Hermit vs Ren - Bakemono

by **Ryuninji Ren** Hétf. Jan. 06 2014, 22:24

- Veeeeh… unalom…unalom és végtelen nagy unaloooooom. – kiabálom ki magamból, miközben Nyster parkjának egy padján fekszem, szinte hempergek. Komolyan mondom ezért kár volt felkelnem. Eljövök egy népszerű városba, meg minden, hogy majd találok itt valami érdekeset, aztán semmi? Reginald is itt van valahol, de felrepült, hogy elűzze az unalmát. igen, ez gyakori probléma nálunk. Ő a petek királya, mindközül a legerősebbik és én túl erősek vagyunk a többiekhez képest. Hiába kutatok olyan személyek után, kik felérnek hozzám, kikkel összemérhetném erőmet kiszórakoznánk magunkat egy harcban. Egy harcban, melynek kimenetele nem dől el rögtön az elején… tiszta gáz párbajaim voltak mostanában -.- Ráadásul egy értelmes küldetésen sem voltam egy ideje… Ez mondjuk nem akkora baj, nem bánnám, ha beérne egy-két player…
Kínomban nem tudok már hova forgolódni a kis padon, így felülök és unott tekintettel vetek egy pillantást a körülöttem lévőkre, akik gondatlanul sétálgatnak, trécselnek meg ilyenek…
- Huhh…. – sóhajtok egy nagyot. Ez a világ is szürkévé változott, ugyan úgy, mint régen a kinti. Semmi izgalom, semmi kihívás, senki hozzám hasonló… Az ilyen napokon tisztára elkedvtelenedek… Talán meg kellene próbálkozzak egy bossal? A bossok erősek, és ha egyedül megyek be, nem lesz senki sem láb alatt, nem lesz olyan, aki hátráltat, ki miatt vissza kell fognom az erőmet, hanem kiereszthetem mindet és teljes erővel harcolhatnék *-* Micsoda királyság lenne már? *-*
Veeeh, akkor nekem kellene megtalálnom a boss fészkét és ezt megtartanom magam. Ahhoz viszont járnom kell a kazamatákat…. pffff… a kazamaták unalmasak… csapás, csapást követ, szörny, szörny után esik darabokra… én meg csak hadonászok, vagy ami rosszabb, sétálgatok Reginald mögött, míg ő kiéli vágyait a gyenge teremtményeken… Ez sehogy sem jó…. Hehhh…. Nincs más választásom, mint kihívni azokat, őket kik mögött sokan állnak és követik őket. mindegyikkel megküzdöttem már, de az nagyon régen volt, vajon mennyit fejlődhettek? Felnőttek már hozzám? Hány csapást bírnának ki? Meg tudnának sebezni? Hehehe… kíváncsi vagyok.
- Omoshiroi - Egy kicsit visszatér a lelkesedésem, de tényleg.. ki mernek egyáltalán állni ellenem? :O Ha nem, drasztikus módszerekhez kell nyúljak Twisted Evil

Szórakozzunk egy picit, hehe
Azzal felveszek egy kis követ, mely lábam mellett pihen, és egyenesen belehajítom a tömegbe. Mennyi njk fog elrepülni, ha ekkora erővel dobom el? :O

by **Hermit** Kedd Jan. 07 2014, 12:15

*Nyster... Még sosem járt itt. Úgy sétált végig a parkon, hogy közben megérintett mindent.*
~ Majdnem olyan, mint az igazi... majdnem. ~
*Hermit kissé le van maradva. Mármint hiába telt el már jó egy év, ő még mindig azt vizsgálja, Kayaba milyen tökéletes vagy éppen tökéletlen művet alkotott. Megérintette a szobrokat, a szökőkutakat, néha csak úgy lehajolt, s a füvet is megérintette. Most eredeti alakjában mutatkozott, csuklyával a fején, de az most nem volt teljesen az arcába nyomva, nem bujdosott ő senkitől sem. Sárga indikátora azonban erősen virított. Eljutott arra a szintre, hogy más soha nem lehet zöld. *
~ Legalább már nem kell küszködnöm azért, hogy ne váljon zöldre. ~
* Nézett fel indikátora, amikor megállt az egyik padnál. Hátulról azonban kiáltást hallott. Valaki unatkozik. Megfordult, s látott egy szőke srácot hemperegni a padon. Hermit számára ez érdekes volt. Így leült a szemközti padra, s őt nézte, de nem túl feltűnően. Nézett jobbra is, nézett balra is. Valójában egy jó nagy tömeg választotta szét a két padot, ahol a két fiú ült. *
~Most hogy mondja... én is unatkozom. ~
* Sóhajtott egyet flegma szomorúsággal, majd az eget kezdte kémlelni. De annyit mocorgott az másik fazon, hogy mindig odaterelődött a tekintete. *
~ Ez is egy olyan típus, aki nem kerüli a feltűnést. ~
* Gonoszan elvigyorodott, mégsem tett semmit. Inkább úgy döntött, ő is lefekszik a padra, akárki akárhogyan is néz rá. Ugyanis Hermit is olyan volt, aki szerette magára vonni mások figyelmét. Épp csak letette a fejét a padra, egy kő repült el a fej fölött. *
~ Hupsz, ez majdnem betalált... ~
* Oldalra fordult, s egyértelműel le tudta venni, ki is volt a dobáló. Majd a másik oldalra fordult, hogy lássa, mit talált el a kő. Egy kiscsaj repült két métert. *
- Ááááááááááááááááááh, segítsééég!
* Sikítozott. Hermit felvonta a szemöldökét. Az egész tömeg odatorlódott, ahova a lány földet ért. Csak Hermit maradt a helyén. Újra a szőkére nézett, majd felült. *
- Látom, unatkozol.
* Kiáltott át. Majd elvigyorodott. Most már egyre jobban érdekelte a hapi, hogy vajon ki lehet ő. *

