Re: [Küldetés] Éljen a Király!

by **Fuuko Shinatsu** Szer. Ápr. 03 2013, 15:07

A lányka boldogan majszolgatta tovább az ételt és boldogan fogadta el a következőt is. Kikerestem a saját eszköztáramból a vésztartaléknak elraktározott ételeimet és elővettem párat hátha megkívánja. Jin-sannal szinte egyszerre tettük fel a kérdést a kapitánynak a feladatról. Kicsit talán viccesnek is hangzott ezért mosolyt csalt az arcomra. A kapitány tekintetét ránk szegezte és kezdett bele mondandójába.
- Számtalan játékos tagja az Aincrad Felszabadító Frontnak, valamennyien ebben a városban tartózkodnak a legtöbbet. A mi céhünk imént távozott tagjai most a keresésükre indultak, hogy informálják őket a kiutasításról. A feladat az volna, hogy segítsenek nekik és csapatuk tíz-tíz aranyat kap fejenként a távozásra bírt Front tagokért... Őszintén megvallva kicsit nehezebb feladatra számítottam. Csak távozásra kellene bírnunk a gonosz céh tagjait. Jó talán mégsem olyan könnyű.. főleg hogy pár perce még a saját szabadságom forgott kockán. De a feladatot mégsem utasíthattam vissza. Úgy érzem tartozom nekik ennyivel és ha még fizetséget is kapok érte akkor még a napi betevőm is meglesz.
-Örömmel segítek b-bármiben. Oh.. azt hiszem elfelejtettem be-bemutatkozni. Fuuko vagyok. - bemutatkozást egy mély meghajlás kísérte. A közeli sikátorból léptek visszhangoztak, hangos és egyre erősödő léptek. Reflexszerűen védelmi pozíciót vettem fel, ami a történtek után kicsit sem meglepő. Netán visszatért bosszút állni az egyik ellenséges katona.. Azonban a sikátorból egy őr lépett elő és közelebb érve egy küldetés panel ugrott fel. Alapjaiba véve ugyanaz a szöveg állt benne mint amit elmondott kapitány-san is. Habozás nélkül elfogadtam a feladatot. Lepillantottam az éppen falatozó lánykára, majd Jin-sanra és a Kapitányra és azt követően pedig Joey-sanra. Vagy mégsem. Joey-san eltűnt. Körbepillantottam és kicsit távolabb állt tőlünk és a Mori nevezetű egyénnel beszélgetett. Kicsit megnyugodtam. Nem szeretném ha bárki meghalna vagy eltűnne a közelemben. A földről felkaptam Kou-t és elkezdtem simogatni és vártam hogy tovább folytatódjanak a dolgok a maguk módja szerint.

by **Tetsuko Jin** Pént. Ápr. 05 2013, 00:14

Öröm nézni, ahogy a lányka ilyen jóízűen eszi az általam készített szendvicseket, közben pedig elmagyarázom Joey-sannak, hogy miből mire jöttem rá. Nem nézem le őt ezért, talán nem is foglalkozik annyit a problémával mit én. Ő amolyan gyakorlatias típus, a mennyünk és csináljuk meg gyorsan, míg én szeretek gondolkozni, agyalni a dolgokon. Mikor elfogy az első szendvics, már adom is a következőt. Szegény lányka éhezhetett már napok óta, csak természetes, hogy neki adom azt ami nálam van. Fuuko-san is így tesz, előhalász némi ételt az áldozatnak.
- Fuuko-san nagyon kedves vagy- aranyos lány ő és mellé még kedves is. Kérdéseinket majdnem egyszerre tesszük fel. Ugyan arra gondolunk. A válasz érkezik is, szinte azonnal. Annak a céhnek a tagjait kellene csak úgy kiűzni ebből a városból? Ez ilyen egyszerű lenne? Hiszen láthatja, hogy nem vagyunk valami nagyszintűek a felszerelésünk alapján. Kicsit fura nekem ez az egész, persze lehet túlreagálom a dolgot. Az idomárlányka már válaszol is, ő benne van a dologban. Én még kicsit gondolkodom ezen. A léptek zajára én is felfigyelek, de csak egy őr aki már küldetést is ad nekünk, amiben pont ez áll, mit már lebeszéltünk. Fuuko-san azonnal elfogadja ezt is én még mindig nem. Nem szeretem az erőszakot, igaz védett területen belül tartózkodunk, csak sajnos nem is olyan rég kiderült, hogy az nekik nem nagyon számít. Talán szavakkal elérhetek valamit az értelmesebbiknél. Ha másért nem azért megéri velük menni, hogy megakadályozza némi vérontást. Kicsit habozva elfogadom hát a küldetést, azonban egyvalami még aggaszt. A falatozó lányra nézek mosolyogva.
- Veled mi lesz? Van hova menned? Amúgy Tetsuko Jin vagyok, örvendek, téged hogy hívnak kis hölgy?- mutatkozok be neki is és felteszek pár rövidke kérdést. Nincs szívem csak úgy magára hagyni a történtek után főleg, hogy tudom, éhezik szegényke. Én sem vagyok valami nagyon gazdag, de mindig futja betevő falatra, sőt még többre is. Joey-san külön beszélgetése nem érdekel, nyilván azért vonultak félre, mert ránk nem tartozik a dolog, így ezt tiszteletben is tartom.

