Re: Anatole legénylakása

by **Anatole Saito** Vas. Feb. 09 2014, 18:09

- Mmm, szerintem is perverz a vigyora... - motyogom magam elé elmajszolva az utolsó falatot, bár csöppet sem szerettem volna belekotyogni a beszélgetésbe. Főleg úgy, hogy alig láttam még ezt a bizonyos kajmánszörnyeteget. A névválasztás meg különösen nehéz dolog tud lenni, mert hát olyasmit kell választani, ami az alany személyiségéhez illik, ráadásul egyedinek, ötletesnek is kell lennie. Nekem mondjuk ösztönösen szokott ez működni, Aldo is szinte azonnal az eszembe jutott, ahogy elkezdtem ismerkedni a macsekkal. Viszont én csöppet sem ítélem el Alexet azért, mert még nem sikerült ráakadnia a megfelelő elnevezésre. Úgysem fogja tudni idomítani, nem valószínű, hogy hallgatni fog rá a mob és teljesíti majd minden kérését, amit Alex csak ki mer ejteni a száján. Akkor meg nem mindegy most még, hogy miként hívja, amikor enni adna neki. Persze eszem ágában sincs belekotyogni, a véleményemet inkább megtartom magamnak. Viszont roppant büszke vagyok Alexre, hogy ilyen elégedettséget váltott ki Shuból. Úgy tűnik, hogy a kislány igazán érti ezt az idomárkodást és ha ő megdicsér egy Artesest, attól az én keblem is dagad.
- Maradjatok még! - kérlelem a lányt, mikor hirtelen felpattan és már menni is készülne. Ha kell, még a csuklóját is megfogom, hogy óvatosan visszahúzhassam az asztaltól. - Még csak most ismerkedtünk meg és máris menni akartok? Úgy látszik a petek is összebarátkoztak. - Pillantok Aldo és Timidus felé. - De persze ha dolgotok van, akkor igazán nem szeretnélek feltartani benneteket. Viszont Alexel délutánonként zenélgetni szoktunk, ha van kedvetek, csatlakozhatnátok a próbára. Ugye, Al? - Eddig még senkit sem engedtünk be a próbatermünkbe, így ez lenne a debüt, de bízom annyira magunkba, hogy ki mernék állni mások elé. Így meg összeköthetjük a kellemest a kellemessel, hiszen a vendéget is tudjuk marasztalni és a próbát sem kell elhalasztani.

-Na figyi Tim... ugye hívhatlak Timnek? A Timidus olyan hosszú Szóval... Szerinted ha egy snob cica összedorombolna egy másik sznob cicával, abból mi jönne ki? Dögunalom! Ráadásul ha nem önmagamat adnám, akkor abból feszkó lenne és csak rágörcsölnék. Sok cicalány van ám, aki szereti a rossz fiúkat, ha érted mire gondolok ÁK különleges csajszi, én is tapasztaltam azt, amit meséltél róla, nem véletlenül akadt meg rajta a szemem. Közönséges cicalányokat bármikor megkaphatnék, de nekem kihívás kell. Nekem ő kell De azt akarom, hogy úgy szeressen meg, amilyen vagyok. Trógernek, ha úgy tetszik. Legközelebb el fogom érni, hogy a hátán fekve kacagjon, ha addig élek is. A bohóc is azzal hódítja a nőit. Mindig nevetnek, aztán végül úgyis a karjaiban kötnek ki - Úgy tűnik Timidus túlságosan is nagy fába vágta a fejszéjét, Aldoból nem lesz egyszerű menet olyan kandúrt faragni, akit skatulyából húztak ki. Ami pedig a halat illeti, azt fogai közé fogva megpördíti a levegőben, majd szinte egyben felhabzsolja az egészet. Nem túl elegáns, de egészen ügyes mozdulatsor.

by **Halász Alex** Vas. Feb. 16 2014, 13:39

Csak fél füllel érzékelte Anat "Al, valami baj van?" kérdését. Talán egy leheletnyit megrezdültek az arcizmai, más azonban akkor még nem tett. Majdhogynem könyökölt az asztalon (de azt azért már mégsem) és nem unta magát, ez nem jó kifejezés, inkább egész látványosan fáradt volt a mostani beszélgetéshez illetve vendégekhez. Nem kell ecsetelni, hogy nem Shukakut várta, hanem.... hanem egy sokkal szőkébb és kedvesebb lányt. >.>
Csak ráncolta a homlokát a hallottakra. Shukaku szavait nem voltak olyan érdekesek, hogy meg is moccanjon miatta, de annyira nem is ment el a füle mellett, hogy ne jegyezze meg magában, hogy ez a csaj hülyébe veszi. Egy kis pisis. :susupect: Szórakozik vele. Nem veszi észre magát. Nagyképűn még képes úgy beállítani, mintha ez egy kedves gezstus lenne. Nem az anyja ez a kis csitri, hogy "megdicsérje", vagy a feje tetejére borult a világ? Csak ráncolta-ráncolta a homlokát szegény, de nem tudott dűlőre jutni az ügyet érintőleg. Most akadjon ki? Anatra nézett. Az a fiú láthatóan megkedvelte Shukakut. facepalm

