kiejtés nélkül is. Kellett pár másodperc, mire összeszedi magát, Timi ezalatt már végig a kezedet figyelte, és azon volt, hogy lépjen ha megpróbálnál kristályt aktiválni, és ha esetleg anélkül menekülnél, akkor elállja az utadat az ajtó felé.
-Izé... megpróbáltad megállítani? Ki volt a...
Tette volna fel a további kérdéseit az idomár, ekkor azonban megtörtént a csere, és ő is kirúgta maga alól a széket, majd egy pöttyintéssel magára öltötte a felszerelését. Egyedül a pult mögött állt egy NPC, a népek már akkor elhagyták a helyszínt, amikor elkezdődött a vallatás. Látták, hogy itt valami lesz, így bátran eloldalogtak. Ha egy Westernben lennénk, akkor a cukorkát áruló NPC most egy sörétest venne ki a pult mögül, ám jelen helyzetben csak igyekezett fedezékbe vonulni. Még Yena is morogni kezdett a szék alatt, amikor észlelte a feszültséget, és rád vicsorított kis fogacskáival. Innentől azonban már Timi vette át a szót.
-Nem mondtuk el nekik, mi nem vagyunk híve az önbíráskodásnak. Kötelességünk megkérdezni, mert védjük az Aincradi embereket, és te gyilkos vagy, ráadásul éppen elegendő terhelő bizonyítékot soroltál már fel önmagad ellen. Felszólítalak, add át a felszerelésedet, utána pedig elvezetünk a Rendfenntartó Céh egyik tagjához, hogy döntsenek az ügyedben.

by **Yue** Kedd Júl. 12 2016, 18:17

Yua elmondta a majdnem teljes igazságot. Az kimaradt, hogy Ő a képességem, és, hogy nem szokott csak úgy megölni senkit. A lány gondolom azt kérdezte volna, hogy ki a társam, de előtte helyet cseréltünk, ami után az ismeretlen lány kirúgta maga alól a széket és magára öltötte a felszerelését. Az emberek sorban, viszonylag gyorsan elhagyták a helyszínt, gondolom azt hitték, hogy harcolni fogunk, vagy rosszabbat, megölni egymást. Megértem a reakciójukat.
Yua sóhajtott egy nagyot a lány reakciójára.
~Úgy érzem egy kicsit túlzás... -.-
~Fordított esetben hasonlóan viselkednél, bár az is igaz, hogy várnál addig amíg biztos vagy benne, hogy megtámadna.
~Ez az.
Valaki morgott a lány széke alatt, nem voltam rá kíváncsi, de megtudtam, hogy idomár, ezt a beszélő sárkány is igazolta.
A sárkány olyan dolgokat amitől Yua félig begurult és félig, na jó, nem félig féltett engem. Hogy miért is gurult be egy kicsit? Az leesett nekik, hogy Yua megölte az a 4-et, de azt nem furcsállják, hogy a zöldből pirosra váltott az indikátorom.
-Bocs, de nem. Nem fogok azért elmenni egy hülye Rendfenntartó céhhez, hogy magyarázkodjak. Amúgy val'szeg feleslegesen mondom de nem tervezlek titeket megölni. Csak akkor ölök ha szükséges és Yue életveszélyben van, amúgy sem szereti ha ölésre "kényszerülök". -mondta majdnem teljesen nyugodtan Yua.
~Most komolyan, soha a büdös életbe nem fogok idegennek beszélni!!! ><
~Ha másnak nem is, de nekem ezek előítéletesek, vagyis inkább a beszélő gyík.

~Nem a helyzethez illő, de nem gyík hanem sárkány. A helyzetet elnézve, mindketten megjárjuk ha megyünk, és én sem akarok menni, de nem fogok elfutni mint egy nyuszi, most nem, miattam tetted!
~Mit tervezel?! Ugye nem....?
~Csere!
-Francba! -miután mondta, ismét zöld indikátoros ártatlan Yue volt a lány és a sárkány előtt. Félt, és őszintén, nem akart ott lenni, otthon akart lenni.
Yue felállt az asztaltól, de nem ment arrébb egy lépsét sem.
-Yua a képességem, és csak azért tette, mert meg akartam védeni azt a nénit, de saját magam gyenge vagyok, így csak megöltek volna, ha Ő nincs, akkor már rég halott lennék mert megerőszakoltak volna majd megöltek volna! -mondta félve, kicsit remegő térdekkel és majdnem síró szemekkel. -Mellesleg lehet, hogy nem számít, de sokkal több ember életét védte meg mint ahányat megölt az én érdekemben!
~Bolond lány...
[/b]

