Re: [Küldetés] Wellness, kobold kivitelben

by **Strea** Kedd Márc. 10 2020, 10:27

Afton, Eru

Rajtatok kívül talán ha hárman-négyen voltak olyan átgondoltak, hogy itt maradtak és a kastélyban kezdtek el kérdezősködni. A páholyból (talán emiatt) a kobold is mosolyogva hajol lejjebb és hallgat végig titeket:
- Tökéletes, okos - bólogat - Nos lássuk csak: hangot nem nagyon ad ki, kedvenc étkei a kissé erjedt, penészes gyümölcsök és zöldségek, főleg ha van rajtuk egy kis sár is. A párás, meleg helyeket kedveli, Yorick király mellé mindig előszeretettel ült be a sárfürdőbe. Szegény kicsike... - töröl le egy könnycseppet az arcáról - A szaglása kifejezetten jó, a hallása szerintem annyira nem, de ezt én sajnos nem tudom megmondani... sem azt, hogy idegenekkel hogyan viselkedik. Tudják, a palotán kívül nem nagyon járt még - magyarázza, majd Eru kérdéseire is elgondolkodik - Azokon kívül amiket felsoroltam, az árnyékos helyeket jobban kedveli, de hogy odakint hova menne... azt sajnos nem tudom. Kedvenc foglalatoskodása a mindenféle madzagokkal-zsinórokkal való játék. Ide-oda rángatja őket, sokszor bele is tekerte magát régebben - kuncog az emlékre, majd nagyot sóhajt.
- Remélem megtaláljátok! - mondja még, majd elnézést kér és távozik a helyszínről. Az őrök sokkal többet nem tudnak mondani, ha pedig kimentek az épület előtti térre, ti is láthatjátok, amint a kobold őrök kettesével mennek oda játékosokhoz és motozzák meg őket. Titeket azonban békén hagynak. A küldetésetek első pontját pedig ezzel teljesítettétek is; jöhet tehát a második. A térképeteken (ha megnyitjátok azt) láthatjátok, hogy a palota közelében két onsen is van, valamint az erdő is igencsak közel helyezkedik el. Nos, merrefele indultok?

Chakna

A csel egészen jól bevált; mire a koboldok leszedték a ruháidat az arcukról, már sehol nem voltál. A teleportkaputól is kellően és további zavargások nélkül el tudsz távolodni, jártasságodnak hála pedig nem is botlanak beléd további őrök, habár így jó öt percbe is beletelik, amíg kijutsz a faluból az amúgy nem is messze lévő erdőbe. A környék csöndes, madarak csiripelnek a fák ágain és enyhe szellő fúj. Talán végre békére lelhetsz itt?
Nos, nem éppen: alighogy kifújhattad a levegőt, hirtelen a semmiből melléd spawnol két őr, miközben a hátad mögötti bokorból az Észlelésed is bejelez.
- Elnézést, hölgyem, de meg kell bizonyosodnunk róla, hogy nincs Önnél Billy - kezdik a szokásos szöveget, ám ekkor előkerül egy náladnál kicsit idősebb srác (akit az Észlelésed is jelzett) és eléd lép, a két kobold közé, téged pedig egy erőteljes, de mégis gyengéd mozdulattal tol hátra a bokor felé.
- Ugyanugyan, semmi gond, csak tessék - engedi megmotozni magát, majd külön kérés nélkül meztelenre is vetkőzik, nem felejtve el közben fütykössel előre feléd fordulni és kacsintani rád. Az őrök pedig (mintha észre sem vették volna a cserét) hamar végeznek, majd eltűnnek a falu felé - Öt percenként melléd fognak spawnolni, amíg fel nem veszed a küldetést. Ilyen a programjuk - lép aztán közelebb hozzád a srác és néz végig rajtad - Oh, elnézést, de bunkó vagyok, be sem mutatkoztam. Charming vagyok - hajol meg kissé és igen, valahogy nem jut eszébe, hogy fel kéne öltöznie újra - Kit tisztelhetek eme bájos hölgy személyében?

Mirika

Nos, szerintem rosszul mondtad ki a célhelyed nevét vagy éppen túl közel voltál az egyetlen célhelyhez, ezért nem működhetett a kristályod - de ha eltávolodva meg is akarnád próbálni újra, a teleportkapuhoz dobna vissza, sokat tehát sajnos nem nyernél a próbálkozással.
A reakciód viszont nem nyerte el a koboldok tetszését sem: amint az egyiket visszalökted, feje fölött piros felkiáltójel villan és azonnal feléd fordul az összes közelben lévő kobold őr. Nagyjából heten-nyolcan, ha gyorsan körbenézel... és mind el is kezd felétek futni, tehát még most kell eldöntened, mit lépsz erre: ha engeded odaérni őket, erővel fognak levetkőztetni, a próbálkozásaitok pedig lila fallal jutalmazzák majd, amitől ti fogtok hátraesni, előnyhöz juttatva az npc-ket. Ha viszont inkább a menekülést választod, hála a szintedhez képest is sok gyorsaságodnak, egy idő után lemaradnak tőletek, végül pedig egy kis utcán tudod végleg lehagyni őket - feltéve, ha Momo nem repül túl magasan és látják őt így távolról is.
- Psszt, ide - int egy idősebb, komoly arcú játékos neked és hív be titeket egy kapualjba: ha elfutottál, akkor ott, ha pedig végül levetkőztettek a téren és otthagytak meztelenül, akkor azután - Neked is eleged van a kobold uralomból? - kérdez és nézi meg magának jól a céhjelvényed - Van egy tervünk, amivel kiiktathatnánk Yorickot. Lenne kedved csatlakozni a csapatunkhoz?

Határidő: március 12., csütörtök éjfél

by **Chakna** Kedd Márc. 10 2020, 18:26

Fellélegezve hagytam a hátam mögött a falut. Engem ugyan nem érdekel, hogy az egész napot itt kell töltenem, csak nyugtom legyen, és törődhessek a magam dolgával.
Az észlelésemet azért nem kapcsoltam ki, fene tudja, mikor jöhet jól, ha előre tudom, érkezik valaki vagy valami...
De ezúttal ez a felerősített érzék cserben hagyott... Nyomorult átkozott istenverte programok...
Regisztrálva a mellettünk lévő bokor felől érkező jelzést, már kezdtem gondolkodni, hogy a fenébe szabadulhatnék meg a koboldoktól, de úgy ténylegesen, amikor az Észlelés által jelzett férfi elém lép, és ezzel teljesen elvonja rólam a koboldok figyelmét.
Legszívesebben kihasználtam volna a lehetőséget, és leléptem volna, remélve, hogy beljebb az erőben nem jelennek meg az őrök, de mégsem mehettem csak úgy el köszönetnyilvánítás nélkül.
A bokor takarásában maradva megvárom, míg a két őr elmegy a város felé, közben az etikai mód jótékonyságának hála megkímélve egy bizarr, és kényelmetlen helyzettől, a "megmentőm" kacsintását kissé erőltetett, de hálás mosollyal viszonozva.
A férfihoz hasonlóan, bár talán nála diszkrétebben, én is végigmérem a férfit.
- És ha felveszem a küldetést békén hagynak? - kérdezem fáradtan, kételkedve kicsit, hogy csak így megtehetném, hogy nem foglalkozom egy a rendszert ilyen szinten megbolondító küldetéssel.
- Szóval... Charming - futtattam végig mégegyszer a tekintetem, apró köhintéssel a szám elé emelve a kezem. Ha ebből nem vette észre, hogy akár fel is öltözhetne mostmár, akkor meg is kértem rá, mert etikai mód ide, vagy oda, a szituáció eléggé kellemetlenné vált volna hosszabb távon.
- Chakna vagyok, köszönöm, hogy kisegítettél. Kezdtek az agyamra menni a koboldok - biccentettem a kérdésére.
- Vajon van ezeknek a koboldoknak észlelésük? - kérdeztem én is, azt fontolgatva, hogy a rejtőzés és lopakodás jártasságok segítségével hátha távol tudom tartani magamtól a túlbuzgó mitugrászokat.

by **Afton** Szer. Márc. 11 2020, 13:45

Afton bólogatva hallgatja végig a válaszokat. A kobold készségesen segít nekik, sőt, szemmel láthatólag nagyon is tetszett neki, hogy először hozzá fordultak információkért. Ezek után kicsit nem érti, miért voltak páran a tömegben olyan ellenségesek a koboldokkal szemben. Ahogy ő látja, a nép maga egész barátságos, sőt...
Bár azért marad, hogy a másik oldalt is meg tudja érteni.
-Köszönjük szépen. -biccent a koboldnak, mikor az elnézést kér és távozik. Eddigre már bizonyára kicsit levegősebb lett a terep körülöttük, így Eru felé fordulva, az állán levő borostát simogatva gondolkodóba esik.
-Tehát, árnyékosa, meleg, sötét helyeket kedveli. Kaját nem tudom, sikerül-e találnunk neki, de van pár zsinórom valami mellékes küldetésből, amiből talán tudunk valami játékot faragni neki. -ahogy beszél, úgy nyitja meg inventoryját, előhalássza a zsinórokat, és a felüket Erunak adja. -Ha valahol árulnak penészes gyümölcsöket, akkor majd veszünk párat.
A nyomozás és tervezés nem volt soha különösebben az erőssége. Ehhez Sugar sokkal jobban ért; neki valószínűleg már most millió ötlete lenne, merre kellene keresniük Billyt. Neki csupán a nagyon alapok jutnak eszébe. Sikátorok, sötét kis vackok, esetleg valamelyik környékbeli fürdő. Valóban meg is nyitja a térképet, és bár a szemeit végigfuttatja rajta, valóban, ő nem sokat fedez fel. Talán csak azt, amit a Mesélő is felemlegetett.
-Azt elfelejtettük megkérdezni, mennyire mozog gyorsan. -húzza el kicsit a száját, majd legyint. -Na sebaj. Eru, mit mondasz, merre nézzük meg először? Próbálj hallgatni az ösztöneidre O.O -mutatja elé a térképet.
Mert a női intuícióban ő bízik.
Teljesen lényegtelen, hogy Eru nem nő, ő ezt nem tudja ugyebár XD Csak bízik benne, hogy ez jó útra fogja őket vezérelni. Ha Eru rámutat valamire, akkor megy is a mondott irányba, ha nem, akkor az egyik onsent veszi célba.