by **Joey Chrome** Szomb. Ápr. 06 2013, 11:56

Miközben a leány majszolgatta a kaját, a „Kapitány” válaszolt is a Jin és Fuuko által feltett kérdésre: hogy miféle feladatról van szó.
- Számtalan játékos tagja az Aincrad Felszabadító Frontnak, valamennyien ebben a városban tartózkodnak a legtöbbet. A mi céhünk imént távozott tagjai most a keresésükre indultak, hogy informálják őket a kiutasításról. A feladat az volna, hogy segítsenek nekik és csapatuk tíz-tíz aranyat kap fejenként a távozásra bírt Front tagokért... – És megjelent egy katona NJK a csapat mellett, aki különös volt, főleg, mert küldetésosztóként megjelent egy elfogadható küldetés ablak, melynek leírása és jutalmazása egyezett a „Kapitány” mondataival. El is fogadtam én is a feladatot, ahogy a többiek is. Ekkor Mori félrehívott engemet. Nem értettem miért, de aztán a kérdésemre, miszerint mi ez a Királyi hadsereg válaszolt:
- Elég bonyolult dolog ez a Hadsereg... – Kezdte el magyarázni. - Ilyen katonák bukkantak fel egyik nap és kikiáltottak egy top játékost királynak. Ez a bizonyos Király parancsolhat ezeknek az NJK-knak, akik általában ilyesmiket csinálnak. Van néhány ilyen játékos, mint ez a felettesem, akiket a Király nevezett ki és azok elvileg utasíthatják ezeket az NJK-kat, hogy küldetéseket osszanak ki random... temérdek xp, a Béta Tesztről nem emlékszem hasonlóra, ez valami nagyon új!
- Hűha!O.O – Döbbentem meg. Nem is tudtam, hogy még a Béta Tesztben sem volt még ilyen. Mik nem fognak erről a játékról kiderülni vajon…?
- És valaki tudja, kit választottak ki Királynak? – Ezt már muszáj volt megkérdeztem Moritól, mert ilyent egyik játékban sem pipáltam, az holt ziher! Még a legújabbakban sem, ezt kivéve!

by **Sachi** Szer. Ápr. 10 2013, 16:24

- Hát, én nem... - vallotta be Mori a Királyt illetően - egyébként sem vagyok valami régen a céhben, még sosem találkoztam a taggal. Meg mellesleg nekem inkább csak a pénze kell, ha már fizet!

