Re: [Küldetés] Legendák Taft csatornáiból

by **Shukaku** Szomb. Okt. 29 2016, 14:07

Nos, a felszín tehát nem kecsegtet újabb információkkal, nincsen gyanús ember vagy épület a közelben, se árnyak, se semmi. Ezt a kis csapat egyrészt örömmel veszi tudomásul, hiszen azt jelenti, hogy a csatornában jó nyomon vannak, és nem kell még ennél is nagyobb területet átfésülniuük, másrészt pedig nem örülnek neki annyira, hiszen vissza kell menni. Azonban nem ez okozza a legnagyobb ellentmondást a lány lelkében, hanem az, ahogyan a járókelők próbálják őket eltántorítani a céljuktól. Zavarja, hogy az eltűnéseket mindenki csak tudomásul veszi, és megpróbál megbújni valahol. Ha az egész város nekiállna keresni az eltűnteket, akkor sokkal gyorsabban menne a nyomozás. Az is igaz azonban, hogy ismét érezheti, hogy ők ennek a világnak a hősei, hősnek lenni pedig rendkívüli érzés, még akkor is, ha néha kellemetlenségekkel jár. A szag és a kosz már régen nem zavarja őket, így jó étvággyal fogyasztják az elemózsiát, bár a falat elakad a szájukban amikor valaki megszólal a közelükben. Shu csak bambán körbepislant, ám Timidus azonnal felugrik, és keresni kezdi az idegent. Az ugyan meglepi a lányt, hogy miként került ki a fiola az eszköztárából, ám az eszébe sem jut, hogy ott keresse a hang forrását, ha csak nem egyértelműen onnan hallja. Ha azonban igen, akkor pár pillanatnyi furcsállás után egyszerűen megvonja a vállát, és letör egy falatot a szendvicsből, majd beleejti az üvegcsébe. A sárkány ugyan hitetlenkedve figyeli a történést, és nem vár sokat ettől a mozdulatsortól, ám nem akadályozza meg a barátját semmiben. Láttak már ennél furcsább dolgokat is, és mivel jelenleg fogalmuk sincs arról, hogy merre menjenek tovább, minden lehetőséget megragadnak.

by **Sinon** Szomb. Okt. 29 2016, 19:55

Először nem történik semmi, majd egy pillanattal később ha elég közel hajolsz a fiolához hallhatod, hogy valaki mintha rágcsálna benne valamit. Majd hirtelen a fiola megremeg majd szétrobban és egy életnagyságú férfi jelenik meg előtted.
- Ah megmentettél ah éhhaláltól kicsiny lány. Köszönettel tartozom neked, sajnos nincs mit adnom neked, üres az erszényem, és a zsebeimben is csak zsebpiszok ül. - picit bánatosan pillant le, rátok. Egy fiatal férfiról van szó, kicsit koszos a ruhája, és bűzlik a piától. - Ha most megbocsájtasz ideje hazamennem. Már várnak rám otthon. - ekkor pedig hátat is fordít neked, és ha hagyjátok akkor el is sétál.

by **Shukaku** Vas. Okt. 30 2016, 13:12

A békakirályfi egy dolog, Shu gondolkodás nélkül megcsókolná akármelyiket ebben a világban, bár vélhetően Timi gondolkodna helyette is, és figyelmeztetné, hogy néhány mob bizony akkor is mérgező, akárcsak a valóságban, ha csak egy kicsi békának van álcázva. Itt azonban most más a helyzet, se béka, se királyfi, de még csak három kívánság sincsen. Jó, az igaz, hogy az idomár ezen azért meglepődik, de annyira nem, hogy hasra essen, vagy gondolkodni se tudjuk, és ha bár egy picit hezitál ugyan, Timi a férfi elé szökken, feltartva ezzel. Nem fenyegetően lép fel, mindössze elállja az útját, amíg Shu összeszedi a gondolatait, bár ebben a sárkány hathatós segítségére van. Tekintetét az idegenre emeli, majd könyörtelenül fogja a szaván.
-Azt mondtad, hogy bármit megadnál egy falatért. Mi adtunk neked egy falatot, és még nem tettél érte semmit.
-Jó szívvel adtuk, de...
Tiltakozik azonnal a lány, az azonban neki is eszébe jut, hogy valamit azért mégis csak kérnie kellene. Nem a falatért cserébe, azt bármikor szívesen ad majdhogynem akárkinek, hanem azért, mert a férfi a segítségükre lehet, és egy ilyen alkalmat, amit tálcán, avagy fiolában kínál fel nekik a Játékmester, nem szabad csak úgy hagyni elsétálni. Így hát ő is felpattan ültéből, és a társa mellé sétál, majd egy meghajlást követve folytatja.
-Nem kérünk pénzt, abból annyi van, hogy már nem tudjuk hova tenni. Válaszokat szeretnénk. Jó néhányan eltűntek a csatornában, köztük egy nagyon nagyon jó barátunk is, és őket szeretnénk megtalálni. Nem tudjuk, hogy téged ki és hogyan juttatott ide, de ha segítenél nekünk, akkor az összes szendvicset megkaphatod, ami nálunk van. Kérünk szépen!

by **Sinon** Vas. Okt. 30 2016, 19:15

A férfi már éppen menne el, hátat is fordít, ám Timidus útját állja. A férfi megrémül, lábai remegni kezdenek, kezét pedig az arca elé emelve félve kiált fel.
- Jaj nekem! Szép kislány, jó kislány, kérlek ne öless meg a sárkányoddal. Tudom, hogy önző voltam, és idegesítő, de jóvá teszem bűneim, ígérem! - Félve néha azért rápillant Timidusra, majd amint te is felkeltél, a férfi ijedten mögéd próbál libbenni, mintha védelmet keresne az árnyékodban. Végighallgat, és ahogyan az sejthető, bele is egyezik a segítségadásba.
- Tudok segíteni. Tudok pár dolgot! - azonnal reagált a mondókádra - A nevem Satoru, és éppen egy üveg finom szilvapálinkát szürcsölgettem amikor megnyílt alattam a föld, és mire észbe kaptam már az üvegem mélyén csücsültem. A víz sokáig sodort magával, mígnem valaki kiemelt a koszból és elvitt magával. Beszélt hozzám, szépeket mondott. Be akart mutatni a barátainak, de végül meggondolta magát és úgy döntött a kanyarban fog hagyni. Nem tettem semmi rosszat, kérlek hidd el nekem! - kaptok is egy kicsit a férfi háttértörténetéből, és ha emlékeztek, akkor már tudjátok is, hogy ez a bizonyos Satoru is az egyik eltűnt személy, ráadásul valakinek valakije akivel beszéltetek.