by **Ryuninji Ren** Kedd Jan. 07 2014, 21:41

Az a bizonyos kavics jó messzire száll, nem is látom, milyen messze járhat, mikor hallom a kiáltást. Ezek szerint célba talált, ráadásul egy lánykát. Hát micsoda szerencse, hogy ebben a világban nincs se fájdalom, se sérülések, maradandó hegek meg főleg. Valószínűleg nála is nagyobb az ijedtség, mint a baj, ezt teljesen biztosra veszem.
Mindenesetre én tovább ülök azon a bizonyos padon és innen figyelem a történéseket, ahogy mindenki körülötte értetlenkedik, hogy mi történt egészen pontosan, meg hasonlók… bevallom, egy kicsit vicces…
- Én…. segíthetek… - ajánlom fel a segítségem a lánynak, ha már segítségért kiáltott, hát na, én segítek neki, bár nem tudom, hogy pontosan miben is kellene a segítségem. Egyelőre maradok a padon és felveszek még egy icike-picike kavicsot, amit fel, le dobálgatok… Nézelődök, hogy merre is repüljön a következő, mikor valaki megszólít. Ráadásul pimasz módon semmi köszönés, semmi megszólítás, csak egy nyilvánvaló tényt közöl itt nekem. Ej, de fennhordja az orrát valaki, hogy hozzám így, ilyen formában szóljon. Komolyan nem tudom, hogy kinek képzeli ez magát. Ráadásul sárga indikátorral teszi meg mindezt? Nos, talán ez a szerencséje, mert ha vörös lenne az az izé a feje fölött, korántsem viselkednék vele ennyire udvariasan.
- Jah. – nézek rá egy pillanatra a válaszadásom közepette, nem kívánok neki túl sok figyelmet szentelni, hacsak nem próbálkozik ismét valami hasonló dologgal, bár abban az esetben hasonló lesz az eredmény is. Veeeh, itt senki nem tudja, hogy van egy szint, ami fölött már teljesen másnak számítanak az emberek? Elég enne csak rám néznie, és egy akármelyik másik player-re és máris látnia kellene a különbséget… Gáz, hogy nem tudja, hol a helye…
Nagyot ásítok, még a végén elalszom a padon, pedig nem kellene, már a kaviccsal való játszadozás sem köt le, nem is kell nekem…. fogom, és egy hírtelen mozdulattal eldobom a a szemtelen fiú felé, egyenesen a szeme közé célzok vele… vajon ő mekkorát repül majd? Elviszi a padot is, és ha igen akkor milyen messzire? Elég nyeszlett, szóval messzire szállhat, hála a rendszernek, mely ezeket a támadásokat védett területen blokkolja, dde röptet, hehehe....