A lányka sikerrel eltüntette a föld színéről a másik szendvicset is, Fuukotól pedig minden vonakodás nélkül elfogadta azt, amit tőle kapott. Mosoly volt a válasz, igaz Jin kérdéseitől láthatóan zavarba jött, nagy szemeivel pislantott és nyelt egyet
- Yanagi - motyogta ki játékosnevét, s kurtán hozzátette azt, aminek már itt volt az ideje - gomenasai, bajt csináltam... a szendvics... finom... dōmo arigatō!
Felegyenesedett és körbejáratta tekintetét a téren, majd a haját kezdte el piszkálgatni. Tett néhány lépést, aztán a kérdő tekintetű NJK lépett elé, így hát úgy festett ő is rákattolt az elfogadásra, de inkább csak hogy túl legyen a dolgon. A páncélos játékos most sem foglalkozott sokat az ezúttal kíváncsibb lánykával, vetett egy pillantás Morira majd a legközelebbi sikátor felé, tekintete ott maradt
- Ha már három... - mondta ismét ezúttal is félig önmagának, de mintha hangja valamivel emberibbé vált volna, mint aki jól mulat - Hilde! Kíváncsiságod jutalmaként menj Morival és a lovaggal, azt hiszem a másik három már most eléggé összenőttek!
A sikátorból valóban elő is támolygott a korábbi íjászlány, akinek talán a hallgatózás lehetett a kenyere a mostani helyzet alapján
- Ne haragudj, Jô... - piszkálgatta haját
- Mennem kell - ignorálta bocsánatkérését, igaz lágyabb hangtónusban - a plusz négy emberrel és veled együtt már megvan két hármas csapat!
Azzal elindult az NJKval oldalán, s nem mutatott hajlandóságot további kérdések megválaszolására. Yanagi kérdőn bámult hol Fuukora, hol pedig Jinre, láthatóan nem sokat értett az egészből, mint aki eddig nem nagyon figyelt... legfeljebb csak az evésre. Hilde pedig Joey és Mori párosához sétált, némi bizonytalansággal
- Akkor... hárman-hárman? - kérdezte a kardforgatót
- Hát... hacsak valaki nem akarja máshogy... - válaszolta az védekezően, láthatóan nem volt kenyere a döntéshozatal - miattam akár mehetünk hatan is, nem oszt nem szoroz!
Ők tehát nem tudtak dönteni a kérdésben, így az talán a maradék három játékosra maradt

by **Fuuko Shinatsu** Szer. Ápr. 10 2013, 17:09

A lányka továbbra is majszolgatta az ételt még az általam kirakottat is elfogyasztotta, biztosan rettentően éhes lehetett már. Néha egy-egy pillantást vetett rám amire én egy kedves mosollyal reagáltam. Jin-sanék is elfogadták a feladatot habár Jin-san kicsit aggódó arca elbátortalanított. Biztosan a feladatunkon jár az esze. Jin-san békés nem szeretne harcolni vagy embert ölni ahogyan én sem. Kau egy közeli pocsojában kezdett el megmártózni ami kicsit zavart szóval azonnal odarohantam, hogy kiszedjem. Tudom hogy egy béka de mindig van nálam tiszta víz nehogy kiszáradjon. Amint kiszedtem a vízből egy lágy hangra lettem figyelmes.
- Yanagi - amint megfordultam kislány már felállt és bocsánatot kért illetve megköszönte az ételt. Annyira aranyos volt ahogyan félve állt, de kicsit szívszorító érzés is egyben. Kicsit zavarban lehetett mer a hajával kezdett el játszani, pont ahogyan én tettem régebben. Visszasiettem a többiekhez. Az őr még mindig ott állt és a lányka is elfogadta a felkérést. Szóval ö is velünk tart.
- "Hilde! Kíváncsiságod jutalmaként menj Morival és a lovaggal, azt hiszem a másik három már most eléggé összenőttek!" kicsit meglepődtem amikor a semmiből felbukkant újra a Hilde nevezetű íjjászlány.
Lehet, a többi játékos is a közelben bujkál. Ez kicsit nyugtalanít sőt ha belegondolok kitudja mióta vagyunk megfigyelve a városban. A kapitány elköszönt és továbbállt.
-" Akkor... hárman-hárman?" tette fel a kérdést Mori-san. Először nem értettem igazán miért is lettünk két csoportra osztva, de lassacskán rájöttem hogy minél többen vagyunk annál gyorsabban tudjuk felkeresni a városból eltávolítandó személyeket. Kicsit kegyetlen dolognak tűnik akár erővel rábírni embereket, hogy hagyják el a biztonságos várost. De ha ezzel megelőzhetjük az erőszakos céhbe zárást akkor talán jobb is így. De akkor sem tetszett az ötlet, hogy Joey-san azokkal az alakokkal menjen, semmit sem tudunk róluk a nevükön kívül bármit tehetnek vele amíg mi távol vagyunk. Igaz hogy nem ismerem elégé őt sem de Jin-san barátai nem lehetnek rossz emberek! és megmentett.
- *sóhaj* Sz-szerintem maradjunk együtt. Sokkal nagyobb biztonságban vagyunk így. - közben fogtam meg a lányka kezét és mosolyogtam rá.
Nem szeretném ha baja esne, és talán az lenne a legjobb ha egy időre velem maradna akár még együtt is lakhatunk. Kicsit felbátorodva az ötletektől közelebb hajoltam a lánykához és odasúgtam neki "Ha szeretnéd akkor folytathatjuk tovább együtt a kalandozást rendben?" Kau kicsit féltékenyen ugrált körbe sőt talán dühösen amiért kiszedtem az utóbbi pócsójából. Intettem neki hogy a szökőkútban fürdőzhet amíg nem indulunk. A jelzésem megértette és már ugrált is tovább.

