Palace of Justice

Éreztem a fiúból áradó feszültséget és bár nem voltam benne teljesen biztos, hogy erről kizárólag a mai nap tehet, vagy a tegnapi is... de hittem neki, így végül egy biztató félmosollyal biccentettem a válaszra:
- Megértelek... de nem lesz semmi baj - fordultam el a falevelektől és néztem a szemébe; arcomon halovány mosoly suhant át - Erősek vagyunk, és ezt ők is tudják.
Hogy tudták-e? Minden érzékemmel a környezetre figyeltem, hallottam Nestor szárnyainak suhogását és céhtársaim kiáltását, de meg kellett bíznom bennük, nem távolodhattam el nagyon a céhház épületétől. A szemem sarkából az életcsíkokat figyeltem, hisz egy partyban voltunk, tudtunk egymásról. Ahogy pedig az utolsó zaj is elhalt, körbenéztem, majd elléptem a fa mellől.
- Én visszamegyek. Majd gyere, ha gondolod - mosolyogtam rá Leora és csatlakoztam Fuwához és Alexhoz.
Az idő lassan vánszorgott előre.

Hinari írta:Ha nincs senki a környéken, lépjetek ki a céh területéről a védett övezetbe. Úgy a páncélotok és az életetek is feltöltődik.

- küldtem el egy rövid körüzenetet, leginkább unalmamban, hiszen ezt a többiek is csak tudták, nem? De azért jobb volt biztosra menni. Végigjártam a konyhát, előteret, gyűléstermet majd az emeleteket is, de sehol nem volt semmi. Az egyik erkélyről még Nestort is láttam, amint ásít egyet és jobb híján visszatelepszik a tetőre, hogy lássa, ha újabb játékszerek közelítenek, de... jóideig nem érkezett senki. Frusztrálóan sok ideig.
Végül meghallottam a kiáltást.
Alex azonnal mellém lépett és megfogta a vállam, amíg kezeim ökölbe szorultak és egy pillanatra lehunytam a szemem. Erősen fogott, mert... ő már tudta, mit szeretnék tenni. Gyengéden mosolyogtam rá, majd megkerestem Leo pillantását és szinte hangtalanul kértem meg őt, hogy maradjon itt, ahogy tettem azt Fuwával is ezután. Lenyitottam a menüm és újabb körüzenetet írtam:

Hinari írta:Az Arany Ököl megérkezett. Mindenki húzódjon a céhház közelébe és ne adjatok nekik lehetőséget se. Tízen vannak és erősek.

Majd egyszerűen bezártam a panelt, egy elegáns, könnyed mozdulattal kilibbentem Al karjai közül, adtam neki egy csókot és (mivel a főbejárat sziklával volt eltorlaszolva) a konyha felől másztam ki az előkertbe, el a diófa mellett, majd fel a falra és ki az utcára, aktív Reverse képességgel. Al persze jött utánam és morgott valamit a meggondolatlanságomról, de úgy voltam vele, hogy ha ezt el lehet intézni szép szóval is, én meg fogom próbálni.
Nestor, amint meglátta, hol vagyok, villámgyorsan rugaszkodott el a tetőről és ért földet mögöttem; fogai közül fenyegető füst tört elő. Megsimogattam a sárkányt, úgy fordultam vendégeink felé.
- Nos, itt vagyok - mosolyogtam rájuk, de egy kristály azért ott volt a markomban a biztonság kedvéért - És szeretném, ha kérdeznétek. Mert tudjátok, a miértek fontosabbak a tényeknél. Azok nélkül nem lehet igazságos döntést hozni - pillantottam a vezérre és párjára komolyan; szemeim hidegen és eltökélten fénylettek. Tudtam, ahogy ők is, hogy védett övezetben sok kárt nem tehetünk egymásban és talán pont ezért volt jó, hogy felhívták magukra a figyelmet, mielőtt berontottak volna. Így adhattam nekik egy esélyt - egy utolsó esélyt, mielőtt mind egy szálig visszaküldjük őket oda, ahonnan eljöttek.
Ha pedig válasz helyett bármelyikük is megmozdult volna, úgy intettem Nesnek, aki fojtogató füstbe burkolta a csapatot és ezzel együtt vitt minket vissza a céhház területére, harcra készen.