by **Hermit** Szer. Jan. 08 2014, 20:38

* Jah... ennyi a válasz, jah. Hermitet egy cseppet sem zavarja. Az sem szokta érdekelni, hogy köszönni kellene, vagy sem. Ha tudná, kicsoda az az ember, akit megszólított, akkor sem szólította meg volna másképp. Neki egyre megy, ki kicsoda. A lényeg, hogy e flegma válasz után rántott a vállán, s visszafeküdt. *
~ Ahelyett, hogy a kijutásán bajlódna. ~
* Ekkor hirtelen az ő fején koppant az újabb kavics. Sejtette, hogy ez lesz, de ez megint csak nem zaklatta fel kicsi lelkivilágát. Sőt, jobb kedvre derült. Mivel feküdt, nem repült sehová, de az erő miatt beszakadt alatta a pad. Majd szépen pixelekre bomlott, s az ő alakját kikerülve csillámlott egy darabig, majd eltűnt. Kissé megilletődve nézte a látványosságot. *
- Nahát, ez az eső alkalom, hogy feje vágnak, s csillagokat látok.
* Mondta teljesen nyugodtan. De mivel a földön feküdt már, így inkább felült, s szembe fordult a szőkeséggel. Majd felállt, odasétált hozzá, leült mellé, felvett egy kavicsot, s nézegetni kezdte. Közben egy szót sem szólt. Majd ő is a tömegbe dobta. *
- Héé!
* Kiáltott fel egy férfi. Nem repült el, de előrelökődött. Hermit elvigyorodott. *
- Ez nem is rossz.
* Majd egy újabb kavicsot vett elő. *
- Versenyezzünk. Ki talál el többet?
* Majd még egyet bedobott a tömegbe, ugyancsak eltalálva egy illetőt. Az se volt különösebben nyugodt. Egy köpcös, nem túl jóképű férfi volt az, aki a hátán hordta kétkezes kardját. Majd mikor megfordult és rájuk nézett, Hermit Renre mutatott. *
- Ő volt.
* Mondta ártatlan tekintettel. *

by **Ryuninji Ren** Pént. Jan. 10 2014, 16:03

Az a kicsike kavics nem téveszt célt. egyenesen oda megy, ahova én azt akartam, annak ellenére, hogy nem távolsági harcos vagyok. De mit is vártam volna magamtól? Valószínűleg, ha szándékosan próbálnám elvéteni a dobást, akkor is betalálnék. Hajajj.. nem sok kihívás maradt ezen a világon… tiszta gáz.
Elnézegetem, amint a fiú alatt összetörik a pad és a pixelek közt hempereg. Elég égető lehet a részéről így végezni, bár nem látom rajta, hogy túlzottan zavarba jönne, mintha nem is érdekelné annyira a dolog. Úgy tűnik, hogy nem veszi a célzást… a kis szemtelen, ráadásul tovább próbálkozik a maga kis dumájával, amire én annyira vagyok kíváncsi, hogy nagyon… De tényleg, az minden vágyam, hogy ezt az ismeretlen alakot hallgassam magam körül.
- Dobtak. – javítom ki a srácot. Így tökéletesen helyes a mondata. Ha rendesen fejbe vágnám, akkor nem csillagokat látna, hanem repülő bálnákat, szivárvány pónikat, meg hasonlót, mintha be lenne tépve, ráadásul legalább egy hétig … ˇ^ˇ

Ez még nem minden, simán felkel és mellém ül, pontosan arra a padra, amin én korábban megtelepedtem… Ez a világ tényleg rossz hatással van mindenkire… már a bogarak is így elszemtelenedtek… Nos, mivel tartja a tisztességes távolságot és nem érintkezik velem, még az aurája sem, megkímélem életpontjait egy időre, míg tud viselkedni. És ő még csak nem is tudja, hogy mekkora megtiszteltetésben van része, de majd rájön… mint a többiek…. idővel mind rájöttek, hogy az emberi életek értéke között van különbség…. az emberek nem egyenlők, sosem voltak, sosem lesznek, ilyen volt a világ kint is, de itt bent még szembetűnőbb Suspect

Nem is kell sokat várjak, míg a mellettem ülő is felvesz egy kavicsot, és elhajítja a tömegbe… De gyorsan elkezdi majmolni az embereket. Bár megértem… mivel én, aki felette áll, ezt csináltam, ő is ezt teszi, hátha közelebb kerül az én szintemhez… pfff… na persze…
Tovább ülök nyugodtan, még egy rágógumit is előveszek, epreset természetesen, az a kedvencem és figyelem, hogyan éli ki magát ez a szemétdarab itt mellettem. Nagyon tetszik neki ez a kavicsosdi, mert megint eldob egyet, eltalálva egy újabb embert, aki nyilván nem örül ennek a tettnek.
Jellemző.. mivel látja, hogy nem bírna el vele, így rám fogja az egészet.. különösebben nem zavar. nem érzem úgy, hogy bizonyítanom kellene az ártatlanságom.. Ez a gorilla nem méltó arra, hogy magyarázkodjak neki… Ülök tovább, halál nyugodtan és rágózom, néha fújok egy lufit, ami ha kipukkan kezdem előröl a rágást… Tekintetem közömbös.. nem érzek veszélyt, nem látok benne kihívást, sem ellenfelet… Amennyiben közel jön, hogy keménykedjen, bal kezemmel lököm kicsit odébb, nem nagyon, egy olyan másfél méternyire. De ezt is akkor, ha megcsap a bűze…
- Nem kell közelebb jönni! – mondom közben nyugodtan, majd előveszek egy zsebkendőt és megtörlöm a kezem, amivel hozzáértem ehhez… majd nemes egyszerűséggel elhajítom azt.

