[Jk küldetés] A recept

A hölgyek remek munkát végeztek és ezt úgy tűnik tudják is, ahogy válaszolnak a kérdésre, bár Minako egy hangyányit szerényen. Takada mindenesetre elismerően bólint, és a kardforgató megjegyzésére kicsit ki is húzza magát. Ő olyan fajta családból származik, ahol a munka nem egy szégyellni való dolog, még akkor sem, ha a diplomáival a háta mögött egy konyhában végzi.

A pultra pakolnak mindent amire szükség lehet, majd az öreg beviszi a felesleget a konyha raktárába. Visszatérve még újra végig méri a begyűjtött hozzá valókat. A sót meg is ízleli.
– Kiváló minőség! Csak nem volt hajlandó égészen a párlókhoz elmenni? – majd az íjász hölgy invitálására Ő is odalép, de azért megjegyzi. – Nem rontanám el mások élvezetét, így amit biztosan meg tudtam csinálni, azt már megtettem. – Mondja és a jeges ládából kivesz egy tál hófehér sashimit.
– Ez olyan egyszerű, hogy még én is bevállaltam, magochi sashimi jéggel lehűtve.

A munkálatok folytak, és míg vártátok, hogy a szósz összeérjen, nekifogtatok az asztal megterítéséhez. Akadt még néhány alapanyag a konyhába, így kihasználva a lehetőségeket egy picit bővítettetek a terítéken. Chakna készített némi tempurát is, valamint a maradék halból egy kis levest is sikerült kikerekíteni. A közös munka meghozta az étvágyat is, és mire minden elkészült, már mind a hárman feloldódtatok.


Takada mély és elégedett sóhajt hallatott, ahogy a terített asztalnál helyet foglaltatok. Sőt a figyelmes szemlélő még egy apró öröm könnyet is felfedezhetett a szeme sarkában, mielőtt még diszkréten kidörzsölte volna.
– Akkor együnk!

Itt a vége fuss el véle!
Nagyon köszönöm a türelmet! Remélem tetszett még ha néhol kicsit kurta-furcsa lett is a történet. Ha nem vettem el a kedvetek, akkor majd a készülő mese sorozatomból kaptok ti is egy-egy epizódot.
Streanak is köszönöm a sorozatos segítséget, és támogatást a háttérből, de még lenne egy utolsó kérésem; a topik lezárása. Ja és természetesen a jutalom osztás.