Re: Keleti Kapu

by **Tsujimoto Eiki** Vas. Júl. 28 2019, 21:42

Nem igazán értettem, hogy mire gondol genetikai betegséghez, de úgy voltam vele, hogy nagy eséllyel a szemével van kapcsolatban és mivel nem akarta folytatni a mondatát, így nem erőltettem tovább. Viszont megnyugodtam, hogy sikerült felvidítanom, sőt még egész jó kedve is volt. A piszkálódásom nyomán, még meg is húzta az üvegcsét, amit nyújtottam neki.
- Én mindig is ki akartam „aludni” már több lánnyal, de nekem még nem sikerült. – jegyzem meg viccelődve, miközben elkapom a párnát és magam mellé teszem vigyorogva – Valld be, hogy tetszik a látvány. Nem nézegetnéd, ha nem érdekelne. – mondom neki gúnyolódva.
Végül lemászik az ágy szélére és ledobja magáról a cipőjét, ám amikor visszafordul leveszi a szemfedőjét és kérdez tőlem valamit. Felvonom a szemöldököm és ránézek a lányra. Igazából eddig azt hittem a betegség alatt úgy gondolta, hogy hiányzik egy szeme és ezért takargatja. De úgy látszik nem erről van szó. Közelebb hajolok hozzá.
- Had lássam. – nézek rá kritikus szemmel, majd kis idő után elmosolyodok – Szerintem jobban mutatsz így. Tudtad, hogy a nekogirlöknél elég divatos a felemás szem? – mondom, miközben ujjamat végig húzom arcán, visszatolva egy arcába hulló tincsét – Légy büszke arra, aki vagy. Ne tekints magadra betegnek. Ez nem betegség. Ez érték. Tekints magadra úgy, mint egy egzotikus portékára, mi nem terem minden sarkon. – ha látom, hogy nem húzódzkodik kezemtől, mint legutóbb, átkarolom és kicsit közelebb húzva „udvarlok” még neki – Nincs más, amit még szívesen lecsupaszítanál még? Szívesen megvizsgálnám ezt az ékkövet részletesebben is, ha engedi. – duruzsolok neki már csak úgy megszokásból.

by **Seishin** Vas. Júl. 28 2019, 22:10

-Akkor nem tudod mit hagytál ki eddig. Egész jó élmény, bár néha jobb egyedül.
Válasz a mondatára, vagy valami olyasmi. Felvonom a szemöldököm és most oda dobom az utolsó párnám.
- Nem nézem, nem kérkednél azzal a kis földigilisztával folyton az nagyon jó lenne.
Az még mindig nem vett fel nadrágot és nem takarta el magát kezd idegesíteni egyre jobban. Többször jeleztem a párnákal. Na meg szóban is kértem azt hiszem. Amikor végig húzza ujját arcomon össze rezzenek ösztönösen. A hajam vissza simítja az az egészen olyan jó dolog. Nem úgy jó érzés ahogy Eiki remélné. Ez lelkileg jó érzés, kellemes lágy és finom. A szavai majdnem olyanok, nagyon hasonlít mit, amit akkor halottam...
- Ez nálam nem divat nekem ilyen volt mindig.
Motyogom halkan és hallgatom tovább, amit mond. Halványan elmosolyodom azon, amit mond. mikor közelebb húzódik én odébb araszolok. Nem szeretném, hogy ha a férge hozzám érne.
- Majd nem ugyan ezt mondta Chakna neechan még nagyon régen Mashava városban.
Meg fogom a kezét, közelebb engedem annyira nem, át ölelhessen. Fejemre teszem kezét jelezve hé neked most fejem kell simogatnod.
- Azt hiszem sejtem mit szeretnél, de ez nem igy működik ahogy te hiszed.
Mondom két nagy csuklás között, ért hát ugye a szesz az csak azért is ott van és nem akar tisztulni kifelé.
- Köszönöm, hogy nő ként tesz rám.
Piros vagyok a dicséretöl é a választól, amit adtam rá. Jah és ha most cica lennék dorombolnék. A simogatás miatt, amit remélem megkapok mert ha nem akkor harapok.