Reverse még harcon kívül, odabent aktiválva.

Ami azt illeti, Leo kiáltása ide vagy oda, abszolút szándékomban volt megpróbálni - hiszen ők csak... olyanok, akik nem értik, mi miért történt úgy, ahogy és rossz következtetéseket vontak le. Beszívtam a levegőt és átugrottam a falon, készen rá, hogy nem járok sikerrel, de egyben megadva a lehetőséget ennek ellenkezőjére is.
Alex, Leo és Fuwa pedig jöttek utánam.
- Leo, kérlek, hisz pont ez a céljuk! - nyúltam a keze után abban a pillanatban, ahogy a srác földet ért utánam és hangos szóval indult el. Megfogtam a csuklóját, de nem erővel és nem is akartam erőszakkal megállítani, egyrészt mert a súlyemelést adó vértem hiányában nem lettem volna képes rá, másrészt mert ezt nem akartam ennyire látványosan a velünk szemközt álló csapat orrára kötni. A célom csupán a szemkontaktus kialakítása volt, ha viszont nem figyelt rám, úgy egy sóhajjal engedtem el, majd inkább léptem előre hármat és egyszerűen beálltam közé és a céhvezér közé. Közben - szerencsére - megérkezett Mirika is, így talán már ketten leszünk, akik igyekeznek a szőke srácot megnyugtatni kicsit. A mondatára biccentettem, majd visszafordultam az Arany Ököl felé.
- Először is - néztem a céhvezérük szemébe keményen - Fogalmatok sincsen, hogyan és miért lett vörös az, aki ki-be járkál, ahogy arról se, hogy miért és hogyan lett vörös majd zöld az, akit - ahogy látjátok - rettentő módon zavar az igazságtalanságotok - nyomtam meg a szót a mondat végén - Ezen információk hiányában hogy mondhatjátok, hogy ismertek minket? Vagy minden játékost ilyen könnyen ítéltek el? - kérdeztem tőlük villogó szemmel és azért érezhetően növekvő feszültséggel. Tenyerem a Katana markolatán pihent, ám a fegyvert nem húztam elő még.
- Ha valóban az igazság bajnokai vagytok, egészen biztosan érdekelnek a miértek, mielőtt cselekednétek - közöltem és most először jelent meg szám szegletében egy apró mosoly, ez azonban a következő szavaimnál azonnal el is tűnt - Viszont tudnotok kell, hogy fel vagyunk készülve a harcra is, bárkivel szemben, aki az otthonunkat és a biztonságunkat fenyegeti. Álljanak ők akár a mi oldalunkon, ahogyan ti álltok, vagy a szemközti oldalon, mint a vörös céhek - tettem hozzá határozottan és higgadtan, türelmesen vártam a választ.
Belesüllyedve a szürke-feketébe, mellettem Fuwával, Nestorral, Mirikával és Leoval.

Nem tudom, a gyorsaságom és az ellenfél leblokkolása tekintetében meddig juthat el a karakter a reagban, de ha nincs alkalma elmondani mindent, akkor nincsen ^^ Köszönöm, hogy mégegyszer írhattam! <3