by **Tetsuko Jin** Csüt. Ápr. 11 2013, 21:32

Kicsit sánta nekem ez a küldetés, mármint az, hogy csak így ki kell kergetnünk másokat ebből a nagy városból. Abban igazat adok nekik, hogy ez így nem mehet tovább, hogy így terorizálják a játékosokat, mint ezt a szegény lányt, de ez a kitoloncolás rész….. nekem annyire nem jön be. Meglehetne ezt beszélni rendesen, nem kell egyből az erőszakhoz nyúlni. Talán pont ezért fogadom el a küldetést, látok még arra reményt, hogy békésen elrendezzük ezt, nem kötelező mindjárt fegyverért nyúlni. A lány eközben szorgalmasan falatozik, a szendvicseimet már eltűntette és Fuuko-san által adott ételeket is. Ezután végre valahára kinyitja a száját és megtudjuk a nevét.
- Yanagi? Szép név, jó választás- felelem mosolyogva
- Örülök, hogy ízlett, nem kell megköszönni és nem csináltál semmi rosszat, csak megvédted magad, bátor dolog- A további dolgokhoz nem igazán tudok mit hozzáfűzni. Javarészt a csapatfelállásról esik szó, nekem meg tökéletesen megfelel az, amit ők találtak ki. Fuuko-sannak már annyira nem tetszik ez a felállás. A Hilde nevű lány, aki itt bujkált a közelben menne Joey-sanékkal, míg én a két kis hölggyel. igazából egyiket sem akarom csak így ismeretlenekkel együtthagyni, de ha minden igaz, akkor ők itt a jófiúk. Ezt saját szememmel tapasztalhattam meg, mikor a segítségünkre siettek, vagy nem is ez lett volna a céljuk? Talán ez csak egy ügyes csapda? Áh túl sokat aggódok, két különböző céh jelét láttam a nevük mellett, tehát nem lehetséges. Fuuko-san megfogja Yanagi kezét és nem ereszti, helyes, remélem tolerálja majd a korábbi áldozat a kedves gesztust. A pici Békuci is el van rendesen, nem akadékoskodik sokat, inkább játszik egyet gyorsan a szökőkútban.
- Nekem megfelel így is, de Fuuko-san javaslata ellen sincs kifogásom. Mindkét felállásnak megvan a maga előnye, döntsetek ti- mosolyodok el és várom, hogy hogyan döntenek a többiek.

by **Joey Chrome** Szomb. Ápr. 13 2013, 19:51

A lány Jin kérdésére bemutatkozott. Yanagi volt a játékos neve, és elnézést kért a kellemetlenségért, ami itt történt, és megköszönte a kaját is.
- Semmi baj, nem a te hibád. – Mondtam neki kedvesen. Eztán felállt, piszkálgatta a haját, miután végignézett a csapaton, majd ő is elfogadta a küldetést.
- Ha már három... – „Kapitány” már megint beszélt magában, de már emberibben. - Hilde! Kíváncsiságod jutalmaként menj Morival és a lovaggal, azt hiszem a másik három már most eléggé összenőttek! – Hát nem előjött a Hilde nevű íjászlány? Hallgatózás volt az egyik jártassága. Pillanat… Mori és a Lovag? Vagyis én?O.o
- Ne haragudj, Jô...
- Mennem kell – Itt már lágyabb tónusú hangja volt. - A plusz négy emberrel és veled együtt már megvan két hármas csapat! – És elment az NJK-val. Szóval a hármas csapat Yanagi-Fuuko- Jin, valamint Hilde-Mori-Én lenne. Hilde oda is sétált hozzánk. Yanagi meg úgy nézett Fuuko-ra, és Jin-re, mintha nem is lett volna itt.
- Akkor... Hárman-hárman?
- Hát... hacsak valaki nem akarja máshogy... – Nem volt valami derű a döntésre Mori. - Miattam akár mehetünk hatan is, nem oszt nem szoroz! – Úgy tűnik, a mi triónak kell eldönteni, hogy legyen. Fuuko már javasolta, hogy együtt legyünk, mert úgy biztonságosabb. Én képzelődök, vagy tényleg gyáva?o.o Jin inkább kezet mosott, hogy mi döntsük el.
- Lehet, hogy most vesztek a népszerűségemből…
- … Ami nem létezik… - Itt magamba ránéztem haragosan, miközben folytattam:
- De szerintem, ha két csapatban megyünk, nagyobb hatósugárban kergethetjük ki őket. – Mondtam. Végül is nekem is mindegy volt, hogy mi lesz, csak kezdjük már el, mert szét akarom verni a bájgúnár öntelt pofáját, de most azonnal!