by **Hermit** Kedd Feb. 04 2014, 15:42

* Hagyta elszállni füle mellett a kiigazító szavacskát, mely e pondró száját hagyta el, de egy csöppet sem izgatja, hogy hogy "kellene" mondania, azt, amit mondott. Úgy beszél, ahogy akar, mindennek meg van a maga oka, hogy miért épp azt a kifejezést használja, egy cseppet sem fogja izgatni, hogy volna helyes, vagy hogyan tetszene másnak. Ebből is legalább jobban megismerte a másikat. Egy senki! Egyébként sem a jelenlegi eset pontossága volt a lényeg, csupán a tény, hogy csillagokat lát. Áhh, ezek a pancserek nem értenek semmihez, csak az "izmuk" mutogatásához. Leült hát a srác mellé. Ezután történt a kavicsdobálós buli. Utánozni akarta volna a szöszit? Hát persze! Össze akart volna vele barátkozni? Egy csöppet sem izgatta a dolog, mit gondol róla a másik, vagy hogy örök haverságba jutnak-e avagy mégsem. Egy volt a fontos. Kialakítani az interakciót, valamiféle dialógust, kölcsönhatást. De ez a maszlag csak magával van el. Unja az életét, mert egy pancser. A nagy kődobálásnak meg lett a következménye. Közeledett a megsértett vadkan. Amikor látta, hogy Hermit Renre mutat, felé fordult. *
- Mégis hogy merészeled, te senki?! Ha bajod van velem, gyere és állj ki ve...
* Arrébb taszítódott. Hermit elvigyorodott, majd nézte a kis hős zsepis produkcióját. *
~ Kezd fájni a fejem. ~
- Ch, unalmas vagy!
* Felállt, s szembeállt Rennel. *
- Tudod mit? Mutatok neked egy trükköt...
* Máris elővett az inventorijából egy bögre forrócsokit. Nem ő készítette, vette, de hogy felidegesítse ezt a ganajtúrót, azért nem kár elpocsékolni. *
- Látod ezt a pohárnyi csokit?
* Majd elrakta az inventrijába, s ismét megmutatta a kezét.*
- Látod? Mármint, látod, hogy most már nem látod?
* Ostoba vigyor elhagyta a száját, majd ismét elővette a forrócsokit. *
- Nézd, megint a kezemben van. Látod? Ugye milyen érdekes?
* Majd hirtelen kiitta a poharat. Azonban hirtelen abbahagyta, s mindet, ami a szájában volt, Renre köpte. Csak úgy szépen sugárba jött a kis lötty a szájából. *
- Fuf, ez undorító volt. Látod? Már megint nincs forrócsoki. Hihi. ^^
* Majd megpróbálta az üres poharat Ren fejére tenni.*

by **Ryuninji Ren** Szomb. Feb. 08 2014, 19:34

Ez a vicces kedvű srác meg van róla győződve, hogy ezzel kiszúr velem, de el kell szomorítsam. Nekem egy ekkora állat sem kihívás. Sőt, még csak fel sem kell kelnem a padról ahhoz, hogy „elmagyarázzam” neki, mekkora a szakadék köztünk. Az a tipikus izomagyú, aki erőszakkal akar elintézni mindent… nem rossz egy megoldás, de ahhoz erő is kell, az övé pedig semmi az enyémhez képest. Egy laza kézmozdulattal küldöm el…. jóval távolabb tőlem. gondoltam.. lassú… nagyon lassú… Így akart ez nekem jönni? Szánalmas. Egy apró kéztörlésem után, megint megszólal a bajkeverő mellettem. Túl sok figyelmet nem szentelek neki, nem érdemes… csak lökje azt, amit lökni akar… majd az meghallgatja, akit érdekel.
Feláll majd odalép elém. Nem tudom mire készül, de ha így folytatja, akkor úgy jár, mint az a korábbi fazon, akit rám uszított… Elrepül pár méterre, hála ennek a rendszernek a védett helyeken.
- Nem kell… - egyáltalán nincs szükségem arra, hogy ez a pali játssza magát. Ha el akarja űzni az én unalmam, rettentően rossz irányba tart. A türelmem véges és nagyon gyorsan közelítek ahhoz a bizonyos határ felé.
Elővesz egy bögre forrócsokit és vitézkedik vele…. mutogatja…. már rossz előérzetem van… hát még mikor a fejére teszi… Nekem erre nincs szükségem…. pont menni akarnék, őt eltávolítva az utamból, amikor elkezdett inni…..
Ami ez után jött.. hát az kegyetlenül nagy pofátlanság… halvány sejtésem volt róla, hogy mire készül, de álmomban sem mertem volna remélni, hogy van mersze megpróbálni. Szerencsére van egy nagyon patent képességem… használom is… így a lökéshullám visszaküldi az ő arcába a kiköpött csoki egy részét.. sőt, még ő is elrepül vagy 6 méterre. Sajnálatos módon jutott nekem is a löttyből, mely lassan elpixeleződött. Arcomon megjelennek a düh jelei… egyből felpattanok a padról és felé veszem az irányt. Mire a nyomi szőke egyáltalán feleszmélne, Reginald már ott áll felette. Ő nem pipa, csupán harcra kész szinte máris. Én viszont majd felrobbanok…. A főnixem aranyszínű, melegséget árasztó tollazata lassacskán megy át éjfeketébe… Nem szólal meg, csupán „beleüvölt” Hermit arcába, jelezvén, hogy ő már harcra kész. Ekkor érek oda és próbálom megragadni a nyakánál, hogy felemelhessem.
- Ezek szerint elég erősnek érzed magad, hogy kiállj ellenem, HEEE?! – kérdezem ingerülten…. kitudja… lehet van benne némi erő, amiért megéri elpáholni…. egy verést, mindenféleképpen megejtek… nem menekülhet…