by **Shukaku** Hétf. Okt. 31 2016, 08:00

Shu értetlenül pislog párat, mire ráeszmél arra, hogy mások számára Timi talán ijesztő lehet, ám mivel ő maga nem az, és a sárkány nem is engedné, hogy egy ilyen helyen ő állja el mások útját, így nem érez bűntudatot kettejük döntése miatt, ám gyorsan igyekszik tisztázni a félreértést.
-Nyugi, nyugi, nem akarunk bántani, se én, se a barátom.
-Addig a pillanatig, ameddig te sem akarsz bántani minket.
Teszi hozzá Timidus, ám ekkor már ő is nyugodtabb testhelyzetet vesz fel, nem várja, hogy a fiú megpróbáljon kiugrani a beszélgetésből, de azért ami igaz, az igaz, és érdemes felhívni rá a figyelmet. Shu ugyan sóhajt egyet a gyáva alak láttán, és vet egy pillantást Timi felé, egy olyasféle „ez az ember nem tud minket bántani” pillantást, ám tudja jól, hogy barátjának a látszat nem lesz elegendő, így nem is erőlteti. Végighallgatva a mondandót felderül a lány arca, nem csak a mese miatt, amit végre érdekesnek talál, hanem azért is, mert ez egy nyom, amin elindulhatnak. Gyorsan megpróbálja megragadni a srác kezét, ám igyekszik hozzá olyan arcot vágni, mint aki csak kézen fogva szeretne sétálni, sőt, mint aki védelmet keres, nem pedig olyasvalaki pillantását, aki megpróbálja Satorut itt tartani.
-Nekünk üresnek tűnt az üveg, a hangodat mégis hallottuk. Mit mondott pontosan az a valaki, aki megtalált? Milyen hangja volt?
-Vissza tudod idézni, hogy merre jártatok a csatornában?
-Igen! Ez is fontos! Szeretnénk megtalálni a többieket is, és ahhoz nagyon jól jönne a te segítséged. Ráadásul ha velünk maradsz, akkor a barátom majd megvéd, és a kiutat is megmutatjuk.

by **Sinon** Hétf. Okt. 31 2016, 10:11

Meghallgatva a mondókádat, sem nyugszik meg, ugyan bólintott, de mégsem látszik rajta az, hogy el is hinné azt, hogy Timidus nem bánthatja.
- Egy nő volt az. Biztos, hogy egy nő. Magas volt, hosszú lábai, és majdnem csupasz, és nagyon hosszú szőke göndör haja volt. Olyan akár egy nagy sárga felhő! - egy picit elgondolkodott az ürge, majd megrántja a vállát - Nem tudom. Nem emlékszem a hangjára, de arra igen, hogy rengeteget motyogott magában, valami botról, kavicsokról, egy kalapból, és néha megállt menet közben és igazgatott dolgokat. Olyan dolgokat amik egyáltalán nem a csatornába valóak. Tudom, hogy most hülyének néztek. de nem vagyok bolond! - amikor megfogod a kezét meglepődik. és ez látszik is rajta, ahogyan az is, hogy Timidus megrémíti, hiszen óvatos pillantásokat vet néha-néha a sárkányra is.
- Nem vagyok én biztos abban, hogy vissza akarnék oda menni.. - de Timidus riasztó sárkánykülsejének láttán meggondolja magát - Van egy út egyenesen. A lány mindig arrafelé szaladgált, egyenesen aaz izébe vezet, abba a furcsa lépcsős folyosóra a sok csatornanyílással.. Menjünk le, azt hiszem egyenesen kell csak mennünk hozzá. Azt még szívesen megmutatom.

térkép:

by **Shukaku** Hétf. Okt. 31 2016, 13:03

-Majdnem csupasz? A lába? Vagy... hogy érted ezt?
Kérdezett vissza azonnal Shu, és nem csak azért, mert egy mezítelen hölgyemény a csatornában nem mindennapi látvány, hanem azért, mert úgy érezte, hogy a fiú nem mond el nekik mindent, márpedig nekik minden apró kis részletet ismerniük kell ahhoz, hogy nagyobb esélyük legyen felgöngyölíteni ezt az ügyet, megtalálni Junt, na meg persze a többieket is. Szóval a kérdések nem maradtak el, és folytatódtak, miközben követték az idegent.
-Nem tudnád visszaidézni pontosabban, hogy mit motyogott? És mi az, hogy olyan dolgokat, amik nem a csatornába valóak? Milyen dolgokat? Kérlek szépen fogalmazz egy picit pontosabban. Te is örülsz annak, hogy megtaláltunk és kiszabadítottunk, biztosan nem jó érzés egy fiolában kuksolni éhesen. Szeretnénk a többieket is megtalálni, ahhoz azonban az kell, hogy próbálj meg jobban visszaemlékezni a dolgokra. Kérünk szépen!
Ezzel legalább azt bebizonyította, hogy nem nézik hülyének, legalább is nem azok miatt a dolgok miatt, amiket mond. Meg is várták a választ, és követték is, egészen addig, amíg Shunak sem lett nyilvánvaló, hogy a lezárt útszakasz irányába kívánja őket vezetni, ám amikor megtorpant volna, Timi finoman lökött rajta egyet, hogy haladjon tovább. Az idomár ugyan folytatta a menetet, ám azért egy kérdő pillantást vetett a mellette haladó társa irányába.
-Nem arra van a...?
-De igen.
-És nem gondolod, hogy...?
-Nem valószínű, de ha igen, akkor is ez az egyetlen nyomunk, és te sem fogsz visszafordulni, amíg nem találjuk meg Junt.
Shu magabiztosan bólintott, hiszen végül is tényleg így volt. Ha csapdába kell sétálni barátnője megleléséhez, akkor belesétálnak, ha már egy helyen lesznek, onnan könnyebb lesz együtt kiszabadulni.

