Re: Kis patak

by **Anatole Saito** Csüt. Dec. 12 2013, 12:48

Vagy csak érzik a sza...? Mit? Szagomat? Suspect

Na de mi lelte a lányt? Höhöhö, na ugye megmondtam. Nagy hahotázásba kezdek én is, akárcsak macsekom, akkor pedig még nagyobb nevetésbe török ki, mikor a cicus a képébe kap egy adag vizet, kíséretképpen pedig egy rákot is. A nagy nevetgélés közepette azonban épp csak azt nem veszem észre, hogy Hinari volt kedves pontosan a patak sodrásába libbenteni az úszókarikámat, s amíg én azzal voltam elfoglalva, hogy megszabaduljak a kagylótól, majd jót nevessek a többieken, épp csak arról feledkeztem meg, hogy én magam hol vagyok és merre is tartok.
A kis fújógép közben nem hazudtolja meg magát: Szőrét a farka hegyéig felborzolva pattan le a kempingszékről, miközben önmagából végtelenül kikelve, nyálfröcsögtetve fúj Hinarira, amiért csodálatos bundikáját összevizezte és becses életére mert törni a rákkal. Kész, vége, ennyi volt a barátság ˇ^ˇ

Nagyon sok cicamasszázzsal kell majd törlesztenie a lánynak, hogy Aldoka túlélje majd ezt a traumát, a bizalmát visszanyerni pedig még annál is nagyobb kihívást fog jelenteni, mint amekkorát a 10. boss legyőzése jelentett. Miután kidühöngte magát, fejét felszegve, arrogánsan léptekkel távozik egy fa árnyékába, hogy ott folytathassa tovább nyugodtabb és igencsak megérdemelt pihenését.
Én magam közben végre ráeszmélek, hogy a helyzetem nem túl rózsás, pánikra azonban nincs semmi gond, hiszen mégiscsak egy patakocskáról beszélünk, nem valami nagy vízhozamú folyóról. Ennek ellenére látványos agonizálásba és kapálózásba kezdek. - Hinari kisasszony! Mentsen meg kérem! Vízbe fúlok! Mily' szörnyű vég! Mily' keserves halál! - Teátrális vergődésem azonban úgy tűnik nem igen hathatja meg a lányt, mert semmitől sem zavartatva magát elindul a part felé. Wehh, ennyit erről. Majd lábra is állok, derekamon az úszógumival, így a víz maximum a köldökömig ér, majd én magam is kilépkedek a partra. Az úszógumi helyett egy törölközőt hívok le a menümből, majd kissé csüggedten, de jóleső fáradtsággal kezdek szárítkozni.
- Azta! Pont jókor, kapás van mind a két boton! - majd már rohanok is fejvesztve a magam pecabotjához abban bízva, hogy a mostani fogásommal majd vakíthatok a szőkeség előtt.

by **Hinari** Vas. Dec. 15 2013, 21:02

- Így kell annak, aki kinevet – bólintok a cicusra, elégedetten nézve a dühöngését, keresztbe font karral ingatva a fejem, ahogy reagál – Fújógép – teszem hozzá, legalább mostmár végleg kiérdemelte a nevét. Hogy megsértődött rám? Annyi baj legyen, hamar ki lehet ám engesztelni, majd ha jól viselkedik, veszek neki egy halacskát – hiszen ahogy elnézem, aligha fogunk fogni - , azzal minden rendben lesz. A macseknak úgyis a pocija az elsődleges, ahogy a krémesevésnél azt megtapasztaltam. Mosolyogva indultam kifelé, s csak ekkor lettem figyelmes Anatra, aki pár méterrel beljebb kapálódzott a sodrásban. Jhajj, ezt a drámázást Rolling Eyes

- Hogy is mondtad? Kár megjátszani magad, úgysem fulladhatsz vízbe – nevettem ki őt ugyanazokkal a szavakkal, melyeket ő használt még az előbb, s még egy szolid nyelvnyújtás is belefért, mielőtt kievickéltem volna a partra, magam után húzva az úszókarikát, hadd száradjon az is. Közben a fiú is mellém ért, egy mosollyal nyugtáztam, hogy lám, nem is volt olyan nehéz „életben maradnia”, ám sokáig nem nézhettem, ahogy törölközik, egy felkiáltás után már sietett is a horgászbotokhoz.
- Hm? – fordultam utána, bevallom, szinte teljesen megfeledkeztem a botokról, a horgászás egy csöppet háttérbe szorult a pihenés mellett, ami talán nem is volt baj – Áh, tényleg – kaptam észbe, majd már húztam is ki az enyémet. Szórakoztam vele egy darabig, bár ezt se kellett sokáig fárasztani, jött az magától, ám nehezebben, mint kellett volna neki. Végül meguntam, és amikor már a partról is elérhető távolságba ért a fogás, kitámasztottam a botot, és egy hálóval szedtem ki a kagylót. Nem csoda, hogy nem ficánkolt túlzottan, bár szerencsére ez lustábbnak tűnt, mint Anaté, hisz minden harapás és cuppanás nélkül sikerült felemelni, majd elrakni az inventorymba.
- Te mit fogtál? – sétáltam vissza a fiúhoz, érdeklődve nézve a damiljának a végét. Hátha végre valami halféle is beleakad a horogba, nehogy már ne legyen vacsorája a cicusnak, ha már – valószínű - ennek reményében jött csak ki velünk…

by **Anatole Saito** Hétf. Dec. 16 2013, 19:41

- Ha tudnád, hogy te is ugyanolyan fújógép vagy Rolling Eyes

- jegyzem meg vigyorogva, ahogy Aldo és Hinari újból nem túl felhőtlen kapcsolatának kibontakozását szemlélem. A macsek majd megbékél, nekem meg különben sincs félnivalóm tőle, hiszen egyrészt én adom neki a kaját, másrészt meg nem tettem ellene semmi rosszat. Ellenben a szőkeséggel >.>
Visszafordulva a horgászbothoz, ideje lenne belekezdeni a halacs fárasztásába. Azonban nem igényel különösebb erőfeszítést, hogy felrántsam a vízfelszínre a fogást. Már messziről látom, na meg tapasztalt horgászként a horogra akadt zsákmány mozgásából, húzásából is érzem, hogy valami nem stimmel, ám amikor partra vonszolom a fogást... nos azt hiszem kissé elfehéredik az arcom. Ez égés. Ez tök nagy égés. Ez bődületes nagy égés. Wehh...

Egy újabb bakancs, talán az előző párja, s ha ez még nem lenne elég, mintha még még jobban meg akarna szégyeníteni a rendszer, egy zoknit is rejt a lábbeli. Bűzös, ázott, retkes, iszapos förmedvények. Gratulálok Anatole, végül is az első ritka fogásod is horogra akadt. Rolling Eyes

Nem mintha dicsekedni akarnék bárkinek is, de legalább ha Hinari kinevet - mert hogy ki fog, ebben biztos vagyok - akkor legalább lesz mivel kérkedni mentőövként. Úgy teszek, mintha mi sem történt volna.
- Nincs ma jó fogás, meg már lecsúsztam a jó időszakról Amennyi halat kifogtam már itt, nem is csodálom, ha már a jelenlétemtől berezelnek és elmenekülnek 8)Menj csak vissza, tegyél utoljára szerencsét. Hess-hess! >.> - tessékelem vissza a lányt a saját botjához. Én magam ezután higgadtan elpakolom a felszerelésem, a két újabb fogásomat feltűnésmentesen az inventorymba száműzöm, talán még fütyörészek hozzá. Hehe, úgyis észrevette, hehe. Nem baj, tégy úgy, mintha a legtermészetesebben menne minden, hihi. Elpakolva mindent, zsebre dugott kézzel settenkedek oda Hinarihoz, na most már tényleg, tuti fütyörészek >.<
- Na hogy ityeg? Fogtál valamit, amivel kiengesztelheted Aldot? Rolling Eyes