by **Hermit** Hétf. Feb. 10 2014, 15:54

//Mikor tette Hermit a fejére az italt? O.o Rennek próbálta a fejére tenni. //

* Mikor épp köpi ki a szájából az italt, a szőkeség valamit alkalmazva lökéshullámot gerjeszt, így Hermitre visszaszáll saját átka, s repül is egy jó pár métert. *
~ Nahát, repülök! \o/ ~
* Egyszerűen élvezet számára kiakasztani az embereket, mert azok mindenféle jóval megjutalmazzák. Az az őrült Asasel lelöki egy háznak a tetejéről, ez meg itt repcsizik vele. Hát nah. Olyan dolgokat élhet át félelem és kockázat nélkül, amiket a valós világban sosem élhetett volna meg. Ezért is jó ez a világ! Ezért is használja ki minden lehetőségét. Egyik háznak a falának csapódott, természetesen akik a közelben álltak, mind felfigyeltek a történtekre, s sustorogni kezdtek, s hangot adtak meglepettségüknek. Ekkor megjelent egy jó nagy madárka. *
~ Hjaj, ez nekem nagyon petnek tűnik. ~
* Elvigyorodott. Ha petje van, de ennek a fickónak egyedül is nagy ereje van, akkor a petjének biztos sokkal nagyobb. S ha ennyire erősek mindketten, akkor valószínűleg egy nagyon magas szintű játékosról van szó. Talán annál is magasabbról, mint gondolta először. Erre a gondolatra még szélesebben elvigyorodott. *
~ Így kell élni! ~
* Mikor a főnix a fejébe ordított, csak becsukta a félszemét, majd így szólt. *
- Nyugi madárka, el ne menjen a hangocskád.
* Ekkor jött is a ficsúr, s megragadta a nyakánál. Hermitnek esze ágában sem volt menekülni vagy védekezni. Hagyta magát. Hisz mi mást tehetne? De a vigyor levakarhatatlan volt arcáról. *
- Dehogy is! ^^
* Legyintett a kezével, miközben lógott kivégzőtisztje kezében. *
- Szerintem a lehető leggyengébb játékost választottad ki magadnak. ^^ Amúgy tudod mi a vicces az egészben?
* Hatásszünet. *
- Hogy oltárira pipa vagy, én meg csak röhögök a képedbe, s az égvilágon semmit nem tehetsz ellene. Fájdalmat okozni nem tudsz, ártani sem tudsz nekem. Hát nem bosszantó?! Hahhaaa...
* Nevetett fel. Majd mélyen az illető szemébe nézett, ha az még nem vágta hozzá a legközelebbi falhoz. És vigyorgott... mint a dísztök. *

by **Ryuninji Ren** Szomb. Feb. 15 2014, 21:58

//Mi a tanulság: ne postolj, ha nincs rá elegendő kapacitás \o/ *akk sose postolna Sad

