Hermit vs. Askr

by **Askr** Csüt. Május 09 2013, 18:30

Fáradt nyújtózás közepette próbáltam elég energiát önteni magamba a mai naphoz, miután Hati sikeresen felzaklatott a legmélyebb álmomból. Persze a démonfarkas kölyök kimondottan kipihente magát és olyan vidáman szökdécselt mellettem, mint egy bolondos őzike. Fogak nélkül - mert általában harcon vagy evésen kívül nem is használja őket - vigyorgott, mint a fakutya.
- Most persze örülsz, de ha én rúglak meg alvás közben, akkor már a fülemet is rágod, mi? - kérdeztem tőle morcosságot színlelve. Nem haragudtam rá túlságosan sokáig, főleg nem ilyen apróságon, de kíváncsi voltam a döbbent kis képére. Megálltam és vártam, hogy észrevegye a hiányomat. Csupán negyed perc forgása alatt esett le neki. Ahogy vártam, rubinvörös szemeiben a meglepettség tükröződött. Kérdően oldalra billentette fejét, füleit idegesen hegyezte, ám közben kutya módjára lihegett. Igazán furcsa és ellentmondásos arckifejezést vágott, amin majdnem elröhögtem magamat. Fegyelmezetten, fapofával tekintettem el, mintha tényleg megsértődtem volna. Hati nagyot nyüszítve rohant a lábamnak, idegesen ráncigálta a nadrágom szárát, mint holmi rongydarabot. Igyekeztem még arra sem kirendülni színlelt komolyságomból és folytattam a távolba való merengést mindaddig, míg a pet már tényleg kezdett kiborulni. Gonoszul kacagtam és magamhoz emelve a farkaskát, arcát a homlokomhoz dörzsöltem.
- Te kis hülye... - mormoltam a fülébe vidáman, majd letettem a földre. Csupán hosszú másodpercekkel később kapcsolt és akkor is csak pislogott, mint hal a szatyorban. Sóbálvány módjára állt ott, de mire füttyentettem neki, felocsúdott ebből a fura megdöbbent állapotából. Visszavett lelkességéből és úgy lépkedett mellettem, mint ahogy szokott. Nem kellett tartania attól, hogy ilyesmi komolyan megtörténjen. Képtelen voltam úgy haragudni rá, hiszen egyrészt még gyerek volt, másrészt a barátom. Belső elmélkedésem közepette majdnem megbotlottam egy labdában. Kezembe vettem, alaposan szemügyre vettem, majd elkezdtem játszadozni vele. Pattogtattam, az ujjamon forgattam, dekázgattam, végül olyan messze rúgtam, ami erőmből tellett. Hati csillogó szemekkel nézte, ahogy a labda eltűnik a szemünk elől. Csak mertem remélni, hogy így, a Kezdetek városának kellős közepén senkit sem rúgok fejbe, ezáltal valakit jól magamra haragítsak.

by **Hermit** Pént. Május 10 2013, 21:18

* Szokásához híven csak sétált a főtéren. Mindig megnézi, hogy van-e valami különleges küldetés meghírdetve, de mindegyiket legszívesebben a kukába dobná. Vagy csak gyáva lenne? Az is lehet. Túl alacsony szintűnek érzi magát, hát persze, hogy az, nem volt sok esélye eddig fejlődni. De egy újabb Bugnak köszönhetően sárga már az indikátora, nem vörös. Ki tudja, mit akar még vele játszadozni Kayaba, jobb ha kihasználja a lehetőséget, és sok KT-t lenyom. Megakadt a szeme egy srácon, aki a kiskutyájával sétálgatott.*
~ Nahát, őt ismerem. Közös démonvadászat. ~
* Rögtön megjegyezte a farkaska képességét, mert az nagyon különleges volt számára. Érezni mások érzéseit? Az már csak hab volt a tortán, hogy azoknak a démonoknak is voltak érzéseik. A srác talált magának egy labdát, azzal játszadozott. Hermit egy ház mögül leste őt. Ügyes volt a fiú. Hermit meg tudja mondani, mert ő maga is jól focizik. Egy utcagyerek ne tudna? Majd a srác, aki talán a küldetésen még be sem mutatkozott, vagy csak Hermit nem jegyezte meg a nevét, elrúgta a labdát, pont Hermit felé, de egy fiatal lányt eltalálva. Az a lendülettől, ahogy a labda a fejét találta, hasra esett. Hermit megcsóválta a fejét, s a labdához sétált, ami a lány mellett gurult. Lehajolt érte, s ő is forgatni kezdte az ujján. A lánnyal nem foglalkozott, közelebb sétált a fiúhoz.*
- Nahát, látod milyen balesetet lehet okozni egy kicsi kis labdával?
* Végre a kutyás fiúhoz ért. *
- Mit szólnál egy kis passzolgatáshoz?
* Mosolygott rá kihívóan. Majd leejtette a labdát, de lábfejével megfogva átdekázta társának, várván, hogy mit kezd vele.*