by **Tsujimoto Eiki** Vas. Júl. 28 2019, 22:34

Összerezzen, de nem húzódik el az ujjam érintésétől, viszont ölelésem elől kibújik. Nem kényszerítem és nem fogom magamhoz húzni. Gondolom kényelmetlenül érzi magát egyelőre a közelembe.
- Nem számít. Attól még jól áll és az a lényeg. Nem kell azért aggódnod, hogy divat vagy sem. – nyugtatom meg a lányt.
Fel sem tűnik, hogy Chakna nevét hallom, pedig, ha kissé józanabb lennék, nagy valószínűséggel ez megálljt parancsolt volna benne. Viszont a bennem lévő ital és a magamban való bizonyítási vágy felül kerekedett figyelmemen. Úgy éreztem önön becsületem miatt félreteszem depresszióm és befejezem, amit elkezdtem. Úgy éreztem ideje meghódítani a kis bögyös cicust. Nem akartam megbántani, nem akartam ártani neki. Viszont ahogy így táncol a dolgok két vége közt, valahogy felkeltette bennem újra a vadászt, mely ennyi idő után már aludni tért.
- Pedig úgy reméltem, hogy eme finom, úrihölgy ma lesz oly kedves és megosztja velem ágyát. – mondom nyájas hangnemben, bár továbbra is vigyorogva miközben kezemet fejére rakom – Úgy emlékszem emlékeztettelek rá már párszor, hogy szerintem igenis vonzónak nézel ki. – mondom a szememet forgatva, és másik kezemmel finoman megpöckölöm fejét – Ne becsüld alá magad.
Végül nekiállok simizni a fejét. Dörgölöm akár egy macskát, a füle mellett, és lágyan végig simítom fejét. Kezemet végig húzom oldalán és érdeklődve megkérdezem.
- Mond csak mit kell elérnem, hogy egy ily tündéri virágot leszakíthasson egy ilyen romlott személy, mint én. – kérdezem tőle szándékosan ilyen furcsán, mégis nyíltan – Böki a csőrömet, hogy csak úgy ellenállsz a csáberőmnek. – mondom neki játékosan.
Kezem persze nem áll meg, simogatom a neko társnőm buksiját, addig is jó hangulatban lesz.

by **Seishin** Pént. Aug. 02 2019, 22:35

- De de de....- Duzzogva és halkan motyogok- Azt hiszem igazad van.
Örültem neki, hogy igy kezel. Kedves velem és nem penderít ki a szobából. Pedig betolakodtam és elég hangos volt belepőm is. Kicsit csuklók és szám elé kapom jobb kezem, ajaj lehet becsíptem.
Talán az alkohol miatt dorombolok ennyire elégedetten mi közben simázódkor. Szép és fura emlékeket idéz fel bennem az érintése. Emlékszem amikor neechan simizet, amikor Nia igen ő volt az, aki a fürdőben szóval khm. Meg egy bokros jelenet is felvillan szemeim elött, egy szőke lány társaságában voltam ép.
- Öhm hogy mi?
Kérdezek vissza félénken, hiszen már most is osztozkodunk, igy a mondata értelmetlen számomra.
-Auuuu
Homlokom fogom mind két kezemmel és tényleg, mint egy cica úgy fújok egyet Eikire, miközben igyekszem durcásan nézni.
- Ez gonosz volt, te egy romlót ember vagy.
Még egy kicsit közelebb araszolok és takarót közénk húzom Eiki férgét eltakarva. Csak ezután hajtom vállára a fejem.
- Miért ne becsüljem alá magam? Eddig nem kellettem senkinek, még csak barátaim sincsenek. Olyan zavaros minden, a fejemben.... lassan egyre több dologra emlékszem. Emlékszem, hogy folyton egyedül hagyott mindenki. Vagy csak használtak és eldobtak, mint egy meg unt játékot.
Keserű mosolyom, amit meg engedek most magamnak. Hagyom, hogy továbbra is simizen, amibe bele is borzongok egy picit. Az érintés és a beszélgetés most testemnek és lelkemnek is jól esik nagyon.
- Keményen meg kell dolgoznod érte és bizonyitanod azt hiszem.
Nem mozdulok, de ha akciozni támadna kedve rögtön odébb csúszok tisztes távolságba. Ám a pöckölés vissza jár, egyenesen bumm a homlokára.
- Inkább velem van a baj.... félek.....nagyon félek, hogy valami rossz dolog fog történni. Nem akarom, hogy újra eldobjanak, vagy másnak baja essen.
Nem tudom, megtudja érteni azt, amit érzek. Ezt a kettősséget, ami bennem van, ezt a félelmet. Szeretnék meg bízni benne. Nem vagyok bolond tudom mire célzott, többször is még is képtelen vagyok rá.