* //

Ez a mitugrász nem tudja, hogy kivel kezdett ki. Az nem elég, hogy ilyen lekezelően bánik a kedvenc italommal, de hogy ezt az egészet az arcomra is akarta köpni….. ezzel túlment minden határon. Igaz, a javát ő maga kapta, nem én, de így is elérte az arcomat egy kevés, pont úgy, ahogyan őt fogja most a végzete... Egy túl nagyot taszított rajta a képességem, de nem gondolkodtam akkor… Mondjuk az sem biztos, hogy ennél jobban vissza tudnám fogni magam. Hiába, aki erős, az akkor is az, ha visszafogja magát. A szomorú csupán az, hogy még így, visszafogott erővel sem bírnak velem… főleg nem az ilyenfélék, akik még kötekednek is.
Időközben Reginald is csatlakozik, akit én egyáltalán nem hívtam, mégis megjelenik, ráadásul elég dühös… Hiába nőtt fel, azért a gazdi pet kapcsolat nem tűnt el… 8)Megsértették a gazdáját, persze, hogy bepöccen…. vagy.. bánja a forrócsokit, esetleg a balhét keresi -.-’’ nála nem lehet tudni.
Regivel nem törődve, felemelem ezt a senkiházit, akinek elég mersze van, a korábbi cselekedetekhez… szavai nem érdekelnek jelen pillanatban.. annyira felhúzott, hogy ezt már nem nagyon lehet hová feltornászni. A petem tolazata teljesen fekete lesz, majd ellepnek minket a fekete lángok, hogy magamra öltsem a legerősebb páncélom. Nem szándékos, hisz a düh vezérel engem is, és nyilván a madaram is…
A bárgyún nevető fajankót a falhoz vágom, de ezzel még nincs vége. Elkapom az egyik kezét, hogy a földhöz csaphassam.. még nem, még nem, még nem elég.. újfent a levegőbe emelet, hogy kicsit odébb újra megcsókoltathassa vele az utca hideg talaját… és megint, megint.. nesze-nesze-neszeneszensze //Hulk vs Loki Feeling XD \o/ //
Fogalmam sincs, hányszor tettem, mire lenyugszom egy kicsit, de kezét továbbra sem eresztem, sőt, még a másikat is megpróbálom lefogni, kicsavarnia háta mögé… A korábbi, eszeveszett csapkodásom lehűtötte a fejem, de korántsem annyira, hogy csak úgy, hagyjam elmenni a vigyorit… neeem… ilyet nem tehetek.
~ Nyírjuk ki >.< ~ mondja Reginald, aki időközben visszanyerte alakját és gyönyörű aranyszínű tollazatát.
- Az lesz…. – A főnixem rátapos a srácra, míg én előveszem a kötelmet az inventorymból, azután megpróbálom megkötözni a srácot, de nem csak a kezét.. az egész testét körbe-körbe, mint a rajzfilmekben szokták… jó szorosan Rolling Eyes

Ha sikerül, akkor megkötözve, a földön vonszolva megyek vele keresztül a városon >_<

by **Hermit** Kedd Feb. 25 2014, 12:56

* Természetesen valami látványos cuccossal rukkolt elő az idomár és a petje. Hermit csak felvonta a szemöldökét, de inkább flegmán, mint érdeklődve. Majd bumm, a falhoz csapták. Különös érzés volt. Nyomást érzett, érezte, hogy hozzávágódott valami keménynek. De az a bizonyos fájdalom, amit igazán éreznie kellene, nem volt sehol. Tehetetlen volt. Ha ellen akart volna állni, akkor sem lett volna semmi esélye. A földhöz vágták a karjánál fogva, majd újra és újra. Kiszökött a "levegő" a "tüdejéből". Lélegzett egy nagyot, de nem mozdult. Lehunyta szemeit, s hagyta, hogy megtörténjék az, aminek meg kell. Haloványan, mégis enyhén szomorkásan elmosolyodott. Már rég halottnak kellene lennie. Ilyenkor már ömlene a fejéből a vér, sőt elvesztette volna eredeti formáját. De mégsem. Most tökéletesen jól van. Nem fáj semmije, csak egy dolog van, megszökni nem tud. De nem is akar. Ha megtehetné se menne el. Élvezze csak ez a senki, hogy úgy bánik vele, mint egy szakadt ronggyal. Ha ettől az jobban érzi magát... Most lenyugodott egy pillanatra az illető. *
~ Kíváncsi vagyok, ki lehet ő... ~
* Bár mindig erre az érzésre törekedett, mégis nagyon ritkán sikerült elérnie... azt a belső békét, ami most szállta meg. Jó helyen van. Jó kezekben. Az történik vele, aminek meg kell történnie. Teljesen nyugodt volt. Nem volt halálfélelme, nem érdekelte semmi. De még mindig mosolygott. A madárka rálépett, talán azért, hogy meg ne szökjön. Ő? Nem akar ő megszökni! Ekkor valami különleges dolgot vett elő a ficsúr. *
~ Egy kötél? O.o. ~
* Elkezdett magában vihogni. Ahogy megkötözték a kezét, emlékképek villantak be neki. Majd a teste következett. Minden mozdulatra egyre több sötét kép villant be. Lehajtotta a fejét, így tűrte a kötözést, de már rázkódott a vihorászástól. Próbálta visszafogni magát. Szerencsére nem tört ki hahotában. Most nem akart. Majd a fickó elindult vele. Húzta maga után a városon keresztül. Hermit felkiáltott.*
- Gyia paci! Gyorsabban, gyorsabba! Nyihahaaa!!!! Mi ez a lassúság?! Tudsz te futni is! Juhúúú, kocsikázuuunk!!! ^^
* Váltott át cuki módba s látványosan élvezte, ahogy huzigálják őt a városon keresztül. Nézett jobbra, nézett balra, s úgy élvezte, mint egy kisgyerek a vonatozást. *

