Erdőség #1

by **Kayaba Akihiko** Kedd Szept. 10 2013, 20:12

Itt lehet vadászni.

by **Ryuninji Ren** Csüt. Júl. 10 2014, 18:49

Ezúttal egy erdőben próbálok szerencsét… reményeim szerint itt valamivel értékelhetőbb vadakat tudok levadászni, nem holmi kacsát, csirkét és más hasonló, jelentéktelen szárnyasokat. De, ami a legfontosabb, hogy Reginaldnak itt nincs akkora előnye, mint mondjuk a mezőn. A versenyünk még tart, aminek a tétje hatalmas… nem szándékozom elveszíteni.
~ Úgy is én nyerek >.<
- Álmaidban
~ A tiédben >.<
- o.O azokban tuti nem
~Baaaaka!
- Baaaaka! – mondjuk szinte teljesen egyszerre és mindketten sértődötten fordítjuk el a fejünket a másik irányából… Kis vakarcs… tanulhatna már egy kis illemet -.-’’ de hiába beszélek neki, egyik fülén be, a másikon meg ki. Nagyon makacs, bezzeg kiskorában… minden parancsom teljesítette, méghozzá nagyon lelkesen…. amióta viszont belépett a problémás korba alig bírok vele… már a szobám is kell neki, de abból nem eszik. Megtanulja, hogy ki a gazdi és ki a pet, mert ezek a határok köztünk kezdenek kissé elmosódni, ami tréééééé.
- Te erre mész – mutatok dél felé – Én pedig arra – intek az északi irányba
~ Én akarok arra menni >.<
- Nem mindegy?! – förmedek rá… buta kakadu >.>
~ Neem!!!
- Hehh… akkor te mész délnek
~ Nem! Én arra akarok menni!!! – bök csőrével a déli irányba
- Arra van dél…
~ Hagyjá’!!! >.< ~ elrugaszkodik a földtől, vadul csapkod szárnyaival és végre elindul, magamra hagy… lesz egy kis nyugalmam, de még így sem tétlenkedhetek. Itt nincs magas fű, amiben elbújhatnék, nem gáz, most a fákra fogok felmászni. Vicces, van akrobatika hármam, amit az életben nem használtam még… ideje bevetni.
Helyből felugrok egy fára, majd fürge ninja módjára ugrálok ágról ágra. Kell valami ütős vad, amire ráfoghatom, hogy legalább hármat ér. Szerencsémre észben még simán felülmúlom, másként hatalmas bajban lennék Rolling Eyes

Megállok egy széles ágon, bekapcsolom hallgatózás jártasságom és préda után nézek… egy hatalmas préda után Suspect

by **Shukaku** Csüt. Júl. 10 2014, 19:36

-Megállj!
Adta ki a parancsot a sárkány, és a lány azonnal követte is az utasítást. Még az észlelés jártasságra sem kellett hagyatkozniuk, hiszen ki ne venne észre egy lángoló madarat az erdő közepén?
-Egy pet, Timidus. Egy főnix, mint Falco.
-Tudom.
-Akkor miért álltunk meg? Szerinted veszélyesek?
-Nem ismered fel?
-Hát… nem… de van ott még valaki… gondolom az idomár.
-Igen. Az idomár. Vele fogok beszélni.
-És én meg a főnixszel? Kik ők, Timidus?
-Ott voltak a minibosson. Nem emlékszel?
-Reginald? Komolyan Reginald?
-Igen. Ők azok.
-Húú… már rengeteget hallottam róluk. Elvileg Szophiék után ők a legnagyobb szintű idomárok. Az összes idomárt ismerem és találkoztam már velük, de vele még soha. Azt mondják, hogy egyedül van, nincs is céhben.
-És még így is ilyen magas szintet ért el. Ezért is fogok vele beszélni.
-De akkor én beszélhetek addig Regivel?
-Ha utána tudsz repülni, akkor igen.
És valóban, a főnix már szárnyra is kapott, faképnél hagyva a társát, a fiú pedig egy fára kaptatott fel, majd az ágakon ugrálva haladt előre.
-Gyors. Nagyon gyors. Indulás!
Timidus nem akart meglepetést okozni, és bár remélte, hogy amíg az idomár azzal van elfoglalva, hogy Tarzant játsszon, nem veszi észre, mégis úgy hitte, hogy egy ilyen magas szintű és nagy hírű valakinek nem igazán fog tudni meglepetést okozni. Számos oka volt annak, hogy a sárkány beszélni akart a fiúval. Egyrészt a frontharcosok közelébe kellett férlőznie, másrészt pedig meg akarta tudni, hogy hogyan volt képes ilyen gyorsan erre az eredményre soloként. Ha egyszer nekik is el kell hagyniuk a céhet, ez az információ remek segítség lesz. Természetesen Shunak is megvolt a motivációja, de őt sokkal inkább a pet érdekelte. Sok időt töltött Falcoval Utahimének hála, és tudni akarta, hogy mennyire hasonlítanak egymásra ebben a világban az azonos fajú egyedek. Meg persze ha ismer egy fejlettebb főnixet, azzal Falconak is segíthet, mert talál neki egy fajtársat… szóval őt a megismerés és a segíteni vágyás hajtotta, de egyáltalán nem Ren felé. Még a földön futva és egyenes vonalban repülve is nehéz volt tartani a lépést a fiúval, de szerencsére egy idő után megállt, és a keresés-észlelés-nyomkövetés jártasság kombóval nem veszítették szem elől. Meghúzódtak a fa tövében, Shu picit kilihegte magát, Timidus azonban felszökkent, és úgy, hogy a fiú jól láthassa az érkezését, ne nézhesse még véletlenül se mobnak, és persze egyáltalán nem támadó jelleggel elfoglalta a helyét Ren mellett a faágon.
-Szervusz Ren. Timidus vagyok, a Young Justice céhből. Régóta várom már ezt a találkozást. Rengeteget hallottam már rólad.
Mellsőit megrogyasztva hajolt meg a faágon, és persze végig suttogott, hiszen egyértelmű volt, hogy az idomár éppen vadászik.
-Nem foglak zavarni. Ha befejezted a vadászatot, feltehetek néhány kérdést? Shu lent vár. Fél a magasban.
Többet nem kellett mondania, hiszen minden lényeges információt közölt.

by **Ryuninji Ren** Csüt. Júl. 10 2014, 20:33

- o.O – újabb meglepetés és ismételten egy pet formájában. Elkerekedett szemekkel hallgatom a sódert, amit levág nekem.. most komolyan…. valami átok ül rajtam? :O Én aztán tényleg nem tudom mit vétettem a világ ellen, hogy ezt érdemlem. A második tétre menő vadászatom zavarják meg Sad

Teázás közben nem tudnának zavarni? Nos.. nem, mert nem teázom, de akkor sem ilyenkor kellene….
- Hehh.. – eleresztek egy nagy sóhajt… ez sem az én napom.
- Csá! – ha már köszönt, akkor illik nekem is, ennyi illem szorult belém is, és igyekszem ezt átadni másnak, különösen Reginaldnak…. csak nem vevő rá -.-
- Jah, ez természetes. Mindenki hallott már rólam egy keveset, de inkább többet, de te ki vagy? – méregetem, de nem ugrik be, szerintem még az életemben nem láttam.
- Ez a név, Timidus… Nem ugrik be róla semmi és senki – fő az őszinteség, de várjunk csak… tényleg mit akar ő itt tőlem? Suspect

Igaz Regi nincs velem, de ettől én még nem vagyok védtelen. Aki ezt hiszi rólam, az megjárja… ha rám támad, ellátom a baját ˇ^ˇ

Megemlíti egy Shu nevű személyt, bizonyára ő a társa. lenézek, látok egy kislányt… na ez szép, csak úgy, lent hagyni egy töpszlit a veszélyes erdőben.
- Miért hagyod ott egyedül Chibi-chant? Egy nagyobb vad simán megeszi, jobban kellene rá vigyáznod… - ki kell oktatnom egy kicsit. A mi esetünk persze más, de még így sem mondhatom, hogy a szemtelen főnix nem védene meg…
- Amúgy meg mit akarsz tőle? - gyanakodva lépek hozzá közelebb… az elejétől kezdve furcsa ez a helyzet…
- Ha te is Reginaldot akarod kihívni, akkor ráfaragtál, ő is vadászik. – dél felé mutatok, amerre elindult és a térkép szerint is ott lesi leendő áldozatát, már lesz neki olyan Rolling Eyes

- Hooooi! Chibi-chaaan o/ Gyere fel, mielőtt még valami megkóstol! - a kék nyakláncomhoz nyúlok, leveszem magamról és az visszaváltozik eredeti alakjába. Az én kis kék, pufi Aikonommá.
- Segíts neki! – egy boldog ugrabugra jelenti a beleegyezését, végül leugrik egyenesen a pici lányhoz…
- Szóval… mit is akarsz tőlem?

