[Küldetés] A Halál Völgye

Viola: a rács megreped, de nem adja meg magát, így Regi még fogoly marad. Legalább az irigy lányok csapásait elkerülted, de ők fáradhatatlannak tűnnek. Újra rohamoznak, ha lehet, még nagyobb elánnal. Újra szól a hatlövetű VÁÁÁÁ!

Luv: se lát, se hall és tarol? Nos, fellökted a veled szemben érkező Juureit, figyelmen kívül hagytad a téged megszólító másik Violát, de legalább végül megtaláltad te is a kalitkákat, miután átvágtál egy újabb termen. Mit látsz? Egy újabb Viola püföli a ketreceket, melyek közül az egyik már szétesett és a másik is repedezik, miközben Esutel és Meredith rohamozza őt. Mi folyik itt?

Összegezzünk: van a teremben két még ép ketrec. Regi kiszabadításához egy rongáláspont kell, Momo esetében még négy. Hatos kockával dobjatok, ha a súlyemelésetekkel rácsot szeretnétek törni.
Van továbbá egy zöld indikátoros Esutel íj nélkül, egy zöld indikátoros Meredith kard nélkül, de pajzzsal, egy zöld indikátoros Viola és egy zöld indikátoros Luv. Luv életsávja már kis híján a sárga zónában van, mindenki másé teljes. Ha támadtok valakire, akkor nem zúzhattok ketrecet.

Vio (minden 5. körnél pihen, támadáskor 2-t vagy többet kell dobnia, speciális képesség használatkor 3 vagy afölött kell dobnia)
a másik Esu
Luv (minden 3. körnél pihen, támadáskor 2-t vagy többet kell dobnia, speciális képesség használatkor 3 vagy afölött kell dobnia)
a másik Mere

---

Mindenki más ugyanabban a teremben lyukad ki, ahol Tiffany épp Tiffanyt támadja. A sárga csíkos Anat éppen hátba szúrja Rent, kis híján pirosba lökve az életét, még látjátok a távozó Luvot, aki feldönti Juureit, mögötte pedig befut egy feldúlt Viola, illetve két ismeretlen alak is belép, bár furcsán ismerősnek tűnnek. Soroljuk csak, kik vannak itt:
- Anat: zöld indikátor, zöld életsáv (72 HP)
- másik Anat: zöld indikátor, sárga életsáv (48 HP)
- Esutel: sárga indikátor, teljes életsáv (50 HP 16 páncél)
- Ren: zöld indikátor, sárga életsáv (25 HP)
- Meredith: zöld indikátor, piros életsáv (5 HP 5 páncél)
- Tiffany: zöld indikátor, zöld életsáv (24 HP)
- másik Tiffany: zöld indikátor, zöld életsáv (23 HP)
- Juurei: zöld indikátor, teljes életsáv (35 HP 2 páncél)
- másik Viola: zöld indikátor, teljes életsáv (80 HP 17 páncél)
- másik Othello: zöld indikátor, teljes életsáv (??? HP)
- őr #2: zöld indikátor, zöld életsáv (??? HP)

Meredith, egyből két Anatot is felpofozhatsz, ugye milyen szuper? Mit keres itt Juurei? Miért van Anatból és Tiffanyból kettő? Viola miért néz olyan ellenségesen rátok? Vajon Esutel is ellenetek van? Hisz sárga az indikátora! És ki ez a két ismeretlen ismerős? Anat, a másik Othellot te már láttad, amikor hozzáértél a hasonmásodhoz és felidézted az emlékeit.
Reagáljatok a helyzetre. Ha támadtok valakit, most mindenképp dobjatok kockával.

---

Elhalasztottam a visszaszámlálás végét egy körrel, az már úgy érzem túl sok lenne egyszerre.
Határidő: 3 nap/fő
Sorrend: nincs
Meredith 500 szóval pótolhat.

