Re: [Küldetés] Legendák Taft csatornáiból

by **Sinon** Csüt. Nov. 10 2016, 14:33

A kalóz értetlenül nézi az erszényt, majd amikor kijelented, hogy pénz van benne, előtör belőle a kapzsiság és kiéhezett vadállat módjára kap a kis zsákocska felé, majd nyitja szét. Az arany csillogása odavonz más tekinteteket is, azonban a kalózok nem hülyék, nem hagyják magukat. Továbbra sem zökkennek ki a szerepükből, és sakkban tartva titeket a fegyverekkel, érkeznek a kötelek meg minden egyéb amiről már beszéltem. Rolling Eyes

- Jézusom! Vegye le rólam a mocskos kezét! - sipákol a tanárnő, miközben az egyik nem túl szimpatikus úr próbálja megkötözni. - A gyerekekről is! Nem vagyunk mi állatok! Nem! Ne merje...! - úgy tűnik taktikát változtatott, de ez sem túl eredményes..
Távolsági fegyvereket nem láttok, de ez nem garantálja, hogy valóban nincs is nekik.
- A tömlöcbe velük.

by **Shukaku** Szomb. Nov. 12 2016, 07:53

Nem hülyék, amikor a hatalmas kincs reménye sem kelti fel az érdeklődésüket, és az sem, hogy Shu csak úgy ezer aranyakkal dobálózik? De, az idomár kezd meggyőződni arról, hogy a kalózok igenis hülyék, és nem azért akarják őket tömlöcbe dugni, hogy tömlöcbe legyenek dugva, hanem emögött valami más rejtőzik, ahonnan majd tovább vezethet a történet. Általában ilyesmi szokott lenni annak hátterében, amikor egy folyamat nagyon megállíthatatlannak tűnik. Mérföldkőhöz érkeztek, és a történet szeretné őket tovább rugdalni. Ebbe azonban egyikük sem szeret beleegyezni, hiszen bár végig kívánják játszani a mesét, soha nem próbáltak még komolyan küldetésből kijelentkezni Shu emlékei szerint, de ha játszanak, akkor úgy kívánnak játszani, ahogy az nekik a legjobb. És most, hogy Shu ezen próbálkozása megbukott, Timiduson volt a sor, hogy az eddig csöndben várakozó sárkány most fellépjen, és más irányba gördítse a történet kerekét. Tekintetét a legdíszesebb ruházatú kalózra vetette, majd megszólalt.
-A kalóz törvények értelmében kihívást intézek a kapitány irányába. Küzdjön meg velünk vezető módjára, és aki győz, azé lesz az irányítás a csapat felett. Amennyiben gyáván meghátrál, úgy nem érdemes tovább a kapitányi cím birtoklására. Amennyiben pedig a legénység nem kötelezi őt a harcra, úgy ti sem lesztek többek egyszerű szárazföldi patkányoknál, banditáknál, akiket száz számra találni odafönt is.
Shu szélesen mosolyog a beszéden, és próbál nagyon határozottnak tűnni, végig bólogatni. Még egyetlen ötlete van csak azon kívül, hogy engedelmesen besétálnak a börtönbe, az pedig az azzal való fenyegetés, hogy csapatok fognak utánuk jönni, akiket már nem lehet ilyen könnyedén elkapni, de ezt egyelőre még megtartja magának.

by **Sinon** Szomb. Nov. 12 2016, 10:55

A kalózok felhördültek, hallhatjátok, ahogyan megy a háborgás "hogy merészeli" "még, hogy patkányok..", azonban a kapitány arca rezzenéstelen, végigméri a sárkányt.
- Tímea, nem gondolom, hogy ez egy jó ötlet lenne. A harc sosem megoldás. - szól közbe a tanárnő aggodalommal a hangjában. A kapitány int, mire a Timidus melletti kalózok arrébb állnak, hogy a sárkány előreléphessen a tömegből. A férfi kardot ránt, rádszegezi, amennyiben előre lép Timidus, a többeket azonban a kalózok nem engedik a gyűrűből.
- Halálra vagy ítélve sárkány. Százakkal küzdöttem meg, és mindig győzedelmeskedtem, ahogyan most is fogok, vagy ne legyen a nevem Erwin Patrick Ashford Outerbridgenbauer a Vad! - a kardját a magasba emelve hősies pózt vesz fel.
- Oh Istenkém, ments meg minket.. - a tanárnő eleinte próbálta takargatni a gyerkőcök szemeit, de hamar feladja ezen ambícióját amikor rájön, hogy nincs annyi keze amennyien vagytok, ezért a fohászkodás mellett marad.
- Védd magad sárkánygyík. Nem leszek kíméletes, könyörögni fogsz az életedért.

by **Shukaku** Szomb. Nov. 12 2016, 11:39

-Nem megoldás, de a megoldáshoz vezető út része.
Felel nyugodtan a sárkány a tanárnő kérdésére, majd a társa felé fordul, aki inkább morcosnak tűnik, mintsem aggódónak, és ezt még Timidus is látja, így egy kis vicsorral a pofáján szól barátjához.
-Ez a harc pedig az enyém, Shu. Ne félj. Mindenkinek megvan az oka, amiért harcol. Néha magadnak kell lerendezned, különben nem tudsz előre haladni. Te pedig, Erwin Patrick Ashford Outerbridgenbauer...
Fordul ezúttal a kapitány felé, és lép be a körbe, felvéve a harci pozíciót, ugrásra készen.
-Tudd meg, hogy akinek mindene a harc, a háborúskodás, annak legfőbb ellensége elsősorban önmaga. Ezt a fajta pengét pedig ritkán látom sárkányok ellen alkalmazni. Érdekes harcnak nézünk elébe. Előtte azonban kérlek távolítsd el a madarat a válladról, őt nem kívánom bántani.
És ennek a kérésnek mintegy eleget téve a madár el is röppen egy közelben lévő kiálló fémdarabra, Timi pedig elkezd körözni az emberek között, figyelve, hogy milyen taktikát alkalmaz a kapitány, Vajon ő is a kör szélén marad, végig vele szemben, vagy a kör közepén állva figyeli, hogy mikor lép a sárkány? Timi néhányszor ijesztésképpen úgy tesz, mintha rohamot indítana, hogy figyelje a mozdulatainak a gyorsaságát, hogy felmérje a kard hatótávolságát, ám egyelőre csak méregeti a célpontot, várva, hogy annak elfogyjon a türelme. Sőt, hogy ezt tetézze, még kicsit hergeli is.
-Védelemre szólítottál fel, így azt teszem. Az első támadás joga a tiéd, Erwin. A könyörgés pedig rendkívül messze áll tőlem, ezt elhiheted. A pengéd típustól függően 33-38 inch hosszú, szúró és vágófegyver. Túl hosszú ahhoz, hogy eredményesen forgasd, ha túlságosan közel merészkednél. Vajon mennyi hátrálás után gondolnak az embereid gyávának, Erwin?