Mikor már kint vannak, akkor mondjuk lesz egy kis intermezzo. Nem kerüli el a figyelmét ugyanis, hogy a kobold őrök bizony egyes játékosokat igencsak... kellemetlen helyzetbe hoznak. Mint férfi, nyel egy nagyot és akaratlanul is elpirul, de végül a becsület erőt vesz magán benne és a legközelebbi ilyen, már szinte meztelenre vetkőztetett motozásnál megkocogtatja a kobold őr vállát.
-Elnézést, de erre itt mi szükség van? -mutat rá az esetre.

by **Mirika** Szer. Márc. 11 2020, 23:36

Jó, hát ez... nem volt jó ötlet. Finoman fogalmazva sem. Ha nem a városban lennénk, simán felaprítanám ezt a pár rusnya törpét. Sokkal többel is elbántam már teljesen egyedül, de itt védve voltak. Ugyan én is, de ez nem akadályozza meg őket abban, hogy mondjuk tömlöcbe vessenek minket. Mit mondhatnék? Szégyen a futás, de hasznos, úgyhogy mielőtt körbe tudtak volna venni, kitáncoltam a gyűrűjükből, és hogy nyerjünk egy kis időt, jelet adtam Momónak. Most vagy egy nem túl erélyes, de azért elég forró lángcsóvával, vagy egy kellemetlen füstfelhővel, de így vagy úgy egérutat fog nyerni nekem. Na és persze magának, mert egyből a nyomomba eredt. Neki volt annyi könnyebbsége, hogy amíg én kerülgettem az embereket és a koboldokat, ő fejmagasság fölé tudott emelkedni, szóval mire átrohantam a főtérről kivezető hídon, be az utcák sűrűjébe, addigra utol is ért. Onnantól kezdve pedig megtiltottam neki, hogy magasra emelkedjen, bár amúgy sem tudná feljebb tornászni magát egy-két emelet magasságnál. Épp elég látványos páros voltunk így is, nem kellett még útjelző is a koboldok számára Rolling Eyes

A gyorsaságom most is segített, egy idő után úgy véltem, hogy elveszítették a nyomom, legalábbis nem láttam magam mögött egy randaságot sem. Vettem még egy kanyart, hogy biztosan ne tudják merre mentem, majd lassítottam. Eléggé lihegtem már, és valószínűleg Momo is valahol a repülési ideje határán lehetett. Mármint... ugyanakkora a kitartásunk, szóval... érted, logikus. Ettől persze még nem álltam volna meg, azonban valami fószer megszólított. Mintha el tudna rejteni az őrök elől. Pár szó, és erősödött bennem a kezdeti érzésem. Olyan volt az egész szitu, mintha épp most akartak volna beszervezni egy titkos föld alatti mozgalomba, ahol ő lesz a mentorom, én meg a kulcsfigura a hatalom megdöntésében, mert van valami különleges képességem, ami segít. Például a nagy szám Rolling Eyes

- Há' hogyne, rasszista dög vagyok, nem csípem a fajtájukat - feleltem a kérdésre a falhoz lapulva, miközben igyekeztem magam kicsit kifújni. Mély légzés be, három kis légzés ki. Momo mondjuk nem tudott mit kezdeni a falhoz lapulás intézményével, jobb híján letelepedett a földre, mivel a vállamra most nem tudott volna felülni. A farkát én takarítottam el az útból, hogy ne lógjon ki.
- Tudod az a baj, hogy fogalmam sincs, ki vagy, és hogy miért engem akarsz beszervezni terroristának, szóval egyelőre passzolom és inkább elkerülöm ezt a szintet a jövőben. Hacsak meg nem győzöl, amíg kipihenem magam kicsit :3 - feleltem végül, amikor már legalább annyi levegőt kaptam, hogy tudjak beszélni három szónál többet is.

by **Eru** Csüt. Márc. 12 2020, 19:44

- Köszi köszi!
Integetem a koboldnak, aki meglepően jó illatú volt. Furcsa de azt hinné mindenki a fajtája büdös és koszos. Igen tényleg nem a tisztaságukról híresek és jó illatról. meg szeretik a koszt és a mocskot is azt hiszem. Nem csak ez a fő kobold lepett meg ha nem a szint összes nem ember tagja. Azt hittem büdik lesznek, na jó ez félig igaz is. Sokkal rosszabbra számítottam.
- nekem van gyümölcsöm, de az nem penészes. -kicsit gondolkodóba estem- Talán néhány kobold árusnál akad ilyesmi.
Igen hiszen lehet a hagyományos kobold étkek közt akad néhány ilyen penészes ínyenc falat. Afton felém mutatta térképét. Nekem talán még ennyi sem volt felfedezve, azt hiszem az övé nagyobb, mint az enyém.
Halkan hümmögve figyelem az útvonalakat, amit eddig felfedezett. Némelyiket még egyik ujjammal is követem végig.
- Sötét, és árnyékos meleg helyek.
Ismétlem el a szavakat és meg nyitom a saját térképem, majd egy funkciót kihasználva át küldöm Aftonak. Talán igy nagyobb területet láttunkbe. kobold játék közben ki tudja lehet felderítettem pár utcát, ami neki nincs meg.
- Talán lehet először a palota környékét kellene át kutatni. A közvetlen közelire gondolok és nyomokat keresni. -Halkan hümmögtem, sajnos nincs látásom vagy más nyom kereső képeségem. - Vagy is körbe kérdezni és csalogatni kellene a palota körüli árnyas meleg helyeken.
Győzőn a vak szerencse, behunytam a szemeim és jobb kezemmel kis köröket írtam le majd egy pontra böktem. Hm é ez puha... ki nyitva szemeim rá jöttem Afton oldalát böködőm épp. Bocsánat kérően néztem rá lesütött szemekel. Majd új kezdő helyet kerestem a térképen immár nyitott szemekel.
- Szerintem lehet érdemes lenne itt elkezdeni, neked mi a véleményed?

by **Strea** Pént. Márc. 13 2020, 13:56

Afton, Eru

Tehát a palota környékén kezdtek el először kutakodni. A közelben találok is egy zöldségest, aki hangos szóval kínálja áruját egy kisebb park közepén, de úgy tűnik még mielőtt odaérhetnétek botlotok bele a kobold őrök akciójába, ami mellett Afton nem tud szó nélkül elmenni.
- Uram, meg kell bizonyosodnunk róla, hogy nincs nála Billy. Csak rutineljárás, semmi több - mondja az npc őr gépszerűen, majd visszafordul és segít a társának. Megmotozzák a bosszankodó játékost, aki, miután az őrök elmentek, oda is sétál a legközelebbi küldetésadóhoz és felveszi a questet, azután pedig eltűnik a legközelebbi utcasarkon túl. A zöldségesnél viszont vannak erjedt, penészes almák és barackok is, így bőven betárazhattok belőlük - irány tehát az Eru által megjelölt terület!
Árnyékosnak árnyékos, mert a palota fala és több erdőszéli fa is kitakarja a napot, viszont itt inkább hűvös van. Ha továbbmentek és csalogatjátok, nagyjából egy öt perc után találtok is egy halódó fatörzset, körülötte rohadó avarral és gyümölcsökkel - és ugyan élőlény nincs benne, de kukacszerű nyomok vezetnek onnan tovább, kifelé a hatalmas fák ágaira épített, elhagyott házak felé: a koboldok az évek során beépítették a talajszintet, így a főtér és a palota bejárata is ott található, függetlenül attól, hogy a legtöbb, lakott ház még ígyis ezek felett, a magasban helyezkedik el. A falu szélein viszont már elmaradozott az építkezés és a fenti házak is lakatlanul omladoznak. Nem túl szívderítő látvány, koboldok és játékosok már alig járnak errefele...

Chakna

- Jah, igen, akkor igen - bólint a férfi macsósnak szánt mosollyal; a köhintésedre pedig végigméri magát először, és csak utána fordul megint feléd - Oh, elnézést - villantja rád százwattos mosolyát, majd pár kattintással végül felöltözködik - Chakna, szép név - mosolyog és közelebb lép hozzád - igazán nincs mit. Bármikor megtenném Érted - teszi hozzá, a kérdésed viszont látszólag kizökkenti abból a képből, ami gondolatban már rég a szemei előtt volt. Megbámulja a helyet, ahonnan a koboldok megjelentek, majd megvakarja az állát:
- Fogalmam sincs. De ha a tartózkodási helyedre spawnolódnak, nem hinném, hogy bárhogy is próbálkozol ne vennének észre. Persze ha eltereled a figyelmüket és elbújsz, akkor talán...
Végül csak megvonja a vállát és lazán nekidönti hátát egy közeli fa törzsének:
- Egyébként van egy zseniális tervem, amivel megdönthetnénk a kobold uralmat és a gyönyörű lányokat is mind felszabadítanánk a megaláztatásból. Csak te meg én! Mit szólsz? - kérdez magabiztosan és nem, egyáltalán nem esik le neki sem az, hogy fáradt vagy, sem pedig más testbeszéded sem.