by **Shukaku** Kedd Júl. 12 2016, 19:09

Azt, hogy a változás képesség nem kellett mondani. Saya és Nezumi után gyorsan kitalálták, hogy ti is azoknak a fura lényeknek a sorába tartoztok, akik megosztják a sisakjukat másvalakikkel, innentől kezdve már teljesen mindegy volt, hogy képesség vagy nem képesség. Shu csak annyit tudott, hogy túl sok ilyen emberrel találkozott már, és ez nem tetszik neki. Ha nem lennétek ennyien, akkor csak azt mondta volna, hogy őrültek kint is vannak, és még arra is gondolt, hogy Aincradban még csoportosulnak is, de azért amíg a kinti életében egy ilyennel sem találkozott, addig itt már rögtön hárommal, és akkor Malcolmról még nem is tudott, szóval az már négy. Túl sok. Ugyanúgy túl sok, ahogyan a visszabeszélés és a fenyegetőzés is túl sok volt Timidus számára. Nem, nem volt türelmetlen, de egyáltalán nem örült annak, hogy fenyegeted, és ennek hangot is adott, bár ugyanolyan határozottan és nyugodtan, mint eddig.
-Ez nem kérés volt, hanem utasítás. Nem te döntöd el, hogy velünk tartasz-e, hanem mi. Nem hiszem, hogy képes lennél velünk végezni, főleg nem védett területen belül, de erősen ajánlom, hogy ne próbálkozz ilyesmivel. Ha öt emberrel végezni tudtál, akkor Yue nem volt életveszélyben, és te nem kényszerültél ölésre. Hazudsz. Fejezd be a hazudozást, add át a felszerelésedet és kövess minket.
A csere a sárkányt már meg sem lepte, Shu azonban kezdett kissé megrémülni, és a lábával maga mellé húzta a hiénakölyköt a szék alól, miközben az vicsorgott, morgott, Timi pedig folytatta a beszédet.
-A védőbeszédedet nem itt, hanem majd a Rendfenntartó Céh tagjai előtt kell elmondanod. Továbbra is nehezen hihető, hogy győztetek ekkora túlerővel szemben, és mégis ölnötök kellett. Ezen felül jócskán védett területen belül vagyunk, és ha a csapat négy tagját le tudtad hagyni, akkor a másik ötöt is sikerült volna. Utolsó felszólítás, add át a felszerelésedet és kövess minket. Ne kelljen erőszakot alkalmaznunk.

by **Kurokawa Yuuki** Kedd Júl. 12 2016, 20:32

Shu hívására

Hosszú másodpercekig bámultam az üzenetet azon tanakodva mégis mit tegyek? Ha csak simán oda mennék akkor vagy az lesz, hogy zárjuk börtönbe amit egy hozzá hasonló aljas gyilkos nem érdemelne meg, vagy oda megyek a „másik énem ként” és megölöm, viszont ebben az esetben Shu és Timi azonnal rájönne ki rejtőzik a maszk alatt. Nehéz ügy. Egyelőre csak annyit írtam, hogy máris megyek de le kellet ülnöm egy picit az ágyam szélére. Játékos sarok…. Voltam ott, oda teleportálhatnék könnyedén és ugyan így könnyedén el teleportálhatom a gyilkost egy szakadék felé de nem Shu szeme láttára, így is túl óvatlan voltam manapság. Nem követhetek el még egy ugyan olyan hibát mint Rikomononál. Minden esetre használtam a hazatérés kristályt és rögtön a kezdetek városában találtam magam.
~Esik… ~ Néztem fel az égre. Ez nem jó ómen. Hevesen kapkodtam a lábaim, szinte már szaladtam. Az épületet páran körbevették, próbáltak megállítani de nem nagy sikerrel, könnyedén lökhettem őket félre és némi káromkodás kicsúszott a szájukon, nem mertek nagyon kötekedni. Belépve az ajtón viszont nem volt senki más csupán Shu, Timidus és az említett bűnöző.
- Sziasztok… - Az illemről nem feledkeztem meg de az ölelés ezúttal elmaradt ahogy a hangom sem épp azt sugallta, hogy kicsattanok az örömtől. – Ő az? – Kérdeztem és alaposan végigmértem az idegen lányt. Egyáltalán nem úgy nézett ki mint ha gyilkos lenne. Az indikátora zöld és valahogy az egész megjelenése olyan… ártatlan?
~Meg van rémülve ezt még a vak is látná, de vajon csak megjátssza vagy valóban fél? ~ Elmélkedtem magamban.
- A nevem Kurokawa Yuuki… - Fordultam szembe a lánnyal. – A Justice League céh illetve a törvény jelenlegi képviselője. – Próbáltam minél hivatalosabb hangnemet megütni. – Mond el mi történt!

