Re: [Magánküldetés] Új Kezdetek

by **Yuuki Asuna** Pént. Nov. 13 2015, 13:53

Azt nem tudjátok meg, hogy honnan van a kesztyű, de azt igen, hogy nem akarnak harcolni veletek. Ha látnád az arcukat, most szembesülhetnél azokkal a borongó, gondolkodó tekintetekkel, amiket első sorban egymásnak szánnak. Nem tudod, van-e nekik vezetőjük, vagy sem, nem látsz megkülönböztető jelzést egyiken sem, a páncélzatuk ugyanolyan. Azonban továbbra is az a férfi vállalja magára ezt a szerepet, akit megszólítottatok.
- A zóna már szabad. A Kezdetek Városa arra van. – mutat abba az irányba, amerre valóban a Kezdetek Városa lehet.
- Felejtsetek el mindent, amit láttatok. Jó utat. – tessékel titeket kifelé. Nem mozdulnak a helyükről, arra az esetre, ha esetleg meg kell védeniük magukat, és a fegyvereiket sem rakták el. Az is egyértelmű, hogy nem fognak titeket kísérgetni. Nem az ő dolguk.

by **Shukaku** Pént. Nov. 13 2015, 14:17

-Na várjunk csak egy pillanatra! Ha már szabad a zóna, akkor ti irányítjátok ezt az egészet. Azt nem kérdezem meg, hogy miért mert azt értem. Teljesen logikus így gazdagodni, meg Exp-t szerezni, meg ilyenek, és biztosan élvezitek is, hogy embereket bánthattok ahelyett, hogy vaddisznókat öldösnétek... de ez akkor is hülyeség. Emögött még kellene lennie valaminek, hiszen sokkal könnyebben sokkal magasabbra is juthatnátok.
-Nincsenek különleges itemeitek, tehát ti is ugyanazoktól vásárolhattok, akiktől mi. Nem áll olyan bázis mögöttetek, mint mondjuk a Sayonara mögött, akik már ötös tierű felszerelésekben harcolnak.
-Ponntosan! Szóval ha csak nem vagytok nagyon de nagyon mániákus gyilkosok, akik élvezik azt, hogy öldökölhetnek, akkor ennek az egésznek így semmi értelme, és kell valami folytatás, mert ez így nem kerek. Meg... nem unalmas ez egy idő után? Én már a mobolást sem értem, hogy hogyan nem unják el magukat, és hogyan képes valaki egy napon keresztül ugyanazt a fajt írtani. Ráadásul ti össze is terelitek őket, nincs is meg a hajsza élvezete... semmi... egyszerűen értelmetlen.
Shu már tényleg vakargatja a fejét, de azért lassan elindulnak a mutatott irányba, persze nagyon lassan.
-Meg még azt nem értem, hogy mi a garancia arra, hogy ha egyszer megtalálunk titeket, akkor nem találunk-e meg újra. És ha mondjuk hozunk erősítést? Hogyan engedhettek csak úgy el minket? Most... oké, megígérhetjük, hogy nem beszélünk senkinek erről a helyről, meg elfelejtjük, de honnan veszitek, hogy igazat mondunk? Sokkal értelmesebb lenne, ha megölnétek minket.
-Nem látom át a stratégiád lényegét, Shu.
-Hát... én csak hangosan gondolkodom. Valamiért elengednek, pedig nem szabadna nekik. Megint olyan gubanc van, mint a küldik egy részében. Logikátlan. Meg... most ki fogja idehívni a következő tömeget a térre? Nem kell nektek egy új Torrin?

by **Yuuki Asuna** Pént. Nov. 13 2015, 14:32

Szabad a zóna, és ők irányítanak, de valahogy mégis hiányérzeted van. Nem lehet ennyi az egész. Kérdéseket teszel fel, s ez egyszer lehet, a jó kérdéseket.
- Nem vagyunk gyilkosok. A kód védi őket. A kísérlethez pedig szükségesek. – három mondatban lezavarja az egészet. Nem fejteget, Torrin nevére pedig még csak nem is reagál.
- Nem vagyunk ellenségek. Mi is azt szeretnénk, amit ti. Nem fogsz beszélni senkinek, mert mi vagyunk az egyetlen reményetek. Mi vagyunk a Fekete Kéz Testvériség. – na jó, ez talán már ködös. Miféle testvériség? Miről beszél?
Lovával hátrál néhány lépést, kezével szorosan fogva a kantárt.
- Menj, és ne keresd a várost még egyszer. Úgy sem fogsz sikerrel járni. – enged utadra.

