Re: Onsen

by **Dr. Kayaba Natsuko "Nia"** Vas. Márc. 04 2018, 19:48

Nem tudott betelni a látvánnyal, amit Sei nyújtott, úgyhogy hosszasan szórakoztatta magát azzal, hogy csak nézte. Aztán, amikor megkapta a kérdést, már csapott is le rá, hogy a lány érezze a szeretetet.
– Demintállat! Viccelsz? Olyan jól néz ez ki, hogy egész nap el tudnám nézegetni, az az igazság. – És ebben nem volt hazugság, akkor sem, ha a doktornő ritkán mondott igazat. Most azonban hosszú percek óta csak azt teszi, tehát miért állna meg itt? Egy egész évre kiadja magából az igazmondásokat. Legalábbis ez volt a terve a maga részéről. Ahogy aztán odabújik hozzá, az megint felkelti a cuki szenzorok érdeklődését, és egy pillanat alatt döntésre jut. Akármi is lesz, ő ezt a nőt ma hazaviszi. Vagy ha nem is oda, de hogy magával valahova, az száz százalék. – Na most az van tündérke, hogy ki kellene mászni a vízből, mert lassan megfő az agyam. Mit szólnál ha elmennénk valahova? Te meg én. Még nem tudom hova, de menjünk. Sőt. Randizni fogunk. – Lényegében megbeszélgette magával a dolgokat, meg aztán el is rendezte. Átkarolta Sei-t majd magához szorította és kikelt a vízből. A maga részéről úgy döntött, hogy úgysem lesz ellenvetés, tehát csapathatja a rablást. Elindult tehát kifele, a kezében a csajjal, akiről úgy döntött, hogy ha a későbbiekben nem is, de most mindenképp a nője lesz. – Azt majd öltözködés közben kitalálom, hogy hova viszlek, de vinni foglak, ez biztos. Ha előtte kicsípnéd magad, akkor nekem van plusz időm agyalni. Szemkötőt nem hozhatsz. – A feltételeket lefektette. Innentől más dolga nincs is, csak kitalálni hova fognak menni.

by **Seishin** Hétf. Márc. 05 2018, 10:54

A válasza valami hihetetlen érzést szabadított el bennem. Nagyon régóta nem éreztem hasonlót, a régóta dolgot úgy értem vagy kb két éve. Srácok voltak ilyenek velem akkor ott utoljára. Akikkel annyira jobban voltunk, egymásra bíztuk az életünk és az álmaink is.
Most végre, még ha hosszú utat is kelet bejárnom testileg és lelkileg is ide eljussak nem bánom. Magamban köszönöm mind azoknak, akikkel találkoztam, és ha csak egy szóval, mozdulattal is de hozzá tettek az egészhez valamit.
Ai szemeibe nézek, látszik, piros vagyok és akarok valamit, ahogy gyűltek bátorságom foszlányai egyre biztosabb voltam benne. Meg teszem meg csókolom, csók ugyan rövid. Még is abba a pár pillanatba mig ajkaink össze érnek szédítően sok érzelem vegyül. Igazi szeretettel csordultig telt csók csatant el.
- Úgy örülök, hogy ma itt vagy.
Mondom kicsit lesütött szemekkel majd pironkodva az arcát figyelem újra. Csak úgy iszom magamba minden szavát.
Mikor ki mondja, ki szállna a vízből össze rezzenek egy pillanatra. Azt reméltem sose ér véget a mai nap ez a pillanat. Tudom butaság ilyenre gondolni, mert semmi sem végtelen, csak talán maga az idő. Ki mondja a szavakat, amikre nem is számítottam, még szép benne vagyok, a dologban csavarogjak vele.
- Ra...ra... randi.....?
Az agyvíz fel forrás meg volt, sőt talán füst szállt fel fejem búbjáról és füleimből. Ez volt az a pillanat, amikor széné égtem volna, lehet, ha nem vagyunk vízben.
Mikor átt karol még mindig sokkos állapotban voltam. Karjaiban úgy kuporogtam, mint egy kis cica pislogva jól hallottam randit mondott?
Kellett pár perc, hogy az agyam újra botoljon és hirtelen kék halálból vissza térjen egy álomba.
- Mo-nyeltem egy nagyot- Most akkor én a csajod lettem és te az enyém?
Már az öltözőben voltunk mire sikerült ki nyög nőm ezt az egy mondatot. Ekkor jutott eszembe, jaj mit kel fel venni? Még sose volt randim!! Belső kicsi énem fel nyüszített most mi lesz? Van nekem meg felelő ruhám? Valami rongy, ami illik ilyen alkalomra?
Lázasan kutatni kezdtem a cuccaim közt hátha rá lelek egy jó darabra, de az volt a baj fogalmam se volt mi lenne a jó. Végül is arra jutottam, hogy a meg szokott lesz talán a legjobb. Csizma sima fekete és egyszerű egy nadrág, amiben habár kényelmes volt mozogni. mindig is úgy gondoltam lehet kicsit túlságosan is testhez álló. Felülre végül egy fekete felső került, ami a hasam egyáltalán nem takarta csak a melkasom. Végül a köpenyen, bár ha Ai jelzi, akkor ezt már nem veszem fel. Szeretném fel venni, mert úgy érzem, a ruha darab elrejt és meg véd. Most ő itt van és azt mondta, ha szavakkal nem is, hogy nincs mit rejtegetnem. Különben is remélem meg védene, ha történne valami. Végül már épp kötném, fel a szemem elé az oda valót mikor megáll a kezem levegőben. Aira pillantok és a szemfedőre, majd el mosolyodom és el teszem. Talán sose veszem fel többé az életben.
Ahogy fel kerültek a ruhadarabok egy kicsit erősebbnek maga biztosabbnak éreztem magam, vagy is nem voltam annyira ön magam, mint a vízben. Még is ő látta milyen vagyok és tudja. Én pedig tudom, bármikor kifogja tudni hozni azt az énem.
- Öhm ki csípni? Már, mint igy érted?
Hajam nem fogtam össze teljesen, egy szalagot tettem bele. Fent tarkómnál össze fogva, igy meg született egy kicsit talán szigorú ám annál inkább pajkosabb frizura.