by **Sinon** Szomb. Nov. 12 2016, 11:49

A kapitány várakozik, azonban az ijesztgető mozdulataidra reflexszerűen bökő mozdulatokat tesz, azonban mivel elég távol álltok még egymástól, ezért csak a levegőbe támad, ami kissé talán komikusnak is tűnhet, ha többször is megijeszted. Mindenesetre a kislányok csendben szurkolnak, egymás kezét szorongatják, és Shu-t is igyekeznek bevonni a szurkolásba. A kalózbácsik akik pedig szintén vannak, azok is izgatottan nézik a harcot és ordítva szurkolnak a kapitányuknak.
- Ne szórakozz velem. Lehet nem szokásod a könyörgés, azonban nekem pedig a könyörületesség nem az. Ne bosszants fel. - a hergelésednek meg is van az eredménye, a férfi magasba emeli fegyverét, és közelebb suhan hozzád, majd a magasból igyekszik lecsapni rád, egyenesen a fejedet veszi célba.. Azonban, talán szándékosan, talán véletlenül, de elvéti az ütést. Viszont láthatod, hogy készülődik a következő támadásra, közvetlenül mellőled.

by **Shukaku** Szomb. Nov. 12 2016, 12:07

Shu inkább a kislányokat igyekszik nyugtatgatni, mintsem, hogy szurkoljon, bár ő is izgatottan követi a szemével az eseményeket, miközben Timi még mindig azon az idegesítően nyugodt hangján válaszol.
-Már megtettem. Minden emberi hiba forrása a türelmetlenség, az, hogy időnek előtte szakítunk a módszerességgel, látszatkerítésekkel vesszük körül a látszatot.
Vigyorodik el ismét a sárkány, és egyre gyakrabban ismétli az ijesztgetéseket, néha még ki is pislantva a kalózok felé, mintha csak azt mondaná: Látjátok? Így szégyenítem meg a vezéreteket. Még nem ismeri teljesen az ellenfelét, így arra is gondolnia kell, hogy ha esetleg menekülőre kell fogni a dolgot, akkor jobb, ha az egész banda kapkod, nem elég csak a vezérüket felidegesíteni, és hibára késztetni. A hibát azonban így is meglépi, Timi pedig védekezés gyanánt oldalra húzza el a fejét, ám csak annyira, hogy ne találja el a penge, az egész testével nem akar kimozdulni. A kalóz azzal, hogy eleve magasba tartotta a fegyverét, már megmutatta neki a támadás előtt, hogy mivel szeretne próbálkozni, ez pedig úgy tűnik rendkívüli hiba volt. Kihasználva a lendületet Timidus megpróbálja elkapni a feje mellett elsuhanó kart a szájával. Ha csak a ruhát éri el, akkor igyekszik tovább húzni a már eleve lendületben lévő kezet, a farkával pedig attól függően, hogy melyik a kivitelezhetőbb, vagy gáncsot vetni, vagy hátba vágni a kapitányt, hogy a saját lendülete vigye tovább, és a földre kerüljön. Ha azonban sikerül neki jól megfogni az ellenfele karját, akkor olyan erősen szorítja össze a fogait, amennyire az csak tőle telik, és megpróbálja elválasztani a kardot tartó kezet a test többi részétől. Nem kívánja megölni a fickót, hiszen azt Shu sem kívánja, mivel azonban egy kampós keze már van, vélhetően az ilyen típusú életet már úgyis megszokta, és nem okoz neki majd nagy nehézséget begyakorolni a használatát a másik kezén sem. Ha sikerül leharapnia a kapitány kezét, akkor a kardra lép rá, ha csak fellöki, akkor a kardot tartó kézre. Ha esetleg egyik sem sikerülne, akkor az egész testével ugrik a férfinak, és úgy próbálja meg leteríteni, vagy legalább minél közelebb maradni hozzá.

by **Sinon** Szomb. Nov. 12 2016, 12:19

A kapitányt váratlanul éri az, hogy bekapod a kezét, ijedtségében elengedi a kardot, és felkiált "fájdalmában", vele egyszerre a kislányok is felvisítanak ijedtségükben és Shu és a tanárnő nyakába borulnak.
Eközben a kapitány nem adja fel a harcot, küzd, próbálkozik, még rugdosással is, azonban nagy és erős sárkányhoz híven neked ez bizonyára meg sem kottyan, majd jön a következő lépés ami az eszébe jut. A megalázkodás.
- Feladom, feladom. Én Erwin Patrick Ashford Outerbridgenbauer a Vad, megadom magam neked. Te győztél sárkány, feladom! - olyan nyomorúságosan amennyire csak tőle telt, kiáltozik, és könyörög a kezéért, mindaz, hogy elengeded-e az már csak a te könyörületességeden fog múlni.
Mindenesetre a kalózok megtörik a kört, és félelemmel hátrálnak a gyerekektől, és tőled egyaránt. A vesztes kapitányra undorodva pillantanak, miközben benned Timidus az új kapitány személyét igyekeznek felfedezni.
- Kapitány. - az egyik falábú idősebb lép elő a tömegből, szemében áhítattal és csodálattal tekint rád, másik szeme szemfedő. Közben a régi Kapitányról Erwin Patrick Ashford Outerbridgenbauer-ről lekapják a kalapot, és eléd viszik azt. - Kapitány. Mi legyen ezzel a féreggel? A csatornába hajítsuk a többi patkány közé?

