[Event]Vakrandi

Fesztivál

Furcsán éreztem magam a randik után… egyrészt bántott a lelkiismeret, másrészt volt aki be sem jött hozzám… és ekkor gyenge pillanatomban, magam sem értem pontosan miért is… de unaloműzésként meginterjúvoltam saját magam. Nah ez vagyok én. Gondolhatják egyesek hogy szánalmas, de legalább tudom hogy pasinak helyesebb lennék, okosabb és egy igazi troll… bár lehet csak én éreztem magam annak és igazam.. izé igaza volt.. de már mindegy is. Azért voltak jó pillanatok, örültem hogy összefutottam Peter-el, így végre tisztázódott egy régi, múltbeli atrocitásunk is, és kellemes hangulatban váltunk el egymástól. Egy óra volt csupán, mégis olyan sok dolog bele fért, szinte hihetetlen, nem tudom talán… kicsit olyan volt az egész mintha csaltak volna az idővel…

Haza baktattam hát, és nem tudtam magammal mit kezdeni. Küzdőtérre már nem volt értelme menni, küldetést szintén nem tudtam vállalni, sütve, főzve megvolt… köhöm… úgy ahogy. Majd este hatk után üzenetet kaptam, meg is lepődtem, ilyenkor már nem szoktam. Az üzenet tartalma szerint várnak minket vissza egy kis ünnepségre. Rögtön felcsillant a szemem, imádom az ilyen rendezvényeket, főleg hogy a tiszteletünkre, huhuuu *-* Éreztem hogy ott a helyem. Gyorsan írtam egy pm-et Jin-nek, melyben megfogalmaztam hogy szeretnék vele ott találkozni, tök jó lenne egy ilyen eseményen randizni, szinte már látom miként együtt szaladgálunk standról, standra hol az édességekhez, hol pedig az ügyességet megmérettető feladatokban veszünk részt. Majd a nap végén egymás karjaiban nézzük a tüzijátékot, már ha lesz. Remélem lesz. ><

Nem tudtam mit vegyek fel, szépen fel akartam öltözni, miközben vártam a válaszát. Vele ténylegesen randiznák, a többiek nem érdekelnek úgy… ők csak vannak, havernak és barátnak, vagy épp ellenségnek, Hermit… ha jól emlékszem a nevére. Kíváncsi vagyok vajon Ő is ott lesz-e… egyszerre szeretném, ugyanakkor valahol nem, mármint nem szeretném hogy tönkre tegye az estémet, de ha tudom én szívesen megkísérlem az övét, ha már bohócot csinált belőlem. Bár valahol a saját magam butaságának is köszönhetem, de tény hogy én tényleg csak új barátokat akartam szerezni, erre igencsak furán sült el a nap azon része… remélem az estém jobb lesz. Tavasz váró buli! Imádom a tavaszt és a bulikat is. Fel vagyok pörögve, szinte percenként nézem hogy írt-e vissza Jin szerelmem… de még semmi… lehet lefeküdt picit pihenni. ><”

Majd egy óra alatt elkészültem és meg is érkeztem a parkba, amely most gyönyörű sőtétlő színekbe öltözve a standok megvilágításába burkolva hemzsegett a résztvevőktől. Tehát elkéstem. >< Már mindenki megjelent szinte… sőt csodálkozom hogy ennyien vannak… hisz… nem tűnt úgy abban az egy órában hogy ilyen sokan lettünk volna, bár lehet csak nem került mindenki sorra.. sőt biztos is. Beérve a tömegbe elámulva néztem a standokat, és vártam hátha csoda történik és Jin mégiscsak megjelenik. Volt egy stand ahol olcsón yukatát lehetett bérelni, még szép hogy kihasználtam, pár pillanat alatt meg is találtam a hozzám illőt, mármint amiben jól is éreztem magam. Olyan rég volt rajtam ilyen utoljára, kicsit bajlódtam a felvételével, de a végén azért csak győzedelmeskedtem. Immáron alkalomhoz illő öltözékben folytattam az estét, egy kandírozott alma után, megpillantottam egy standot ahol mini tűzijátékot lehet venni. Be is szereztem párat. A tömegből kissé kiszabadulva, lecsendesülve a zsinattól találtam egy nyugodtabb helyet, a bódék mögött nem sokra volt a tó, aminek partján leguggolva, már amennyire a yukatám engedte, gyújtottam meg, és mosolyogva néztem ahogy izzó fénnyel gyulladt meg a kis csillagszóróm. Csodálom hogy tűzijátéknak hívják, de attól független szeretem ezt a fajtát mert hangulatos, és a kinti.. mármint arra emlékeztet amikor még kint összegyűltünk páran barátok. Jó volt.

