Re: [Játékos Küldetés] Dual Tower - ..: Avagy, az őrület küszöbén:..

by **Ozirisz** Pént. Okt. 31 2014, 05:06

Bár a kazamatát magunk mögött haytuk, és elég szépen elsüllyedt, és még Hinariék is gondoskodott a bejárat elzárásáról, akkor is nyugtalan voltam. A torony továbbra is létezik, és ami lsüllyed, az elő is kerül. Lehet, hogy hónapok, vagy néhány év múlva, de benne van a pakliban, hogy újra flbukkan. Lehet, hogy nem itt, hanem másutt, elvégre ennek a világnak a fizikai törvényei kicsit másképp működnek mint a kinti világé.
Az elzárás jó ötlet, bár mindig akadnak akik újra és újra kivívják a sorsot, ki bizonyítani akar, ki rejtett kincset akar, ki peig csak eyszerűen nem tudja mire számítson. Aggaszt, hogy hány életet követel még ez a hely? Bár a ostani mentőakció sikeresnek bizonyult, de jókora adag szerencse is kellett hozzá. Ha Destross nem jut ki, akkor nem szólt volna nekünk senki, és lehet, hogy még évekig ott rostokolnának a Jövő Fényei abban a teremben. És azt sem tudjuk, hogy ők voltak-e az elsők, akik oda beléptek... Lehet, hogy mások is jártak már ott, és ők nem voltak olyan szerencsések. Lehet hogy...
És ekkor kizökkenttt a gondolataimból a csipogás. Ahogy eltávolodtunk a toronytól, visszatért a térerő, és mindenki egyszerre kezdett csipogni.
Először azt hittem, hogy rendszerüzenet, hogyg sikeresen végigvittük a tornyot, de amint rányomtam az ütenetre, rájötte, mi is a helyzet.
RenAi írt üzenetet aikor látta, hogy mind eltűntünk a radarról, és hogy jól vagyunk-e. Legalábbis a hirtelen eltűnésünk ami a leglogikusabb. ár az kicsit meglepett, hogy még én is kaptam üznetet,. Nem vagyok hozzászokva, hogy bárki is aggódjon értem. Persze ahhoz sem szoktam még hozzá igazából, hogy most már nem ey szólós, egy kívlálló vagyok, hanemey céh tagja, egy család tagja. Ahogy akkor sem magam voltam, amikor azzal az idegesítő minibossal álltam szemtől szemben, ahol majdnem otthagytam a fogam. Pont a legjobbkor érkezett Hinari, és szó szerint az életem köszönhetem neki. De ez, hogy bárki is agódjon még értem is, még ezek ellenére is meglepett.
Gyorsan írtam is választ a lánynak:

Ozirisz írta:Szia! Jól vagyunk, mindannyian. A torony leárnyékolta a jelünket, és emiatt nem tudtunk írni. Bocsánat.... Hamarosan ott leszünk a palotánál.

