Obszidián Kastély I

Amint megláttam a hirdetést, rögvest ugrottam is a jelentkezés gombra, annak ellenére, hogy még azt sem néztem meg, kihez fogok becsatlakozni. Az volt az igazság, hogy én magam is társakra vágytam egy kazamatához, de nem tudtam, kihez és hogyan fordulhatnék. Megjegyeztem magamnak, hogy ha máshogy nem megy, akkor egy cetli segítségével is toborozhatok társakat magamnak, majd elküldtem az üzenetet. Csak ekkor tűnt fel, hogy a választott személy neve nem más, mint Danee. Hosszú másodpercekig csak pislogtam rá, de végül úgy döntöttem, nem foglalkozok a dologgal. Reméltem, hogy a legutóbbi kis jelenetemet nem sínylette meg a viszonyunk, akármilyen is legyen az éppen. Előtte volt egy jól elsült találkozásunk már, és én azóta őszinte nyíltsággal viseltettem a férfi iránt. Nem foglalkoztatott hát a téma többet, és a megadott időpontban meg is jelentem a megfelelő helyen, habár kicsit késve. Ott aztán még egy ismerősbe botlottam, de sajnos a leány nevére már nem emlékeztem, csak arra az elromlott wc csészére, amely annak idején összehozott minket. Illedelmes mosollyal arcomon köszöntem nekik, és kicsit félszegen ácsorogtam mellettük, meg- meglesve, mi is készül ott a bográcsban. Az észlelésem automatikusan be volt kapcsolva, hiszen védett övezeten kívül vezetett erre az utam, és arra vártam, hogy bemenjünk. Mindeközben megnéztem a csapatunk listájában, hogy is hívják a lányt; Chakna. Megfogadtam magamban, hogy most már nem fogom elfelejteni többé.
Vezér mindeközben úgy tűnt, a kelleténél nagyobb érdeklődést mutatott a sülő hús iránt. Orrával komolyan szimatolni kezdte a bográcsot, majd mancsát az oldalának érintette - nagy hiba volt. Habár fájdalom nincs a játékban, a programozása mégis feljajdult a kellemetlen forróságtól, aminek következményeként hirtelen feldöntötte a lábast, annak tartalma pedig a földre ömlött. Mielőtt még elpixeleződött volna az egész, a farkas gyorsan ott termett mellette, és elkezdte megenni. Nesze neked farkaséhség.