by **Tsujimoto Eiki** Hétf. Aug. 05 2019, 16:53

- Nekem mindig igazam van, ha lányok külsejéről van szó. – kacsintok rá – Ne becsüld alá az ero király ízlését. – viccelődök a lánnyal.
A lány egy ideig elmereng a szavaim, vagy valami emlék nyomán. Nem tudom igazán melyik, de nem is igazán érdekel, de egy homlokpöci mindent megold. A simizést jól fogadta és nem valami csapda volt, hogy tovább provokáljon, de természetesen minden jónak vége szakad és ő ezt így kapta meg. Szavaira csak kacsintok rá, mint aki bóknak vette az egészet. Azonban ahogy folytatja egy ideig csöndben nézek rá, még a homlokpöckölésre sem szólok semmit. Átfontoltam magamban a dolgokat és végül úgy döntöttem, hogy megcsinálom, amit elterveztem, még ha meg is haragszik érte. Kezemmel egyszerűen megfogom őt és hanyatt fekve egyszerűen magamra húzom és átkarolom, hogy ne tudjon elmenekülni. Persze mielőtt nekiállna panaszkodni egyszerűen megszólalok.
- Szerinted megtettem volna ezt, ha nem kellenél? Ha csak egy random idegennek tekintenék rád? – kérdezem tőle – Nem baj, ha félsz. A félelem emberi vonás. Rajtad múlik, hogy legyőződ-e a félelmedet vagy sem. Én nem lökőm el azokat magamtól, kik magukhoz engednek. Ha segítség, társaság, vagy egy kis móka kell… engem mindig megtalálsz. – mondom neki kedvesen, majd hozzáteszem perverz vigyorral és lazítok a karjaimon, hogyha el akar távolodni tőlem, könnyedén megtehesse – Addig úgyse fogok a bugyid alá mászni, míg készen nem állsz a dologra, de ha segítség kell, hogy legyőzd a félelmed engem, mint mondtam mindig megtalálsz.
A takaró végig ott volt köztünk, így nem igazán volt veszélye, hogy attól tartson, hogy esetleg valami erotikus következik, bár kitudja tőle mi telik ki. Mindenesetre úgy voltam vele, hogy a helyzet megkívánja. Ha akar változtatni a dolgon, akkor megfelelő pontot adtam neki ezzel, hogy változtasson önmagán. Ha túl makacs, akkor ez van.

by **Seishin** Hétf. Aug. 05 2019, 17:44

16+

Szavai kicsit meglepnek, kedves túlontúl kedves. Ez nem is baj, talán máskor ideges lettem volna az ilyesmitől. Talán az alkohol, vagy tényleg apránként változom? Nem tudom, még mindig olyan zavaros minden.
- Én.....
Félbe szakad, amit mondani akartam, mert magával ránt szó szerint. Egy pillanat alatt Eikin találom magam, a takaró köztünk van hála az égnek igy semmi nem bökhet meg. Meglepődve és riadtan nagy kerek szemekkel nézek rá, moccanni sem merek pár másodpercig.
- Csak testem miatt tetted.
Makacskodok egy kicsit, hiszen ő is csak egy hím semmi más. Attól még céh társam, férfi, aki vágyik egy kis női kényeztetésre. Eiki pedig nagy mestere vagy is hódolója a nőknek. Amit ezután mond, mélyen meg érint. Még ha félek is legbelül és szeretném ellökni magamtól, nem csak fizikailag, hanem lelkileg is. Nem vágyókra képes, mert arra vágyok elfogadjanak, barátaim legyenek és esetleg valami még több. Ugyan akkor mindezt elutasítom, ellökőm magamtól mert félek attól eldobnak, vagy mindezen embereknek, akik ilyen vagy olyan formában fogadok szívembe baja esik. nem vagyok benne biztos, hogy képes lennék újra feldolgozni ép elmével egy ilyen dolgot.
Vigyorát már nem látom mert teljesen rá vetem magam. Nem erotikusan, mozdulatomban semmi még egy csepp sincsen belőle. Csak át ölelem a nyakánál és magamhoz szorítom.
- Köszönöm…. szeretnék bízni a szavaidban, kérlek nagyon vigyáz magadra.
Szavaimból már rá jöhetett, félek közel engedni másokat ahogyan attól is félek, hogy ezen embereket elvesztem. Az ölelésem, ami baráti talán meglepheti az eddigi távolságtartásom miatt.

