Re: Mezőség #1

by **Hikaru** Pént. Jún. 12 2015, 14:30

Bár tudnék választ adni a dologra, amivel nem értek teljesen egyet, inkább az az információ ragad meg, hogy intézetis volt. Abból kétlem, hogy a javítóba volt rakva, felismerem azt a típust, tehát árva, vagy legalábbis örökbe adták a szülei. Így már azért érthető, miért érzi itt ilyen jól magát. Egy kicsit sajnálom is, mert a kinti élete még rosszabb lesz, ha ez a játék véget ér.
- Merre laksz? Majd lehet meglátogatlak.- persze, tudom, hogy nem fogom. A legnagyobb, és nagyjából az egyetlen hibám, hogy túl könnyen szórok olyan ígéreteket, amiket nem fogok tudni betartani. Ha kijutottam, nem fog érdekelni semmi, ami ebben a világban történt velem, próbálom majd minél gyorsabban elfelejteni.
Későn reagálok, csak félig sikerül kihúzni a kardomat a hüvelyéből, mire a sárkány hanyatt lök. Nincs időm előásni a teleportkristályt, megfogja a kezem, és bár a súlyemelésnek köszönhetően erősebb vagyok, és másodpercek alatt kitépem magam a karmai közül, arra már nincs időm, hogy felemeljem és ledobjam magamról. Az egész testem megfeszül, ahogy az arcom előtt hadonászó karomra nézek. Még ha tudom, nem is számít itt, hogy milyen testrészeimet veszítem el, azért bennem van ez az ösztönös félelem. Azután lereppen rólam, én pedig néhány másodpercig még ott maradok a földön fekve. Az, hogy csak így letámadtak és a földre tepertek, egyszerre sokkol is dühít.
- De az is lehet, hogy most is visszafogom magam, és színészkedek, nem? Nem láttad a Trónok harcát?- felülök, és felhúzom a térdeim, hogy átöleljem őket. Így talán kevésbé látszik, hogy remegek az indulattól, ami lassan kitörni készül belőlem. Megpróbálok valami megnyugtatóra gondolni, nézni a tájat, de nem igazán megy. - Nem, nem kérek, én sem bízok benned, simán lehet, hogy meg akarsz mérgezni!- elfordítom a fejem, és elgondolkozok a távozáson, de egyelőre nem megyek sehová.

by **Shukaku** Pént. Jún. 12 2015, 16:27

Shu egy ideig csak értetlenül pislog a kérdésen, majd egy picit vár a válasszal. Valahogy sejti, hogy a kinti lakcímére kérdezett rá a fiú, de olyan neki nincsen. Az előbb mondta el, hogy árva, most meg valószínűleg valami kórházban van, aminek nem tudja a címét, utána meg… áh, felesleges is ezen gondolkodni, mert nem is lesz semmi utána meg, szóval azt a választ adja, ami a legértelmesebb, és amit ő szeretne válaszolni.
-Hát… tizenötödik szint, Morishi. Házszámok nem nagyon vannak, de van az a kis vegyesbolt, annál elfordulsz balra, utána…
-Shu, a fiú még csak tizennégyes szintű.
-Hopsz! Igaz, el is felejtettem. Hát… hát akkor inkább írj egy privit, és akkor lejövök mondjuk ide, vagy akárhova, ahol talizni szeretnél, és megfelel a te szintednek is. De… még nincs is nagyon késő, neked sem kell lefeküdni, ha nem akarsz, ahogy nekem sem… az előbb mondtad. Vagy… vagy valami dolgod van? Programod? Vagy untatlak? Vagy miért kérdezed, hogy hol lakom, miért szeretnél meglátogatni? Már… már menni is szeretnél?
Értetlenkedett egy sort, amit szerencsére megszakított Timidus prezentációja az erejükről, és arról, hogy ők mennyire biztonságban vannak a fiú társaságában. Ugyan Shu nem így képzelte ezt el, de valóban ez volt a leghatásosabb módja annak, hogy ezt szemléltessék. A további akadékoskodásra már csak sóhajtott egyet, és megvonta a vállát.
-Hát ha csak színészkedsz, akkor így jártunk. Megmérgezni pedig nem foglak. Ha meg akartunk volna ölni, már Timidus az előbb megtehette volna…
-Kétszer.
-Na látod! Pláne! Szóval ha éhes vagy, fogadd el nyugodtan a szenyát, és egyél. Mondtam már, hogy nem akarunk bántani, meg nem félünk tőled, nem tudom miért akarod ennyire bebizonyítani az ellenkezőjét.
Egy halk füttyentéssel jelzett a sárkánynak, majd felnézett az égre, és a pet a következő pillanatban már repült is, és félúton keresztezte az útját egy madárkáéval, aki ezután más irányba folytatta az útját, minél távolabb a kis csapattól…

(riasztómadár)

by **Hikaru** Pént. Jún. 12 2015, 18:27

- Ja, nem, kintre gondoltam. Itt bent ráérek mindenre. Amúgy azóta tizenötös vagyok már.- ha lenne bármi alternatív lehetőségem, akkor elképzelhető, hogy már elmentem volna, de nincs senki, akivel egyáltalán beszélgetni tudnék. Pedig zavar, hogy ezt a lányt valamiért idősebbnek érzem, mint amilyen én vagyok, pedig szerintem én idősebb vagyok nála. Nagyon zavar, hogy bizonyos szempontból, mint a világ ismerete például, úgy kezel, mintha gyerek lennék.
- Jó, hagyjuk a témát!- ami engem illet, egyelőre én sem akarom bántani, de ismerem magam már annyira, hogy tudjam, ez milyen hirtelen megváltozhat. Már most is úgy érzem, hogy érik valami mobnak a brutális kivégzése, de legalább a fű lekaszálása, ha viszont még valamit mond, ami fokozza, akár ellene is fordulhatok. Ha tényleg kétszázat sebezne, akkor az nem lenne túl jó, a felét sem élném túl. Aztán fogalmam sincs, mi lenne utána, kiderülne-e, hogy meghalok, vagy ez az egész egy átverés. Ha az utóbbi, akkor perelünk.
- Hogy működik amúgy? Már a pet? Hogy tud beszélni? Gondolkoztam egyszer rajta, hogy azok az emberek, akiket megöl... szóval akik meghaltak, azokból pet lett.- ez egy kényelmes gondolat, de nem tartom valószínűnek. Az egyetlen ok, amiért nem tartom teljesen hülyeségnek sem, az az emberi gondolkodás. Nem hiszem, hogy létezik olyan program, ami le tudná másolni az emberi gondolatokat, Yukio petje viszont teljesen emberszerűnek tűnt nekem néha.