by **Yue** Kedd Júl. 12 2016, 22:00

Az elején őszintén azt gondoltam, hogy megátkoztak Yua-val, akkor is ha megmentette az életemet. De aztán, megismertem, lehet, hogy csak a játék hozta létre, és ez van beprogramozva neki, de akkor is, fontos vagyok neki, tényleg őszintén aggódik értem és próbál megvédeni, mindig velem van, és még akkor is így lenne ha saját különálló teste lenne. Még akkor is úgy gondolom, hogy örülök, hogy Yua-t "kaptam", ha 1000x is olyan eset lenne mint a mostani! Azelőtt teljesen normális életem volt, de senki nem vette észre, törődtek velem, de nem úgy ahogy azt kellett volna, ha valami nem volt jó, nem tetszett, elfogadtam és simán rávágtam, hogy jó így, de Yua, aki semmit nem tudott rólam, rögtön tudta mikor hazudok és mikor nem.
Nem fogok csak úgy velük menni, hogy kitárgyalják, hogy egy őrült vagyok, vagy, hogy Yua az, vagy ami még jobb, hogy egy hidegvérű gyilkosnak nevezzék és össze hordjak mindent hazugságot.
-Elismerem, hogy öltem, és ha ismét a rendszer Yue mellé tenne, megint megtenném, de hazug az nem vagyok, minden egyes k**va szó amit mondtam igaz! -Yua-nak kezdett elege lenni a tollas gyíkból.
Miután visszacseréltük és elmondtam amit mondani akartam, ismételten jött az igazságosztó beszéd a sárkánytól.
Hirtelen egy szőke hajú lány köszönt. Egy biztos volt, Ők szóltak neki, vagyis ne számítsak semmi jóra Mr Tollasgyíktól és Mrs némától. Nem köszöntem a szőkeségnek, nem ismerem és nem olyan helyzetbe vagyok.
Kérdezte a lány, hogy Ő, vagy én vagyok e az, és ha jól látom akkor végigmért.
~Igen, én, és még biztos lesz meglepőbb is. :S -kicsit bunkó gondolat, de tényleg kezdett elegem lenni, az már a kisebb gond, hogy ciki vagy ciki de a térdeim remegtek, mint a nyárfalevél.
A szőkeség bemutatkozott, a neve Kurokawa Yuuki. VÉGRE! Végre valaki, aki mielőtt -valószínűleg- a fejemet venné bemutatkozik! \o/
~Szóval a törvény képviselője, ma nem nagyon jövök ki a törvénnyel, vagy törvényekkel. -.-
~Dettó, de szimpibb mint a másik kettő. Na várjunk csak... Yuuki?!
-Én Shiba Yue vagyok, örvendek... -mondtam kicsit idegesen és halkan.
Mondjam el mi történik? Az történik, hogy aláakarnák íratni velem igazságtalanul a halálos ítéletemet!
-Rendben, röviden összefoglalva...: Egy NPC nénit ki akartak rabolni, egyúttal ha már ott vannak akkor megölni. Tenni akartam valamit, de egy gyáva nyúl vagyok aki semmi erőszakra nem képes, ezért Yua, a képességem intézte el a 4 férfit, az elején próbálta elkergetni Őket, de makacsok voltak, azt mondták halálig, így Yua megölte Őket majd elmentünk. Mint kiderült, van még 5 társuk, akik egy engem, vagyis jobban mondva egy ninja ruhás vörös indikátoros lányt keresnek azért, hogy megölhessenek, egyrészt amiért Yua tönkretette a tervüket és nem rabolták ki a nénit, másrészt mert megölte a társaikat. Yua mondta, hogy egyszerűbb lenne ha a maradék ötöt megölné, de mondtam, hogy nem mert mára bőven elég volt a gyilkolásból, ezért lyukadtam ki menekülés közben itt és jöttem be, majd találkoztam velük... -néztem a kék hajú lányra és a sárkányra kissé rosszallóan majd ismét Yuuki-ra. -És, hogy elkerüljem a Yua-val kapcsolatos kérdést. *sóhaj* Csere...
A térdem remegése abbamaradt, zöld indikátorom vörösre váltott, ártatlan bárány tekintetemből komoly magabiztos lett.
-Így történt. Yua vagyok, Yue képessége, yoroshiku, Yuuki. -mondta Yua Yuuki-nak. -Mint mondta Yue, megöltem azt a 4-et, azt az ötöt meg azért nem mert egyrészt megtiltotta, másrészt nem fenyegették azt az akárki NPC-t. Leszögezném ismételten -nézett erősen rosszallóan a kék hajú lányra és sárkányra-, hogy csak akkor ölök -nézett Yuuki-ra normálisan- amikor Yue veszélyben van, amúgy a kérésére előbb megfélemlíteni és elriasztani próbálok. Erre ha kell akkor a tanúm az NPC, Hirasawa Yuki, és ismételten pár NPC. Összefoglalás, vége. Csere.
Lassan karácsony lesz a sok zöldd-piros cserétől, de ismét zöld lett az indikátorom, vagyis visszatértem. Onnan is lehetett tudni, hogy a térdeim remegtek... még mindig, meg ott volt az ártatlan és ügyetlen tekintetem.