// Ez már a Gyűlölet démonjai küldi után legyen. De csak csínnyán az utalgatásokkal, mert ugye még nem tudjuk annaka végét. //

by **Askr** Szomb. Május 11 2013, 20:46

Szinte reszketve vártam, ki fog panaszkodni a labda miatt, de szerencsére senkit sem találtam el... vagyis azt hittem. Egy kislányt, akit mellett egy ismerős arc bukkant fel. Nem tudtam nevet kapcsolni hozzá, de szemernyi gondolkodás után végre beugrott: Rózsavölgy. Habár a küldetésről visszaléptem. Az ismerős felvette a labdát, megpörgette az ujján, majd közelebb lépett hozzám. Korábbi megjegyzésén zavartan vontam meg vállamat és már én sem foglalkoztam nagyon a lánnyal. Volt egy-két csípős kijelentése, de levegőnek néztem. Csupán Hati foglalkozott vele és ment is volna vigasztalni, de figyelme az ismerős idegenre összpontosult.
- Csak nem a rózsavölgyi dalos pacsirtához van szerencsém? - kérdeztem tőle barátságos célozgatással, majd elfogadtam a "kihívását" és átvettem az átdekázott labdát. - Benne vagyok!
Egyidejűleg a térdemen dekázgattam, majd fejelgettem, végül visszapasszoltam a dalos pacsirtának. Kissé furcsa volt akkor, hogy csak talonra elkezdett muzsikálni egy olyan komoly helyzetben, mint abban a démontámadásban, de így utólag még vicces is volt. Csak a nevét nem tudtam, pedig gondolkodtam, hátha akkor megmondta. Nem, semmi sem derengett, vagy csak én nem emlékeztem rá? Még azt sem tudtam. Az elmélkedéses játék közepette Hati mindvégig hátul maradt, szépen a helyén ült, mint egy jól nevelt eb és kivételesen nem is volt vásott farkas.
- Azt hiszem, akkor nem is volt alkalmunk bemutatkozni egymásnak. Én Askr vagyok, ez a rosszcsont itt Hati, a démonfarkas. - kezdeményezte a bemutatkozást, majd eszembe jutott valami más is. - Ha már itt tartunk... nincs-e kedved egy barátságos erőfitogtatáshoz?
Inkább várattam a felkérés küldésével, hogy megbeszélhessük a részleteket és ha egyáltalán belemegy-e. Hati viszont már lelkesen csóválta farkát, annyira örült volna egy kis küzdelemnek, ami bejáratná az agyarait.

[Részemről oké. Smile

]

by **Hermit** Hétf. Május 13 2013, 10:43

*Azt hitte, a fiatal srác majd rosszallóan néz rá, amiért nem segítette fel a lányt, de az sem foglalkozott már a lánnyal. Végre egy flegmatikus alkat! Vagy csak tettetné? Majd kiderül később. Tehát átpasszolta társának a labdát, aki szívesen fogadta, s ismét eljátszadozott vele. Majd Hermit újra visszakapta. *
- Pacsirta? Na igen, annak a szép lánynak muszáj volt énekelni valamit.*
* Kacsintott is egyet. Most nem volt rajta köpenye. Így nem annyira a titokzatos, hanem a menő énjét vette fel. Még ő is dekázgatott egy keveset, majd megfogta a labdát a kezében, úgy felelt.*
- Üdv! Én Hermit vagyok.
*Majd jött a felkérés. Szereti, ha valaki más ajánlja fel, amit ő szeretne. Így kevesebbet kell beszélnie, kevesebbet kell mutatnia magából. Úgy tett, mint aki morfondírozik a dolgon.*
- Legyen. De előre jelzem, még kezdő vagyok.
*Majd narancs indikátorára mutatott.*
- Ez meg ne zavarjon be. Mikor a mobokat gyakoltam, egy kislány futott felém, s véletlen eltaláltam. Pff... eléggé figyelmetlenek ezek a totyogósok, még rájuk is vigyázzon az ember!
* Mondta enyhe felháborodással a hangjában, de aztán rávigyorgott társára.*
- Fél életes küzdelem megteszi.
*Majd a labdát eldobta valamerre. Neki már nem kell.*

