Re: Onsen

by **Kiwi** Szomb. Nov. 04 2017, 16:42

Úgy éreztem, felbolygattam valamit, amit nem szerettem volna. A célom az volt, hogy nyugodtan és jó kedvvel töltsük el a napot, a rossz érzéseket kizárva, de mégis meg-megjelentek a beszélgetésünkben. Akkor még naiv voltam, nem tudtam elfogadni, hogy ezek felett nem lehet teljes kontrolt gyakorolni, és még ha forgatókönyvet is írnánk egy napra, beszélgetésre… akkor sem alakulna máskép, hiszen a dolgok, amik kikívánkoznak, előbb vagy utóbb utat találnak, és ez vonatkozik a kérdezőre és a hallgatóra is.
Bár foglalkoztatott a lány múltja, és mivel kíváncsi fajta vagyok, így szeretem visszafejtegetni a dolgokat, és feltenni a nagy kérdéseket: „Mitől lett olyan, amilyen most?” „Mit titkolhat, hordozhat magában, amiket nem osztana meg másokkal?” „Mennyire éntudatos és valódi a viselkedése?” A listát pedig sorolhatnám, egész hosszan. A gondolataidra… pedig, csupán annyit, hogy mivel éltél már át halált, olyat ami egész közeli, így máris nem „hétköznapi” problémákat vázolnál. Ennél azért megértőbb. Mivel érezhető, hogy nem felesleges, magadra húzott segélykiáltások, ami alól ki tudnál kecmeregni. Csakis azt értem meg nehezen, amiből tudom, hogy van kiút és az orra előtt van, csupán tenni kellene érte, mégis inkább fetreng a teher és súly alatt. Tehát sajnálja és sajnáltatja önmagát. Mindez az irányodból nem érződik, így teljes elfogadással tud nyitni feléd és a nehézségeid iránt.
Kifejteni ezt sajnos nem tudná, de nem is volna rá időnk, hiszen egy furcsa esemény indult be a szemünk előtt. Én is éreztem a víz lehűléséét, de Chakna is egy pillanat alatt kint volt vízből. Többen hezitáltunk, akadt aki ki is ment, végül pedig az ajtó ránk zúdított. Úgy tizenhármán ha lehettünk lányok, különböző korúak. Ahogy Blemissa megjelent, mondhatni „elszabadult a pokol”. Vegyesen fogadták a szörny megjelenését, de a csapatszellem, és az, hogy látták a kajának nézett és bekebelezett játékos jól van, kedvet is adott nekik. Ahogy nekem is. A vízbe eszem ágában nem volt belemenni, viszont el kellet, hogy érjem a szörnyet. Végigszaladtam a medence szélén, majd egy elegáns mozdulattal oldalra is vágódtam. A kimászott játékosok teljesen eláztatták a padlót, így oldalra csúsztam, majd mivel a súlypontom, a felsőtestemen volt, így bele is húzott a vízbe. A lény már nyúlt volna, mire sikerült megtalálnom a medence szélét és kimászni, ahogy lehetett. Egy játékos ragadta meg a kezem, majd még egy… Végül, úgy néz ki, drámai módon búcsút kell intenem, a megmentőtársaknak, hisz a lény fizikailg erősebb.

by **Chakna** Hétf. Nov. 06 2017, 16:16

Sokkal jobban felbolygatta a lelkivilágomat, hogy még mindig ilyen nehezen tudom kezelni ezt a témát, mint az, hogy felmerült. A kérdése pedig még talán segít is, hogy eljussak oda, hogy normálisan tudjak beszélni Takashiról… Márpedig el kell jutnom, mert ameddig erre nem leszek képes, nem fogok tudni egészséges kapcsolatokat… egészséges kapcsolatot sem kiépíteni.
A gondolkodást, és a beszélgetést félbeszakítja a miniboss, vagy micsoda megjelenése.
Látva hogy az elnyelt játékosnak nem esett baja, kicsit megnyugszom, és és felemelt íjjal figyelem ahogy Kiwi közelebb fut. Eddig semmi probléma, rendben. Oldalravetődik… Veszélyes.. Csúszós a kő… És valóban, meg is csúszik, egyenesen be a vízbe. Végül megtalálja a medence szélét, és több másik játékos segítségével próbál is kimászni… De láthatóan húzza magafelé Blemissa.
Na még mit nem… Egy nyilat azonnal körülbelül oda röpítek, ahol vélhetően a csápja? ( Razz

) vagy minek nevezzem van, amivel fogja Kiwit, közvetlenül a barátnőm mellé.
Most azt kérdezed, nem aggódtam-e, hogy őt találom el… Bevallom, egyetlen pillanatra ez is átfutott a fejemen. Csakhogy védett területen vagyunk, és nem volt túl nehéz a célpont, úgyhogy megráztam a fejem, és magabiztosan lőttem. El is találtam… a nyilam pedig belement a mobba, mint a kocsonyába, bármiféle hatás nélkül… Na fene… Ez nem jött be.
Oké, akkor valahogy magamra kell terelnem a figyelmét. Van neki szeme, ugye… Na, ha nem is sebzi, de ha ott találom el, az biztos elég, hogy felkapja a fejét.
Tehát, a következő nyilam repül egyenesen a bal szemébe. Úgy tűnik ez már működik. A szörny felém fordul, Kiwit pedig, ahogy a szemem sarkéból látom, végül a többiek kihúzzák a vízből.
Szuper. Akkor most azt következik, hogy én picikét távolabb megyek a víztől.
Úgy… 2 méterre kezdésnek. Na várjunk… csak én látom úgy, mintha halvány vöröses árnyalatot kapott volna a szörny vízteste? És úgy tűnik, hogy a medence mellett lévő vizet is "irányítja", mert határozottan megragadja egy vízcsáp a lábamat és megpróbál kibillenteni az egyensúlyomból. Ami nem olyan könnyű, tekintve, hogy íjász vagyok. Kezembe veszek egy nyílvesszőt, és ha sebezni nem sebezte lövéssel, akkor megpróbálom feszítőrúdként használva lefejteni vele magamról azt a csápot.

by **Seishin** Szer. Jan. 24 2018, 22:34

*Nia a csodálatos*

Szép nap volt a mai talán túlságosan is, na de ezt sose bánjam. Az idő túl jó volt, ahogy a kedvem is ahhoz egy kocsmában legyek alkeszok közt. Amúgy is egy kis kényeztetést igazán meg érdemlek már. Még régebben fél füle halottam van erre felé egy fürdő, egy onsen. Eljött az ideje végre felkeresem, persze ez nem azt jelentette eddig nem mosakodtam és fürödtem. Csak az ilyen helyeket, amik ennyire nyilvánosak kerültem. Régebben egyébként se tudtam volna bizonyos gátlásaim miatt belépni és élvezni azt, amit lehet és kell.
Az öltözőben le dobtam a felesleges göncöt magamról, vagy is vissza tettem inventorimba. Majd törölközőt egy jó nagy törölközőt magam köré csavarva elindultam. Szem kötöm fent maradt természetesen, de legszívesebben maszkot húztam volna, amit csak azért nem tettem meg, mert itt még is csak túlzás lenne.
Pár pillanat múlva már a vízben is voltam testemre tekert sátornak is be illő törölközővel.
Kényelmesen ki nyújtózva élvezem a meleg vizet egy szem szemem is be hunyom néha. Fekete hajam bele log a vízbe és tetején lebeg, körülöttem néha piszkálgatom és pofozom, is mint egy macska. Az álom cica végül győzedelmeskedik kikarmolással. Fejem a medence szélén pihen, lehunyt szemel, szuszogok.