by **Shukaku** Szer. Júl. 13 2016, 06:40

Yuuki szerencsére megérkezett, és ezzel Shu válláról hatalmas teher esett le. Nem, nem azért, mert így átadhatott minden felelősséget, biztos volt abban, hogy segíteni akarnak a barátjuknak, de abban is biztos volt, hogy egyedül ilyen döntést ő nem tudna meghozni. Nem volt híve az önbíráskodásnak, és bár nem tudta, hogy Yuukit ki ruházta fel azzal a hatalommal, hogy ő dönthessen, de mivel régóta csinálja és senki nem ellenkezik, így a harcművész mögött érezhette Aincrad népének, vagy legalább a saját ismerőseinek támogatását. Talán neki is meglenne, ha ő kérné, legalább is többsége talán lenne, de ő sohasem akart ilyesmit kérni, és nem is tartotta magát alkalmasnak a feladatra. Hálásan biccentett a kiérkező rendőri erő felé. Hallotta kintről a tömeg morajlását... az egész olyan valós volt, olyan igazi, mint amiket a filmekben látott. Tizenkét dühös ember. Vajon itt is ez lesz? Némán hallgatták végig az összefoglalót, ami újra és újra csak ugyanaz volt. Ugyanaz a hazugság. Talán nem Yuukit kellett volna hívni, hiszen ő nem ismeri a játékosok és az NPC-k közötti különbséget. Tudja egyáltalán, hogy mi az a respawn? Elhiszi egyáltalán, vagy bemesél magának valami mesét arra is? Ezt még nem tudhatták, egy dolog azonban teljesen biztos volt... illetve több is, Timi pedig újra megrázta a fejét. Egy pillantást vetett ugyan Yuuki felé, de engedélyt nem kért a megszólalásra.
-Elmondásod szerint tehát győztél négyszeres, és győznél ötszörös túlerővel szemben is, mégis azt mondod, hogy nem volt más választásod, csak az, hogy ölj. Ez nehezen hihető. Emellett azt állítod, hogy az öt fő megölését Yue megtiltotta, tehát vélhetően a négy fő megölését nem, azaz az ő felelőssége sem zárható ki teljes mértékben. Emellett ha melletted volt annyi sok tanú, miért nem kérted az ő segítségüket a harcban annak érdekében, hogy ne kelljen ölnöd?
Ez volt az utolsó kérdése, ezután átadta a vádlottat Yuukinak, egyértelművé téve azt, hogy a segítségét kérték, nem pedig azt, hogy teljes mértékben átvegye a dolgot, és egyedül döntsön.

by **Kurokawa Yuuki** Hétf. Aug. 01 2016, 13:43

Végig hallgatva az egész történetet vegyes érzelmek kerekedtek bennem. Egyrészt maga tény, hogy négy játékossal már végzett és akár még öttel is képes lenne elég ijesztő. Igaz, hogy ha azt a csapatot veszem alapul akik odakint hőbörögnek már annyira nem is tűnik annak, csupán egy szempontból. Maga a tény, hogy mennyire könnyedén veszi el mások életét, független attól mire hivatkozik. Végighallgattam lány meséjét majd utána a másik énjének magyarázatát is ami azért eléggé meglepett hisz nem csak a személyisége de az indikátora is megváltozott..
- Yue képessége? - kérdeztem vissza meglepetten, sokkal inkább magamnak feltéve a kérdést. ~ Ez egyfajta átok lenne? ~ Gondolkodtam el miközben Timidus is hozzátette a saját meglátását.
- Valójában ha az ő szemszögéből tekintem eléggé hihető. - Morfondíroztam. - Ő egyáltalán nem biztos, hogy észre veszi azokat a lehetőségeket amiket te vagy én. Számára az egyetlen kiút az volt, ha végez az ellenfeleivel mert csupán ezt az egy lehetőséget vette észre. Ráadásul a történetet végighallgatva nagyon úgy tűnik, hogy mindez egy lakott övezeten belül történt ahol egy speciális védelem gondoskodik arról, hogy ne lehessen olyan könnyen kioltani egy ember életét. Ha ez így van csak két módon követhette el a gyilkosságot, figyelembe véve a körülményeket. Az egyik, hogy kicsalta a csapatot védett övezeten kívülre és ott ölte meg őket. A másik, hogy a csapat és közte egy párbajra hívás is történt amit elfogadtak és csak ezután végzett velük. Nos... - Néztem Yue-Yua szemébe. - Igazak lennének a feltevéseim? - Ahhoz, hogy továbbvihessem az ügyet mindenek előtt szükségem van a pontos körülmények ismeretére.