by **Shukaku** Szomb. Nov. 14 2015, 08:36

-A kód védi őket. Így már mindent értek! Minden világos!
~Ja, csak mégsem. Még egy olyan küldetés, ahol furcsa módon nem halnak meg az emberek, és ki talál rá, na ki? Hát persze, hogy nem egy frontos, aki ezt nem tudja, és el sem fogja hinni nekem! Shu megőrült! Shu csak kitalál dolgokat! Shunak nincs semmi bizonyítéka! Hihetetlen!~
Timidusnak ugyan mutatta az irónia egyezményes jelét, így a sárkány érthette, hogy a lány szavaival ellentétben egyáltalán nem világos számára minden, és ha a lovagok nem Raymond Babbitt szintjén állnak, akkor valószínűleg ők is kihallották ezt.
-Ahha... azért vörös az indikátorotok. Meg... ha nem vagyunk ellenségek, akkor igazán elmondhatnátok, hogy mégis milyen kísérleteket folytattok le itt. Talán ha megmagyaráznátok, akkor teljesen biztos lehetnék abban, hogy azt szeretnétek, amit mi, és akkor tuti nem kotyognánk el még véletlenül se senkinek. Főleg, ha valóban ti vagytok a mi utolsó reménységünk...
~De ki egyáltalán az a mi? Valahogy úgy érzem, hogy ezek az emberek nem azon ügyködnek, hogy hogyan lehet örökre itt maradni, akkor pedig tuti nem egy a célunk.~
És ha kiderült az, hogy Shu sejtései beigazolódtak, és egyrészt ezek a szerencsétlenek valóban nem tudják, hogy ki is ő, mert olyan sötétek mint ahogy a nevük sugallja, ráadásul még a kijutásért kísérletezgetnek, akkor meg is volt Shu következő lépése. Meghajolt, és elkezdett battyogni Timivel az oldalán a kijárat felé, miközben három levelet pötyögött be.

Shukaku írta:
Sziasztok!

Nem érünk haza valószínűleg ma este, programunk lett. Süti a hűtőben, a kedvenceteket készítettem.

Puszi: Shu és Timi

Ez a levél ment Junnak és Aratának. A süti Arata kedvence volt, Junnak meg majdnem minden süti a kedvence, szóval nem kellett két levelet írni.

Shukaku írta:
Kedves Kayaba Akihiko!

Már múltkor is voltam olyan küldin, amiben valamelyik Játékmestered csalással akart kijutni. Tudod, a kutas küldi Yoshival, írtam is róla neked. Na most találtunk egy másik ilyet megint, és valami kóddal nyúltak bele a te programodba. Csatoltam a levél mellé, nekem csak katyvasz az egész, de te biztosan érted. Remélem hamar kibannolod ezeket a csalókat.

Üdv: Shu és Timidus

Ha és amennyiben viszont az derült ki, hogy tényleg tájékozottak a lovagok, és tényleg azonosak a céljaik kis hősünkkel, akkor viszont nem tágított, és felajánlotta a segítségét. Nem mintha az előző esetben valóban átlépte volna a városkaput. Ott is leült a határban, és várt a válaszlevelére.

