[Event] Cupido Kastélya

A Jin-el folytatott randim meglepően kellemesre, sőt a végére meg is lett koronázva egy nagyszerű csók jelenettel, amit magam sem tudom hogy-hogy generáltam bele. Mármint hogy miként jöhetett az a hirtelen ötlet hogy megcsókoljam a fiút, persze tulajdonképp még az ötlet sem jutott el a tudatomig, mikre megtettem. És cseppet sem bántam meg, furcsa volt ez még nekem, sosem szoktam kezdeményezni, legalábbis ilyenekben nem. A fejleményeket a cukrászdában lévő emberek még tapssal is jutalmazták, melynek vagyis valószínű nem csak ennek az eredményeképp mindketten zavarba jöttünk kissé, majd a fiú ajánlatát megfogadva le is léptünk onnan amilyen gyorsan csak letehet, megragadtam a kezét és tulajdonképp szabályosan kirángattam az utcára, ahol még mindig nem álltam meg, még egy jó ideig szaladtam tovább, rángatva magam után szegény Jint. Már kezdtem kifulladni mire megálltam és körül néztem, észre kellett vegyem hogy a fiúcska sem bírja nagyon a strapát hiába volt az egyik hobbija a futás, a játékban ez „kicsit” másképp működik. Fel tűnt hogy a hirdetőtáblánál álltunk meg, és míg levegő után kapkodva próbáltam össze szedni magam, gyorsan meg is néztem a választékot. De nem kellet sokáig keresgélnem mivel egy szív alakú quest vonta magára a figyelmem. Gyorsan megpróbáltam felvenni, de két rablikát hozott ki, ami jelezte hogy ketten kellenek hozzá. Nagyon megtetszett, így meg is kérdeztem a fiút hogy lenne-e kedve eljönni velem egy ilyen nagyszerű küldetésre vagy mire... Jin nem igazán hezitált, majd mikor feltett egy igencsak lényegre törő kérdést. Méghozzá azt hogy mi járunk-e?
Egy pillanatig nem tudtam mit feleljek, nah jó lehet volt az több is. Nem voltam benne biztos még hogy mit is akarok, még akkor is ha az események mást mutattak. Jinel nagyon jól el tudtam beszélgetni, és irtó aranyos és kedves fiú, bár mivel még nem volt úgy igazán barátom, félek hogy nem tudom majd hogy kezelni, félek hogy megbántom, vagy hogy….[color:3de1=eac117]~ De hisz csak kifogásokat keresek! ~ Ébredtem rá, majd döntöttem.
- Igen, szerintem egy próbát megér! – Mégis miféle válasz ez? Egy próbát? Mint ha valami hadi tervről beszélnénk!? Vagy nem is tudom. Azt hiszem zavarban voltam és nem akartam határozatlannak tűnni, ugyanakkor így is gondoltam. Egy esélyt kaphat a fiú. ^-^

Meg is beszéltük hogy elfogadjuk a küldetést, így be is írtam mindkettőnk nevét, majd rámentem az elfogadta. Gyorsan meg is jelent a térkép is hogy hova is kéne menni, így útnak is indultam. De a kis szívecske nem arra fele indult meg amerre szerettem volna hogy kövesse a szaggatott vonalat, hanem minden lépéssel inkább csak távolodott. Pár lépés után rá jöttem hogy jobb ha inkább Jin vezet, így gyorsan zavart mosollyal oda siettem hozzá. Nem volt valami hosszú séta, és oda is értünk a kijelölt területre, ami elég furcsa volt. Legalábbis számomra, már gyakran jártam erre de ez az épület ami előtt most épp állunk még nem igazán tűnt fel, pedig nem kis épületről volt szó. Egyre közelebb értünk és fel kellett hogy tűnjön hogy nem leszünk egyedül, már akadtak itt párocskák akik várakoztak valamire. Amint közelebb értem ismerős arcokat véltem felfedezni, aminek nagyon megörültem. Széles mosollyal és hatalmas integetéssel köszöntem oda nekik.
- Sziaszoook! – Néztem körbe jobban, persze akadtak akiket csupán látásból sőt olyanok is akiket még abból sem ismertem. Azt hiszem a legtöbb emberkének az arcát a bosszharcok alatt ismertem meg. Majd tudatosult bennem. [color:3de1=eac117]~ Basszus Ők mind együtt járnak? ~ Kerekedett el a szemem, nem is gondoltam volna hogy ilyen sok emberke rátalált a hozzá illő társra ebben a játékban, vajon Ők mind szerelmesek is?... Futott át a fejemen ezernyi gondolat… Míg ezen elmélkedtem, megjelent az égen egy vörös gömb szerű ami egyre inkább közelített. Első ránézésre azt mondanám hogy egy meteor vagy fogalmam sincs, szintén ledöbbent fejjel követem az eseményeket, már amennyire parányi agyacskám fel is bírja dolgozni. A „tűz gömb” egyre csak közeledett majd pattant párat és elpixeleződött. A helyén pedig egy aranyos lányka jelent meg, aki a ruhája leporolásával foglalkozva eleinte fel sem tűntünk neki. Majd mikor végzett bemutatkozott és még köszöntött is minket. Volt aki meg is dicsérte eme eredményes belépőt én még mindig nem jutottam szóhoz. Majd annál is inkább.
- Egy angyaaal! – Kiáltottam fel örömömben, tudom hogy csak egy npc de akkor is, mindig is találkozni akartam egy cuki angyalkával és ez most teljesült is.
- Szia Yui-chan, ugye jól vagy? – Kérdeztem én is, társulva a többiekhez. Bár felesleges az hogy ennyien megkérdezzük de akkor is, csak úgy ki jött belőlem. Időközben rá-rá pillantgattam Jinre hogy neki végül is hogy tetszenek a fejlemények. Majd be is lettünk invitálva. Amint beléptünk mindannyian az ajtók becsukódtak és egy pillanatra és teljes sötétség lepte el a termet. Kissé megijedtem és gyorsan át is karoltam Jin karját persze csak ha engedte és szorítottam erősen, nehogy valami baj történjen. De a csillár fényei kigyúltak, így ismét mindent lehetett jól látni Kissé zavarban voltam ott Jin karján pihenve, ugyanis még mindig nem engedtem el, sőt kicsit még a háta mögé is bújtam, és ha valaki észre is vett hogy vörösödök és bujkálok, először csak farkasszemet néztem vele, majd mint valami kis gyerek hörcsög pofát vágtam, hogy mással foglalkozzon és ne velünk. Nem kellett sokáig tétlenül állnunk, gyorsan ki is lett adva a feladat hogy mi is lesz a következő lépés. Hét ajtó közül kellett választanunk egyet. Itt Jinre bíztam magam, elvégre Ő a férfi.. vagy micsoda