Mirika

Nem, az embered nem értette meg az első mondatod élét: szemei felcsillannak a válaszodra és már éppen nyitná a száját, hogy kifejezze határtalan örömét, amikor folytatod. Ez egy picit ki is zökkenti, de nem annyira, hogy csend álljon be közétek:
- Hul vagyok, az Arany menyétek céhből - bök a feje fölötti céhikonra - És azért téged, mert te is itt vagy. Megkeressük a szinten azokat a játékosokat, akiknek elege van a koboldokból és együtt leszámolunk ezzel az egésszel egyszer s mindenkorra. Természetesen nem kötelező csatlakozni, de minden játékosnak örülünk, aki megteszi ezt a jó ügyért - mondja határozottan és hangjában felfedezheted a néma reménykedést és az eltelt évek harcai alatt felgyűlt, fáradt keserűséget is.
- De persze, a palota tele van arannyal. Ha végeztünk, igazságosan szétosztjuk a résztvevők között - teszi hozzá a tarkóját vakargatva, kissé kellemetlenül is érezve magát, hogy ilyesmit is mondania kell - A céhvezérem megkért, hogy mindenkinek mondjam el ezt is - néz rád, amit viszont utána akart mondani, azt visszanyeli végül. Nos, hogy döntesz? A koboldoknak se híre se hamva a közeledben, így rábólinthatsz a kérésre, de ott is hagyhatod a férfit, akarod: nem fog utánad jönni, se győzködni magától.

Határidő: március 16.

by **Chakna** Vas. Márc. 15 2020, 10:38

Iigen... Egyáltalán nem győzött meg. Egyelőre így eszembe sem jutott, hogy mégis felvegyem a küldetést. Nem. Nem fog a rendszer ugráltatni ilyen eszközökkel.
Elnéző mosolyra húztam a szám a bocsánatkérésre, ami csak akkor vált őszintévé, mikor végre felöltözött.
- Köszönöm - reagáltam a bókra. Hallottam már, de rossz próbálkozás, ha le akarnak nyűgözni. Pontosan a nicknevem története miatt.
Enyhén felhúzott szemöldökkel néztem rá. Bármikor, Értem, mi? Persze. Értem, meg valószínűleg bármelyik másik nőért, aki szembe jön. Van vajon a világon, aki bedőlne ennek a szövegnek?
Nem tudja el lehet-e tűnni a koboldok elől jártasságokkal... Hát, egy próbát azért megért a dolog.
- Akkor kipróbáljuk - vontam vállat sóhajtva, és lehívtam a menüt, hogy aktiváljam a rejtőzködés, és a lopakodás jártasságot is. Nem kell sokat várni, hogy kiderüljön. És gondolatban felvéstem a teendőim közé, hogy sürgősen szerezzek be ezekből magasabb szintet. Ha a koboldok ellen nem is működik, de máskor hasznos lehet, ha el akarok tűnni.
A mozdulatom viszont elakad mielőtt rányomnék a megfelelő gombra, mert Charming hirtelen felvetéssel áll elő.
Zseniális terv a koboldok ellen, a gyönyörű lányok felszabadítására... ketten. Karbafont kézzel nézek rá, a menümet nem zárva be.
- És mégis hogy tervezel kettesben elűzni sokszáz koboldot? - kérdezem szkeptikusan. Komolyan gondolta, hogy ehhez két ember elég? Meg van huzatva ez a srác...
Nem állítom, hogy nem tud meggyőzni, de egyáltalán semmi kedvem a koboldok bugyuta bogárkeresése helyett belecsöppenni egy polgárháborúba a szinten. Mi baja ma velem a rendszernek, meg bárkinek aki irányítja a szálakat, hogy nem lehet nyugtom? Csak egy kicsit...

by **Afton** Vas. Márc. 15 2020, 17:54

Eru módszere arra, hogy kiderítse, merre menjenek, elég érdekes, de végülis, ez is egy módszer, és szó szerint a vak szerencsére van így bízva a dolog. Mikor viszont társa elkezdi az oldalát böködni, nem moccan, sőt... inkább elmosolyodik. Az egész jelenet túlságosan is aranyos, hogy megszakítsa, és mikor Eru rájön a tévedésére, pironkodva elfordul bocsánatot kérni, Afton csak legyint, és érzi, hogy az ő arcára is költözött némi pirosság.
-Semmi baj. -legyint.
Eru aranyos. Az a típus, akinek a láttán az emberben szinte felébred az ösztön, hogy megvédje, pedig tudja már a kis árnyharcosról, hogy bőven van benne harci potenciál. Viszont... túlontúl aranyos, kis esetleg, Afton szíve szerint most...
Nem, rázza meg kicsit a fejét. Ugyan elteltek már hosszú évek, de ki tudja... Mindegy is, lényegtelen. Inkább halad előre.

Az őr magyarázatára már összepréseli a száját, és figyeli, ahogy a játékos felveszi végül a küldetést, hogy eltűnjön. Vajon miért tette? A motozás után, ha nem döntött volna a küldetés felvétele mellett, valószínűleg csak megfordulna és elmenne, tehát semmi nem indokolja, hogy mégis elfogadja azt. Mindenesetre, a jelenetet bár megjegyezte, végül nem lépett tovább ezen a szálon, és követte Erut a mondott irányba. Nem sokkal később a motozást és a játékos furcsa viselkedését szinte el is feledte, ahogy felvett egy gyümölcsöt a földről és észrevette a nyomokat.
-Fortuna istenasszony ránk mosolygott, Eru. -mutat az árulkodó jelekre. -Talán erre jöhetett. Mivel nem megfelelőek a körülmények, biztos fél. Gyere. -int, és megindul a nyomok után a sötétségbe, olykor-olykor hangosan szólongatva a kis férget. Ha teheti, a házakba is bepillant, nyomok után kutatva, egyik kezében pár összekötött zsinór libeg, a végére egy aszott almadarabkával, amit menet közben alkotott. Játék és étel egyszerre, remélhetőleg tetszeni fog Billynek, ha meglátva a kis férget elkezdi majd elé lógatni. Már csak rá kell lelni.

by **Mirika** Vas. Márc. 15 2020, 21:33

A pacák így ránézésre ártalmatlannak tűnt. Nem pont a szabadságharcos típus, aki majd kiáll száz ember elé, és csatába vezeti őket. Ráadásul random embereket szólít meg az utca közepén, szóval biztos nem egy széles bázissal bíró csoportosulás tagja. Mondjuk gyorsan kiderült, hogy a csávó csak valami betanított munkás, szóval minek is várok én itt karizmatikus kiállást Rolling Eyes

Sóhajtottam egyet, majd az égre pillantottam, hátha majd a bárányfelhők kiírják a választ a fel nem tett kérdésemre: akarom én ezt? Az arany jól jött volna, minden pénzem azonnal elszórom a gyors fejlődésem érdekében, meg hát Hina-chan projektjébe se ártana beszállnom előbb-utóbb, de... eh, ha megdöntik a királycsávót, abból újabb kobold támadás lehet, és abból egy is sok volt.
- Eh, na jó, legyen az, hogy nem te próbálsz meggyőzni, hanem a céhvezéred, hátha akkor többnek tűntök majd egy bohócegyletnél - mondtam meg a fickónak a véleményem kertelés nélkül. Snassz volt az egész, leszólít hogy gyere, borítsuk fel a szint békéjét, cserébe kapsz aranyat. Ez még NPC küldetésnek is izé lett volna, elvégre iszonyú kockázatos, és fene tudja, mi az a nagy terv. Majdnem biztos voltam benne, hogy ebből az alakból azt se tudnám kiszedni.
Mindenesetre Hina-channak lőttem egy üzenetet, elmagyarázva, hogy bekerültem valami hülye eventbe, és szóljon már, ha van valami infónk erről az arany menyét céhről. Nem gondoltam komolyan, hogy esetleg valami bűnöző gittegylet, de mégis csak terroristák, ha szigorú értelemben vesszük azt, amit csinálni akarnak. Igazából nekem ebbe nem beszállnom kéne, hanem leállítani őket, ha így jobban belegondolok. Az Igazság Ligájának tagjaként nem a káoszt kéne elhoznom, hanem fenntartani a békét. Nem?