by **Tsujimoto Eiki** Hétf. Aug. 05 2019, 19:04

16+

Relatív könnyen fogadta az eddigiekhez képest azt, hogy csak úgy magamra rántottam és jószerével átöleltem. Felhúzom a szemeim vádaskodására, majd elvigyorodok.
- Miért? Tagadtam ezt bármikor is? – dugom ki rá nyelvem, de komolyabb arcomat is felveszem azért – A test az mellékes. Ha valakit nem találok szimpinek, azt nem próbálnám meghódítani. Tény, hogy nem a szíved kell, de gondolom ez neked is könnyebb, ha nem szerelemből próbállak elcsábítani. Én így szoktam szoros kapcsolatokat kialakítani.
Bár nevetgélek, ennek ellenére láthatja, hogy komolyan gondolom, amit mondtam. És nem kamuzok. Azokat, kikkel megosztom az ágyam, már fontosabb barátomnak tekintek, hisz egy ilyen szituációban azért eléggé közel kerül már az ember. Így egy ilyen ismerősért azért jóval több dolgot megtennék én is mint egy szimpla random barátnak, akivel eléggé felszínes az ismeretségünk. Bár ez nem olyan meglepő sztem. Viszont én azért meglepődők, ahogy csak úgy rám vetül. Egy „uh”-ot azért kifacsar belőlem, és először nem igazán tudom hova tenni a kirohanását. De végül azért csak sikerül túltennem magam rajta.
- Hát… ha te mondod Cicus, akkor úgy lesz. – mondom majd derekára téve a kezem viszonzom valamennyire az ölelését.
Azért azonban sértés lenne rám nézve, ha ennyiben hagynám csak. Kezeim végül lejjebb csúsznak és fenekébe markolnak finoman. Nagy eséllyel felsikkan és adni fog egy tockost, de nem zavar. Helyett kihívóan nézek rá nevetve, de azért, ha lefele kezdene lekászálódni rajtam, akkor egy kicsit határozottabb markolással állítom meg.
- A helyedbe nem másznék le rólam arrafelé. – mondom – Elég könnyű belőlem kihozni az állatot és a takaró nem olyan vastag, mint gondolod.
Természetesen, ha nem hallgat rám, vagy felül az az ő dolga. Bár… ha látom rajta, hogy élvezi, akkor gyömöszölők rajta még párat, hisz az azt jelenti, hogy olyan pontot értem el, amit ő is díjazna.

by **Seishin** Hétf. Aug. 05 2019, 19:57

16+

Igaz, amit mond, nem tagadta sosem. Elég nyílt lapokkal játszik, a perverz, ha másért nem is ezért érdemelne egy jó pontot. Nem köntörfalaz közli mit akar nyíltan és őszintén.
- Abban igazadban, hogy mellékes a test.
Mellkasát meg bökdösőm egy kicsit és két kezemmel megtámaszkodom. Vajon miért gondolja nekem úgy könnyebb? nem ismer, és honnan veszi egyáltalán ezt a dolgot?
- Rosszul gondolod, nálam számítanak az érzelmek. Nekem fontos eleme, ha nincs meg a tűz, vagy csak a szikra akkor nem történik semmi.
Látom komolyan gondolja, de az én szavaim is komolyak ahogyan tekintetem. Én olyan vagyok, akinél még számít az ilyesmi. Abban pedig, hogy most ebben helyzetben vagyunk az nem jelent semmit. Habár igencsak félre érthető a póz, számomra nincs benne pajzán dolog. Semmi olyan más dolog, ami, ara ösztönözne, hogy igencsak közeli viszonyba kerüljek az alattam fekvő Eikivel.
- Ez egy jó pont, legalább hallgatsz rám.
Meg tapicskolom a fejét, mintha épp valami kis kutyust dicsérnék meg, mert ügyes volt. Egyébként kicsit olyan is ahogy épp várja folytatása legyen a dolognak. Épp csak a szóval azt nem csóválja.
El is rontja a pillanatot, mikor érzem belém markol a tiltott helyen. Az ügyes vagy dicséret hamar át furdal egy hatalmas csattanós pofonba. Azzal a lendülettel pattanókis fel vagy is lefordulok róla oldalra a padlóra. Fel kászálódóm és az első kezembe akadó trágyát bizony feléje hajítom. Ami vagy talál vagy nem, nem céloztam csak dobtam.
- Te tényleg egy romlott alak vagy. Én ki öntöm nekem a szívem és egyből letarolsz!
Látszik, mérges vagyok, jelenleg 80 százalék düh és 10 százalék csalódottság a maradék egyéb érzelmek keveréke jelenlegi keverék van lelkemben.