by **Shukaku** Pént. Jún. 12 2015, 18:53

-Oh, gratula, nagyon ügyi vagy! Az Arénázás miatt ugrottál fel, vagy küldiztél azóta? Ha szeretnél gyakorolni, vagy fejlődni, vagy ilyesmi, akkor nyugodtan szólj, és ha ráérünk, meg persze ha olyan módszerekkel szeretnél fejlődni, amik nem undik, akkor szívesen segítünk mindketten. A kintre meg feleslegesen gondolsz, úgysem fogunk soha kijutni, de ha ki is jutunk, tuti nem az lesz az első dolgod, hogy engem meglátogass. Oké, kedves tőled, hogy most ezt mondod, aranyos vagy… de te is tudod jól, hogy nem látogatnál meg, vagy csak nagyon nagyon sokára, amikor már felépültél, meg kiheverted ezt az egészet, meg ilyesmi. Tudom, mert sokan ezt mondják… de azért köszi… tényleg aranyos vagy…
Vakargatta meg egy picit a tarkóját, ám közvetlenül utána válaszként azért még megrázta a fejét.
-De… nem mondom meg, hogy hol lakom kint. Nem akarok rá emlékezni, és ha véletlenül mégis kijutnánk, akkor sem tudnál majd engem meglátogatni, szóval csak feleslegesen… szóval butaság lenne ilyesmivel törődnöd…
Shu sok szempontból volt idősebb, mint a kortársai. A kinti élmények eleve kicsit korán érő típussá tették, az pedig, hogy itt külön feladatokat kapott, ráadásul magától Kayabától, még inkább eltökéltté tették, és úgy érezte, hogy neki felelősségteljesen kell viselkednie, és segítenie a kicsiket, és most is ezt tette. Barátkozott egy vörivel, akivel valószínűleg nem sokan akartak barátkozni. És nem, egyáltalán nem nézte le a kisebbeket, még akkor sem, ha néha akaratlanul is így hangzott. Az újabb témaváltás újabb kuncogást, és újabb elgondolkodást eredményezett.
-Hát… ugyanúgy működnek, ahogy te vagy én. Persze sok dologban különböznek is, mert ugye mi nem vagyunk mondjuk sárkányok, vagy macskák… és… hogy tud beszélni? Hát… kijön a tüdejéből a levegő, megrezegteti a hangszálait, majd a nyelvével szavakat formál. Nem nehéz, nekünk is megy, akkor neki is simán sikerül.Az pedig… szép lenne, de nem hiszem. Timidus például már azelőtt mellettem volt, mielőtt Kayaba megtette volna a nagy bejelentését.

by **Hikaru** Pént. Jún. 12 2015, 20:05

- Ki fogunk jutni. Biztosan teljes gőzzel dolgoznak a rendszer feltörésén már kint.- egy kicsit azért furcsa, hogy lassan három év alatt nem fejlődött annyit a technológia, hogy feltörje ezt a már őskövületnek számító vackot. Nem vágom ezt az egészet, de egyszerűen csak tönkre kéne tenni ezt a vackot, hogy ne legyen minek megsütnie az agyunkat.
- Akkor mindegy.- egy kicsit egykedvűen elmosolyodok, miközben elfordulok Shukakutól, és a horizontot kezdem bámulni inkább. Ha nagyon akarnám, úgyis megtalálnám, gondolom, lesz egy lista a túlélőkről, ha ennek vége, de ha nem akarja, nem erőltetem. Az intézetbe amúgy sem tudom, mennyire engednének be.
Egy kicsit megforgatom a szemem, amikor rájövök, félreértelmezte a kérdésem, de nem sietek a korrigálással. Megvárom, hogy elmondja, amit szeretett volna elmondani, mielőtt válaszolok.
- Úgy értettem, hogy hogyan lehet önálló személyiségük. Más játékokban az npc companionokkal előre felvett párbeszédeket lehetett nyomni, meg előre megírt mondataik voltak, amik csak látszólag passzoltak. Az itteni petek viszont majdnem olyanok, mint az élőlények, és nem igazán értem, hogy csinálták. Egy emberi intelligenciájú fejlődő, gondolkodó programot szerintem lehetetlen csak úgy megírni.- persze, talán túlbecsülöm a dolgot, talán annyiról van szó, hogy valami gondolatátvitellel tudja az idomár beszéltetni a petjét, vagy tényleg egy megölt játékos vagy programozó ül mögötte. Simán lehet, hogy több programozó is van, nem csak a főgenya.
- Én már a bejelentés előtt megöltem két embert, a bátyám meg egy harmadikat, úgyhogy simán lehet szerintem. Rögtön volt személyisége? Az első napokban sokan meghaltak.

by **Shukaku** Szomb. Jún. 13 2015, 04:31

Shu ismételten csak mosolygott. Már nem érezte úgy, hogy nagyon rejtegetnie kéne az elméleteit, vagy hallgatnia kéne, hiszen ez a fiú jelenleg nem tűnt úgy, mint aki nagyon elhiszi azt, amit mond, szóval Shu elő is állt az ő kis gondolataival a világról. Először persze egy legyintés érkezett.
-Ahha, gőzerővel dolgoznak rajta, lassan három éve. Nem tudom, hogy milyen szervert épített Kayaba, de ha el is kapják, akkor tuti a pentagon fogja alkalmazni, vagy valami ilyesmi…
Kuncogott, bár tudta jól, hogy Kayaba Akihikot úgysem találja meg senki, és már nem kell sok ahhoz sem, hogy átvegye a világrekorder bújócskázó címet Oszáma bin Ládentől. Persze a nagy különbség az volt, hogy a terroristavezérhez nem vezettek konkrét kábelek tízezer sisakból, és nem kellett egy egész szerverparkot meg minden ilyen bigyuszt fenntartania ahhoz, hogy egy egész világot üzemeltessen... és Kayabát mégsem tudta senki elkapni.
-Szerintem azért nem tudtak még innen minket kiszedni, mert nem is akarnak, mert nem is akarhatnak. Láttad az Inception filmet? Ott is az van, hogy amíg álmunkban eltelik több év, addig a valóságban csak pár másodperc. Itt is ez történik, és Kayaba csak viccelt azokkal a híradós bigyuszokkal.
Az elfordulás persze azt jelentette, hogy Hikarut talán egy picikét megviselte az igazság… de jobb ha most tudja meg, mint később, és ez még mindig jobb alternatíva, mint azt hinni, hogy kómában van kint már évek óta, és teljesen leépül, meg ilyen borzalmak. Shu pedig nem értette félre a kérdést, csak nem volt hajlandó megérteni, mert szerinte nem volt értelmes a kérdés.
-Jajj, te még mindig azt hiszed, hogy ez egy játék. Timidus ugyanolyan, mint te vagy én. Oké, te azt hiszed, hogy van egy „kinti világ”, és ott neked van egy „kinti tested”, és ebben különb vagy tőle…
Az ujjaival végig mutogatta a nyuszifüleket, miközben beszélt.
-De erre semmi bizonyítékod nincs. A bejelentés előtt pedig még mi is respawnoltunk a Black Iron Castleban, szóval ha ezért piros az indikátorod, akkor ne aggódj, ilyesmi miatt senki nem ítélhet el. És… persze… hogy ne lett volna? Szerinted egy kisbabának nincs személyisége, amikor megszületik?