by **Shukaku** Szomb. Nov. 12 2016, 17:48

Shu igyekszik oltalmazni a fülét a sikítástól akkor is, ha úgy tudja, hogy itt nehezen süketülhet meg, bár igazából ezt még soha nem próbálták Timivel. Azt már tudja, hála a sárkány őszinteségének, amiből nem mindig kér, hogy vakítani lehet, de abban nem biztos, hogy a hallása miként működik idebent. A lényeg azonban nem ez, ettől ő még igyekszik oltalmazni a kislányokat, és feltehetően a tanárnő is, ha úgy adódik. A lényeg az, hogy felmérjük, hogy a megadás elég gyorsan következett-e be ahhoz, hogy Timi megállíthassa a támadást. Ha úgy vesszük, hogy a rugdosás már elkeseredett próbálkozásnak és vergődésnek minősül a sárkány szemében, akkor a kard eldobása és elvétele után megkegyelmez, és boldogan ölteti magára a kalapot. A szalag óta azt azért lehet tudni, hogy a sárkány előszeretettel visel minden olyan ruhadarabot, amely az érdemeit ismeri el. Nevezhetjük ezt hiúságnak is, de nevezhetjük annak, hogy petként az emberek játékában nehezebb érvényesülni, főleg, ha még a mob rokonaid sem ismeretlenek jó néhányuk előtt. Vet egy ugye megmondtam pillantást az idomár felé, ám tekintetét újdonsült csapatára szegezi. Azt már nem kell kérnie, hogy engedjék el a barátai, hiszen az megtörtént, a régi kapitányról viszont gondoskodnia kell, amire már meg is van az ötlete.
-Én magam intézem el egyedül.
A kardot Shu kezébe adja, aki kicsit undorral, de azért kicsit kíváncsian is vizsgálgatja, majd Erwin felé int a fejével.
-Mutasd meg nekem a vesztőhelyet. Vezess oda. Azt mondtad neked nem kenyered a könyörületesség. Ha azt teszed, amit mondok, akkor talán nem követem ebben a példádat. Lódulj.
Mivel megölni itt is megtudná, az idomár sejti, hogy mi a célja ezzel, így elengedi a barátját. Vélhetően nem mennek sokáig, és ha már csak kettesben maradnak, akkor Timi előkotor a táskájából egy Mini potiont.
-Nyújtsd ki a kezed, kalóz.
Adja ki a parancsot, majd befejezi amit elkezdett, és könyök alatt megpróbálja lenyisszantani a karmával a bajkeverő ép kezét, amit ezután belök a csatornába.
-Ez a lecke. Ha kiérsz, és csak akkor, amikor már kiértél, megihatod ezt a varázsitalt, ami talán visszanöveszti a karodat. Ez az én kegyelmem. Soha többé ne gyere vissza.
Igaz abban nem teljesen biztos, hogy az ital működik-e NPC-kre is, de az elrettentés jelenleg fontosabb mindennél, hiszen Shu védelmét jelenti. Ha ezzel végzett, akkor visszatér a többiekhez, ahol Shu ezidő alatt a lányokat és a tanárnőt igyekezett biztosítani arról, hogy nem lesz semmi baj, és Timi mindent kézben, avagy mancsban tart. Ez talán az első parancsában is látszik.
-Kalózok, vezessetek körbe minket a bázison, látni akarom, amit kiérdemeltem. A társaimat kezeljétek vendégekként.
Shu azért a barátja mellé lép, és egy pillantás erejéig megvizsgálja, hogy nem esett-e baja. Egy dolog a bizalom, ám a féltés még mindig ott van a szívében, ami ezernyi csata után sem múlik el teljesen.

by **Sinon** Vas. Nov. 13 2016, 11:47

A férfi megszégyenülve vonul el egy ajtó felé, majd kinyitja előtted Timidus. Az ajtón túl ismét a csatornahálózatot láthatod, nincsenek hordók, a fényviszonyok is csekélyebbek mint odabent a kalózokkal.
A falakból körbe csövek lógnak ki, és a szennyvíz azokból ömlik ki egyenesen "középre", ahol egy hatalmas "lyuk" található. Ha lenézel láthatod akár az alját is, olyan jó negyven méter mélyen víz van.
A kalóz engedelmeskedik minden szavadnak, és teljes nyomorúságában hagyja, hogy elvedd tőle megmaradt karját. Kéz híján a varázsitalt nem tudja megfogni, azonban reménykedik, hogy leszel még annyira kegyelmes, hogy belecsúsztatod az övtáskájába. Erwin megsemmisülten kullog el a csatorákban, egy szót sem szól, némán távozik. Az, hogy a karja visszanő-e azt talán sosem tudhatjátok meg, habár.. Rolling Eyes

Akárhogy is. A "bázison" a kalózok között kicsit feszült a levegő, de Timidust mély tisztelettel fogadják. Az idősebb kalóz aki korábban beszélt hozzád azonnal ugrik a szavadra, és már el is indul körbevezetni téged.
- Erre van a tömlöc... - És ezzel kezdetét veszi az idegenvezetés. Egy rozoga faajtón kivezet, egyenesen egy rövidke folyosón át, majd egy kissé erősebb ajtó előtt megáltok. A férfi kinyitja az ajtót, és a tömlöccel találod szembe magad. Három erősebb fából készült ajtó, picike kukucskáló ráccsal rajta, és néhány hordó fogad a helyiségben. Na meg persze láncok, kötelek, meg egyéb apróságok. A tömlöc üres, foglyok nincsenek. Ezután tovább vezet, az élelemraktárba, majd a fegyverraktárba, ahol csekély ellátmányt, azonban annál több rumot, és elég sok fegyvert is találhatsz. Többek között kardok, de akadnak buzogányok is. Majd következik a laktanya rész, ahol függőágyak sokasága fogad. Kissé lehangoló lehet itt a föld alatt élni ablakok és friss levegő nélkül.
Végül pedig visszavezet a többiekhez, mint kiderült egy étkezőbe zuhantatok be korábban amikor beszakadt alattatok a talaj.

by **Shukaku** Vas. Nov. 13 2016, 16:32

Timi úgy taktikázik, hogy saját számításai szerint mindenképpen ő jöjjön ki győztesen az ügyből. Gyilkolni sem kizárólag Shu miatt nem gyilkol, hanem azért, mert ha az ellenfele halállal fenyegette, akkor az ő könyörületessége lecke lehet a számára. Nem kell elvarrnia minden szálat, de a férfi életét még úgy is meghagyta, ha nem nő vissza a keze, az pedig így is több, mint amit a kalóz neki szánt, a győzelme esetén. Ha akarná, átölelhetné a varázsitalt a megmaradt karjával, vagy a felkarral, de ha azt kéri, akkor a sárkány elhelyezi az övtáskájában is, ezen már tényleg nem múlik semmi. Visszatérvén azonnal magához inti a bandáját, bár erre igazán nincs szükség. Természetesen Shu is mellette terem, ám mielőtt elindulnának, a tanárnő felé fordul, és előveszi a fényképet Junról.
-Szerintem helyezze biztonságba a többieket, ennyi izgalom biztosan sok volt nekik mára. Ha esetleg tényleg tudna valamit róla, itt a képen, őt keressük. Talán vele is elrablósat játszottak a lánykák, és ahogy Junt ismerem, simán engedte volna megkötözni magát...
Fordul a három grácia felé, ám teljesen barátságosan, nyugodtan, mintha ő maga is mókának gondolná a dolgot, és belegondolva abba, hogy Jun mennyire élvezné az ilyesmit, tényleg nem tud haragudni. Ha esetleg valamit mondanak, mesélnek Jun holléte felől, akkor a kis csapat elodázza a túrát, ha azonban nem, úgy mindketten úgy tesznek, mintha hinnének a lányoknak, Shu pedig elindul Timi oldalán feltérképezni a bázist. A többieket nem küldik el ténylegesen, de nem is marasztalják őket, ám ha nehézséget okoz nekik a visszajutás, akkor Timi megparancsolja pár kalóznak, hogy vezessék vissza őket. A körbevezetés alatt semmi érdekeset nem látnak, így annak végeztével nekik is felteszik a nagy kérdést, meg az orruk elé a képet.
-Egy barátunkat keressük. Nem láttátok véletlenül?