by **Yuuki Asuna** Vas. Nov. 15 2015, 22:37

Karizma próbádat sikerrel dobod. Az egyik lovas – egy másik, ennek női hangja van – beszélni kezd. Érzed rajta, hogy csak hamar le akar rázni, de azt is, hogy nem tart fenyegetésnek, sőt, inkább reménybeli szövetségesnek. Egy olyan játékos, akinek ilyen felszerelése van (mert az sok mindenről árulkodik), és az egyik legnagyobb céh logoja szerepel a neve mellett, biztosan jó kapcsolat köztük, és a többi játékos között. Még akkor is, ha titoktartásra kérnek.
- A Black Hand Corp. azon dolgozik, hogy kijuttassa a már három éve raboskodó embereket. Erről senki sem tudhat. Remélem, értve vagyok, kicsi lány. Mi vagyunk a kéz öt ujja, akik segítenek ott, ahol a kormány eddig hatástalan volt. – kapod a választ. A kicsi lány megnevezésnél a hangsúlyból talán leveszed, hogy nem gúnyként, hanem inkább kedveskedve mondja.
Ezek után a szemed láttára nyitják meg a paneljüket. Rányomnak valamire, és egyszerűen eltűnnek úgy, mintha teleportáltak volna.

Ennek tudatában kimész a város szélére, hogy megvárd a hajnalt. Az üzeneteidet elküldöd, Kayaba válaszára viszont még hosszú időt kell várnod. Az órák telnek, az éjszakai égbolt pedig szokás szerint gyönyörű. A csillagok bámulása viszont bosszantóan elnyújtott időnek tűnhet, amíg szeretett adminod válaszára vársz. Talán, talán egy kicsit el is bóbiskolsz, hiszen nehéz és eseménydús napod volt. Talán csak Timidus az, aki hajnaltájt felébreszt, hogy felhívja a figyelmed két dologra.

1. Megérkezett a válasz az üzenetedre.
2. Teljesen máshol vagy. Illetve, a táj körülötted. A hegyek eltűntek, azonban valamelyik erdő közepén lehettek, a rengeteg fából kifolyólag. Mintha az egész várost elmozgatták volna. A térképed szerint az első szinten vagytok.

A válasz szokás szerint tömör és rövid.

Köszönöm az értesítést. Intézkedem.

by **Shukaku** Vas. Nov. 15 2015, 23:00

Shu legszívesebben a kézbábos jelenetet adta volna elő, amikor látványosan nem figyel arra, amit a másik mond, és közben kezével „hápogva” mutatja, hogy mennyire abszolúte nem érdekli az, hogy mit mond a hölgyemény. Igen, tiszteletlen volt, és persze valahol sajnálta is ezeket a lovagokat, mert ők még biztosan hisznek a meséjükben... de ez már annyira elcsépelt volt! Egyszerűen nem tudta nem unni. Mi vagyunk a kéz öt ujja, akik segítenek ott, ahol a kormány eddig hatástalan volt. Ahha... ezt vajon melyik filmből szedték? És milyen kormányról beszélnek? Vagy ők ragadnak meg valamiféle kormányt a kezük öt ujjával? Esetleg ha mindkét kezüket használnák, az már tíz ujj lenne, és eredményesebbek lennének... vagy valami. Hú de unta már ezeket a fellengzős szövegeket! Szóval következett a tiszteletteljes meghajlás, a hálás köszönet a fáradozásukért, majd a minél gyorsabb elmenekülés a helyszínről, hogy amikor már görcsbe rándul az arca a nevethetnéktől, azt ne hallják az idegenek. Persze eltűntek, de hát az ilyeneknél ezt soha nem lehet tudni.
-Hát ez hihetetlen, Timidus! Hallottad őket!
-Hallottam.
-Mi vagyunk a kéz öt ujja! Blablabla! Megtesszük amit a kormány eddig nem tudott, és halálra ijesztünk egy csomó kezdő játékost. Az utolsó reményetek vagyunk... de...
-Mi történik az emberekkel, ha Kayaba kijavítja a kódot?
-Te is ezen gondolkodsz?
-Tudom, hogy te ezen gondolkodsz. Feltettem helyetted a kérdést, amit te nem mersz feltenni magadnak, és inkább a gúnyolódással vonod el róla a saját figyelmedet.
-Megint Mesterkével beszéltetek össze, ugye?
-Nem akarom, hogy később lelkiismeret furdalásod legyen.
-Láttad a küldetést. Ez egy vizsga Timi, és mi jól döntöttünk. Becsületesek voltunk, és nem engedtük csalni őket, és egy csomó embert megmentettünk, akiket később ugyanígy megkínoztak és becsaptak volna. Biztos vagyok abban, hogy Kayaba megvédi majd ezeket az embereket... ha valóban Ébredők voltak akkor is, és ha itteni lakosok voltak, akkor is.
Majd következett a várakozás. Egy ideig elütötték az időt játékkal, kérdezz-felelekkel, barkochbával, és hasonlókkal, még tábortűz és sütögetés is akadt, ám végül Shut elnyomta az álom. Timi ébresztette fel, és már válaszolt is az első, még fel sem tett kérdésére.
-Még ugyanott. A környezet változott meg. És üzeneted is jött.
Shu azonnal felébredt, és felcsapta a panelt, majd mosolyogva bólintott.
-Azt hiszem megvagyunk, Timi. Bár...
Egy újabb érintés a panelon, hogy lássa, fut-e még a küldijük.