by **Eru** Hétf. Márc. 16 2020, 22:07

Nem akartam csak úgy megérinteni a férfit, túlságosán is tolakodó voltam. Más talán azt látta egy lány épp böködi a pasit és valamit akar amiért szégyelli magát. Tényleg, szégyelltem magam amiért intim zónájába hatolam Aftonak. Talán barátok közt ennyi belefér.
- JAjjj! - Nyüszögök és eltakarom az arcom. Egy játékost vetkőztettek épp a koboldok. -Ez miért kell? Billy túl cuki csak úgy zsebre vágja valaki!
Most már biztos, fejemben nincs rendben valami. Aranyosnak találni egy férget? Miért is ne, hiszen ő is csak egy pixel állatka. Parazita is nagyon undoritó volt egy féreg amikor megláttam. Még is megláttam benne a szépséget és talán ő is bennem azt hiszem.
-Felöltözőt már? -Kérdeztem még mindig arcom takargatva Afton mellet lépdelve, de hopp elbotlottam. Hasra estem, Afton nadrágja után nyúltam, de nem tudtam elkapni. Igy csak lábai közé vergődettembe magam nyújtott kézzel. A mondata meglepett, valamilyen csajt emelgetett. Meg fordultam lábai közt fekve a földön és felnéztem.
-Fortuna, az meg kicsoda? Erős játékos? - Csak most figyelek fel merre is mutat. Földön fekve fejem hátra hajtom igy keresem a nyomokat. - Oh ara mehetett!
Szeretnék felugrani, de még időben eszembe jutott hol is vagyok most. Időben ahhoz ne fejeljem telibe Afton ágyékát. Igy csak jobb kezem nyújtottam neki, földön fekve jelezve szeretnék felállni.
- Ha már ez a Fortina segített illene majd megjelennie is, hogy meg köszönhessük.
Hangosan mondtam, hogy az alak halhassa, amit mondok. Fogalmam sincs róla, ez csak egy mondás. Egy istenség, amit, ha szerencseér akkor szokás használni. Aftont követem és a madzagját, vajon, ha Billy lennék én mit csinálnék most? Ötletöl vezérelve kicsi résekbe és kövek alá is bekukkantok hátha találok valamit. közben lopva Aftonra pillantok.
-Ugye nem haragszol az előbbiért? - Kérdezem kiváncsian, de ránézni nem merek. kicsit tartok tőle leszid amiért ilyen béna vagyok néha.

by **Strea** Kedd Márc. 17 2020, 22:23

Afton, Eru

Utatok még elég sokáig vezet befelé a romos épületek és mohával benőtt, hatalmas fák között, eredménytelenül. A nyomokat követve haladtok, ám a szólongatásra nem jön elő semmi - pár Harci Majmot kivéve, amik meg is támadnak titeket. Összesen négyen vannak és 3-at sebeznek fejenként, de egy kis csapatmunkával hamar el tudjátok pixelezni őket. Kissé később belebotlotok mégegy csapatba belőlük, de ezek után már semmi sem zavarja a keresgélést... a nyomok pedig előbb utóbb eredményhez is vezetnek: találtok egy csomó, erős fonalat. Jó játéknak tűnik, talán jobbnak is, mint a tietek, de ha megnézitek kicsit közelebbről, kiderül, hogy nem közönséges fonálra akadtatok.
És ami szőtte, a pókfonál méreteit tekintve, még nálatok is nagyobb lehet.
Az erdő mélyéről (a szinte tökéletes csend miatt) halk nyöszörnyésszerű hangot véltek felfedezni, de lehet jobb vigyáznotok, nehogy meglepetések érjenek. Mit tesztek, odarohantok, vagy kitaláltok valamit?

Chakna

- Megöljük a vezetőjüket - felel Charming lelkes mosollyal, mintha mi se lenne egyszerűbb - Egy felbolydult méhkast szervezettség nélkül pedig már könnyedén elintézünk mi, Játékosok! - húzza kicsit ki magát, majd elkezd sétálni, úgy magyaráz tovább - Igazából a céhvezérem ötlete volt, de ő mindig mindent túlgondol - forgatja meg a szemeit - Egyszerűen csak meg kell találnunk azt a Billyt, elvinni a királyhoz, aki hálából beenged a fürdőjébe. Ott, egy szál fürdőtürülközőben pedig előnyben leszünk. Seperc alatt elpixelezzük, sőt, még a wellnesst is lesz időnk kiélvezni előtte - hajol hozzád közelebb és mozgatja meg a szemöldökét:
- Majd megtudod, milyen jó vagyok ebben a játékban!
Közben az erdő csendesebb és sötétebb lesz körülöttetek, Charming pedig szájtátva nézi meg magának a hatalmas, mohával benőtt fatörzseket, amelyek tetején elhagyott, félig omladozó, betört ablakú viskók állnak rendületlenül. Persze időközben tenyerét puhán a válladra helyezi és egy ponton magához is húz, úgy nézve a szemedbe és biztosítva téged, hogy nem kell félned semmitől. Pedig lenne miért... ezt az észlelésed hamar bejelzi, ám úgy tűnik, a srácnak vagy nincs ilyesmi, vagy... nem elég magas szinten.

Mirika

A férfi kicsit beletörődőn-szomorúan reagál a jelződre, mást azonban nem fűz hozzá: csak bólint és szól, hogy kövesd. Elsétáltok a település erdővel határos, elhagyatott részéig, felmásztok egy rozoga létrán egy nagyobbacska, betört ablakú épületbe a fák tetején, belépve pedig több játékos is felétek fordul. Idegenvezetőd fáradtan int nekik, majd leül egy kanapéra - céhtársai egytől egyig nála fiatalabbak és lelkesebbek is. Többen sugdolóznak a kobold uralom megdöntéséről, de vannak hozzád hasonló, "toborzott" emberek is, akik kíváncsian forgatják a fejüket, hogy minél többet megtudhassanak.
- Üdvözletem - hajol meg előtted egy zöld indikátoros, jó vágású, vörös hajú fiatalember, hátán íjjal - Jól sejtem, hogy pontosabb információkért van itt? - kérdezi, helyeslő válasz esetén pedig szíves türelmedet kéri, amíg többen is érkeznek. Nagyjából öt perc múlva szólal fel újra, amikor már olyan huszan biztosan vagytok a helyszínen - közben pedig Hinari válasza is megérkezik:

Hinari írta:Szia,
Nem tudunk róluk sokmindent: közepes szintű tagokkal rendelkező céh, bűnügyi előzménye egyik tagnak sincs. A koboldok tisztogatásában lelkesen vettek részt, de ezt is csak onnan kutattuk ki, hogy egyik tagjuk nyilatkozott a Hírmondónak.
Ha bármi külső segítség kell még, írj! Odateleportálni nem enged a rendszer.
Hina

A vörös hajú fickó, mint kiderül a céhvezér és hamar ismerteti a tervet is: Billy lehetséges tartózkodási helyeiről kaptak információkat. Öt fős csapatokban felkutatják ezeket a helyeket, megszerzik Billyt, felveszik a küldetést (már aki még nem tette meg), a díjat elnyerve pedig bejárást kapnak Yorick wellness központjába. Ott aztán, egyedül maradva a királlyal és pár őrrel kiiktatják a vezetőt, király nélkül pedig a koboldok közt elszabadul a káosz és megszűnik a szervezettség.
- Ezek után márcsak a tisztogatás marad hátra, azt pedig ismerjük - fejezi be a céhvezér, miközben több céhtagjuk is izgatottan bólogat rá. Nos, mit választasz? Csatlakozol hozzájuk, vagy inkább úgy döntesz, ezt is kihagyod és inkább csak megfigyelője leszel az eseményeknek, ami végződhet elég rosszul is az Arany Menyétek részéről?

Határidő: március 20.

by **Mirika** Csüt. Márc. 19 2020, 19:23

Nem... volt valami meggyőző a fickó után a főhadiszállás látványa sem. Nem egy kacsalábon forgó palotát várok, de azért nehogy már az első romos épületbe húzódjanak be a világuralmi terveikkel. Egyre jobban erősödött bennem az érzés, hogy ezt itt nekem le kell állítanom, nem is feltétlenül a szint békéje miatt, hanem mert a végén még beleszaladnak ezek az emberek valami őrültségbe, és tök értelmetlenül odavesznek. Van... vagyis lesz száz szint, miért ne lehetne egy ilyen koboldos témájú? Tuti vannak olyan csodabogarak akik ezt még élvezik is... Na nem én, de el tudom képzelni, hogy vannak.
- Úgy is mondhatjuk - feleltem a vörös csókának, majd kicsit jobban körbenéztem, az arcokon pásztázva. Senkit sem ismertem, és senkiről sem ordított, hogy olyan tapasztalt lenne harcászatban. Inkább gyerekek, semmint férfiak, sehol egy karakteres heg, egy megviselt pajzs, vagy ilyesmi. Volt talán öt-tíz percem is átgondolni, mit akarok, eközben Hina-channak is sikerült pár apróságot találnia. Nagyjából ilyesmi válaszra számítottam. Ez a csapat nem volt más, mint egy tucatnyi önjelölt hős, akik nem tudják, mire vállalkoztak. A tervben is rengeteg buktató volt, még ha logikusnak is hangzott elsőre. Csóválni kezdtem a fejemet.
- Úgy beszéltek a koboldok elleni harcról, mintha az a világ legkönnyebb dolga lenne. Az invázióba az én társaim belebuktak és elveszítettük a szintet, amiért harcoltunk. Nem bírtunk a túlerővel - emlékeztem vissza, már amennyire tudtam. Régen volt már - Szerencsések vagytok, hogy itt lehettek - néztem rájuk szúrós szemmel - A tervetek őrültség. Honnan tudjátok, hogy az információ megbízható, és nem csak lehúztak titeket? Honnan veszitek, hogy a koboldok tényleg megjutalmaznak majd titeket? Ennyire megbíztok bennük? És ha sikerül bejutnotok, honnan tudjátok, hogy a fejedelem közelébe tudtok férkőzni? Vagy hogy könnyű lesz őt megölni? Ha megölitek, mit csináltok húszan majd több száz, vagy akár több ezer kobold ellen? - soroltam az aggályaimat, elsősorban a céhvezérre pillantva közben.
- Megéri kockáztatni az életetek ezért, miközben elég csak elkerülni ezt a szintet, ha nem akartok koboldokat? - tettem fel a nagy kérdést, vagy hát inkább nekik szegeztem azt.

