[Event] Karácsonyi Event

>>Karácsonyi Event<<

Hideg… nagyon hideg, riadok fel legszebb álmomból, és amint ez megtörténik, azt kell, hogy észrevegyem, hogy körülöttem minden fehér… és hideg. Nehezen felkelek a földről és körbenézek, egy fehér, havas és nem győzöm hangsúlyozni, hideg szobában találom magam. Nem éppen túl tágas, de annyira elegendő, hogy korlátozott kereteken belül, de könnyedén tudjak mozogni. Ahogy azon kezdek töprengeni, hogy miképpen kerültem ide, a fejemet kezdem vakarni. S ekkor észreveszek valami szokatlant, a fülem, a megszokottnál is hegyesebb, talán rosszul érzem, ezért ismét megtapogatom, de rá kell, jöjjek, hogy nem tévedek. De mielőtt még bármit is teszek, meg akad a tekintetem a ruházatomon. Úgy nézek ki mint azok az emberek karácsony idején a plázákban a mikulás mellett. Gyors meg nyitom a tárgylistámat, és meglepődve nézem azt, semmi sincs meg minden eltűnt, amit eddig megszereztem, egyedül a tükör van benne, amit a játék elején kaptam. Előveszem, és belenézek, látom, hogy egy kicsiny kis manóvá változtam át. Nos, elsőre kicsit ijesztő, de amint a naptárra pillantok, kicsit lenyugszom. Karácsony úgyis közel van, biztos valami eventnek a része ez, bár nem emlékszem, hogy jelentkeztem volna bármi ilyesmire, vagy valami hasonlóra, és még a BETA idejéről sem rémlik valami hasonló. Bár arra már rájöttem, hogy az óta néhány dolgon változtattak a fejlesztők, így ezen sem vagyok meglepve. De nincs sok időm ezen rágódni, mert egy hangszórón keresztül egy hang szólal meg.
- Köszöntelek titeket a "Ki lesz az ez évi legjobb elf segítő" kihíváson. Még mielőtt meglepődnétek, mindannyian aláírtátok a jelentkezési papírokat. - itt halkan súgja, de a hangszóró miatt lehet hallani. – Álmotokban. - visszaemeli a hangját. - Hogy részt vegyetek ezen a cseppet sem veszélyes, békés, nyugodt, szeretettel és megértéssel teli játékban. - megáll, egy kis időre majd folytatja. - A nyertes jutalma az örökké tartó robotmunka, beleértve a meglepetés csomagok készítését, csomagolását és néhány játék bepakolását, na meg süti. A sütit mindenki szereti. - ismét megköszörüli torkát, ezúttal egy kis hurutos köhögéssel megsózva. - Kérlek, lépjetek be az ajtón, hogy megkezdődjön az első kihívásotok.
Hát, ez egy cseppet sem kecsegtető ajánlat, a nyertes, aki végül a legnagyobb vesztes lesz a végén, valahogy sehogy sem akarom ezt, inkább kiszállok, vagy nem tudom, de hogy részt nem veszek ebben az őrültségben az biztos.
- Ó, el is felejtettem. A kezdő szoba körülbelül egy perc múlva összeroppan, pixeleire szedve mindent és mindenkit, ami benne tartózkodik. - a végén még lehet hallani, ahogy elrágcsál egy sütit.
Ezt nem akarom elhinni, hogy lehet valaki ilyen őrült, hogy ezt tegye velünk, de ezen nincs sok időm csámcsogni, mert a szoba hamarosan megsemmisül, és ha én is benne vagyok, akkor velem együtt. Így sietősen az előttem megjelenő ajtó fele indultam és még időben átjutok rajta. Bár ismét egy másik szobában találom magam, ahol egy kürt megszólalásával, a szoba kitágul, a túl oldalt egy újabb ajtó jelenik meg, majd kisvártatva az időjárás is megváltozik. Hatalmas hóvihar támad, ami eléggé megnehezíti a következő szobába való bejutásomat. Hogy miért is akarok eljutni a következő szobába, hát azért mert, lehet, hogy ez a szoba is meg fog semmisülni, mint az előző. De akárhogy is próbálok előbbre jutni, folyamatosan a szél elfújja kicsiny kis testemet. Már sokadszorra próbálok eljutni ahhoz az ajtóhoz, de mind hiába. Ekkor leülök a hóba, ami nem épp kellemes érzés, de itt legalább biztonságos, és a szél sem fúj el. Gondolkozni kezdtem, hogy miképpen tudok kijutni innen, és csak ekkor vettem észre, hogy ebben a pozícióban, nem „bánt” a szél, így egy próbát téve elindulok a hóban kúszva az ajtóhoz. Leleményességemnek, vagy szerencsémnek, de sikerült átjutnom azon a hóviharon egyenest a következő szobába.

// bocsánat a késésért//

Mindenki egyszerre lép ki egy-egy ajtón, amik valamilyen különleges ok miatt egymás mellett vannak ezúttal. Előttetek egy óriási, termetes alak ül egy karosszékben, előtte sok-sok monitorral, amik a szobákra néznek. A rejtélyes, árnyékkal takart személy, ekkor fordul a székével és egy jellegzetes arcot pillantotok meg.



Ezzel bizony egy minibosst fedeztetek fel, Nicholas, a renegátot. A szemei a szoba két sarkába néznek, miközben mélán elmosolyodik, majd ekkor mindannyian elájultok.