Nem. Nem fog jelenetet rendezni. Neutral

Annál is inkább mert semmi kedve hozzá. Fárasztó tevékenység, meghagyja a hiszti jogát csak a lányoknak. Nekik való feladat, ők bírják is energiával. Alex pedig inkább csak nézett ki fejéből és meg se szólalt. Tudta, hogy csak cinizmus lenne belőle, ahogy ezt ő is érezte a kis mitugrász szavaiból. Meg mi az, hogy "nagyon örül, hogy ilyen ügyes"??? Nem hét éves a fenébe is! Cshhh... Meg "máris sokkal felelősségteljesebb" Mit tud ez a gyerek róla, hogy így mer ítélkezni felette. Egyszer találkoztak az életben és most már úgy viselkedik, mintha mindent tudna róla? Nem! Nem akarja eltűrni ezt a határtalan ostobaságot! Megvillant a szeme egy pillantra, mikor Shu ott tartott, hogy örül, hogy, "nagyon ügyes Alex". Volt egy limit a fiúnál és kezdett a végéhez közeledni. Egész végig ignorálta Timidust, így azt sem vette észre, hogy a tányérjába ejtett egy halat. Shukakut nézte, mondhatni meredten.... kicsit ijesztő is lehetett azokkal a gondolatokkal, amik a lány körül forogtak a fejében. Nem szerette az ilyen embereket. Fennhéjázónak és gőgős ki ha én nem embereknek tartotta őket, akiknek az a lételeme, hogy másokat kioktassanak, na meg szurkáljanak. Az ilyen embert nem tudta szeretni, és sajnos könnyen tudta megvetni. Szóval ott bujkált a képén egy bizonyos fintor, amit hiába próbált palástolni, nem tudta eléggé. Látszott rajta, hogy nincs ínyére a kialakult helyzet.
Anat korábbi válaszát, ha akkor hallotta is és talán volt is fejében válaszolni, mostanra (Shukakut figyelve minden porcikájával) elfelejtette. Így kicsit meglepő volt, hogy a lány hirtelen a céhvezér felé fordult és neki magyarázza el, hogy hogyan is találkoztak. Ugyan morogva szólalt meg, nem csattant fel az újabb modortalanságra.
Szinte egyszerre szólalt meg Timidusszal.
- Csak a magad nevében beszélj. - Legyintett idegesen a kezével. - Nem beszéltem "butaságokat", hiába szeretnéd azt hinni. ˇ^ˇ

-
~ Pfúúú o.o Nagyon felhúztam magam. o.O Nyugodj le Alex, nem ér ennyit egy kis pisis. >.> ~
Ezzel együtt, mintha csak ő vette volna ki a halat, amit a jóelőbb Timidus dobott a tányérjába, előrehajolt és leszelt egy szeletett, majd a szájába vette. Ő is nekilátott enni. :3
A harmadik ilyen kis falatka azonban megállt a levegőben és újfent Shukakura kellett néznie.
- Shocked

ööa, - lefagyás, majd bal kezével újra a levegőt legyezte, míg jobb kezében még a villára feltűzött étel pihent még mindig. Egy pillanatra Anatra tekintett, hogy vajon a kovács mit gondolhat erről...
- Ne csináljátok.... ez nagyon zavarba ejtő...

... ne-nem, szóval nem zavartok. <.< ...
... de mondtam, hogy tudok bánni az állatokkal. >.> -
Aztán mint egy mentőmellény, Anat bedobot a vízbe a fuldoklónak egy fogódzót, alias egy kérdést. Meghívta Shuékat a gyakorlásukra. Alex csak pislogott az ötletre és előbb Anatra, majd a két vendégre tekintett, amelyikből a sárkuci már el is foglalta magát az általa megsimogatásra szánt macskosszal. :/
- Biztos? Nem hiszem, hogy ugyanolyan az ízlésünk, lehet, hogy Shukaku chan nem fogja élvezni, hogy mi gyakorolgatunk. Surprised