by **Afton** Pént. Márc. 20 2020, 08:24

-Persze, már minden rendben. -biccent, mikor Eru rákérdez, hogy a megmotozott játékos felöltözött-e már. Aftonnak be van kapcsolva a cenzúra, szóval sokat nem lát, nem is kíváncsi rá. Persze, megvannak a maga perverziói neki is, a kíváncsiság pedig mindig is az emberek nagy gyengéje volt, de valahogy Afton már egész kicsi kora óta ilyen volt. Megvan az, amikor ovis korukban a gyerekek letolják a nadrágjukat megmutatni, kinek mi van? Nála ez kimaradt. Kicsit talán ezért, kicsit talán nem, le is maradt még akkoriban, és sose felejti el, mikor egyik nap egy mondat kellős közepén a hangja felszökött a magasba, majd elhalt és nem volt képes megszólalni. Vörösre pirult, a nyakát szorongatva elmenekült. Hazafelé, Sugar oldalán, aki ismét pattogott és csacsogott, végül kibökte, hogy mi történt. És akkor a lány elnevette magát.
"Mutálsz, Afti!"
A fiú kérdőn félrebillentette a fejét, de csak mutogatni merte kérdését, hogy mi az. Sugar megköszörülte a torkát, kihúzta magát és komoly hangon, mint egy tanárnő, elkezdte magyarázni, mi is a mutálás pontosan.
Az emlékből egy rántás zökkenti ki. Kicsit jobban szétterpeszti a lábát, érezve, hogy valami bizony közéjük esett, majd meglepetten pislog le az ezüst-fehér hajzuhatagra.
-Hopp. Jól vagy? -lép kicsit hátrább óvatosan, majd Eru hónaljánál fogva talpra állítja őt. Kicsit még a ruháját is segít leporolni annak ellenére, hogy a SAOban erre semmi szükség nem lenne továbbra sem, majd elkuncogja magát.
-Fortuna nem játékos. Mennyire vagy otthon a mitológiában? -kérdezi, majd legyint. -A lényeg, hogy ő egy alapvetően kitalált személy, a Szerencse Istennője. Mikor valaki szerencsésnek érzi magát, szokta ezt mondani, hogy "Fortuna rámosolygott", mert a mese szerint akire rámosolyog, az szerencsés lesz.

A Harci Majmok nem igazán zökkenthetik ki őket. Az első csapat megjelenésekor Afton büszkén hívja elő vadiúj pajzsát, ki is használva annak képességét; kardjával rácsap egy hatalmasat, így az összes majom őt kezdi el ütni, amíg Eru könnyedén képes levágni őket egytől egyig. Sőt, legalább egy majmot még talán Afton is elpixelezhet a kardjával, amennyiben túl közel merészkedik. A második csapatnál szinte megismétli a mutatványt, és mivel több nem érkezik, büszkén elmosolyodik és Eru felé tartja a tenyerét, egy pacsi jeleként.
-Szép munka!
Nem sokkal később megtalálják a fonalakat is. Afton eltünteti a pajzsot és a fegyvert, leguggol és kézbe veszi a fonalakat. Hümmögve forgatja őket, de hiába erőlteti meg az agyát, azon kívül, hogy Sugi ehhez sokkal jobban értene, más nem jut eszébe. Csak egy kérdés.
-Ezek vajon honnan vannak? Nem olyanok, mint az enyémek, nem kötélből készültek. Szerinted? -nyújtja az egyiket Eru felé, hogy vessen rá egy pillantást ő is.
És ekkor meghallja a vékony hangot. Odakapja a fejét, felegyenesedik és hallgatózik egy kicsit. Majd egy mozdulattal a pajzs és a kard ismét előkerül, és maga elé emelve őket kissé meggörnyed, hogy Eru is elférjen mögötte.
-Maradj most mögöttem. Megnézzük, mi lehet ez. Remélem, pont Billyt halljuk.
És lassan, de lehetőleg nem csigatempóban elindul a hang irányába. Nem rohan, pont azért, mert nem lehet tudni, Billy (ha ő az egyáltalán) miért nyöszörög ennyire, de azért nem is lassú, mert bármi is az, talán bajban van és szűkös az ideje, ameddig kibírhatja. A pajzs végig elől marad.

by **Chakna** Pént. Márc. 20 2020, 18:23

Ennek a fickónak vagy nagyon jó terve van, vagy nagyon bolond. "Megöljük a királyukat", ilyen egyszerűen... Ennyire azért nem elrugaszkodott gondolkodás, hogy a rendszer nem enged egy ilyen kaliberű npc-t csak úgy megölni... Valószínűleg újraspawnolna, de onnantól kezdve erre szintre játékosok nem jöhetnek. Na még csak az kéne...
- Kíváncsi lennék, hogy gondolta a céhvezéred megvalósítani ezt a zseniális tervet - jegyeztem megy enyhe gúnnyal, miközben követtem Charmingot, mostmár határozott szándékkal: Nem fogom hagyni, hogy egy ilyen marhaság miatt a kedvenc szintem a játékosoknak megközelíthetetlen legyen!
- Én is jó vagyok a játékban - jegyzem megy ártatlan mosollyal - De lehet másra gondolunk - tolom ki a "kellemetlenül közel" zónából finoman, már nem olyan széles mosollyal.
Nekem ismerős az erdő, és az is, hogy itt kicsivel jobban figyeljek oda. Azt hittem, hogy ilyen tervekkel ő is ismerős a szinten, de úgy bámulta meg magának a fatörzseket, és a viskókat, mint aki hasonlót is először lát... Nagyon, nagyon rossz vége lehet ennek a zseniális tervnek... Még az előtt le kellene állítanom, hogy elkezdődik.
Nem annyira vele, mint a környékkel vagyok elfoglalva, így meglepetésként ér, hogy magához húz. A kezét... azt egyszer finoman levettem a vállamról, aztán mivel nem fogta fel ennyiből, hogy baromira kényelmetlen nekem az érintés, lenyeltem, és tűrtem, hogy minden porcikám folyamatosan égjen az emlékektől. Talán nem is volt baj, hogy kénytelen voltam...
Az, hogy magához húzott viszont az utolsó csepp volt a pohárban. Határozott mozdulattal toltam el magam tőle, pár pillanatig sikertelenül próbálva úrrá lenni az enyhe remegésen amit a feszültség okozott, aztán mintegy vészcsengőként bejelzett az észlelésem. Kapva kaptam az alkalmon, hogy a Charming figyelmét a magaméval együtt a várható esetleges veszélyre fordítsam.
- Ugye nem tűnt fel, hogy jön onnan valami? - súgtam arra mutatva, amerről az észlelésem jelzett, és körbe pillantva esetleges menedékért, közben pedig mostmár ténylegesen a lopakodás és rejtőzés jártasságokat is aktiváltam. Nem akarok kellemetlen meglepetéseket.

by **Eru** Pént. Márc. 20 2020, 20:39

Hasra esésemből nem várt dolog kerekedik. Nem sejtettem, a férfi majd felkap és felsegít. Mi több még a ruhám is leporolja, pedig arra semmi szükség. Annyira kizökkentett az előbb még a földön hevertem most meg már talpon állok, szólni sem tudtam. Csak álltam szobor mereven lefagyva, szinte sokkos állapotban. Sokkos talán igaz is lenne hiszen szörnyen béna voltam az előbb.
- Öhh Öhh- Csak ennyi jött ki az ajkaimon miközben végig matatott mindenhol rajtam. - öhm igen azt hiszem.
Ténykedése nem volt tolakodó, pusztán baráti, én is ugyan igy leporolnám a ruháját másnak és fel is segítenem. Csak most kezek magamhoz térni és elkezdem igazgatni a hajam zavaromban. Válaszát halva pedig mozdulat sor közepén álok meg kezeimmel egy-egy tincset fogva.
-hogy érted, nem játékos? Jahh valami isten, különös azt hittem játékmestert mondasz. - felnézek a nálam magasabb férfi társamra sandán. - Te jobban vagy ezzel a furtuna nénivel? Szolhatnál neki sokat mosolyogjon nekünk.
Utunkat néhány szőrös fazon viszont meg zavarta, szegény kicsi kukac, ha találkozott ezekkel akkor megrémülhetett. Billy helyében lennék, én is megijednek ezektől a majmoktól. Akik a mi szintünkön igazából már ártalmatlanok kis csapatban. Szerencsére együtt is tudunk működni, Afton becsábitotta őket én pedig mind két hullámmal elbántam. Na jó nem mind kettővel, hiszen társam is alaposan kivette részét a harcból. Végén pacsira emelte a kezét. Ez sem volt rossz bár van, aminek most jobban örültem volna. Belecsaptam a tenyerébe szigorúan jobb kezemmel. Hagytam a talált fonalakat vizsgálja. Nem tapasztaltam túl sokat se itt sem kint még. Afton idősebb és szerintem bölcsebb is, talán előbb rájön mi is ez az izé. Nem leges választ adok egy fej rázással. Nem tudom mi lehet a fonál szerű dolog. Kinézetéből nem híném, kisbarátunk játszana vele szívesen. Aztán ki tudja, Billy nem egy szokványos kis kedvenc.
- Nem tudom mi lehet, de nem túl szép izék.
Aztán jön hirtelen a hang amitól hátamon feláll virtuális szőröm. Már ha van nekem idebent ilyenem, meg egy nyolcéves olyan, mint egy csupasz csiga amúgy is. Afton mögé bújtam ijedtemben, tudom szégyell nem kéne magam amiért ilyen bátor vagyok.

by **Strea** Szomb. Márc. 21 2020, 16:34

Afton, Eru, Chakna

Afton és Eru, ami azt illeti, pont Billyt halljátok - vagy legalábbis egy hozzá egészen hasonló teremtményt, aki beleakadt egy nagyjából akkora pókhálóba, mint ti magatok. Az óvatosság pedig igencsak kifizetődő, ugyanis ahogy haladtok beljebb, előreszegezett pajzzsal, hamar rájöhettek, hogy annak a pókhálónak bizony van gazdája is: egy eddig fel nem fedezett ritka mob bukkan elő a fák tetejéről. Piros indikátora van, név szerint pedig Ezüst Özvegy - olyasmi, mint a fekete fajtársa, csak ez inkább ezüstösfeketében pompázik és nálatok is hatalmasabb. És igen, a fonál, amire korábban rátaláltatok, szintúgy az övé; arról nem is beszélve, hogy nem egyedül érkezik: tíz darab "Óriáspók" csatlakozik hozzá a kiálló gyökerek közül.