by **Dr. Kayaba Natsuko "Nia"** Pént. Jan. 26 2018, 14:38

*Nia a csodálatos. Ja várj, ide a másik neve kell?*

A doktornő egy ideje megint lustálkodott, sőt az is bőven megfordult a fejében, hogy leteszi a hátsóját otthon és megvárja míg kint vannak. De persze nem bírt magával, úgyhogy mindig kellett valamit rosszalkodnia, ide-oda mennie, biztos ami tuti alapon. Gyűlölt unatkozni, márpedig erre volt példa, mióta a halloweeni party sikertelensége miatt lemondott arról, hogy bármit kihozzon a játékban rekedt bandából. Semmi értelmét nem látta. Ezeknek legyen ő halál menő?
De aztán rá kellett eszmélnie arra is, hogy nem nekik produkálta magát, hanem magának. Ő unatkozott, és ha ez bekövetkezik mindenki boruljon a lábai elé a kedvében járás céljából. Kuzco kollégától tanulta a császárságot, ez meglátszott rajta.
– Pontosan akkora láma.
A Sao-k Niája tehát mai céljaként kileste az Onsent. Abból tudta, hogy jó helyet választott a Cápák szülővárosának, hogy volt benne fürdő, ahol a gőzben pihentethették tagjaik a tagok, vagy random és spontán orgiákat lehetett szervezni, attól függően, hogy animét játszottak épp, oder hentait. Így aztán belibegett a gőzös fürdőbe, ledobta felszerelését, felöltötte a sokat takaró törülközőt, és besiklott.
– Nidda! Ja nem hallasz, nincs rajtad a Hentes. – Márpedig a dokinál valóban nem volt ott a fegyver, melyen keresztül a szellemlány kommunikálhatott volna, vele, így egyedül kellett felismernie, hogy a medencében már ült valaki magányosan. Sőt, ahogy elnézte aludt is.
Körbejárta három irányból, az amúgy szemre való, félig szemtelen lánykát. Attól pedig, hogy ennyire JK-nak tűnő játékost talált felébredt benne a rosszalkodhatnék.
– Mélyen a medencében vizsgálhatjuk meg az alvó játékost, latin nevén a Quietus Ludibundus Sundamus. Ez a furcsa élőlény igen kevés helyen található meg, s szimbiózisban él más játékos fajok egyedeivel. Kedvelik a meleg, bódító hatású környezetet, ezért gyakran megtalálhatóak meleg vizű medencékben, ágyakban, puha pázsiton. – A szőke amazon lassan a vízbe merítette magát, kínosan ügyelve rá, hogy ne gerjesszen hullámokat. – A vad Nia, melynek köztudottan kedvenc prédája a védtelen játékos, most épp becserkészi kiszemelt áldozatát. A vízbe merül maga is, s lassan, igen óvatosan és körültekintően közelíti meg az alvót. – A doktornő pedig valóban komótosan, finom mozgásokkal csúszott egészen közel a másikhoz. – Ezekben a pillanatokban láthatjuk, ahogy a játékosok vérével táplálkozó ragadozó, óvatosan a prédaállat vállára helyezi fejcsápjait, valamint karjával átfonja annak törzsét, hogy a gyanútlan áldozatát később így tartsa biztos pozícióban. Kagura Attenborough pedig mindezt azért mondta el, hogy te kedvesem, kihámozd belőle, ami neked kell. Bízunk benne, hogy megy a szövegértés.

by **Seishin** Pént. Jan. 26 2018, 17:34

Álmok, álmok édes álmok nyan! Álmok, álmok édes álmok nyan!
Egy kicsit be aludtam a vízben elnyomott a kellemes környezet a nyugalom. A meleg víz érzése végig járta minden pixeles idegszálam, már ha van ilyenem. Nem csak testem, de lelkem is fel melegítette úgy éreztem. Még olyat is tettem, amit nem szoktam, vagy szoktam és nem tudok róla. Akkor eddig miért nem mondta el senki sem? Halkan mintha beszélnék, oh, nem inkább dúdolok vagy is a dúdolásom inkább halk nyöszörgés. Még is dallama van, és jól eső lehet a fülnek, lehet mások más véleménnyel lenének. Észre sem vettem, hogy egy idegen merült vizbe mellém. Azt sem ahogy közeledik hozzám és szinte a bőrünk már össze ér. Mi ért is mert alszom, ép ezért az sem tűnt fel amikor már mellettem volt és mint egy pár vagy két nagyon jó barát rám dőlt vagy is hozzám simulva oda telepedet.
- Naahh Meowski.... - nyögtem halkan és szenderegtem tovább. Amig nem valószínűleg az álom miatt tudatlanul is, de idegen felé nyúltam. Én azt hittem egy párnát vagy a plüssöm markolom meg először. Annyira szerencsére nem aludtam be mi után kétszer-háromszor is meg nyomkodtam a gömbölyű dolgot ne tűnjön fel mi is az. Ki nyitottam a szemem és nem a vizet láttam magam előtt kissé oldalra dőlve, hanem mást, ami nagyon zavarba ejtett. Úgy éreztem a víz egy pillanat alatt forrni kezdet és én nem medencében, hanem egy kondérban ülök. Pillanat alatt ugrottam fel és hátráltam volna. Ám a lábam meg csúszott hanyatt esve elmerültem a medencében. Előszór csak néhány buborék volt, ami fel jött a vízre. Nem akartam fel jönni szégyelltem magam, amiért meg markolásztam az idegen nőt.
Majd szépen ki dugtam a fejem majd szépen távolabb húzódtam egy kicsit az idegentől.
- Ne haragudj nem akartalak... csak ....csak
Hát nem tudtam mit mondani kicsit még fejem is elfordítottam. Persze úgy ne a látszó szemem lássa, vagy is ne keljen rá néznem. Az arcom főt rák színénél is vöröseb volt.

by **Dr. Kayaba Natsuko "Nia"** Pént. Jan. 26 2018, 18:37

Ahogy a doki odabújt, csak a poén kedvéért, két dolog hasított belé. Egy: ha ez egy magas szintű berserker akkor itt most kivégeztette magát egy jó vicc miatt. Kettő: ez hamar +18-ba fog fajulni, és nem ott kezdtek neki. Márpedig mi lesz vele, ha a staff alá pörköl és leégeti a hátsóját?
Míg fejben ezen morfondírozott, olyan dolgok történtek, amin maga is meglepődött. Egyrészről az alvó beszélt, amire nem számított. Másrészt egy az egyben letaperolta, amivel egy erőteljes kezdést adott kettejük gyümölcsöző kapcsolatának, másrészt ecchi-be fordította ezt a remek kis történetet. A két újabb mozdulatra már azt is fel tudta mérni, hogy nem rossz a lányka keze, így aztán kiadott magából egy kéjes sóhajt, már csak a rájátszás kedvéért is.
Amikor azonban a másik felébredt, és pánikban tört ki, ő maga felderült és megnyugodott. Ez ugyanis azt jelentette, hogy prédára talált, nem vadászra. Amikor mentegetőzni kezdett, magabiztosan felkelt, és hosszú mozdulatokkal, ringó csípővel közelebb sasszézott. Ahogy a másikat elérte, vagy annak már nem volt hova hátrálni, letérdelt elé, belenézett mélyen páratlanul szép szemébe, majd egy határozott mozdulattal ő maga is letaperolta háromszor a másikat.
– Kvittek vagyunk. – Vigyorgott az arcába, majd a jelentőségteljesség keretei között egy puszit nyomott az orra hegyére, és visszariszált a másik oldalra. Ha ez nem egy izmos kezdőhelyzet, hát semmi nem az. Aki ezek után a doktornőt figyelmen kívül tudja hagyni, az maga a csoda. Reménykedett benne, hogy nem látja a világ nyolcadik csodáját ma. Kiterült maga is a medence szélén, s amíg a víz alatt volt minden tagja kibontotta a törülközőt. Egyrészt, mert a gőz és a forró víz öltöztette, másrészt, mert nem érdekelte ki látja meztelen, harmadrészt meg így ki tudta nyitni a lábait, ami egy fokkal kényelmesebb ülést biztosított.
– Onsen és Nia. Mire számítottál?