by **Hikaru** Szomb. Jún. 13 2015, 12:08

- Hát ha őket választja a Japán Császári Titkosszolgálat helyett, akkor nagyobb tahó, mint hittem. Az egy dolog, hogy gyilkos, de hogy az amcsiknak dolgozzon, az már túlzás.- persze, viccnek szántam, amíg nem dobnak a fejünkre újabb atombombát, addig egyáltalán nem érdekel, hogy a mi országunk erős-e. Az jobban zavar, hogy egy őrült bezárva tart egy olyan játékban, ahol lever egy lány.
- Hát, nem tudom, ha tényleg nem ölt meg senkit, akkor is börtönbe kerül szerintem ezért. Az alapján, amit az emberek arcán lehet látni, amikor meghalnak, elég sokan lesznek, akik maradandó lelkisebeket szedtek össze. Amúgy láttam minden DiCaprio filmet, lent vannak a gépemen.- nem tudom, nekem lesznek-e maradandó cuccaim, bár nem hiszem, annyira nem tör le a tudat, hogy kinyírtam hét embert. Vagy nyolcat, nem tudom már biztosan. Én azért keményebb anyagból készültem, túlélném a GoT-ban, a TWD-ben, de talán még a Django elszabadulban is. Pedig ott meghal, aki nem feka.
- Igazából azt nem értem, hogy lehet egy programnak emberközeli intelligenciája meg majdnem olyan összetett személyisége. Valaminek kell lennie mögötte, nem?- soha nem hittem annyira a túlvilági dolgokban, bár inkább úgy voltam vele mindig, hogy majd úgyis megtudom, hogy van-e, meg mi van, ha ennek itt vége. Azt viszont nagyon nem tudom elhinni, hogy egy összetett személyiség mögött nincs más, csak egy számkupac. Az szerintem lehetetlen, hiszen bármit mondasz egy ilyen petnek, úgy reagál rá, mintha emberi értelemmel rendelkezne. Yukioé mondjuk elég butának tűnt, de attól még emberi értelme volt.
- Hát, pár hónapja megöltem egy másik vörös játékost. Ajánlatot tettem erre a páncélra, és összevesztünk, aztán kiderült, hogy a szája nagy csak.- úgy érzem, ezzel az „őszinteséggel” elnyerem a bizalmát. A valóságban csak felbosszantott valami beszólással, azért öltem meg, de talán az sem zavarná. A zöldeket nem szokta zavarni, amikor egymást nyírjuk ki. Az már biztos zavarná, hogy négy-öt másikat is elintéztem, akikből talán egy volt sárga, a többi zöld.

by **Shukaku** Szomb. Jún. 13 2015, 14:08

-Japán Császári micsoda?
Nevetett Shu remélve, hogy a fiú is nevet, bár ő sokkal viccesebbnek tartotta azt, hogy valaki tahónak nevezte Kayaba Akihikot. Ez természetesen nem lehett más, mint egy elég fura vicc, de azért nem akarta megbántani Hikarut azzal, hogy nem nevet, talán vele együtt.
-Kayaba Akihiko egészen biztosan nem gyilkos, ez ezermillió százalékig tuti! Most gondolj bele, ha gyilkos lenne, akkor hogyan készíthetné majd el a következő részeket? Meg eleve, ez a világ is folyamatosan patchelődik, meg változik, meg ilyesmi. Lehet, hogy teljesen egyedül csinálja, de szerintem nem, és ha nem, akkor kell, hogy legyenek alkalmazottai, akiket fizetni kell, és a többi és a többi. Ezt nem lehet úgy csinálni, hogy folyamatosan azon kell idegeskedned, hogy elkap a rendőrség. A végére meg úgyis mindenki rájön, hogy rengeteget köszönhet neki, és akkor senki nem fogja feljelentgetni, meg ilyenek. Meg eleve, mondtam már, hogy úgysem jutunk ki, hanem majd ha szépen mindenki megérti, hogy itt sokkal jobb élni, mint odakint, akkor Kayaba feltámasztja a holtakat, dönthetnek ők is, hogy maradnak vagy mennek, azt a pár embert, aki még mindig menni akar, mert buta meg makacs, azt elengedi, mi meg éldegélhetünk tovább békében.
Hmm… vajon kettőezer-huszonötre kapott már Caprio Oscar-díjat? Talán valami Japán filmet is forgatott már addigra. Talán már animékben is szerepel. Hmm…
-Jajj, hagyd már ezt a programot, feleslegesen akadsz fel ezen! Timidus ugyanolyan pixelekből áll, akárcsak te, és ugyanolyan, ha nem jobb intelligenciája van, mint neked meg nekem. Ha egy embernek lehet, akkor egy sárkánynak miért ne lehetne?
A mondandóra pislog egy keveset, majd Timidus végignéz a páncélján, és csak egyetlen szót mond.
-Cellindir. Ez egyedi páncél, és rajta is ez volt, amikor mi találkoztunk vele.
Shu egy kicsit elhúzza a száját, bár igazából abból a fiúból kinézte, hogy képes lenne megöletni magát.
-Hát… simán elvehetted volna tőle gyilkolás nélkül is. Szerintem ő még nálad is gyengébb volt, ahogy emlékszem…
És annak okán, hogy legyen valami a keze ügyében, magához is húzza az első valamit, amit ér… aki jelen esetben rövid kutogatás után egy hangyász lesz…

hangyász

by **Hikaru** Szomb. Jún. 13 2015, 16:01

- A titkosszolgálat, vagy állambiztonság, vagy ilyesmi, nem tudom, mi a hivatalos neve. Apám egyszer említette, hogy valami ilyesmi, ad el nekik kocsikat.- azt nem említem meg, hogy a Toyora 15%-ban apámé meg a cégeié, és az északi szektorban ő a felelős mindenért. Idegesít, hogy sokan ez alapján ítélnek meg, pedig a sikereimnek semmi köze ehhez.
- Hát, azt nem tudom, hogy ő gyilkos-e, de ha valaki ölt embereket itt, az ő volt. Amúgy meg bármilyen szórakoztató felaprítani dolgokat egy karddal, nekem azért kezd egy kicsit hiányozni a családom.- talán más lenne persze, ha Yukio mellettem lenne. Mindig vele voltam meg a legjobban a családból, a húgom idegesített, az őseim meg mindig mindent olyan nagyon jól tudtak arról, mikor kell tanulni, és mikor lefeküdni, mintha nem lettem volna mindig kitűnő.
Úgy döntök, nem ragozom tovább a dolgot. Valahogy működnie kell a sárkánynak, nem lehet önálló személyisége, ha ember teremtette. Egy program követi a programozásába írt dolgokat, szerintem ebből a szempontból a bossok a legbonyolultabbak. Amikor élőnek tűnnek, akkor viszont valakinek beszéltetnie kéne őket. Viszont legalább ötszáz ilyen petet kell beszéltetni, szóval fogalmam sincs, hogy működhet.
- Hát, éppen megölt egy játékost, nem tudtam, hogy ilyen gyenge. Tényleg egy szúrástól meghalt, pedig olyan nagy hévvel támadt rám.- persze, azt kihagyom, hogy legalább fél percig még benne kellett tartanom a kardom, hogy bele is haljon a sérülésbe, és már eleve sárgában volt, de úgysem számít. Éppen megölt valakit, megérdemelte, ráadásul még sértegetett is. Utálom, ha lenéznek a korom miatt. - Remélem, hogy nem voltatok barátok, vagy ilyesmi. Barátkozol egyáltalán a magunk fajtával?