-
Megenyhült. "Látszott" rajta, de azért nem hívná meg egyből egy kiselőadásra by Artes zenekar. xd

by **Shukaku** Vas. Feb. 16 2014, 14:48

Shu hol Anatra, hol Alra meredt, de akármennyire is nem akarta a szőke fiú szemeit fürkészni, valahogy mégis ott ragadt meg legtöbbször a pillantása, és nagyon nem tetszett neki amit látott. Igaz a játékba kerülése óta már ritkultak ezek a pillantások, és egyedül Elysiontól kapta meg őket, ami emlékeztethette arra, hogy létezik egy ennél sokkal rosszabb és sokkal kegyetlenebb kinti világ is. Nagyon jól ismerte a fiú tekintetét, az arcizmok rángását, a pillantást… a megvetés és a lenézés tükröződött Alex tekintetéből. Bármit is mondott a céhvezér, és bármit is mond maga a fiú, Shu nagyon jól tudta, hogy zavarja a jelenléte, és ő egyáltalán nem akart zavarni senkit, sem ellenséges közegben maradni, így lehajtott fejjel válaszolt.
-Én… ha nem szeretnél velem kibékülni, akkor nem kell…
Egy pillanatra Anatra tekintett, de nem támogatást várva, csak egy ilyen „remélem te azért nem haragszol” nézéssel, majd visszahajtotta a fejét.
-Szerintem igenis butaságot beszéltél, és nem akartad elmondani, hogy miért gondolod úgy, hanem csak kiabáltál… én nem akarok kiabálni… és azt sem akarom, hogy velem kiabáljanak.
Mintegy megerősítésképpen még a fejét is megrázta, de továbbra sem nézett fel.
-Tudom, hogy nem kedvelsz, és Timidust sem kedveled… pedig én megpróbáltam… és azt tanítottam neki, hogy mindent meg lehet beszélni…
~…és te most rossz példát mutatsz neki ezzel… én pedig nem tudok kibékülni…~
-Szóval… kedves vagy, de nem kell azt mondanod, hogy nem zavarunk… mert látom, hogy igen…
~Miért kell megint hazudni? Látom ha zavarok, tudom, ha valamit rosszul csináltam! Nem vagyok már gyerek… vagy… annyira nem!~
-És… igen… tényleg bebizonyítottad a kajmánkával, hogy tudsz bánni az állatokkal.
Ekkor elmosolyodott, hiszen egy kis győzelmet mégis, megint csak aratott. Ha Al a kajmánkát használja bizonyítéknak képességeinek bizonyítgatásához, az azt jelenti, hogy már állatnak fogja fel a kajmánkát, pedig ezt eddig csak a kinti állatokra használta. Shu nagyon jól tudta, hogy egy kisállat majdnem mindenkire jó hatással van, és őt bármennyire is nem szerette Alex, azért ő boldog volt, hogy segíthetett. Ezen a sikeren felbuzdulva így úgy döntött, hogy még egy legeslegutolsó próbálkozást tesz, de ha ez sem válik be, akkor tényleg lelépnek.
-De… én szívesen meghallgatnám ahogy zenéltek. Van egy kristályom Hisame énekével… a sárkányok éneke a legszebb dolog amit valaha hallottam. Szeretném majd egyszer lekottázni… de én nem vagyok olyan ügyes, és csak furulyán tudok egy picit játszani… nagyon sokáig tartana… de ti biztos ügyesebbek vagytok, ha már zenekarotok is van… és Anat is mondta, hogy itt nagyon sokan zenélnek.
Itt egy picit elhallgatott, hiszen észrevette, hogy megint elkalandozott.
-Szóval… szívesen meghallgatnám… és… de úgy nem, hogy közben zavarok...
Kihúzta magát, és odaállt Alex mellé, elővette a legszebb mosolyát, és előrelendítette a jobbkezét.
~Bármennyire is butának gondolsz…~
-Tudom, hogy nem vagy japán, és igazából annyira én sem… és ez a békülés jele… remélem nálatok is.
~Nagyon remélem, hogy náluk is, és nem sértem meg vele…~
-Sajnálom, ha illetlenül viselkedtem, nem szerettelek volna megbántani.
Belepirult a mozdulatba, és a keze remegett is egy kicsit, mert nagyon félt attól, hogy Al visszautasítja, de igyekezett kihúzva tartani magát. Nem akarta tovább húzni ezt az egészet, mert ő is azt tanulta, és Timidusnak is azt tanította, hogy a vitákat rendezni kell minél hamarabb, így most döntés elé állította a fiút. Ha elfogadja a kézfogást, akkor kibékülnek, ha nem, akkor nem. Ennél egyszerűbbet nem tudott kitalálni.
Timidus persze ezalatt inkább a macskával volt elfoglalva, de azért oda-odapislantott a jelenetre. Örömmel látta, hogy a fiú elfogadja a jutalomfalatját, ami egyfajta békeajándék is volt a sárkány részéről, de abban biztos volt, hogy ha Shu kezdeményez is békülést, ő elvárja az agresszortól, hogy vele szemben ő legyen az, aki először kér bocsánatot.
Aldón egyébként nem nagyon lepődött meg, igazából nem is várta, hogy a macska hallgatni fog az okosabbra. Már ebből a pár perces beszélgetésből is kiismerte ennyire, így nyugodtan folytatta.
-Tudod… szokott neked a bohóc mesélni? Fekszel az ölében, ő pedig történeteket mond és simogat. Biztosan volt már ilyen…
~Túl sok is, azért lettél ennyire elkényeztetett.~
-Szóval azt tudom mondani, hogy egyrészt igazad van. Jól rájöttél arra, hogy magadat kell adni, és nem jó a képmutatás, de ezt el is vártam egy macskától.
Folytatta a sárkány a behízelgő taktikáját.
-Azt azonban ne felejtsd el, hogy a kapcsolatok alapja az alkalmazkodás. Az összes mesében ez van, és Shu is ezt mondja, és jó is a kapcsolatunk. Senki nem kérte, hogy teljesen változz meg, mert az butaság. Viszont… ha udvarolsz valakinek, akkor annak a valakinek jól esik, ha odafigyelsz az igényeire. Például én korábban… hmm… kelek mint Shu, de nem ébresztem fel, mert ő szeret aludni. Attól, hogy odafigyelsz egy picit a modorodra még nem fogsz megváltozni, és hazudni sem fogsz Álomkelőnek, mindössze megmutatod neki, hogy figyelsz rá és törődsz vele. Szerinted Anat nem tudná úgy pakolni az ételt, hogy ne tudd elérni?
Egy picit elgondolkodott, majd folytatta.
-De vegyünk egy Álomkelősebb példát. Igen… ott van például a víz. Én imádom a vizet, meg a buborékokat is. Ha csak magammal törődnék, és magamat adnám, akkor Ákval mondjuk egy tó mellett gyakorolnék, mert ott sokkal több az esélyem a győzelemre. Viszont én vagyok olyan kedves, hogy odafigyelek az igényeire, és így olyan helyen edzek vele, ahol ő is élvezheti a gyakorlást. Érted már?
~Azt meg én is nagyon szívesen megnézném, ahogy ÁK a hátán fetreng a nevetéstől... de ilyen úgysem lesz.~