by **Sachi** Pént. Ápr. 19 2013, 10:32

- Neeem, én neeem! - tépett bele az íjászlány a hajába hirtelen, eléggé meggyőző hisztériával - Én nem döntök, ÉN NEM!
Morit láthatóan nem érte kimondottan jól társa kifakadása, azt lehetett hinni hogy ő is egy pánikrohamra készült azonban ökölbe szorította kezeit és lábával dobbantott a tér kövére
- Jó! Jó, akkor menjünk külön!!! - emelte fel hangját, aztán tenyerébe temette arcát és sóhajtott - Hogy mindig velem kell ezt csinálnod... ERRE MEGYÜNK!
Nyűgösnek tűnt amikor dühös volt és láthatólag emezt Hilde talán gyakran válthatta ki belőle, furcsa volt hogy mégis inkább vele tartott, pontosabban elkezdte rángatni magával. A lány kapálózott néhány lépésnyit, aztán kiszabadult és kihúzta magát, kissé feszülten
- Engedj már el, van nekem lábam is! - tört ki belőle, már csak a tűzokádás hiányzott váratlan hangulatváltásából
- Már nem is foglak! - fordult szembe vele, kezét csípőre vágta - És ha van lábad akkor használd is a szád helyett! Gyerünk!
Azzal hátat fordított és trappolva elindult az egyik utca irányába. Úgy tűnt hogy a vitát sikerült megnyernie, Hilde pedig eléggé mélabús képet vágott ahogy utána indult, csak egy pillanatra nézett vissza szégyenkezve. Ha bárki be akart volna szólni iménti vitájukba, a felek kórusban üvöltötték le egy "SEMMI KÖZÖD HOZZÁ!" kiáltással, hogy valamiben egyet is értsenek
A felállás egy kissé megbomlott és a távozó Moriék figyelme is, lehetőséget hagyva Joeynak hogy leszakadjon a nemrég még házasok módjára civakodó párostól és ismerőseihez, meg a szendvicspusztító lánykához csapódjon, mindez csak rajta állt. Ha velük tartott ahogy ő is egyébként javasolta, a kardforgatót és az íjászt egy saroknál érte utol. A céhtársak nem szóltak egymáshoz, akár unalmas is lehetett a csendes talpalás ha kisvártatva nem érkeznek meg egy másik térre, ami mintha afféle piacként funkcionált volna. Már megjelentek az NJKk és játékosok, egyikük - egy jól megtermett fickó - ismerős, sötét árnyalatú páncélban nézelődött menüjében egy potion árus mellett. Hilde és Mori láthatóan nem vették még észre...

Yanagi nem bizonyult kreatívnak, amint magukra maradtak nagy szemeivel neki jutott társaira bámult, félreérthetetlen útmutatásért. Arra végül is nem volt érdemes menniük, amerre a többiek is, maradt hát még legalább két utca amerre mehettek. Az egyiken legközelebb egy fogadónak kellett lennie, ott valószínűleg találhatnának néhány keresett személyt, míg a másik irányban egy park volt (választást rátok hagyom, nyugodtan írjátok le utatokat a választható célok egyikéig, következő reagban leírom mit találtok hol)