- No igen, s hogy eközben mit csinál Mr. Fújógép? Duzzog a fa alatt. Amikor a nevét hallja, akkor is látványosan sértődött fejét felemeli. Pedig hallgatózik ám és száját nyaldosva szaglászik, már csak Hinariban bízhat, hogy legalább ő fog valami fogára valót. Elő kell ám készíteni azonban a megszerző hadműveletet, így Aldo erőt vesz magán és feltápászkodik. Odasettenkedik szépen mellém, majd úgy csinál, mintha csak a vizet szemlélné. Pedig lopva ki-ki kukucskál a lábam takarásából. Amint Hinari partra húzza a fogást, Aldo már ugrásra készen, élezett karmokat kivonva várja, hogy lecsaphasson Twisted Evil

by **Hinari** Kedd Dec. 17 2013, 01:04

Anat megjegyzését próbálom figyelmen kívül hagyni, azt a hozzá társított gondolatot meg főképp, hogy talán van is némi igazságtartalma… néha. Nagyritkán. Mondjuk most például nincs, Aldo is felfújja a reakciókat, ám csupán a fejemet ingatva figyelem, majd koncentrálok inkább a fogásra, amit jó lenne nem elszalasztani, ki tudja, mi lapulhat a zsinór másik végén. A kagylót pedig már el is teszem az inventorymba, próbaképpen azért előbb odatartva a macsek felé, de úgy tűnik nem nyeri el a tetszését a szorosan összezárt héj.
- Pedig finom, csak meg kell dolgozni érte – próbálkozok, ám aztán fel is hagyok ezzel, hiszen Anatnak is kapása van, kíváncsian figyelem a nagy horgászbajnokot, amint kifog… egy újabb bakancsot. Majdnem hanyatt vágódok a nevetéstől, olyan hirtelen tör elő belőlem, hogy nemhogy visszatartani, de szolidabbra fogni sem tudom, s ezen a fiú ábrázata sem segít. Hát igen, biztosan elég kényelmetlen lehet a számára, ám én igyekszem nem tetézni ezt, így pár perc után kuncogásba, majd mosolygásba szorítom a jókedvemet, nem akarom én megbántani őt, vagy ilyesmi. De ahogy elnézem, ügyesen próbálkozik kivágni magát a kínos helyzetből, szavai persze egy újabb nevetéshullámot idéznek elő, hiába, ő valahogyan ki tudja belőlem hozni ezt, a természetével és a szerencsétlenkedéseivel. Ami a mostani napot illeti, inkább az utóbbival Rolling Eyes

…
- Megyek is, te meg nézd hogy csinálja egy igazi horgász – felelek, persze magam sem gondolom teljesen komolyan, de azt hiszem egy kis magabiztosság nem árt. Mégha semmi alapja nincs, akkor is… A szemem sarkából nézem csak a macskát, akinek felkeltettük az érdeklődését, ám ha felém néz, tüntetőleg fordulok a botom felé, amit még a kagyló után dobtam be, s aminek úszója újfent mozgolódni kezd – Máris feladod? – jegyzem meg, látva, hogy a fiú mögöttem pakol – Mondjuk ilyen fogások után nem csodálom… - teszem hozzá pajkos éllel a hangomban, s egy ártatlan mosolyt is eresztek Anat felé, s csak utána fordulok oda végleg a horgászbotomhoz. Viszont csak nem akar kifelé jönni a kapás, rendesen húzza befelé, nekem pedig fogalmam sincs, mit is kell ilyenkor csinálni. Eresszem vagy próbáljam visszahúzni, kockáztatva, hogy elveszítem? Ehh, Anattól meg nem kérhetek tanácsot, nem illene a korábbi beszédemhez, így véletlenszerűen huzogatom, egyre közelebb és közelebb a parthoz. A művelet teljes koncentrációt igényel, még gyorsan a képim kitartás-bónuszát is aktiválnom kellett, hogy bírjam levegővel, ám végül sikerült! \o/ Egy szép nagyranőtt keszeg dobálgatja magát a fűben, és már éppen nyúlnék is érte, hogy diadalittasan emeljem fel, amikor egy sötét árny előz meg, és veti rá magát a zsákmányomra.
- Héé, ez az én halam… – kezdek heves ellenkezésbe, ám csakhamar rájövök, hogy erről már lekéstem - …volt – teszem hozzá egy belenyugodott sóhaj kíséretében, s dőlök hátra – Remélem legalább ízlik – mormogom, majd Anat felé fordulok, s egy „hát így jártam” vállvonogatás után elmosolyodom, és megiszom a maradék üdítőmet.

by **Anatole Saito** Vas. Dec. 22 2013, 01:38

Hinari megjegyzéseit hallva csak látványosan forgatom a szemeimet, de eszem ágában sincs visszaszólni. Azt hiszem most bölcsebb, ha hallgatok. Különben is, fecsegtem ma már elég sületlenséget, a továbbiakkal csak magam alatt vágnám a fát. Hadd érezze egy kicsit nyeregben magát a szőkeség, elvégre a mai nap az övé ^^ Amíg Hi a horgára akadt mobbal küzd, addig Aldo szép csendben mellém settenkedik. Észreveszem ám a közeledését, de nem tulajdonítok neki jelentőséget egészen addig, amíg nem látom rajta, hogy kezd besózva lenni. A tipikus ficergés-mocorgás, amikor toporog a hátsó lábaival és bizsereg a feneke, amikor bármelyik pillanatban kilőhet és wamm, már rá is rabol a prédára. Szemmel végigkövetem az egészet, szólhatnék Hinarinak, de miért tenném? :roll:Egy kis móka a sértett a nagyságos úrnak is, főleg ha már úgy végigsértette az imént a lány.
Hinari Aldohoz intézett kérdésére önelégült fejet vág a macska, majd megtoldja némi morgással is, szájában a halacskával. Ez bizony már az övé és nem ad ám belőle senkinek. Hal, a kedvence \o/ Bármikor, bárhol, bármennyit képes elpusztítani belőle. Nem is értem hova fér belé ennyi kaja O.o Biztos egy tömörítőprogram rejtezik a bélpoklos bendőjében...
Közben az én figyelmemet teljesen más ragadja meg. Gyorsan lehívom a menümet és kikeresem a horgászteljesítmények listáját. Ahham, jól sejtettem. Egy közönséges teknős elkapása is jelentős exp szerzéshez juttathat, ráadásul állítólag kiváló az íze is. Arról már nem is beszélve, hogy Aldo most teletömi a bendőjét Hinari halával és nem fog rárabolni a teknősre - már csak a páncélja miatt is túl sok energiát emésztene fel a hús megszerzése. Ezt a kilesett teknőcöt pedig én most szépen mindjárt le is vadászom! \o/ Mielőtt becsuknám a menümet, egy merítőhálót hívok elő. Ha már másra nem tudtam használni ma, akkor legalább most legyen segítségemre. Hinarihoz fordulok, majd számhoz érintve mutatóujjammal csak annyit motyogok neki, hogy "sss" és elkezdek lopakodni a zsákmány felé. Na most ez lopakodás jártasság nélkül aligha megy, így akrobatikámmal igyekszem kompenzálni a hiányosságaimat.Aztán amikor észrevesz a mob, akkor jöhet a spirnt és az újabb vízbe gázolás, de a végeredmény siker \o/ A teknős szépen belegabalyodik a hálóba és a saját buzgó menekülésének áldozata lesz. - Na itt a falnivaló, szőkeség! Ez ám a kuriózum ebéd, ki ne hagyd! A vendégem vagy Csak van egy icike-picike bökkenő... Van főzés jártasságod? O.o