A higgadtságom és türelmem kitartott - egészen addig a szóig. Szemeim élesen villantak és mélyen, nagyon mélyen kellett beszívnom a levegőt, hogy ne kezdjek el ordítani velük.
- Saját börtön, mi? - mosolyodtam el gúnyosan és most először éreztem feléjük mérhetetlen, kitörölhetetlen utálatot. Állam feljebb emeltem, tenyeremre lágyan simult rá a Katana markolata és éreztem a vállamon Al kezének szorítását; kétségbeesett próbálkozás volt ez, hogy visszazökkentsen, de mindhiába - Fogalmatok sincs, mi történik odakint, de azért vakon ragaszkodtok az elméleteitekhez. És ha azt mondom, több szerverleállás is volt és többen léptek ki majd jöttek vissza más sisakkal? Azok lenullázása nem gyilkosság, hiszen csak kilogoltak megint, ugye? Vajon mennyi ilyen játékost tartotok ott és milyen körülmények között? - soroltam a kérdéseimet lassan és vészjóslóan, nem foglalkozva a párom szemében tükröződő ijedtséggel. Hogy én voltam-e vagy sem, aki a szavakat kimondta és birtokolja, még mindig, érzelmeim viharát?
Abban a percben semmi sem érdekelt, csak ők.
- Rendben van - dobtam hátra egy kósza, szőke tincset a vállam fölött - Negyed tíz. Megígérhetem, hogy legkésőbb félre már mind a főtéren lesztek. Gyere, Nes - fordítottam hátat nekik és senkivel sem törődve ültem fel a sárkány hátára, aki visszavitt a palota kertre néző kapuja elé.

Hátam nekitámasztottam az épület hűs falának és Nestor hátát simogattam. Nem vihetik Leot egy olyan helyre. Nem ezért kapta vissza az indikátorát. Nem...
Alex nem sokkal később érkezett meg, aggódón, de nem sírtam, nem láthatták rajtam nyomát se annak, ami bennem dúlt. Ellöktem magam a faltól és sorban felvettem a szemkontaktust céhtársaimmal, nem foglalkoztam magammal, most nem tehettem meg.
- Nem védjük a kertet, mindenki bejön. Afton, védd be Erut és törekedj rá, hogy mindig legyen páncélod. Eru, egyik késedre paralízis mérget kenj, a másikra lassítót és a céhvezért támadd, Aftonnal együtt foglaljátok le, amennyire csak tudjátok. Ozirisz, ahogy megjönnek, dupla mellékcselekvéses képességet kérek és a céhvezért támadd; Alex, az idomár ellen mehet a Pet Bódító azonnal. Fuwa, ha bárki megijedne a csapatból, próbálj rászólni, hogy menjen haza; Leo, te pedig itemmel semlegesítsd, aki ezek után talpon van és ahogy kazamatákban szoktuk, takaríts utánunk. Miri te a lépcsőről támogasd az aktuális helyzetet a nyilaiddal, Momo pedig azokat iktassa ki, akik kiválnak a csoportosulásból. Azt hiszem az előtér elég nagy hozzá, hogy probléma nélkül tudjon repülni, de azért óvatosan. Nes, te pedig jelezd, honnan és mennyien jönnek - adtam ki az utasításokat és nem voltam abban az állapotban, hogy bármilyen ellenvetést eltűrjek.
- Illetőleg senkitől nem akarok látni sem engedékenységet velük szemben, sem pedig jószándékot. Leora pedig mindenki figyeljen és ha bármelyikük le akarná fogni őt vagy bármilyen eszközzel elvinni, azonnal akadályozzátok meg. Nem fogok senkit a kezükbe adni sem ma, sem máskor - szögeztem le és egyedül az utolsó mondatom közepén, egyetlenegy momentum erejéig pillantottam a srácra gyengéden, de arcomra hamar visszatért a határozottság és az elszánt gyűlölet - Mindenki foglalja el a helyét, mindjárt érkeznek - néztem rá az órára, majd ha nem volt kérdés, belöktem a céhépület ajtaját. Al persze utánam lépett és hátulról átölelt, hosszan, fülembe súgott szavai pedig furcsa, meleg érzéssel párosultak. De aminek meg kell történnie, annak meg kell: egyetlen szó nélkül foglaltam el helyemet az egyik oszlop mögött, aktív Reverse képességgel és jártasságokkal, övemen a megfelelő itemekkel.