by **Seishin** Pént. Jan. 26 2018, 19:25

Ültem mi mást tehetem volna, azt vártam mikor kiabál vagy vág pofon. Na ja ezt vártam és nem mást. Még is mi a rosseb van velem? Mi a büdös......khm cenzúra és megint cenzúra. Más kor tök jó meg minden, egyszer jövök ilyen helyre azonnal félre értések áldozata vagyok. Szexuálisan meg zaklatok mást! Jó azért be kell vallanom, de nem, nem fogom. Ezt így itt nem lehet és tuti tiszta ideg, lehet, jobb lenne ha elmenék?
Maradtam volna inkább kényelmes árnyas fogadóban, asztal felet vagy alatt édes mindegy. Éreztem jön közelebb és már fel készültem pixelesedek egy kis pofontól. Vagy ép beszol valami csípöset. Ami ezután történt arra végkép nem számoltam. Olyan helyen érintett ahol még csak egy személy tette. Kisé összébb húztam magam, majd a harmadik nyomás után kissé nyüszítettem egyet. Szerintem az volt, vagy lehet mégsem? Annyi biztos nem eset rosszul a ténykedése.
- Én....
Aztán jött a sok puszit, nyomot az orrom hegyére. Micsoda mázli itt nem lehet meg fázni! Más különben ez az akciója róka véget érhetet volna.
Vissza riszált a helyére én pedig egy szem kék szememmel, ami elvolt kerekedve néztem utána. Piszkos nem mocskos kis fantáziám ajtaján ki sugdolózik valaki. Fejem fogtam nem vagyok, normális mi a francokat merészelek gondolni? Igazából nem gondoltam semmi szexuálisra, esetleg jó indulattal maximum erotikusnak mondhatóra csak. Egyáltalán az erotikusnak számít, ha azt gondolom jó volt a puszija?
Felemelem, kezem a másikkal pedig tartom a sátornak is be illő törölközőm.
- Uff
Tenyerem homlokon csatan.
- Ahh Uff, uff mért nem mindjárt Nyaahh.....
Motyogok magam elé, na tessék jól beégetem magam.

by **Dr. Kayaba Natsuko "Nia"** Pént. Jan. 26 2018, 19:47

Amit a másikban okozott, az teljes magabiztossággal volt sokkhatásnak nevezhető. Hiába, a doktornő még mindig képes olyasmit kelteni másokban, amit ők maguk sem értenek. Imádta azt a nyüszögést, amit kapott, és bár szíve szerint ezért ott helyben kibontotta volna a törülközőből, hagyta egy kicsit felocsúdni, hogy újra leránthassa majd. Leült tehát vele szemközt, majd várakozott. Biztos volt benne, hogy a másiknak érdekes dolgok járnak az agyában, ez az arcán is tükröződött. Ez pedig Niában is megmozgatott valamit, amitől félmosolyt növesztett. Arra gondolt, hogy odaúszik, és még a magához térés közben újra megcsókolja valahol. De kihagyta. Várt csak, a lépésre. Mintha sakkozna.
– Ahol ő maga egy személyben a királynő és a sötét paraszt.
Aztán amit kapott, az egy kuncogást csalt elő belőle. Olyannyira kisütötte a félszemű agyát, hogy az csak inteni tudott és bemondani az uffot. Könnyebb dolga volt, mint azt gondolta. Sok dolgot nem szokott meg ebben a játékban, amelyek közül az egyik az ártatlanság. Ez a csaj pedig az volt, ezt a vak is látta, nemhogy Nia. A doktornő pontosan tudta, hogy ha nem lenne az, vagy akkor nem ugrott volna el, mikor letaperolta, vagy akkor pofozta volna le, mikor viszonozta. Tehát a csaj még tiszta, őszintén tud elpirulni. Emiatt óvatosan kell vele bánnia, ha később is hasznát akarná venni. De kellőképp az ujja köré csavarnia, hogy a másik engedje is. Lendült tehát a keze.
– Uff. – Intett vissza, s olyan mosoly ült az arcára, amivel jelezte: „Nyugalom.” Mert bizony tudott megnyugtató is lenni. Sőt, egészen felnőttes és visszafogott is. Csak a játékban nem volt értelme, hogy ezt valaha is megtegye.
Odasiklott a vízben, gondosan ügyelve arra, hogy ne látszódjon, hogy nincs rajta törcsi, majd megsimogatta a lányka arcát.
– Visszaülhetsz, nem harapok. – A hangja lágyan szólt, majd visszasiklott ugyanoda, ahonnan jött.
– A színpad a tiéd!

by **Seishin** Pént. Jan. 26 2018, 20:21

Uff? Mindjárt ki esek a szememen annyira lesek uff... nézzenek oda nem is tudtam indián onsen van itt. Igaz én kezdtem, de meg döbbenésem tetézte hasonló kép köszönt vissza. Az volt a célja meg nyugtasson, egy kicsit sikerült neki. Egyébként csak egy dolgot szeretnék tudni ha harc, van mért vagyok más? Ilyenkor megint miért vagyok más? Lehet, mert nem csak egy vacak törölköző takar, aminek nincs stat módosító hatása? Bár csak lenne, neki talán könnyebben kezelném a helyzetet.... ha legalább a maszkom nem vettem volna le.
Kár nincs semmi kézi könyv ilyen helyzetekre, lehet, kellene írni egyet. Nagyon elgondolkodtam, de most annyira nem ne vegyem észre közeledését. Nem moccantam csak figyeltem mit akar. Víz lágyan fodrozódót és a párát nem kavarta fel. Az egész kicsit olyan meg babonázóan misztikus volt. Na egye fene nem szaladok el amúgy se lenne értelme viszont lehet ő azt hiszi nem, de látom a mozgását. Még ha haloványan homályosan is, de látom a szemfedőn keresztül. Várom, mit cselekszik és meg érint megint, nem vártam volna, hogy arcomhoz ér és azt teszi. Nem tudja, hogy kel meg simogatni valakit? Fejét kell szépen ügyesen, ahogy a cicáknak szokás! Valami végig futott a gerincem mentén és csak pislogtam, borzongtam már meg máskor is. Ez nem a félelemtől volt ez nem hideg volt, hanem kellemesnek mondható. Vissza húzódott a helyére és, még csalogat is.
- Oda ülök, ahova akarok, nem kell az engedélyed.
Közlöm és macskásan fel szegem a fejem, de azért figyelem mit csinál és közben kicsit közelebb húzódok. Csak egy karnyújtásnyira, közelebb nem merek akár mekkora is volt az előbb a szám. Fejem újra hátra hajtom, de most úgy azért szemem sarkából lássam, ha újra orv fogdosni akarna.
- Öhm bocsánat az előbbiért, nem volt szándékos.
Ki mondtam, de bele is pirultam, mert szinte éreztem tenyeremben mintha fognám.