by **Fuuko Shinatsu** Pént. Ápr. 19 2013, 21:30

Joey-sannak nem tetszett a javaslatom, hogy maradjunk egy csapat részben meg tudom érteni miért döntött így. Minél több csapatra oszlunk annál nagyobb terepet tudunk átjárni rövid idő alatt. Yanagi-chan hatalmas szemekkel pislogott ránk rettentően aranyos volt. A másik csapatban pedig egy kis civakodás alakult ki Hilde és Mori-san között. A kis vitájukat eleinte egymás utálatának éreztem. De amikor Mori-san megragadta Hilde-t és ráncigálta maga után rájöttem, hogy ez nem akármilyen vita ez csak ártalmatlan szerelmi civakodás lehet. Kicsit megnevettetett ahogyan elráncigálta magával a lányt. De egyben szomorúságot is éreztem. Vajon milyen érzés lehet ha valaki ennyire szeret? Biztos nagyszerű ha van egy olyan ember akivel bármit megoszthatsz és mindig lehet rá számítani. Talán nem most van a legmegfelelőbb idő a lelkizésre, most a feladatra kell koncentrálnom!. A gondolataimat sikerült visszaterelnem a feladatra. A főtérről rengeteg kis mellékutca ágazott ki. Fogalmam sincs merre kellene elindulnunk. Yanagi-chan szemei egyértelműen sugallták, hogy fogalma sincs merre kellene mennünk. Talán az lenne a legjobb ötlet ha először a közeli épületek környékét vizsgálnánk át. Rengeteg ház, egy fogadó és egy szép kis park. Bárhol lehetnek annak a céhnek a tagjai.
- Ümm.. Sze-szerintetek merre kezdjük a küldetésünket? - tettem fel a kérdést a csapatnak. Bármilyen válasz esetén Yanagi-chan kezét fogva megindultam Jin-san után a választott cél felé. Úgy érzem ennyivel tartozom neki azon után, hogy belerángattam ebbe a kegyetlen küldetésbe.

by **Tetsuko Jin** Vas. Ápr. 21 2013, 14:59

A küldetést mind a hárman, vagyis négyen elfogadjuk, mert a falánk pici lány is megteszi. Én kicsit vonakodva teszem meg, de mégis muszáj megtennem, nem hagyhatom csak úgy őket magukra, ilyen veszélyes alakok ellen. A következő pont a csapatok megszervezése. Az első leosztás, nekem tökéletesen megfelel, én magam, a két lánnyal együtt, míg a másik csapatban Joey-san és a két idegen. Nem hinném, hogy lenne bármiféle ártó szándékuk, akkor már megtették volna szerintem a magukét. Mindenesetre bízom a lovagban, hogy meg tudja védeni magát, ha kell. Fuuko-san előáll egy másik ötlettel, miszerint ne két kis csapat legyen, csupán egy nagy. Ezzel az ötlettel is erősen szimpatizálok, sok előnye van, bár megvannak a hátrányai is, lassabban haladnánk, ezt belátom, de lassan járj, tovább érsz, tartja a mondás. Sajnos csak az idomár lány, és én gondolkodunk így. Joey-san a kétcsapatos felállás mellett dönt. Ám legyen, nem ellenkezek vele, nekem ez is megfelel, csak ne essen egyiküknek se semmi baja. A másik csapatban közben egy kis konfliktus keletkezik. Mori-san és Hilde-san között. Szeretnék közbe avatkozni, de úgy veszem észre, ez olyan dolog, amit kettejüknek kell elintézni. Kicsit viccesnek is találom az előadásukat. A nevetésem visszafojtom, amennyire lehetséges, udvariatlanság lenne őket hangosan kinevetni, bár ez mindenkire igaz. Joey-sanék vicces kis csapata elindul, nekünk sem ártana, mert mihamarabb pontot szeretnék tenni ennek az ügynek a végére. Kérdőn táraimra nézek, hogy merre tovább. Ők is ugyan ezt teszik, főleg Yanagi-san. Nincs más választásom, két lánnyal vagyok egy csapatban, férfiként nekem kell viselni a nadrágot és az élre kell állnom. Ezt meg is teszem. A lehetőségeket mérlegelem, araa nem mehetünk, amerre a másik csapat ment, balgaság lenne, nem mennénk azzal semmire sem.
- Ebben az utcában van egy fogadó, ha jól emlékszem Fuuko-san, Yanagi-san. Szerintem célszerűbb lenne először ott megnéznünk, sok ember van a fogadókban, sok játékos, ez a céh, meg új tagokat keres éppen. Szerintem találhatunk ott egy-két ilyen tagot - felelem mosolyogva, ha belemennek akkor indulunk is. Én állok előre, ott haladok egy lépéssel előttünk, míg ők ketten mögöttem sétálnak. Fuuko-san anyáskodása módfelett aranyos, szóval ilyen, ha egy nőben felébrednek az anyai ösztönök, igazán bámulatos. Még az indikátora zöld színét is képes volt feláldozni, csak azért, hogy segítsen a lányon, nagyon nagyra tartom az ilyesmit. rövidesen elérünk a fogadóba, megállok az ajtó előtt.
- Akkor én megyek előre – közlöm mosolyogva és belépek, majd mintha csak vendég lennék, tökéletesen természetesen viselkedem, közben gyanús személyek után kutatok.