Nem tudom, de remélem hogy jó döntés volt mégiscsak kijöni. De hát meg lettem hívva, és igaz furcsán alakultak a randik fejleményei, de most itt a lehetőség az igazi szórakozásra. Elalélva tekintettem végig a bódékon, egyszerűen minden fellelhető itt amit csupán el tudtam volna képzelni, sőt talán annál is többet. Az alma ízletes volt, és az illatok újabb és újabb standokhoz csábítottak, de tudtam, nem ehetek most sokat, nem lenne szép látvány a gömbölyödne a yukatám a pocakomnál…>.> Tehát megkíséreltem visszafogni magam, és beérni csupán azzal az egy darab kandírozott almával. Egyre sűrűbben néztem az üzenetlistámat, remélve hogy Jin írt, és csupán nem vettem észre… de még semmi. Lehet talán el sem jön? QQ De nem ülhetek mindig csak otthon, és nem egészséges az sem ha csakis küldetésekre és küzdőterekre járni, néha kikapcsolódni is kell. >< És úgy nézem ez a nap arra lett szánva. o/

Megvásároltam pár csillagszórót, mindig is szerettem. És külön élveztem hogy itt is találok olyan dolgot ami ha csak egy kicsit is, de köt a kinti világhoz. Nosztalgikus volt, igen az. Felelevenedtek bennem az emlékek miként szórakoztunk mi is a barátnőimmel, és az osztálykirándulásokon. Hiányzik, igen hiányoznak, de nem fogok szomorkodni. Bár ha kijutok nem biztos hogy a szemükbe merek majd nézni, sosem godoltak volna rólam ilyesmit… >< és nem hiszem hogy elhinnék hogy véletlen jutottam be, sőt ha kijutok az még azt is jelenti hogy végig is vittem. >< Whee >< Kizárt hogy tisztára tudjam mosni magam előttük. QQ De most itt vagyok, és ezzel kell foglalkoznom. Jó kicsit vissza emlékezni, de nem szabad hogy rabul ejtsenek a vágyak… legalábbis olyan vágyak amiket még jó pár szintig nem teljesíthetek.

Kiértem a tópartra, nem sokan voltak erre… csupán pár kósza csónak csatangolt a vízet óvatosan szelve, de a benne ülő személyek hangjai még messze voltak. Leguggoltam, és pár kattintás után sikeresen meg is gyújtottam a csillagszórót. Lehet butának nézni, de ilyen apróságoknak is tudok örülni. Úgy ám ^^ Gondolataimba és a csillagszóró látványába bele merengve egy furcsa ám ismerős hang csendült fel a semmiből. Fel sem tűnt hogy már nem vagyok egyedül. Alig észrevehetően összerezzentem, ugyanakkor amint tudatosult bennem hogy nincs okom az ijedségre, elmosolyodtam és a fiúra emeltem a tekintetem.
- Hikk… Szia Tachi. Nem érdemlek én ilyen bókokat. – Fordítottam el a fejem és vakartam meg az arcomat, nem mondom hogy nem esett jól, de nem szerettem ha Jin-en kívül más is bókol nekem. Furcsán érzem magam tőle… Hisz engem csupán az Ő szavai érdekelnek, ugyanakkor mégsem szeretnék bunkó lenni másokkal szembe, így kénytelen vagyok elfogadni azokat. Majd jött egy nem várt kérdés. Hirtelen nem tudtam mit válaszoljak rá, hiszen nem zavart hogy egyedül vagyok, de nem kerülöm más társaságát sem, ugyanakkor tény hogy Jin-re várok, még mindig és reménytelenül… kicsit szomorú vagyok hogy még nem válaszolt de lehet csupán fáradt, akkor viszont inkább pihenjen nem kényszeríthetem rá semmire sem. Én viszont jól akarom magam érezni. Szórakozni akarok, élni és új barátokat szerezni, akiket bemutathatok majd neki is, remélve hogy majdcsak nyit valamicskét másokra is.
- Izé.. a páromat várom. – Fordítottam el a fejem enyhén lehajtva. Nem szomorúan, kissé csalódva ugyan, de nem szomorúan. Nem  szeretek szomorkodni, szomorkodjon az akinek jól esik, az nem jó dolog így nem is engedem meg magamnak.
- De attól még szívesen látlak, legalább bemutathatlak neki. ^^ - Bár félő hogy nem biztos hogy szimpatizálni fognak, de azért hátha. ^^ Majd átnyújtottam egy csillagszórót Tachinak is, ne csak egyedül pirománkodjak itt. :3