by **Shukaku** Csüt. Júl. 10 2014, 21:04

A sárkány egy pillanatra oldalra csapja jobb fülét, hiszen éppen az előbb mutatkozott be, tehát értelmetlen újra megkérdezni, hogy ki is ő, de az ember talán túlságosan rákoncentrált a vadászatra, és ezért nem hallotta meg a szavait. Így hát újra meghajol, és elismétli az előző mondókáját.
-Timidus vagyok, tollas sárkány a Young Justice céhből. A társam Shukaku. És igen, természetesen sokat hallottam rólad. Végigkövettem az összes szereplésed a boss harcokban, illetve figyeltem a főtéren, hogy beszélnek-e rólad. Beszélnek.
Jót is, rosszat is hallott, de ő nem ad az emberek vacak ítélőképességére, saját maga szeret meggyőződni a dolgokról.
-Az természetes, hogy nem hallottál rólunk. Nem járunk bossokra, sem minibossokra, bár annál a havas madárnál ott voltunk. Én láttalak téged, de talán ezt a magas szintű észlelés jártasságomnak köszönhetem, míg te nem vettél észre minket a harc hevében. Lényegtelen.
A sárkánynak továbbra is célja ugyan, hogy sokan ismerjék, hiszen ha tartanak tőle, akkor nem merik megtámadni, ez pedig a legjobb módja annak, hogy megvédje a társát, ami a fő feladata. Azonban nem lepődik meg azon, hogy Ren nem ismeri. Majd meg fogja ismerni, ha eljön az ideje, és nem csak ő, hanem Aincrad szerte mindenki ismerni fogja Timidus, a tollas sárkány nevét. A chibi-chan hallatán újra félrefordítja a bal fülét, de a kioktatásra már hátracsapja, bár a hangtónusa nem változik.
-Azért hagytam egyedül, mert ő fél fára mászni, legalább is ilyen magasra. Egy nagyobb vad bizonyára simán megeszi, azonban itt, a tízes szinten nem kell számítanunk nagyobb vadra. Az összes ismert mob adatait tudom, mindegyik támadása esetén előbb visszatérnék, minthogy az túl nagy sebzést képes lenne ejteni az idomáron. Annak az esélye pedig, hogy ritka vagy ismeretlen mob kerüljön elő elhanyagolható, de az észlelés jártasságunk itt is segítene, és előbb elteleportálnánk, minthogy megölhetné a lányt. Amennyiben pedig olyan erős mobbal állnánk szemben, ahol még erre sem lenne időnk, abban az esetben pedig lényegtelen, hogy milyen közel vagyok, mert csak hátráltatni tudnám Shu halálát, ami az eredmény szempontjából lényegtelen. Hidd el, megfelelően végzem a feladatomat.
Miután megnyugtatta Rent afelől, hogy nem kell aggódnia Shu miatt, fülei újra érdeklődve hallgatják a fiú szavait.
-Regit nem akarom kihívni. Még nem. Ha ez lett volna a szándékom, akkor még azelőtt közbeléptem volna, hogy távozott volna. Egyébként te döntöttél jól, ebbe az irányba valóban több a vad, a nyomok alapján. Veled akartam beszélni, és tanulni szeretnék. Hasznos információid lehetnek, amiknek az ismerete szükséges ahhoz, hogy jobban tudjam végezni a feladatomat.
Amikor Ren a lányt szólítja meg, ő egy ideig csak megszeppenve néz, majd integet, hiszen felfele nézve meghajolni nem sok értelme lenne. Már éppen nyitná is a száját köszönésre, amikor meglátja az aranyos szőrpamacsot, aki megragadja a tekintetét. Ráadásul a petecske még le is jön hozzá, innentől kezdve pedig már el is lett vonva a figyelme Renről. Leguggol, és ha a cica engedi, akkor meg is simizza.
-Szia! Te vagy Aikon, ugye? Én Shukaku vagyok… kedves vagy, hogy segíteni szeretnél, de tudod nekem csak egyes szintű akrobatika jártasságom van… nem tudok olyan jól fára mászni, mint te…

by **Ryuninji Ren** Csüt. Júl. 10 2014, 21:54

Fél füllel azért odafigyelek a jövevényre, hátha mond valami érdekeset, amire sok esély nincs, de sosem lehet tudni. Lehet hasznos lesz számomra… vagy nem? Na ez az, amit sosem tudok meg ha csak elküldöm a fenébe.
- Young Justice? Hmmm … Yung Justice… Yung justice - határozottan ismerős a céh neve.. első hallásra egyből a JL-re gondoltam, de az ki van csukva. Emlékeim szerint annak a céhnek az összes tagját lenyomtam már és rájuk nem emlékszem..
- Oh… megvan már – hírtelen ugrik be.. már olvastam róluk.
- Ti vagytok az a JL fan céh, akikben csak idomárok nyomják nem? – Jah, tuti, hogy erről van szó. Még a céhvezérüket is ismerem, az a kékhajú gyíkidomár… Egykor még versenyezhetett velem, de mára már a nyomomba sem ér… nagyon elhagyta magát..
- Gome-gome… hajlamos vagyok megfeledkezni a jelentéktelen dolgokról – ráadásul nem szoktam azok arcát megjegyezni, akikkel legalább pár szót nem váltok. Ők olyanok nekem, mintha egy utcán simán elsétálnék mellettük. Látom őket, hogy ott vannak, meg minden, de csak addig a pillanatig veszek róluk tudomás, míg a látómezőmben vannak, utána már…
Kioktatásomra, miszerint egyedül hagyta lent Chibi-chant, mintha megsértődne, és egyből magyarázkodni kezd… Had mondja, én nem állok az útjába, ha beszélni van kedve, hát rajta. Eközben is tudom fürkészni a tájat egy alkalmas préda után.
- Hai-hai, szóval ilyen keménynek érzed magad… vettem - hihetetlen, hogy csak ilyen petekkel akadok össze:faceplam: Az utolsó mondata viszont meglep….
- A társa vagy nem, Ha túl erős a mob, akkor is az a dolgot, hogy időt nyerj, míg el nem teleportál… bár nem tudom nálatok ez hogy működik… - minden idomár más kapcsolatot ápol a saját állatkájával. chanék jól megvannak, Szophiéknál Vezér az úr, míg nálunk folyton megy a versengés a dominanciáért…
- .. és ne bízd el magad, mindig beüthet az ismeretlen – ezt saját káromon tanulta meg… nem volt valami kellemes, még most is rossz rá visszaemlékezni.
Mindezek tisztázása után Reginald kerül szóba..
- Helyes… - nincs kedvem egy újabb párbajhoz a mai nap folyamán… elég volt a délelőtti.
- Tanulni? Tőlem? Ugyan mit taníthatnék én egy petnek?

Aikon hangosan dorombol, hála a simizésnek. Nevét halván lelkesen pattog, így adja tudtára a lánynak: eltalálta. Pattogás közben felfelé néz, fel akar menni, de a lánnyal együtt, ahogy azt megígérte, de nem lesz ez olyan egyszerű, hiszen Chibi-chan visszakozik. Aikon gondolkodás gyanánt körbe-körbe gurul a földön, míg az a bizonyos lámpa ki nem gyullad. Lelkesen felpattan, és hamarosan átalakul egy nagy trambulinná…

by **Shukaku** Csüt. Júl. 10 2014, 22:32

-Az a JL fan céh amiben idomárok nyomják…
Ismételte meg a sárkány a szavakat, próbálva ráakadni a jelentésükre, de nem sok sikerrel járt. Rengeteg szót ismert már, hiszen Shu egy halomnyi könyvet elolvasott már neki, meg állandóan beszélgettek, így folyamatosan bővült Timidus szókincse, de ezekből a kifejezésekből sok volt számára ismeretlen. Utoljára akkor érezte így magát, amikor Aldoval próbált meg beszélgetni. Aldo azonban legalább fecsegett, és a szövegkörnyezetből tudott következtetni arra, hogy mit is akar mondani, de ez Ren szűkszavúságánál nem vállt be, tehát Timidus ahhoz a megoldáshoz folyamodott, amit ilyenkor alkalmazni szokott.
-Shu! Gyere fel és fordíts!
-De… nem akarok felmenni. Miért nem jöttök ti le?
-Akkor ne gyere fel, csak fordíts.
-Hát… ez azt jelenti, hogy a Justice League… szóval… hát, hogy ők az anyacéh, a szövetséges, és a céhben csak idomárok vannak.
A sárkány bólintott, majd visszafordult a fiú felé.
-Tévedsz. Vannak nem idomárok is, bár a szerepük valóban elhanyagolható.
Vitába szállni nem akart és nem is tudott volna Rennel. A céh valóban jelentéktelen volt, és amióta Peter Shut nevezte ki helyettesének, és jobban ráláttak a belső ügyekre, ez csak még biztosabbá vált. Az idomárnak igaza volt, és a sárkány valószínűsítette, hogy ha ezt ilyen bizonyossággal jelenti ki, akkor tudja, és nem szükségeltetik az ő pozitív visszaigazolása. Azt megint csak nem értette, hogy miért lenne ő kemény, Hisame például a pikkelyei miatt sokkal keményebb volt, de az utána következő szavak már ténylegesen elgondolkodtatták. Persze nem azon, hogy tévedne, hanem azon, hogy az idomár mennyire is veszi őt komolyan.
-A szintkülönbség miatt talán úgy hiszed, hogy megteheted, hogy figyelmen kívül hagysz, és ha így szeretnéd, akkor már megyek is, amennyiben viszont válaszolsz, úgy kérlek igyekezz jobban figyelni, hogy ne kelljen kétszer elmondanom semmit. Felesleges és időpocsékolás. Amennyiben van lehetőségem arra, hogy időt nyerjek számára az elteleportáláshoz, úgy meg is teszem, hiszen a teleportáció engem is érint. A túl erős mobot arra értettem, amikor a teleportációra és semmi egyébre sincs időnk. Abban az esetben teljesen lényegtelen az, hogy részt veszek-e a csatában vagy sem. Elbízni pedig nem bízom el magam. Mérlegeltem a helyzetet. Számítok az ismeretlen támadására is, azonban mivel az ellen csak általános felkészültséggel tudok védekezni, amelyben mindig vagyok, így nincs okom tartani tőle, valamint mint mondtam, a bekövetkezés esélye elhanyagolható. Például egyes játékosok, a bossokon megfigyelt adataik alapján képesek lennének egy ütéssel végezni velem, mégsem kerülöm el őket, mert jelentéktelen az esélye annak, hogy meg is teszik. Nem minden lehetséges veszély valós veszély. Tanítani pedig majdnem mindenki képes. Valószínűsítem, hogy több párbajon és harcon vagy túl mint én, így információval szolgálhatsz a számomra még ismeretlen emberekről és mobokról, amellyel eredményesebben védhetem Shut.
Erre a szónoklatra már a lány is csak pislogni tudott. Vezérnél már észrevette, hogy Timidus különös tisztelettel viselkedik a magasabb szintűek iránt, de azért ekkora türelmet még sohasem tanúsított. Persze érthető volt. Amiképpen a kinti világban a gyerekek tisztelték, vagy legalább is féltek és tartottak a felnőttektől, vagy egy átlag ember egy magasabb rangútól, vagy nagyobb hatalommal, befolyással bírótól, itt mindezt a szintek vették át. A sárkány logikusan cselekedett. Shu még Aikonról is elfeledkezett egy pillanatra, így meglepte a trambulin, amit maga előtt talált. A cica alakváltó képességéről már hallott, és bár különös volt, de egyáltalán nem riasztó. Látott már ennél furcsábbat is Kayaba mesevilágában. Sóhajtott egyet, és bólintott.
-Rendben… ha ennyire akarjátok akkor legyen. De… izé… nem tudsz esetleg kötéllé alakulni? Azzal biztonságosabban mászhatnék fel…

by **Ryuninji Ren** Pént. Júl. 11 2014, 00:10

- Jah, pont ezt mondtam - elismételi utánam a szövegemet… nem érti mit mondok, hehe. Nem lep meg, ez előfordul. Reginald sincs tisztában sok szó jelentésével, és párat szándékosan helytelenül tanítottam meg neki, csak a poén kedvéért. A nevetés nem árt meg senkinek, max akkor, ha rossz embert nevetünk ki Suspect

Most is elnevetem magam, mert leordibál a picikének, hogy fordítsa le egyszerűbb nyelve a szavaimat. egyáltalán nem vágja a szlenget.
- Hát.. öhm… én úgy mondanám, hogy a ti céhetek majmolja az övékét… ennyi – ez csak az én véleményem, mástól még nem hallottam, nem is szokásom céhekről beszélgetni.. az egyszerűen nem az én asztalom. tökéletesen megvagyok így, egyedül, nincsenek kötöttségek, elvárások és más marhaságok. Szabadság \o/
- Oh.. valóban? Hát ezt nem tudtam - nem is érdekel igazából… idomár, vagy nem idomár, számomra lényegtelen. Én így hallottam és kész ˇ^ˇ

