Villámló Barlang

A Túlélő Csarnok után Anat egy újabb közös küzdelemre hívott meg minket maga mellé. Egy kazamatát kellett megtisztítani, így harcra készen érkeztünk meg a megadott koordinátákra. A velünk együtt nyolc fős tömeg nem igazán lepett meg, hisz nem is hittem, hogy Hivel együtt újra csak hárman lettünk volna Anat mellett, ugyanakkor Kazuma jelenléte nem igazán nyugtatott meg. Nyilván nem volt szinte semmilyen kapcsolatunk egymással a maszkos fiúval, így nem is kellett volna semmilyen következtetést levonnom, azonban mit a viadalon láttam tőle, az nem hagyott nyugodni. Én felismertem magam ott, tudtam, hogy hasonlóképp cselekedtem volna, mint a hasonmásom és nem tudtam elvonatkoztatni attól, hogy ő is ölt volna, ha arra került volna a sor. Nem véletlenül volt vörös színű az indikátora és nem értettem, hogy a többiek miért nem látták ezt… Akartam kérdezni, hogy mégis miért lett erőtetve vele a jó viszony vele, de Anat Anat volt, inkább elnapoltam ezt.
A Villámló barlangnak elkeresztelt patkányfészek nem volt másabb, mint a többi kazamata. Nyilván eddig nem látott vörös szemek világítottak a sötétben, de a többiek fegyverei hamar eloszlatták őket, sőt a szemeik fényét Hi pengéjének a fénye is hamar elnyomta. A kard, mint egy halvány fáklya, úgy állt a lány kezében. Egy – egy csapás, nem kellett a patkányoknak több, azonban jól tudtam, hogy ők más szinten álltak, mint mi. Nem akartam kellemetlen helyzetbe kerülni azzal, hogy a mi támadásaink után még áll a támadott rágcsáló, így kicsit szorongva indultam meg Hisame mellett a kiszemelt áldozathoz. Szophie megsebesített egyet, így azt támadtuk, majd hogy őt viszont támadták, úgy váltottam is le a lányt. Ki akartam próbálni egy újdonságot, mit még a többiek nem igazán láttak, azonban annak a sikere nem volt biztos.