by **Ryuninji Ren** Vas. Márc. 02 2014, 16:01

Egy nagyobb mennyiségű feszültséget vezetek le a nagyszájú kölykön. Ennyi, nem tudok mit tenni ellene és jelen pillanatban még csak nem is akarok. Kis senki létére velem kezd… velem, egy pillanat alatt porrá zúzhatnám… Ha nem védett zónában lennénk, igen nagy erőfeszítésembe kerülne, hogy ne vegyem el az életét, idejében meg tudjak állni...
Miután kiadom magamból a haragom jelentős részét, megkötözöm a fiút, míg Regi szépen lefogja őt. Nem esik nehezemre, egyáltalán nem mutat semmiféle ellenállást, az idétlen vihogásáról meg igyekszem tudomást sem venni… még a végén olyat teszek, amit nem akarok.. annyira.
Miután megkötözöm, vonszolni kezdem magam után, keresztül az egész városon. A szövegelése nagyon is zavar, idegesít, mégsem szólok hozzá, helyette fütyörészek, olyan hangosan, amilyen hangosan csak lehet. Nem sietem el, szépen, lassan haladok, húzva magam után a zsákmányt… a célom már egyértelmű… a főtér közelében lévő tóhoz battyogok a csomagommal együtt. Reginald természetesen a levegőben szárnnyal.. nem alacsonyodik le hozzánk annyira, hogy velünk sétáljon a kemény és hideg talajon… mondjuk nem zavar, hiszen madár lenne, azok meg nem igazán sétálgatnak…
A járókelők érdekesen néznek ránk, az egyszer már biztos, de most nem tud érdekelni.. nem csinálok semmi rosszat :roll:Csupán megsétáltatok egy nyomit Rolling Eyes

A tóhoz megérkezve egyből körülnézek, kell egy jó hely a nyilvánvalóhoz… Bizony, én itt most pecázni fogok….
Ah, meg is van…. egy partszéli fa, melynek az egyik ága a víz fölé nyúlik.. pont nekem való Cool

Átvetem rajta a kötelet, majd meghúzom, hogy a vidám áldozatom vígan himbálózhasson, alig pár centiméterre a tó vize felett. Nyehehe… nem tudja, hogy kit haragított magára, de majd csak rájön.. egy idő után Rolling Eyes

- Sok sikert! – mondom, majd az orbitális csalim a vízbe engedem, egészen a válláig, hogy csak az az idegesítő feje legyen a víz alatt… Megfulladni nem fog, így nem is húzom ki egyhamar, az tuti Suspect

Kíváncsi vagyok, hogy fog-e próbálkozni valamivel, vagy egyszerűen elmenekül? Áh… mindegy.. ink élvezzük a pecázást Cool

by **Hermit** Csüt. Márc. 27 2014, 16:09

* Elég lassan haladt ez a nyomi. Egyértelmű volt, az illetőnek volt súlyemelés jártassága. Na meg a kitartásra is sokat tehetett, ha ennyi ostobaság után még nem fáradt ki. Hermitet cseppet sem zavarta, hogy hosszú ideig tart a kocsikázás, annál hosszabb ideig élvezhette. Lassan azonban kezdett neki leesni, hogy mi fog következni. Ahogy a tó felé haladtak, volt sejtése, mi következik. Elvigyorodott.*
~ Nah, játszunk egy kicsit. ~
* Hát, ez az idióta nagyon kreatív. Egy faág segítségével a tó fölé lógatta. Hermit fejjel lefelé lógott, s nézhette a tükörképét, s a népet, mely döbbent arccal figyelte az eseményeket. Hermit hangosan megszólalt.*
- Üdvözlöm a nézőközönséget! Jól jegyezzék meg ezt az arcot, aki annak ellenére zaklat már jó ideje, hogy én semmit nem tettem ellene.
* Vigyorgott mint a fapuma, majd toccs, a feje már a vízben volt. Azt hitte, sokkal mélyebbre nyomják.*
~ Nagyszerű! ~
* Egyáltalán nem nyugtalankodott. Mély levegőt vett, mielőtt a vízbe ért volna a feje, majd elkezdett számolni. Ő ebben jó. Egy egész percig számolt a víz alatt, anélkül, hogy megmoccant volna. Teljesen nyugodt volt. Tudta, hogy nem fulladhat meg, hisz védő övezeten belül van, azonban nem volt sok kedve fulladozni a végtelenségig. Így, mikor megunta, egy jól begyakorlott mozdulattal megragadta megkötözött kezével a kötél végét, lendített magán, lábát felemelte, beleakasztotta a kötélbe, majd felhúzta magát, ezzel a feje már kinn is volt a vízből. Egy újabb nagy levegőt vett a biztonság kedvéért, de nem hagyta ennyiben a dolgot. Annyira meglendítette magát, hogy szájával elérte a lábánál lévő kötelet, így már nem ingadozott tovább, majd a kötelet a lábától adogatni kezdte a kezébe, és így tovább, s egyszerűen szépen kúszott felfele a kötélen. *