Hina az előtérben aktív jártasságokkal az oszlop mögött, Reverse aktív, a pengén Páncélevő Méreg.

A palota hideg fala aligha volt képes csitítani a bennem forrongó indulatokat.
Szóval ezért adtak időt nekünk? - mosolyodtam el gúnyosan, hiszen az Észlelésem pontosan jelezte, hogy mire kaptunk időt: taktikát módosítani, amit így ők is hallani akarnak. Kifújtam a levegőt és írtam egy gyors üzenetet Himének, aminek nyomán nagyjából két másodperc alatt a kezembe került az item - pont addigra, mire mindenki a közelbe ért. Az inventorymból aztán előhívtam két vattacsomót és minden szó nélkül átadtam Mirinek, felmutatva a tenyeremben tartott gyűrűt.
Egy pillantás a többiekre, akikről tudtam, hogy nincs Hallgatózásuk, majd egy félmosollyal aktiváltam a Zafírgyűrű specét.
- Nos akkor - köszörültem meg a torkom, amint (az Arany Ököllel ellentétben) visszatért a hallásunk - Nem védjük a kertet, mindenki bejön - kezdtem bele és mire mindent elmondtam, amit akartam, úgy tűnt, hogy senkiben sem maradt sem kétely, sem kérdés a következő perceket illetően. Leo azért kapott egy szelíd mosolyt a morgására és a jelzőre, amit használt, Eru szavai pedig még egy kuncogást is kicsaltak volna belőlem, ha nem lettem volna ennyire feszült. Alex közben biztató mosollyal próbálta felvidítani a könnyes szemű Fuwát, aztán elfoglaltuk a helyünket, ahogyan mindenki más is, menet közben viszont még Afton kezébe nyomtam egyet a saját potionjaim közül, ami jól jöhet a harc kezdeti szakaszán.
Nemsokára megérkeztek.

Nestor élénk figyelemmel várta a következő zsákmányt. Az ételhez nem nyúlt hozzá, ösztönei pedig azt súgták, hogy meg kell védeni a chocobokat. Jeanie ugyanis nem volt itt. Nestornak kellett vigyázni az állatokra. Szemei dühösen villantak, amikor meglátta a nyilat suhanni, de figyelmét hamar egy másik mozgás ragadta meg: egy kismadár. Egy apró zsákmány. Nestor megnyalta a szája szélét és kiterjesztette szárnyait. Elrúgta magát a tetőről és egy éles manőverrel már ott is volt a sasfióka nyomában. Nestor Annabell gyorsaságával mozgott. Mint a repülő halál. Karmaival a harmadik emeleti ablaknak ütődő, valószínűleg üvegvak madarat célozta meg. Nestor tudta; a zsákmány nem juthat be.
Hiszen ha bejutna, Nestor nem tudna tovább játszani vele, ugye?

