[Küldetés] Bonds

Összeszorítottam a fogaim, de nem feleltem neki. Szóval így… Behunytam szemeim egy pillanatra, ahogy ő az izgatottságát, én a dühömet próbáltam elfojtani, azonban minden érzékem, minden porcikám ellenezte a kialakult helyzetet és a beletörődést. Mindegyik, kivéve a logikát. Ott, azon a tisztáson, amikor nem tudtam időben kitérni a mérgezett kés elől… ott vesztettem. Hogy nem az életemet, az sem rajtam múlott. S így mégis mi jogom lehetne a felháborodásra? Nem fair… Ideje volt megtanulnom, hogy semmi sem az. Tekintetem komollyá vált, ahogy a szemébe néztem, de eltűnt belőle a harag, helyét a határozottság vette át. Nem szabad kétségbeesnem. Nem lehet! Ha megteszem, mindent elveszítek… Léptem feléje egyet, nyilvánvalóan ő volt helyzeti előnyben, ám nem szabadott, hogy sokat agyaljak ezen. Sértődött kérdésére majdnem rávágtam egy éles igen-t, ám valahol talán még én magam is tudtam, hogy nem lenne igazam, s ez a kicsi, bennem motoszkáló érzés fogott vissza, és hagyta, hogy Freyja kitegye a Katanát, és visszasétáljon. Egy centit nem mozdultam eközben. Még akkor sem, amikor lehívta a kardokat, és felém hajította az egyiket. Nem törtem meg a szemkontaktust, úgy kaptam el, csak a karomat kinyújtva, felesleges mozdulatok nélkül. S ugyanazzal a lendülettel forgattam meg fél kézzel, majd szúrtam le a földbe, s csak miután ezzel megvoltam, pillantottam rá a virágra szelíden. Két tenyerembe vettem, majd szó nélkül léptem oda az asztalhoz. Az inventorymból előhívtam egy hosszabb poharat vízzel – eközben észrevétlenül csekkolva, hogy az itemjeim megvannak-e – s tettem bele a tulipánt, óvatosan, nehogy baja essen. Tekintetem a virágról a Katanára suhant, átszelve a termet, majd az annak közepén álló lányra. Nem tudtam, győzhetek-e, de meg kellett próbálnom.
Míg ő lelkesen beszélt, én egy szót nem szóltam hozzá. Ő vidám volt, bennem azonban a hideg gyűlöleten kívül csak a maximális határozottság dolgozott, nem voltak fölösleges érzések, ebben a két percben nem. Majd utána, talán. Felugrott a kisablak: ő is pontosan tudta, hogy nincs más választásom. De én dönthettem. Egy kis hezitálás után nyomtam rá a féléletes opcióra, s arcomon csupán egy halvány mosoly jelent meg, ahogy a felszerelkezés végén materializálódott a jelöletlen fiola a kezemben. A sűrű folyadék lassan kúszott végig a pengén, még mielőtt letelt volna a felkészülési idő. All is fair in love and War. Ha veszítek is, nem terveztem könnyen adni magam.

Nem kiemelkedő sebzés, valószínű nagy kitartás és sok speciális pont, ehhez mérten pedig a képességei se lehetnek gyengék. Ennyit tudtam róla, s bár tisztában voltam vele, hogy a skilljei és a statelosztása is a féléletes párbajokra lehet kihegyezve, ezúttal nem érdekelt: bíztam a fegyverkezelésemben - még úgy is, hogy most nem volt segítségem – és gyorsan akartam befejezni ezt a harcot. A hozzám közelebbi falhoz helyezkedtem, a három gyertya elé. A kardot vízszintesen emeltem magam mellé, a jobb kezemben tartva. Addigra már minden jártasságom aktiválva volt, kivéve a Lopakodást.
Megszólalt a gong. Elkezdődött.
Egyetlen mozdulattal szeltem ketté a gyertyákat - vigyázva, hogy a méreg ne érintse őket -, a terem egyik részét félhomályba borítva, eközben aktiválva a Lopakodást, nem hagyva a lánynak időt arra, hogy alkalmazkodjon a megváltozott fényviszonyokhoz. Nem frontálisan támadtam, sréhen oldalról közelítettem, maximális sebességgel, s mikor már rájöhetett, honnan jön a szúrás (feltéve ha képes volt észrevenni), akkor vettem át a fegyvert a bal kezembe, s indítottam el a másik irányból, alulról fölfelé lendítve a pengét, egy csuklómozdulattal folytatva vágásban a megkezdett mozdulatot. Valószínűsítettem, hogy sokat tud rólam, ekképpen azt is, hogy alapból a jobbkezes harcmodort preferálom, így bíztam benne, hogy meg tudom lepni. Abban a pillanatban pedig, ahogy megláttam a pixelcsíkot, indítottam útjára egy víz elemű sárkányt, amíg még közel voltam hozzá; ám ha hárította a mozdulatom, akkor képesség helyett csupán hátraugrottam, védekező állásba állva.

Gyenge spec méreg rákenve a pengére, még harc előtt. :3 Támadás lopakodás bónusszal, ha talál, és csak akkor!, pedig vizisárkány (kitartásdebuff).