by **Dr. Kayaba Natsuko "Nia"** Szomb. Jan. 27 2018, 16:35

A doktornő olyan önelégült fejjel hallgatta végig az előadást, mintha most nyerte volna meg a lottót.
– Melynek eheti várható főnyereménye 445 millió arany. – Ahogy a másik mellé siklott, a vigyora csak növekedett, majd a következő mondat megindította a nyelvét. – Brace for impact!
– Ugyan, nem tesz semmit. Remélem élvezted, ha már ekkora szégyenérzetet táplált beléd. – Ennél a pontnál az ujjait összefűzte a lányéval, és tündéri mosollyal odafordította a fejét. – Én élveztem, az biztos. – Kacsintott rá. – Ez egy játék, ne vedd annyira komolyan. Itt még az sem ugyanolyan, ha öltáncot lejtenék neked. Ha tetszik valamim nyugodtan érintsd meg, nem fogok érte megharagudni. Amúgy is, egy onsenben vagyunk, és ha már ismeretlenekkel együtt mártózok meg egy medencében, meg törülközőben, akkor már be lehet vállalni ezt is, nem? – Közben figyelt rá, hogy ne engedje el a másik kezét. – Egyébként Ai vagyok, és te?
– Mert neked nem tudtunk jó nevet találni, ami easter egg lehetne. A Suncot mégsem vállalhatjuk, nem igaz?
– Nem vagy idevalósi, különben már találkoztunk volna. Először vagy Tolbanában? Persze tudom, hogy fejlődéskor át kell itt menni, de nem szoktak az emberek itt megállni, csak a fogadóban. Mi szél hozott erre? Ne segíts! Frontos vagy, és kikapcsolódásra vágytál? Bár nem nézel ki úgy, mint egy frontharcos. Sokkal jobban nézel ki, mint azok. – Érdeklődőn rebegtette a pilláit, és még magát is meglepte, mennyire hozta az ártatlan figurát. Színház a világ, és most ő a főszereplő, ez teljesen biztos volt. Habár azt is tudta, hogy a legtöbbször ő maga csinált főhősnőt saját magából, mert nem bírta ki, hogy ne feltűnősködjön.

by **Seishin** Szomb. Jan. 27 2018, 23:55

Próbáltam volna élvezni a vizet, a fene se tudja miért húzódtam közelebb hozzá. Ja de igen az az én helyem volt. Elég kényelmes volt, hogy ne adjam fel csak úgy a helyem.
- Miért kellet volna élveznem, hogy hozzám bújtál? Tatsu, Aoi, Hide, Zaki is hozzám bújtak. Sőt, mind annyian össze bujtunk amikor....
Nem is értem miért kezdtem ebbe bele, nem akarom elfelejteni őket ez nem egy ép alkalmas helyzet az emlékezésre.
- Amikor még az utcán éltünk, vagy küldetésen voltunk. Tudod inkább az az hogy ott.
Céloztam arra, hogy meg fogdostam domborulatait. Na igen nekem is azért van, de övéhez képest én deszka vagyok. Talán jobb volna távolabb húzódnom, vagy másik medencébe menni. Mozdulnék is keze meg akadályoz ebben és mozdulatlanságra ítél egyelőre. Elkaptam kacsintását az nyíltan bejelentette élvezte a fogdosásom és azt, hogy ő is engem nem tudtam hova tenni. Persze egyszer már fogták meg az csak véletlen volt igy még sose érintett senki sem. Játék szóra felé fordulok és szemébe nézek.
- Nekem sose volt egy játék csak játék, ahogy ez sem az.
Amit ez után mondott, el vette a komolynak szánt tekintetem élét és hangomban is beszédemben elillant a komolyság. Valami más vette átt a helyét, amit arc pir is jelzett.
- Onsenben ez a szokás, meg foghatom, ami tetszik? Hát tudod én nem egészen igy vagyok vele. Azt hittem itt csak fürdenek és élvezik a vizet meg beszélgetnek. Tudod nekem ez az első onsenezésem.
Vallom be szégyenlősen és elfordulok, de el menni még mindig nem tudok, még mindig fogja a kezem.
- Szelem, Vadász..öhm..Félszemű..ühm... igazából ahány ember annyi jelző vagy is annyi nevet aggattak rám.
Kérdésére csak meg rázom, a fejem igen nem vagyok ide valósi. Ennyivel nem éri be, mert tovább kérdezget. Ennyire kíváncsi, vagy valami más talán?
- Tolbanai fogadóban is csak egyszer jártam, tudod, sose vagyok sokáig egy helyen. Újabban valahogy egyre többet fordulok meg ugyan ott vagy napokat heteket töltök el egy helyen.
Figyelmesen hallgatom a találgatást és amikor ohh az csak nem egy bók volt hát ha az akkor sikerült mert elpirultam.
- Még sose mentem ki a frontra, eddig még nem vonzott.
Persze a front érthető több féle képen is és egy kis füllentés amúgy sem árt. Szemeim lesütve fordultam újra felé és meg köszörültem a torkom.
- Öhm az előbb azt mondtad, meg érinthetlek és nem haragszol. Szóval akkor ezért se haragudj meg rám.
Feláltam a törcsi még a helyén szerencsére, ki szabadítottam a kezem és fel emeltem Niát jártasságom bevetve.
- Bocs, de itt ültem az elöbb és ugy hiszem a legkényelmeseb hely a ....
Csak eddig jutottam mondhatómban, mert szemem elkerekedet aztán gyorsan lehunytam. Mert, ahogy felemeltem meg láttam a két szóval azt és a színem a vörös minden árnyalatát egyszere vette fel.

by **Dr. Kayaba Natsuko "Nia"** Vas. Jan. 28 2018, 16:37

Az értetlensége rettenetesen szórakoztató volt a doktornő számára, ahogy az is, amikor elkezdte mesélni az élettörténetét, majd elharapta. De csak szép Chorban. Az, hogy a másik a bújásra gondolt, megmosolyogtatta, hiszen a szőke leginkább arra nem célzott. Lassan kezdte elfelejteni, hogyan kell eltalálni valamit. A puskák hiánya tehette. Amikor viszont belekezdett az élettörténetébe, elharapta és folytatta, egy pici grimasz jelent meg az arcán, mely azt az egyértelmű üzenetet hordozta: „Döntsed mán el, hogy elmondod, vagy sem.” Rettenetesen nehezen viselte, ha mások a sztorijukkal untatták, viszont azt pláne, ha a mézes madzagot húzták előtte.
Amikor aztán rákérdez az onsenbeli szokásokra, csak hevesen bólogat, akkor is, ha ez csak neki volt házi szabálya. Szerette volna ezt elterjeszteni, amire mi más jobb hordozó van, mint egy ilyen ártatlan lányka?
– Akkor én Tündérkének foglak hívni. – Fűzte közbe, de nem tudta a másikat kizökkenteni. A legelső alkalom, mikor ki tudta billenteni az egyensúlyából, az a bókkal történt meg, s egy kicsit melengette a szívét, hogy ilyen könnyen elpirul.
– Bár ha ezek után sokáig csinálja, kardiológiára fogjuk küldeni. – Egy csöppet azért megdobogtatta a szívét, ami számára újszerű élmény volt. Aztán olyasmi esett meg, amiről a legendák úgy emlékeznek meg, ez volt az a pillanat. Az idő, mikor a doktornő szíve, háromszorosára duzzadt.
Amikor ugyanis a lány kiemelte a vízből, ő maga sok mindenre számított, csak arra nem, hogy valaki ennyire ultracuki tud lenni. A szemei nagyra nőttek, talán kicsit kiskutyássá is váltak, de az bizonyos, hogy a szívverése szabad füllel is hallhatóvá vált. Örökbe akarta fogadni a félszeműt, hazavinni és felnevelni, barbie babának állítani, megfésülgetni a haját, majd maga mellé venni, hogy összekuporodjon az ölében és elszundítson. Nagyjából minden eddigi szexuális fűtöttsége kirepült az ablakon. A helyét átvette valami mérhetetlen vonzalom a cukiság iránt. Kipattant a kezéből, és sietve átölelte, hogy ezzel minél kevesebb ideig láthassa meztelenül. Beletúrt a hajába, meg a tincseit kezdte fésülgetni, egyfajta nyugtatóként.
– Semmi baj, nem szóltam, hogy közben ledobtam a törcsit. Gyere, visszakapod a helyed Tündérke. – A mondata végén a pont helyére, még egy puszit is adott a lánynak, majd süllyedni kezdett a vízbe.
– Ka ching?