Majd elküldtem az üzenetet. Természetesen megértem, hogy agódott értünk, hisz bármelyikünk ki lenne borulva, ha hirtelen mindenki más eltűnne, és mivel a térkép sem jelzett minket, a meglepetés-party sem opció. Iaz, azt tudtuk, hogy RenAi küldetésen van, és azt sem szerettem volna, ha feleslegesen aggóik. Főlg, hogy nem tudtuk mennyir húzódik el a mentőakció, és lehetsées, hogy mire észrvette volna, addigra visszaérünk. De nem íy történt. És az sem lett volna jó dolog, ha épp harcol, vagy a gyógyító potiont keresi elő a felszerelései közül, és beurik elé az üzenet egy pár másodpercre kizökkentve a mesgzokott ritmusból, és meg is van a baj. Persze annak az esélye, hogy pont a legrosszabb pillanatban kapjon az ember üzenetet, mnimális esélye van.. De mindezek ellenére akkor is elkapott a rossz érzés, hogy ő aggódott értem is, én pedig még arra sem vettem a fáradságot, hogy üzenetet hagyjak neki...
Aztán odaértünk a palota elé, de már az utca másik végéről láttuk, ahogy RenAi ott ül a lépcsőn, egymaga, és minket vár. Vajon az elmúlt pár órában hány felbukkanó kobaknak örült meg, és csalódott, hogy "na ez se ismerős kobak" ? Maga az érzés ismerős. én is hasonlóképp kémleltem a fogadó előtt ücsörögve a járókelőket, vagy a teleportkapunál csövezve ahogy felkaptam a fejem minden kékes vllanásra...
Kissé határozatlanul, de véül erőt véve magamon én is odalépte RenAi-hoz.
-Ne haraudj... - szólaltam meg nagy nehezen - Legközelebb szólok ha eltűnök az ismeretlenbe... - majd egy pár másodperc hallgatás után folytattam - Az egy elátkozott hely... Sok rossz emléket előhozott... Ezt a részét ne sajnáld, hogy kimaradtál belőle... - majd újabb pár másodperc szünet - Ha mind ottragadtunk volna, Te lettél volna a remény, mert addig nem nyugszol meg, amíg meg nem találsz minket.. Minden okkal történik, még ha ezeket az okokat nem is látjuk át, és nem ismerjük teljesen. Vagy ha ezek az okok túl kegyetlenek és iazságtalanok... Fejeztem be végül a mondandómat, az utolsó mondatom azonban már csak a fejemben hangzott el.
Majd ahogy Hinari beíhvott mindenkit a céhházva, bementem én is. Egy kicsit elgondolkoztam a mai nap eseményein, és hát elég mozgalmas egy nap volt, az biztos. Aztán Yuichi megadta az ötletet, és egyből rájöttem, hogy még mi hiányzik a mai napból. A konyha irányából kiszűrődő illatok egy ó hangos korgást váltottak ki a pocakból, és eyúttal tudatosult bennem, hogy a mai nap bizon csak kávét meg sört kapott, de ételt nem. Átfutottam a tárgylistámat, hogy miből élünk, és ahogy elnéztem, hát biza lakoma lesz, mert hát a disznóhús majdhogynem hegyekben áll, ahogy rizs is van bőven. Bár az előbbit mielőbb meg kell sütni, mert az a nagy hadihelyzet, hogy disznósság van, mert a disznó tartóssága véges, és inkább lakomázzunk, mint holnap vagy holnapután eltűnjön a leltárból. Aztán a konyha felé vettem az irányt, és becsatlakoztam Yuichi mellé, már amennyiben nem zavartam. Ellenkező esetben megvártam, amíg véget, majd utána álltam neki a vacsorakészítésnek. Miután megkészült a rizs is, és a rántott röfi is, megkérdeztem a többieket is, ki kér, mert hát, valljuk be, annyi sok kaját egymagam nem tudok eltüntetni, még akkor sem, ha pixelekből vannak, és akkor sem, ha a pixelek nem hízlalnak...

// Ai, köszönjük a küldit, jó és érdekes küldi volt, nekem tetszett, remélem még mesélsz a jövőben ^^