Érzékeny területre tévedhettem, mert elnyom nekem egy kisebb regényt. Bele-bele ásítok, és jóformán csak bla-bla-bla-balll- t hallok az egészből. Szavakkal engem nagyon ritkán lehet meggyőzni. hogy is szokták mondani? A tettek ékesebben szólnak minden szónál? :O Hmm.. azt hiszem jah, valami ilyesmi. Ez így számomra úgy hat, mintha valaki elém állna és azt mondaná, hogy simán felemel egy autót, mert képes rá Suspect

Ez csak duma-duma hátán….
- Ahha.. .értem… akkor ezt itt a különbség… gome, mindig megfeledkezem arról, hogy Reginaldon kívül más pet nem halhatatlan – tarkómat vakargatva vihogok, ezt gyakorta elfelejtem Rolling Eyes

Számításba sem vettem eddig, hogy egy ütéssel kicsinálhatják a kis tollast…
A monológ végére már jobban odafigyelek… szóval innen fúja szél. Ezek szerint ők is amolyan adatokra alapozó páros lennének? Hát az trééééé…
- Igaz, sok párbajban volt részem, sok emberrel, de ezzel nem megyünk sokra. Az emberek napról napra fejlődnek, kitudja milyen irányba, plusz ott vannak a drága felszerelések is, amik jól megdobják a statokat… főleg a céhes playerek… ők nem ilyen rongyokban járnak, mint én --libbentem meg köpenykémet… nem egy mai darab…
- De ezek csak statok… ha módszereket akarsz, talán tudok rá válaszolni.. talán… de – nyújtózkodom egy kicsit.. a feszült vizslatásban kissé elgémberedtek a tagjaim..
- … ahhoz, hogy hatékonyabban tudd megvédeni, csak erősebbé kell válnod… ennyi… ez a nagy titok. Van mögöttetek egy céh, bőséges arany és nyersiforrás.. használjátok ki – Aikon pajtin ismét elnevetem magam, ahogy lenézek.. trambulin.. nem semmi, hehe.
- Létra Aikon, létra.. – nem is kell több, újra átalakul egy masszív létrévé, mellyel egyenesen hozzánk lehet feljutni. Chibi-chan érkezésekor kezet nyújtok neki, hogy felsegítsem…
Felugrik egy ablak, miszerint a drágalátos petem egy bölénnyel gazdagította alig pár perce a prédalistámat …. nagyszerű -.-

by **Shukaku** Pént. Júl. 11 2014, 00:47

A sárkány megcsóválja a fejét. Legalább az jó, hogy a férfi visszatért a normális, érthető szavak használatához. A majmolás ugyan szintén nem tartozik a Timidus által gyakran használt szavak közé, a jelentését ennek viszont kivételesen ismeri, és nem ért egyet.
-Rosszul tudod. Ha majmolná, akkor legalább valamennyire eredményesnek kellene lennie. Bár lehet, hogy csak rosszul csinálja. És igen, a módszerekre vagyok kíváncsi. Vagy a képességekre, mert azok nem változnak. Az emberek statjait ki lehet következtetni nagyjából, de az állandóan változik, nem mennék vele sokra. Azt akarom tudni, ami felhasználható. Gyenge pontokat. Hiányosságokat. Egyébként igen, valóban. Most már tudod. Szívesen.
Shu ezalatt egy félénk hálamosolyt intéz a férfi felé, és kissé remegő térdekkel ugyan, de felkapaszkodik a fára. A kéznyújtás először meglepi, de elfogadja a segítséget, majd pedig azonnal Timidus közelébe húzódik, és persze szorosan fogja a törzset is. Szokásos, halk hangján szólal meg.
-Köszönöm szépen! Konnichiwa Ren-sama!
-Már bemutattalak.
-Tudom… és… köszönöm. És… én nem szeretnék nagyon beleszólni… de nem majmolja… mi általában a kezdőknek segítünk, és nem sok tagunk jut el a bossig… Hinariék viszont ha jól tudom frontharcosokat szeretnének felkészíteni.
Többet nem is szól, a létrát nézi reménykedve, hogy hamar visszaváltozik cica alakjába, és tovább figyelheti Aikont. Reginaldot ugyan elszalasztotta, de van még pet bőven, és talán pár mob is előbújik az erdő sűrűjéből, ami meg is történik. Egy kis denevér száll le mellettük, felcsimpaszkodva egy ágra, a lány pedig azonnal odakapja a tekintetét.
-Oh… hát te meg mit keresel itt? Neked éjszaka kellene repülnöd…
Óvatosan nyúl az állat felé, ujjaival finoman körbeöleli, és maga elé veszi, hogy jobban megvizsgálhassa, majd a férfi felé fordul. Ha Timidushoz ilyen sokáig volt türelme, akkor biztosan valami nagyon jámbor lélek lehet, és nem is igazak a róla szóló híresztelések. A halhatatlanságra viszont elkerekedik a szeme, de szerencsére az állatkát nem engedi el.
-Halhatatlan? Reginald? Hogyan? Mármint…
Nem kicsit összezavarodik, így kell pár másodperc, amíg összeszedi a gondolatait.
-Talán… talán meg tetszett találni azt a virágot amivel fel lehet éleszteni a peteket? Mi voltunk az erdőben a tizenhatos szinten, de ott nem találtuk. Mondjuk…
A kezében tartott csöppségre néz, és elmosolyodik.
-Szerencsére betegség sem lehet itt… pedig akkor már aggódnék szegénykéért, mert a denevérek csak akkor repülnek nappal, ha veszettek. Talán… azért tetszik gondolni mert Reginald főnix? Mert… az még nem biztos, hogy akkor halhatatlan… vagy… vagy már volt, hogy feléledt?
Erre hirtelen nem tudja, hogy vidám vagy szomorú legyen, de abban biztos, hogy mindenről be kell számolnia Utának és Falconak. Csillogó szemekkel várja a választ a férfitól, miközben útjára engedi a kisállatot. Timidus sem tesz fel újabb kérdéseket, mert egyelőre megfelelnek azok, amiket a társa feltett.

/denevér/

by **Ryuninji Ren** Pént. Júl. 11 2014, 14:22

- Mindenki megpróbál eredményes lenni… valakinek sikerül, valakinek pedig nem. Pont erre vannak a céhek, ha egyedül nem menne, ez igaz – a sárkánya nagyon szeretne információkat megtudni tőlem… nem vágom miért jó ez neki, csak megöli az izgalmat a tény, hogy mindent tudunk az ellenfélről.
- Nem érdekesebb, ha úgy harcolsz valaki ellen, hogy semmit sem tudsz róla és a képességeiről? – Elvégre a sakkban sem érdekes, ha tudjuk mikor, melyik bábúval és hova fog lépni… trééééé
- Kikövetkeztetni? Mi van ha visszafogja magát az ellen? – én is gyakran megteszem, nehogy egy ütés után érjen véget a párbaj. Nekem nem jelentene ez problémát, de az már igen, hogy emiatt nem akarnak ellenem többet kiállni Suspect

Oda lenne ez a kevés aranyforrásom is Sad

Aikon létrájának hála a töpszli idomárlányka is felér hozzánk. Lehajolok, lenyúlok a létráért és kissé felhúzom, hogy mikor petem visszaváltozik, a kezemben találja magát és ne a földön. ezután csak vígan pattog a faágon, egyáltalán nem fél a magasságtól… valakivel ellentétben Rolling Eyes

- Kezdő? Mind egyszerre kezdtünk nem? :O – nyomok egy buksisimit Chibi-channak… Megpillant egy kicsi denevért és a magasságtól való félelmét rögtön el is felejti. furcsa egy lányka, azt meg kell hagyni..
- És…. kettőtök közül ki a főnök? - nem mintha nem lenne ötletem, csak hallani szeretném az idomártól a választ. Nálunk egyértelmű… a főnök én vagyok, csak valaki időnként hajlandó megfeledkezni róla…
- Igen… ő az – vicces reakció ez tőle, de miért kell ennyire meglepődni ezen? Sok furcsa képességgel találkoztam már, ez is egy a sok közül, semmi több.
- Virág?- nevetek fel – nem, ilyenről szó sincs. Reginald képessége a regeneráció – legyen elég ennyi. ez az egy szó sommindent megmagyaráz, felesleges kifejteni..
- Neeem…. még nem éledt fel, mivel még sosem tudták őt kiütni. Többnyire nem is próbálkoznak vele, helyette engem vesznek célba… - akinek van esze, az engem támad… én nem tudom magam gyógyítani, csak potionokkal, kristályokkal, amiket nem szívesen használok el egyszerű párbajokon. Azok sem a fán teremnek Suspect

by **Shukaku** Pént. Júl. 11 2014, 15:01

A sárkány csak bólint, hiszen a céhek valóban arra valók, hogy vagy összegyűjtsék a kevésbé eredményes és sikeres játékosokat, hogy azok ne haljanak bele az első mobbal való találkozásba, vagy arra, hogy a sikeres és erős játékosok együtt még erősebbek legyenek. Az első variáció még úgy-ahogy megyeget is az embereknek, de persze majd sokkal sikeresebb lesz, ha Timidus átveszi a céh irányítását, és ő vezérli majd az egészet. Akár még jó is lehetne számára, hogy a céhtagok nem fejlődnek, hiszen utánpótlás nélkül el fognak fogyni egyszer a frontharcosok, de azt elég komplikált összeegyeztetni, hogy Shu profitáljon a céhből, a céh azonban ne termeljen ki harcosokat. Bár ahogy a felhozatalt elnézte, egyedül Falco és Álomkelő lenne képes bármit is tenni egy boss ellen.
-Érdekesebb?
Kérdez vissza, és fülét újra oldalra fordítja.
-Lényegtelen, hogy mennyire érdekes. Az a feladatom, hogy megvédjem Shut, ehhez pedig az a legkönnyebb út, ha kiismerem az ellenfelet. Úgy tudnak legkevésbé ártani nekünk. És pont azért téged kerestelek meg, mert te magas szinten vagy, így valószínűsíthető, hogy veled szemben nem fogják vissza magukat, ha sikert akarnak elérni. Ha majd biztos leszek abban, hogy Shu a lehető legteljesebb biztonságban van mellettem, és mindent megtettem a védelme érdekében, akkor ráérek szórakozni. Addig viszont fejlődni kell és erősödni.
Amint a lány kezéből kiröppen az állatka, újra nem nagyon van mivel lefoglalnia magát, tehát ismét előjön a félelem, amin cseppet sem segít az, hogy Aikon még ide-oda ugrál is, amit egyrészt nézni is rossz, másrészt pedig remegteti az ágat. Akkor is, ha egyébként nem. Egy ideig próbálja becsukni a szemét, hogy ne lássa a szédülést, de érezni még így is érzi, ráadásul a férfi még meg is szólítja, amire meg ugye illik felvenni a szemkontaktust… szörnyű…
-Nem… nem mindenki kezdett egyszerre… vannak akik sztázisba kerültek, és csak most kezdtek ébredezni. És vannak olyanok is, akik elrejtőztek… nem mehetnénk le?
A ki a főnök kérdést Shu már nagyon várta, hiszen ez szokott a második leggyakoribb kérdés lenni, amit feltesznek nekik. A hangja már kezd remegni az idegességtől… egy kis ágra még simán felmászik, de most magasan vannak… azért igyekszik hallhatóan válaszolni.
-Az… az attól függ, hogy hol. A harcban Timidus… máshol meg én… nem mehetnénk le?
Még mindig igyekszik figyelni, főleg mivel Ren Regiről kezd mesélni, ráadásul érdekeset is. A denevér még azelőtt vonta el a figyelmét, hogy felfogta volna a magasságot, most azonban, hogy szembesült vele, már sokkal nehezebb feladat. Igyekszik bólogatni, és a sárkány is fülel. Nem nagyon érti, hogy a fiú miért árulja el a képességét… megértette, hogy mekkora előny ennek az ismerete a harcban, erre most elárulja Regi talán legnagyobb erejét, ráadásul még a következtetést is levonja helyettük, miszerint emiatt őt kell támadni. A sárkány fejében megfordul, hogy ez az idomár vagy nem is olyan okos, és csak véletlenül került fel ilyen magas szintre, vagy egyszerűen csak játszik velük…