Sétánk egyszerű volt, csupán csak gyors. Akarva akaratlanul siettünk, egyesek jó okkal a társaikat keresve, nekem meg csak a tenyerem izzott, mit a düh melegített. Mint a kovácsolt vasat oly forrónak éreztem kezemet és tudtam csak Anat arca annyira hideg, hogy hűteni tudja azt. Furcsa hasonlat egy pofonra, de így jött ki a lépés. A lépés, egy furcsa terembe lépve érdekes érzés lett úrrá rajtam. Nem mintha engedtem volna, hogy birtokoljon bárki is, csupán csak engedtem az érzésnek, hogy járja át a testemet, hátha kisül belőle valami. Remélve jó, rosszhoz nem volt kedvem. A szobában fényforrás csupán csak egy fenti, kicsiny résből érkezett, ám nem tudtam jobban körülnézni, hogy terelték a figyelmem.
Egy robbanás.
- Csessze meg.  – konstatáltam hogy életem a végét járta, ám nem volt ez drámai. Fájdalom nélkül nem járt át a hangulat, miként meghalni készülnék. A filmekben könnyekbe lábad az ember szeme, miként látja a végtusát. Látja, hogyan küzdenek, hogy adnak hangot a fájdalmuknak, hogy sírnak a szeretteikért, ám engem nem szeretett itt senki sem, még a vezérem sem vigyázott reám.
Legalább a kislány megtalálta a társát és gonosz önmagát. A nyúl vadul támadott, majd mintha a szemem csuktam volna, mintha térben utaztam volna kerültünk egy másik helyre. Igazából csak egy szomszéd szoba volt, de így hangzatosabbnak tűntek a történések.  
Mindenki itt volt, volt új, volt régi, egyből kettő, belőlem csak egy. Volt gonosz, s jó és belőlem továbbra is csak egy. A zűrzavar teljes volt, igazi káosz csupán csak azt a szarvas, villás farkú ördögöt hiányoltam.
- Anat! Hol vagy? – nem mintha keresni akartam volna, de a pofon érett, mi eddig előre léptetett. Bár kinéztem volna vezéremből, hogy a leggonoszabbikak egyike, most mégis vártam és átgondoltam a dolgokat. Egy Anat kinek élete majdhogynem ép és egy Anat ki a társát nyársalta épp. A gondolatom szinte rímelt, de sajnos ez nem segített.
- Vajon melyik lehet az igazi? – magamtól kérdeztem, sem mint mástól – Ec – pec kimehetsz, holnapután bejöhetsz, cérnára cinegérre. A fenébe, ez sokáig tart. – állt meg a mutogatásom, majd indultam meg a csúnyábbik felé.
Ó, a pofon, az oly csodás pofon. Talán már túl sokat is meséltem róla, hogy most is ezt említsem, de életem egyik legszebb pillanatának könyveltem el ezt. A nagybetűs Pofon. Lendült a kéz és ütöttem az arcot. A találat biztos, ezt nem hibáztam, még mosolyogtam is mellé, hogy váratlan legyen a számára.
- Így vigyázol te rám, he? – tekintettem úgy éreztem minden gondolatom elárulta, nem magyaráztam tovább csak irányba fordultam és a kardom emeltem.
A szebbik, ki a lándzsa állításának egy szép mellkast talált, tiszta célpont volt. Egyszerű út vezetett el hozzá, nem lehetett probléma a támadása. Legalábbis nem gondoltam hibára, mert hát ütni még akartam a vezérem és most szabadott is.
- Köhöm, köhöm. –melegítettem be a torkom, majd érkezett, mi kikívánkozott a törékeny testemből – Vááá!
A hajam sörényként lobogott és a frufrum a szemembe lógott, de nem érdekelt ez most. Egyszerű gondok, mikkel most nem lehetett foglalkozni. Ilyen fontos cselekvésnél nem engedhettem magamnak, hogy foglalkozzak szépségemmel, hisz nem volt itt, kit csábítani akartam.