by **Yue** Hétf. Aug. 01 2016, 17:00

Yua elmondta mi is történt lényegében. Utált, sőt gyűlölt magyarázkodni, kivéve nekem, nálam olykor imád magyarázkodni. Csak azt remélem nem kerülünk a körözött személyek közé és szépen nyugodtan, vagy nem nyugodtan de hazamehetünk.
A "drága" Timidus elkezdett beszélni, megint. Nem is tudom miért, de kedvem támadt sushi-t enni.
-Pedig így történt, és le-sza-rom ma-gas-ról, hogy elhiszed-e, vagy sem. ^-^
Sajna vagy nem sajna de nem akkor voltak mellettem a tanúcskáim. Különböző esetekről beszéltem és szereztem tanukat. Bár Hirasawa Yuki-t és a kis idegesítő állatkertjét már jó ideje nem láttuk, sz'al lehet meghaltak.
~Ne mond ezt! Lehet, hogy csak elbotladozott valahova Yuki-chan! :S
~Wakatta, boss... Végül is az idióták nehezen halnak -vagy nem...-!^^'
~Nem is gondolod komolyan.
Rosszabb téma.
-De ha van kedvetek és időtök, nyugodtan mehettek megkeresni az őőőszes tanúmat. Mellesleg ha nekem nem hisztek akkor keressétek meg az öregasszonyt akitől jövünk.

Cseréltünk, ismét Én, Yue voltam kívül.
Nem válaszoltam Yuuki kérdésére, az előbb mondtam, szóval azt hiszem csak hangosan gondolkodott.
-Okké, inkább átadom szót.
"Csere" nélkül cseréltünk, amúgy nem kell semmilyen szó, ezt csak mi találtuk ki, hogy tudassuk a másikkal.
Hogy igazak? Hááát... majdnem, nem tippnek majdnem perfect.
-Nem érte meg volna nekem kicsalni Azokat, meg nem is beszédes kedvükben voltak. Tényleg párbajoztunk, de nem én hanem nagypofájúan Azok mondták először, nem Én. Azt hitték győzhetnek, de nem is kicsit tévedtek. De am. szerintem egyszerűbb enne elmenni a vénasszonyhoz meginterjúvolni Őt.
[b]

by **Shukaku** Szer. Aug. 03 2016, 10:51

Timidus csalódott. Yuuki mint az igazság bajnoka, és mint eddig értelmesnek tűnő emberi egyed vajon tényleg ennyire könnyen megvezethető lenne? Tényleg el lehet vele ezt hitetni? Az események furcsa fordulatot vettek, és úgy tűnik jobban el kell neki magyarázni ezeket, mert nem érti. Persze arra most már vigyázott, hogy Shu tanításainak megfelelően fogalmazza meg a válaszát.
-Véleményem szerint hatalmasat tévedsz, Yuuki.
Így kezdte. Véleménye szerint. Az embereknek valamiért fontos volt, hogy még a teljesen egyértelmű alapigazságokhoz is hozzábiggyessze ezt a pár szót. Az igazság rendkívül bonyolult dolog.
-Yue képessége eddigi ismereteim szerint igen hasonlatos ahhoz, ami az én feladatom. Megvédeni a társunkat, hiszen mindkettőnk számára a társunk élete egyenlő a mi életünkkel is. Ha Yua nem is volt biztos abban, hogy győzhet az ellenfeleivel szemben, de tudhatta, hogy van esélye. Ezen felül ha csak nem egyetlen csapásból ölte meg az összes ellenfelét, úgy az első vagy a második kivégzése után ez a bizonyosság már erősödhetett, és ezt belátva megszakíthatta volna a küzdelmet. Emellett amennyiben az eset védett területen belül történt, úgy eddigi ismereteim szerint hazugságnak tekinthető az az érv is, miszerint annak a lakosnak az életét kívánta megvédeni, hiszen bizonyos esetek kivételével a védett övezet szabályai rájuk is ugyanúgy vonatkoznak, mint rád, rám, vagy Shura. Emellett az ilyen típusú küzdelem elfogadása még nem egyenlő azzal, hogy meg is ölöd a másikat, ugyanis a gyilkosság előtt még dönthetsz másképpen, tehát az ellenfeleinek elpusztítása mindenképpen akaratlagos döntés volt, nem pedig kényszer. Ha azonnal nem is látott más utat, csak a szembeszállást, az ellenfelek legyőzése után ez már nem állhatja meg a helyét, ellenkező esetben pedig a vádlott veszélyes, és józan ítélőképességének hiánya számos más halálesetet eredményezhet a jövőben.