by **Hinari** Hétf. Dec. 23 2013, 20:28

Ez a macska nemhogy cseles, de még szemtelen is, képes válaszolni a mormogásomra, méghozzá a legkisebb lelkiismeret-furdalás nélkül. A fejemet ingattam, Anat jól elkényeztette, s habár egy hétig én is hozzájárultam ehhez, azért nem kéne az év minden napjában kiszolgálni a fújógépet, még a végén azt hiszi, hogy az övé a világ. Ahogyan az övé is volt. Sóhajtottam, s én is eltettem a horgászbotot, hogy aztán zavartan hívtam elő újra, és adjam oda a fiúnak, hiszen az övé, a mozdulat már olyannyira reflexből ment, hogy eszembe sem jutott, hogy nem az én inventorymban van a helye. Közben azért leguggoltam a macskához is, ám mielőtt szólhattam volna hozzá, Anat pisszegett, és egy békésen úszkáló teknős felé kezdett el lopakodni. Elég hangosan, ami ezt illeti, bizonyosan nem volt meg a jártassága, ellentétben velem, aki a gondolatra huncut mosollyal állt föl, és indult a fiú után.
- Mi a gond? – kérdeztem tőle, bekapcsolva a második szintű Lopakodást, majd egyszerűen elsétáltam mellette, könnyedén, mint akinek semmi erőfeszítésébe nem kerül halkan járni, kuncogtam is, elnézve a fiú ügyetlenkedését. A lényeg azonban az eredmény volt, a hálóban egy teknős kapálódzott bőszen, ám amikor Anat belecsobbant a vízbe, én kiszúrtam egy Kecskebékát, aki ijedten ugrott odébb, és fúrta bele magát az iszapba egy sekélyebb, partközeli részen. Nem vett észre engem, nem is tehette volna, így odaosontam, a tenyeremet lassan mozdítottam feléje, követve a széljárást, így gyakorlatilag rendkívül egyszerűen el tudtam kapni, mégcsak megmozdulni sem tudott, mielőtt ujjaim ráhurkolódtak volna. Nem fogtam túl erősen, nehogy lecsökkenjen a hp-ja, ám ahhoz azért elég biztosan tartottam, hogy ne tudjon kiszökni. Így sétáltam oda a többiekhez, kezemben a békával, s figyeltem a teknőst, majd figyeltem Anatot is, ki elégedetten mutogatta a zsákmányát.
- Van bizony, igaz kimaxolva még nincs, de az nem is kell ezekhez – feleltem mosolyogva, s tartottam feléje a kétéltűt - Mit szólsz egy teknősleveshez, második fogásnak békacombbal?

by **Noxy** Vas. Márc. 02 2014, 14:11

Judy & Nio

Ez a nap nem kezdődött túl jól, legalábbis úgy láttam, hogy az emberek én körülöttem nagyon furcsán kezdenek viselkedni. Talán történik, vagyis történt itt valami nagyon furcsa vagy rossz dolog. Jómagam is aggódni kezdtem, sőt, már-már attól féltem, hogy talán az én céhem is belekeveredik valamibe, amiből talán nagy nehezen tudnánk kimászni. Még csak alakulóban vagyunk, és már a céhházunk is megvan egy csinos és takaros erdőszéli területen, attól függetlenül is van egy sejtésem, hogy nagy kavarások fognak kezdődni igazán. Nem szeretném, ha az alattam álló alig maroknyi létszámú testvéreimmel történne valami. Ha megtörténne a legrosszabb, csak is magamat okolnám érte.
Szerintem köze van a Crazy Cementeryhez, amiről még Árny C.-től hallottam először. A kémeim jelentették, hogy állítólag Darkness is csatlakozott hozzájuk talán abból a célból, hogy felerősödhessen és bosszút álljon rajtam "sok lúd disznót győz" jelleggel. Enyhe vigasz, hogy újabb titkos információk szerint nincsenenek túl sokan annél a titokzatos vörös céhnél, aminek a vezérének kilétéről még így sem tudunk semmit. Ki lehetsz te, CC vezér? Hol jársz? Mit teszel most? És miért teszed? Más vörösök jutalomért való meggyilkolása is bűn. És az is bűnös, aki lefizeti a gyilkost.
Azt hiszem, most a legjobb lesz kikapcsolódnom. Vadászat és halászt. Az kell most nekem. Egyedül könnyebb, de sokkal nyugtatóbb lenne, ha valakinek a társaságával tenném, hogy kiépíthessem a kapcsolataimat. Eszembe jutott egy ember, akivel párszor már együtt voltunk küldetéseken, de még így sem ismertem igazán egy-két rossz szokását leszámítva. Szeretném őt jobban megismerni egy átlagos, baráti szafarizás mellett olyan szinten, ahol még a kezdők is próbára tehetik tudásukat. Ha nem jönne, akkor egyedül leszek kénytelen elindulni a vadászatra.

Kedves Nio!
Ha van kedved, akkor a mai nap folyamán találkozzunk a tízes szint szafarijában patakparton egy közös baráti vadászatra.
Judy

Ahogy ezzel a rövidke üzenettel kész voltam, elküldtem Nionak, aztán elmentem a megbeszélt találkahelyre. Ha netán úgy döntene, hogy nem jön, akkor egyedül leszek kénytelen elindulni. Ha jön, addig elkezdek horgászni egyet, hátha kifogok valami szépet.

by **Nio** Hétf. Márc. 03 2014, 13:21

Judy

Számomra éppen ugyanolyan átlagos volt ez a reggel is, mint az összes eddigi itt töltött reggelem. Felkeltem, reggeliztem, kimentem a fogadóból "majd csak lesz valahogy", elvégre olyan még nem volt, hogy semmit sem csináltam egyik nap sem. Jó nem minden nap megyek küldetésre, és nem is minden nap edzem, de az fix hogy ebben a virtuális világban mostanában nem volt olyan napom, hogy unatkoztam volna. Ezzel a lendülettel az általam ismert egyetlen cukrászda felém vettem utamat, melyet bár Yuichi mutatott meg, mégis... szerettem oda járni, és az utóbbi időbe törzsvendég is lettem, szinte minden napomat ott kezdem. Viszont ma nem jutottam odáig el.
Egyik lépésnél furcsa dolgot veszek észre. Levél? Valaki levelet küldött nekem. Áh, biztos valami rendszerüzenet... bár olyat sem kaptam még egyszer sem... de akkor ki lehet az? Álltam meg és kezdtem el olvasni. Judy Noxia? Valaki rémlik... bár nem volt alkalmunk jobban megismerkedni, és azt hiszem egyszer meg is bántottam... Okés! Irány a Szafari! Tehát a mai program is meg van. Azt hiszem a sütit ma kihagyom, még meg is kell találni a helyszínt. Fordultam sarkon és indultam keresni a helyszínt, amit a 10. szinten találtam meg.
Sajnos a 3. szintnél feljebb még nem voltam, így kicsit volt bennem némi félelem. De mindent el kell egyszer kezdeni. Nem lebzselhetek a Kezdetek Városában örökké. És egyébként is, azt hallottam, most hogy kérdezősködtem, hogy nem olyan veszélyes ez a helyszín. A horgászást egyébként is ki szeretném már próbálni. E gondolatokkal indultam el a Szafarira.
Nem utaztam olyan sokat, de végül célt értem. Judy meg már ott is volt. Ami azt illeti nem tudtam és fogalmam sincs hogy miért hívott, de jól esett egy ismerős arccal eltölteni szabadidőm.
-Hello!- intettem neki már messziről.- Régóta vársz?

by **Noxy** Szer. Márc. 05 2014, 11:46

Judy & Nio

Kifogtam egy szép kis korallt. Jól fog mutatni a gyűjteményben, az biztos. Úgyis kellett már valami szép tárgy is megannyi "közönséges" trófea mellé (tiszteletem a kivételnek, azaz a hiúznak, amit még Yuichival folytatott vadászat idején befogtam). Nem volt egy hosszú horgászat, hamar jött ez a zsákmány. Mégis eltettem végül a horgászfelszerelésemet, mert már bármikor megérkezhet Nio, ha jön. Lassan letelik ez a kis várakozási idő. Ha nem jön, hát nem jön, akkor egyedül fogok elmenni további zsákmányokat gyűjtögetni.
Végül Nio csak megérkezett. Szokásos megjelenéssel. Ami azt illeti, ez nagyon nem az a típikus vadászos-halászos öltözék a páncélviselet alatt. Egy erdőbe készülünk, ahol rejtőzködéssel kell elkapnunk a vadakat vagy a halakat, főleg úgy, hogy nekem nincs rejtőzködés jártasságom, és már a Beolvadásra se számíthatok, amióta Fehér Főnixé váltam. Kis meglepetés, hogy ezek szerint Nio nem éppenséggel rendelkezik valami nagy vadászati vagy halászati jártassággal, de mivel úgyis sok a tapasztaaltlan mostanság, így egyáltalán nem zavart. Úgyis csináljuk ezt, és majd belejön szépen a mesterségbe.
- Szervusz, Nio! - köszöntöttem. - Hát... végül is egy jó ideje, de nem baj igazából, addig fejleszthettem a horgászásomon.
Ismét végignéztem Nion, és úgy gondoltam, nem ártana először tisztázni néhány dolgot a vadászattal vagy a horgászattal kapcsolatban, hogy ne érhessen minket baj.
- Ha jól sejtem, nincs nagy tapasztalatod a vadászatban, a horgászás csak mellékes, azt mindenki tudja. Nos, tulajdonképpen nem egy nagy ördöngösség, olyan, mint amikor egy küldetésen harcolsz, csak könnyebb... és nehezebb, de az is attól függ, hogy milyen mobbal állsz szemben. Azért érdemes vadászni, mert így nemcsak az ellenség becserkészését gyakorlod, hanem még ingyen juthatsz kisebb nagyobb mennyiségű ételhez, mint a városban, ahol sokat kell fizetned kicsi adagokért. De pont azért is jó, hogy a vadászat mellé fejlődjön a horgászat és a főzés is. Van valami kérdésed ezzel kapcsolatban, mielőtt elmondanám, hogy gondoltam a közös programot és miből állna a vadászat?