by **Tsujimoto Eiki** Szomb. Jan. 04 2020, 16:16

Se a pofon, se a felém dobott doboz nem igazán hatott meg. Ahhoz már túl sok alkohol fogyott. Helyette csak kezemet a fejem alá téve nézek a csajszira, majd megvárom míg kimormogja magát.
- Egyrészt! Perverz, nem romlott. Nagy különbség. – játszom meg a megsértettet – Másrészt, mint mondtam én nyílt lapokkal játszok. Pláne ennyi szesz után. – mondom, de azért megforgatom szemem – Na de jól van. Akkor bocsánatot kérek és ígérem többet nem nyúlkálok. Nem akarok tartósan összeveszni egy céhtásammal.
Végül lehunyom a szemem és kissé ellazulok. Való igaz, hogy az alkohol egy kicsit a fejembe szállt. Lehet nem kéne többet innom. Mindenesetre sokat segít, hogy Sei dobálózásai nyomán jó pár üveg már pixeljeire robbant és már nincs alkohol a kezem ügyében, s másrészt mivel elértem azt, amire vágytam (hogy ne igazán emlékezzek rá, miért is ittam), így egyelőre elvagyok ebben az állapotban. Hogy komolyan bántott volna a dolog, amin Sei felhúzta magát? Hát… annyira nem, viszont annyiban tényleg igazam volt, hogy nem akartam rossz kapcsolatot kettőnk között, nagy valszeg ezért jött ez a kis gondolat is, hogy kicsit kiszellőztessem a fejem. Végül miután kiszellőzött a fejem, folytatom.
- Ha még mindig pikkelsz rám, akkor majd elviszlek egyet kazizni. Egy kis EXP talán megnyugtat. – mosolygok rá pimaszul, mielőtt folytatnám – Mondjuk markolni való feneked van, biztos nincs kedved visszamászni? – kérdezem tőle viccelődve.
Mondjuk nagy valszeg úgyse, kapok rá igenlő választ, és lehetséges, hogy nem kéne már csipkelődni, de kitudja, lehet bóknak veszi a drága. Ennél a lánynál már nem lehet ez fixen tudni.

by **Seishin** Szomb. Jan. 04 2020, 17:19

- Nincs különbség közte szerintem.
Mikor bocsánatot kér meg állok és nem vágok hozzá már mást, még mindig mérges vagyok ugyan. Nem annyira, hogy merényletet kövesek el ellene. Azért a kezembe akadó apró kis berendezési tárgyal még eljátszok. Eiki feje és a dobozka közt jár a tekintetem. Aztán visszahelyezem azt a helyére és sóhajtok egyet.
- Ez a minimum, bocsánatot kérsz és nem nyúlkálsz többet, legalább is engedély nélkül. Nyugi, ha az meg történne nemlenék a céh társad többé.
Visszaindulok az ágy felé, mikor újra meg szólal még szemöldököm is felvonom. Meg is lep, amit mond, valami perverz beszolásra számítottam erre nem. Vállam felet fedetlen szemmel rá pillantok és mosolyra húzom ajkaim.
- Ha tényleg meg akarsz nyugtatni elárulom, szeretem a fahéjas kakaót. Vagy csak úgy simán a fahéjat.
Meg a finom masszázst tekintetem kicsit ábrándozó, még nyálam is szinte ki csordul amikor eszembe jut az az onsenezés.
- Érdbe annyival ide ültem! Ezért is hálásnak kellene lenned.
Talán ezt mondom, de hasra fekszem az ágyon, mert úgy kényelmesebb. Fejel Eiki felé fenekem jó mesze legyen tőle. Nézem egy darabig, nem szolok semmit csak élvezem az ágy kényelmét.
- Eiki, ne akard elrontani.
Mit is azt nem mondom el, talán, ha máslenék képeslenék rá elmondjam kedvelem. Annak ellenére tudom mekkora egy perverz. Még neechanak se tudok teljesen nyíltan beszélni érzéseimről, bár nem is kell csak rám néz és tudja mi a bajom.