by **Sinon** Kedd Nov. 01 2016, 20:24

- Úgy értem, hogy nem volt rajta ruha. Csak valami zsákfélét hordott magán. - a következő kérésetekre csak megrázta a fejét. - Nem tudom miket, dolgokhoz beszélt zagyvaságokat. Szemüveghez, kalaphoz, játékbabához, meg ilyesmikhez. Nem szoktam a csatornában sétafikálni, de ezeket nem egy csatornába képzeli az ember nem? - kérdez vissza, de nem vár választ, hiszen már folytatja is.
- Voltak erre még furcsa dolgok. Mielőtt megérkeztetek egy csapat férfi fáklyákkal rohangált a csatornában. - közben elvezetett arra amerre a nyíl is mutat a fenti térképeteken. Azonban az alagút sajnos beomlott. Úgy tűnik még ha akarnátok sem tudtok itt átjutni. Hatalmas szikladarabok állják az utatokat. Nem láttok semmi gyanúsat egyébként. A falak egy része ép, azonban az egyik oldalon megint akad egy aprócska repedés. Pontosan akkora amilyenbe befér egy patkány.. vagy egy azon lovagló néni.
- Hát, azt hiszem az én munkám itt végetért. Remélem megtaláljátok a barátotokat.. - és már indulna is kifelé. Közben pedig valami megcsillan a repedésben.. Egy újabb fiola? De ebben van valami folyadék is..

by **Shukaku** Szer. Nov. 02 2016, 08:16

-Zsákot? Mint a csuhások? Milyen szektás küldetésbe keveredtünk mi megint, Timi...?
Minden kérdés költői volt, az utolsót pedig már csak konkrétan maga elé mormolta, így az annyira költőire sikeredett, hogy még Timi is megértette, hogy a barátja nem vár rá választ, így inkább továbbra is kérdőn szegezte tekintetét a fiúra, és ezzel igyekezett sürgetni őt, hogy mondjon el többet, így segítve a társa törekvéseit.
-Szóval... tárgyakhoz beszélt? Ahogyan hozzád is? Azt mondtad, hogy szép dolgokat mondott neked. A tárgyaknak is szép dolgokat mondott?
-Hogyan nem emlékszel egyetlen dologra sem, ha egyszer neked mondta őket?
A történet ugyan mindkettőjük fejében kezdett összeállni, ez a kérdés azonban még mindig releváns volt. Túl kevés dologra emlékszik a fiú, és ez olyan érzést keltett bennük, hogy ő vagy nem áldozat, csak be van szervezve, vagy meg van babonázva azért, hogy ne spoilerezze le nekik az egész játékot. Nem először tapasztalnak ilyet, hogy egy itteni akkor makacsolja meg magát, ha egy fontos kérdésre kérdeznek rá, ám általában ilyenkor Shu rá szokta hagyni, mert ő is szeretné végigjátszani a játékot, és magának sem kívánja elrontani. Jó, az is igaz, hogy akadt már olyan kaland, ahol ez túlzásba lett víve, de hát semmi sem tökéletes. A fáklyákkal rohangáló férfiak tűnnek a legkevésbé furának számukra, hiszen mi mással világítanának, és talán csak az eltűnteket keresték. Lényeg a lényeg, hogy az átjáró nem nyílik meg akkor sem, ha a fiúval együtt mennek oda, így hát mindketten úgy döntenek, hogy hagyják elmenni, bár azért azt a lelkére kötik, hogy egyenesen a kijárathoz menjen, mert nem akarják megint megmenteni. Amikor ismét nyugalom van, tüzetesebben átnézik a falat, amelyen mind a repedést, mind a fiolát észreveszik, ám egyelőre egyikhez sem nyúlnak hozzá.
-Munkám itt véget ért.
Szólal meg a sárkány, Shu pedig egy félmosolyra húzza a száját, majd bólint.
-Hallottam. Nekem is van egy olyan érzésem, hogy neki az volt a feladata, hogy minket ide hozzon. De... most mit csináljunk? Igyam meg a fura folyadékot? Lehet, hogy ha csak hozzáérek, én is csapdába esek.
Kezd el hangosan gondolkodni az idomár, Timi pedig csak bólint. Nincs logikus döntés, így nem tud mit mondani.
-Meg eleve csak egy üveg van, mi meg ketten vagyunk. Nem foglak magadra hagyni.
-Talán ugyanúgy érvényes rám is a hatás, ahogy a Hazatérés Kristály hatása is.
-Lehet. Talán várnunk kéne, hogy megjelenjen a patkányos néni a lyukból.
Hangos sóhaj, hátát a falnak dönti, két kezével pedig kissé idegesen kezdi piszkálni a ruhája szélét.
-Te is úgy gondolod, hogy a tárgyak voltak az elrabolt emberek?
-Nem látok más magyarázatot. Mit akarsz tenni?
Sürgette meg picit a folyamatot Timidus, mert tudta jól, hogy a semmittevés csak akkor lehet hasznos, ha már eldöntötték, hogy semmit nem fognak tenni. Shu ismét elővette az üres fiolát, és azt kezdte nézegetni.
-Várunk egy picit. Türelem rózsát terem. Ha meg nem... akkor elfelezem a folyadékot kettőbe, és mindketten megisszuk. Van jobb ötleted?
-A küldetés feladásán kívül nincs.

by **Sinon** Csüt. Nov. 03 2016, 08:53

A férfi megrázza a fejét.
- Sokkal inkább csak magára tekerte, hogy ne fázzon.. vagy nem tudom. - ismét vállat von, a következő kérdésedre pedig szintén csak félváron válaszol, mintha egyértelműnek kellene lennie. - Mielőtt idekerültem alaposan, öhm, hogy is mondjam, be voltam ittasodva. - mivel úgy éreztétek a fiú elvégezte a feladatát, elengeditek, aki megköszöni nektek, hogy megmentettétek, még egyszer utoljára szóban, és még annyit hozzátesz, hogy ebből a kalandból biztosan egy nagyon jó kocsmai sztori lesz, ezért talán néha napján ha ilyen helyen jártok talán még hallhatjátok a picit kiszínezett történetet magatokról. A folyadékot teljesen nyugodtan el tudod felezni, ha úgy érzed, hogy ez egy jó ötlet. Egyébként pedig amint a kezedbe veszed a folyadékot a térképen megjelenik egy pont ami a repedéses fal felé mutat, ahonnan az italt is elővetted.