by **Kurokawa Yuuki** Hétf. Aug. 15 2016, 17:20

A feltétezésem helyes volt és ezzel együtt szorult ökölbe a kezem. A tehetetlenség teljes mértékben felidegesített és erre még Timidus hosszú okfejtése sem segített, sőt csak rá tett egy lapáttal.
- Ebben nagyot tévedsz. – Sziszegtem a fogaim közt. – Ha a felek úgy egyeznek meg, hogy a párbaj csak is addig tart még valamelyikük meg nem hal, vagy fel ne adja. Ebben az esetben senki nem köteles elfogadni az ellenfél megadási szándékát hisz már az elején tudták mit vállalnak és bár ez a fajta brutalitás erkölcsileg megkérdőjelezhető de nem sért semmilyen törvényt. – Kicsit nehéz volt megfogalmaznom úgy, hogy a saját kis világomba is beleférjen de talán elég érthetően fogalmaztam. Egyszerűen a rendszer rossz. Még ha lett volna lehetősége választani is egy teljes életes párbajban ha valaki öl az nem követ el semmilyen bűnt. Egy ilyen harchoz mind a két fél belegyezése kell és mindkettejüknek tudnia kell mit vállal. Ha még sem akkor az nem a másikat terheli.
- Itt nincs semmi dolgom. – Sóhajtottam egy nagyot, elfojtva minden dühöm és az érzést, hogy most azonnal végezzek a lánnyal és azzal hátat is fordítottam neki. Shura még vetettem egy dühös pillantást de nem szóltam egy szót se. Nem tudtam volna megfogalmazni az érzéseimet és mivel azt is sejtettem, hogy hatalmasat csalódott bennem így az ezzel kapcsolatos beszélgetés nem is vett volna jó irányt. Egyre inkább éreztem úgy, hogy távolodok tőle aminek az okára még nem jöttem rá. Yuuki itt már nem tehetett semmit bár azt se Shu se Yue nem tudja, hogy az ügyet még korán sem zártam le.

/Ha nem ütközöm nagy ellenállásba akkor Yuuki el is megy./

by **Yue** Kedd Aug. 16 2016, 21:20

A Sárkány mindent mondott, lassan regényt lehetett kiadni azzal kapcsolatban, hogy bűnösök vagyunk, hogy igenis Mi rosszak vagyunk és bla bla bla. Arra rájöttem, hogy Timidus nem valami empatikus. Még egy oldallal bővült a(z) "Igenis bűnös a Yue/Yua páros(!)" című könyv. Mondjuk, akkor is megtettettem volna Yua-val, hogy megvédjem az NPC Nénit, ha tudom, hogy ez lesz, csak akkor egyrészt gyorsabban és tovább futok, másrészt előbb ugrok le egy hegyről mint, hogy betegyem a lábam ebbe a cukrászdába. Mindkettőnknek kezdett elege lenni, főleg Yua-nak, de akkor sem borult ki (teljesen).
Yua úgy tett mintha meg sem hallotta volna amit Timidus mondott az előbb, na jó, azt a részt meghallotta, hogy a feladata hasonlatos mint a Petek-é, de a többit nem.
Yuuki kicsit idegesen nézett ki, végül is, szabályosan gyilkolt Yua, de valamiért akkor sem könnyű eset, Neki.
Yuuki kijelentette, hogy itt semmi dolga. VÉGRE! Végre valami jó hír! Ez azt jelenti valószínűleg, hogy a Sárkány és Néma lány is békén hagy minket!? A lánnyal különösebbe nem volt semmi bajom, de az nagyon nem tetszett, hogy végig egy szót sem szolt, ha Őt nem érdekli, akkor fogta volna be a Pete száját és mentek volna tovább mintha semmit nem hallottak volna.
~Mindjárt éljenezni fogok!
~Nem kéne... Yuuki enyhén szólva úgy nézett egy pillanatra mint aki legszívesebben megölne Minket.
~Ahhoz előbb kéne felkelnie. Mellesleg, jobb ha felkészülsz, hogy nem most láttuk utoljára Yuuki-t, valószínűleg.
~Eeeh? Miért?
~Egyrészt túl könnyű lenne a dolgunk, másrészt az arcáról nem azt olvasom le, hogy lezárta az ügyet, csakhogy elenged minket.
~Na mindegy, most megúsztuk. Legközelebb majd elkerüljük Őket.
~Rendben.
~Megkérdeznéd?
-Akkor, most, hogy Yuuki nemszívesen elengedett minket, -fordult a Sárkány és a Lány felé- Nekünk most mennünk kell! -miután kijelentette, óvatosan kinézett az ablakon, hogy megnézze, hogy állnak a dolgok kint.
Fizetett a rendelt kávéért és a vízért, majd éppen indulni készült, meg sem várva a Lány és Sárkány reakcióját vagy válaszát, vagy ha mondtak is valamit, nem figyelt oda.
De még mielőtt megfogta volna a kilincset... Megjelent, és rávetette magát Yua-ra. De részletezem egy kicsit.
Yua hirtelen elsápadtan kezdett robotszerű mozgással a hátsóajtóra nézni.
-Yuaaaa!!!
-Franc'. -.-
Majd rávetette magát Yua-ra, aki hátraesett földre, a derekán csüngve egy 7 éves kislánytól.
Fejét fogva mondta.
-Mit keresel itt? -.-"
-Megígérted, hogy elviszel és megveszed! Te mondtad, az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó! :S
Feltápászkodott a földről, közben derekát ahogy tudja szorítva a kislány.
-Tudom, nem felejtettem el, de még van 5 perc a találkozóig. -.-
-Mindig előbb szoktál jönni, ezért gondoltam megnézlek! ^^
~El is felejtettem Őt.
-Egyébként, ha most azonnal nem engedsz el, felnyársallak! -mondta szigorúan Yua.
-Mindig ezt mondod! kanosnyuszi