by **Shukaku** Szomb. Jún. 13 2015, 16:18

-Állambiztonsági kocsikkal furikáztok? Az milyen? Ilyen páncélüvegje van, meg minden, mint a filmekben? Bizti nagyon klausztrofóbiás lehettél azokban az autókban. Nekünk csak egy pici piros dzsipünk volt, azzal vitt apu mindenhová az erdőben, meg azzal jártunk körbe, hogy megnézzük a vadállományt, meg elkapdossuk a quadosokat. Mondjuk az olyanra soha nem vitt el, meg nem is akartam volna menni… az túlságosan akciófilmes lett volna…
Mostanában, főleg úgy, hogy talált magának egy új családot, és látta a fiún, hogy neki bizony azért hiányzik a családja, egyre felszabadultabban kezdett el beszélni a sajátjairól. Kemabatnak nagyon igaza volt abban, hogy a szép emlékeket meg kell őrizni, és abban is, hogy Shu miattuk is olyan, amilyen. Nem szívesen gondolt arra, hogy meghaltak a szülei, de ettől függetlenül a kellemes emlékeket jó volt felidézni. Az ismételt butaságra újra csak legyintett.
-Csak nem tudsz leakadni erről a témáról? Senki nem ölt senkit, max néhányan kiestek egy játékból, és most szépen vissza vannak kerülve a sztázisba, és vagy uncsiznak, vagy Kayaba csinált nekik egy kis külön világot, vagy nem tudom. Ismerem Kayabát, kedves és segítőkész, sohasem ölne meg senkit. Meg komolyan, gondolj már bele! Ha valaha majd szemtől-szembe találkozunk vele, és ez tényleg igaz lenne, akkor mit tudna mondani, miért csinálta? Azt, hogy nem tudja? Butaság! Ilyet csak őrültek csinálnak, az őrültek meg nem képesek világokat teremteni és irányítani. A családod meg… hát… igen… de talán, majd ha szépen mindenki megérti ennek a világnak a lényegét, akkor ők is idejöhetnek meglátogatni téged. Kayaba foglalkozik a családunkkal is, nekem is adott egy képet a szüleimről. Az emlékeimből készítette el a képet.
Tartotta a fiú orra elé a kis medaliont, amiben egy fiatal házaspár kéne díszelgett. Anyuka japán, apuka amerikai.
-És nincs olyan, hogy te fajtád. Megöltél egy gyilkost, ráadásul véletlenül. Akár még rendőr is lehetnél.

by **Hikaru** Szomb. Jún. 13 2015, 18:58

- Nem, apám gyártja őket, de nem igazán utazom benne.- nem említem, hogy hány kocsink van, meg mifélék. Neki nincs családja, nem hiszem, hogy vagyoni szempontból jobban állna, szóval nem akarok felvágni ezzel. Meg nem is hiszem, hogy nagyon érdekelné, úgy tűnik, neki már ez az álomvilág a valóság. Ha otthon nem lennének, akik várnak, talán velem is ez lenne.
Nem vagyok teljesen biztos benne, mi fog történni a játék után, de kényelmesnek hangzik az elmélet, hogy senkinek semmi baja nem lett, legalábbis, nem nagyobb, mintha jól megvertem volna kint. Így viszont még kényelmetlenebb a tudat, hogy a bátyámat valószínű bezárták, és nem is igazán csinált semmit. Egy pillanatra félni, és felébredni végül is nem olyan dolog, amiért évekre börtönbe kellene zárni valakit. Csak hát, a kiscsaj kicsit dilisnek tűnik, mintha valaki átmosta volna az agyát.
Nem érek a medalionhoz, de jól megnézem a benne lévő arcokat. Nagyon nehéz lehet, ha ennyi van a szüleidből, bár ami engem illet, talán árva vagyok. Mind azok vagyunk már itt bent, engem ráadásul a közösségek is eléggé kitaszítanak. A rendőr szóra azután nevetek egyet, belőlük kérek a legkevésbé.
- Szerintem ők semmivel nem jobbak, mint egy vörös játékos, a bátyámtól szerintem meg sem kérdezték, hogy mit csinált, amikor megtalálták. Ők azok a jókisfiúk meg jókislányok, akik élvezik, hogy ebben a világban hatalmuk van.- vetek egy pillantást a sárkányra, de gyorsan tovább is fordítom a fejem. Nem érzem úgy, hogy tőle tartanom kellene, kedves, bolond kislány, aki szerint én ártatlan vagyok. Ő még olyannak láthatja őket, mint ahogy én látom.

by **Shukaku** Szomb. Jún. 13 2015, 19:11

-Apud autógyárban dolgozik? Melyiknél? Vagy ő a tulajdonos… de akkor nem róla kellett volna elnevezni az autókat? Mondjuk csak a nagyobb márkákat ismerem, de azért azt ne próbáld bemesélni nekem, hogy ott vagytok valami fejesek, mert úgysem hiszem el. Ha meg mégis… akkor az még viccesebb, és még inkább az én igazamat bizonyítja. Ha egy kis Suzuki, vagy egy kis Honda apukájának sincs annyi pénze, hogy kivásárolja innen a kisfiát, vagy elég okos embereket találjon ahhoz, hogy egy egyszerű mikrosütős sisakot hatástalanítsanak, akkor száz százalék, hogy valami turpisság van itt, és nem vagyunk itt lassan három éve.
Halkan kuncogott, majd nyújtózott egyet a fűben.
-Minél több mindenkivel beszélek, annál jobban bizonyítják be nekem, hogy igenis nekünk van igazunk. Mármint, hogy azoknak, akik úgy gondolkodnak, ahogy én is. Pedig tuti nem ezt akarjátok, hanem ugye az ellenkezőjét… és pont ezért ennyire vicces ez az egész…
Shu becsukja a medaliont, és szépen visszateszi a ruhája alá. Természetesen a kép nem az, amit Kayabától kapott, csak egy másolat, de még így is nagyon vigyáz rá, hiszen a medált pedig Asuutól kapta ajándékba. Egyébként pedig kint sem volt sokkal több emléke, emléktárgya a szüleiről, szóval nem ez fogja rontani a világot a számára. A nevetésre újra felkönyököl, és megrázza a fejét.
-Ne mondj ilyet! Nem is tudod, hogy kik azok a rendőrök. Oké, nem a Ligára gondolok, de vannak ám olyan önkéntesek, akik tényleg szépen végzik a munkájukat, tárgyalást csinálnak, bizonyítékot gyűjtenek, meg adnak esélyt a vöriknek is, hogy bizonyítsák az ártatlanságukat. Látod, én se csaptalak még le azért, mert vöri vagy. Nem szép dolog ám általánosítani… és fejezd be a félést Timitől, amíg nem kérem, hogy megegyen, és persze amíg nem akarsz bántani minket, addig ő sem fog bántani téged.