by **Ryuninji Ren** Pént. Júl. 11 2014, 16:35

- Pontosan… Érdekesebb- vágom rá megint. ez nem elhanyagolható tényező. Ha valami nem érdekes, akkor az érdektelen, nem mulattatja az embert… csak nyűg és semmi más. Arra pedig nincs szükség… pfejj…
- Az unalom az ember legnagyobb ellensége - az enyém biztos. Semmit sem utálok jobban, mint ha éppen unatkozni… és ha mindezt párbaj közben teszem, az a legrosszabb.
- Dehogy lényegtelen! – nézek a tollasra szúrós szemekkel. Úgy tűnik, hogy egyáltalán nem érti a lényeget.
- Sosem árt egy kis szórakozás… különösen a kislányoknak nem. Nekem elhiheted…. van két pici húgom… értek hozzá - régebben tele volt velük a hócipőm.. Renniichan… folyton ezt hallottam, de most bevallom.. hiányzik a két pöttöm egy icipicit…jobban nem Rolling Eyes

- Chibi-chan mondd! Nem szoktál unatkozni párbajok közben? Vagy csak állsz és nézed? - nagyon üdítő tud lenni egy-egy szórakoztató párbaj, aminek nincs különösebben célja.
- Ti csak azért párbajoztok, hogy fejlődjetek? :O – ezt veszem ki a pet szavaiból…. igaz, nem kevés exp-t lehet kapni egy jó küzdelemért, de csak ezért….
- Tényleg? :O – na erről most hallok először… sztázisba kerültek? De gáz lehet nekik… nem lennék a helyükben az tuti… örülök, hogy én nem ilyen vagyok…
Kérdésemre nem olyan választ kapok, amilyet vártam.
- Hmmm… - méregetem mind a kettőt… eddig nem az jött le nekem, hogy a kicsi lenne a főnök, hanem a tollas… és most ugye nincs harc….
- Mindig ennyit beszél? – mutatok tollas barátunkra, aki rendes beszélőkével megáldva. Már-már az az idegesítő kategóriába kezd esni…
- Nem kell félned a magasságtól… Ha leesel a peted majd elkap, hisz az imént mondta, hogy csak meg akar védeni téged… vagy tévednék? - egy kis szurkálódás mindig kell.. sok mindent megtudhat az ember a reagálásokból, amit saját javára fordíthat egyes helyzetekben… én már csak tudom Cool

- Én felőlem lemehetünk… - nem jártam sikerrel magasban. Ideje lent, a talajon megpróbálkoznom… nem veszíthetek… nem szabad >_<
fogom magam és leugrom a faágról, nem vagyunk olyan magasan és az akrobatika is magáért beszél…
- Te meg ahelyett, hogy azt ismételgeted, meg akarod védeni, és infók kellenének…. nem tennél fel konkrét kérdéseket? Nem csípem a mellébeszélést –nem fogok kiselőadást tartani minden általam ismert játékosról ˇ^ˇ

kérdezzen és talán válaszolok..

by **Shukaku** Pént. Júl. 11 2014, 17:26

-Az unalom? Én azt hittem, hogy a haláltól féltek leginkább. Az emberek furák. Az unalom nem lehet a legnagyobb ellenséged, mert az nem tud neked ártani.
Shu egy kicsit megszeppen, amikor Ren kissé ingerültebben mond ellent Timidusnak, egyáltalán nem szeretné, ha okoskodó –bár okos is, de azért a többiek szemében ez is lehet okoskodás- barátja magára haragítaná az idomárt. Azonban Ren a következő pillanatban már róla beszél, meg a hugicáiról, meg arról, hogy ért a gyerekekhez. A lány csillogó szemekkel pislant a férfira. Valahogy most még azt is elfelejti, hogy nem szereti, ha legyerekezik. Ilyen magasan egy faágon reszketve igazán nem tud ellenkezni avval, hogy ne lenne pici.
-Én… hát… igen. Legtöbbször csak állok és nézem. Nem szeretek harcolni, és szerencsére Timi harcol helyettem is… én csak a képességeket szoktam neki aktiválni, ha kéri, meg switchelem, mert nekem kétszer akkora az életem, és páncélom is van. De ő meg megvéd, és tényleg jobban meg tud védeni, ha erősödik… és ha ezért még harcolnom sem kell, akkor szívesen unatkozom. Cserébe viszont nem kell megölnünk az állatokat szafarin, hanem csak elkapjuk őket, mint itt a denevért. Ott például én vagyok a főnök… de… ez nem is ilyen főnökösdi… barátok vagyunk, és együtt döntjük el a dolgokat… kivéve a pontozást… azt Timi dönti el. De például azt, hogy hogyan nézzen ki a páncél, vagy azt, hogy hova menjünk kirándulni, azt én.
-És nem csak azért párbajozunk, hogy fejlődjünk. Azért is, hogy kiismerjem az ellenfelet.
Timidus locsogására vonatkozó kérdésre Shu kuncogva bólint.
-Igen, mindig. Csak a lényeget mondja el… vagy legalább is ami számára a lényeg, de azt addig ismétli, amíg nem kap választ, vagy nem érzi úgy, hogy a másik megértette volna.
-Még jó. Azért beszélek, hogy a másik megértse. Különben mi értelme lenne?
A leesés kérdésére Timi újra hátracsapja a füleit. Mégsem olyan buta ez az idomár, ha ilyen következtetéseket tud tenni. Persze nem volt nehéz, hiszen abból, hogy könnyedén követték kitalálhatta, hogy keresés-észlelés-nyomkövetés jártasságra építettek, az akrobatikát pedig Shu mondta el Aikonnak, így tehát kizárt, hogy súlyemelés jártasságuk legyen. Gratulációképpen egy cinkos vigyort intézett a férfi felé.
-Tévedsz, és ezt te is nagyon jól tudod. Súlyemelés jártasság nélkül csak lassítani tudnám a zuhanását, ami ugyanúgy sebződéssel járna mindkettőnk számára.
-Izé… ha szabad kérnem… megtenné, hogy… hogy Aikont újra megkéri, hogy változzon létrává?
Amennyiben Ren a segítségére volt, úgy szépen megköszönte, majd amikor végre talajt fogott, akkor pótolta az elmaradt meghajlást is. Timidus csak nemes egyszerűséggel leröppent az ágról kettejük közé.
-Elsősorban a frontharcosok érdekelnek. A képességeik és a kapcsolataik, amik miatt sebezhetővé vállnak. Az emberek hajlamosak hülyeségeket csinálni, ha olyan helyzetbe hozzuk őket, amely számukra kényelmetlen. Valamelyikük fél a kígyóktól, valaki a sötéttől, valaki a magasságtól. Ezeket fel lehet ellenük használni.
-Sebezhetővé? A frontharcosok?
-Csak segíteni akarok.
-Oh… ez kedves tőled…
Ahhoz persze már a kérdés tovább taglalása kellett volna, hogy kiderüljön, Timidus nem abban akar segédkezni, hogy Peter vagy Shu legyőzhesse az ilyen félelmeit, hanem fel akarja használni a tudást a későbbiekben, ha úgy adódna. Alexről már tudta a fájdalomérzékelését, Chan nyavalyáiról már egy lexikont írhatott volna, hogy miként lehet egy pöccintéssel végezni vele, és elhatározta, hogy Anatoleval kapcsolatban is kideríti, hogy kinek a hangja volt, amit a küldetésen hallott.

by **Ryuninji Ren** Pént. Júl. 11 2014, 18:59

- Nem hallottad még azt a kifejezést, hogy: halálra unja magát? – persze ezt így erősen félre lehet érteni Rolling Eyes

Néha mondjuk én is érzem, hogy meghalok az unalomtól… de olyan rossz még sosem volt a helyzet, hogy egy késbe beledőljek Suspect

- Hohooo?! – hogy megered Chibi-chan nyelve.. Hallhatott valamit, amitől felélénkült ennyire vagy mi?
- Szóval… ha jól értem.. - ide-oda jár a tekintetem köztük.. – a lényegtelen dolgokban döntesz te, Chibi-chan… a fontosakban meg te tollaska? – lefordítom a hallottakat érthetőbb, egyszerűbb nyelvezetre.
- Ellenfelet kiismerni.. vettem.. az fontos – való igaz.. könnyebb a harc, ha tudsz is valamit az aktuális ellenfélről, támadóról… csak izé.. ugye ott az a dolog hogy… úgy nem nagyon mókás Rolling Eyes

- Hehh!... bár tudnám ki adott a petek szájába szavakat - egy alapos verést megérdemelne az szent.
- Semmi bajom nem volt Reginaldal, míg pici volt és nem beszélt… de amióta kimondta az első szavát… ejj… - igen.. azóta van ez a szűnni nem akaró torzsalkodás köztünk
- Áh.. meg sem fordult a fejemben… nem gondoltam volna, hogy felengednéd a fára, ha nem tudnád megvédeni - eleget teszünk Chibi-chan kívánságának és elhagyjuk az ágat..
- Rendben, de ne magázz még húsz sem vagyok, ne nézz olyan öregnek – nem szeretem ha magáznak mikor ilyen fiatal vagyok. Szerintem legalább húsz év korkülönbségnek kell lenni, hogy magázzunk valakit… kevesebbnél nem érdemes ˇ^ˇ