by **Sinon** Szer. Nov. 16 2016, 17:57

A kislányok valóban fáradtnak tűntek, azonban ezt ők tagadták, a tanárnő is kissé megnyugodott a nagy izgalmak után, és be kellett látnia, hogy Timidus-t ő nem fogja tudni terelgetni a szavaival.
- Neked is velünk kellene jönnöd pihenni Sue - pillant rád aggodalommal a szemeiben, majd rápillant a képre, fejét rázza - Nem ismerem sajnos a barátotokat, de ha találkozunk velük szólni fogunk neki, hogy keresitek. Biztos boldog lesz, hogy hiányzik nektek! - a nő pedig már lökdösné is a gyerkőcöket a laktanya felé ahol alkalmi szálláshelyet remél. Azonban a kislányoknak is akad egy-két szava a képhez.
- Mi láttuk! Övé volt a szekrény. Az a másik lány pedig magával vitte.
- Hatalmas haja volt, ilyen furán szétálló. - a cicát kezében tartó pedig folytatta is a mesét - Furi volt, mert igazából a semmiben tűntek el, azokkal a lepedőkkel amik a szekrényben voltak. - osztották meg veletek a tudásukat.
A kalózok egyöntetűen kijelentették, hogy ők sosem látták a képen szereplő lányt. Vállukat vonogatták. Viszont örömmel ajánlották fel a segítségüket, sőt ragaszkodtak hozzá, hogy az új kapitány oldalán harcolhassanak. Már jöttek is a csatakiáltások, fegyvert is ragadtak, és hatalmas tömeggé formálódtak, mintha tüntetésre igyekeznének.
A tanárnő szemét forgatva lép vissza.
- A harc nem megoldás, békés úton is el lehet intézni a konfliktusokat. Sőt ami azt illeti, az ész mindig győzedelmeskedik a nyers erővel szemben. Így nem engedhetlek el titeket! Mi is megyünk! Lányok talpra. - persze a lányoknak nem is kellett szólni, hiszen ők máris izgatottan csapódtak a tömeghez.

by **Shukaku** Szer. Nov. 16 2016, 18:18

Shu egy pillantást vet Timi felé, hogy jelezze, neki jelenleg mindegy a név, és nem szükséges felhívni a figyelmet a hibára. A pihenést azonban most el kell, hogy utasítsa, bár igazából ő még nem is érzi magát fáradtnak, ezért ez nem esik annyira nehezére. Megrázza a fejét, de természetesen kissé meghajol, hogy megköszönje a felajánlást.
-Sajnálom, de nekünk meg kell találnunk a barátunkat. Most ez a legfontosabb, majd utána együtt pihenünk, és a vendéglátást is örömmel elfogadjuk. A lányok is nagyon örülni fognak Junnak, ő mindig mindenkivel kedves.
És ha már a lányok szóba kerültek, el is kezdik hangoztatni az eddigi legjobb hírt, amit a páros a nap folyamán hallott. Az idomár azonnal közelebb ugrik, és szinte a képükbe nyomja a fényképet, hogy megtudakolja, biztosan őt látták-e. A fura hajról egy pillanatra eszébe jut egy nagyon régi és nagyon rövid ideig jelenlévő céhtársuk, akit ő csak látásból ismert, talán ha pár szót váltottak... de gyorsan elkergeti a fejéből az ötletet. Shu már indulna is felfele, Timidusnak azonban még vannak kérdései, így nyugalomra inti a társát és a csapatát is, majd a kislányokhoz fordul.
-Hogy értitek azt, hogy az övé volt a szekrény?
A lepedők és az eltűnés nem lepi meg, ilyen dolgok gyakorta történnek ebben a világban, Jun szobájában azonban ezt a szekrényt még nem látta, se a céhvezér közelében, így a kérdés egyértelmű volt. Ha viszont megválaszolódik, akkor már indulhatnak, miután rábólintott a tanárnő szavaira.
-Ha a békés utat választottuk volna, Ön és a lányok jelenleg a tömlöcben csücsülnének velem együtt. Az ész győzedelmeskedett most is, okosan választottam meg a megfelelő taktikát, amely ezúttal a harc volt.
Shu elvigyorodik, hiszen ezzel nem tud szembeszállni, szóval csak megvonja a vállát, és csak pár szót tesz hozzá.
-De azért mi is igyekszünk a lehető legtovább elkerülni a harcot, és most sem bántottunk senkit.
-És a csapat is csak a parancsomra támad. Ha bárki is magánakciózik az utasításom nélkül, az komoly büntetésben fog részesülni, amelyet én magam hajtok végre.
Ezzel pedig a fegyelmezést elintézettnek is tekintik, és engedélyt adnak mindenkinek arra, hogy kövessék őket, persze csak halkan. Shu is elégedett, hiszen a kalózcsapat ezután talán nem csinál bajt, Timidus pedig sereget vezethet, az idomár pedig mindig is tudta, hogy az ilyesmi társa kedvére való. Ráadásul az erősítés sem árt, hiszen plusz négy főnyi megvédendő személy van mellettük.

by **Sinon** Szer. Nov. 16 2016, 18:25

- Azért az övé, mert mondta. - jelenti ki, mintha ez egy egyértelmű dolog lenni az egyik kis lány, majd karbatett kézzel büszkén kihúzza magát - Egyébként nagyon siettek. Mi még nem mertünk bejönni, szóval nem tudtuk megkérdezni tőlük, hogy hova.. - azonban ez nem töri le őket és a büszkeségüket sem.
- Ez igaz, de lehet, hogy miután tömlöcbe zártak volna minket megbánták volna tetteiket, és barbár viselkedésüket, és bocsánatunkért esdekeltek volna. Az emberek lelkiismerete hatalmas erő! - szólal fel a tanárnő ismét egy hatalmas bölcsességet oszt meg veletek, amire bizonyára nem volt szükségetek, de ez őt nem zavarja.
A kalózok azonnal elcsendesednek a büntetés hallatára.
- Én tudok egy rövidebb utat. - jelentkezik az egyik kalóz. - Odafel. Oda mennek nem? - bököd felfelé a fejével. - A nevem Fuzzypants, Stan Fuzzypants, és nyomolvasó és térképész volnék.