by **Halász Alex** Vas. Feb. 16 2014, 20:01

~ Kezdjük ott, hogy mindent rám erőszakoltál. :/
'taku
Ha így folytatom a végén csak a duzzogás marad. ~
Van az a testtartás, amikor az ember feszült. A vállait feljebb tolja és mindenre odafigyel, sőt reagál is apróbb mozdulatokkal, vagy épp arcizmainak megrándulásával. Valahogy így ült eddig Alex is. Most viszont ez a luxus nem adhatott meg. Hogy meghatotta volna Shukaku elszánt erőfeszítése a ~béke~ érdekében? Nem. >.> Vagy legalábbis nem a szó eredeti értelmében. Jobb kifejezés erre inkább a elismerés? Valami olyasmi. Ha már ennyire töri magát a lány, hogy megszerezze Alex bocsánatát, akkor nem lehet ilyen fafejű.... mint általában. Neutral

Persze egész végig ott bujkált az az apró de annál fontosabb tény is, hogy a lány nem gondolta meg magát, és nem is igen fogja, sőt. Talán már most azt hiszi, hogy Alex fogja elismerni az ő elképzeléseit.
~'taku...~
Elhúzta a száját lemondóan és ezzel együtt leengedte a vállait "készenléti" helyzetből. A feszült arckifejezése is enyhébb tónust vett fel, nah meg kieresztette a bent rekedt tömérdek levegőt. Fellélegzés. >.>
~ Úgy se fogom tudni meggyőzni. ~
Bajnak baj volt. Nem is gondolta tovább..."hogy hát nem is baj". Bízni még egymásban sem lehet alias emberekben feltétel nélkül, hát még egy emberek generálta programban? Neutral

De Shukaku ezt választotta. Sokan választanak olyat, ami veszélyes. Mások meg vigyáznak rájuk, ahogy tudnak.
Elkapta, szinte azonnal a kinyújtott kacsót, már halvány mosollyal az arcán.
- Jól van. Legyen ahogy te akarod. Nem haragszom. Most már tényleg. ^^"
Tessék szépen leülni és befejezni az ebédet. Neutral

Utána mehetünk fel a zeneterembe. Surprised

-

by **Anatole Saito** Szer. Feb. 19 2014, 11:27

Egy félig megcsócsált hal lóg ki a számban, mert még a rágásban is elakadok, akkora csörtét vágnak le ezek ketten. O_o Nagy szemekkel pillogok csak, a maradék halacs hangtalanul visszapottyan a tányéromra, gyorsan megrágom a számban lévő részt, hogy szólni tudjak. De mire felemelhetném ujjamat, hogy szót kérjek, már megint más ívet vesz a beszélgetés. Csak kapkodom a levegőt, hogy na akkor most közbeszólok, de erre mindig megszólal a másikuk, én pedig értetlenül kapkodom a fejem, jobbra-balra cikázik a tekintetem is, hol az egyik, hol pedig a másik mimikáját fürkészem. Ők most tulajdonképpen veszekednek? scratch