by **Hikaru** Szomb. Jún. 13 2015, 19:59

- Apámé a Toyota 15%-a.- egy kicsit tényleg igazat kell adnom annak, hogy talán mégsem úgy van minden, ahogy azt előadják. Apám Japán száz leggazdagabb emberének egyike, és kétlem, hogy ne adna bele milliárdokat abba, hogy a fiait visszakapja. Azt meg nem hiszem én sem, hogy három év alatt ne fejlődte volna túl a technológia Kayabát.
- Igazából sokat nem változtat, mi az igaz. Én nem megyek a frontharcosok közé, nem bízok meg bennük, a céljaim meg ugyanazok akár így, akár úgy.- nem tudom, Shukaku mennyire lenne dühös, ha elmondanám, a börtönt akarom elfoglalni, hogy a bátyám szabad lehessen. Talán nem díjazná, ha több tucat lent lakó gyilkos szabadulna fel, bosszúra szomjazva, bár rá talán nem jelentenének veszélyt, ha igazat mondott a szintjéről.
- Nem tudnék bizonyítani semmit. A szavam van, ami vagy igaz, vagy nem, vagy hiszel neki, vagy nem. Teljesen önkényesen. Amúgy tényleg nem kérte őket senki rá, hogy megvédjenek bárkit a saját közösségükön kívül.- a valóságban tudom jól, hogy semmit nem érnek ezek a céhek. Eltűnik egy kis szintű szólós az erdőben, és még az sem fog soha kiderülni, hogy mi ölte meg. - Jobb óvatosnak lenni. Lehet, hogy csak valami infót akarsz tőlem, és amint megkapod, támadsz.

by **Shukaku** Vas. Jún. 14 2015, 17:24

-Hát figyi… ha bizonyítékot szolgáltatsz arról, hogy valóban egy közveszélyes őrült vagy, aki találomra gyilkolgat embereket, és veszélyt jelent azokra, akiket mondjuk én védelmezni szeretnék, akkor lehet, hogy pár másodperc alatt a börtönben találnád magad, vagy Timi elintézné, hogy ne kelljen többet játszanod. De ugye nem vagy buta, és nem fogsz magadról ilyen bizonyítékokat kiadni, főleg azután nem, hogy az előbb mutattuk meg, hogy két suhintásból végezhetnénk veled, és semmit nem tehetnél ellenünk.
Újra hátradőlt, és a körmét kezdte piszkálni.
-Igazából vadásztunk már le gonoszokat, és ki is ejtettük őket. Ilyet is szoktunk szabadidőnkben, de azért nem fogunk bántani, mert egy másik vörit megöltél. Az nekünk csak jó, ha a gyilkosok egymást gyilkolásszák…
Na és eddig bírta nevetés nélkül. Kíváncsi volt, hogy a fiú mennyire bízik meg benne, na meg persze arra is, hogy mennyire ijed meg. Kezdte nagyon unni ezt a mindjárt megtámadlak dolgot, és már nem tudott mit kitalálni arra, hogy ne féljen tőle a srác.
-Most komolyan egy kislánytól félsz? Oké, legyél óvatos, de ha azt mondom, hogy nem bántalak, és Timi sem bánt amíg te sem bántasz minket, vagy a barátaimat, vagy amíg nem kapunk rajta, hogy mókázásból gyilkolászol, akkor azt nyugodtan elhihetnéd végre. Nem vagyok egy nagy bűnüldöző. én a szafarizást szeretem, meg összehozni a hangyász családokat. Látod, ott egy újabb példány.
És Timike már ugrott is, hogy megérintse a kisállatot, Shu azonban egy pillanatra sem moccant.
-Mit kéne tennünk ahhoz, hogy ne félj tőlünk? Oké, megvertünk az Arénában, de már majdnem mindenkit megvertünk. Ennyire sokan bántanak amiatt a buta jel miatt?

(hangyász)

by **Hikaru** Vas. Jún. 14 2015, 18:59

- Bizonyítékot gyakorlatilag csak akkor lehet találni, ha van szemtanú, nem?- legalábbis, nem tudok mást elképzelni, nincs hulla, nincsenek lenyomatok, nem számolja semmi az indikátor mellett, hány embert nyírtam ki. Ezért is vagyok biztos a dolgomban, soha nem volt szemtanú, kihalt területeken tűntek el, akik felbosszantottak. Biztos fel lesznek húzva rám, ha felébredünk.
- Aha. Ez nagyon kedves tőled.- megpróbálok valamennyire barátságosan elmosolyodni, de inkább azon gondolkozok, hogy hogyan gondolhatja valaki, hogy joga van hozzá, hogy beleavatkozzon mások dolgába. Ha olyat bántanék, aki neki valakije, akkor az ő dolga lenne. - Amúgy, ha a játék készítőjét zavarná, hogy leöldössük a többi játékost, akkor nem is lehetne őket párbajon kívül megsebezni, nem?
Muszáj nevetnem azon, hogy tőle félek. Ha félek valakitől, akkor az a bazinagy repülőgyíkja, bár azt sem mondanám félelemnek. Utoljára akkor féltem, amikor gyerek voltam, azóta kinőttem belőle, mert nincs mitől félnem. Egyszer meghalok úgyis, bántani nem tudnak, mert erős vagyok. Tényleg nincs semmi, amitől félnék, már a feltételezés is... nem tudom, hogy felbosszant vagy megnevettet inkább. Bár mivel inkább nevettem, az utóbbi.
- Nem láttál egy részt sem a Trónok harcából, ugye? Nem szabad soha senkiben megbízni, bármilyen ártalmatlannak tűnik. És az alapján, ahogy az ismeretségünk indul, valahogy nehezen hiszem el, hogy barátok vagy ilyesmik vagyunk.- a szavaim ellenére, már érzek valami gyenge köteléket magunk között, annak valami halvány verzióját, amit az iskolai barátaimmal éreztem. De persze, ez simán lehet azért is, mert egyedül vagyok, és ösztönösen próbálok valami köteléket kialakítani az első emberrel, akivel nem akarjuk kinyírni egymást, és szóba állt velem. - Nem, engem még soha senki nem tudott bántani. Az a Cersei vagy Celebrimbor vagy ki mondjuk belém vágott egy kardot, de hát az nem az indikátorom miatt volt, meg nem is vettem bántásnak igazán, ő jött ki belőle rosszul. A bátyámat viszont eltüntették, pár hónappal azután, hogy elkezdtük a játékot. Szerintem valami bűnüldöző csapat lehet, mert a Black Iron listája szerint életben van, szóval bezárták valahová.

by **Shukaku** Hétf. Jún. 15 2015, 05:43

-Igen, de tudod jól, hogy előlünk úgysem bújhatsz el. Megtaláltunk az Arénában, és másnap beléd botlottunk itt is. csak gondolj bele! Az Arénában felmértük az erődet, követtünk, vagy benyomkövetőztünk, és most itt vagyunk, védett területen kívül, és már be is kerítettünk, és csak azt várjuk, hogy elszóld magad, és meglegyen a vallomásod, amivel kattanhat a bilics.
Öltötte ki a nyelvét a fiúra, majd ismételten megrázta a fejét.
-Ugyanolyan butaság ez is, mint azt hinni, hogy Kayaba majd ennyire nagyon bele fog szólni a világ dolgaiba. Van nekünk jobb dolgunk is, mint pont utánad kajtatni… illetve… oké, kajtathatnánk utánad, de csak azért, mert azt láttam, hogy eléggé segítségre lenne szükséged, és igazából sokkal jobban szeretek segíteni a kicsiknek, mint bűnüldözni. Oké, tizennégyes szintű vagy, de eléggé kezdő lehetsz, ha még semmit nem tudsz a petekről, és ennyire meglep, hogy valaki legyőzhet az Arénában csalás nélkül, egyenlő szinten. Kayaba nem idióta robotokat akar belőlünk csinálni, akik azt teszik, amit mondanak nekik, meg nem kényszeríteni akar arra, hogy békében éljünk. Bizti látta az Én, a Robot filmet, és tudja, hogy az úgy nem működik. Szépen betett minket egy gyönyörű világba, egy kis susmus azért kell, hogy itt is maradjunk, de onnantól kezdve már a mi dolgunk észrevenni, hogy hogyan kéne békében élni egymás mellett. Ez egy játék, és vannak, akik durván játszanak, de ha nem tartják be a játékszabályokat, akkor majd lesznek mások, akik pedig kiállítják őket, és akkor nem játszhatnak. A csalók is csak addig csalhatnak, amíg észre nem veszik őket.
A trónok harcára felhúzta a szemöldökét.
-Volt benne sárkány, szóval gondoltam, hogy elolvasom… de aztán nem érdekelt annyira. A bátyádért pedig ne aggódj. Ha még nem esett ki a lista szerint, akkor csak ki kell jutnia a börtönből. Még Kazunak is sikerült, meg gondolom többeknek is, csak ők nem verték nagy dobra.