by **Nio** Szer. Márc. 05 2014, 21:51

Judy

Judy elmondása szerint már egy jó ideje várt rám, ami talán kicsikét zavarba ejtő... Bár nem emlékszem, hogy megadott volna pontos időt. De a lényeg, ahogy tudtam jöttem, még a süti is kimaradt az életemből, ami nem is olyan lényeges, csak az utóbbi időbe már megszokottá vált. Ennyi az egész. De most itt vagyok, és ez a fontos!
-Ilyen másodlagos jártasságot nemigen fejlesztettem még. Csak megtanultam, de sajnos odáig nem jutottam el, hogy el is kezdjem fejleszteni vagy használni- kezdtem válaszolni kicsit elgondolkodva. Jóformán nem is foglalkoztam még ezekkel. Viszont már az elsődleges jártasságaimat is illő lenne fejleszteni. 10-es szinten már fejlődni kéne.- Nem is tudtam eddig tulajdonképpen, hogy pontosan hol is lehet. Csak hallottam ezt-azt...- itt ezen a ponton megálltam és elgondolkodtam. Kérdésem? Mint a tenger, elvégre még soha nem halásztam, vadásztam vagy főztem. Nem is tudom milyenek vannak még. Lényeg, hogy sem itt, sem másutt nem használtam még azokat. Már csak az a baj, hogy nem tudom hol is kezdhetném, vagy hogy mit is kérdezzek vagy hogy pontosan hogyan. Hiszen a létezésén kívül nem tudok róla jóformán semmit sem. Még alapom sincs, mert a SAO előtt nem játszottam még hasonló játékkal sem, ami némiképpen probléma ez ügyben.- Induljunk és vezess, rád bízom magam!- mondtam ki végül és hajoltam meg egy csöppet. Nem tudom hol kezdjem, de talán nem is akkora baj. Viszont az tuti, hogy majd menet közben Judy majd elmondja mind azt amit tudnom kell a vadászatról. Biztos vagyok benne, hogy Ő már tud egy-két dolgot ezekről.- Hol kezdjük? -kérdeztem érdeklődve és egy széles mosollyal. Az utóbbi pár napba kezdek végre visszatérni régi önmagamhoz.

by **Noxy** Hétf. Márc. 10 2014, 18:01

Judy & Nio

- Akkor ideje, hogy fejleszd, jól jön majd neked - mondtam a lánynak. - Erre is muszáj építeni, mert a SAO-s élet nem csak gyakorlásból és kisgyermekeknek való könnyű küldetésekből áll, ami körül forogsz mindig. Nem csak a tízes szinten lehet vadászni, még a kezdetek erdejében is simán űzheted a jártasságot, de akár a főtéren is horgászhatsz. Én egyszer csináltam azt, és egészen jól éreztem magam, csak kár, hogy nagy volt ott a zsivaj... végül is megérte.
Mikor mondta Nio, hogy menjünk, intettem az ösvény felé, ami az erdőbe vezetett, bár párhuzamban állt végig a patakkal. Hát igen, nincs ennél megfelelőbb hely arra, hogy vadásszunk és halásszunk is egyszerre. Elindultunk befelé az erdőbe, és Nio rögtön megkérdezte, hogy hol kezdjük. Ejj, ez egy buta kérdés volt. Természetesen itt az erdőben csináljuk. Ja igen... most jut eszembe, hogy talán más értelemben is kérdezte, úgyhogy jó, hogy eszembe jutott ez a lehetőség, mielőtt mondtam volna neki egy nagy butaságot.
- Horgászni majd estefelé fogunk, akkor jönnek elő a nagyobb és finomabb halak, bár ekkor jönnek a nagyobb vadak is, bár most nekünk elég a nappali állatkák is, nem leszünk tovább másfél napnál az erdőben. A vadászat általában pár napot vesz igénybe, de mivel nagyon sokáig nem tudok ráérni, így csak egy kis bemelegítőt kaphatsz abból, amiben én szoktam járni, mikor trófeákat megyek gyűjteni. Ha vadászni mész, akkor érdemes használnod az ilyen jártasságokat is, mint az észlelés, látás vagy a hallás. Ez a három leghasznosabb képesség ehhez a tevékenységhez, hogy megkönnyítsd a velük az esélyeidet egy vad elejtéséhez. Az én lopakodásommal és észlelésemmel, könnyű dolgom volt mindig is, bár azokat ideje lesz fejlesztenem egy kicsit... ja igen, tényleg! - fordulok meg Nio felé. - Mondd csak, milyen elsődleges jártasságaid vannak? Tudnom kell, mert akkor így könnyebben kitervelhetjük a vad becserkészésének módszerét.

by **Nio** Pént. Márc. 14 2014, 12:39

Ezek után Judy röviden bevezetett a vadászat halászat alapjaiba... pontosabban bevezetett a mai nap programjába, miközben elindultunk keresni valami célpontot.
Elsőre talán sok ez az infó mennyiség, de valahol el kell kezdeni a tanulást. Bár mondott olyat is ami nem a mai naphoz köthető és nem is igaz... csak egy küldetésem volt, ami gyerekjáték volt. A többi egészem más. Az egy dolog, hogy mostanában lustálkodom. Mindenesetre ezt nem említettem meg. Nem tartottam fontosnak, elvégre nem azért vagyok itt, hogy vitatkozzunk, hanem hogy vadásszunk és horgásszunk. Ez valahogy jobban hangzik a vitatkozásnál...
-Sajnos a felsoroltak közül egyiket sem szereztem be- mondtam végül enyhe vörösséggel, mikor végére ért és kérdezett. -Mikor választottam a jártasságokat valahogy nem számoltam azzal, hogy én egyszer majd vadászni fogok. A harcokhoz kerestem a megfelelőeket. Bár az is igaz, hogy még egyet vagy kettőt megtanulhatok, vagy hogy is mondják. A Keresésem, a 2. szinten és az Akrobatikát választottam még. De ha jól sejtem egyik sem jó ezekhez- válaszoltam kicsit halkabban, valahogy cikinek éreztem, hogy nem voltam jobban előrelátóbb.
Igaz, hogy nemcsak a küldikkel kell foglalkozni, meg a szintek átugrásával, de az is igaz, hogy még nincsen sok tapasztalatom ebben a játékban sem az egyéb lehetőségek terén, ezeket a területeket egyenlőre csak felfedezem... ideje tényleg kezdenem magammal valamit.
-Ha legközelebb vadászunk addigra fejlesztek magamon. Addigra már reméljük belejövök!- határoztam el végül magamat. Sok dolog van ebben a világban amit nem ismerek, de kell ahhoz hogy valamennyire élvezzem az itt töltött napokat. De ez a mai nap jó lesz egy kis kikapcsolódásnak. Nem bántam meg hogy eljöttem.