És nekem ebbe egyáltalán bele szabad kotyognom? scratch

Amíg én ezen elmélkedem és próbálom összefűzni fejben a szálakat, néma elemzésem és megfigyelésem közepette már le is meccselik a dolgok. Kicsit megijedek, mikor Shu azt hiszi, hogy zavar, de győz a kíváncsisága és a lelkes érdeklődése, na meg Alex is meglágyul végre egy kicsit, így sikerül kibékülniük. - Na ezt már szeretem gyerekek! Very Happy

- Vigyorgok elégedetten, karba tett kézzel. Így kell ezt és még csak közbe sem kellett szólnom Cool

Különben is, én hajtogathatom, hogy ugyan nem zavar, szívesen vendégül látjuk, Shu ezt most inkább Alextől várja el és ha tőle hallja, bizonyára jobban is esik neki. Érdekes belegondolni, hogy ha ilyen parázs kis vita áll be köztük, akkor mire lehetnének képesek másban együtt. Nem mindig az tud termékeny lenni, ha két ember nagyon egymásra van hangolódva, az ilyen lobbanékony kapcsolatokból is nyílhatnak szépséges virágok, mert képesek lehetnek egymást ösztönözni, sarkallni arra, hogy jobbá váljanak. Eldöntöttem: Shu nagyon jó hatással lesz Alexre, már látom előre. Majd letöri a fiú szarvát Razz

- Bizony, tessék szépen befejezni az ebédet, aztán irány zenélni \o/ - emelem magasba a karjaimat fellelkesülve, majd sebtiben el is fogyasztom az ebédem maradékát.

- Igen, szokott mesélni, miközben kényeztet... de ez most hogy jön ide? - Értetlen fejet vág Aldo, aztán szkeptikus fejet vágva tovább hallgatja Timidust. - Majd alkalmazkodok, ha már a cica házaséveinket éljük Amúgy fogalmam sincs, hogy mit gondolhatsz rólam pontosan, de nagyon nem ismersz még... sőt, egyre jobban azt érzem, hogy félreismersz, tévképzeteid vannak rólam. - Kicsit csüggedté válik a hangszíne, talán éppen azon morfondírozik, hogy beavasson-e abba, hogy miért gondolja így, vagy inkább mellózze annak lehetőségét, hogy gyengének láttassa magát. Végül kurtán csak ennyit mond ezzel kapcsolatban: - Nem szoktam bunkó lenni... - Aztán elfordítja a fejét és Anatot kezdi el figyelni. Látszódik a tekintetéből, ahogyan gazdájára néz, hogy sokkal mélyebb a kapcsolatuk annál, mint amiről eddig beszélt Timidusnak. Sok kellemetlenségben volt már része a bohóc mellett, mégsem hagyta el. S nem csak számításból maradt mellette, mint ahogyan azt a macskákról hiszik. A macskatermészetet - beleértve a gőgösséget és a kényességet - azonban nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni, s tulajdonképpen ezekből a tulajdonságokból ÁK-ban is vannak bőven. Egy apróság azonban megragadja Aldo figyelmét és visszafordul Timidushoz. - ÁK nem szereti a vizet? Ez érdekes, én imádom... pedig én is macska vagyok - Nos igen, számára az a természetes, hogy macskaként szereti a vizet, ellentétben a valós és ezek szerint más aincradi macskákkal. De hogy ennek mi lehet az oka, arra még a kis fújógépnek is rá kell jönnie.