/Eezer meg tízerer gomenn a várakoztatásokért ^^" /

Furcsa de kalandos küldetésnek néz ki ez az egész, ráadásul az életemben is talán egy sorsfordító pillanat zajlik le éppen. Ironikus hogy ma jöttünk össze és hogy rögtön egy coupidos szerelmes küldetésben vehetek részt pont vele. Talán egy jel, vagy nem is tudom. Bár meg kell mondjam a saját érzéseimmel sem vagyok még teljesen tisztában, aranyos és kedves a srác az tuti, ugyanakkor még sosem voltam szerelmes így nem is tudom hogy milyen is az valójában, talán most majd kiderül. Egy küldetés sosem szokott könnyű lenni, bár ilyen jellegű questem még nem volt. Izgatottan várom hogy mi fog kisülni belőle, a többieket elnézve Ők is hasonlóképp gondolkodnak, éreznek. Az angyalka belépőjén kicsit meglepődtem, hisz sosem láttam még npc-t így betoppanni, vagy mi van ha Ő tényleg egy igazi angyalka? Gondolkodtam el a dolgon, majd ki is vertem ezt az ostobaságot a fejemből. Bár szó ami szó tényleg aranyos, kedves, bájos jellemmel rendelkezik, igazán szép és még szárnyai is vannak, egyedül a gloriája hiányzik és ez árulta el hogy nem lehet egy igazi angyal. Azt hiszem. Miután mindenki beért a fények hirtelen lekapcsolódtak és én meg is ilyedtem, méghozzá olyannyira hogy gyorsan bele karoltam Jin karjaiba. Persze nyugtatott, de ez a hirtelen jött sötétség, ráadásul eddig a küldikkel mindig csak rossz tapasztalataim voltak, még az is megfordult a fejemben hogy egy boss fog megjelenni vagy miniboss vagy valami giga erős szörny. Nem kellett sok az ijedelmemnek is vége lett mikor ismét fényben úszott minden, és meg kell hagyni ez a kastély gyönyörű volt belülről is. Az angyalka nem hezitált sokat, gyorsan kiadta az ultimátumot miszerint, válasszunk ajtót. Én nem tudtam választani ráadásul már sokan választottak is, így ennek a jogát Jinek adam át, elvégre most nem egyedül vagy idegen emberekkel vagyok csapatba. Párat ismerek közülük sőt igazság szerint majdnem mindenkit. Bár kicsit bizonytalannak érzem magam, és fogalmam sincs hogy mégis miért, nem tudom hogy mi üthetett belém, talán félek?.... nem tudom. Csakis azt tudom hogy ez ellen tennem kell de gyorsan. Jin mögött bujkálva kicsit félve lépek előre és indulok meg a hatos ajtó felé miután megkérdezte hogy jól vagyok-e. A karjába kapaszkodtam még mindig, és csak egy biccentéssel meg egy határozott.
- Umm-al jeleztem hogy nincs gond. Belépve az ajtón azon kaptam magam hogy hogy furcsa felíratok jelenek meg és egy fal is ami elválaszt engem Jin-től. Idegesen lépek oda a falhoz és figyelem a lányka hangját. ~ Még hogy angyal, ez a lány lehet maga az ördög!~ Idegeskedtem. Hmm, kedvenc szín?... Kiakadtam elvégre nem beszéltem vele erről, de most mégis választanom kell valamit. Megpróbáltam a fejével gondolkodni, hogy milyen ruhát hord, de jobban bele gondolva nem biztos hogy pont az van rajta amit épp szeret. Ugyanakkor azt mondja hogy engem szeret, és én főként kék és fehér színű ruhákat hordok, arról nem is beszélve hogy a hajam is kék. Nyah most meglátjuk tényleg szeret-e… Bejelölöm a kéket, és lélegzet visszafojtva várom a választ. Ostobaság de ez most nekem két okból is fontos hogy tudjam.