by **Joey Chrome** Hétf. Ápr. 22 2013, 21:51

Na, az Íjászlány Hilde kicsapta a hisztit, és az alábbi jelenet következett:
- Neeem, én neeem! Én nem döntök, ÉN NEM! – közben hisztériázott, mint a… hisztéria! Mori is kiborult, csak ő másképpen:
- Jó! Jó, akkor menjünk külön!!! Hogy mindig velem kell ezt csinálnod... ERRE MEGYÜNK! – Majd megragadta Hilde karját, hogy együtt menjenek, ami a csajnak nem tetszett.
- Engedj már el, van nekem lábam is! – Csoda, hogy nem tud tüzet okádni, mert már csak az hiányzott!
- Már nem is foglak! És ha van lábad, akkor használd is a szád helyett! Gyerünk! – Mori nyerte a vitát, egyértelmű. Hilde szégyenkezett.
- Ööö…
- SEMMI KÖZÖD HOZZÁ! – Itt hátraestem, olyan hangosan és váratlanul mondták kórusban a vitázók. Majd mire felálltam, távolodtak már.
- Hé, várjatok meg! – És rohantam utánuk, mint Benny Hill a dühös nők elől. Az egyik sarokban sikerült elérnem őket. Phúúú, el se kezdtük az üldözést, de már rohanni kell emberek után.X_X ezek nem szóltak egymáshoz, így marha unalmas volt a talpalás. Vagyis lett volna, de megérkeztünk egy térhez, ami mintha piac lenne. Már megjelentek az NJK-k és a játékosok, és közöttük hopp-hopp! Egy ismerős páncélú alak! Ám elég termetes volt, így nem mehettem oda csak úgy. Moriék meg nem vették észre.
- Gerlepár, megvan az egyik! – Próbáltam halkan jelezni nekik. Ha észrevették, mondtam is a tervet:
- Osonjunk oda, csalogassuk el valahova, és BUMM!

Ha nem sikerült volna, -.- pofát vágok.
- Na akkor én… - Mondtam magamban, és mentem is a csávóhoz, ügyes taktikámmal.
- Szia haver! Figyi, valami dögös bombanő az egyik utcából téged nézeget, szerintem tetszel neki! – Imádkoztam, hogy bevegye. Ha sikerült, sunyiba mentem utána, és ha már egyedül volt, lecsaptam rá.
- A törvény nevében húzz el a városból, te Aincrad-i Felszabadító Frontos!

by **Sachi** Szer. Ápr. 24 2013, 19:16

//Elnézést, amiért nem tudtam nekiállni időben. Sajnos most már mennem kell és előre láthatóan Szerdáig nem is leszek. Esetleg egy másik mesélő átmenetileg átveheti, néhány körig, mindegy miképpen. Az eddigi kitartásotok után nem tudom, mennyire lenne jó leállítani. Szeretem a ti csapatotokat, nem panaszkodtok, türelmesek vagytok és a karaktereitek is szerethetőek