by **Shukaku** Szer. Feb. 19 2014, 19:19

Shu egy hatalmas fellélegzéssel fogadja a kézfogást. Egyáltalán nem szorítja meg a fiú kezét, de azért van tartása a mozdulatnak… bár eléggé ritkán gyakorolta.
~Legyen ahogy én akarom? Akkor ő nem akarja? De… az úgy nem ér semmit… illetve az úgy nem annyira jó. De… de közben meg azt mondta, hogy már tényleg nem haragszik. Az viszont jó. Teljesen összezavar a beszédével.~
-Köszönöm szépen. Akkor... azt hiszem nem maradt más akadály.
Természetesen Shu már befejezte a maga étkezését, elfogyasztotta a Timidussal elfelezett haladagot. Addig fel sem állt volna az asztaltól. Illetlenség lenne vendégségben maradékot hagyni, hiszen azzal a szakácsot minősítené. Márpedig most nagyon nem járna jól, ha negatív kritikát fejtene ki Alexről.
~Van külön zenetermük is? Akkor biztosan tényleg nagyon ügyesek, ha külön termetek is van rá. Ezt akkor most már nem szabad kihagynom. Talán lekottázzák nekem Hisame énekét, és még vissza is játsszák. Nagyon kíváncsi vagyok arra, hogy milyen lehet hangszereken előadva.~
Timidus ezalatt először a fejét csóválja, azután viszont elvigyorodik. Eddig is sejtette, hogy a macska nagyrészt csak neki teszi az agyát, és tudja azt is jól, hogy Álomkelő is tud végtelenül fellengzős lenni, amíg nem vívják ki a tiszteletét.
-Odáig el kell jutnod. Tudod először udvarolni kell ám, meg próbákat kiállni. Az összes mesében így van. Egyébként meg azt gondolom rólad, amit bemutatsz magadról, és eddig… lássuk csak…
Elgondolkodik, majd hadarva sorolni kezdi.
-Megtámadtad a saját társadat, kijelentetted, hogy félsz valamitől csak azért, mert nem ismered, meg azt is kijelentetted, hogy ez a te területed, folyamatosan fellengzősködsz… bár örömmel látom, hogy ez kezd csitulni. Ha csak nekem játszod az eszedet, akkor köszönöm a megtiszteltetést… de mintha az előbb mondtad volna, hogy illik magadat adni. Vagy ez csak ÁK-ra vonatkozik? Tudod neki ki kell vívni a tiszteletét. Nekem sikerült egy harc során, de te ugye nem harcolsz. Ha nem szoktál bunkó lenni… akkor kérlek velem se viselkedj úgy. Nem hiszem, hogy kiérdemeltem volna.
És Timidus elkapja a macska tekintetét is, ahogy Anatot figyeli. Nehéz nem észrevenni, és a sárkány úgy hiszi, hogy a cica szégyelli kimondani, hogy kedveli a srácot.
-És arra is vigyázz, hogy miként beszélsz Anatról, és Chanról. Álomkelő tiszteli az idomárját, és elvárja a tiszteletet mindenkitől. Ez csak egy jó tanács. Tudod van akiket egyszerűen csak levegőnek néz. A vizes izét pedig Shu már elmondta. A tigrisek szeretik a vizet, te pedig tigrisféleség is vagy ezekszerint. Legalább is a képességedből adódóan. Egyébként készülnek valami zenélésre. Megyünk mi is?

by **Halász Alex** Hétf. Feb. 24 2014, 17:43

Nah, megköszönte. Jó lenne végre tényleg kislányként tekinteni rá, és nem újabb potenciális majomnak. wtf

Vagy csak túl sok marhával találkozott magyarországon? Rolling Eyes

A kis paranoiás. :3 Szóval ott tartunk akkor, hogy Alex drága kezdi elfogadni a sorsát, és belenyugodni, hogy az embereket nem lehet megváltoztatni, legalább is ilyen drasztikusan és hápogva a dühtől biztosan nem. Razz

Persze a szöszi nagyon is jól tudja magáról, hogy nem jó szónok. Sokszor húzza fel magát szinte semmiségeken, és azok a fejek amiket vág hozzá, érdekesebb, mint amit mondott, tehát a legtöbben még csak nem is figyelnek oda rá. -.-
Végül a lányka visszaül a helyére, de ekkor Alex is észreveszi, hogy mindenki megevett. Akkor végül is mehetnek fel. Még összeszedi a tányérokat, és beteszi a mosdóba. Kinyitva a csapot mellé önt "mosogatót", és már minden szépen csillog. Legalább olyan kényelmes mint a mosogatógép. Cool

Aztán a többiek után indul. Nem tartott sokáig a kis mosogatás. Elhaladva Aldo mellett azonban megáll és megsimizi a cicát.
- Iii neko ga ^^ -
Buksisimi a nekonak, mjad a kezére veszi a kajmánt. Jobb ha nem hagyja szabadjára ezt a kis szörnyet. Felérve Már lehetett látni Junt is. Hozta magával a saját gitárját. Kissé megkocogtatva Anat vállát, előrébb lépett.
- Elhívtam Junt is. Azt mondta, hogy tud gitározni, és abból jöhet kettő három is. A legutóbbi zene számunkhoz meg kell is egy ritmus gitáros. Surprised

Meg Ayatot is a basszus gitárhoz, remélem eljön. Suspect

A következő pedig Gilbert lesz. Cool

Egész jól zongorázik. :] -
Széles mosoly. Valahogy ebben a kis zenélésben látott egy olyasmit, ami összehozhatja az Artes tagjait. Még inkább egybe kovácsolhatná. Hiszen ha mindenki együtt zenél, az lenne a legjobb csapatépítő tevékenység és nem utolsó sorban élvezetes. ^^
Ajtó nyílik. Mindenki elfoglalja a helyét. Kis hangolás, aztán betoppan a kígyós csávó. \o/ Alexnek felderült az arca. Tudott hatni az idomárra, és habár csak úgy, hogy Ayato isteni játéka nélkülönözhetetlen, csak sikerült. Cool

Shukaku chan mellé lett végül helyezve a kis Kajmánszörnyi.
Elsőre a ritmus gitár és a basszsus lépett be, és indította el a zenét, azaz adta meg az alapot. Aztán Anat solo játékával folytatódott, majd ahogy Alex belekezdett a dobba, az egész egy nagy dallammá nőtte ki magát.