by **Noxy** Hétf. Márc. 17 2014, 19:27

Judy & Nio

- Ez a beszéd, Nio - bólintottam elégedetten. - Hát akkor menjünk is, vár ránk egy csomó préda az erdőben és a vízben.
Azzal el is indultam. Illetve indultunk, csak Nio tartsa velem a lépést, mielőtt megint lemarad, mint szokása egy jó párszor. Első pár méternél semmilyen lény nem volt a közelben, így csak komótos séta vette kezdetét.
Nem is tudom, hogy azok után miről kéne csak úgy most beszélgetnem Nioval, hogy alig két küldetésen voltunk együtt, és ráadásul egy közös kötött össze minket igazán: Yuichi. Eddig alig volt köztünk valami téma ezeket mind leszámítva. Na de hol kezdjem? Mutatkozzak be rendesen? Már tudjuk egymás "felhasználói" nevét. Igazi nevemmel meg nem mutatkozom meg. Akkor kérdezzem meg, hol lakik?
Az idő alatt megvakartam a fejemet nem egyszer. Először csak nagy ritkán volt. Majd időnként. Aztán egyre inkább folyamatosan jött az átkozott viszketés. Mi a fenéért viszket így a hajam? Te jó ég, korpás lett a hajam, lassan meg kell mosnom a hajam... na ne... várjunk csak egy kicsit. Hiszen itt a SAO világában nem lehet korpás a hajunk, mert azt szerencsére nem állították be.
Na de azért valami miatt csak viszket a fejem. Csak nem... ó egek, tetves a hajam? De nem... ez sem lehet logikus egy virtuális valóságban, hacsak nem tették be a tetveket is mobokként. Valamit tennem kell a viszketés ellen, de nem akarom lejáratni magam Nio előtt, úgyhogy gondosan elő kell készítenem a valódi mesterkedésem álcázását. Még szerencse, hogy pont patak mellett sétálunk.
Odamentem a patak széli kövekhez, hogy ráállva felmérjem a terepet. Nos, ez valóban igaz volt, de ezzel így eltusolom a gyanút. Közben megvakartam a fejem.
Aztán egy megtetetett elcsúszás, és placcs, bele a patakba!
- Jajj! - lubickoltam a vízben. - Hoppá...! Elcsúsztam!
Valóban tetvek voltak a hajamban. Ahogy a vízbe vetettem magam, ezek az aprónyi kis férgek sikítva sodródtak ki a hajzuhatagomból, és ahogy vitte őket az ár, elpixeleződtek. Ám de ahogy beleestem a vízbe, véletlenül a kezeim közé kaptam a víz alatt első közös zsákmányunkat, ami egy... halszálka.

/Fogtam egy halszálkát/

by **Nio** Pént. Márc. 21 2014, 14:23

Judy

A séta igencsak csendesnek bizonyult. A rövid tájékoztató és lecke után egy szó sem hangzott el. Persze, ha beszélgetnénk akkor talán el is ijesztenénk a vadakat, már ha vannak erre egyáltalán, és nem vadászta még őket senki se le... Viszont az is igaz, hogy így kicsit unalmas volt az út... De ugyanakkor valószínűleg egy vadászaton érdemes figyelni... Oh, te jó isten! Valahogy nem tudom hová tenni a helyzetet. Ráztam meg fejem Judy mögött igyekezve tartani tempóját és a gondolkodásom közben. Mikor viszont végképp nem tudtam mit kitalálni ihletet kerestem.
Először körbe néztem a terepet, hátha hamarabb meglátok valami vadat, és elleshetem Judy technikáját. De semmi. Ezt követően Judyra néztem, akinek valami gondja akadt a fejével. Nem szóltam semmit, csak csodálkozva néztem a lányt hátulról. Elképzelésem sem volt miért vakaródzik. Talán Ő sem tudja, hogy most merre, hogy beszélgessünk vagy mi legyen. Vagy talán kicsit mérges, hogy nincsenek erre vadak? Majd vissza spannolodnak, csak kicsit várni kell. Mosolyodtam el, és éppen szólni akartam mikor Judy megelőzött... pontosabban belepottyant a folyóba, ami éppen mellettünk csordogált.
-Úgy nézem mégis csak a horgászat lesz az első a listán- dobtam le magamat egy enyhe mosollyal a folyópartra. Nem akartam nagyon nevetni vagy túlságosan illetlen lenni, sajnos még nem ismerem annyira, ezért nem is akarom megsérteni sem... megint, mint azon a küldin. Ráadásul a hibáimon kívül a jobbik felemet is meg akarom mutatni neki. Bár első benyomást csak egyszer tehet az ember, de hátha tudok javítani ezen, és a jobbik Nio is előkerül a mai napon.

by **Noxy** Csüt. Márc. 27 2014, 17:37

/Mivel közös vadászat, a kifogott halszálka a te zsákmányod is. :)Csinálj majd egy gyűjteményes topicot magadnak, és oda majd feljegyzetelsz minden kifogott vagy levadászott példányt. Smile

/

Judy & Nio

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, kedves követői a történetemnek, de mintha Nio nagyon azt figyelte volna, mit csinálok. Pedig nagyon jól álcáztam az igazi szándékomat. De legalább a tetvek eltűntek a hajamból, és már nem is viszket a fejem.
Kiszálltam a vízből és addigra lepergett rólam pixelekbe az összes vízcsepp, ami még rólam csöpögött. Nagy szerencse, hogy itt az MMORPG játékban nem maradunk nagyon ázottak, rögtön megszáradunk, ahogy kijövünk a vízből. Milyen érdekes, hogy a World of Warcraftban a karakterek sose áznak el. Ámbátor a SAO egy nagyon élethű játék, csak vér, fájdalomérzet és ázottság nélkül.
Legalább az első zsákmány megvan. Kivettem az inventorymból és megmutattam Nionak.
- Első zsákmányunk... bár nem túl sok - mondtam, aztán eltettem a halszálkát. - A te inventorydban is ott van már a szálka, hiszen együtt vadászunk jelenleg, szóval közös zsákmány. Szerintem mégis jobb ötlet, ha előbb horgászunk. Végül is estefelé jönnek velő a nagyobb vadak az erdőben. Azokkal meg bizony kell ám vigyázni. Ja, még nem is mondtam... a vadászatnál és halászatnál itt úgy van, hogy elég csak megérinteni a prédát, és máris megvan. De azért mi a tapasztaltabb vadászok jobban szeretjük a kihívásokat, és inkább valós küzdelmet csinálunk belőlük. Így vadásztunk Yuichival is például...
Itt rögtön elharaptam a mondatot. Nem kellett volna megemlítenem a hűtlen embert, aki már csak a barátom lehet, semmi több. Rögtön a jelenlegi témára váltottam, mielőtt bekövetkezne valami kellemetlenség a név hallatán és megemlítésén.
- No, akkor horgásszunk!
Azzal elővettem a horgászbotomat, mégsem kezdtem el rögtön horgászni. Ránéztem először a horgászbotomra, majd ránéztem Niora. Ha a lány meg szeretne tanulni vadászni vagy horgászni mindenképpen, akkor sokkal nagyobb segítségre szorulhat, mint most. Én meg úgyis itt vagyok, hogy élvezzem kedvenc hobbimat és segítsek másoknak, amiben lehetséges (hehe, igen, igen, ez az én céhes kötelességem).
- Horgásztál már a valóságban is? Szívesen megmutathatom neked, hogy kell, ha nem tudsz.

by **Nio** Pént. Márc. 28 2014, 13:30

Judy

Mint kiderült a mai napért már tuti megérte, hogy inkább ide jöttem nem pedig máshova, ahol csak kevéske kis pénzem költöm el. Bár még csak egy halszálkát fogtunk Judy esésének hála, de még csak most kezdődött a nap. Időnk mint a tenger.
Miután kikászálódott a lány a folyóból újabb tájékoztatót tartott a mai nappal kapcsolatban, ami már a nap gyakorlatias részéhez közeledett. Bár a tájékoztató végét elharapta. Yuichi került szóba hirtelen. Ezek szerint még mindig tartja vele a kapcsolatot. Én már eléggé régen találkoztam vele. Szerintem messze elkerül, nehogy miattam összevesszen barátnőjével, vagy ki tudja miért. Különösebben nem akartam foglalkozni azzal az emberrel, bár valahogy sejtettem, hogy ma előkerül neve mikor megkaptam azt a levelet Judytól.
Különösebben nem tulajdonítottam nagy jelentőséget neki, így én is visszatértem eredeti célunkhoz. Ezért inkább megnéztem hogy tényleg ott van e a zsákmány, ahol mondta és tényleg ott volt. Szinte teljesen egyedül ott árválkodott szinte teljesen üres inventorydba.
-Nagyon régen horgásztam otthon- néztem fel rá.- Sajnos kötelező családi program volt, így nem úszhattam meg. Bár akkor annyira nem érdekelt- álltam fel és poroltam le magamról a rám ragadt fűszálakat, melyek egyből el is illantak.- Az elméletet már ismerem. Csak azt nem tudom, hogy hogy megy ez az ilyen játékokban. Ahogy elnézem nem puszta kézzel akarsz vadászni rájuk- emeltem tekintetem botjára és vigyorodtam el. Bár talán kicsit gonosz volt tőlem ez a megjegyzés, de valahogy kiszaladt.- Hát,- váltottam érdeklődő arckifejezésre és figyeltem Judy minden mozdulatát- lássuk a Mestert! -mosolyogtam rá, de ez alkalommal nem gonosz vigyor volt, hanme barátságos mosolyom legszebbik fele. Nem akarom, hogy Yuichi tönkretegye a napom úgy hogy nincs is a közelbe... feltehetőleg.