Aikon boldogan változik újfent létrévé, hogy a lány segítségére legyen… nagy szíve van e jószágnak… bezzeg a „bátyja” -.-
- Frontharcos annyi van, mint égen a csillag.. sosem fogynak el,mindet én sem ismerem – Aikon máris eredeti alakjában pattog körbe-körbe Cshibi-chan körül, aki végre biztos talajon áll.
- Neveket nem tudsz? – nincs kedvem törni az agyacskámat… sok frontharcossal megküzdöttem már, de valamelyiknek még a nevére sem emlékszem, nemhogy a képességeire…
Valami ficánkol a talpam alatt… meglepetten nézek le és látom, hogy egy szegény kis siklón taposok. Lehajolok, felveszem és felugrik az ablak jelezvén az új préda bekerült az inventoryba… ezaz… újra egál van Cool

by **Shukaku** Pént. Júl. 11 2014, 19:51

Timidus egyértelműen megrázza a fejét.
-Nem, nem hallottam még, de elég logikátlan kifejezés.
-Ez is csak egy mondás, Timidus…
-Akkor lényegtelen.
Shu egy kis mosollyal húzza el a száját, de mint már oly sok mindent, ideiglenesen ezt is ráhagyja Timidusra. Persze ha hazaérnek, akkor majd szépen megbeszélik, hogy mit is jelent, hiszen még mindig tanítgatja a sárkányt. A pet rengeteg mindent vert belé a harcokkal kapcsolatban, ami az itteni túléléshez fontos, de az emberekről még mindig nagyon keveset tud, legalább is olyan tekintetben, hogy hogyan ne bántsa meg őket. Persze nem törekszik ő sem arra, hogy megbántsa, sem arra, hogy ne bántsa meg, csak kimondja amit gondol, és amit logikusnak vél. Ha ő nem sértődik meg, akkor elvárja egy olyan magas szintű harcostól mint Ren, hogy ő is tudjon gondolkodni. persze ők emberek… bármi megfordulhat az agyukban, de arról nem ő tehet. Azonban a fiú okfejtésére a sárkány azonnal rávágja a feleletet.
-Igen. Pontosan így van.
-Mi? Nem! Dehogy! Mindenről együtt döntünk, csak azt már régen eldöntöttük együtt, hogy a harcokban ő dönt. És… nem is lényegtelen amiket én találok ki! A páncélos ötletem is teljesen jó lett.
-A leglényegesebb, hogy életben maradj, arról pedig én döntök. A többiben igazad van. Nem lényegtelen, mindössze ha én nem döntenék, és meghalnál, akkor nem lenne szükség a te döntéseidre.
-Hát… izé… ha így mondod, akkor igaz. De akkor is együtt döntünk.
-Yap! Így van, Chibi-chan.
A lány elmosolyodik, és megcirógatja a sárkányt, aki doromboló-morgó-csipogó hangot hallat, majd visszafordul Ren felé.
-Nagyon tévedsz, fiú, amikor azt hiszed, hogy ezzel kiismertél. Ezt mindenki tudja, aki már látott minket harcolni. Lényegtelen információ.
Elvigyorodott, de addig egy szót sem szólt, amíg le nem értek biztonságosan, tehát igaza nem lett.
-Az életét kell megvédenem. Mint mondtam ember, nem minden veszélyforrás jelent valós veszélyt is. Mint láthatod, biztonságban leértünk.
A lány egy picit élvezi, hogy végre biztonságban van, megköszöni Aikonnak a segítséget egy kis simogatással, majd hátát a fatörzsnek veti, hogy teljesen elmúljon a szédülés utolsó morzsája is.
-Rendben… akkor nem magázom… lak. Izé… a petek beszéde pedig szerintem igen is jó dolog. Én már akkor megpróbáltam megtanulni Timidus nyelvét, amikor ő még nem tudta a miénket. Van egy egész füzetem tele a sárkányok nyelvével… mint egy szótár. Nagyon érdekes. És Timivel nagyon is jól el lehet beszélgetni, csak a harc, a fejlődés meg az én megvédésem neki nagyon fontos, és nagyon komolyan veszi. De például amikor mesélek neki, akkor sokkal… hát… sokkal... lazább.
Pár pillanatnyi fürkésző nézelődés után, amellyel biztosította a területet, a sárkány újra a fiú felé fordítja a tekintetét.
-Anatole Saito, az Artes Liberales céhvezére, Hinari, a Justice League céhvezére, és Mirika, az Angelic Voice céhvezére.
-De… Timidus… miért akarod az ő gyenge pontjaikat is tudni?
-Megmondtam, le akarom győzni az összes céhvezért. Ha ezt megtettem, már senki nem mer majd megtámadni minket, ami a lehető legjobb védelem számodra.
-De… ez így nem csalás?
-Nem.
A lány felvonja a szemöldökét, majd inkább úgy dönt, hogy amíg a harcosok a harccal vannak elfoglalva, ő Aikonnal lesz elfoglalva. Már guggolna is le a cicához, amikor motoszkálást hall a háta mögül. A sárkány azonnal előtte terem, de a bozótból csak egy zebra fej kukucskál elő, mire Shu egy csipogással azonnal nyugalomra inti a sárkány.
-Te nem is zebra vagy…
Gyorsan előhalászik egy kis pet eledelt az eszköztárából, valamint egy kristákyt is.
-Gyere szépen, nem bántalak.
Job tenyerét kinyitva tartja az állat elé, miközben Timidusnak nyújtja a kristályt.
-Add oda Rennek. Siess!
A sárkány bólint, és máris a fiú kezébe nyomja a fotókristályt, Shu pedig igyekszik nyugtatgatni az állatot, és maga mellett tartani.
-Kérlek… megtennéd? Enélkül senki nem fogja elhinni nekem, hogy kivel találkoztam…
És nem, egyáltalán nem a fiúval akar képet csinálni, hanem ezzel a múlt században kihalt csodával, aki Kayabának hála most ismét itt sétálhat közöttük.

/kvagga/

by **Ryuninji Ren** Pént. Júl. 11 2014, 21:58

- Mindjár sejtettem - igen, pontosan ez jön le, ahogy látom kettejüket. A tollas okoskodik, míg Chibi-chan jóformán csak akkor szólal meg, ha kérdezik. Elképzelhető, hogy nem sok önállóság szorult belé, amit betudhatunk fiatal korának is…
- Én a helyedben nem hagynám, hogy folyton megvezessen - na vajon kettejük között ki a befolyásoló és ki a befolyásolt? Még a vak is látja, de ez tényleg nem az én dolgom… csak rájuk tartozik… azt tesznek, amihez kedvük tarja mindaddig, míg engem nem rángatnak bele Suspect

- Így lenne? Nem láttalak még harcolni, ahogy te sem engem… A különbség csupán annyi, hogy rólam már hallottatok, de fordítva ez nem igaz… Am meg az egész ott kezdődik, hogy nem szeretem nézni a harcot.. művelni a menő – csak nézni két ember adok-kapok találkozóját nem túl izgalmas… Mondjuk ennek a tollasnak lehet, mert csak az infók érdekli.
- Helyes… - ezzel el van érve, hogy ne magázzon le a töpszli… már nagyon zavart. figyelem a magyarázkodását, ami túlzottan nem hat meg. Én nem tudtam, hogy egyszer majd megtanul beszélni Reginald, és megtanulni a nyelvét? Azt végképp nem… mi szavak nélkül is tökéletesen megértettük egymást egy-egy apró jellel, legyen az mimika, vagy gesztikuláció… nem számított. Mi van most? Gyakran meg kell vesztegetnem valamivel, hogy azt tegye, amit én akarok… sokszor szeretném visszakapni a bébi Regi-t…
- Ahamm… jó nektek - kapom a neveket, akikről kellene az infó. Pffff… nem aprózza el. azonban ezekben a nevekben van valami furcsa. Mármint nem a nevekben, hanem a.. listában, amin most szerepelnek… Azután hamar jön a válasz is észrevételemre…
- Ezek engem is megizzasztanának. Kettőtöknek esélyetek sincs ellenük, még ha tudjátok is a gyengepontjukat… nem gondoljátok? – kötve hiszem, hogy lehetséges lenne… egy ismeretlen idomár és petecskéje lenyomja a céhvezéreket? Na ne nevettessenek kérem szépen Suspect

- Ők mind el vannak látva a legújabb, legfrissebb felszerelésekkel és kapják a bónusz exp-ket ezerrel… Hogy akartiok velük szembeszállni? Én a helyükben komolyan se tudnálak venni titeket. -
a vadászós jelenethez nem fűzök hozzá semmit… ellövöm a fotókristályt, hogy boldog legyen és visszadobom neki… nekem is lehetne ekkora szerencsém vadászat terén Suspect