Egyszerre érkeztek a konyhaablakból és a főbejárat felől. Alex a szikla mögé állt, amíg én intettem Ozinak és Leonak, hogy ha bárki is előbukkan a konyhából, Mirivel együtt intézkedjenek. Afton megitta a potionját, Eru pedig ha felém nézett, bólintottam neki, hogy mehet. A céhvezér jött elsőnek és amíg előrelépett, én aktív lopakodással csusszantam fel a szikla alsó felére és a kellő pillanatra vártam: az árnyharcos kislány fiú lerohanására, mögötte Afton izzó fegyverével és kiállásával. Minthogy ketten is támadták a céhvezért, úgy számoltam, hogy nem teheti meg, hogy nem figyel rájuk és amint akárcsak egy mozzanatot tett feléjük védekezési vagy támadási célból, villámgyorsan izzítottam a Katanát és a szikla rejtekéből egy szúrást indítottam oldalról, a férfi pajzsot tartó karja irányába, méghozzá a pajzs és a teste között. A szúrást aztán egy csuklófordulattal vágásba vittem át, amivel (siker esetén) szemrebbenés nélkül levágtam a lovag karját a könyökénél - valamikor pont akkor, amikor Eru és Afton is elérhette őt. A Katana a védekezésre figyelt, amíg én gyorsan felmértem, hogy Eru paralízis mérge hatott-e és amennyiben igen, úgy erre a körre hagytam a férfit és ha még volt támadásom, úgy a mögötte érkező párját céloztam meg, nos... Alex után. Párom ugyanis mögöttem, a szikla takarásából emelte fegyverét és ahogy a nő vagy az oroszlán előkerült, igyekezett még azelőtt egy lendületes vágással hátravágni egyiküket a kapufélfának, hogy az felém indulhasson. Méreggel a fegyverén, természetesen.
Ezek után pedig Al elhátrált a frontvonalról a sziklához (amit ha volt ideje, vissza is gördített annyira, hogy beférjen játékos mellette, de csak nehézkesen), helyet adva az esetleges nyilaknak, én pedig egy félszaltóval ugrottam lovag céhtársam mögé, hátha nemcsak Eru helyett, de helyettünk is bekap egypár támadást.


Tehát:
Előkészületek:
Hina Zafírgyűrűt aktivál a hallgatózás ellen: "egy körre megsüketít minden környéken lévő játékost, ha az áldozatnak Hallgatózása van, minden szint további plusz egy kör süketséget jelent" - taktika megbeszélés a plusz kör süketségek alatt. Aftonnak adva egy Izzó Páncél Potion.
Nestor a sasfiókával "játszik".
Harc:
Afton megissza az Izzó Páncél Potiont (A használó ahány páncélpontot veszít, annyit sebez vissza támadójába két körön keresztül), bevédi Erut és támadja a céhvezért. Hina, fegyverén Páncélevő Méreggel (-20 páncél minden találattal, maximum 3 találatig marad a pengén) támadja első támadásával a céhvezért, másodikkal is a céhvezért a sebzésen felül karcsonkítási szándékkal, a maradékkal pedig, ha van neki és HA Eru paralizálta a céhvezért, úgy az idomárt. Alex támadja az oroszlánt/idomárját (amelyik előbb Hina felé mozdul), fegyverén Pet Bódító Méreggel (a célpont pet 2 körre elalszik és az sem ébreszti fel, ha megütik, egy harcban maximum egyszer használható - ha idomárt talál el, a méreg akkor is hat a petre, mivel a mérgek együtt hatnak a párosra). A helyezkedés pedig a reagban olvasható; bármi nem tiszta, szólj bátran ^^
Egyebek:
Az elhasznált itemeket ne felejstd el ^^
Kari 4-es lopakodással támad, azaz ha a céhvezérnek nincs 4-es észlelése, Hina +50-et sebez bele az első támadásával.
A pernamens képességemre figyelj, tehát ha mondjuk 2 és afölött találok, max 1-et hibázhatok az első hat támadásomból; ha 3 és afölött találok, akkor max kettőt stb - nagykörönként ez nem resetelődik, csak akkor, ha megvan a hat támadáspróba.
A gyűrűm miatt az első támadásom nem fogyaszt CSP-t.
A rúna miatt -10% sebződés, amíg van páncélom.
A vértem miatt minden, engem ért 25 sebződés után kapok +0,1 SP-t.
A fejpántom miatt minden kisköröm végén gyógyulok 20 HP-t.
A köröm végén a Katana második képességét védekezésre állítom: minden harmadik, karakter felé irányuló támadás alkalmával drasztikusan megnöveli a sikeres védekezés esélyét, kockás harcban kettővel módosítja az ellenfél találatához szükséges értéket.
Dobások:
Felső sor Hinari, 10 dobással.
Középső sor Alex.
Alsó sor Afton.