by **Noxy** Szomb. Május 03 2014, 22:57

Nio elmondta, hogy régebben kötelező horgászatokra járt a családjával, így valamennyire ért is hozzá, csak azt nem tudja, hogy a játékba ez hogy működik. Megjegyzésére, hogy nem szeretnék-e puszta kézzel halászni a halakra, elmosolyodtam.
- Néha elég hasznos kézzel is, vagy akár egy szépen kiélezett bottal, ahogy az ősemberek csinálták korábban. A játékbeli horgászás nem különbözik a valóstól. Itt is csak leülsz a horgászbottal, várakozol, aztán majd lesz kapás. Ccsak annyiban különbözik a valóstól, hogy itt akár véletlenül tényleg kifoghatsz egy bálnát akár egy szem horgászbottal is.
Elővettem a horgászbotomat, majd egy lendülettel bedobtam a csalit a patakba. Aztán leültem a kibukkanó sziklára. Amíg nincs kapás, addig elővettem egy kis elemózsiát az inventorymból. Burgonyaszirom volt, de legalább nagy adag arra az esetre, ha nem sikerülne elég kaját fogni. Megkínáltam belőle Niot is, és ha kért, addig tartottam felé a zacskót, amíg vett valamennyit, majd letettem mellém.
- Majd talán előbb vagy utóbb jönni fog valami kapás a csalira. Elméletileg van nálam egy másik horgászbot, ha nálad nincsen. Az enyém mellé kaptam ajándékba egyet fizet kettő kap akcióval a piacon. Tartaléknak jó, de annak van rá nagyobb szüksége, akinek nincsen horgászbotja.
Ha Nionak nincs még horgászbotja, akkor előkerítem az inventorym mélyéről a másik horgászbotot és neki adom azzal a mondattal, hogy nekem úgysem kell, mikor nekem itt a másik, ami eddig sem okozott nekem egyetlen csalódást sem. Elkezdtem azon gondolkozni, hogy milyen kérdést tegyek fel, vagy hozzak fel valami érdekes témát, csakhogy a horgászat ne legyen annyira unalmas. Egy dolog, ha egyedül horgászik valaki csendben, de ha baráti társaságban teszi, sokkal jobban telne a halra várakozási idő.
- Mondd csak! Nem igazán látszik rajtad, de hány éves vagy, ha szabad kérdeznem?

by **Nio** Kedd Május 06 2014, 14:47

Judy

Az előbbi eseménynek és azt azt követő megjegyzésnek hála, a hangulat már meg lett alapozva igazán jó irányba. Ami azt jelenti, hogy nem lesz a mai nap egy unalmas horgászással eltöltött nap, mint emlékeimben a családommal. Bár találni kéne valami jó kis beszélgetési témát, amit jól ki lehet beszélni és hihetetlenül sokáig is, hogy ne unatkozzunk.
Gondolatmenetem bár csak pár pillanatig élt, mégis valahogy hosszabb időnek tűnt… ebből Judy és a nasijya zökkentett vissza. Bár nem maradtam le egyetlen szaváról se. Szép is lett volna, ha bálnát fogtunk volna ki a családdal egy egyszerű mesterséges tóból. Még a kocsira sem fért volna rá. Abszurd gondolat…
-Köszönöm- vettem a kínált rágcsából, majd a felesleges botját is. Kicsit zavaró volt az a tény, hogy én nem gondolok az ilyesmikre, de legközelebb meghívom valamire. Esetleg abba a cukrászdába valamilyen sütire, ahova reggelente járok szórni kevéske aranyamat. –Igazán köszönöm. Igazából azt sem tudom, hogy hol lehet ilyesmit venni, sajna kicsit figyelmetlen vagyok, és nem ismerem még a lehetőségeket- jegyeztem meg zavartan és már majdnem suttogva, kész szerencsétlenség vagyok. Viszont bár kicsit hülyén éreztem magamat, de felálltam, leporoltam magamat, majd mentem beljebb egy Judyhoz közelebbi szikláig, mely kissé közelebb volt a parthoz, mint a mélyebb vizekhez. Az ilyen erdei vizekhez nem fűznek kellemes emlékek, így nem is mertem beljebb merészkedni. Még különben is kezdő vagyok.
Miután elhelyezkedtem, pontosabban felvettem egy kényelmesebbnek elmondható pózt a sziklán ülve és végre beledobtam a vízbe a botnak erre alkalmas végét, ahogyan Judy, először azon tanakodtam, hogy megkérdezem, hogy vajon el lehet ijeszteni a SAO-ban is a halakat, de kérdésével Ő megelőzött.
-Hány éves vagyok?- kérdeztem vissza. Nem tudom, hogy honnan jött kérdése, de válaszoltam.- Jelenleg talán még 20, de az is lehet, hogy már 21. Nem tudom, hogy hogy múlnak a valóságban a napok…- kezdtem el elmélkedni. Tényleg lövésem sincs, hogy most milyen dátumot írnak a valóságban.- És te?- ébredtem fel és szegeztem rá tekintetem érdeklődve.

by **Shukaku** Szomb. Május 10 2014, 19:49

/Pecázás Atoruval/

-Te Shu!
-Igen Timidus?
-Akkor is fogunk horgászni, ha már elérted a mester szintet.
-Persze. A halat akkor is szeretni fogom te is meg én is… meg a céhházban is örülnek neki, ha kerül a tényárra.
-Az jó.
-Miért gondoltad, hogy csak addig vinném?
-Nem tudom. Picit hallgatóztam a városban és két fiú beszélt a kimaxolásról.
-Kimaxolásról?
-Igen. Azt mondták, hogy grindelnek egy csomót és akkor kimaxolják az összes skilljüket. Pontosan ezt.
-Ahamm…
-Te tudod, hogy ez mit jelent? A kimaxolást még értettem, mert elmondták utána, de a többi…
-Azt jelenti, hogy gyenge ellenfelek ellen harcolnak, de abból sokat győznek le, és így húzzák fel a szintjeiket. Vagy… ha a skillekről beszéltek, akkor valószínűleg egész nap főznek vagy lovagolnak vagy kertészkednek vagy a bűvészkedést gyakorolják…
-Hmm… az egész napos vadászat még nem is lehet rossz, de egész nap horgászni… az nagyon unalmas lehet.
-Hát… úgy látszik nekik sok idejük volt. De azt azért tudod, hogy én nem a szintek miatt gyakorlok, ugye?
-Persze. Csak gondoltam megkérdezem. Ez a grindelés amúgy is rettentő unalmasan hangzik és nem is engedném.
-Nem engednéd?
-Nem. Nem lehet csak egyvalamit csinálni egész nap, mert akkor az a többi képesség rovására megy. Mintha csak a sebességedre építenél. Persze… láttam olyan harcosokat, akik arra építettek, hogy egy erőset tudtak ütni, vagy sokszor picit, vagy éppen támogatók voltak egy csapatban… de ők csapat nélkül semmit nem érnének. Olyan lenne mintha te akarnál nélkülem harcolni.
-Hát igen. Tényleg hatalmas butaság lenne.
-Most meg fogsz sértődni?
-Nem.
-Akkor jó. Nem lehetne valahogy kevésbé unalmassá tenni ezeket a dolgokat?
-Mire gondolsz?
-Versenyre. Mint a szafarin a vadászverseny. Kellene keresnünk valakit és tarthatnánk horgászversenyt.
-Miért akarsz mindig versenyezni?
-Azért, hogy ne unatkozzak.
-Hát… oké… ha jön valaki és esetleg szeretne versenyezni akkor felőlem versenyezhetsz vele. De lehetőleg ne ezzel kezd az ismerkedést.
-Rendben.
Ez idő alatt el is érték a patak partját, Shu bedobta a pecabotot és elkezdett horgászni, míg Timidus a magasból kémlelte, mikor érkezik meg az első legyőzendő ellenfele.