Onsen - Page 6 A_9TAWvdDm

– KA CHING!

by **Seishin** Vas. Jan. 28 2018, 18:01

Tetszett és igazat meg vallva talán imponált is kicsit, ahogy viselkedett és reagált a dolgokra. Arra, amit mondtam és arra, amit tettem. Igaz nem mondtam vagy tettem tul sók mindent eddig saját meglátásom szerint. Ahogy egy bölcs alak mondta rá fogsz jönni sok minden csak azon, múlik, milyen szemszögből nézed.
- Hmm nem is rossz, az egyik legszebb eddig.
Szolok elmosolyodva és magamban ízleltem a nevet. Jól eset ismételten, a kedvessége az így kezelt. Talán korai ezt gondolnom egyelőre, de azt hiszem kedvelem több szempontból is.
Az ki pattant kezemből mikor felemeltem az váratlanul ért, ahogy az is mikor át ölelt és hozzám ért. Kezeim mozdultak és fogalmam sincs miért, de viszont öleltem én is. Talán csak véletlen, vagy tudatosan kutatva rá lelt az egyik gyengémre. Imádom, ha a hajam bizergálják, ha most macska lennék, bizony dorombolnék.
Újabb puszit kaptam, de már nem volt hova pirulni csak szégyenlősen félre néztem.
- Öhm nem izé... szóval ... öh nincs semmi baj.
Újra a vízbe kerültem teljesen és Ai-is. Csak figyeltem, lopva titokban. Bár úgy is tudja fél szemel őt lesem. Mi közben némán figyelem a kényelmem oda, mert apró alig látható mozdulatokat teszek. Mint aki szeretne vagy készül valamire, de nem meri, mert azok a gátlások vissza húzzak és körbe láncolják szívét.
Végül aztán győzők és erőt veszek magamon. Lassan centiről centire közelebb csusszanok. Mint egy elárvult kis cica úgy nézek Aira. Talán mondani is szeretnék valamit, mert alig választ el minket pár centi. Hirtelen lehull, vagy eltörik az utolsó lánc szem is ami vissza fog. Mellé ülve fejem a vállára hajtom hozzá bújva, mint egy kis cica.
- Nyaaahh tudod a játékos nevem igazából Seishin.
Testem remeg, ahogy pixel szívem is fogalmam sincs mit fog most reagálni arra, amit csináltam.

by **Dr. Kayaba Natsuko "Nia"** Vas. Jan. 28 2018, 18:26

Ha volt valami, amivel meg lehetett fogni a nőt a Nia mögött, hát az a cukiság volt, így nem volt csoda, ha a Tündérke dolgai után így viselkedett. Visszamerültek a vízbe, magára tekerte a gőz alatt a törülközőt, majd elfoglalta az új helyét, hogy relaxáljon kicsit. Számított-e arra, hogy a másik hirtelen nagyon közel kerül hozzá? Persze. Ettől még nagyon jól esett neki, amit azzal juttatott kifejezésre, hogy újfent a félszemű haját kezdte birizgálni. Jól esett neki, ahogy az is, hogy nem az történt amit tervezett. Amikor pedig beölelte, hát az maga volt a végső cukorvihar.
– CUTEALITY! – Szólt a távolból a szellemlány hangja. És valóban úgy hatott ez, mintha a közismert és népszerű Niát kivégezték volna. Ez egy másik, egy sokkal érzékenyebb nő volt a medencében. Átkarolta a lánykát, aztán egy apró puszit nyomott a homlokára, mielőtt visszatért a hajbirizgáláshoz. Újabban azt vette észre magán, hogy szereti nők haját csesztetni. Teljesen ellágyult a meleg vízben, és valahogy megnyugodott kissé. Relaxáltnak érezte magát, ami elég szokatlannak minősült.
Aztán meghallotta a nevet, és valami régi dolog izzott fel benne. Az első nő, akivel ebben a játékban együtt hált. Seiun. Furcsa volt számára, hogy egy újabb Sei volt az, aki elérte nála, hogy elolvadjon a cukiságától. De úgy látszik a Sei-ek mindig az első alkalmak képviselői.
– Sei. Szép név. De én akkor is tündérkézni foglak. – Ezzel újabb puszit nyomott a homlokára, majd hátrahajtotta a fejét, és folytatta, amit eddig. Relaxált, birizgálta a lány haját, és hátradöntötte a fejét. Jelenleg ez így harmóniába tette.

by **Seishin** Vas. Jan. 28 2018, 19:02

Már nem bántam, hogy igy alakult a dolog. Talán nem kellene és tul gyors az egész. Még is itt most helyesnek érzem azt most igy vagyunk ebben a pózban. Bár az igaz valahol legbelül remegek, kicsi lelkem a testem úgy remeg, inkább már vibrál Bzz Bztt.
- Kö ..-nyeltem egy nagyot- Köszönöm, eddig csak a nővérem és régi barátaim voltak ilyen kedvesek velem. Bár eddig csak te fogdostál meg akarattal.
Nem szemre hányásnak szántam utolsó mondatom, és nem is érezhete úgy a simogatom. Mert hangom kissé talán remegett, amire több okom is volt.
Magam sem tudom miért pontosan, de talán ennyire vágynék az elfogadásra? Arra valaki közel legyen hozzám és barátom legyen, aki szeret? Vagy csak kell valaki, aki a menedékem lehet ebben a világban? Szimplán csak szeretetre vagyok kiéhezve?- Ai már nem bánom, hogy nem mentem el amikor fel riadtam.
Suttogtam halkan és szinte a fülébe hisz fejem vállán pihent. E közben testem meg borzongót kicsit a simogatása, ahogy turkálta hajam furcsa érzéseke keltett bennem. Halkan fel sóhajtottam, és ha van olyan egy másik ember forró leheletét érezni lehet, hát most a simogatom valami hasonlott érezhet a bőrén.
- Olyan furcsa.... annyira jó érzés. Innen bentről indul, de mintha egyszere minden honnan, de még sem. Kicsit mintha már várnád az előtted álló harc izgalmát. Még sem olyan... ez sokkal finomabb, de nem tudom micsoda.
Mosolyogva le hunyom szemem és kicsit feljebb csusszanok egészen Ai nyakába tuszkolom a buksim és szinte elolvadva folyok szét beterítve öt. Persze csak képletesen nem vagyok én hóból. Amit csinál, az szóval nagyon jó teljesen mást érzek mint mikor testvérem simogatta a hajam.