by **Yuuki Asuna** Vas. Nov. 15 2015, 23:16

Eddig se futott küldetésetek, legalábbis nem kaptatok semmiféle küldi értesítőt. Leszámítva azt az egyet… de az varázslatos módon eltűnt. Talán Kayaba dolgozott gyorsan? Vagy valami másról lehet szó?
Mindegy is. Newbury városa ébredezik, a lakóival együtt. Mintha rutin lenne az egész. A templomi harang hat órát jelez játékával, az utcák pedig lassan megtelnek még álmos, de kétségbeesésükben tenni nem tudó Ébredőkkel. Ébredőkkel. Számodra nagyon ismerős ébredőkkel.
Nyilván, ennyi arc közül nem fogsz tudni mindenkit megismerni, mindössze egyetlen nap alatt, de egyből kiszúrod azt a kardforgatót, aki segíteni akart, amikor harcra került a sor. A halárus ugyan NJK, de látod, ahogyan szép jó reggelt kíván a sétálóknak, maga után húzva kis kocsiját, amiben a kis büféjét hordozza. Egyébiránt nem látszik, hogy Kayaba cselekedett volna – legalábbis, most még biztosan nem. Tényleg ilyen okos ez a Fekete Kéz?

by **Shukaku** Hétf. Nov. 16 2015, 00:03

Újabb gyönyörű reggelre ébredt Aprajafalva, Shu pedig elégedetten nyújtózkodik, és sétálgat a városban.
-Kicsit sem aggódsz?
-Nem. Kayaba megoldott mindent, a kódos bigyusz eltűnt, nincs küldink.
-A kódos bigyusz csak akkor jelent meg, amikor megszólaltak a dobok. És nem ebben a felszerelésben aludtál el.
-Hát... gondolom sok időbe telt volna, hogy ezekre a kis részekre ne vonatkozzon. De nézd, a pénzt is visszakaptam! Ne légy már vészmadár! Ott a kardforgató. Csak figyelj!
Ezzel véletlenül nekiütközik a fiúnak, aki csak egy cüppögéssel lerázza magáról, és továbbáll. Nem ismerte fel. Az emberek persze ugyanolyan idegesek, ugyanolyan letörtek, de ez várható volt.
-Nyo? Látod? Minden megy a rendes kerékvágásban. Újra feléledtek a holtak ebben a szörnyű gyilkos játékban, mint már annyiszor sokszor. Nézd! A halárus!
Ezzel odabattyog, jó hangosan köszön, és kéri a tegnapi menüt. Ugyan egy kicsit elcsodálkozik azon, hogy az NPC a játékossal ellentétben felismeri, de arról is gyorsan meggyőződik, hogy a bácsinak nincs tudomása arról, hogy a játékosoknak miről van tudomásuk. Timidus persze továbbra is kétkedik, így kisvártatva a templom felé veszik az irányt. Itt is minden ugyanolyan, mint tegnap ugyanebben az órában, így nincs más hátra, csak a kopogás. Ingri a szokásos nem veszünk semmittel reagál, ám Shu megakasztja. Rövid beszélgetés következik, amelyben Shu előadja számos ismeretét a lányról, amit neki nem kéne tudnia, majd azt, hogy ők a nyomozók, és segíteni jöttek. Emellett megkéri, hogy Torinnal hívassa össze a szokásos gyűlést. Mi Shu elmélete? Az Ébredők felébredtek annak rendje és módja szerint, nem tudnak semmiről, de ezúttal ugyanabba a világba ébredtek, amibe ő. Ja, és nem mellesleg...
~Én fogom bejelenteni! Én fogom bejelenteni! Én leszek Kayaba! Ugyanúgy, ahogy Kayaba! BEST DAY EVER! o3o~
Na persze ez a lelkesedés eléggé megcsappan akkor, amikor kiderül, hogy a jelek még ott vannak, és nem mellesleg az erőtér is.