by **Atoru** Szomb. Május 10 2014, 20:19

/Pecatúra Shukakuval és Timidus-szal/

Érdeklődve indultam el a tízes szint felé. Kezemben egy jó kis pecabot, hiszen azért is megyek, hogy kicsit horgásszak. És hogy miért? Ennek két oka is van. Az első, hogy szeretném fejleszteni a képességem, mert akkor majd a végén nagyobb halakat is majd kifoghatok, amikből fincsi ételt tudok majd készíteni. :9 A másik pedig az, hogy Chifu elküldött… De ez most mellékes, az a fő, hogy elmegyek, fogok valami nagyobbacska példányt - már ha fogok – és meg tudom enni. Persze nem nyersen fogom, hanem főzök majd, hiszen azt is fejlesztenem kell még… Több időt kéne az ilyesmikre fordítanom, mint az állandó farmolásra, és a küldikre. De majd most, most fejleszteni fogom őket ezerrel. Csak addig a szintig azért nem akarok elmenni, hogy egész nap ezt csináljam, meg ahhoz türelmem sem lenne, még akkor sem, ha Chifu kéri… Khm, szóval már a tízedik szinten voltam, és indultam is a patak felé, mikor egy ismerősnek tűnő valamit véltem felfedezni az égen. Egy madár? Egy repülő? Nem, ez egy sárkány! És csak egy idomárt ismertem, akinek sárkánya volt. Habár lehetett több is, de bíztam a szerencsémben. Mikor odaértem a patak partjára, rájöttem, hogy jól gondoltam. Shukaku ült ott, és ő is pecázott.
- Szia Shukaku! – üdvözöltem. – És szia Timidus! – integettem a sárkánynak. - Nem baj, hogyha én is csatlakozok? - Kérdeztem, és letelepedtem mellé. Már a Téglás játék óta nem láttam a kicsi lányt. Persze nem sokat változott, de történhettek vele dolgok. Közben bedobtam a pecámat, és vártam, hogy majd jöjjön a kapás. Majd eszembe jutott valami.
- Mondd, Shukaku, te sokat szoktál pecázni? – kérdezem. Kíváncsi voltam néhány dologra ezzel kapcsolatban. De azt remélem visszakérdezni nem fog, mert akkor kicsit kínosan fogom érezni magam, viszont még az se lenne nagy gond. A fő, hogy ismerőssel találkoztam, és hogy ezt az ismerőst talán jobban is megismerhetem most. A Téglásban már bizonyította, hogy nagyon okos, és már sok könyvet olvasott, és most talán más oldaláról is megismerem.

by **Shukaku** Szomb. Május 10 2014, 20:36

Timidus már messziről kiszúrta a fiút, észlelés jártassággal valószínűleg sokkal előbb is, mint ő a sárkányt. Természetesen nem csapott le rá, inkább csak figyelte, és mindössze akkor szándékozott közbeavatkozni, ha Atoru esetleg elbambulna, és képes lenne elsétálni mellettük úgy, hogy nem veszi őket észre. Ez természetesen megengedhetetlen hiba lett volna a fiú részéről, és Timidus nem hagyta volna. Szerencsére nem így történt. Mire Ato odaért a lány mellé, Timidus is leszállt, és együtt üdvözölték őt.
-Szervusz Atoru.
-Hali!
A sárkány egy pillanatra elgondolkodott, ránézett a lányra, de mivel az nem mondott semmit, úgy döntött, hogy felhasználja azt a csodálatos kifejezést, amit nemrég Alextől tanult. Imádott új szavakat tanulni, és a megtanulásától számított pár hétig előszeretettel használta is őket gyakorta, amíg még újnak bizonyultak számára.
-Chigau! Ti emberek mindig értelmetlen dolgokat kérdeztek és csináltok. Megkérdezed, hogy csatlakozhatsz-e, de meg sem várod a választ, és már le is ülsz. Akkor miért kérdezted meg? És… mi már találkoztunk azon a játékon. Ha jó megfigyelő lennél, akkor tudhatnád, hogy Shu nem olyan, aki képes lenne bárkinek is azt mondani, hogy nem csatlakozhat, ha az nem viselkedik fenyegetően. Harmadrészt pedig… mivel ez a patak még nem a mi területünk, így nem is nagyon tilthatná meg a számodra, hogy ide ülj.
Shu először csak mosolygott, majd kicsit kuncogott is Timiduson.
-Teljesen igazad van Timi. De… tudod ezek ilyen udvariassági szokások. Az emberek azt is meg szokták kérdezni, hogy hogy vagy, pedig általában nem is érdekli őket, és nem is illik ilyenkor panaszkodni…
-Furák vagytok… túl sokat beszéltek feleslegesen.
-Igen… az emberek ilyenek. És…
Fordult a fiú felé, hogy válaszolhasson az ő kérdésére is.
-Hát… azt hiszem sokat. Heti egyszer, szombatonként jövünk ki horgászni Timidussal. De pont most beszélgettünk arról, hogy sokan sokkal többet horgásznak, szóval annyira talán mégsem… miért kérdezed?

by **Atoru** Szomb. Május 10 2014, 21:03

Timidus egyből letámadott a kérdéseivel. o.o Erre azért nem számítottam. Viszont a beszédében volt egy kicsi, hogy is mondjam… furcsaság. Persze, lehet, hogy csak nekem tűnik annak, hiszen petekkel nem túl sokat beszélgetek, vagy ha beszélek is, kell mellé egy tolmács, aki lefordítaná. Azonban ez, amint látom Timidus-nak nem akadály, és előszeretettel használja is a száját… vagy a csőrét… vagy ami a sárkányoknak van.>.< Azonban, Shu kimentett, és válaszolt is a sárkánynak.
- Igaza van Timidus. Ez afféle… hagyomány, vagy hogy is mondjam… Minden ember betartja, legalábbis, aki úgy viszonyul a másikhoz, mivel ez az etikett része is. – mondom a sárkánynak. Shukaku mellett kicsit nehéz okosat mondani. >.< Közben a kicsi lány megadta a választ is a kérdésemre.
- Öhm… Igazából arra lettem volna kíváncsi, hogy az ételeidet bolti élelmiszerből, vagy a saját magad által szerzett összetevőkből készíted. Embarassed

- mondtam, és éreztem, hogy egy árnyalattal vörösebb lett a fejem. Ez az egész kicsit olyan… kínos. Ilyeneket nem szoktam kérdezgetni senkitől, főleg nem olyanoktól, akiket nem rég ismertem meg. Azonban kíváncsi voltam, hogy ez adja-e a finomságát. Vagy pedig csak Shu ugyanúgy fejlesztgeti azt is, mint ahogy szombatonként megy pecázni. Még sokat kell tanulnom, mire beérem ezt a kislányt. Majd még egy kicsit visszafordultam Timidus felé.
- Nem értem, hogy ez miért furaság. :oTe is szoktál sokat beszélni, nem igaz? – mondtam a sárkánynak, egy kicsit viccelődve. – Azonban az is igaz, hogy az emberek néha teljesen felesleges dolgokról is el tudnak beszélgetni, akár órákat is. Azonban, mi lenne, hogyha mindenki csak azt mondaná el, ami lényeges? Akkor egy kicsivel kevesebb lenne ez a világ, hiszen csendesebb is lenne, és nehezebben tudnánk megismerni másokat… De igazad van, ez egy kicsit tényleg furcsává tesz minket. – mosolyodok el. Shu remekül tanítja Timidus-t, hiszen gondolom az emberi nyelvet sem magától tanulta meg. Remek tanítási képességei vannak. Pedig mennyi lehet? Tizenkettő? Vagy még talán annyi se. A korokat sosem tudtam jól behatárolni, és ez talán most talán látszik is. Viszont akkor rákérdezek.
- Shukaku, ha nem veszed tolakodásnak… Meg tudod mondani, hogy hol tanultál ennyi mindent?