^o^
~Egyszer be is kéne tartanom.
A Kislány Shukaku-ra és Timidus-ra nézett.
-Sziasztok. -köszönt "nem érdekeltek" képpel, majd nézett ismét mosolyogva Yua-ra.

by **Shukaku** Szer. Aug. 17 2016, 11:31

Timidus végighallgatta Yuuki válaszát, majd bólintott.
-Nem etikus, de nem ütközik törvénybe. Ebben az esetben bár nem egyezik a véleményed Shu véleményével, az enyémhez közelebb áll. Igazad van.
-De... az emberi törvények Yuuki!
Kezdett volna bele Shu szinte rimánkodva, ám Timidus válaszolt a harcművész helyett egyetlen kérdéssel.
-Gyilkosság?
Shu pedig leszegte a fejét, és csöndben maradt. Ezzel igazából meg volt fogva, hiszen nem mondhatta Yuuki előtt azt, hogy nem az, mert azzal lerombolja az ő világképét, de azt sem mondhatta, hogy az, hiszen azt még ő maga sem hitte el. Úgy gondolta, hogy nem szabad senkinek megengedni, hogy csak úgy kilökjön bárkit is ebből a világból, de valami igazság volt abban, hogy a párbaj elfogadása egyfajta beleegyezést jelent. Azonban Timidus sem fogta egyedül az egyik oldal pártját, és azért valamennyire mégis odaállt Shu mellé is.
-A rendszer nem véletlenül kérdezi meg a tényleges vég előtt, hogy akarsz-e gyilkolni. A másik fél hozhatott egy rossz döntést, de a végső döntés a te kezedben volt. Te vagy a felelős a halálukért akkor is, ha nem vagy felelősségre vonható.
A kis jelenet már egyikőjüket sem érdekelte, annyira abszurd volt. Az épület körül álló emberek nem mernek bejönni, de beengednek egy gyereket, aki pont a kellő pillanatban jelenik meg, hogy elbizonytalanítsa őket. Betudták ezt is egy képességnek, és inkább Yuuki után indultak. Ha még nem teleportált el, mindketten szóltak hozzá pár szót.
-Köszönöm. Mindig jó, ha valaki tud higgadtan gondolkodni. Én... nem tudom, hogy jól döntöttél-e, de talán jobb lenne az ilyeneket megelőzni. Be kellene tiltani az élet-halál harcokat... nem tudom...
-Ki kell jelölni a célokat. Amíg a célod nem az, hogy megvédd az embereket bármi áron, addig mindig találnak majd kibúvót, hogy ne tehess semmit. Ez már nem a mi dolgunk, Shu. Ez a rendfenntartók feladata. Amíg elfogadjuk Yuukit mint törvényes jót, addig kötelesek vagyunk elfogadni a döntéseit is. Köszönjük, hogy eljöttél.