by **Dr. Kayaba Natsuko "Nia"** Hétf. Jan. 29 2018, 11:03

A doktornő egy pillanatra sem hagyta abba a másik hajának birizgálását, s gyakorlatilag fel sem veszi, amit kap. Lehet, hogy ő fogdosta meg először, de ez zavar náluk bármit is? Sei cuki volt, ami neki éppen elégnek bizonyult, hogy kicsit relaxáljon.
– Olyan édesek vagytok így. Valami hihetetlen cukiskodás zajlik a színen kérem szépen. És én még azt hittem a Lotte x Nia szálnál semmi nem lesz cukormázasabb. Tiszta fanfic kompatibilis szituban vagytok így. Bár mit várunk, mikor egy onsenbe kerültetek? Mindenki tudja, hogy az a hentai és a love tűzfészke. És hát nem 18+ játék, szóval várható volt. Mi? Ja hogy ez? Ez kérlek helykitöltő monológ, mivel négy sorban ki lehet rakni azt a mennyiségű interaktot, amit Nia adni fog, de az valahogy nem jön ki 250 szóra, szóval addig kicsit pofázok én is, úgysem hallanak. Jó lesz, staff nem figyel. De ha már itt vagyunk, tartsunk egy kis reklámszünetet, és hadd ragadjam meg az alkalmat, hogy felhívjam mindenki figyelmét, aki ezt a játékot követi, hogy a Tolbanai Cápák szervezése nem állt le, csak boxutcába fordult rövid ideig. Mindezek mellett érkezik majd egy élmény, amiről nem mondhatok semmit, de annyit megígérhetek, hogy jó lesz, és aki az előtörit, meg a pályázatot szerette, ezt is fogja. Megvagyunk már boss? Elég lesz ennyi? Nagyszerű. Akkor most térjünk vissza a műsorhoz! – Amikor aztán eljutnak arra a pontra Sei szavai, hogy megpróbálja mondatokká formálni, amit érez, Niában fellángol valami. A hajbirizgálásból hamar átfordul a keze a másik tarkójára. Az ajkait összetapasztja Seiével, és egy röpke csók erejére ott is tartja, hogy aztán úgy forduljon vissza az ázáshoz, mintha mi sem történt volna. Nagyon reméli, hogy ez segít majd a másiknak letisztázni, hogy mit is érez, mert elmagyarázni, pontosan a nullával egyenlő kedve van. Visszatér a keze a hajfésüléshez.

by **Seishin** Hétf. Jan. 29 2018, 21:15

Ellazulva öleltem és élveztem, amit csinál. Valahogy mintha belém látna, és tudná mi az, ami most jól esik és még magam előtt is szégyellem. Úgy érzem mintha a pixeles testem egyre forróbb lenne, lehet meg fáztam tegnap és most jön ki?
Hirtelen tarkón ragad, de nem vadul csak finoman és meg csókol. Minden addigi gondolatam egyszere hull millió darabra. Ajkaim még pár pillanat múlva is rés nyírre nyitva. valami hiányérzet támad bennem. Kicsit talán fáj is ilyen gyorsan elszakadtunk volna? Áh nem az lehetetlen egyszerűen váratlanul ért csak és kész.
Ahogy ott pihegek, mellette mi közben a hajam fésüli és simogatja, elbizonytalanodok kicsit. Lehet, meg sem érdemlem én most itt ezt az egészet, vajon hogy reagálna, ha tudná nem is vagyok én olyan jó?
- Ai...Ai.. Ízlelgetem a nevét, mert jól eset ki mondani, és mert bátorságot gyűjtöttem. Közben elcsodálkoztam azon menyivel másabb vagyok igy mint mikor felszerelésem rajtam van. Ez amit mondani vagy is kérdezni akarok fontos.
- Ai mit gondolnál rólam, ha tudnád én nem vagyok olyan jó mint hiszed és csináltam rossz dolgot is?
A kérdés fontos volt, hiszen akár a dolgok további alakulását is meghatározhatta. Valahol reménykedtem benne pozitívan válaszol valamit. Mi közben válaszát várom, kicsit szorosabban ölelem. Kicsit tartok attól azt mondja hopp, viszlát!
Ezt azért nem szerettem volna hallani, elszomorított volna a dolog. Miért, az nagyon egyszerű vannak olyanok ide, bent akik nem szeretnek bizonyos típusú játékosokat. Vagy olyanokat, akik elkövettek dolgokat. Vagy éppen azért nem szeretik, mert nem követék el. Ahány ember.... ahogy mondani szokták.

by **Dr. Kayaba Natsuko "Nia"** Szer. Jan. 31 2018, 10:32

Őszintén szólva, Nia sem igazán tudta, hogy milyen furcsa fellángolás szűrte azt a csókot, amit elcsettintett, de jól esett neki és a másik is élvezte, úgyhogy ha értelme nem is volt, értéke mindenképp. A maga részéről viszont visszacsapott volna az ázásba, meg a relaxációba, ám a másik mindenáron meg akart szólalni. Olybá tűnt együtt kell élnie azzal a ténnyel, hogy nem ússza meg...
– Szárazon? – Beszélgetés nélkül. – Oh. – Végighallgatta tehát azt az egy mondatot, minek hatására saját magát akarta felakasztani, de minimum felvágni az ereit ebben a jó meleg vízben. Csukott héjak alatt forgatta a szemeit, majd felbökött a feje fölé.
– Nem hiszek rólad egyelőre semmit, csak azt, hogy cuki vagy. Amúgy meg, vörös indikátorostól megkérdezni, mit szólna hozzá, ha megtudná, hogy cudar vagy… Picit necces, nem gondolod chika? Nem zavar ha rossz vagy. Sőt, még jobban ad az élvezeti értékéhez, ha valaki aki ennyire aranyos, igazi kis yandere tud lenni. Szóval előttem nem kell szégyenlened semmit se. – Ezzel átfordult, a hajbirizga mellé még egy homlokpuszit is bedobott, majd visszaejtette a fejét a medence szélére. – Inkább az a kérdés, hogy te hogyan fogsz most reagálni. – Mert abban biztos lehetett, hogy a másik észre sem vette, hogy vörös kőből épült a kis sims jel a feje felett. Most viszont felhívta rá a figyelmét, ami az esetében nem jelentett életbiztosítást. Reménykedni azonban mindig lehetett, hiszen volt már zöldség, aki nem csapta ezért agyon. Pedig tiszta paranoiának kellene lennie mindenkinek, hiszen embert ölt. De úgy tűnt, már ez sem a régi. Az élet kemény, az onsen vize meleg.

by **Seishin** Szomb. Feb. 03 2018, 17:49

Igen és igen milyen buta is vagyok, még csak fel sem tűnt az indikátora. Meg sem fordult fejemben, hogy meg lessem ellenben ő biztos jól meg figyelte az enyémet. Mikor ki mondta a szavakat, mi szerint ő vörös meg minden a játékos bohókás énem kicsit hátérbe szorult. Picit távolabb húzódtam tőle, csak annyira, ha ki nyújtom kezem, akkor hajszál legyen kettönk közt.
- Ugye nem ezért öltél, mert annyira élvezted? Nem azért mert ép ehhez volt a kedved?
Ha nem azért mert, mert ha nem teszed te haltál volna meg ugye igy volt? Mindegy milyen ügy miatt, az nem számit csak az életed akartad menteni.
A kérdésem komoly volt, ugyan akkor a hangom kicsit remegett. Reméltem nem vágytam, magam sem tudom talán féltem attól azt mondja azért öltem mert épp ahhoz volt kedvem és élveztem.
- Én tudod én nekem tetszett, végre bosszút álhattam amikor eltöröltük a vörös játékos céhet.
Hangomban egy csepp bűntudat sem volt, nem is tagadnám valóban se sajnálatot se semmi mást nem éreztem csak az elégedettséget, amikor láttam eltiporva pixelekre bomlani azokat a férgeket.
Persze ettöl még nem vagyok rossz ugye? Remélem nem, hiszen másokat, akik nem vörösek sose bántottam. Tachit sem, elfogadtam vörös, hiszen annyira jó és kedves. Pont ahogy Ai habár van benne valami meg határozhatatlan, ami vonz, mint lámpa fénye a molylepkét. Könnyeim elkezdtek lassan csordogálni szemfedőmnél persze később a szövet miatt.
- Butaság talán, de én kedvelek és és .....-elpirultam amennyire lehetséges emberileg- tetszel. ezért kérlek, mond el nem azért lettél vörös, mert rossz vagy más sötét szándékod volt, csak túlélés miatt.