by **Shukaku** Csüt. Nov. 03 2016, 11:33

Amint a kezébe veszi az üvegcsét, az úgy dönt, hogy ismételten abba az irányba kívánja vezetni őket, amerre a fiú kívánta, és amerre egyébként már a patkányon lovagló néni óta sejtik mindketten, hogy tovább kellene menniük. Ez az egy út van, nem is nagyon kérdéses az irány, azonban a hogyan már annál inkább kérdésesebb. Shu egy szájhúzás keretében néz hol a fiolára, hol a sárkányra, majd fel is teszi a nagy kérdést.
-Van kinézet változtatós kristályunk, de picit tartok attól, hogy macskákkal fogunk találkozni a túlvégen.
-Tudod figyelni a kristály hatásának az idejét. Ha abban a pillanatban ugrunk ki, mielőtt lejárna, akkor több esélyünk lesz harcolni ellenük.
-Jajj, miért akarsz te állandóan harcolni? Egyébként szerintem a folyadék is valami hasonlót csinálna. Összemennénk, mint a srác a fiolában, és valószínűleg a nénike értünk jönne a patkányon.
-Nem tudhatod.
-Hát... valóban nem.
Vonta meg a vállát az idomár, és meghozta a döntést, amellyel elsüllyesztette az üvegcsét az eszköztárában. Ha akar, akkor úgyis előkerül, ő azonban most nem szeretne kockáztatni.
-Ha egyedül lennénk, akkor gondolkodás nélkül meginnám a löttyöt. Egyik küldetés sem akar megölni minket, és igazából kíváncsi is vagyok, de most Junról van szó. Őt kell minél előbb megtalálnunk.
-Meg a többieket is.
-Igen... persze.
Dünnyögte, miközben elővette a két Gyenge Kinézet Kristályt, majd két kezében tartva őket a sárkány felé fordult, immár nem csak a fejével.
-Szerintem nem kell alakot váltanunk, bőven elég, ha csak annyira picik leszünk, hogy átférjünk a lyukon. Rendicsek?
És mivel Timi bólintott, felpattant a nyergébe, közel álltak a nyíláshoz, hogy azzal is időt nyerjenek, majd aktiválták a kristályt, és nekirugaszkodtak az ismeretlennek...

by **Sinon** Pént. Nov. 04 2016, 17:38

A kristályt sikeresen használjátok, és a vékony fal túloldalán(megjegyzem a fal annyira vékony, hogy akár be is üthettétek volna Rolling Eyes

) egy macskával találkoztok. A nyakában lógó kis karikáról pedig le is olvasható a neve. "Mircike".
A cica kíváncsian nyávog rátok amikor felbukkantok, majd heves dorombolásba kezd, és olyannyira dörgölőzik, hogy kis híján fel is lök benneteket, ha átlibbentek a lyukon. Ha bekapcsolod a nyomkövetésed, három pár picike lábnyomot láthatsz, a tőled balra vezető folyosó irányába. (Három irányba tudtok menni, balra, jobbra és előre). Továbbá a macska nyomait is láthatjátok, aki úgy tűnik elég alaposan bejárta már a környéket. Illetve még amit érdemes megjegyezni, hogy egy szalmakalapra is bukkantok, rajta egy picike szalaggal, az egyik csőre van felakasztva. Ezt a tárgyat a szemközti(tehát középső) alagút irányába látjátok. Tőletek jobbra pedig semmi különleges dolgot nem láthattok, az út lefelé vezet, és a szennyvíz is arrafelé folyik, tehát ha esetleg arrafelé mennétek akkor valószínűleg mélyebbre juthattok. Hangokat nem hallhattok, legalábbis gyanúsat nem.
A cica egyébként nagyon barátságos, és ha esetleg ott akarnátok hagyni, akkor azt nem fogja hagyni, lépten nyomon követ titeket, de nem túl gyors, és ha lehagyjátok nagyon, szomorúan nyávog utánatok.

by **Shukaku** Szomb. Nov. 05 2016, 14:46

A fal a város alatti csatornahálózat részét képezte, és az idomárnak már bőven elég volt azzal szembenéznie, hogy majd megmagyarázza, hogy miért is omlott be a járat, és segítsenek a romeltakarításban, így egyáltalán nem gondolt arra, hogy bármivel is nekiessen a falnak, és bedöntse azt. Nem volt a rongálás híve, de még nem is igazán bíztak magukban ilyen téren, hiszen se súlyemelésük nem volt, se magas erőpontjaik, így amikor ilyen problémába ütköztek, azt általában ésszel igyekeztek megoldani, nem erővel. Az volt a tapasztalat, hogy úgy még nekik is lehetséges, plusz a közmondás miatt, ha így sikerült, még okosabbnak is gondolhatta magát. A macskára pillantva összenéz a barátjával és elvigyorodik, majd a kristály hatásának a lejártával kiugornak a másik oldalon.
-Látod? Mondtam, hogy egy cica fog minket várni. Szinte biztos voltam ebben.
-Úgy tudtam nem szereted a kliséket.
Kérdez vissza a sárkány, hiszen a társa nem tűnik csalódottnak, hiszen éppen a macska dögönyözésével foglalatja el magát, mielőtt körbenézne.
-Persze. Ha ilyen aranyosak, akkor semmi gondom velük. Ugye megengeded, hogy felüljön a hátadra? Neki nincs olyan erős mancsa, mint neked, és biztosan nem jó érzés ebben a koszban tapicskolni.
A kérdésre válaszolni sem kell, ha az állat is beleegyezik, akkor ezután a sárkány hátán folytathatja útját, Shu pedig a kalapot lekapva a helyéről azonnal a nyomok irányába indul.
-Mit gondolsz, feltehetem a fejemre? Talán valami mágikus item.
-Mint a fiola?
-Neeem! Arról sejtettem, hogy mit csinál, és úgy nem muris csapdába kerülni. A kalapról viszont nem tudom, így szerintem érdemes lenne kipróbálnunk, Ráadásul most már itt vagy, nem akarnak minket fallal elválasztani, szóval megvédhetsz.
Timi ugyan megforgatja a szemeit, de bólint. Mielőtt az idomár a fejére helyezné a kalapot, azt még megvizsgálja, hogy meg van-e még az üvegcse, ám utána könyörtelenül fejére helyezi a fejfedőt.

by **Sinon** Szomb. Nov. 05 2016, 15:16

Amikor leveszed a kalapot a csőről, egy kis ablak ugrik fel előtted, amely tájékoztatást nyújt az itemről. [Nagyon csinos nyári kalap]. Olvashatod a megnevezés résznél, kicsivel lentebb pedig a tárgyleírásnál. "Nagyon csinos buff-ot tesz a viselőjére".
Ez szép és jó, ám amikor felveszed a kalapot, mert miért ne akarnád felvenni, amikor már megvizsgáltad, meg is kapod az ígért buffot a viselés időtartamára.
[Nagyon csinos buff]: "A hajad időnként meglibben, mintha a szél lágyan belekapna, ezzel nagyon csinos érzést kelt"