Chakna, te azért követed Charmingot, aki (mily meglepő) észre sem veszi a gúnyt a hangodban:
- Pofonegyszerűen - felel helyette - Fő a meglepetés! Tudod, én mindenkinek csak meglepetéseket okozok - kacsint rád, amikor pedig a játékos mondatára hasonlóképpen reagálsz, testmozdulatai nem kevés nemi izgatottságról árulkodnak.
- Alig várom már! - villantja rád mosolyát és ugyan kitoltad az intim zónádból, de ez nem tartja vissza attól, hogy a következő két lépésetek során újra belekerüljön, nos... a közepébe. A remegésedet pedig észre se veszi, ellenben amikor kérdezel, értetlenül pillant arra, amerre mutatsz, majd megvonja a vállát:
- Tudod, én szeretem a meglepetéseket - rángatja meg kicsit a szemöldökét, majd azért csak előveszi ő is a fegyverét (egy Holdkő Pengét) és figyel. A bozótos túloldaláról hamarost két játékos hangját vélitek felfedezni, ahogy a bejelzett mobhoz közelítenek - majd az Észlelés az egy mobon és két játékoson kívül hirtelen tizenegy új mob megérkeztét jelzi, azaz a játékosok igencsak hátrányban lehetnek. Charming persze ebből mit sem vesz észre, viszont ha előrelendülsz és megnézed magadnak a szituációt, úgy ő is követ téged.
A bokrok túlfelén egy lovagot (Afton) és egy árnyharcost (Eru) pillanthatsz meg, velük szemben pedig egy hatalmas pókot, tíz kisebb társával együtt. Mögöttük, egy pókhálóba akadva valami mocorog, de innen még nem tudod kideríteni, mi az. Charming meg, nos... beleakadt az egyik kiálló tövisbokorba, amikor utánad lépett és éppen a növénnyel vív vérre menő küzdelmet. Mit teszel? Segítesz a játékosoknak a mobok elleni harcban, vagy inkább kivárod, mi fog történni?

A reagotok végén spoiler tagban kérlek tüntessétek fel az aktuális pontozásotokat vízszintes formátumban, illetve bármely itemet, ami rendelkezik itemképességgel. Sorrend ennél a felkészülő körnél még nincsen, viszont figyeljetek oda, hogy adott esetben két másik játékosra is reagálnotok kell, nem csak magatokra/eddigi társatokra!

Mirika

Szavaid hallatán csend telepszik a teremre: a céhvezér kissé dühösen pillant rád, amíg ha körbenézel, látszatsz egészen elbizonytalanodó, de makacsabb arcokat is. Több helyről hallani olyasmiket, hogy "De mi erősek vagyunk!", "Én akkor is megyek!", viszont vannak, akik egymástól és tőled kérdezik, "Tényleg jók az információink?", "Ugye a koboldok nem csapnának be minket?" A sugdolózást aztán a céhvezér szakítja félbe egy hangosabb köhintéssel. Feláll az egyik ósdi kanapéra és úgy kezd bele az újabb monológba:
- Pöttöm lány, te nem ismersz akkor minket! Mi vagyunk az Arany Menyétek és részt vettünk mi is a kobold háborúban! Erősek vagyunk és tudjuk, amit tudunk - bólint, mire többen is egyetértőn emelik magasba a kezüket. Nagy átlagban persze ugyanazon céhjelvényt viselők, úgy tizenvalahányan - Mi nem hátrálunk meg és befejezzük!, amit elkezdtünk. Ha pedig vészesre fordulna a helyzet, egyszerűen elteleportálunk - mondja a vezér, mire többen is igenlően hümmögnek.
- Ha nem kívánsz részt venni, maradj ki ebből - pillant még rád, rövidesen pedig felszerelkezik (csupa T3-as itemmel) és maga köré gyűjti társait - Nyuszika - mondja még, majd hátat fordít neked és elkezdi felosztani a csapatokat négy-öt játékosonként.
- A vesztükbe fognak rohanni... - lép melléd egy negyven körüli, barna hajú nő szomorú arccal és nézi meg magának a céhjelvényedet - Te abból a Justice Leagueből való vagy? Kérlek akadályozd meg, hogy megöljék a családomat! Én annyiszor elmondtam már, de nem is figyelnek... - teszi hozzá megfáradtan, könnytől csillogó szemekkel. Közben a csipet csapat már lassan kész az indulásra. Mit teszel most?

Határidő: március 24.

by **Mirika** Vas. Márc. 22 2020, 23:15

Álltam a tekinteteket. Nem az a típus voltam, aki megijedne attól, mert egyedül van tíz ellen, és bőven volt a jelenlévők között olyan, akin láttam a bizonytalanságot és a kétséget. Úgy is fogalmazhatnék, hogy volt itt olyan is, akinek azért megmaradt a józan esze. De azok, akik úgy lelkesedtek ezért az őrült tervért, is csak a vezért követték. Mint valami nyáj. A céhvezér volt az egyetlen, akinek volt némi karizmája, a többiek valószínűleg örültek, hogy volt valaki, aki utat mutatott és célt adott nekik. Nem olyan nehéz elveszíteni a reményt ebben a világban. Nekem viszont most az volt a feladatom, hogy rátapossak arra a személyre, aki reményt adott ezeknek az embereknek. Mielőtt megöli őket.
Elmosolyodtam és rákacsintottam a nőre, aki odalépett hozzám, majd egy látványos mozdulattal magamra kaptam a köpenyemet és aktiváltam a képességét. Talán... életemben először. A szobát pedig ezzel füst lepte el. Akinek nincs Látása, az bizony most nem láthatott tovább az orránál.
- Lehet, hogy nem tudom kik vagytok, de ti sem tudjátok, hogy én ki vagyok! Nyuszi biztos nem, ezek cicafülek :3 Ő pedig egy dragoon. Momo! - intettem a kicsi gyíknak, aki néhány erőteljes szárnycsapással felkavarta annyira a füstöt, hogy az elkezdjen feloszlani. Nem megvakítani akartam őket, csak felhívni a figyelmet magamra.
- Az én nevem Mirika. Ez a köpeny rajtam pedig az Éjfél Köpeny. Az első szint bossa, Illfang dobta, amikor a nyílvesszőm pixelekre robbantotta. Én vagyok az egyetlen, aki szembeszállt az első kobold fejedelemmel és még életben van - mutatkoztam be, majd én, a pöttöm lány, utat tört a játékosok között, egészen a céhvezérig.
- Ha van valaki, én pontosan tudom, milyen koboldokkal küzdeni. Ezek a koboldok pedig nem azok, akikkel te találkoztál az invázió alatt. Akárcsak mi, játékosok, ők is tapasztalatot gyűjtöttek. A megnyert csaták erősebbé tették őket - jelentettem ki, tőlem szokatlanul komoly tekintettel, majd megfogtam a vöröses hajú férfi kezét.
- A te kezedben hatalom összpontosul. Ezek az emberek itt hallgatnak rád, adnak a szavadra. Valószínűleg sokkal jobb céhvezér vagy, mint amilyen én voltam. De... ezekért az emberekért te felelősséggel tartozol. Az életüket adták a kezedbe, nem teheted meg, hogy kockára teszed ezeket az életeket félinformációkra és találgatásokra alapozva - szorítottam meg a férfi kezét, majd elmosolyodtam, és elengedtem. Hátra is léptem kettőt.