by **Anatole Saito** Hétf. Feb. 24 2014, 20:16

A játék itt folytatódik tovább, az Aldos részt viszont még itt fejezem be:

- Pfcöhh... - szakad ki a leginkább fújásra hasonlító hang Aldoból Timidus felsorolását hallva. - Egy. Nem támadtam meg, csak megkergettem kicsit, hogy tudja hol a helye. Kettő. Nekem ne akard bemesélni, hogy te nem szoktál félni az ismeretlentől! Három. Asse tudom mi az a fellengizé, nemhogy olyan legyek Figyi, szerintem ne szaporítsuk a szót. Te olyan jól nevelt pet típus vagy én pedig szabad szellemű mob. Sosem fogunk ugyanúgy gondolkodni a dolgokról, de miért is kellene. Mindenesetre kösz a tippeket, majd ha kedvem tartja, akkor esetleg átgondolom. Most pedig ha nem bánod pajti, akkor lépek, mert egyrészt veszettül mosakodhatnékom van már, másrészt a bohóc és az idióta kornyikálni fog... khmm.. akarom mondani, Anatole és az együgyű barátja zenét imitál, de az én érzékeny fülecském nehezen fogadja be az ő lármájukat. - Úgy tűnik a ne beszélj lenézően a gazdádról résznek volt némi foganatja. Alex simogatását is jólesően fogadja, kényeskedik neki egy sort, ahogy illik, de hamar megunja a dolgot. Azt pedig már végképp nem akarta mondani Timidusnak, hogy van egy harmadik oka is a távozásának. Történetesen be van rezelve a kajmánszörnytől is, a groteszk mosolyától feláll a szőr a hátán. pale

Sokkal jobb időtöltésnek ígérkezik most az onsen vízének összeszőrözése, minthogy azzal a lénnyel egy helyiségbe legyen bezárva. Timidus pedig túl okos, nem talál rajta fogást... lehet mégiscsak mondott olyanokat, amin el kellene gondolkoznia Aldokának pancsolás közben? Rolling Eyes

by **Anatole Saito** Pént. Nov. 14 2014, 22:47

--- Innentől új Limen ---

by **Shukaku** Hétf. Nov. 24 2014, 13:35

A képesség ugyan meglepetésként érte őket, mármint a hatása, és persze az új jövevény is, akit Shu egyelőre titokban szeretett volna tartani, és nem is nagyon szándékozott behozni őt az Artes céhházba, de Timidus természetesen nem sokat teketóriázott azon, hogy miként használja ki teljes mértékben ezt az új adottságot. Na persze azt azért megemlítette Shunak, hogy ha annyira jóban van az ő Kayaba Bácsijával, hogy levelezgetnek is –és a sárkány még nem is tudott a válaszlevélről-, akkor igazán szólhatna neki az idomár az ügyben is, hogy neki ideje elérnie a felnőtt kort, hogy megkaphassa az utolsó képességét, és ezzel méginkább eredményesen védhesse a kislányt, ha már ő egyszer kapott képességet az újabb tízesátlépésnél. Na persze Timidus azt sem tudta, hogy Shu egyáltalán nem szerette volna, hogy fejlődjön, mert nem volt abban biztos, hogy ha még nagyobb méreteket vesz fel a pet, akkor elfér-e majd mellette az ágyon, és két év megszokott jólét után nem nagyon akaródzott neki egyedül aludni. Mindenesetre lényeg a lényeg, a tervekkel a céhvezért kellett megkeresni. A kopogás az ajtaján most talán nem rémisztette meg a fiút annyira, hiszen nem volt tökéletesen pontos, mint amiképpen Timidus szokta, és még hang is társult mellé, hogy a céhvezér biztosan kinyissa az ajtót.
-Szia Anat, mi vagyunk. Csak egy rendelést szeretnénk odaadni, és gondoltam jobb, ha személyesen adjuk át.
És amennyiben a céhvezér ajtót nyitott, úgy mindketten meghajlással köszöntötték, majd Shu át is adott egy kis csomagot, és egy listát.
-A csomag az meglepi, majd akkor bontsd ki, ha egyedül leszel. A másik pedig az új képességünkkel kapcsolatban egy kis kívánság. Kayaba Bácsi megengedte nekünk, hogy váltogassuk a szintjeinket, persze csak lefele, hogy könnyebben taníthassuk a kicsiket, mehessünk velük küldetésekre, meg ilyesmi. Viszont kisebb szinten nem jók a mostani felszerelések, úgyhogy csináltunk egy listát, és szeretnénk, ha beszereznéd nekünk amik rajta vannak. Nem tudom, hogy mi mennyibe kerül, de majd kifizetjük, ha minden megvan.
És amennyiben Anatole elolvasta a papírost, azon a következők szerepeltek:

Kód:: Bronz Vért Egyedi Acél Megváltó (2 FK - 2 E - 2 SP - 30 P) Egyedi Minotaurusz Sisak (2 E - 1 FK - 8 P) Mokaszin Surranó Hősi Köpeny Egyedi Szélvész Köpeny (6 GY - 2 K - 5 FK - 5 P) Tünemény Gyűrű Harmat Gyűrű

Ha pedig a csomagot is kibontotta abban egy kis meglepi nasi volt Aldonak, na meg persze süti Anatnak is.

by **Halász Alex** Vas. Jan. 18 2015, 23:08

- Suman, kérlek bocsáss meg a kiakadásom miatt. Olyan forró fejű vagyok. >< De beszélnem kell veled. Van mit elmondanom. A többieknek is elmondtam már.
Utolérte valahol félúton, vagy már csak az ajtónál. A lényeg hogy megvolt végre. Megnézhette volna a térképet is, de elfelejtette, mint mindig. Beszélt. Gesztikulált, a tőle megszokott hevességgel és lelkesedéssel. Nem a csalódottság vagy a harag, hanem az a színtiszta vágy hajtotta, hogy az Artes ne csak olyan legyen mint "régen" mert régen se volt olyan húúú de jó, csak el voltak mint a befőtt, hanem sokkal jobb!
És ezt nem érezte Timidus vagy Anat céhüldözős elméletében de volt a saját buksijában valami, amit annak érzett.
Sokat mesélt. Elmondta a randijukat is Hinarival. Hogy vett neki egy medált és a fagyit, meg a csókot, meg a pokrócot. Sőt, az első nagy csókról is tett említést, a ktjuknál, mikor volt az nagyon ijesztő fájdalom.
Szinte rögtön bevallotta a fájdalomérzetet is. Mesélt az elsőről, arról, hogy Hinari találta meg és védett övezeten belül is fogyott az élete, de "Hál'Istennek most már ilyen nincs"
Aztán rátért újra a Tenkás dologrra, Kuromajo ágyas, csonkítós, őrült jelenetére, hogy milyen gusztustalan játékot kellett játszaniuk Hinarival.
És azt is, amit Hinarinak mondott abban a kis fogadóban.

Most, még ha céhekbe tömörülve is, sokkal inkább harcolunk egyénenként, mint csapatban. Ami pont a lényege lenne egy céhnek. Ha most...
.... ha most meghaltunk volna, a barátaink meggyászoltak volna, talán meg is próbálják bosszúlni. És ha sikerül nekik minden visszaáll a helyére. ... De nem így, ha egy összetartóbb Aincradért küzdő közösség tagjaiként halunk meg.
Csúnyán hangzik, hogy bármikor meghalhatunk, de ezen nem változtathatunk. És így ~ szerintem ~ nem is befolyásolhat minket.
Nem akarok meghalni. Pont ezért szeretném ha összefognánk.
A gyilkosok sem buták. Ahogy látják a fejlődést, visszahúzódnak. Nekik sem hiányzik több céh együttes haragja egy sérelem miatt.

Elmondta szinte majdnem szó szerint azt, amit a gyűlésen a többieknek, miután kiment Anat a dojoból. Elmondott mindent. Az Artes él, és az Artes a legjobb kiindulópont ennek a kezdeményezésnek. Ő pedig hiszi, hogy Anat támogatni fogja. Persze elmondta azt is, hogy szeretne minden akarata ellenére elmenni pár hétre pihenni és nem stresszelni, a fájdalomérzet erősödése miatt. És még itt nem is tudta, hogy van még rosszabb is. Napok esnek ki...
- Azt hiszem sokkal több de kisebb gyűlést kell szerveznünk, egy-egy témát kivesézve majd megemésztve pár nap alatt...és így tovább. Azokon ott lennék, Hinari is menne bossolni, csak úgy érzem, hogy ha nem állok meg szétesem. Érted? Még én se nagyon. Olyan fura. o.o....

Hivatkozások
első fájdalomérzet
KT
Bonds
rainbow
dojo

by **Anatole Saito** Kedd Jan. 20 2015, 19:52

Nem tettem mást, csak bólintottam és szorosan megöleltem a barátom. Ebben az egy ölelésben benne volt minden érzésem: a bajtársiasság, a féltés, az aggódás, a büszkeség, a bosszúság, a leharapomafejedhamégegyszerilyenhevesbaromleszel és persze a beleegyezés is. - Vigyázz magadra és hívj, ha kellek! - Aztán megveregetem a vállát és útjára eresztem. Egyszerűen úgy érzem, nincs miért magyarázkodni, ha higgadtan átgondolja a dolgokat, akkor maga is rájöhet, hogy nem eltiltani akarom Hinaritól vagy a JL-től, mindösszesen arra kértem, hogy legyen óvatos. Most már bizonyos vagyok a hallottak alapján abban, hogy vadásznak ránk...

by Ajánlott tartalom