A cica örömmel fogadja, hogy csatlakozhatott a kis csapatotokhoz, és kényelmesen dorombol Timidus hátán, miközben követitek a lábnyomokat.
A folyosó hosszú, majd egy jobbrakanyarral vezet tovább, és picit szűkül a járat. Láthatjátok, hogy egy fölöttetek lévő csőből ömlik a víz, de szerencsére titeket nem ér el, hanem folyik tovább abba az irányba amerről jöttetek. A cső egyébként ráccsal le van zárva, ezért, ha próbálkoztok sem juthattok keresztül rajta. Nem mintha szennyvízben akarnátok úszni ráadásul a folyási iránnyal szembe. Rolling Eyes

Majd lassan a szűk folyosó egy teremméretűvé tágul. A szennyvíz itt nem folyik, sőt meglepően szárazak a falak is. Néhány moha és gombaféle telepedett csak meg. Jóval a fejetek fölött, egy aprócska csatornanyíláson szűrődik be némi fény, de borzalmasan magasan van. A teremszerűségből nincs tovább vezető út, viszont egy régi rozoga, kétajtós szekrényt láthattok itt. Vajon, hogy kerülhetett ide? És az előbb mintha megmozdult volna...

térkép:

by **Shukaku** Vas. Nov. 06 2016, 11:43

-Nyári kalap? Végül is, június vége van, ha nem veszik el a küldetés végén, és megtarthatom, akkor még tudom hordani egy ideig. Mit gondolsz Timi, illik hozzám?
Illegeti magát egy picit az idomár, és sokkal jobb kedvre derül ettől a történéstől, hiszen a ruhák egyértelműen Jun közelségét sejtetik a számára, Timidus azonban most is tudja, hogy miként vegye el a kedvét, és egyetlen pillantás után megállapítja:
-Nem illik a környezethez.
-Humpf! Nem fogok valami mocsárjáró kosztümöt felvenni, Timi. Hidd el nekem, remek ide ez is, bár azt nem tudom, hogy milyen az a csinos érzés. Ti tudjátok?
Néz kérdőn a sárkányra és a macskára, persze választ egyikőjüktől sem várva, miközben tovább caplatnak a nyomok után. A rácsot, és a kifolyó szennyvizet csak egy szájhúzással üdvözli, és elgondolkodik azon, hogy talán majd ha mégis ezen a rácson kellene átmenni, akkor jól fog jönni a folyadék, amit eltett. Mert ugye eltette. És ugye megnézte, hogy meg van-e még. Utukat azonban ez nem akasztja meg, sőt, még a nagy terem sem, hiszen Shu csak egy szemforgatással illeti a borzalmasan magasan lévő csatornanyílást, majd kuncogva mutat fel az irányába, a barátjára tekintve, bár feleslegesen, hiszen Timi is észrevette.
-Talán nem gondoltak arra, hogy egy röpképes lény bezárja magát egy szűk csatornába. Ez valóban nem az én terepem Shu.
Ezután a szekrényre terelődik a figyelme, el is indul felé, bár amikor mocorgást vél felfedezni, akkor megtorpan egy pillanatra, és úgy dönt, hogy inkább ildomos beköszönni előtte.
-Hello! Aslan, te vagy az? Békével jöttünk, nem szeretnénk bántani senkit.
-Ki az az Aslan?
-Csak... egy mese szereplője. Talán nem véletlenül van itt a szekrény.
Súgja vissza a választ Shu, és közelebb húzódva igyekszik megnyugtatni a cicust, hogy ne szaladjon el, ha esetleg nem várt események történnének.

by **Sinon** Vas. Nov. 06 2016, 15:45

A szekrény fenyegetően kitárja ajtajait, belül láthatóan üres, majd kissé előredől. Egy pillanatig úgy tűnt mintha fel akarna borulni, de lassan visszaesik az eredeti pozíciójába. A szólongatásodra a macska is nyávogott egy hatalmasat, ami kissé visszhangzott is az üres teremben.
- Mircike? - érkezik egy kislányos hang válaszul. Majd egy kis susmust is hallhatsz, de nem érted meg, mi is történik ott. Majd váratlanul a szekrény mögül három kislány szalad ki sikoltva, kezükben bottal. A három lány kiköpött hasonlóak, mindegyik hasonló ruhácskában, kettő kalapban egy pedig kalap nélkül támad rátok. Vagyis pontosabban Timidusra aki nagy és fenyegető sárkánykülsejével biztosan ijesztő a kislányoknak is.
- Engedd el Mircikét. Ő a Mi cicánk! Mi még szépek is vagyunk! - kórusban kiáltoznak nektek, és ha hagyjátok néha gyengéden rátok is ütnek a botocskákkal.

by **Shukaku** Hétf. Nov. 07 2016, 13:48

Shu azonnal hátraugrik, ahogyan a szekrény megdől, és a harcra is felkészül, bár fogalma sincs arról, hogy mivel is állnak szemben. Timidus rezzenéstelen arccal figyeli, hogy mi is fog történni. A sikoly és a macska nyávogása boszorkányos hangulatot idéz fel, ahogyan egymást elnyomva visszhangoznak az üres terem falai között. A képet azonban jelentősen árnyalja a látvány, és csak egy pár pillantás kell ahhoz, hogy megértsék, mi is történik valójában. Timi egyet kilép oldalra, majd ha azt látja, hogy a támadóik őket követik, azonnal a levegőbe emelkedik, miközben pördül egyet, és a tőle telhető legnagyobb óvatossággal ejti a macskát a csapat gyerek közé. Tudja, hogy ezek a lények az esetek többségében a talpukra esnek, így nem félti az állatot, maximum az eredetileg neki intézett botütésektől kellene tartania, de ennél talán ők is óvatosabbak. Shu ezalatt lekapja a fejéről a kalapot, és mindkét kezét a magasba emeli, hogy mutassa, nincs nála semmilyen fegyver, ami egyébként igaz is, legalább is ha a kesztyűt nem vesszük számításba, ám az nem tűnik annak, és talán nem is veszi annak a lánycsapat. Ha ettől még nem nyugodtan volna le, és tovább hadakoznak, akkor a sárkány a macskától megszabadulva röppen Shu lábai közé, a nyakába, majd a hátára kapva a barátját, és újra a levegőbe emelkedve tisztes távolságba igyekszik kerülni a triótól, miközben ezúttal a kalap ejtődik, majd libben le, ha sikerül jól időzíteni, akkor pontosan a kalaptalan lány fejére, Shu pedig igyekszik megmagyarázni a helyzetet.
-Nyugi, nyugi! Mi is a cica és a kalap gazdáját kerestük. Eszünk ágában sincs elvenni őket, mi is olyanokat keresünk, akik nekünk hiányoznak...