by **Tsujimoto Eiki** Szomb. Jan. 04 2020, 18:54

Elég hamar lenyugodott és bár nem tudom, hogy mennyire komoly a fenyegetése, de nem igazán foglalkoztattam magamat vele. Nem terveztem leteperni csak úgy, szóval ezzel amúgy sincs probléma. Azonban mikor megjegyzést tett a kazamatára, azért elvigyorodok.
- Bocsi szívi, masszőrködni tanultam, nem cukrászkodni. – mondom neki vállat vonva – De majd meglátom mit tehetek, Channak amúgy is van édességboltja. Vagy micsoda.
A „leülök”-re pedig felé fordulok és pimaszul köhintek egyet, hogy elég sok helyet foglal el a „leüléssel”, de csak viccelek és arrébb csúszok. Kicsit mondjuk szűkös így az ágy, mert nem két személyre tervezték, de nem igazán izgat. Sok jó ember kis helyen is elfér… jó… jó szorosan összesimulva! Ha esetleg nem férne el, hagyom, hogy a karijaimra dőljön és akkor én tartom meg, bár nagy valszeg nem kér belőle. Azonban, ha a masszás részre lecsapna, akkor felnevetek.
- Na szép, szóval most bezzeg örülnél, ha tapiználak. És a sima masszásban, hol van nekem a profitom? – kérdezem továbbra is nevetve – Bezzeg, ha a csomaghoz Ero-masszás is járna, már más lenne a helyzet.
Eleinte csak viccelek, hisz ha megkérne, hogy masszírozzam meg, nagy valszeg sóhajtok és egy kis lusti után megtenném, de igazából van az a mennyiségű alkohol, ahol a poénjaim felét részben komolyan is gondolom. Most még csak súrolom ezt a szintet, de… hát azért nem lenne jó, túlságosan becsípni. Mindezek alsó továbbra sincsen rajtam, így jobban teszi, ha nem bújik a takaró alá, mert bár miattam megteheti, de akkor minden jogát elveszti a felháborodásokra. Kicsit lassan már tényleg csak olyan, mintha csak szendeszűznek próbálna meg csak látszani.

by **Seishin** Szomb. Jan. 04 2020, 19:46

- Van nevem is.
Közlöm vele röviden és tömören, bár tudom felesleges úgy is úgy fog hívni ahogy a kedve tartja. Mert most is úgy viselkedik ahogyan a kedve tartja. Még vigyorog is mellé, cöh komolyan....
- Nem kell cukrásznak lenned, van ezer egy olyan bolt, ahol kapni lehet. Egyik hanem a legfinomabb Mashavában kapható.
Nem ecsetelem tovább milyen az íze, ennyiből tudhatná azt menyire jó. Elmondtam neki szeretem, és ha én azt mondom jó akkor az is. Vita nincs, Neechanal ott kakaózottunk mindig és sose csalódtam benne. Még hidegen is istenein finom volt. Meg jegyzésére rá nézek, nem találom túlságosán is viccesnek az előbbi után a meg jegyzését. Pedig még figyelmeztettem is még sem vette a lapot. Meg én is bolond voltam ide hasaltam az ágy szélére igy elvette az előbbi meg jegyzésem élét. Sóhajtva lecsuktam fedetlen szemem mi közben arcom felé fordítottam.
- Az engedélytől messzebb vagy egyre messzebb. Még is minek gondolsz te engem? Folyton csak arra gondolsz, én csak én és én nekem legyen jó. Látod ezért vagy egyre messzebb, megint csak a perverzió beszélt belőled.
Ha hozzám akarnál érni meg simítani a fejem a kezed még elöte elkapom, na de hogyan is? Ja a másik szemem, ami fedve van nyitva van. A fedél, vagy hívd annak, aminek akarod nem olyan vastag ne lehessen látni a mozgást. Vagy is a szövet ép annyira van sűrűn szőve, hogy valami közelit a körvonalait még lássam.
Bár előbbi affér után kétlem meg kockáztatnád azt barátilag minden perverzio nélkül megérints ilyen módon.
- Még csodálkoznak azon miért nem kedvelem a férfitársaságot.
Puffogok magamban egy kicsit és fejem az ágyra hajtom. Valószínűleg, ha az alkohol nem lenne már itt sem lennék. Talán eleve nem is nyitottam volna be ebbe a szobába véletlen.

by Ajánlott tartalom