by **Shukaku** Pént. Júl. 11 2014, 22:34

-Megvezessen?
-Én sem értem.
-Nem az! Én értem, de egyáltalán nincs igazad!
Picit kipirosodik az arca. Az azért már tényleg túlzás, hogy ilyet feltételeznek Timidusról. Utoljára Danee állt elő hasonlóval, Danee meg ugye egy kötözni való bolond. Persze ilyen rövid ismeretség után tűnhet úgy, főleg az adott körülmények között, hogy a pet irányítana, de ez természetesen egyáltalán nem így van. A kipirosodás lassan elpirulássá és szégyenné válik, ahogy a hirtelen harag el is tűnik, és sokkal halkabban folytatja, magyarázkodva szólal meg.
-Timidus nem vezet meg, még hazudni sem tud nekem, csak még… még nagyon az elején lefektettük ezeket az alapszabályokat, és azóta megvannak. És nagyon is jó ez így, mert nekem nem kell harcolni, nem kell bántani az állatokat, ő pedig fejlődhet, mert azt szeretné. Mindent közösen megbeszélünk, de én nem értek a harchoz, és ezért nem is szólok bele. Az az ő feladata, én pedig nem ütöm bele az orromat, ha egyszer nem értek hozzá. Egy csomó más dologhoz meg ő nem ért, mint például az előbb a szleng, és akkor ő kér tőlem segítséget. A barátok segítenek egymásnak…
Rásandít a sárkányra, aki egyetértően bólint felé.
-És… Timidus is szereti a harcot… csak én nem szeretem… illetve… hát nála ez fura. Mindig azt mondja, hogy eléri a céljait, és akkor az jó érzés neki. És… mi nem vagyunk annyira nagyon híresek, de mi is elértünk már nagyon nagyon sok dolgot. Vezetek egy saját Bestiáriumot, ismerem a legtöbb mobot és láttam is már őket, és a jelvénybeváltós boltos szerint nekem van a legtöbb jelvényem, és a szafarin is mindig csak olyanokkal találkozunk, akik kevésbé tudnak vadászni… kivéve Anat… de nem is az a fontos. És például boltot is vezetünk Utahimével közösen, ahol például a peteknek készítek mindenféle finomat maximális főzés jártassággal. És… és mindenki azt mondja, hogy én tudok a legtöbbet a petekről és a mobokról.
És ennél az utolsó mondatnál már tényleg hallatszik egy kis büszkeség is megcsendülni a hangjában. A menekülésen kívül ez volt a második legfontosabb amiért ide jött. Tanulmányozni az állatvilágot, és ez a kvagga csak még inkább bebizonyította, hogy mennyire érdemes is ezt csinálni. Újra meghajol amikor visszaveszi a kristályt, megköszöni a segítséget, és egy paskolással útjára küldi a kihalt állatot a fák közé. Ezután Timidusnak újra van lehetősége Rennel foglalkozni, így hát választ ad a kérdésére.
-Peter Worker, a Young céhvezére. Alex, az Artes frontharcosa. Judy, a Phoenix Brotherhood céhvezére. Kusumi Ayani, az Angelic Voice frontharcosa. Enheriel, a White Rose céhvezére. Danee, az Anarchisták céhvezére. Mindet legyőztük már párbajban. Egyelőre valóban esélytelenek vagyunk ellenük, ahogyan ellened is, de már csak ők maradtak céhvezérek, akiket még nem győztünk le. Ezt az eredményt úgy értük el, hogy egy évig az erdőben éltünk, és nem volt lehetőségünk fejlődni.
Elvigyorodik, majd kihúzza magát.
-Ezen kívül csak pár ember választ el minket attól, hogy bekerüljünk a Top-10-be. Ha nem vesznek minket komolyan, az számomra csak előny.
-Igen. Számukra meg a hencegésed az előny.
Böki a lány oldalba a sárkányt, egy kis dorgáló arckifejezéssel, és még egy újabb csipogást is hallat, mire Timidus legyint egyet a farkával, de azért bólint.
-Csak a tényeket közöltem.

by **Ryuninji Ren** Szomb. Júl. 12 2014, 16:29

- Jaja… - az én szemszögemből ez tutira így látszik. a tollas beszél, be nem áll a szája, míg jóformán csak akkor beszél, ha kérdezik.. vagy a pet, vagy én. Nálunk ilyen nincs… ha kel összeveszünk, de olyan nem létezik, hogy az egyik löki a szöveget, a másik meg csak bólogatva helyesel… mindkettőnk túl nagy büszkeséggel rendelkezik…
Vicces pillanatokat élek meg, ahogy Chibi-chan nyelve megered. Elég hosszasan nyomja a szöveget, én meg csak bele kuncogok néha… hát mégis csak van bátorsága… még ha csak egy kevés is.
- Nálunk mindenki azt csinál, amit épp szeretne. Még Aikon is, igaz? – kérdem tőle, mire lelkesen pattogni kezd. Ő mondjuk követi az utasításaimat, de soha nem tiltottam meg neki semmit, még a harcot sem…. Tehetsége és ereje nincs hozzá, de Regi ellen mindegy is… nincsenek ugyan annyira jóban, de nem bántaná… olyan nagyon Rolling Eyes

- Elvileg az idomár és pet társak.. főleg a harcban. Úgy eredményesek igazán… - tapasztalataim szerint ez így van. Szophie-ék is ezt a módszert követik… talán pont ezért szerepelnek az idomárok között a második helyen… de az első akkor is én vagyok ˇ^ˇ

- Ha Reginald támad, én védem őt, ha én támadok, ő véd engem – mondom most et, de nem teljesen így van. Mostanában makacskodik és próbál egyedül harcolni… Nem szeret segítséget kérni, de veszíteni meg kifejezetten utál… ez az én szerencsém.
A dicsekvéseire elmosolyodom, felé lépek és lenyomok egy buksisimit... jó sokáig.
- Hai-hai fővadász Chibi-chan - cukkolom egy fél pillanatig.
- Az én petem csak édességet és rágcsát eszik, mást nem…. – ha már dicsekvésről van szó - … én italkészítésben jeleskedem… egész aincradban én csinálom a legfinomabb kakaót – legörgetem a menűm, előkeresem az italokat és előveszek egy naaagy üveg kakaót Rolling Eyes

- Kérsz belőle? - ha kér, akkor kicsit játszadozva, de odaadom neki… a gyerekek szeretik a kakaót… én nem vagyok az, mégis imádom :F
A sárkányka által felsorolt neveken el kell gondolkoznom. Nem mindegyik ugrik be elsőre, sőt, szinte semelyik és olyan is akad, amelyik nevet még csak nem is hallottam… soha Rolling Eyes

- Ezek csak nevek… ha én is elkezdeném sorolni…. itt lennénk egy darabig – így próbálom a tudtára adni, hogyha ezzel meg akart győzni, nem nagyon sikerült….
- A top 10, az csak top 10… a harcot leginkább befolyásoló tényezők a képességek… A JL céhvezére is a képességeitől függ… ha megfosztod tőlük… akkor könnyű préda…- azért adok neki egy kis infót a szösziről…. ha már ennyire erősködik itt nekem..

by **Shukaku** Szomb. Júl. 12 2014, 17:12

-Hát… nálunk is azt csinálunk amit akarunk, amikor szabadidő van. De Timidus és én is szeretjük eltervezni a napirendünket… nem sok mindenben hasonlítunk, de ebben például szerencsére igen. És ha védett területen kívül vagyunk, akkor nem is lenne jó, ha csak úgy össze-vissza mászkálnánk, mert mi még nem vagyunk annyira erősek, hogy bárhova kimehessünk csak úgy.
-Ha mindenki azt csinál amit akar, az szervezetlenséghez és kavarodáshoz vezetne, ami veszélyeztetné az épségünket, csökkentené a túlélés esélyét. Megengedhetetlen.
-Látod? Egyébként… annyira nem vagyunk betáblázva, csak például most ugye szafarizni jöttünk, akkor szafarizunk… illetve hát nem is, mert veled beszélgetünk. Tényleg! Akkor mi is így csinálunk, mert most például Timidusnak jutott eszébe, hogy veled beszélgessen, és akkor azt teszi, de néha meg szafari közben rám vár, hogy lerajzoljam valamelyik állatot, ha nem szeretnék fotókristályt használni. Szóval igenis sokszor szoktunk rögtönözni.
A sárkány ismételten bólint. Végre a férfi taktikáról kezd beszélni, bár hamar abbahagyja.
-Igen. Társak. Mi is társak vagyunk, mindkettőnknek megvan a maga feladata aszerint, hogy mihez ért. Eredményesek vagyunk. Amennyiben szükség van rá, akkor Shu is tud harcolni, de a legtöbbször nem olyan erős az ellenfél, hogy szükség legyen erre.
Az idomár a buksisimi elől már megpróbál elhúzódni, hiszen most erre van lehetősége, van mozgástere, nem úgy, mint a faágon. Azért egy idegentől nem szokta meg, hogy így viselkedjen vele, főleg, hogy még cukkolja is.
-Hány évesnek tetszik engem nézni bácsi kérem? És igenis tudom milyen egy fővadász… apu is az volt…
Elhúzza a száját, és az utolsó mondatnál szomorúság hallatszik ki a hangjából, de egy fejrázással igyekszik visszahangolódni a témára, és előhalászik az inventoryjából egy dobozkát, amiben egy szépen összehajtott nagyobb vászon darab van. Óvatosan kiveszi, majd maga elé tartja széthajtva. A lila posztón szép sorjában virít a harminchét darab szafari jelvény, akárcsak egy kiscserkész egyenruháján.
-Tessék. Itt a bizonyíték.
Miután Ren kibámészkodta magát, és elámuldozott azon, hogy a lánynak mennyivel több jelvénye van mint neki, szépen visszahajtogatja a dobozba, és elrakja, de máris egy újabb dobozkát vesz elő, ezúttal egy ételtárolósat. Egy hálás, félénk mosolyt intéz a férfi felé, és bólint.
-Elfogadom, köszönöm szépen. Viszont… akkor én is adok valamit.
Elővarázsol két tálkát, szépen lehelyezi a földre, majd az egyikbe belekapargatja a dobozban rejlő finomságot.
-Direkt kiscicáknak csináltam. A nagyobb macskáknak valót már kipróbáltam Álomkelőn, neki ízlett. Van benne kacsa és fácánhús, tőkehalolaj és tojás. Meg még pár titkos összetevő. És... ha ízlik neki, akkor szívesen készítek még. Csak be kell jönni érte a boltba. Kimaxolt jártassággal és egy kis odafigyeléssel sokkal finomabb dolgokat tudok csinálni, mint a sima pet eledelek. Ugye Aikon?
Kicsit hátrébb áll, hogy ne zavarja a cicát az étkezésben, majd szépen megköszöni a kakaót, a felét kitölti a másik tálkába Timidusnak, majd ő is belekóstol.
-Tényleg nagyon finom.
-Yap! Ügyes vagy, ember.
Timidus fel, felpislant a tálkából, hallgatva Ren beszédét, de nem sietteti az evést, bár nem kell rá sokat várni.
-Te kérdeztél neveket, én válaszoltam. Az információt pedig köszönöm. Hinarit tehát a spec pontjain keresztül lehet legyőzni. Hasznos infó, majd kidolgozom a tervet. És a többiek?
-Timiduuus!
-He?
Sürgető tekintet, majd egy újabb csipogás a lány részéről, mire a sárkány ismételten a fiúra emeli a tekintetét.
-Köszi a kakaót.

by **Ryuninji Ren** Szomb. Júl. 12 2014, 19:23

Nem nagyon érti, hogy miről beszélek, talán nem jól fogalmaztam? Vagy máshogy értelmezte? Végülis kislány… sok mindenről eltér a véleményünk
- Gome… úgy értettem, hogy mi képesek vagyunk külön életet élni. Példának okáért… látod itt a petem mellettem? Nem őt – mutatok Aikonra…- … hanem a nagy benga főnixet? – nem láthatja, hisz itt sincs. Vadászversenyt nyomatunk és ő másik irányban próbál szerencsét. Sőt.. olyan is van, hogy napokig különválunk… szó szerint csavarog és tanul, sokszor rossz szokásokat és illetlen szavakat. A minimapnak hála tudom, mikor merre jár, és a hp csíkját is látom… szóval miért ne császkálhatna, ha úgy tartja kedve? :O
- Hai-hai kicsi bárányok… - ha nekik ez kell… menjenek csak a nyáj után, de én erre képtelen vagyok. Nem hiába lettem sztár… mindig is különböztem a többiektől Rolling Eyes