by **Askr** Kedd Május 14 2013, 15:52

A dalos pacsirta, Hermit végül viszonozta a bemutatkozást. Örömmel fogadtam a petemmel, hogy szívesen kiáll ellenünk. Nem érdekelt különösebben, hogy kezdő, mert még így is jó, ha volt, akivel kiállhattunk. Meglepődve láttam, hogy ellenfelemnek narancssárgára színeződött az indikátora. Az okot is megmagyarázta, bár az "kissé" leblokkolt. Még ő volt felháborodva, amire furcsállva billentettem oldalra fejemet.
- Benne vagyok. Fél életes. - értettem Hermittel együtt, mikor felajánlotta ezt a lehetőséget. Nos, nem tudom, hogy a fél életig tartó küzdelem jó ötlet-e, de belementem. Hati elég nagy sebzéssel bírt és ezt nem tagadhattam le, hogy átlagnál kicsivel erősebb is volt. A fekete démonfarkas végül elég nagy magabiztossággal lépett elém és kihívóan vakkantott egy nagyot. Látszólag nem tervezte az átváltozást. Részben örültem neki, elvégre nem akartam minden poént lelőni a játék elején. Hati majd biztos rá akarja hozni a frászt Hermitre a szörnyeteg alakjával. Félbukta, mert már láthatta, a küldetés során, de annak különlegességét viszont még nem. Jó alkalom, ha rossz helyzetbe kerülnék, viszont az övét sem láthattam. Annyi baj legyen, legalább meglepetésszerű harcnak nézhettem elébe. Amint a labda elrepült és nagyot koppant a földön, a harc kezdetét vette. Egyelőre csak Hati indult meg, hiszen sebzésem híján nem nagyon tudtam mit segíteni a démonfarkasomnak a küzdelemben. Legfeljebb annyit tehettem, hogyha Hermit támad, elkerülöm a támadását. Bár kasztjáról vagy egyéb trükkjeiről fogalmam sem volt. Ezt a meglepetés erejére és Hatira bíztam. A koma pedig elég vadul vetette magát Hermit felé, taktikai megfontolások nélkül, a nyers erejére támaszkodva, egy harapással igyekezett lefaragni a férfi életpontjaiból. De vajon Hermit tartogat-e valami váratlant?

by **Hermit** Hétf. Május 20 2013, 08:31

*Mindig is érdekelte, milyen lehet egy pet ellen harcolni. Egy kutyus ellen... Nem, eszében sincs lenézni az állatkát, hisz ki tudja, mekkora a sebzése. Hermitnek kevés. Az biztos. Ezért KT-zik, hogy végre fejlődhessen igazán. Amint lejárt az idő, a kutyuli már rá is rontott. Nemigazán tudta kikerülni, az már rá is akaszkodott. És vége volt. Megjelent a felirat Askr fölött, hogy nyert, Hermit meg vesztett. A srác felnevetett.*
- Azt hiszem, ellened jobb lesz, ha maradok a focinál. Magas a szinted, vagy beszereztél valami jó cuccot?
*A kérdés költőinek is hangozhatott, de igazából várta a választ.*
~ Két HP-m maradt. Hát... tényleg itt lenne az ideje egy kis exp szerzésre. Meg most már szereznem kellene cuccokat... Csak ahhoz nyersi kellene.~
* Megvonta a vállát.*
- Hát, köszönöm a párbajt!
~ Úgy tűnik, vele nem gyakorolhatom a petes harcot, amíg nem szerzek több exp-t. ~
* Elsétált a labdáig. Nem dobta messzire, így nem kellett sokat mennie. De aztán egy hatalmasat rúgott egyenesen ellenfele arca felé. Kíváncsi volt, kivédi-e Igazából remélte, hogy igen. Nem az volt a terve, hogy "bosszúból" megalázza. Egyszerűen csak az volt az egésznek a lényege, hogy így még nem kell elmennie. Hogy miért nem akar távozni, mint mondjuk Yuichinál? Talán, mert idegesítette az a srác. Más volt, furcsa volt. Askr meg mintha kicsit jobban hasonlítana rá. Ezért kedveli a társaságát.*