by **Afton** Hétf. Márc. 23 2020, 08:47

Ahogy haladtak előre, és a fonalak mennyisége egyre nagyobb lett, Afton már sejteni merészelte, hogy mivel fognak szembekerülni. Az ehhez hasonló játékok vagy filmek mindig is hemzsegtek a túlméretezett pókoktól; ugyanis arra próbáltak apellálni, hogy az átlagember fél tőlük, a félelem pedig kifejt a szervezetben egyfajta eufóriát, adrenalint termel, ami serkenti a vérkeringést és az agyi működést; vagy pont ellenkezőleg, leblokkolja teljesen. Akármelyik is legyen, izgalmat kelt, az emberek pedig unalmas hétköznapjaikban mindig is keresték az izgalmas, mégis biztonságos szituációkat.
Akaratlanul is csak Sugar jut eszébe, aki viszont imádja a pókokat.
Mikor a bokrok közül megpillantják a hatalmas hálót, diadalmasan el is mosolyodik. -Megvan! -mutat a kis Billy, vagy remélhetőleg Billy felé, hogy felhívja rá Eru figyelmét. -Amíg nem jelenik meg a háló gazdája, addig jó.....
Nem tudja végigmondani a mondatot. Az Ezüst Özvegy megjelenik, nyomában "apró" társaival, és Afton arcából kiszökik kicsit a virtuális vér. Ő azok táborát erősíti, akik nem szeretik a pókokat. Nem retteg tőlük, de nem is fogadja szívesen, ha a közelében vannak, pláne, ha az adott pók nagyobb, mint ő maga a közel 190 centijével. És bár az indikátorokra most hirtelen sehogy se tud visszaemlékezni, de úgy rémlik neki, ami piros, az már rossz. A piros egyébként is pont azért tíltószín, mert ösztönös tagadást kelt az emberben, és a franc essen a fejébe, hogy ilyenkor is állandóan pszichológiai dolgokkal traktálja, az isten verjen meg, Afton, most koncentrálj!
-Ez nem lesz jó. -rázza a fejét, de eddig csak egy, nagyon is kockázatos taktika jut eszébe. -Eru, te árnyharcos vagy. Ha oda tudsz jutni Billyhez és a késeiddel kivágni, akkor fel tudom vállalni, hogy a pajzsommal elterelem a pókokat rólad. Menni fog? Nagyon gyorsnak kell lenned, mert nem tudom, meddig bírnám. Ha rosszra fordul a helyzet, elteleportálok gyorsan, de te fogd Billyt és fuss, ahogy csak tudsz, rendben?

Az izgalom miatt még nem figyel fel rá, hogy mocorgás van a bokrok egy másik irányából is.

Spoiler:

by **Eru** Hétf. Márc. 23 2020, 21:16

Afton pajzsa mögött húztam meg magam és reménykedtem, Reméltem mi kis kereset kedvencünk az. Mert ha ő az belovagolunk és hős ként meg mentjük. Aztán meg szeretgetjük és nyugtatjuk majd haza sétálunk vele a karjainkban. Billy talán nem hétköznapi kukac, de szerintem benne is van szépség. Vagy csak az én hajlamom túl ferde? Persze kérdezem ezt egy parazitával a kezem helyén, aki felzabálta a bal karom.
-Igen amig a mami...
Szavam elállt, mert a háló tulajdonosa meg jelent és a barátai is jöttek vele. Mi van itt valami szabadtéri rendezvény? Pók Woodstock? A nagy zajongás biztos egy koncert volt részükről. egyébként aranyosak.
-Cicc cicc icciicc.- Öhm hogy kel csalogatni egy pókot? Felnézek Aftonra kérdőn. - Afton, nekik mit kell mondani, ugye nem cicc mint a macskáknál vagy valami más hang?
Ezzel mos már hivatalos én biztos bolond vagyok a szemében, ha pókicákat akarom csalogatni közel magamhoz. Végig mérem őket és kicsit elszomorodom, nem úgy látom mintha játszani akarnának. Meg lehet szegény Billyt is bántják.
- Nem. -Megráztam a fejem, nem tudom közel tudnék-e jutni a pókokat megkerülve. Nem akartam Aftonak baja essen. - Nem hiszem, meg tudom csinálni. Talán, ha nem fedeztek volna fel rejtőzéssel meg tudnám oldani.
Nagyot sóhajtok, kár elég sokszor későn tudok olvasni Zita érzéseiből. Akkor legalább tudtam volna valami nem stimmel a környéken és vigyázni kell. Afton elé lépek a férfi elött álok pár centire. Fejem oldalra és hátra felé fordítom amennyire emberileg lehetséges. Rá tudjak pillantani törzsem is kisé elfordítom. A jelenet talán bizarr és hátborzongató, főleg a szemeimmel és ábrázatommal kiegészítve.
- Afton éhesek vagyunk, játszani akarunk a pókokkal. Neked is hagyunk, nem vagyunk irigyek.
Aftont néztük még mindig szemem kikerekedve, igazi nagy boci szemek. Szinte könyörögtem neki, meg engedje mehessek játszani a pokokal. Egyébként miért várok az engedélyére? A férfit néztem eddig, majd tekintetem vissza vándorolt új játszó társaim felé. Még sose fogtunk ilyen mobot és ez kiváltsággal vegyes izgalommal töltöttel.

Eru:

by **Chakna** Kedd Márc. 24 2020, 11:03

Tökfej. Idióta, beképzelt tökfej. Egyszerűen nem tudtam mást mondani erre a fickóra. Ismertem már olyat, aki szándékosan nem hagyta, hogy kitessékeljem az intim szférámból. De nem ezért lettem dühös. Charming abszolút nem szándékosan csinálta. Nem azért nem hagyott levegőhöz jutni, mert tudatosan jelezni akarta, hogy ő márpedig a közelemben akar maradni... Egyszerűen fel sem fogta, hogy én a legkevésbé sem szeretném, hogy Ennyire közel legyen hozzám. Ahogy azt sem, hogy nem vagyok vevő az ő játékára.
- Oh, én is - vigyorogtam rá, de inkább fenyegetően, mint bárhogy máshogy.
Jó, ezzel még valahogy megbírkóztam volna. Például azzal, hogy legalább amíg tényleg levegőhöz jutottam, nem engedtem túl közel magamhoz. És jóleső elégtétellel kecsegtetett, hogy lekoptathatom, ha ez a mizéria véget ért.
De azt sem vette komolyan, hogy valami van itt a közelben, ami veszélyes lehet. A szememet forgattam a megjegyzésére, hogy szereti a meglepetéseket. Tényleg? Van itt egy nemtudjukmicsoda, ami lehet akár egy magasabb szintű miniboss is, és ez az összes reakciója?
- Én nem. - jelentettem ki tömören, és figyeltem.
Az észlelésem hamar jelezte, hogy két játékos is van a közelben... Majdnem megnyugszom, hogy egy mobbal talán el kell bírniuk, úgyhogy nem kell elsietnem a dolgot. Majdnem. Mert nemsokára már nem egy, hanem 12 mobbal állna szemben... A fenébe.
Innentől kezdve nem sokat gondolkodtam. Amíg nem volt muszáj, nem akartam magamra terelni a mobok figyelmét, így a bokrok takarásában féltérdre ereszkedve feszítem meg Artemiszt, hogy segíthessek nekik kereket oldani.
Csak egy pillantást vetettem hátra, Charmingra, és a helyzte ellenére majdnem elnevettem magam.
- Maradj nyugton, mindjárt kiszedlek - szóltam hátra neki halkan, és még fontolgattam, hogy nem, egyáltalán Nem fogom kiszabadítani, ha nincs annyi esze, hogy teleportáljon.
Egyelőre visszafordultam a két játékos, és a mobok felé.

Chakna (32) - HP:170 | F:78 | E:34 | I:72 | K:41 | GY:40 | S:36 | P:80
Tárgybónuszok
Tündérszalag Rúna: Szivárvány Köpennyel együtt használva, amíg a köpeny képessége aktív, a fegyverrel végre hajtott támadások 10%-kal többet sebeznek
Az Élet Vértje: minden harmadik nagykörben visszatölti a viselője maximális HP-jának 10%-át.
Zafírszálas Fedora: plusz egy szint Nyomkövetés jártasságot ad legfeljebb negyedik szintig.
Szivárvány Köpeny: Egy harcban egyszer egy célpontot 3 körre megvakít, a megvakult célpont csak 4 vagy afölötti dobással találhat el.

by **Strea** Szer. Márc. 25 2020, 14:03

Afton, Eru, Chakna

Charming még mindig a bokorral van elfoglalva, Chakna kivár, Eru és Afton pedig harcra kész. Mivel az Ezüst Özvegy is jelen van, bizony az ő statjaihoz viszonyítva bonyolódtok bele a harcba, a Kristálypajzsnak hála pedig minden Óriáspók a lovagra figyel. Talán nem volt jó ötlet egy olyan pajzs képességgel, amely találatonként +5 sebződést jelent, tizenegy mob figyelmét magadra hívni, nem?
Mindenesetre, ha nem teleportáltok el, indul a harc!

(Chakna kivár, így ő a következő nagykörben fog tudni csatlakozni.)

Eru kezd.