by **Sinon** Hétf. Nov. 07 2016, 14:57

A kislányok minden tőlük telhetőt megtettek, hősiesen "harcoltak", vagy harcoltak volna, ha Timidus nem ijeszti meg őket túlságosan. Azért a cicára már rá is vetődik az egyik és szorosan magához ölelve védelmezi, őt pedig a másik két kislány kerüli meg és "védelmezi" a testével. Shu-t végighallgatják, de nem válaszolnak azonnal. Összesugdolóznak, majd az egyikük, aki ezidáig még kalaptalan volt, lesz a szószóló.
- Nem hiszünk neked.
- Bárki ezt mondaná amikor vesztésre áll. - közben ismét botot ragadnak, és megrohamoznak titeket. Ha repültök akkor ugrándoznak utánatok, még akkor is ha nem érnek el. Hősiesen "harcolnak" viszont mivel kevés a kitartáspontjuk hamar ki is fáradnak, és visszasietnek a szekrényhez, Mircike társaságában. A lánykák a szekrény takarásában keresnek menedéket.

Közben, hála észleléseteknek, kiszúrjátok, hogy valaki közeledik abból az irányból amerről jöttetek.. Nem lehet olyan messze.

by **Shukaku** Kedd Nov. 08 2016, 09:43

Mindketten türelmesen várakoznak a levegőben, ártani idefent úgy sem tudnak nekik, és ha a végtelenségig ugyan nem maradhatnak idefent, a kitartáspontokból látva úgy gondolják, hogy a kislányokat előbb vinné el a délutáni szundi, minthogy Timidusnak landolnia kelljen. Így tehát nem esik nehezükre megvárni a susmus végét, bár a végeredményt mindketten meg tudták volna jósolni, és valami hasonló eredményre szavaztak volna. Durcis ellenállás. Az idomárnak eddig ugyan maga a helyszín nem volt kedvére, de mind a patkány, mind a történet nagyon tetszik neki, és bár a küldetés hasonlóképpen keszekusza, mint más küldetések, legalább kedves, aranyos kis sztori van benne, amit lehet élvezni, úgy is, hogy közben Jun még mindig el van rabolva. A lány szája elé teszi a mutatóujját, ahogyan gondolkodik, ám az ő figyelmét eltereli az, hogy a járat felé pislantson, míg Timinek elég csak tudnia, hogy jön valaki, majd odapislant akkor, ha ki is dugja a fejét a sötétből, addig pedig foglalkozhat a válaszadással.
-Igen, ezt mondaná, aki vesztésre áll, mi azonban nem állunk vesztésre. Mi veszítettünk. Megadjuk magunkat.
Ezzel pedig landol is a talajon úgy, hogy a lányok közéjük, és a járat közé essenek. Meg kívánja védeni őket is, amennyiben ez lehetséges, ám amíg nem látja, hogy ki közeledik, és azt sem, hogy az illető ellenséges-e egyáltalán, addig úgy dönt, hogy inkább azt a hármat használja pajzsként Shu védelmére, minthogy a barátját keverje bajba. Shu ezzel szemben egyáltalán nem vár ellenséget, inkább kíváncsi, bár a fejleményekkel, és Timi taktikájával nagyon is egyetért, a magasba is emeli a kezeit, jelezve, hogy valóban megadják magukat.

by **Sinon** Kedd Nov. 08 2016, 14:10

A lányok összenéznek a váratlan vereségetekre, majd az egyikük előrébb lép, büszkén akár egy hős.
- Akkor most már a foglyaink vagytok. Megkötözünk és a szekrénybe fogtok bemászni. - Észlelni ugyan észleltétek a közeledőt, azonban még elég távolinak tűnt, és meglepően lassan halad felétek. A lányok kötél híján végül szalagokat vesznek elő, és azzal közelítenek meg titeket. Teljesen egyértelmű, hogy ez a próbálkozás nem fog sikerrel járni, hiszen nincs annyi szalagjuk amivel Timidust megkötözhetnék, ráadásul a vékony textiliából még Shu is könnyedén kibújhatna, ha akarna, viszont.
- Tedd hátra a kezeidet. - utasít az egyikük, mire az ismeretlen vendég elér a járatig. Majd hangos női sikoltás következik.
- ÁÁÁLJ! - cipőkopogás hangja visszhangzik a teremben, ahogyan betipeg egy középkorú hölgy, haját kontybafogva hordja, orráról lecsúszni készülő szemüvegét pedig mutatóujjával böki vissza a helyére. - Nem szabad ilyen barbár dolgokat csinálni, még a végén valakinek baja esik. Azokat a botokat pedig tegyétek le szépen. Most mi mind leülünk szépen körbe, és kultúrált emberek módjára meg fogjuk beszélni a problémát. - ekkor körbepillant, láthatóan keres valamit a szemeivel - Inkább ne üljetek le drágáim. Az erőszak erőszakot szül, lehet csak egy ártatlan tréfa volt, vagy egy félreértés a háttérben. Mondjad husom, mi bántja a lelked? - fordul Shu felé a nő, aki láthatóan meg sem lepődik Timiduson, és legkevésbé sem zavartatja magát azzal, hogy esetleg belezavar valamibe. Miközben beszél hallhattok egy reccsenő, ropogó hangot, mintha valamilyen kövek csikorognának. Majd egy korábbihoz hasonló robbanásszerű hangot, persze sokkal halkabban, biztosan messziről jött.
- Fogjuk meg szépen egymás kezét, és kérjünk egymástól bocsánatot. Bronwyn te is. - pillant az egyik lánykára. A hölgy úgy tűnik ismeri őket.