by **Ryuninji Ren** Szer. Május 07 2014, 19:57

Nagyon régóta nem húztak már fel ennyire, mint ez a szőke mitugrász. Csak tudnám mit élveznek az ilyenek abban, hogy a náluk jóval erősebbe, népszerűbbe kötnek bele. Mazochisták lennének vagy mi? Ebből a helyzetből csak rosszul jöhetnek ki, ezért érthetetlen a számomra. Az meg csak remélni.. .nem is, inkább ajánlani tudom, hogy ne langyos és így akar valamilyen szinten a közelembe kerülni :suspect:Szinte azonnal halálra ítélném… blööee… undorító… szomorú, hogy vannak ilyenek is. Hiába csapkodom a földhöz párszor, vagy épp ráncigálom keresztül a városon, nem tudok teljes mértékbe lenyugodni… Erősen elgondolkozom azon, hogy kivihetném a védett övezetből, fellógathatnám egy fára és otthagyhatnám az éhes moboknak. Az nem számítana gyilkosságnak, mivel nem én vagyok az elkövető, hanem más… mások Rolling Eyes

Veeeh.. mégsem teszem meg, pedig annyira csábít a gondolat.. feszültségem utolsó morzsáit is ki akarom adni magamból, ezért azt teszem, amit sok ember, mikor nyugalomra vágyik… horgászok természetesen. Bár botom nincs, és rendes csalim se, egy kötél, egy faág és a nyomi segítségével ezt mégis sikerül megoldanom… valahogy Rolling Eyes

Ügyet sem már a bámészkodókra… legalább viszek egy kis színt az unalmas, szürke életükbe. Komolyan... akár pénzt is szedhetnék érte… simán megérné nekik, főleg nekem hentai

- Bukta! – próbálkozik a szöszi… sikertelenül persze… mert nyomi Rolling Eyes

- Felesleges ezzel próbálkoznod. Nem tudod őket ellenem hangolni… Elég csupán az indikátorunk színére felfigyelniük. – nekem menő zöld, neki trééé sárga. Röviden, tömören: én vagyok a jófiú Cool

- A másik meg… - látom próbálkozik, ezért alaposan megmozgatom azt a kötelet, hogy felém lendüljön a figura, legalább kartávolságig…
- Engem ismernek – próbálok egy laza pofont adni neki, a rendszer meg elintézi a többit... taszít a satnya testén egyet, de a kötél nem enged.
- .. és az erőmet is – ezúttal lábbal próbálom az arcába taposni, ám ezután elengedem a kötelet… essen csak bele a tóba… itt nem halhat meg.
- Hupsz Rolling Eyes

by **Cardinal** Vas. Júl. 06 2014, 17:20

Ossu!

Érdekesen indult, de kérésre mégis lezárom a párbajt. Jutalmatok 50 xp és 120 arany.

by Ajánlott tartalom

Hermit vs Ren - Bakemono

Hermit vs Ren - Bakemono

Re: Hermit vs Ren - Bakemono

Re: Hermit vs Ren - Bakemono

Re: Hermit vs Ren - Bakemono

Re: Hermit vs Ren - Bakemono

Re: Hermit vs Ren - Bakemono

Re: Hermit vs Ren - Bakemono

Re: Hermit vs Ren - Bakemono

Re: Hermit vs Ren - Bakemono

Re: Hermit vs Ren - Bakemono

Re: Hermit vs Ren - Bakemono

Re: Hermit vs Ren - Bakemono

Re: Hermit vs Ren - Bakemono

Re: Hermit vs Ren - Bakemono

Re: Hermit vs Ren - Bakemono