by **Shukaku** Szomb. Május 10 2014, 21:39

Azt természetesen felesleges volt kiemelni, hogy a sárkánynak igaza van, hiszen ez magától értetődő volt. Azonban a hagyomány szó már felkeltette az érdeklődését. Erről olvasott, és amikor legyőzte a főnixes céhvezért, akkor a dojoban be is tartotta a hagyományokat. De azok a hagyományok betartandók voltak, hiszen a harchoz kötődtek, és mind-mind a tiszteletet fejezte ki egy leendő nemes ellenfél felé. Azonban most nem tűnt úgy, mintha Atoru harcolni akarna velük. A lány elcsodálkozott a kérdésen, hiszen azoknak a reggeliknek az elkészítése, amiket abban a játékban készített tényleg nem voltak nehezek. Még talán a kinti világban is sikerült volna neki. Az igazán finom ételeket a peteknek tartogatta… de végül is Atoru abba is belekóstolt, tehát valóban lehetett erről valami fogalma…
-Hát… is is. A vadászatnál könnyebb, mert ott elengedhetem az állatkákat, és csak azokat kell ténylegesen megfognom, akiknek a húsát valóban fel is tudjuk használni. Ez persze nagyon kevés, még most, hogy megnyitottuk a boltunkat Utával, most is nagyon ritkán kell valóban elejteni a vadakat. A horgászatnál persze bonyolultabb, mert ott, ha kifogok egy halat, akkor az automatikusan az inventoryba kerül, és már nem lehet visszadobni. Ezért is nem szoktam túl sokáig próbálkozni. Ha éppen nincs szerencsénk, és nem akad olyan hal a horogra, amilyen kellene, akkor megveszem a boltokban. Nem szeretném feleslegesen kifogdosni szegénykéket.
Timidus persze továbbra sem értette a magyarázatot, hiszen teljesen logikátlan volt… de meg akarta érteni.
-Igen. Szoktam, de csak akkor beszélek felesleges dolgokról, ha ezzel el akarok érni valamit. Például felidegesíteni egy ellenfelet, vagy időt nyerni a gondolkodáshoz. Semmit sem teszek ok nélkül. Az értelmetlen lenne. És… pont, hogy akkor lehetne könnyebben megismerni a másikat, ha a fontos dolgokat mondanátok el egymásnak.
Picit elgondolkodott, majd úgy döntött, hogy példával is illusztrálja a mondandóját, hogy a fiú könnyebben érthesse.
-Például… találkozol velem, akkor én nem azt fogom neked elsőnek elmondani, hogy pet vagyok és tollas sárkány és kék-fehér színű és nőstény, mert ezeket azonnal lehet látni. Azt fogom mondani, hogy Timidus vagyok, a Young Justice-ből, mert ezt nem tudod. Shu azt mondta, hogy ezért kell bemutatkozni mindenkinek. Furcsák vagytok.
Jelentette ki újra, hogy Atoru cseppet se kételkedhessen mondandója valóságtartalmában, majd letette a fejét mellsőire, és gondolkodni kezdett valamin. Ezalatt Shu picit megrántotta a botot, belenézett az eszköztárjába, és elégedetten bólintott. Most olyat fogott, amit fel is tudott használni. Nem kellett feleslegesen megölni egy állatkát. Ezután persze azonnal Atorura fordította a tekintetét, és értetlenkedve nézett a fiúra, majd elpirult és leszegte a fejét. Fogalma sem volt, hogy mire gondol Ato. Timidus persze tudta, és fel sem pillantva a gondolkodásból adta meg a választ.
-Természetesen tőlem.
-Hát… izé… sok mindent valóban Timidustól… de… mire gondolsz pontosan?

/kagyló/

by **Atoru** Vas. Május 11 2014, 14:28

Shu végül válaszolt is, és ezzel valamennyire bebizonyosodott az, amire gondoltam.
- Rendben, köszönöm a válaszod! ^^ - mosolyogtam a lányra. Gondolom Uta egy ismerőse lehet, és akkor ezek szerint már boltjuk is van. És így azt is megtudtam, hogy Shukaku bizony figyelemmel van az evilági dolgokra is, és tényleg csak annyit, és azt fog, amit szükséges. Ezt becsültem benne.
Ezután érdeklődve figyeltem Timidus érvelését.
- Ebben igazad is van, azonban, tegyük fel, hogy megemlítesz egy olyan dolgot, ami lehet, hogy máshogy nem is kerülne szóba, akkor máris többet tudsz a másikról. Például... Vegyük azt, hogy mi elkezdünk beszélgetni. Te is bemutatkozol, én is bemutatkozok, majd folytatódik a beszélgetés. Aztán egyszer csak felhozok egy teljesen oda nem illő témát, amiről kiderül, hogy téged is érdekel. Így úgymond feleslegesen jártattam a számat, de olyan dolgot is megtudtam, amit egyébként nem tudtam volna meg, hogyha a beszélgetés témáját nem változtatjuk, vagy nem "szólom el" magam, úgymond. De a te következtetésed is helyénvaló. – mondtam, de aztán még az eszembe jutott egy kérdés - És még valami… tehát, most a bemutatkozást tartod furcsának? :oVagy csak összességében az embereket? – kérdeztem a sárkánytól. Az utolsó mondatát nem igazán értettem, de remélem, hogy majd választ kapok. Közben titkon reméltem, hogy az én érvelésem is hatni fog rá. Ezalatt Shu-nál megmozdult a bot, és már jött is az első kapása. Nekem pedig még mindig nem jött semmi sem.

De majd csak jön, nem szabad az elején feladni. Nem sokára pedig az utolsó kérdésemre is választ kaptam, habár a válasz egy kicsit meghökkentett. Timidus-on látszott, hogy kissé elmélázott, és még így is egyből rávágta, hogy tőle. Neutral

Viszont Shu is ezt mondta, tehát nem kételkedtem benne… annyira.
- Igazából magára erre a gondolkodási szintre. A Téglásban is teljesen logikusan következtettél, és hibátlanul. És mellette még az a tény is, hogy elolvastad a Lord of Flies-t. Én ezt alig a játékba kerülés előtt néhány hónappal olvastam el. És bizony ez is meglepő kicsit. Hiszen nekem ennyi idősen nem hinném, hogy lett volna akkora értelmi szintem, ami ahhoz a könyvhöz kell. De akkor az is lehet, hogy én vagyok butább az átlagnál. - mosolyogtam a kislányra.

by **Shukaku** Vas. Május 11 2014, 18:08

Timidus félrecsapja az egyik felét, és tekintetét oldalra szegezi. Gondolkodik. Persze nem tart sokáig, hamar megtalálja a logikai bukfencet az érvelésben, és meg is adja a választ.
-Továbbra is nekem van igazam. Azt mondtam, hogy nem beszélek felesleges dolgokról. Ha valamit felhozol, és kiderül, hogy engem is érdekel, akkor az nem felesleges, tehát továbbra sem felesleges dolgokról beszélünk vagy beszéltünk. Akkor lenne igazad, ha például felhoznál valami teljesen érdektelen témát, és ahelyett, hogy én átugornám vagy valami érdekesebbre terelném a témát, folytatnám a felesleges beszédet. Márpedig ilyet nem szoktam.
Bólint is mellé, hogy teljesen egyértelmű legyen, hogy valóban nem szokott.
-Az emberek általában és általánosan furcsák. A bemutatkozás csak akkor, ha túlzásba viszik, és felesleges vagy már tudott információkat közölnek.
Shu továbbra is csak mosolyogva, és néha bólogatva hallgatja barátját. Timidusnak ugyan a kinti világ tekintetében valóban nem mindig volt igaza, de mivel ő ennek a világnak a szabályaira vetítette le az emberek viselkedését is, így a lány csak abban az esetben szállt vele vitába, ha esetleg a kijelentései sértőek lehettek mások számára.
-Hát… még mindig nem tudom, hogy mit találsz ebben furcsának…
Még inkább elpirult, és idegesen nevetgélt egy picit.
-Tudom, hogy mások nem olvasnak könyveket… de nekem igazából rengeteg időm volt, és szeretek is olvasni. Sokat olvastam olyat is, ami elvileg nem az én korosztályomnak való… a gyerekkönyvek már elfogytak.
Újabb ideges nevetgélés, majd a cipőjét kezdte figyelni, és úgy válaszolt.
-A Lord of the Flies pedig… nem tudom. Valahogy a kezembe került. Értelmi szint pedig… hát… köszönöm… de nem hiszem, hogy butább lennél az átlagnál… és azt sem, hogy én okosabb…
Igazából tudta, hogy a könyvek elolvasásához igazán kevés értelmi szint kell, hiszen mindössze olvasni kell tudni, és inkább a megértésük a nehézkesebb… de ezek szerint Atoru úgy érezte, hogy ő erre is képes volt, ami igazán hízelgő… bár ebben ő maga sem volt biztos.

by Ajánlott tartalom