Hol jó, hol rossz értelemben, de különböztem… még ma is Cool

- Chibi-chan és mikor adtál utoljára parancsot a tollasnak? olyat, amit nem akart megtenni, de te kötelezted rá? – na ez itt a lényeg és erre rendkívül kíváncsi is vagyok. anélkül, hogy tudna parancsolni egy petnek, nem nevezheti magát igazi idomárnak…
- Huhh, de nagyképű itt valaki Biztos nem használod ki, hogy a gazdád egy pici lány? Így őt egyeseknek nehezebb megtámadnia – nekem is nehezemre esne.. nem az én stílusom a nő neműek alapos elagyabugyálása… mekkora szerencse, hogy itt van nekem Reginald, aki nem tesz különbséget a nemek között….
Chibi-chan nem hagyja, hogy lenyomjak neki egy buksisimit… hehh… mifene? Ezt a picik szeretni szokták :O
- Nem tudom.. talán tíz? – tippelek. A kor felmérése egyáltalán nem erősségem. Úgy plusz-mínusz öt év.. így tudom belőni az embereket…
Figyelem mit kapar elő a kis dobozkából, és mikor meglátom hangosan felnevetek. Igazi gyerek még, aki minden apró dologgal képes dicsekedni..
- Látom.. nagyon ügyi vagy – próbálkozok egy másik buksisimivel… nem tehetek róla, ez berögzült nálam évekkel ezelőtt. Ahogy a kakaócsinálgatás is… húgomék imádták a kakaómat és itt sem utolsó… Megkínálom vele, amit el fogad, cserébe ő is elvesz valamit, és odaadja a petemnek o.O Micsoda illetlenség ˇ^ˇ

Aikon hálásan mosolyog és beleveti magát a hamiba… csak úgy habzsolja…
- Ez csak természetes… én csináltam ~.~ - mindig jól esik a dicséret……
- Megosztok egy infót az egyik céhvezérről, amit elvileg mindenkinek tudnia kellene. Én személy szerint annyit tudok a képességéről, hogy képes healelni magát és növelni a sebzését.. meg csökkenteni más statjait.. ennyit… ez valami sok… el sem árulom neki, úgy se kíváncsi rá Rolling Eyes

- Nincs mit - felelm de már ugrok is egy bokorba… valami mocorgott ott….
- Fúúúj…. – mondom amikor felbukkanok úgy zsákmányommal… egy szőrős manóval… ezt a pechet...

by **Shukaku** Szomb. Júl. 12 2014, 20:04

És el is tér, Rennek pedig fogalma sem lehet róla, hogy mennyire. Ha rögtön azzal kezdte volna, hogy Timidust kezdi piszkálni, és a kettejük kapcsolatát kritizálni, akkor nem is láthatott belőlük volna többet, mint a teleportkristály villanását. Így azonban, hogy türelmesen és kedvesen kezdett bele a társalgásba, ahhoz képest, hogy azt beszélik róla, hogy mennyire fent hordja az orrát, Shu számára hatalmas pozítív csalódást jelentett. Ez a férfi egyáltalán nem olyan mint Danee, hiszen az a srác még nála is bepróbálkozott, és nem csak a buksisimiig akart eljutni. Ha az még látszik is, hogy nem nagyon veszi őket komolyan, vagy legalább is más dolgokat tart fontosnak, mint ők, mégis itt marad, válaszolgat és igyekszik kedves lenni, így hát a lány bizalmat szavazott neki, de ez sem fog ám a végtelenségig tartani. Persze megérti a szavait, és van benne logika. Van igazságtartalma annak, hogy nem kellene teljesen Timidusra utalva élnie, de hát mit csináljon, ha a sárkányon kívül nem nagyon van más, aki bírná azt a nyüzsit, amit ő megszokott. Persze nem a jellemében, hanem a programokban. Mindig kutat, mindig megy, mindig felfedez, mert végre megteheti. Leomlottak az intézet falai, és szabadságot kapott Kayaba bácsitól. Még Utahime úgy-ahogy kísérgeti, de mindenkinek akad más dolga. Timidusnak nem.
-De… miért akarnánk külön válni? Nagyon jól megvagyunk együtt, és jól érezzük magunkat. Semmi okunk nincs itt hagyni egymást. Mondjuk… szoktunk csinálni külön programot, amikor például Chan könyvtárában vagyunk, akkor én más könyveket keresek, mint Timidus…
-Értelmetlen lenne magára hagynom. Te talán meg tudod magad védeni egyedül, de ő nem.
A lány megvonta a vállát, és bólintott. Kint sem tudta megvédeni magát, és bizonyára itt sem tudná, ha nem lenne mellette egy egobuff petecske.
-Parancsot pedig… minek adjak neki parancsot? Megcsinálja akkor is, ha szépen kérem, én pedig nem szeretném olyanra rávenni, amit ő nem akarna. De ő sem vesz rá engem olyanra. Például sok ideig nem hordtam nehéz fémpáncélokat, mert rusnyák, és ő elfogadta.
A sárkány bólint, és újfent elvigyorodik a fiú szavaira.
-Az, hogy ismered az adottságaidat nem egyenlő a nagyképűséggel. Akkor lennék nagyképű, ha például azt feltételezném, hogy most azonnal képes lennék legyőzni téged. Ezt nem teszem. Ismerem a korlátaimat is. Azt pedig, amit az előbb mondtál természetesen kihasználom. Az emberek érzelmei meg félelmei nem csak remek támadási felületet nyújtanak, de meg is védenek. Ezért nehezebb például idomárok ellen harcolni, mert a petek képesek ennél tovább látni, és rendezni a fontossági sorrendet.
Ezután a lány következik, összefonja mellkasa előtt a karjait, és egy „Ugye csak viccelsz?” nézéssel figyeli Rent.
-Már akkor is tizenkettő voltam amikor ide kerültem, azóta pedig eltelt két év.
Sokáig azonban nem tud haragudni, hiszen máris dicséretet kap, amire köszönetképpen bólint. A szőrös manó elfogása pedig még inkább javítja a hangulatát, hiszen halkan kuncogni kezd. Azt tudta, hogy RenAi vagy Szophie képesek viszolyogni egy-egy állattól, de azért egy fiútól ezt nem várta volna. Persze emellett sem kerüli el a figyelmét az, hogy az egyik odúban is neszezést hall, így hát szépen lehelyez egy kis eleséget a lyuk közelébe, és várja, hogy mi sül ki belőle. Timidus természetesen készenlétben áll, ha valami olyasmi bukkanna fel, ami veszélyes lehet. Amikor azonban a lény kidugja az orrát, és felismeri, már meg is szűnik a készenlét.
-Húú! Ma tényleg nagy szerencsém van! Csupa olyan állatka, akikkel ritkán lehet találkozni.
Dobál még pár morzsát a mosómacinak, egészen addig, amíg az már a kezéből fogadja el a táplálékot, ennél tovább azonban nem akar menni, és a jószág vissza is sündörög az fészkébe.

/mosómaci/

by **Ryuninji Ren** Szomb. Júl. 12 2014, 20:57

- Hogy-hogy miért? – nézek értetlenül mind a kettejükre… Én ilyen idős koromban már tökéletesen tudtam értékelni a magányt… igaz többnyire csak abban volt részem, de akkor is. Meg.. nem is csak arról beszélek.. van még pár dolog, amit nem tudunk elintézni akkor, ha valaki a nyomunkban liheg Rolling Eyes

- Például azért, mert egyedül akarsz lenni, valamiért, vaaagy… épp olyan dolgod van, amihez egyáltalán nem szükséges az ő jelenléte.. sőőőőt.. – ennél többet nem mondok.. remélhetőleg van annyi fantáziája, hogy rájöjjön mire gondolok, ha nincs, akkor így járt. Én egy kislánynak ki nem mondok ilyeneket.. majd megtapasztalja ő maga… nem vagyok biosztanár…
- Nem azt mondom, hogy védett övezeten kívül hagyd magára – eszembe sem jutna ilyen… még csak az kellene.. szegény Chibi-chan egyedül a gonosz pirik és erős mobok között….
-… na meg… ennyire nem kellene lebecsülnöd őt… okos kislánynak tűnik. A harcban sokat számít az ész, ezt tudod te is – persze hogy tudja, különben nem gyűjtögetne információkat
A tolals magyarázkodni kezd… de nekem nem kell…. ne ma jöttem le a falvédőről… tökéletesen belelátok ebbe a „szakmába” magam is nagyképű volnék… én ezt el is ismerem, miért tagadnám, ez vagyok én.
- Oh… akkor tuti félreértettem a szándékot korábbi felsorolt nevek mögött… akiket legyőztél - ici-pici csipkelődés… sosem árt senkinek… inkább felpezsdíti az ember vérét… esetenként az ökleit is, hehe…
A kérdésre válaszolok legjobb tudásom szerint… elmondom mennyinek látom, erre kiderül hogy tévedek… nem újdonság, de nah… a nők nem fiatalabbnak akarják magukat tettetni? Vehetné dicséretnek Rolling Eyes

- Megint gome… - kérek elnézést de ízibe - … kis nehézségeim van a korok megállapításával… nekem a kicsi az kicsi, maximum tíz éves, az öreg meg öreg, minimum harminc
Beszélgetés közben újabb vadra bukkanok, de az nem más, mint egy szőrös manó… egye fene.. elfér a többi mellett. Aztán Chibi-chant nézem, aki már megint szerencsésebb volt, mint én… ez de gáz… lenyom egy kislány? Veeeh.. hagyjuk.. odamegyek egy nagy gyökérhez és leülök rá.. Aikon meg még mindig falatozik… kis puffancs..
- .. és… hogy akarod legyőzni Hinari-chant, annak ellenére, hogy ezt tudod? – érdeklődök.