-Megmondtam. Nem ott vagyunk, ahol legutóbb. A várossal együtt nem ott vagyunk.
-Hát... ööö... ja!
-Javaslom, hogy kezdjünk tárgyalásokba a csapatukkal.
-Nem! Senki sem erősebb, mint Kayaba, és ha Kayaba azt mondta, hogy intézkedik, akkor intézkedik is!
-Mennyire vagy biztos ebben?
-Kismilliócsilliárd százalékban! Még itt van a levél is!
-Rendben. Akkor én beszélek.
És szépen megvárták, amíg az emberek hiánytalanul összegyűltek, Shu és Timi pedig kiállt Torrin oldalán, a sárkány pedig előrelépett. Truth is, I am Iron Man. Na jó, nem.
-Timidus vagyok, tollas sárkány, a Jumpy Vigor céh tagja, és ötvenes szintű. Nem, nem vagyunk bétateszterek, ugyanolyan játékosok vagyunk, mint közületek akárki.
Majd elkezd sorolni olyan megfigyeléseket, amiket tegnap tett, és amiket csak akkor tudhat, ha találkozott, vagy beszélt már az adott illetővel. Fontos, hogy beszélt is, mert akkor a kémkedés gyanúja is elszáll.
-És mindezt azért tudjuk, mert titeket becsaptak. Egy fekete kéz nevű társaság vette irányítása alá a rendszereteket, és újra és újra ugyanazt a napot élitek át. Csak ti. Ők tehetnek részben arról is, hogy nem tudtok kijutni. Ezek az emberek azonban veszélyesek. Mi itt vagyunk, és segítünk. Napnyugta előtt mindegyikőtöknek a templomban kell lennie. Mi a templom előtt fogunk állni. Harcolni fogunk mellettetek, de bíznotok kell bennünk.

by **Yuuki Asuna** Hétf. Nov. 16 2015, 00:19

Ha nehezen is, de összeszervezed a gyűlést a szokásos helyen. A városban egyébként minden pontosan ugyanott van, mint tegnap, még a virágok is – maga a város azonban láthatóan nem.
Megkezded a beszédedet, ami elég hosszúra nyúlik. Az arcok, amikkel szembe nézel, bizalmatlanul méregetnek, hogy mégis mit akarsz tőlük, szenvednek ők eleget. Aztán olyan dolgokat mondasz, amiket csak ők tudhatnak, de te mégis tudod.
Morajlások, összezavarodottan összenéző emberek, kétségbeesés. Ezekkel kell megbirkóznod. Beszéded végén pedig Torrin maga az, aki kérdést tesz fel neked.
- Honnan tudjuk, hogy ti nem csap… – kezdené, de már nincs ideje rá.

Emlékszel még a Nagy Bejelentés napjára, ugye? Nos, most is valami hasonló történik.
Az égen ugyan Kayaba nem jelenik meg személyesen, de egy hatalmas WELCOME felirat igen. Rendszerüzenet… amiből te is kapsz egyet, ami üdvözöl a játékban, és leírja a már jól ismert meghalsz szabályokat. Inventorydban pedig meglepetés. Ahogyan sokan másoknak is.
Látod, ahogyan az emberek sorra keresik meg az ajándék itemet, te pedig már jól ismered ezt a tükröt. Ha eddig nem lett volna egyértelmű, Ingri a szemed láttára változik egy tizennégy év körüli kisfiúvá. Torrin egészen hasonlít magára, éppen csak idősebb annál, mint aminek tűnik. Tényleg az, akinek mondja magát. És még az indikátora is visszazöldült.
Majd az ég vörössé válik, és megjelennek a már jól ismert WARNING feliratok. Meg egy visszaszámláló. Tíz. Kilenc. Nyolc…

Zéró.