by **Shukaku** Kedd Nov. 08 2016, 16:14

Shu ugyan egy pillanatra hezitál, de amikor látja, hogy miket is szednek elő a lányok, és mivel szeretnék őket megkötözni, már Timi biztató bólintása sem kell ahhoz, hogy beleegyezzen. Ő ugyan eredetileg elől szeretné megkötöztetni a kezét, ám amikor érzi, hogy mennyire gyengédek is a fogva tartóik, már az ellen sem ágál, hogy hátrategye a karjait. Mindketten úgy gondolják, hogy így tudnak a legkönnyebben eljutni Junhoz, és mivel Shu nem akar harcolni, amíg arra nem kényszerítik őket, addig Timi sem akar. A sárkány tudatán még az is átfut, hogy talán könnyebb dolga is lesz akkor, ha a társa meg van kötözve, hiszen az idomár még talán akkor is megpróbálná megvédeni ezeket a teremtményeket, ha kiderülne róluk, hogy a pokol legsötétebb démonjai... bár ezt azért elég valószínűtlennek tartja. Ezt a teoriát azonban még úgy tűnik nem kell egy ideig kipróbálniuk, ugyanis egy újabb szereplő tűnik fel a színen, valamiféle nevelőnő személyében, aki rendre utasítja a porontyokat. Még az idomár is összerezzen a hangra, és megadóan, illedelmesen áll be a sorba, mintha csak ő is a csínytevők közé tartozna. Még bocsánatot is kérne a meglepettségtől, ha nem az lenne a kérdés, hogy őt mi bántja. Ez azonban remek alkalom arra, hogy megszeppenjen, jócskán túljátszva azt, amit egyébként érez, és bánatos tekintetét a hölgyeményre emelve szólaljon meg.
-Mi csak a barátunkat kerestük, néni kérem... ha segítene megtalálni, azt nagyon megköszönnénk. Biztos nekik is annyira hiányzott a cica, mint nekünk a barátunk, és mi visszahoztuk ide a cicát...
Egyelőre nem mond többet, de tekintetét jócskán kapkodja a nő, a lánykák, és Timi között, aki jelenleg kiélvezi az ignoráltság minden előnyét, és esze ágában sincs megszólalni.

by **Sinon** Kedd Nov. 08 2016, 17:36

A hölgy arca hamar mosolyra derül, megsimogatja a fejed, majd a lányokét is.
- Nos a cica úgy látom meglett. Mi pedig egyértelmű, hogy segítünk megtalálni a barátod. Nem gyerekeknek való hely a csatorna. - húzza ki magát, a kislányok csendben ácsorognak, a szalagot elengedték, te pedig könnyedén kibújhatsz belőle, ha szeretnél. Ha nem akkor a hölgy köti ki a csomót, és teszi el a kötözőeszközt.
- Nos, akkor merre keressük a barátotokat? - teszi fel játszi egyszerűséggel a kérdést a hölgy, miközben végignéz rajtatok. Ekkor egy újabb robbanásszerű hangot hallhattok, ezúttal lényegesen közelebbről. Egy pillanat leforgása alatt beszakad alattatok a padló, és néhány méternyit zuhantok.
Szerencsére annyira nem volt sok ez a néhány méter, hogy az életpontjaitok megérezzék az esést. A kislányok és a tanárnő is egyben maradt ami jót jelent a küldetés szempontjából. Azonban amint a por elszáll döbbent arcokat vehettek észre. Döbbent szakállas arcokat, néhányukon szemkötő, vagy egy papagáj a vállon, kampós kéz, meg amit el tudtok képzelni.
A tanárnő kissé zilált arccal néz fel a robbanásból, a kislányok lassan felkelnek a földről, és egyszerre 13 fegyver szegeződik rátok, közvetlenül előttetek. Szinte egy hajszál választ el titeket tőlük. Körbe vagytok véve. Vagyis sokkal inkább ti estetek közéjük, hiszen ha körülpillantasz akkor láthatod, hogy a helyiség inkább hasonlít egy kocsmára, mintsem egy csatornára.
- Emberek, tegyük le a fegyvereket. Beszéljük meg békésen és nyugodtan, egy kellemes tea társaságában.
- Alicia én félek. - húzza meg az egyik kislány a másik ruháját, és halkan odasúgja neki, - Haza akarok menni.
- Nyugodjatok meg drágáim. Az Urak biztosan félreértik a helyzetet.
- Csend legyen! A tömlöcbe velük! - kiált fel az egyik aranyfogú, magasba emelve kampós kezét, mire újabb férfiak bukkannak elő a semmiből, igazi kötelekkel. - Aki ellenkezik meghal!
- Nem vagyunk mi holmi állatok, csak egy kis félreérté...
- Csendet! - kiált fel ismét, a tanárnő pedig összerezzen, és halkan odamorogja a csatornakalóznak, hogy "micsoda modortalanság.."

by **Shukaku** Csüt. Nov. 10 2016, 10:29

Shu miközben saját maga szedi le a kezeiről a szalagot, és adja vissza annak a lánynak, aki azt a kezére tette, egy hálás főhajtást ejt meg a hölgy felé.
-Nagyon szépen köszönjük a segítségét, asszonyom! Azt hiszem mi még be sem mutatkoztunk. Én Shu vagyok, ő pedig a társam, Timi.
A sárkány is biccent, bár gyanakvása egy fikarcnyit sem csökkent a semmiből előkerülő emberkék felé, ám a kérdésre készségesen kezdene el válaszolni, részletesen felvázolva a csatornahálózat azon részeit, amelyet már feltérképeztek és ismernek, ám az újabb robaj meggátolja ebben. Ha mindenre fel is készült ugyan, a pár méteres zuhanás alatt nincs ideje arra sem, hogy felröppenjen, nemhogy arra, hogy felkapja az idomárt, és vele együtt emelkedjen a magasba, így inkább úgy dönt, hogy vele marad, és együtt néznek szembe a támadóikkal. Shu ugyan keresi társa pillantását, ám Timidus egy gyors számolást követően nemet int a fejével. Ugyan nem mindenki őket figyeli, és talán esélyük is lenne ezen a szinten még ekkora túlerővel szemben is, de tudja, hogy Shu meg szeretné védeni a többieket is, és abban már nem biztos, hogy őket is megmenthetné a csata közben. Ameddig a nevelőnő próbálkozik a megbeszélős megoldással, Shu is össze tudja szedni magát, és talán furcsa módon, de örül a kialakult helyzetnek. Az előbb ugyan már megengedte volna, hogy fogságba ejtsék, ám most más opciót szeretne kipróbálni. A szép szó úgy tűnik nem használ, és Timi támadni sem akar, tehát marad a csel. Végignézve a morcos marconákon, azonnal feltűnik a rengeteg kalózos öltözék, ami egyértelművé teszi a következő lépést. Shu széles és magabiztos mosolyt ölt az arcára, majd ugyanilyen magabiztosan szólal meg.
-Ha megkötöznek minket, akkor hogyan fogjuk megmutatni a kincs helyét? Már most fel tudok ajánlani tízezer aranyat a társaim biztonságáért cserébe, pedig a fő kincset még meg sem találtuk. Mit gondoltok mit keresünk itt egy sárkánnyal?
Int Timi felé, aki látva társa eltökéltségét, kicsit visszavesz a fenyegető testtartásából. Kalózok. Mi más motiválhatná a kalózokat, mint a kincs? Na jó, még a rum, de ha az kell, Shu az italkészítés jártasságát is szívesen beveti, ezt pedig a pet is tudja a mesékből, és talán a gyerekeket is sikerül megnyugtatniuk ezzel.