by **Shukaku** Pént. Nov. 18 2016, 10:11

-Ha azt mondta, akkor az bizonyára úgy is van.
Jelenti ki az idomár, és kezd egyre biztosabbá válni abban, hogy valóban szeretett céhvezérüket látták a lánykák erre, és nem füllentés van a dolog mögött, sem az, hogy szeretnék bennük a reményt életben tartani, hiszen bár maga a kaland rendkívül tetszetős eddig, mégis csak Junt keresik. Az pedig, hogy belekeveredjen egy eltűnési hullámba, ahol szekrényeket szerezzen magának, ráadásul kislányok társaságában... nos igen, ez eddig mind Junra vall, tehát vélhetően jó úton jár a kis csapat. Abba is egyre biztosabb, hogy a szekrény valóban egy Narniás utalás, és valami, de legfőképpen valaki majd várni fogja őket a túloldalon, amire nem árt felkészülnie lelkiekben. Ha Jun annyira sietett azzal a valakivel valahova, és annyira lekötötte a dolog, hogy egy üzit sem ír napok óta, akkor az vagy csapda, vagy valami rendkívül izgalmas, marasztaló hely, és bármi is legyen, azt illendően kell fogadni. Az, hogy nem töri le a lányokat a nem teljesen részletes tájékoztatás, nem akadályozza meg Shut abban, hogy megnyugtassa őket.
-Nem baj, ne aggódjatok, már így is rengeteget segítettetek, és nagyon szépen köszönjük.
Ezalatt Timidus magához veszi a kezdeményezést, és pár méternyi kötelet abból a halomból, amivel nemrégen még meg kívánták őket kötözni, majd egyszerűen felröppen oda, ahonnan leestek, és rögzíti valahova az egyik felét.
-A legrövidebb út az egyenes. A térképek azonban érdekelnek, rendelkezel ilyenekkel a csatornahálózatról is?
Azt persze nem várja el, hogy Shu és a többi kislány is másszon, és nekik felajánlja, hogy felröppenti őket a hátán, ám a kotnyeleskedő tanárnőnek nem tesz semmi ilyen célzást, így ha nem kéri meg szépen, akkor neki is másznia kell a kalózokkal együtt.

by **Sinon** Pént. Nov. 25 2016, 18:09

A kalóz csak tátja a száját, amikor megcsinálod a műveletet. Természetesen sikerrel jársz. A kislányok örömmel fogadják az ajánlatod, és sikoltozva örömükben engedik neked, hogy felvidd őket a szekrényhez. A tanárnő eleinte ellenzi a dolgot, de a kislányok annyira önállóak, hogy végül feladja az unalmas szentbeszédét, és csendben becsatlakozik, természetesen engedélyt kérve rá tőled, és mialatt felreppensz is tesz egy jó tanácsot, hogy hogyan lenne legcélszerűbb a landolást intézni. Fuzzypants sajnos fejét rázza. Úgy tűnik léteznek olyan térképészek akiknek nem kellenek térképek, ahhoz, hogy térképészkedjenek.
A kalózok egyesével másznak fel, majd odafent ugyanaz a szekrény vár rátok amit korábban is láthattatok. Ami mögött elbújtak a kislányok, és amivel rátok próbáltak ijeszteni. Ha kinyitjátok üresnek látjátok, bele is bújhattok akár, de nem történik semmi sem.
Azonban váratlanul a falból előugrik ismét a patkányon lovagló néni, hegyes tűvel a kezei között, egyenesen megrohamoz titeket.
- Majd én megmutatom nektek kinek a tökeit lopkodjátok aljas gazfickók! - és akit ér meg is döfköd hegyes kis tűjével.

by **Shukaku** Vas. Nov. 27 2016, 05:59

A tanárnő beszédére talán egyedül Shu figyel oda. Timinek célja a nem figyelés, ám az idomár egy kis együtt érző pillantást azért intéz a tanerő felé, ebben a pillantásban azonban inkább az rejlik, hogy hagyja, értelmetlen próbálkoznia, mert ők már a kezükben tartják az ügyet. Arra mondjuk már Shu is csak a szemét forgatja, amikor Timit próbálja megtanítani repülni, avagy landolni, és talán itt veszíti el a lány is végleg a reményét arra vonatkozóan, hogy a tanárnéni valaha is több lesz attól a sematikus karaktertől, amit neki a mese szánt. Kicsit sajnálja ugyan emiatt, de mivel az itteniek szabad akaratának kérdését még önmagában sem tisztázta teljesen az NPC-k túlzott változatossága miatt, így inkább nem foglal állást. Shunak arra is van gondja, hogy a szegény hoppon maradt kalózhoz legyen egy-két kedves szava, már csak a vicces neve és a segítőkészsége miatt is, miszerint a kapitány értékeli a fáradozását, de mivel ő a kapitány, törvényszerű, hogy jobb megoldásokkal rukkoljon elő. Ezt látva persze Timi is biccent, na nem azért, hogy Fuzzypants fontosabbnak érezze magát, ő könnyedén ignorálta volna a kalózot, amikor kiderül, hogy jelenleg haszontalan a számára, ám Shu miatt, akinek ez fontos, megteszi ezt a gesztust. A szekrényt először Shu és Timi kívánja átvizsgálni, de ha a kislányok nagyon akaratosak, engedik nekik is. Megkocogtatják a hátulját, de csak óvatosan, betörni egyelőre nem kívánják akkor sem, ha ez az előbbi falnál talán sikerre vezetett volna. Már éppen kilépnének, hogy tanakodjanak a további teendőkön, amikor is régi barátaik kerülnek elő, Timi pedig úgy dönt, ha már van kalózcsapata, kipróbálja őket.
-Kalózok, védjétek a társaimat. Támadni tilos, de ne engedjétek a támadót a közelükbe.
Igyekszik úgy lavírozni a társasággal, hogy a marcona férfiak mögé kerüljenek, hiszen a patkányos kisasszony fickókról beszélt, és a kalózokon kívül láthatóan más fickók nincsenek a környéken, így nyilván velük van baja, amire viszont Shu próbál fennhangon megoldást találni.
-Néni kérem, mi vagyunk! Már megszelídítettük a kalózokat...
Érkezik a nyelvére egy idomáros kifejezés, annak ellenére, hogy természetesen nem tekinti mobnak a férfiakat, bár abban nem biztos, hogy egy-két állat az erdőben ne lenne jobb illatú, avagy intelligensebb, mint közülük páran.
-Nem fognak soha többi semmit ellopni, és nagyon szeretnék megtéríteni az okozott kárt is. Kérem szépen ne szurkálódjon, és beszéljük meg!