A tömeg együttesen teleportál el. A többiekkel együtt, teljesen szétszórtan, de a Kezdetek Városában találjátok magatokat. Te, és még száz másik játékos.
Kayaba megtalálta a megoldást.

by **Shukaku** Hétf. Nov. 16 2015, 00:35

~És igen! És igen, és igen, és igen! Imádlak!~
Shu azonnal felpattan Timi hátára, és a magasba röppennek.
-Mindenki őrizze meg a nyugalmát! Mi már átéltük ezt egyszer, nem lesz semmi baj! Talán harcolnunk sem kell, sikerül anélkül kimenteni titeket!
Na persze ebben nem biztos, hiszen a baj, hogy Timi az első napját úgy kezdte, hogy káromkodó és gyűlölködő goromba embereket kellett látnia akkor is megtörtént, de most fontosabb dologgal kell foglalkozni. Shu szinte imádkozik, hogy újra láthassa Kayabát, ám sajnos ez a vágya nem teljesül. Sajnos az sem, hogy ő adhassa elő a dolgokat, de mivel ő van a középpontban, azért kicsit mégis. Amikor megkapja a tükröt ismét, a szíve hatalmasat dobban. Az elsőt is félve őrizgeti, de ez a második... a legszebb ajándékot kapta ismét Kayabától. Így, közel a három éves évfordulójukhoz, újra átélhette élete egyik legcsodálatosabb pillanatát, a Nagy Bejelentés Napját, ráadásul Timidus hátán ülve már tényleg úgy tűnt, mintha ő lenne Kayaba. Ő Kayaba. Az Admin kimutatta a háláját a segítségéért, és ezzel szimbolikusan azt is, hogy őt választotta. Azt, hogy jó úton jár. Azt, hogy az ő szavában mindig lehet bízni, és segít, ha megígéri. Jóságos isten, aki megjutalmazza azokat, akik az ő utait követik. A számláló is elindult, Timidus pedig mint terelőkutya igyekszik összetartani a tömeget, körülötte repülve.
-Senki ne menjen sehova! Itt már biztonságban vagytok!
Majd újra leereszkednek a kút tetejére, és Shu onnan folytatja a beszédét.
-Ahogy meséltük is, itt teltek a napok, amíg ti újra és újra ugyanazt az egyet éltétek át. Egyek vagytok azok közül, akiket mi Ébredőknek hívunk. Nézzetek körbe! Rengeteg játékos van itt! Ha maradtok, gondoskodunk mindenkinek szállásról és ételről az első napokban. Utána ti is hamar beilleszkedtek majd, mint a többi Ébredő is.
És ha a tömeg nem is figyel rájuk, legalább páran biztosan. Az, amit ők éltek idáig, nem élet volt. Talán nehéz lesz belecsöppenni a három év lemaradásába, de így legalább esélyt adtak nekik. Shu, Timidus, és Kayaba Akihiko.

by **Yuuki Asuna** Hétf. Nov. 16 2015, 00:42

Hirtelen nem tudod megítélni, figyeltek-e arra, amit mondasz, de a lényegen nem változtat. A teleport megtörténik, miután mindenki tükörbe nézett, és a számláló is elérte a nullát.

Miért lett vörös Torrin? Vajon Ingri, és a többi játékos hogy fog boldogulni? Tudsz-e még ilyen kedves halárust találni?
És legfőképpen. Valóban megállítottad a Black Hand Corp.-ot?

De ez már egy másik történet.

[Magánküldetés] Új Kezdetek - Page 3 End-title-590

by Ajánlott tartalom