by **Shukaku** Szomb. Júl. 12 2014, 21:40

-Nem szeretek egyedül lenni… mármint teljesen egyedül nem. Nagyon sokáig voltam egyedül, és most jó, hogy mindig van mellettem valaki. Ezért is lettem idomár… nem csak azért, mert nem szeretek harcolni, és így Timi harcol helyettem, hanem azért is, mert így nagyjából sohasem kell egyedül lennem. És…
Kicsit elpirul, mert érti ám, hogy Ren mire akar célozni. Persze olyan dolgokat ő nem csinál, hiszen egyrészt ha kint lenne sem érte volna még el azt a kort, mivel a teste továbbra is tizenkét éves formáját tartotta meg, ráadásul mivel nem tartozott a jó étvágyú és kicsattanó egészségű gyerekek közé, így még inkább elkerülték az ilyen dolgok, plusz még a világon belül ez nem is működik… de egyáltalán Ren miért gondol ilyenekre egy tizennégy éves lánykával kapcsolatban?
-Hát… a fürdőszobába nem jöhet be, ha nem engedem meg neki. De azon kívül nem nagyon van olyan dolgom, ahol zavarna, ha Timidus is ott van. Ha megkérem rá, akkor csöndben marad, én pedig nyugodtan tudok csinálni akármit úgy, hogy közben mellettem van. Titkolni nem titkolok el előle semmit sem…
Itt nyel egyet, mert tudja, hogy ez igazából eléggé hazugság kategória. A tetteivel és az itteni dolgaival kapcsolatban valóban teljesen őszinte a sárkánnyal, de vannak olyan dolgok, amiket nem akar vele megosztani, mert semmi szükség arra, hogy Timidus tudjon ezekről a dolgokról. Ilyen például az öregedés és a halál gondolata. Amíg a sárkány úgy hiszi, hogy az emberek nem fejlődnek úgy, mint ők, és csak az életcsíkot kell megakadályozni, hogy lenullázódjon, addig mindketten sokkal boldogabban élhetnek. A kinti világ eseményeivel szemben úgyis mindketten tehetetlenek, felesleges lenne rajtuk agyalni, és a lány hiszi, hogy Kayaba majd kitalálja annak is a módját, hogy ne kelljen függnie a kinti világtól.
-… szóval… egyáltalán semmi okom nem lenne elküldeni sehova. És… nem hiszem, hogy lebecsülne… meg… mindig csak a harccal kapcsolatban mond ilyeneket, amiben tényleg nem vagyok ügyes, és nem is akarok ügyes lenni. De… például megtanítottam olvasni, és adok neki könyveket a harcolásról, amivel végül is én is segítem a harcot.
-Yup! Shu valóban okos, de nem a harchoz. Az emberek könnyebben döntenek rosszul egy harci szituációban az érzelmeik miatt. Ezért jobb, ha én döntök.
-Azért már bocsánatot kértem…
-Nem rólad van szó. Általánosságban.
Ezután a fiú felé fordul, és bólint. Sem a szarkazmust, sem az iróniát nem érti, ha nem átkozottul szembetűnő, azonban a szurkálódást még ő is meglátja, bár nem nagyon zavarja.
-Igen, félreértetted. Azt kérdezted, hogy nem gondoljuk-e, hogy semmi esélyünk nincs ellenük. Erre adtam választ. Sokan úgy gondolják, hogy egyik céhvezér vagy frontharcos ellen sem lenne esélyünk, pedig rajtuk kívül már az összes céhvezért legyőztük. Jelenleg valóban nincs semmi esélyünk, de nem is most akarok velük megküzdeni.
Shu elmosolyodik. Talán Timidus tényleg nem is annyira nagyképű és hencegő, mint ahogy ő is gondolta? Még ő maga sem ismeri teljesen a sárkányt, úgyhogy senki nem mondhatja, hogy túl sok időt töltene vele.
-Semmi baj. Itt úgy sem a kor számít, hanem a szint. Ha egy kis szintű felnőtt bántani akarna minket, lehetne akármilyen nagy, nem tudna. Becsapni pedig már nem annyira könnyű, mint régen…
-Yup! Hinari legyőzéséhez pedig még rengeteg információra lesz szükségem, de ha valóban kizárólag a képességeire épít, és az a legerősebb statja, akkor egy ötletem már van, ezt azonban nem fogom veled megosztani.

by **Ryuninji Ren** Vas. Júl. 13 2014, 14:25

- Senki sem szeret egyedül lenni… mindig. De olykor jól esik a magány… egyes embereknek… kitisztítja a fejet, olyankor nincs befolyásoló tényező – sandítok tollas barátunkra…. nem mintha célozni próbálna valamire Rolling Eyes

Áhh.. eszembe sem jutna… egy kicsit sem Rolling Eyes

Hallagtom a hosszúra sikerült érvelést… nagyon védi a kis petecskéjét, ez érthető. Ahogy kivettem a szavaiból, más nem áll hozzá ennyire közel… gondolom én, mivel nem esett szó senkiről sem…. de… hmmmm.. céhtag szóval.. Suspect

- Értem én, de ha…. – elgondolkodom, hogy valóban kimondjam-e, hisz a gyerekek hajlamosak furán reagálni az ilyen témára, viszont azt is hallani, hogy a lányok korábban érnek… mindjárt megtudjuk, hogy melyik az igaz állítás
- … mondjuk…. szerzel magadnak egy tízzzzzen…négy? Éves barátot, akkor mi lesz? - érdeklődöm egy kicsit… ennyi idősen már beszoktak csajozni, pasizni a kiskölkök a mai rohanó világban. Mikor ez megtörténik, akkor az addig sokat dédelgetett házi kedvencek a háttérbe szorulnak és megszomorodnak..
A tollaska tovább járatja a száját és nem tetszik amit mond, megint kezdi..
- Ez úgy hangzik, mintha lenéznéd az embereket, holott emberek nélkül nem lehetnél itt – gondolok itt több dologra. Először is a fejlesztők emberek voltak, másodszor meg Chibi-chan keltette ki a tojásból…
- Ahhammm… - hallgatom az újabb blabla magyarázatot… egyértelmű, hogy szavakkal próbál kibújni minden kényelmetlen szitu alól
- A céhvezérek azok a játékosok, akiknek a legjobb felszerelésük van, de a legerősebbek.. azok a szólósok. - húzom ki magam büszkén.. én is az vagyok Cool

A szólósok ugyan azt megcsinálják egyedül, mit a vezérek csapatostul. – nyújtózkodom egyet a gyökerecskén üldögélve…
- Röviden: egy szólós ereje felér egy egész céh erejével - ez persze egy kicsit túlzás, nem teljesen így van, de nem lehetetlen…
- Chibi-chan lebecsülöd a felnőtteket – uncogom el magam… mintha a gyerekkori önmagamat hallanám.. kicsit udvariasabban
- A szint emg számít, nem is keveset, de a képesség a legnagyobb hatalom… Vannak olyan képességek, melyek kis szinten is megtudnak szívatni rendesen.. – ajajj, de még mennyi…
- Haaaa?! – háborodok fel egy kissé Rolling Eyes

- …szóval elvárod, hogy én megosszak veled minden infót, amit tudok, de fordítva ez nem működik? rendben, akkor a többi infót szépen megtartom magamnak

by **Shukaku** Vas. Júl. 13 2014, 14:54

Természetesen a lány elkapja a férfi pillantását, és ő érti is, hogy Timidusra pillant. Na már megint kezdődik. Hányszor kell még szegénykének elmondania, hogy a sárkány nem befolyásolja, nem vezeti meg, meg semmi ilyet nem csinál. Mindenről együtt döntöttek, és saját akaratából veti alá magát a pet akaratának. Ez teljesen olyan, mint a demokrácia. Választunk pár vezetőt, akik majd mindenben döntenek helyettünk, és irányítják a sorsunkat, amíg mi négy évig gondolkodunk azon, hogy megint hol rontottuk el a választást… csak persze az itt a fontos különbség, hogy Shu nem csalódott Timidusban, hanem nagyon is jól megvan ezzel a szituációval.
-Timidus nagyon is jól tud viselkedni, és csöndesen, és ha szépen megkérem, akkor olyan, mintha ott sem lenne… de azért mégis ott van, és engem megnyugtat a jelenléte… és akkor egyszerre vagyok egyedül is, tudok gondolkodni, vagy olvasni, vagy rajzolni, vagy bármit, de még Timi is ott van, és egyáltalán nem zavar. Sokkal jobb úgy, mintha elküldeném valahova.
A barát említésére azonnal elvörösödik, leszegi a fejét. Nem tudja, hogy dühös legyen-e, vagy csak szégyenlősség, vagy esetleg még örül is, hogy a férfi rákérdezett… bár mondjuk Justinnal is elég lassan haladnak a dolgok, de semmi kedve siettetni. Egyelőre csak egy lehetséges legjobb barát… akivel elvileg még járnak is… nem kell semmivel rohanni.
-Hát…
Vonja meg a vállát, és kicsit elmosolyodik.
-Akkor sem történt semmi. Van egy fiú… és nem is tizennégy éves, hanem több… és semmi baja Timidussal, és ott volt mellettem amikor randiztunk… meg a pikniknél is… de… miért akarom én ezt bizonygatni neked? Én szeretek Timidussal lenni, és sokkal jobb vele lenni mint nélküle, és nem is vágyom magányra… ennyi.
A sárkány is rábólint, de ő már rég mással foglalkozik. Ezt már a randi alatt megbeszélték, le van zárva a téma a részéről, ellenben Ren szavaival, amik még nagyon nincsenek lezárva.
-Biztosan azért hangzik úgy, mert így is van, de nem mindenben, így ez nem lenézés, csak a tények ismerete. A harcban Shu kevesebbet tud mint én, ott én döntök. A főzésben Shu az ügyesebb, ott ő dönt.
-Igen… de Timi is megkérdezi a taktikáról, hogy én nekem is megfelel-e, és én is megkérdezem tőle, hogy hogyan szeretné a halat amikor sütöm. Ha nem akarod elhinni, hogy együtt találjuk ki a dolgokat, akkor nem kell, de attól még így van. Barátok vagyunk, ahogy például téged is biztosan kedvel Aikon is. Velünk is rendes vagy, pedig nem ezt híresztelték… szóval igazán nem tudom, hogy miért olyan hihetetlen, hogy mi is jóban vagyunk, és nem zsarnokoskodunk egymás felett. A felnőtteket pedig… nem… nem becsülöm le, csak örülök neki, hogy végre nem parancsolgathatnak csak azért, mert ők a felnőttek. Aki kedves, azzal mi is kedvesek vagyunk… mint például veled… mindegy, hogy milyen idős, vagy milyen szintű…
-Yup! Így fair. És köszönöm az újabb infót. Akkor amíg nem tudom legyőzni a céhvezéreket, addig a solosokat próbálom majd legyőzni. Gondolom te vagy a legerősebb közülük is. A képességek pedig kis szinten nem árthatnak nekünk, mert a használójának nincs annyi pontja, hogy be tudja ellenünk vetni. A kérésed pedig jogos, valóban így tisztességes. Te elmondasz egy dolgot, én elmondok egy másikat. Viszont nem hazudhatsz. Én sem teszem. Megegyeztünk?

by Ajánlott tartalom

Erdőség #1

Erdőség #1

Re: Erdőség #1

Re: Erdőség #1

Re: Erdőség #1

Re: Erdőség #1

Re: Erdőség #1

Re: Erdőség #1

Re: Erdőség #1

Re: Erdőség #1

Re: Erdőség #1

Re: Erdőség #1

Re: Erdőség #1

Re: Erdőség #1

Re: Erdőség #1

Re: Erdőség #1

Re: Erdőség #1

Re: Erdőség #1

Re: Erdőség #1

Re: Erdőség #1

Re: Erdőség #1

Re: Erdőség #1

Re: Erdőség #1

Re: Erdőség #1

Re: Erdőség #1

Re: Erdőség #1

Re: Erdőség #1