by **Sinon** Csüt. Dec. 08 2016, 17:23

- Majd adok én nektek, mocskos disznók. Megettétek a pitémet? Adok én nektek olyan pitét. - és már lecsapni kész, rögtön bele is döfi aprócska tűjét az egyik bambán bámuló férfi lábába aki felkiált ijedtében. Timidus parancsára azonban a kalózok kénytelenek cselekedni, a kislányokat a magasba emelik, és ketten a tanárnőt is aki heves ellenállásba kezd. Shut a kislányokhoz hasonlóan szintén valaki megpróbálja felemelni és a nyakába venni.
- Nincs bocsánat! Kalózok? - kapja fel a fejét, és egy pillanatra megáll, végigméri a társaságot. - Jaj az öreg fejemnek, de hiszen ezek itt kalózok! Jaj, fuss Herbert, fuss amerre látsz. - és a pici pati már rohanna is vissza abba az irányba ahonnan az imént előjöttek..

A szekrényen egyébként nem találtok semmi furcsát, talán egy-két szőke hajszálat HA nagyon alaposan megvizsgáljátok. Viszont ezek borzalmasan hosszú szőke hajszálak..

by **Shukaku** Pént. Dec. 09 2016, 07:39

Az idomár először elgondolkodik azon, hogy ellenálljon-e a tanárnőhöz hasonlóan, ám amint felkerül a kalóz nyakába, inkább úgy dönt, hogy jobb neki ott, és csak figyeli az eseményeket. Még arra is jut ideje, hogy integessen a többi lánykának, hiszen úgy veszi észre, hogy a patkányos nénivel egyelőre sokat nem tehet. Megvárja, amíg kidühöngi magát, a szép szóból úgysem ért jelenleg. Amikor azonban ismét meglógna az NPC, Timi úgy dönt, hogy megpróbálja ismét az útját állni. Az előző alkalommal is ugyanott szeretett volna elszelelni, ahonnan jött, így a sárkány azt a lyukat célozza meg, és ha sikerül elég gyorsan odaérnie, miközben az idős hölgy hadakozik, már ott is várja őt.
-Nyugalom. A kalózok nem fognak titeket bántani amíg én nem akarom, hogy bántsanak.
Teszi meg a felszólítást mindkét irányba. A kalózokról annyit azért tud, hogy a mesékben szeretnek hadakozni, és a bosszú, és ehhez hasonló dolgok is az erényeikhez tartoznak, így nem zárja ki előttük a szurkálódó néni bántalmazásának lehetőségét teljesen, ám a nőt is szeretné megnyugtatni.
-És szívesen sütünk pitét is önöknek, néni kérem! Nagyon finom pitét tudunk ám sütni, de ahhoz meg kell találnunk a barátnőnket. Emlékszik?
Próbálkozik Shu is, és ha a nénikét sikerül szóra bírni, akkor a kalózokat jó pár lépéssel hátrarendelik, ők pedig elkezdik az asszonyságot a szekrényről kérdezni. Ha nem sikerül a tervük, akkor valóban marad az átvizsgálás, és vélhetően a hajszálakat is megtalálják. Ha annyira hosszú, hogy a szekrény falán keresztül vezet, akkor egyszerűen követik, ha nem akkor Shunak csak egyetlen ötlete marad, mielőtt Timi mozgattatni kezdené a bútort a kalózokkal. Beáll a szekrénybe, maga elé emeli a hajszálat, behunyja a szemét, és ráfúj. Ennek talán működnie kellene.

by **Sinon** Pént. Dec. 09 2016, 17:17

A patkányos néni csúnyán néz Timidusra aki immáron második alkalommal hiúsítja meg az idős hölgy menekülési tervét. Shu kérdésére csak visszakérdez.
- Milyen barátot? Nem tudom miről beszélsz! Engem aztán ne fenyegessen semmilyen nagyra nőtt pillangó. Majd akkor beszélek, ha én akarok!- majd innentől kezdve inkább csendben marad, és megadja magát. A fenyegetés innentől kezdve nem működik, a néni csendben marad. Ám amikor Shushu megtalálja a hajszálat, és elkezdi vizsgálni az világítani kezd. Aranyló színben, majd olyan érzés lesz úrrá rajta mintha húzni kezdené egy ismeretlen erő. Egyenesen a falhoz. Az aranyló szálat elengedi nem tudod, mintha hozzád tapadt volna, elvágni szintén. Ha hagyod magad, vagy esetleg elkezdesz arrafelé sétálni amerre a szál "húzna" akkor egyenesen egy kőfalnak kezd vezetni. Egy olyan kőfalnak ami erős, és minden bizonnyal áttörhetetlen.. Nem a repedés felé, ahonnan a néni jött. Talán csapda?

by **Shukaku** Szomb. Dec. 10 2016, 06:56

Shuban ugyan rengeteg kérdés felmerül, kezdve azzal, hogy vajon ugyanazzal a patkányos nénivel állnak-e szemben, mint legutóbb; azzal, hogy vajon ennyire feledékeny-e a néni, hogy már nem emlékszik arra, amit talán negyed órája meséltek neki; na meg persze azzal, hogy hogyan oldhatná meg békésen ezt a helyzetet. A sértést egyikük sem veszi fel, sőt, az idomár még bóknak is veszi azt, hogy Timi pillangónak lett titulálva. Egy másodpercnyire a lányokra pillant, majd vissza a nénire, és egy kis mosoly fut át az arcán, majd felhúzza az orrát, durcisan lebiggyeszti az ajkait, és int Timi felé.
-Hagyd csak Timi, látod, hogy morcos a néni, és nem akar nekünk segíteni. Ha ilyen nem segítőkész, hogy ennyi bajbajutott kislány sem zavarja, akkor nyugodtan elengedheted...
Még a gondolatai között volt az, hogy mert úgyis csak becsapna minket a gonosz boszorka, ám önmagát szerette volna sértettnek, vagyis inkább a valóságnál jobban megsértettnek látni, nem pedig feltétlenül a nénit megsérteni, így befejezte a mondókáját. Érti ő, hogy a kalózok ijesztőek, de nem bántottak senkit, és nincs ok az aggodalomra. Ha a patkányos néni ezután is távozni kíván, a sárkány elengedi, és kezdődik a kutatás. A fújkálás sajnos nem segít, a hajszál viszont igen. A csapda ötlete persze az ő fejükben is felmerül, ám jelenleg nincs más út, így egyöntetűen döntenek úgy, hogy ezúttal belesétálnak. Timi gyorsan odaröppen, és ő is megragadja a hajszálat, majd Shu kiszól a többieknek is.
-Aki velünk szeretne jönni, az tegye ugyanazt, amit mi. Ne aggódjatok, csináltunk már ilyet.
Klisének persze klisé, de a mesés klisék azon körbe tartoztak, amit Shu imádott, és örömmel vette, ha egy játék ezzel kényezteti.