by **Dr. Kayaba Natsuko "Nia"** Szer. Feb. 07 2018, 01:23

Vegyes érzelmei voltak, mikor megkapta a könyörgést. Egyrészről a szíve szakadt meg, hogy a másik mennyire szeretné valahogy relativizálni az ölést. Mindezt csakis azért, hogy ne kelljen bevallania magának a szomorú tényt. Egy gyilkossal bújik most össze egy Onsen vizében. Ezért nem akart neki hazudni, bármennyire is az lett volna a kellemesebb végkimenetel.
Másfelől viszont nem mondhatta meg, hogy egy csomó vöröst öltek egy pasival, akinek a nevére sem emlékszik, majd ezt ágyba csábította, és aktus közepén hideg vérrel leszúrta a templom tulajdonjogáért. Ez ugyanis nagy eséllyel húzta volna ki a vérfürdő kártyát, aminek nem akart áldozatául esni. Mély levegővételbe fogott tehát, amíg forogtak a fogaskerekek az agyában.
– Amik amúgy csikorognak, hogy még a szomszéd faluban is hallják, mert ritkán kerülnek használatba.
Végül aztán arra a következtetésre jutott, hogy bármit csinál rossz lesz. De míg a halál, amit kaphat egyszeri alkalom, mely itt még fájni sem fog, a lelkiismeret-furdalás hosszú távú és kínzó dolog. Hogy mióta van a dokinak olyan szerve, mint lélek, sokak szomorúságára sosem derül ki. Minden bizonnyal a cukiskodás zavarta meg az elméjét, mert határozott mozdulatokkal az ölébe vette a lányt, és a füléhez hajolt. Nem akarta hangosan elmantrázni, mert nem tudhatta ki hallgatózik.
– Azért tettem, mert megszerezhettem vele a mostani házam. Azért tettem, mert kellett a tulajdonjog. Gyakorlatilag ritka lootért öltem. Nem múlt rajta az életem, csak a kényelmem. – Suttogta a másik fülébe, s közben magához ölelte a lányt. Hazugság nem volt a szavaiban, de a pikánsabb részletet kihagyta a dologból. Pont mindegy volt a körülmény. – Egyetlen egyszer öltem játékost. – Fűzte hozzá, majd várta az ítéletet. Míg malmozott, a lány haját fésülgette, s egy kósza csókot hintett a nyakára. Lehet, hogy most avatott be valakit a sötét kis titkába, de a leginkább az foglalkoztatta, hogy a cukiság nehogy elmeneküljön előle.

by **Seishin** Szer. Feb. 07 2018, 18:20

Vártam a válaszát, de ő néma volt és némasága kínzó volt. Talán, nem biztosan ostoba vagyok egy idióta, de remélek és hinni akarok a jobban. Találkoztam már olyannal, aki ölt azért mást mentsen. Ki látszólag gonosz volt. ezzel másokat segített és óvott. Bármenyire is utálnám, magam tudom, megölnék valakit gond nélkül, ha igy meg óvhatom nővérem. Élnék üldözőt, ként azzal a tudattal ő biztonságban van, csak ez az egy számitana.
Még mindig nincs válasz....kezdek félni.....
Megérinti szívem a félelem csontos ujjaival és össze préseli. Hallgatás miatt a szorítás erősödik, érzem, a szívem már nem bírja sokáig.
Még mindig nincs válasz....
Az ölébe ültet és én riadt kismadárként várok. Végre hallom szavait, az első szavát.... a szívem fagyot madárként zuhan a mélybe. Ott aztán nagyot koppanva felhasadjon és vérezen.
Talán jobb lett volna, ha hazudik egy szépet, még is tart engem annyira ne tegye és őszinte. Vagy lehet az is más okból mondja el azt, ami igaz lenne?
Csókja nem volt már annyira édes, mintha meg keményednék, aztán pillanat múlva széthulljak apró darabokra, mint a törőt üveg.
- Mit követem el ott kint és ide bent torzan kell élnem...
Suttogtam magam elé halkan miközben arcom tenyerembe temettem.
- Ha kedvelek vagy szeretek valakit miért szinte mindig ez a vége. Barátaim elvették, Lizt szeretem, de öt is...
Szavaim nem Ainak szolnak, csak magamnak motyogom. Már fáradt vagyok...kezdek ebbe belefáradni.
Kényelem....egy ház, ritka eszközök. Mit több módon is meg lehet szerezni... Nem azért fájt, mert Ai ezt tette, vagy amazt az a múlt. Azért mert megint engedtem és kitártam magam, azóta csak egyszer sült el jól az ilyesmi. Igaz akkor nem voltam józan.
Már nem sirtam csak remegtem az ölében és mellkasára arcom törölgetve szipogtam.
Nem tudtam mit tegyek, mit kellene csinálnom.

by **Dr. Kayaba Natsuko "Nia"** Szomb. Feb. 10 2018, 00:10

Nem tudta, hogy mit fog kiváltani a másikból, amit mond, és amikor kiderült, azt kívánta bár visszatölthetne egy korábbi mentést, hogy másik válaszopcióra kattintson a tárcsamenüben. De ez nem az a fajta játék.
Amikor megérkeztek a mondatok, majd a könnyek, reflexszerűen szorította magához a másikat, s a szipogást hallgatva simogatta a buksiját. Borzalmas volt látnia, hogy egy ilyen cukiság, mint Sei, ennyire összetörten kuporog az ölében. Bár eleinte vissza akart menni az időben, hogy mást mondjon, valami elkattant az agyában, ami azt súgta, így jó. Ennek így kell lennie, s ha emiatt most kissé szarul érzi is magát, meg kellett történnie. Tudta, hogy valami nem jó. Érezte, hogy az aranyos, tündéri lányka valami olyat rejteget magában, aminek ki kellene onnan végre jönnie. Senki nem cuki ennyire, hacsak nem mozgatja valami így.
Erősített a szorításon, átkarolta a törülközővel fedett derekat, és puszit nyomott a lány homlokára.
– Semmit nem követtél el. – Két ujjal maga felé emelte az állát. – Ha hagyod, hogy ez befolyásolja, hogy kedvelsz, vagy szeretsz valakit, sosem maradsz senki mellett. Mindenkivel történnek rossz dolgok, és mindenki tesz is ocsmányságokat. De ez teszi őket többé, ettől lesznek emberek. Ugyan miért kéne ennek az áldozatává válnod? Hát elvették a barátaid, szerezz újakat, és emlékezz rájuk. Elvették a szerelmed? Keress újat. – Merített a jobbjával a vízből, és rácsöpögtette a lány bőrére. – Legyél olyan, mint a cseppek. Elindulnak valahonnan, mennek valahova. De sosem szűnnek meg víznek maradni. Ha folynak, a tengerbe jutnak, a többi hozzájuk hasonló csepphez. Ha megállnak, jönnek hozzájuk, és tóvá nőnek. Ne legyél áldozat. Főleg ne magadnak. – Saját magát is meglepte az a bölcsesség, ami elhagyta a száját, s egy pillanatra úgy érezte, a kinti önmaga szólalt fel éppen. Kayaba doktornő. – Azt mondtad tetszek. Hát bizonyítsd be. Ne ess össze az igazságtól. Ha bejövök, hát úgy fogadj el, ahogy vagyok és voltam. Az előnyét keresd, ne a hátrányát.