by **Askr** Hétf. Május 20 2013, 10:03

Kissé meglepődtem, hogy amint Hati Hermitre vetette magát, már vége is volt a küzdelemnek. Ahogy én magam elé pislogva néztem, mi van, a kis démonfarkas annál inkább ujjongott, amiért győzelmet aratott. Hát azért valamennyire csalódtam: még a férfi különleges képességét se nézhettem meg magamnak, de ami nem késik, az nem múlik. Hermit kérdésén azonban egy pillanatra gondolkodóba estem, aztán vállamat megvonva feleltem:
- Hát igen, volt időm és aranyam elegendő tárggyal felszerelnem magamat. Magas szintről szó nincsen, még csak a második szinten járok... egy ideig tényleg jobb, ha csak focizunk. - itt felnevettem.
Még mindig megrökönyödve néztem petemet. Peckesen feszített, kihúzta magát és fejét a szokásosnál is magasabban tartotta, ahogyan a normális farkasok között is az alfák. Valóban bizonyított erejéből, bár a küzdelem nem tartott tovább néhány másodpercnél. Elmélkedésemből Hermit zökkentett ki a búcsúzással.
- Viszont! És vevő vagyok egy visszavágóra, hogyha fejlődtél! - kacsintottam egyet, majd intettem Hatinak az indulásra. Azonban a farkaskölyök idegesen vakkantgatott és látszólag arra kért, hogy forduljak meg. Úgy tettem. Hát mit látok? Hermit egy erőteljes labdabombával akart meglepni. Igazából el akartam kapni és valamennyire sikerült is fékeznem azt a nagyobb erőt, de annak lökőereje a földre küldött. Összeszedtem magamat és felálltam. Kihívóan mosolyogtam Hermitre.
- I'm watching you! - mormoltam viszonzásul, majd sarkon fordultam Hatival és távoztam. Ilyen emberrel nem mindennap lehet találkozni. Bár kiakadtam azon, hogy "véletlen" folytán megölt egy kislányt. Az, hogy hazudott-e vagy sem, nem tudtam eldönteni. Minden esetre az indikátora erről árulkodott, bár nem tudtam, minek vagy kinek higgyek. Igazából nem is foglalkoztatott túl sokáig. Azért kíváncsi leszek, hogy megfontolja-e a visszavágó ajánlatát...

by **Hermit** Hétf. Május 20 2013, 10:28

* Zavarta ez az egész dolog. Honnan szerzett a srác máris ilyen nagy értékű kiegészítőt, miközben csak második szintű? Jó, jó, neki is lenne már pénze cseppkövet venni, ráadásul kettőt is, de hallotta, hogy az egyik fegyverkovács ingyen elkészítteti, ha a nyersanyagot odaadják neki. Így igazából nyersanyagra vár, hogy szerezzen. De ha ez még sokáig nem lesz meg, kénytelen lesz megvenni teljes áron a fegyvert. Vagy jobban megérné, ha a nyersanyagokat vásárolná meg? Majd meglátja, hogy lesz jó. A lényeg, hogy a srác visszavágót akar, amire Hermit bólint.*
- Amint kész vagyok rá, meglesz.
* Ezután volt, hogy távoztak, de Hermit még Askr felé rúgta a labdát. Hát, kicsit viccesen alakult a dolog. Hermit rá mosolygott, s hüvelykujjával felfele állva ökölbe szorította a kezét. Reméli nem veszi a srác ellenséges megmozdulásnak a labdarúgást. De már távoznak is. Így ő is távozik, miután flegmán rándított egyet vállán.*
~ Érdekes ez a figura. Jobb ha szemmel tartom én is. ~

//Köszönöm a játékot! //

by **Cardinal** Hétf. Május 20 2013, 18:56

Ossu!

Jobban jártatok volna egy focimeccsel Very Happy

Kurta párbaj lévén nem tudok sokat adni, csak 15 xp-t és 40 aranyat. Lezárom a küzdőteret!

by Ajánlott tartalom

Hermit vs. Askr

Hermit vs. Askr

Re: Hermit vs. Askr

Re: Hermit vs. Askr

Re: Hermit vs. Askr

Re: Hermit vs. Askr

Re: Hermit vs. Askr

Re: Hermit vs. Askr

Re: Hermit vs. Askr

Re: Hermit vs. Askr

Re: Hermit vs. Askr