by **Sinon** Szer. Dec. 14 2016, 17:40

A néni nem veszi a célzást, és úgy tűnik gyáva mint a nyúl, és vígan ellovagolt a ~~naplementébe~~ csatornába.
Közben az események felpörögnek, a hajszál körül, hiszen az sebesen elkezdi rántani Shu-t, azonban Timi a hajszálat nem tudja megfogni, de Shu-ba kapaszkodhat, és az ismeretlen energia ugyanolyan erővel húz kettőtöket is. Ha a sárkány megkapaszkodik, már pedig miért ne kapaszkodna? Akkor a többiek is szépen sort alkotnak. A lány már majdnem a falnak ütközik, ám a hajszál váratlanul jobbra fordul, tesz egy lassú kört a szobában, majd váratlanul elernyed, és normális hajszállá változik...
...

Ám váratlanul, amikor senki sem számít rá, a hajszál egy szempillantás alatt óriási sárga kígyószerű lénnyé változik, aki egy rémséges t-rex hangján felvisít, hatalmas hajszáját szélesre tárja, és egyetlen harapással bekap mindenkit. Még a betondarabokat is kiharapja a helyükről, és egy hosszú zuhanás kezdődik. Mintha egy kútba esnétek. Körülöttetek a sárga hajszálak lassan elfeketednek miközben egyre "mélyebbre, és mélyebbre" zuhantok. A fekete hajszálak lassan fekete téglává olvadnak, és a szinte végeláthatatlannak tűnő zuhanás lassan véget ér, és egyenesen a vízbe érkeztek. A térkép sötét, nem tudjátok mi merre van, ahogyan a környezetetek is sötét. Talán jó lenne egy fényforrás, vagy kettő, elvégre a kalózokkal, gyerekekkel, és a tanárnővel együtt jöttetek.

Egyébként nincs csend. Víz hangos zúgását hallhatjátok, és sodor is benneteket valamerre... Elég erősen.. A tanárnő szokásához híven idegesítő, kiáltozik egy sort, ámde egy udvarias kalóz segítségére ~~siet~~ úszik, és segít neki nem elsüllyedni.

by **Shukaku** Csüt. Dec. 15 2016, 02:56

Shu egy hangos sóhajtással, és még annál is hangosabb szemforgatással veszi tudomásul, hogy a néni ismét eltűnt, és kissé csalódottan, értetlenül pislant Timire, aki mindössze legyint egyet a farkával válaszként, amire az idomár is megvonja a vállát. Fontosnak fontosak lehetnek a patkányos néni szavai, és legközelebb legalább a patkányt a nevén szólíthatják, ha az meg nem változik, ami több mint a semmi. Ha Timi mancsa átmegy a hajszálon, vagy valami hasonló történik, akkor azon maximum Shu csodálkozik el egy pillanatra, ám a következőben már halkan nevetve hajtja hátra a fejét barátjára, aki hátulról öleli át, jó szorosan hozzásimulva, nehogy elveszítse. Ez működni látszik, és a conga line igen gyorsan kialakul, amire az idomárnak még az ide vonatkozó dallam is eszébe jut, bár sikerül megállnia, hogy elkezdje dúdolni. Mielőtt a falhoz érne, behunyja a szemét, vesz egy nagy levegőt, majd meglepődve engedi ki, amikor a sor elkanyarodik. Újabb sóhaj következik, ám ezután már semmi nem tartja vissza a dúdolástól. Egészen addig a pillanatig, amíg meg nem jelenik a hatalmas kigyó. Timi ugyan mozdulna, ám csak annyit tehet, hogy még jobban körbeöleli a társát, ezzel azonban megvédeni nem tudja, ám amint realizálja, hogy nem kaptak sebzést, mindössze zuhannak, azonnal megpróbálja széttárni a szárnyait, és lassítani a zuhanást, természetesen folyamatosan tartva kis védencét. Shu először ugyan felsikkant a meglepettségtől, majd az ijedtségtől is, ám ez a sikítás hamar visító nevetésbe megy át, mintha hullámvasúton lenne. Na persze nem engedi el Timit, szorosan fogja, ám félni nem hajlandó, ennek pedig több oka is van, bár a leg egyértelműbben ki lehet következtetni.
-Vhííííí! Végre megint itt vagyunk! Merre vagy Yoshíííí!
Normál esetben, ha nem egy küldetésen lenne, és nem ilyen elvont módon kerülne bele a zuhanásba, akkor bizonyára másképpen sikongatna, így azonban mindössze annak a régi küldetésnek a képe ötlik fel benne. Timi azonban észnél van, és ha biztonsággal tud az idomár kapaszkodni, akkor lenyitja annak menüjét, hogy világítson nekik, amikor a falak változni kezdenek.
-Mindenki nyugodjon meg, próbáljatok együtt maradni.
Adja ki az utasítást, majd mivel ennél többet nem tehet, nem kapkodhat össze mindenkit úgy, hogy az idomárt ne veszélyeztesse, inkább továbbra is a falat figyeli, hátha felfedez valami jelet, és persze felkészül a landolásra. A víz hideg zuhanyként éri Shut, hiszen nem erre számított, le is hűti kissé a kedélyeit, ám a sárkány még mindig ott van mellette, és tudja, vagy legalább is remélni véli, hogy a kalózok tényleg vízre termettek, és tudnak segíteni a többieknek, amit a biztonság kedvéért parancsba is kapnak Timitől.
-Segítsetek egymásnak, ne ússzatok a sodrás ellen, engedjétek, hogy vezessen.
~Valahol biztos vége lesz. Tutui egy örvény, ami leszippant, és eljutunk a... mi is következik most?~
Teszi hozzá gondolatban Shu, és jócskán nyugodtabban bújik oda a barátjához, aki most a hátán lebegve igyekszik valamiféle mentőcsónakot biztosítani neki, ő pedig a sárkány hasán pihegve próbál minél kevesebb vizet nyelni.
-Vetkőzz.
Adja ki az utasítást Timi kizárólag Shunak oly módon, hogy az idomár tudja, nem ez lesz az a pillanat, amikor értetlenkednie vagy ellenkeznie kellene, így hát szó nélkül kezdi végrehajtani a parancsot a menü segítségével, és a felénél még arra is rájön, hogy Timi azért kérte ezt tőle, hogy a nedves ruhák ne nehezítsék meg a vízen való fenntartását. Fürdőruhával persze nem készült, így ez az első pillanat, ahol a kalandban kellemetlenségek érik, ám azzal könnyen egyet tud érteni, hogy a túlélés jelenleg fontosabb, mint a pironkodás.