Onsen - Page 6 A_ZoGlLHtN

– Ka chiiiinnng!

by **Seishin** Hétf. Feb. 12 2018, 11:19

Csak most értettem meg azt, amit régen hallottam vagy is olvastam. Ne te légy a bárány élj úgy, hogy mikor reggel felébredsz, az ördög oda lent össze rezzenjen és fel sóhajtson... a francba felébredt! Ne telégy az akit elsodor a vihar, te magad legyél vihar. Hagyom engedelmesen, hogy fordítsa a fejem. Hagyom puszit nyomjon a homlokomra. És halgatom édes szavait, fel sem fogom most volt egy negyedik fal áttörésének negyedik falának, de ellőte még átt kelet törni vagy nyolc falat legalább. Persze nem Nia érte ezt el most egycsapásra. Hosszú idő volt mire eljutottam ide. Akivel eddig találkoztam idebent mind ledöntöttek vagy kivettek egy téglát ezekből a falakból. Most végre kezd beszűrődni a fény kicsi rejtekembe.
- Köszönöm... köszönöm, hogy ide sodort a sors mai napon.
A keserűség ugyan még bennem volt, de már egy fajta felszabadult boldogság érzetével szorongtak kicsi szók helyen a szívemben ahová Ai kezdet beférkőzni.
- Már értem eddig nem értettem, mit is jelent az egész.
Megfordultam még mindig az ölében ültem, de lábaim szét nyitottam, hogy teljesen átt tudjam ölelni, oda tudjak bújni mint egy cuki kiscica.
- Szeretnék egyszer az lenni, aki mikor fel kell, az ördög felső hajtson, félelmében azt gondolja a francba felébredt. Az, akinek ha a fülébe súgjak, nem elég erős legyőzze, a vihart bártan válaszolhasson, nem igaz, mert én magam vagyok a vihar.
Lehet, közben ezeket mondom, és úgy ülök az ölében mintha szeretők lennénk. Még is kényelmetlenül mocorgok. Mint aki szeretne valamit, de tétovázik, akarja, de fél. Nem egészen tudja mit is tegyen, de bizonyitani szeretne, hiszen a másik kérte és nem erőszakkal. Úgy mondta, hogy ha akarom, van idöm rá vagy megtagadhatom, ha ahhoz van kedvem. Meg fogom a kezét és finoman az arcomra helyezem a szemőkömre. Ajkaim beharapom, annyira piros pixelek jelenek meg remegek az izgalomtól és a félelemtől.
- Szeretném be bizonyitani, hogy tényleg.. szóval úgy gondolom és komolyan.
Remélem te is elfogadsz, ilyenek amilyen vagyok.
Fel emelem kezeim és ki oldom a szem kötött kék szemem nyitva a másik szemhéjam zárva. Combom közé szorítom Ait és kezeimmel szorosan tartom, ne tudjon elszaladni. A másik szememnél nincs sebhely sem semmi torzulás és látszik szemgödröm sem üres. Lassan ki nyitom és badummm tsss valaki nagyon elcseszte a rendelésem. Ugyan is mikor legyártottak össze keverték szemeim egyik kék másik zöld volt. Engedtem lássa, amit eddig csak maroknyian láttak majd átt öleltem szorosan, ne tudjon elmenni

by **Dr. Kayaba Natsuko "Nia"** Csüt. Feb. 22 2018, 22:52

A szőke szépség, épp kezdte volna a saját torkát elvágni attól a közhelyparádétól, amit a cukiság lenyomott az ölében. Ezt a vihar dumát a maga részéről szívesen elhamvasztotta volna a kitalálójával együtt. Mert ez pontosan az a fajta, hogy ha mondod, akkor annyira hitelképes, mint egy alkesz homeless. Semennyire. Ahhoz meg, hogy az ördög körbefossa a derekát, legalább Doomguynak kell születni, olyan szerencsés meg a történelem során nem volt még senki. Talán csak az első ember, aki lenyomta a mamutot. Úgyhogy keresni kezdte magában a pengét, amivel megölheti magát a közhelyek ellen, de aztán jött a lényeg, és megenyhült kissé a szíve.
Hát csak sikerült elérnie Sei kobakját valamivel, ha így gondolja. Újabban kezdett megduzzadni a hárem női tagjainak száma, amitől úgy érezte, hogy egy ecchi anime főhősnője. Csak azt nem tudta, hogy létezik-e yuri hárem ecchi rajzfilm.
– Aki tudja írja meg a címét Nia discordjára. Majd ha kimegy elolvassa.
Ahogy a csaj a szemkötőhöz emeli a kezét, kezdi úgy érezni, hogy bezsebelte a jackpotot, hiszen mindjárt egy arany trófeával lesz gazdagabb. És akkor már csak két szint, hogy meglegyen a pure plat. Aztán amikor meglátja mit takart a rongy, a kezébe veszi a szemkötőt és valahova messzire elhajítja, aztán megragadja a cukiság arcát, és összeérinti az orra hegyét az övével. Széles vigyor szalad az arcára, meg valami gyermeki lelkesedés a szemébe.
– Azt a kurva de menőn nézel ki! – Vissza kell fognia a hangját, hogy ezt ne közvetlen közelről üvöltve adja elő. Kicsit hátrébb mozdítja a csaj fejét, hogy jobban megnézze. – Valami elmondhatatlanul császár ez a kétszínű szem hallod! A francnak takargatod? Ez, meg a cukiságod így együtt valami ultra brutál. – Nem nagyon bír magával, kicsit megzizzen attól, amit lát. Egy gyors puszit nyom Sei szájára, aztán tovább lesi a szemeket. – Na ezért érdemes volt ma reggel felkelnem. – Mérhetetlenül őszinték a szavai, mert a maga részéről tényleg menő jelenségnek tartja a heterokrómiát.

by **Seishin** Csüt. Feb. 22 2018, 23:48

Eldobta messze a szemfedőm, majd nem utána nyúltam. Nem tettem, mert ha moccanok, talán ő is moccan és meg szökik. Még sem moccant, vagy is nem úgy mozdult, mint amitól féltem. Pont az ellentéte, amire nem számítottam, ez kicsit meg döbbentett. Pislogtam, egy kicsit hagytam, hogy úgy fogjon, irányítson mintha csak egy baba volnék. Arcom fogja és nózink össze ér. Látom, hogy mosolyog nem csak udvariasságból. Pont úgy, mint akinek tetszik, amit lát és élvezi is a látványt. Az első mondata után még mindig csak némán pislogok az ölében ülve teljesen Aira fonódva, mint egy szeretet hiányos cica. Majd lassan elönt a forróság és teljesen vörösre váltok.
- Szóó szóval....- kezdek bele akadozva, mert nem tudom, mit mondhatnék. Attól is tartok, ha gyorsan beszélek, elharapom nyelvem.- Szerinted ennyire jó?
Nem ezt akartam mondani, de valamit mondanom kelet mi közben lesütött szemekkel mutató ujjaim egymást birizgálták. Fel néztem és ajkaim beharapva arcát figyeltem. Lelkesedése hamisítatlanul eredeti volt a hangja, hogy ki mondta a szavakat. Éreztem, mintha még vissza is fogná magát egy kicsit.
- Am izé...
Egy puszi vissza tuszkolja nyelvem hegyére a szavakat. Kicsit mintha el is sodorná ez az egy finom érintés a gondolataim. Teljesen az ölébe omlok, mint egy marionett kinek zsinegjeit elvágták. Fejem csak az tartja vissza attól, hogy vállán pihenjen, akkor nem láthatom a szemeit. Már érzem, hogy nem bírom sokáig igy nem a fáradtság miatt. Inkább egy fél Aincadr méretű szikla zuhant le szívemről. Féltem attól mit reagál, de nem volt okom rá és már tudom milyen buta voltam.
- Izé féltem, hogy nem tetszik... most... Boldog vagyok.
Ennél többet nem tudtam most mondani, pedig még annyi mindent szerettem volna. Szívem valósággal szárnyra kelt, és ha ide bent lehet érezni a másik szívének dobbanását. Az enyém most biztos meg vadulva kalapál össze-vissza, ezt érezheti is miközben arcom nyakába fúrom, és ott szuszogok.

by Ajánlott tartalom