------------------------

Ezüst Özvegy: ?? HP, ?? páncél
Óriáspók #1-10: 15/15 HP

------------------------

Chakna (Közelharci sebzés: 17, Távolsági sebzés: 89, támadáshoz nem kell dobnia, spec. képességhez nem kell dobnia, 2.9 SP kiskörönként.)
Ezüst Özvegy, Óriáspókok
Eru (Sebzés: 36 /kés, támadáshoz 2 vagy afölé kell dobnia, spec. képességet nem használhat, 2.9 SP kiskörönként.)
Ezüst Özvegy, Óriáspókok
Afton (Sebzés: 11, támadáshoz 3 vagy afölé kell dobnia, spec. képességet nem használhat, 1.2 SP kiskörönként.)
Ezüst Özvegy, Óriáspókok

Chakna (32. szint): 170/170 HP, 80 páncél, 205/205 CSP
Eru (20. szint): 100/100 HP, 17 páncél, 95/95 CSP
Afton (15. szint): 125/125 HP, 39 páncél, 115/115 CSP

Mirika

A monológodat döbbent csend követi. Többen még a füsttől könnybelábadt szemüket törölgetik, mások pedig kérdő tekinteteket váltanak egymással. Még a céhvezért is sikerült kizökkentened egy pillanatra, ám még mielőtt bármit is felelne rád, elkezdődik a sugdolózás:
- Ő tényleg Mirika? - Az utolsó az első bosst legyőzők közül? - Az Angelic Voice vezére volt, nem? - Láttam az íjászok nagytornáján mérkőzni! - A híres boss-stratéga...
Igen, mostmár többen is felismertek. Régi motorosok, akik a játék elejétől kezdve nyomon követik az eseményeket és annak kulcsfiguráit is... a céhvezér azonban nem közülük való: nem vagy számára ismerős, céhtársai áhítatos szavaira is csak értetlenül néz körbe. Azt viszont elérted, hogy még többen bizonytalanodjanak el a terv sikerében, a céhvezér pedig nem hülye, jól látja a tábor megosztottságát. Akik eddig lelkesen követték, most várakozón néznek rá.
- Az embereim élete a legfontosabb - szögezi le - A kétes eredetű információknak pedig én magam megyek utána először - pillant rád, majd megvakarja az állát - Azt mondod, erősödtek. Van erre bármi bizonyítékod vagy adatod? Mennyivel? Pontosan mekkora a sebzésük? Tényeket közölsz, vagy csak találgatsz, félinformációkra alapozva a tudást? - mosolyodik el, de csupán egy kis időre: tudja jól, hogy nem akar az ellenséged lenni és ez látszik is rajta - A rendszer a faluban élő koboldok nagyrészét npc-nek azonosítja, de az őröket és az uralkodót nem - köszörüli meg a torkát és nyitja le a térképét - Billy lehetséges tartózkodási helyei közül kettő védett övezetben van, egy azon kívül, utóbbi csapatot én fogom vezetni. Ha nálunk van az állat és teljesítjük a küldetést, a koboldok természetesen becsaphatnak, de ezzel sem bukunk semmit. Ha viszont bejárást adnak a wellnessbe, az esélyt is megadják. Oda csak erős, harcedzett embereket vinnék - mondja, majd int két emberének, akik hangos szóval hívják oda a saját csapattagjaikat.
- Kíváncsian várom az érvelést, hogy ebben hol veszíthetek embert - válik keménnyé a tekintete, még mindig a maga előtt lenyitott térképpel. Talán bele is kezdesz a válaszba, talán még átgondolod, mit akarsz mondani, de az egyik csapatvezető hamarosan mellétek lép:
- Charming nem jelentkezett a csapatomnál. Úgy tűnik, a visszahívás ellenére még mindig az erdőben van - mondja, majd kisvártatva hozzáteszi - Tudom, hogy milyen kelekótya tud lenni, de... lehet bajba került - néz rátok és megszorítja övén kardjának markolatát.

Határidő: Mirikának március 28., a többieknek kiskörönként 1 nap.
Szólimit: a harcban 100, Mirinek 250.

by **Mirika** Pént. Márc. 27 2020, 13:55

Hallottam a sugdolózást körülöttem, de most nem erre koncentráltam. Lehet, hogy felismertek, de nem őket kellett meggyőznöm, hanem a velem szemben álló fickót. Mert ugyan lehet, hogy a nevem még ismerősen cseng néhányak fülében, már rég nem voltam ott a fronton, nem hallattam magamról. Láttam a férfi arcán, hogy számára nem mond semmit a Mirika név, ő azok között volt, akik ha esetleg hallották is a nevem valamikor régen, már nem emlékeztek rá. Azonban a nevem csak egy támasz volt, nem azzal értem el a sikereimet, vagy a híremet. Nem is azzal akartam érvényesíteni az akaratom, sem pedig a céhlogómmal. Ezek csak díszek, ha nincs mögöttük tartalom. Hime-chan hiába áll oda egy csapat bandita elé, és kéri meg őket kevesen, hogy menjenek békével haza, nem fogják megtenni csak azért, mert a Justice League tagja :3
- Semmi konkrétumom nincs. Én Mikoblás koboldjaival harcoltam, az invázió alatt több tucatot, százat meg tudtam ölni egyedül is, de amikor visszafoglaltuk az 5. szintet, ugyanezek a koboldok már sokkal nagyobb falatnak bizonyultak, pedig a front javarésze ott küzdött mellettem - válaszoltam, mindenféle fölényeskedés, vagy gúnyos mosoly nélkül. Tisztában voltam vele, hogy csupán az adott szavam létezik. Csakhogy az enyém nem rejtett kockázatot, szemben az információkkal, amiket kaptak.
- Minden kobold vezér miniboss is egyben, Yorick sem kivétel. Királyként talán a legerősebb... Ha Cardinal esélyt is ad, lehet hogy te és a harcedzett embereid sem lesznek elegek a legyőzéséhez. És ha a támadásotok egy újabb inváziós eventet generál, mit csináltok? - vontam kérdőre. Aggasztott az iménti félmondata, miszerint tőlem próbálta megtudni, milyen erősek is lehetnek a kobold harcosok ezen a szinten. Bár... én elképzelhetetlennek tartottam, hogy egy ellenállás még sose piszkálta volna meg a kis szörnyeket. Akármennyire is tűnik felkészületlennek ez a csapat.
- Ha meg tudod nézni a térképen, merre van az embered, vesd össze Billy lehetséges tartózkodási helyével. Ha ott van, hadd menjünk veletek - reagáltam azonnal az egyik céhtagjuk lehetséges eltűnésére. A férfi nem tűnt ostobának, csak túl vakmerőnek, de biztos ami biztos, azért nem árt felhozni... Abban bizonyos voltam, hogy érte fognak menni, de jobb lett volna, ha nem sétálnak bele önként valami csapdába abbéli igyekezetükben, hogy megmentsék a társukat...

by **Eru** Vas. Márc. 29 2020, 12:51

Nem támadok, de ugrásra készen állok. Nem akarok egyből a pókok közé rontani, nem lenne jó húzás. Még ha gyorsan le is verném őket, akkor is többen vannak. Kíváncsi vagyok, tömegesen vagy egyesével támadnak-e majd. Amig 2-3 jön egyszere nem lesz nagy gond. A kérdés itt a főnök pók mekkorát sebez és menyi élete van. Általában játékszabályok szerint, jobb vagy főnököt leverni hátha többi elszalad. Vagy a sok kicsit, akiknek sebzésének összege meg egyezik a főnkével. Nos ez szorult helyzet azt hiszem. Aftonra pillantok mosolyogva, mert ki tudja miért helyzetünk ellenére nagyon izgatót vagyok. Kíváncsian várom mi fog történi. Lehet mi leszünk a hús pók vadászok?
-Afton, lehet menekülni kellene. Tull sokan vannak ahhoz játszunk egy jót a pokokal.- Közlöm és még mindig Afton előtt állva kezem hátra teszem. Jelezve, ez csak a látszat ezek a dögök intelligensek talán megtéveszti őket a színjátékunk.- Jól van én el mentem hello!- Még intgetek is ahogy elsétálok az egyik fa felé. Aha ja persze, csak ne lennék kíváncsi szőröse a pókok feneke. Rá vetem magam az egyikre majd egy másikra is. Bal kezemmel a pókot csapkodom és kiabálok közben.

/Két pókot támadok/

by **Kayaba Akihiko** Vas. Márc. 29 2020, 12:51

The member 'Eru' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
[Küldetés] Wellness, kobold kivitelben - Page 2 4766609959_af0c0eb7c7_s

[Küldetés] Wellness, kobold kivitelben - Page 2 4766612103_86ee832108_s

by **Strea** Vas. Márc. 29 2020, 17:22

Bár Erunak lett volna lehetősége kétszer támadni, mégiscsak egyszer tette meg. A pókok persze nem hagyják az akcióját válasz nélkül, ám mivel Afton itemképessége él, az árnyharcos helyett őt támadják meg, amíg le nem esik a páncélja. Közben az Ezüst Özvegy mellé még négy, későn csatlakozó pók is megérkezik.

Óriáspók #1 és #2 elpixelezve.
Afton 5x(3+5)=40 sebzést szenved el, amivel leesik a páncélja - a maradék 3 pók Erut támadja, összesen 9 sebzést okozva neki. Óriáspók #11-14 ebben a körben még nem támad. Az Ezüst Özvegy a hálójánál marad.

Afton jön.

------------------------

Ezüst Özvegy: ?? HP, ?? páncél
Óriáspók #3-14: 15/15 HP

------------------------

Chakna (Közelharci sebzés: 17, Távolsági sebzés: 89, támadáshoz nem kell dobnia, spec. képességhez nem kell dobnia, 2.9 SP kiskörönként.)
Ezüst Özvegy, Óriáspókok
Eru (Sebzés: 36 /kés, támadáshoz 2 vagy afölé kell dobnia, spec. képességet nem használhat, 2.9 SP kiskörönként.)
Ezüst Özvegy, Óriáspókok
Afton (Sebzés: 11, támadáshoz 3 vagy afölé kell dobnia, spec. képességet nem használhat, 1.2 SP kiskörönként.)
Ezüst Özvegy, Óriáspókok

Chakna (32. szint): 170/170 HP, 80 páncél, 205/205 CSP
Eru (20. szint): 100/100 HP, 8 páncél, 95/75 CSP
Afton (15. szint): 125/124 HP, 115/115 CSP

by Ajánlott tartalom