by **Sinon** Pént. Dec. 16 2016, 16:39

Az ár egyre sebesebben visz magával benneteket, ugyanakkor a "zaj" is egyre erősebb lesz, és ekkor talán már rá is jöhettek, hogy nem örvény vár benneteket, hanem egy vízesés. A kis csapat hatalmasat zuhan (Illetve, ha Timi valahogyan a hátára kapja Shu-t és megpróbál repülni, akkor megpróbálhatja, de akkor dobjon nekem egy koronát, hogy tutira sikerüljön )

A vízesés alján természetesen egy kisebb "tó" alakult ki a felgyülemlett vízből, kitudja milyen mély, és miféle mocsok van az alján, és hogy onnan hová is ömölhet tovább... mindenesetre ez nem is lényeg. Van egy kis időtök, hogy összeszedjétek magatokat, gyönyörködjetek a hatalmas csövekben, amelyekből már nem ömlik víz, és ha meg is vizsgáljátok láthatjátok, hogy bizonyára jó ideje használaton kívül vannak. Az egyik ilyen csőben még egy félig összegyűrt lepedőt is találhattok, egy félig elolvadt gyertyával, és egy üveg vízzel. Bizonyára valaki rendszeresen használja ezt a kis "fekhelyet" magának, elvégre a víz tisztának tűnik, és a lepedő valamilyen csoda folytán még csak nem is koszos... Kicsivel arrébb egy másik csőben szintén egy lepedőre bukkantok, ám az össze van hajtogatva, és egy könyvet is találhattok ott, amin ugyan cím nincs, de ha belelapoztok állattartásról olvashattok benne, rengeteg illusztrációval.

by **Shukaku** Szomb. Dec. 17 2016, 08:53

-Vízesés?
Esik le Shunak is a nagy kavarodásban a közeledő robajlás hangjának oka, Timi pedig egyértelműen bólint.
-Úgy vélem igen.
Még nem látják ugyan a sodrás végét, az egyre erősülő vonzás azonban lassan egyértelművé teszi a helyzetüket, az idomár pedig kétségbeesetten keresi a tekintetével a többieket, hogy vajon merre lehetnek. Timi azonban nem ad neki arra időt sem, hogy megpróbáljon ellenkezni. Szorosan magához öleli, majd a kellő pillanatban, hála a kocka jótékony hatásának, ellöki magát a vízből a farkának és hátsó lábainak egyetlen csapásával, és szárnyra kap, megmentve ezzel az idomárt, na és persze önmagát a zuhanástól. Még arra is ügyel, hogy a társa szemét eltakarja. A világ ugyan működött már úgy párszor, hogy a vízbe esés rendkívüli módon tompította a zuhanás sebzést, és a kalózoknak hála talán a többieknek is sikerül úgy esniük, hogy megússzák a dolgot, ám a sárkány semmit nem hagy a véletlenre. Amikor már biztonságba helyezte a lányt, igyekszik kisegíteni a többieket, kezdve a kislányokkal, majd a tanárnővel, végén pedig még a kalózoknak is, ha szükséges. Ha mindenki megvan, és a meséből arra következtetek, hogy igen, akkor Shu igyekszik megnyugtatni a lánykákat, és gyorsan egy tábortüzet is eszkábál a parton, hogy felmelegedhessenek, miközben Timi ide-oda cikázva a levegőben összegyűjti a nyomokat, és feltérképezi a terepet, hogy merre lehetne tovább haladni. Nem bolygat meg semmit, vagy amibe bele is néz, azt gondosan visszateszi oda, ahol találta, majd a végén visszatér a lányokhoz, és beszámol a felfedezéseiről, és a végkövetkeztetést is ő vonja le.
-Ezen a helyen valaki életvitelszerűen tartózkodik, így érdemes lenne tábort ütnünk, és várnunk. Kalózok, biztosítsátok a kényelmes fekhelyet mindenkinek.
Adja ki a parancsot, és Shu is úgy gondolja, hogy ez a jó döntés, ám úgy is, hogy felelősséggel tartozik a többiekért, na meg persze úgy, hogy rengeteget fognak itt várakozni, szóval le is ül a tavacska partjára horgászni. Van még jó pár szendvics náluk, hiszen hosszú kutatásra készültek, ám nem egy sereg élelmezésére...

by **Sinon** Kedd Dec. 20 2016, 18:05

Timidus nem talál járatot ahová tovább lehetne menni. Vagyis olyant nem ahova ő is befér, elvégre idelent többnyire csövekkel találkozni, néhány ráccsal is el van látva, ezért azokat tekinthetitek lezártnak. A tábortűz sikeresen megvalósul, azonban a fekhelyre csak értetlenül összenéznek a csapzott férfiak.
- Mégis hogyan? Nincs nálunk semmi amit használhatnánk.
- Főnök én találtam egy lepedőt! - utal az egyik csőben lévő, darabra amit az előző mesében már részleteztem. - Közben a kislányok hatalmasakat ásítoznak, azonban állításuk szerint még tele vannak energiával. Viszont a csapat fázik, hiszen a víz hideg volt, és már elég mélyen vagytok a föld alatt.. Élelemre nem bukkantok, vízre sem, viszont rengeteg olyan csőre igen amiben kényelmesen el tudtok feküdni, ha úgy tartja kedvetek. Szárazak, használaton kívüliek, egy ideje, ebben biztosak lehettek.
Shu horgászással nem sok eredményt ér el, néhány furcsa vízinövényt kifogsz, alkalmanként egy-egy békát, és ha kitartó vagy, egy fél bakancsot is, aminek semmi jelentősége nincs. Viszont ezekből az összetevőkből tökéletes bakancslevest főzhetsz! Vagy nem. Rolling Eyes

Mindenesetre a csapat fáradt, éhes, és egyelőre úgy tűnik a továbbhaladás lehetősége is kérdéses.

by Ajánlott tartalom