by **Aoi Shizuka** Szomb. Nov. 01 2014, 18:05

Lassan maguk mögött hagyták a torony csodás csarnokát, ahol halak úsztak az égen, és minden kicsit másképp működött, mint a valóságban.
Az egyik szárnyaló bálna felé integetett még keserédesen mielőtt a barlang kijáratán átlépett volna.
Mint aki a vízfelszínen bukik fel a levegőre, úgy szívta tele a tüdejét friss levegővel, élvezte ahogy a napsugarai melengetni kezdik, hogy igazinak tűnő talaj van a lába alatt, hogy végre visszakerültek, oda, amit már jól ismernek.
- Köszi Miriana! Megmentettél minket! - lépett oda a lányhoz és egy cuppanós nagy puszit nyomott az arcára, aztán azzal a lendülettel át is ölelte
- Kijutottunk! Végre! Juhúúúú!- örvendezett hangosan, a kezeit az égbe emelve, körbe-körbe fordulva, míg nem annyira elszédült, hogy a fenekére huppant. Még pihegett a földre lerogyva, amikor Livy odasofordál Hina-chan elé, s Shizu hiába kereste a lány tekintetét, valahogy úgy érezte minden mozdulatát, mintha félne tőle.
Furcsállva, grimaszolva, keskenyre húzott szemmekkel méregette a lányt, majd felpattant és Livy mögé lopódzott, míg ő Hinával volt elfoglalva
- Bocsi, hogy lekiabáltam a fejed, sajnálom, remélem nincs harag - suttogta Livy fülébe, miközben válla fölött átvetett a karjait, s finoman átölelte a lányt, s egy puszit nyomott az orcájára, s tette ezt az összes Lightos céhtaggal búcsúzásként
- Vigyázzatok magatokra! - integetett nekik mikor elindultak a hazafelé - és hívjatok minket, ha segítségre van szükség! - kiabálta utánuk.
Míg ők is hazafelé tartottak fáradtan, megviselten, egyszer csak azt vette észre hogy mindenki más kapott valami üzenet-félét.
Nem értette miről lehet szó, de nem merte megkérdezni, csendesen kullogott a többiek után, ahogy mindenki írogatta a dolgait, talán épp a választ
- Szia Ai-chan! - ennyire tellett tőle, a többiek szinte letámadták a lányt, Shizu bűnbánó arccal állt meg kicsit hátrébb
- Majd én üzenek, ha megyünk újra küldire, Ai-chan! Megígérem! - sétált oda ő is és ölelte át az elárvult ábrázatú céhtársnőjét

//köszi a küldit, látszik rajta hogy rengeteg munkád és lelkesedésed volt benne! A leírásaid, részletezéseid különösképpen tetszettek!

by **Szophie** Szomb. Nov. 01 2014, 20:20

Csak álltam ott tágra nyílt szemmel, és lassan elöntött a pánik. Persze eddig is jelen volt, de most, hogy az életveszély végleg elmúlt, és úgy tűnt, nem változom vissza, valahogy eluralkodott rajtam. Már csak néztem, mik történnek körülöttem, de nem igazán fogtam fel. Nem pislogtam, nem mozdultam, kivéve ha mozgattak. Egy bábuvá váltam.
- Mi aa...:OOOOO Vááá!!! - pattantam fel, és próbáltam kipukkasztani a körém került golyót a következő pillanatban, amikor végre magamnál voltam. Mondanom sem kell, elestem, ahogy kigurult alólam a föld.
- Engedjetek ki! Barbárok! Ezért segítettünk? Most meg bezártok? - visítoztam. - Biztos ezért vagyok fiú! Miattatok! - próbáltam előre mozdítani, pattogtatni a "ketrecemet", de ehelyett hátrafelé kezdett az el menni. És újra a popsimra csücsültem. Még jó, hogy a játékban nincs fájdalom, máskülönben örökké lila foltok lennének a hátsómon.__.
Felültem, és inkább csendben maradtam, miközben magam előtt, a mellem összekulcsoltam karjaimat, és idegesen a hátam mögé dobtam a hajam.
....
Hogy mim alatt? Hogy mimet? Lán vagyok? Lány vagyok! Most nézzek meg? Meg akarom nézni.. De így mindenki előtt? Neutral

Ajj. De most már kényelmes érzés, meg minden. Szerintem az vagyok. Azt hiszem. Tükör. Tényleg, hisz olyanom is van. Drága tükröcském!
- Lány vagyok! - pattantam fel örömömben, miközben a buborékom is kipukkant. Na ettől viszont megijedtem.
- Tönkre...tettem? - kérdeztem megijedve magamtól. De a többieké is eltűnt, szóval.. csak nem csináltam semmi rosszat.><
Aztán búcsúzkodás, balbla, amiből megint nem vettem ki a részem, mivel csak magamban örülgettem, hogy lány vagyok. Elmondhatom még egyszer? Lány vagyok!
Aztán pedig jött a csipogás lánc, és mindenki egyszerre állt meg, hogy megnézze az üzeneteit. Vicces volt, ahogy egyszerre pötyögtünk. Valószínűleg ugyanannak a személynek. Akinél aztán megint egyszerre fog elkezdeni csipogni a rengeteg üzenet... Szegény Ai-chan.