by **Szophie** Pént. Május 05 2017, 18:42

~Chakna~

Minekután a játékban egyáltalán nincs szükség wc-re, az égegyadta világon nem értettem, minek van a Játszóházban mégis egy. Még az aranyos, cukorkákkal díszített kézmosó oké, hiszen ahány koszos kölyök jár ide összemaszatolni sütivel a mancsait, arra szükség is van, ha nem akarja valaki megvárni, amíg a játék magától megtisztítja. Na de hogy a wc minek, az a kérdés azóta foglalkoztatott, hogy először betértem ide börtönviselt éveim után. Kerestem egy helyet, ahova nem járnak ismerőseim, kerestem egy helyet, ahol jó a tea, hiszen a börtönben nem igazán lehetett ilyesfajta luxuscikket kapni, ott örült az ember, ha a szárított gombából készített teautánzathoz jutott, mely forróvízben elkeverve egészen fogyasztható volt. Egy igazi angol hölgy pedig, mint tudjuk, soha nem fog lemondani a teázás örömeiről, még a legszörnyűbb körülmények mellett sem. Mégis, az igazi, vagy ahhoz közelítő íz egyszerűen mennyei volt, nekem pedig pont erre volt szükségem. Hamar és könnyen kitaláltam, mi az a hely, ahova szinte csak a gyerekek szoktak betérni, és hamar törzshelyemmé is tettem, annak ellenére, hogy az njk-kon kívül mindig mindenki elhűlt, s megfagyott a levegő, amint megpillantották vörös indikátoromat. Ám engem ez sem zavart különösebben, sőt, ezt tartottam természetesnek, hisz sosem láttam mást.
De ott volt az a wc. Előtte sosem láttam, tán pont eltakarta egy óriás maci, fogalmam sincs. Ám most valamiért kitűnt a női és férfi alak a két ajtón, bár azelőtt egyszer sem szántam rá magamat, hogy be is merjek lépni.
Most viszont, ahogy ültünk ott egymással szemben, farkasfüles pet és gazdája, egyszerűen szöget ütött a fejembe a gondolat megint, és nem bírtam tovább. Felkeltem helyemről, egyszerűen otthagyva pet társamat a kis fehér, díszes széken a mackók társaságában teázni, én magam pedig kitártam az ajtót, és beléptem. Így kerültem hát a mosdóba, és álltam érdeklődve a wc csésze előtt, melyre nagy betűkkel rá volt nyomtatva: made in china, s ha ez nem lett volna elég, a falon macikkal és cukornyalókákkal díszített színes tapéta volt. Kinek van kedve egy ilyen vibráló helyiségben trónolni vajon? Ilyen, és ehhez hasonló gondolatokkal voltam elfoglalva, amikor is hirtelen a wc csésze megremegett. Egy lépést tettem hátra, de nem történt semmi egyelőre. A következő pillanatban egy lány lépett be az ajtón mögöttem, ami újra előrelépésre ösztökélt, majd hirtelen nagy zubogás kíséretében nagy mennyiségű vizet spriccelt a wc tartály mindkettőnkre.

/Petem emberi alakban odakint vár, mi pedig a wc-ben. És mielőtt bárki is hülyének nézne, ez a post egy chates "kihívás" alapján született./

by **Chakna** Pént. Május 05 2017, 22:42

Nos hát… Nagyon meglepődtem a minap. Mert olyan helyről hallottam a Kezdetek Városában, ahol még nem jártam, amit nem ismertem, még hallomásból sem. Történetesen a Játszóházról van szó. Mégsem hagyhattam annyiban, úgyhogy úgy döntöttem, hogy elindulok, és megnézem magamnak, alaposan.

Most itt vagyok, és „alibinek”, hiszen mit keres itt egy felnőtt, a teázó részen kortyolgatok egy csésze finom feketeteát. Alaposan megnézek magamnak minden kis lurkót, aki betér az épületbe, minden bútort szemügyre veszek, és egészen kellemesnek találom a hangulatát a helynek. A sok önfeledten játszadozó gyermek eszembe juttatja a gondtalan mindennapokat odakintről. Egyre szélesebb mosollyal tanulmányozom tehát a környezetet. Magával ragad a hely békés hangulata.

Így teázgatva tűnik fel egy feketehajú lány, vörös indikátorral. Talán nem foglalkoztam volna vele, hiszen Shu tanítása és a Tachival való találkozáskor szerzett tapasztalat kiölte belőlem a reflexszerű gyanút, és elutasítást a vörösökkel szemben, de a lány egyszer csak felpattant társa mellől, és a tekintetemmel akaratlanul is követtem, hova megy. Meghökkentem. Ebben az épületben van illemhely… Ilyet Aincardban még sehol sem láttam, még az első szinten lévő szállásomon sincs… Hiszen egyszerűen nincs rá szükség… Akkor meg minek éppen ide, ráadásul egy, már az ajtóból láthatóan, kínai stílusú toalett? És az a lány miért ment be?

Egy darabig csak babmultam az ajtóra, és járattam az agyamat a kérdésen… Aztán, megint, eluralkodott rajtam a kíváncsiság, és kimért mozdulatokkal felálltam, és én is elindultam a lány után a mosdó felé.

Amikor beléptem az iménti vörös lánnyal találtam szemben magam, aki ösztönösen távolabb lépett amikor kinyitottam az ajtót. Éppen becsuktam magam mögött, amikor szó szerint hidegzuhanyt kaptam a nyakamba…

- Mi a.. – szalad ki a számon - Na remek… - hőbörgok kicsit, igyekezve a ruháimból amennyire így lehet kicsavarni a vizet. Bár gyorsan száradnak idebent a ruhák, legalább fél órába így is belefog telni míg teljesen megszáradunk. Sóhajtok egyet, és lopva a szintén póruljárt lányra pillantok. Nos, mondanom sem kell, hogy ő még többet kapott a vízből, hiszen közelebb volt a rakoncátlan WC tartályhoz, mint én.

– A vizes ruhákon kívül rendben vagy? – kérdezek rá, és az inventorymból hamar előkapva a vészhelyzetre magamnál tartott törölközőt, odanyújtom azt a lánynak, akinek nagyobb szüksége van rá jelenleg, mint nekem.

by Ajánlott tartalom