by **Hikaru** Hétf. Jún. 15 2015, 13:27

- Nem hiszel a véletlenekben?- muszáj elmosolyodnom, ez már tényleg nevetséges. Nem szeretek amúgy sem túl sokáig verbális párbajokat vívni, az iskolában is ütöttem inkább, ha a harmadik sértésemre is érkezett válasz. Nyelvre könnyebb gyúrni, mint bicepszre.
Miközben Shukaku beszél, elfordítom róla tekintem, és inkább a horizontot kezdem el nézni. Egyre kevésbé értem a lányt, és azokat, akik be akarják bizonyítani, hogy ők a hősök, pedig nagyon jól tudjuk mi, akik már öltünk embert, hogy miért csinálják: élvezik, hogy hatalmuk van valaki felett. Csak ahhoz erő kell, hogy ezt beismerd magadnak, könnyebb valami nagyobb céllal takarózni.
- Én olvastam a szabályokat. Semmi extra nem volt benne, csak hogy ne mondj sértő dolgokat, ne szidj másokat vallási, politikai vagy származási dolgok miatt, ne mászkálj meztelenül az utcán meg hanyagold a szexuális dolgokat. Olyasmi nem volt benne, hogy nem támadhatsz meg más játékosokat. Más játékokban nincs is ilyen opció, ha a készítők nem akarják. Szóval igazából nem szegjük meg a szabályokat.- persze, az talán benne volt, hogy ne lehetetlenítsük el mások fejlődését, és ha kinyírok valakit, azzal a respawn hiányában ezt a szabályt megszegem, de ezt a zöldek is megszegik, ha börtönbe zárnak minket. Legalábbis nem hiszem, hogy ott lehet fejlődni. - Meg amúgy nem működnek szabályszerűen a rendőrösdiset játszók. Nincsenek törvények, nincsen senki, aki azokat meghozná, és nincsenek bíróságok, tehát azt tartóztatnak le, akit csak szeretnének. Meg jogok sem nagyon vannak, szóval nem kell szépíteni: ez az egész csak arról szól, hogy pár ember visszaadja azt, hogy verték a suliban.
Az igaz, bizonyos körülményeknél nem így gondolom. Ha látsz egy vöröset, aki megtámadott egy zöldet, akkor szétválasztani őket nem feltétlenül rossz dolog, főleg, ha egyiket sem támadod meg, nem ítélsz rögtön az alapján, melyiknek milyen az indikátora. Ha csak megakadályozod, hogy két ember megölje egymást, az önmagában jó dolog, ha bosszúállósdit játszol, az annyira nem.
- Ki lehet jutni a börtönből? Hogy? Lejár a büntetésed?- amúgy ez is vicces, mert elvileg életfogytig bezárhatsz bárkit, ha épp vörösben van az élete, és vörös az indikátora. Talán pár zöldet is oda kellene küldeni, akik ezzel szórakoznak. Nem nehéz bevörösíteni az indikátort. - Én nem szeretek annyira olvasni. A tévé viszont kezd hiányozni.

by **Shukaku** Hétf. Jún. 15 2015, 14:58

-Nem. Vagy… na jó, néha egy picit, és most is csak véletlenül futottunk össze szerintem is, de egy csomó dolog például nem biztos, hogy véletlen. Oké, nem a sors meg az istenek akarták így, mert az butaság… de azért egy csomó dologba beleszól Kayaba is.
Kicsit megigazgatta a haját, még a masnit is kiszedte, majd újra megkötötte, hogy szépen nézzen ki a nagy ünneplésre, majd felállt ültéből, szembe állította magát a fiúval, és kinyújtotta felé a kezét. Ha az értetlenül bámult, akkor meg is ragadta, és jól megrázta a srác pracliját.
-Gratulálok, pár hónap alatt sikerült rájönnöd arra, hogy hogyan is működnek a frontosok meg úgy általában az ilyen emberek. Egyébként pedig ha hanyagolni kéne a szexuális dolgokat, akkor nem lehetne kikapcsolni az etikai módot.
Pirult el egy kicsit, majd nevetgéléssel el is űzte magától ezt a témát.
-Viszont az teljesen jogos, hogy nem szép dolog tönkretenni másnak a játékát, szóval általában ezért nem szeretik, ha valaki öldös, mert azzal kizárja a másikat abból, hogy ő is játszhasson. Egyébként meg az előbb mondtam, hogy igenis vannak nagyon is szabályosan működő szervezetek. Oké… nem szervezetek, csak pár ember, de igenis van bíróság, igenis készülnek a törvények, meg minden ilyesmi. De az, hogy ne tedd tönkre a másik játékát alapvető törvény, szóval neked is be kellene tartani. Egyébként viszont teljesen igazad van, a nagy rendfenntartó céhek csak hatalmaskodni szeretnek. Ezért ugyanaz a vezetője, mint a fő fő frontosnak is, mert neki a mániája az, hogy majd ő mindent elintéz, és nála lesz a hatalom. Persze csak addig intézi el a dolgokat, amíg neki az fontos… de az már részletkérdés. A börtönből pedig csak ki kell jutni… azt hiszem. TV helyett pedig van színház, és egész érdekes előadások szoktak menni ott.

by **Hikaru** Hétf. Jún. 15 2015, 21:38

Nem tudom, hogy én hiszek a túlvilágban. Járogattunk szentélybe, és azt tudom, hogy a szüleim tényleg elhiszik azokat a dolgokat, de a magam részéről soha nem érdekelt ez. Meg a sorsban sem hiszek annyira. Az persze nem sors, ha tényleg követett engem, de valószínűbbnek tűnik a véletlen. Megfogom a kezét, bár inkább ösztönszerűen, csak akkor nézek rá, amikor már megrázza.
- Hát, arra gondoltam, hogy publikusan ne meztelenkedj, meg ilyesmi... te nem tudod, hogy lehet kikapcsolni?- nem is azért kérdem, mert az a funkció olyan nagyon hiányozna a testemről. Abban reménykedek, hogy végre tudok majd normálisan káromkodni, ha azt a hülyeséget kikapcsoljuk. Majdnem három éve nem tudtam káromkodni, frusztráló.
- Na jó, de mikor szavaztunk mi meg bárkit vezérnek, hogy törvényeket hozzon, és rendet tartasson? Csak erő alapján kijelentette valaki, nem?- nem értem ezt a dolgot, hogy hogyan gondolhatja bárki komolyan, hogy ezek a hataloméhes idióták, meg a Supermanen felnőtt emberkék hogyan vetethetik komolyan magukat. - Hát, a színházat mindig utáltam. Uncsi.