Hiába várom a válaszát nem jön… szomorú vagyok miatta ugyanakkor nem szeretném engedni hogy ezt bárki más is észrevehesse rajtam. Szórakozni vagyok itt nem pedig mélabusan bámulni magam elé…><

Egy ismerős ámbár mégis ismeretelen hang zavarta meg a magányom, rápillantva felismertem a tulajdonosát hisz már láttam párszor, ugyanakkor igaz hogy azt nem jelenteném ki róla hogy ismerem is. Boss harcokon néha-néha villantja meg mit is tud, inkább csak megjelen és végszükség esetén használja ki a képességeit. Furcsállottam de nem szóltam érte, főleg hogy Szophie-san bartája is. Ő biztos ismeri, és megbízok a lányban, így nem leszek elzárkózó a fiú társságától sem. Sőt bizonyos megmozdulásai kifejezetten kedvesek, de mindemellett szem előtt tartom hogy a haja a gyengéje. Ez lehet akár fegyver is a kezemben ha mégis bántani akarna, elvégre már bántott valakit, de részletekre nem merek rákérdezni. Egy esélyt mindenki érdemel, és sosem szabad elhamarkodottan ítélkezni, legalábbis én így gondolom. Tachi szavai jól estek, és az is tetszett hogy tudomásul vette hogy van barátom, úgy nézem tiszteletben is tartja, legalábbis a mondatából erre merek következtetni. És ez tetszett, volt egy olyan személy aki még azok után is disznón viselkedett velem hogy még azt is tudta hogy is hívják a barátom… most nagyon haragszok rá, és félek mindezek után közvetlen lenni másokkal… megtanított hogy a naivság rossz dolog és hogy bennem olyan akad bőven, ugyanakkor nem lennék önmagam ha mindenkitől és minden kihívás és kaland elől, az új ismeretek elől, mindentől félrehúzódnék… akkor üres lenne az életem, legalábbis most így érzem.

Mosolyogtam a fiúra és a mondataira is. Kedvesnek véltem őket.
- Igen most még fiatal vagyok de nálam sokszorta szebb lányok is akadnak ezen a rendezvényen. – Magyarázkodtam, és így is gondoltam. Hisz olyan ünnepélyes most minden, mindenki mosolyog és sokan vettek fel yukatát mint én is… olyan hangulatos most minden, sajnálom hogy Jin nincs még itt.
- >< Gwhii>< Fiatal és szép, tehát azért szép mert fiatal… >< Öreg koromban nem is fogok bókokat kapni majd? QQ – Akadtam ki a tudattól, bár tény, egy ráncos vénasszonynak aligha mondanának szépeket….>< Szomorú, sosem akarok megöregedniiii…QQ
A dícsérettét illedelmesen megköszöntem, majd elmondtam hogy a páromat várom. A válasza kedves volt, és nem lennék semmi jónak az elrontója, örültem Tachi társaságának már csak azért is mert így legalább jobban megismerhetem. A kezébe nyomtam egy csillagszórót ami meg is gyújtottunk, meglepődtem a fiú mozzanatán, de rendkívül mulatságosnak találtam. Szívet melengető volt a kedvessége, amit valamiért nem vártam tőle… legalábbis eleinte nem, mindig is óckodtam, vagyi picit féltem tőle, magam sem tudom miért… most már meg végképp nem.
- Valahogy meg sem fordult a fejemben hogy így is lehet használni a csillagszórót. ^^"– Mosolyogtam, aranyos gesztus volt tőle hogy a nevem egy részét kirajzolta a levegőben. Amikor megkérdezte hogy van-e kedvem kipróbálni vele valamit, kicsit elbizonytalanodtam. Nem bene, mintsem inkább nem-e rossz dolog az amit csinálok. Azért jöttem hogy szórakozzak ugyanakkor azért vonultam félre hogy ne tehessem, hogy nyugodtan tudjak várni… Kicsit ellentmondásos, de remélem Jin sem gondolna rosszat rólam ez miatt, nem érne ez az egész annyit hogy megharagudjon rám, ugyanakkor nem akartam az egész estét otthon punnyadással tölteni, ha már meg lettem hívva. Igaz, ez az este csakis akkor válhat teljessé számomra ha végre ideér. Majd döntöttem, szórakozni vagyok itt és abban még semmi rossz nincs ha céllövöldézünk esetleg halacskát fogunk, vagy épp nasizni valamit.
- Céllövöldee *-* – Vigyorodtam el kicsit zavartan. Igaz nem épp lányos kérés, de hát a jellemem néha azért hagy kívánni valót maga után. >< De sosem bántam, egyedül Jin jelenlétében igyekszem gondolkodni és nem leégetni magam, mások nem számítanak. Így ha neki Tachinak is jó megindulunk visszafelé a standok felé.