by **Sinon** Csüt. Nov. 10 2016, 12:41

A kincs hallatára csillogást láthatsz a kapzsi csőcselék szemeiben, azonban továbbra is változatlan a helyzet és hosszú döfködőjüket rátok szegezik. Az aranyfogú aki ezidáig csak parancsolgatott látszólag elgondolkodott az ajánlatodon, majd egy fél perc hezitálás után int a kezével és a köteleket hozók ismét megindulnak felétek.
- Hazudsz. Nincs nálad semmiféle pénz. Ha meg mégis az már a miénk. - gonoszul felnevet. Eközben a tanárnő ismét mozgolódik, és a válladra teszi a kezét.
- Hagyd ezt a felnőttekre drágám. - ekkor mintha picit előrébb akarna lépni, de a fegyverek ebben akadályozzák. - Uraim, higgyék el, hogy mi nem akarunk bajt. Ártalmatlan civilek vagyunk, Taft lakói, akárcsak Önök. Azonban, ha a második felszólításom ellenére sem hajlandóak letenni a fegyvereket, és békés, civilizált emberek módjára megbeszélni a problémát, amiben biztos vagyok, hogy egy puszta félreértésből születhetett, kénytelen leszek a hatóság segítségét kérni. - húzza ki magát, mint aki éppen győzedelmeskedett. Azonban a kalózok már meg is kötöznek titeket. Pillanatok alatt, magatok előtt megkötözött kézzel vezetnek benneteket. Timidusnak még egy különleges szájkosarat is hoznak amit a szájára aplikálnak, nyakába pedig láncot próbálnak felszerelni, hogy azzal vezethessék el. Természetesen mindezt csak akkor, hogy ha hagyjátok.

HA nem próbálkozol megakadályozni akkor:
A cellákhoz vezetnek benneteket, mindekit egy 20 m2-es cellába tömörítenek be, ágyak sehol, csak egy régi vödör van az egyik sarokban, ami kitudja milyen célt szolgál. Rolling Eyes

Timidus eközben a cellán kívül van, a láncát egy bigyóhoz lakatolják ami a földből lóg ki, és igyekeznek a mozgásterét teljesen lekorlátozni, szinte a földön van szegénykének a feje, olyan rövidre lakatolják.

No de mindezeket leszámítva még meg is vagytok motozva, az értéktárgyaitokat amik nem az eszköztáratokban vannak, azokat elveszik. Tehát a zsebek, kistáskák, övtáska, hátizsák etc.. kiürítésre kerülnek, ezért ha voltak ilyen értékeitek akkor azokat most nem használhatjátok. A tanárnő az elvezetés alatt végig a jogairól hablatyolt, azonban ez senkit sem érdekelt.. A ketrecben érve sem veszik le rólatok a kézkötést, ami mondhatni kellemetlen..

A falakat régi mohával benőtt téglák építik, és az ajtó rácsain keresztül kiláthattok Timidusra, ha ahhoz van kedvetek. Azonban az ajtó fából van, ezért csak egy kis kukucskálótok van szemmagasságban. Ha nem lennétek megkötözve, ki tudnátok nyúlni rajta a kezetekkel.
Timidus egyébként szintén egy majdnem üres helyiségben van. Néhány hordó kitudja micsoda van még ott rajta kívül.

by **Shukaku** Csüt. Nov. 10 2016, 13:15

Az azért nem úgy működik, hogy a csúnya bácsiknak is hagyják magukat egyszerűen megkötözni. Timidus ugyan felrepülhetne, ezzel megakadályozva a kalózokat abban, hogy bármit is rátegyenek, ám egyelőre kivárja, hogy mik is Shu szándékai, bár amikor a társát hazugsággal vádolják, egy pillanatra megforgatja a szemeit, de nem mordul fel, vagy ilyesmi. Shu azonban felmordul, és egy gyors mozdulattal húz elő az eszköztárából egy erszényt, majd dobja a főkalóz elé, miközben a hölgy éppen a jogairól győzködi őket. Ezután viszont teátrálisan felemeli a kezét, hiszen már az is látszik, hogy mi az urak szándéka.
-Az ott az erszényben ezer arany, és mint mondtam, tízszer ennyi van még nálam, de nem fogják megtalálni, akárhogyan motoznak meg. Nyugodtan megtehetik, nem ellenkezünk, de szerintem jobban járnak, ha inkább elfogadják a segítségünket. Ha viszont csúnyán bánnak velünk, velem és a barátaimmal, akkor Timi morcos lesz.
Pislant a sárkány felé, aki egyetértően bólint, és egyelőre továbbra is türelmesen várakozik, bár úgy tűnik, hogy a nevelőnő karattyolása kicsit kezdi őt magát jobban zavarni, mint a kalózokat, legalább is akkor, ha nem vezet semmi eredményre, és nem tereli el azok figyelmét. Ha ez mind nincs, akkor csak magára haragítja vele az ellenfeleiket, ami soha nem célravezető, főleg akkor nem, ha ilyen túlerővel állnak szemben.
-Célom megvédeni a lányt, de nem célom egyelőre Önöket bántani. Bizonyára meg tudunk egyezni.
Biztosítja ő is a jó szándékáról a kedves kalózokat, miközben igyekszik óvatosan Shu közelébe kerülni. A lány is tudja, hogy ha rosszra fordul a helyzet, akkor felröppenhetnek, legalább is abban az esetben, ha körbepillantva valóban csak kardokat látnak, távolsági fegyvereket nem. Shu még gondolkodik pár mondaton, de egyelőre nem fűzi tovább a dolgokat, inkább várja a választ.

by Ajánlott tartalom