by **Shukaku** Kedd Jún. 16 2015, 07:24

A kinti túlvilágban Shu sem hisz olyan nagyon erőteljesen, mint mondjuk ahogyan még a nagyszülei vagy a dédszülei hittek, ám a szellemeket például kedveli, és könnyedén elképzelhetőnek tartja, hogy tényleg létezhetnek, sőt, már találkozott is velük az erdőben kislányként. Ezek a szellemek persze főleg állatok formájában jelennek meg, vagy eleve állat szellemek, és ki tudná megmondani, hogy az a róka most igazi róka volt, vagy egy kicune? Na ugye, hogy senki! Viszont ez a világ más, mint a kinti. Itt a szellemek, vagyis jobban mondva az istenek, a világ korlátlan urai még könnyebben elérhetőek, mint a kinti világban, és Shu levelezget is velük. Mind a Játékmesterekkel, mint Kayabával jóban van, ők pedig cserébe olyan küldikre terelgetik, amiket szeret, és szívesen játszik. A démonokkal, a hatalmas és erős lényekkel is találkozgat néha-néha, a sárkányok itt élnek mellettük, a közvetlen közelükben… ki mondhatná, hogy nem létezik a mesevilága, amikor kézzel fogható? A sors persze már megint más kérdés. Hiszi, hogy a legtöbb dolgot irányíthatja, ha van elég ereje és elszántsága, ám tudja azt is, hogy a jóságos Kayaba Akihiko mindig figyeli, és egyengeti az útját. Ezt már többször megtapasztalta. Viszont ez a fiú csak nem akar leszállni az etikai módról, szóval Shu gyorsan megrázza a fejét.
-Tudom, de nem mutatom meg. Sokkal jobb ez így, hogy a fiúk nem állandóan csak arra gondolnak, ráadásul káromkodni sem tudsz, szóval dupla haszon. Eszem ágában sincsen megmutatni neked, hogy hol kell kikapcsolni.
A következő kérdésre csak elneveti magát, és legyint.
-Hát… a céhe megválasztotta őt vezérnek, majd kikiáltották magukat rendfenntartónak. Persze az egész bandából csak ő meg Yuichi szajkózza ezt, de… mindegy, már nem érdekel. Csináljanak azt amit akarnak!
Ezúttal rajta van a sor, hogy lekönyörögjön egy madárkát az egyik fáról, és nem, nem mászik, hanem ismét a képességét használva a vállára röpteti a szárnyast, majd visszasétál a fiúhoz.
-Vagy te uncsi! Ha tényleg a Toyota akármijének a fia lennél, bizti te is sokkal udvariasabb lennél, mert a gazdag emberek amúgy is ilyen módosabb helyekre járnak. A színház nagyon is érdekes, és fogadok, hogy úgy beszélsz, hogy még ki sem próbáltad. Vannak olyan darabok, amik harcolósak, majdnem olyan, mintha Aréna küzdelmet néznél, az ilyen akcióvackokat pedig a fiúk szokták szeretni…

(riasztómadár)

by **Hikaru** Kedd Jún. 16 2015, 10:06

Csak egy szemforgatással válaszolok az etikai kódos dologra, de nem firtatom tovább. Szegény, ha tudná, hogy engem a legkevésbé sem érdekel „az,” csak szeretném bepótolni káromkodás terén, ami az elmúlt három évben. Néhány másodpercig gondolkozok rajta, hogy tudnám rávenni, hogy elárulja, de egyelőre olyan ötletem. Az „itt úgysincs internet, szóval nem lenne sok szerepe” és a „ki vagyok herélve” nem olyan válaszok, amik nem ütnének vissza rám idővel.
- Hát ja, akkor diktatúra alapon működnek, valószínű az összes alapjuk az, hogy tíz szinttel felettünk vannak.- ha érdekelne, hogy ki uralja egy a rakat egyest meg nullát, valószínű egy pillanat alatt el tudnám persze takaríttatni őket. Bármilyen magas szintű valaki, négy-öt tízes szintű ellen egy húszas is veszíthet. És a többi játékos nem csak négy-ötször annyi.
Nevetek egyet, ahogy hallom azon kevés családomra tett megjegyzést, ami nem húz fel. Tényleg vicces, hogy mennyire másnak képzelnek el minket, mint a valóság, azt hiszik sokan, még mindig illemtanon, magántanárokkal töltjük a gyerekkorunkat. Néhány másodperc után abbahagyom a nevetést.
- Ugyanolyan iskolába jártam, mint mindenki más, ugyanolyan zuhanyzóm és ágyam volt, meg ugyanazokat a dolgokat is szeretem. Nem jártunk semmivel többet színházba. Persze, voltam a sulival, de amúgy nem jött be annyira.- az aréna küzdelem dolgon elgondolkozok. Nekem kicsit unalmas, ha csak nézni van lehetőségem azt is, de persze meg lehet csinálni érdekesen is, jó koreográfiával. Egy valódi harc annyira nem izgalmas, rövid, egyszerű, és látszik gyorsan, mi lesz a vége. - De lehet, hogy a rendezéssel megpróbálkozok. Filmekkel is mindig az a bajom, hogy nem tetszik sokszor, amit csinálnak, mert én jobbat tudnék.

by **Shukaku** Kedd Jún. 16 2015, 10:28

Hát ha tudná, akkor sem tenne semmit annak érdekében, hogy kisegítse a fiút, tehát nem, nem mutatná meg neki, hogy hol is találja meg az etikai mód kikapcsolóját a menüjében. Egyrészt azért nem, mert lehet, higy ez a srác nem arra használná, de elkotyogná mindenkinek, és mások meg biztosan elkezdenék ezt árulni… persze Shu nem tudta, hogy ez már régen megtörtént, csak éppen ő nem jár ilyen helyekre. Bizonyos nőszemélyek, akik ismerik a titkot, egy kevés pénzecskéért cserébe átállítják az ügyfélnek, persze csak úgy, hogy azt ő ne láthassa, hogy hol történt, és így visszatérő vendég legyen. Miért pont ez az ősi mesterség tűnt volna el ebben az új világban? Nem tűnt el, csak egy kicsit átalakult. Az viszont Shut egyáltalán nem zavarja, hogy nincs káromkodás, szóval szemforgatás ide, szemforgatás oda, nem fogja meghatni semmi. Esetleg ha Hikaru gyűrűvel az ujján, és egy párocska társaságában térne vissza, akkor tőlük már nem tagadná meg az ilyesmit… de hát ez amúgy sem az ő dolga. A tíz szintre viszont ő neveti el magát.
-Ha még csak tíz szinttel lennének felettetek! Persze egy idő után majd megrekednek ötvennél, de az már nem az én dolgom lesz, hanem az övék, és akkor majd kesereghetnek.
A nevetésre egy kicsit furcsállóan pislog, de igazából örül neki, hogy a fiú vidám, és végre nem azon töri a fejét, hogy mikor fogja megetetni Timivel.
-Hát… akkor hajrá! Mi tart vissza? A játékosok is hirdethetnek rendezvényeket, vagy eventeket, láss hozzá, rajzolj plakátokat, rendezd meg az előadásodat, keress színészeket… minden itt van előtted, hogy ne unatkozz.