Én is visszaírtam azért, csupán csak ennyit: Lány vagyok.
Aztán elköszöntem céhtársaimtól, és egy cukrászda felé vettem az irányt, hogy kellőképp kipihenhessem szörnyűséges traumámat. Közben egy másik üzenetet is pötyögtem Kedvesemnek, mivel élményeimet mindenképpen meg akartam osztani vele még frissiben.

by **RenAi** Vas. Nov. 02 2014, 11:06

A küldetést zárom!
Köszönöm szépen mindenkinek a részvétet és a kitartást, köszönöm a dícséreteket és az oktató tanácsokat is, és Hinarinak a zárási segédleteket.

Jutalmazás:

Arany és Exp:
(Céhbónusz exp-ekkel együtt számolva!!!, akinél kellett, levonva a 10% öröklést. Részletek itt.)
Hinari: 192 exp, 120 arany
RenAi (nem vett részt, csak a céhexp van jelezve): 81 exp
Szophie: 192 exp, 120 arany
Yuichi: 162 exp, 90 arany
Ozirisz: 193 exp, 120 arany
Shizu: 193 exp, 120 arany

Yurihime --> Silver: 96 exp, 120 arany
Rita --> Suzume: 14 exp, 30 arany

Ezen felül a Justice League kap 540 aranyat.

Jártasságok:
Elsődleges:
Shizuka és Ozirisz: ingyen tárgyinfót dobhat a besúgónál, mindkét kockából le kell vonni kettőt.

Másodlagos:
Hinari: 20 szint érclátásra, 20db T3-as érc és 2db T3-as páncélrecept
Szophie: 20 szint érclátásra, 20db T3-as érc és 2db T2-es páncélrecept
Yuichi: 12 szint növénylátásra, 10db T2-es növény és 1db T3-as potirecept
Yurihime --> Silver *: 20 szint érclátásra, 20db T2-es érc és 2db T2-es fegyverrecept
Ozirisz: 20 szint érclátásra, 20db T2-es érc és 2db T1-es fegyverrecept
Shizuka: 20 szint növénylátásra, 20db T1-es növény és 2db T2-es potirecept
*Mivel Hime végigjátszotta a küldit, így Maci példáját követve jár neki a jártasságos jutalom is.

by **Kayaba Akihiko** Vas. Nov. 02 2014, 16:25

Hinari: Páncélkészítés (T3): Mennydörgés Gyűrű Recept, Fekete Bronz Sisak Recept
Érclátás (T3): 210 -> 230, 7 Halvány Holdkő 4 Jeti Bőr 2 Topáz 3 Opál 4 Aranyérc

Szophie: Páncélkészítés (T2): Vastag Köpeny Recept, Egészség Gyűrű Recept
Érclátás (T3): 226 -> 246, 1 Obszidián 3 Halvány Holdkő 1 Jeti Bőr 2 Topáz 3 Opál 7 Aranyérc

Hayashi Yuichi: Potion/Méregfőzés (T3): Energia Potion Recept
Növénylátás (T2): 110 -> 122, 2 Vastag Tövisgyökér 3 Faeno Ág 2 Vörös Gomba 2 Nihil Levél 1 Óriás Pitypang

Silver: Fegyverkészítés (T2): Rubin Kés Recept, Bőr Ostor Recept
Érclátás (T2): 110 -> 130, 1 Borostyánkő 4 Fémkő 3 Vastag Bőr 4 Drágakő 5 Tömény Rubin

Ozirisz: Fegyverkészítés: a két recept, amit beégettél
Érclátás (T2): 100 -> 120, 5 Fémkő 1 Vastag Bőr 3 Drágakő 3 Tömény Rubin 8 Acél

Aoi Shizuka: Potion/Méregfőzés (T2): Pióca Méreg Recept
Növénylátás: 60 -> 80, 8 Kis Tövisgyökér 3 Faeno Levél 2 Barna Gomba 4 Tövisgyökér 3 Vörös Pitypang

by Ajánlott tartalom