by **Hikaru** Kedd Jún. 16 2015, 21:35

Egy kicsit azért ijesztő az a gondolat, hogy több, mint tíz szinttel vannak felettem. Ez azt jelenti, hogy bele kellene nagyon húzni, ha győztesen akarok kijönni egy esetleges összetűzésből. Egyet mindenképp fogni kéne élve, ők talán többet is tudnak erről a börtön dologról. Lehetséges, hogy az valójában a céhházuk alatt egy lyuk, és nincs semmi alap funkció erre.
- Miért állnak le ötvennél?- az első gondolatom, hogy onnantól sokkal több xp kell a szinthez, de ez hülyeségnek hangzik. Persze, nem ad sok tapasztalati pontot, ha sokkal alacsonyabb helyeken farmolgatsz, ötvenen már biztosan túl magasan vagy a huszonakárhányas szint tapasztalati pontjaihoz. Igaz, ha felmennek ötvenre, akkor gyorsabban fognak nyílni a szintek. Amúgy sem értem, miért tart ez eddig.
Tudom, ez csak tervezés kérdése, és nem igazán kifogás az sem, hogy vörös vagyok, védett területen csak nem félnek tőlem annyira, főleg, ha csak egy szerepet akarok adni nekik. Inkább attól tartok, hogy visszadumálnának, és hogy megint felhúznám magam. Ahhoz, hogy ilyesmibe belevágjak, azért kéne pár kifejezetten megbízható ember.
- Szerintem ki fogom próbálni rövidesen ezt a dolgot, ha szeretnél, majd gyere el nyugodtan. Még nem tudom, mi lesz. Talán előadjuk a Trónok harcát.- nem tudom, mennyire lehet megoldani védett területen az erőszakot, de páran biztos bevállalnak a szereplők közül egy kis életelvesztést. Meg egy kéz vagy láb elvesztése azért megoldható trükkel is.
- Amúgy mit gondolsz, milyen elsődleges jártasságokra érdemes pakolgatni?- utálok tippet kérni egy lánytól, de sajnos úgy tűnik, tényleg magasabb szintű. Fogalmam sincs, hogy csinálta, talán ő többet kockáztat, mint én, talán ő nem töltött hónapokat olyasmivel, hogy átnézzen minden ismert szintet újra és újra. Nem tudom, miért gondoltam, hogy megtalálom Yukiot, tudtam már az elejétől, hogy soha nem hagyna egyedül, ha nem történne vele valami baj.

by **Shukaku** Szer. Jún. 17 2015, 05:39

-Hogyhogy miért állnának le? Te nem olvasod a patches üzeneteket amit küldözget neked Kayaba Bácsi? Meg… eleve ott van a szabálykönyvben.
És elő is kapta a könyvecskét, majd gyorsan lapozgatni kezdte, és amikor rálelt a keresett részre, a srác orra alá dugta.
-Tessék, itt van a százhuszonhatodik oldalon, feketén-fehéren. Szintkorlát van bevezetve, és amíg nem nyitják ki a frontosok az ötvenes szintet, addig nem kapunk pontokat a további szintlépésekért, és nem tudunk hatos tiernél jobb felszereléseket gyártani vagy viselni sem. Szerintem Kayaba már halálra unta magát azon, hogy azok a béna frontosok ilyen lassan nyitogatják a szinteket, és emiatt egy kis motivációt keresett nekik. Tudod, így már veszélybe lesz a nagy előnyük, és ha nem lesznek mindenkinél annyival erősebbek, akkor nem tudnak majd kiskirályosat játszani, és azt már tuti félteni fogják, és akkor majd kicsit megerőltetik magukat. Eddig sem értettem, hogy hogy veszik be az emberek ezt a nagy értetek harcolunk dumát, amikor lassan három év alatt össz-vissz húsz szintet tudtak kinyitni. Egyértelmű, hogy ők húzzák el azért, hogy tovább uralkodhassanak Aincradban a nagy szintjük miatt.
Ugyan felháborodottnak kellett volna tűnnie, sokkal inkább kis gonoszkás mosoly volt az arcán, egyrészt azért, mert szidhatta a frontosokat, miközben Kayabát dicsérte, másrészt pedig azért, mert az ő kis elmélete neki csak hasznot hozott, hiszen azt jelentette, hogy a látszat ellenére ugyanaz a céljuk a frontharcosokkal, méghozzá a bent maradás.
-Oh! Premier előtti vetítésre meghívó? Köszönöm szépen, feltétlenül ott leszek! Ha gondolod még segítek is megírni, vagy játszhatunk is valami szerepet Timivel, ha gondolod…
A jártasságok egy kicsit nagy ugrás volt a témában, ám gyorsan összeszedte a gondolatait, és válaszolt.
-Hát… teljesen attól függ, hogy mire szeretnéd kihúzni magadat. Ahogyan eddig láttam, látás jártassága például keveseknek van, te meg ilyen verekedős vagy, szóval annak elég nagy haszna lenne.
Azt már nem mondta el, hogy hogyan, arra jöjjön rá egyedül.

by **Hikaru** Kedd Jún. 23 2015, 00:55

- Általában nem szoktam elolvasni a rendszerüzeneteket, legalábbis nem végig.- tényleg nem érdekel, mi folyik a magasabb szintűek meg a frontozók körében, amíg én le vagyok maradva. Valószínű főleg azért, mert nem találok soha senkit, aki hajlandó lenne velem partiba jönni. Nem biztonságos, az tény.
- Szerintem ettől inkább lassabban fognak nyílni a szintek. Egy kilencvenes emberke simán elintézné egyedül mondjuk a negyvenes bosst, de ötveneseknek sokkal nehezebb dolguk lesz vele.- persze, ami engem illet, a legkevésbé sem érdekel, mi megy elöl. Akinek van esze, az látja, hogy ez olyan, mintha megtehetnéd egy út felét, azután a hátralevő út felét, azután megint a felét. Aki kicsit gondolkozik, felfogja, hogy a végére eléri a természetellenesen nehéz kategóriát.
- Hát, szerepet tuti találok. Majd írok neked, ha megvan a cucc.- ha a Trónok harcát írom meg, akkor Daenerysnek perfekt lenne Shu, csak nem tudom, honnan szereznénk még két sárkányt. Igaz, tükörrel talán meg lehet oldani a dolgot.
- A látás az tényleg jó lehet. Meg még az észlelésre gondoltam, lopakodni nem szeretek nagyon. Vagy melyik éri meg jobban?- persze, akár felvehetném mindkettőt, és akkor a látással lenne teljes a dolog. Súlyemelésem már van, a nyomkövetés meg a hallgatózás meg tök feleslegesnek tűnik. A látás tényleg nem rossz, azzal előnyben lennék sok emberrel szemben. - Neked mik vannak? Meg azt ilyenkor megkapja a pet is?

/Bocsi, hogy eddig várattalak!/

by Ajánlott tartalom