Sok ugyan nincsen hátra már a küldetésből, mert a zömét kivettem, mert karaktert más mesélő szeretné használni. Esetleg, KA talán befagyaszthatná addig a küldetést, tehát jelentkezhettek másikra és majd lezárjuk, ha visszajöttem? Ezt már nem tudom megkérdezni tőle, másnak kell... még egyszer elnézést!//

by **Sachi** Szer. Május 01 2013, 09:33

Fuuko és Jin tehát a legközelebbi fogadót választották, ahol már ilyenkor is állt a bál. Legalábbis a hangokból ítélve úgy tűnt, volt aki még ilyenkor is inkább dalolászott mintsem kergette a mobokat a mezőkön át. Benyitva csak néhány játékos és NJK lézengett odabent, hárman egy asztalnál szaporította az énekszót, de egyikük sem tűnt keresett személynek közülük. A pultnál azonban két páncélos alak is támaszkodott, a jelekből ítélve tehát ők tűntek megközelítendő célnak. Néhány lépést megtéve feléjük hallhatóvá vált az éppen folyó beszélgetés amit egymás között folytattak
- ... és persze semmi értelme? - mondta a soványabbik
- Nekem sincs kedvem vásárra vinni a bőrömet, de ez van! - lökte oda neki a másik, egy kissé túlsúlyos egyén... "tökéletes" párost alkothattak
- De nekem elegem van ebből, ez nem fair haver!

Joey eközben a láthatóan izomagyú ügyét próbálta elintézni. A társai úgy tűnt hogy nem hallották meg figyelemfelkeltési kísérletét, s már el is tűntek a téren szaporodó emberforgatagban. Úgy döntött tehát hogy egymaga intézi el a kockahasú kocka jelenléti jogosultságát változtatni szándékozó feladatot... vagy mit. Így hát csellel próbálkozott, s a szavakra a fickó morcosan hörrentett és lám, egyenesen a legközelebbi sikátor felé kezdte törni a kőlapot, persze képletesen fogalmazva. Ott aztán nem talált senkit, csak a háta mögé álló Joeyt amint az felszólította... valamire...
- Harr... mi van, pupák? - billentette meg fejét, s fonta keresztbe karjait - Párbajozni akarsz, vagy mi?
Láthatólag nem értette a dolgot

by **Fuuko Shinatsu** Szer. Május 01 2013, 10:15

-" Ebben az utcában van egy fogadó, ha jól emlékszem Fuuko-san, Yanagi-san. Szerintem célszerűbb lenne először ott megnéznünk, sok ember van a fogadókban, sok játékos, ez a céh, meg új tagokat keres éppen. Szerintem találhatunk ott egy-két ilyen tagot" - milyen igaz. Egy bólintással jeleztem egyetértésem, és indultunk Jin-san után Yanagi-chan-al. Valójában sosem szerettem a fogadókat, az ottani emberek kiszámíthatatlanok és bármi törtéhet. A fogadóból már messziről szűrődtek ki a hangok. Valamiféle parti lehet, vagy talán ilyen egy fogadó hangulata a sao-ban? Az épület meglehetősen barátságosnak tűnt, volt néhány hívogató tábla akciókról, illetve néhány kereskedő is arra felé lézengett. Biztosan itt szokták lebonyolítani az ügyes bajos dolgaikat. Az épületbe belépve rengeteg embert pillanthattunk meg. Magam mellé tekintettem Yanagi-chan mellettem van ez megnyugtat, itt semmi esetre sem engedhetem el, eltűnne a tömegben, a másik oldalamon pedig Kau állt. Legszívesebben öt is inkább kézben vittem volna keresztül a tömegen, de egy óriásbékát fél kézzel cipelni nem kis feladat Jin-sant pedig mégsem kérhetem ilyesmire. Az ajtóban megállva elém táruló terem látványa még inkább azt az érzést keltette hogy a küldetésünk nehezebb mint gondoltuk. Ha egy fogadóban ilyen sok ember van és még az sem biztos, hogy köztük van annak a céhnek az emberei. De még egy egész várost átfutni. Kíváncsi vagyok Joey-san talált e már valakit. Itt senki sem tűnik gyanúsnak, az asztaloknál páran beszélgetnek, kártyáznak, a teraszon iszogatnak, néhányan dalolásznak és táncolnak, a pultnál pedig... két páncélba öltözött alak ül. A többiekhez képest kicsit kitűntek a tömegből. De ez még nem jelent semmit, közelebb kéne mennünk. Kíváncsi lettem miről beszélgethetnek, tudom ez rossz dolog de most küldetésünk van. Jin-sanra pillantottam, hátha van valami ötlete. Ha nincs semmi megvalósítható terve akkor lassan közelebb sétálunk Yanagi-channal a pulthoz és meghallgatjuk miről is beszélgetnek. Illetve ha úgy alakul a helyzet akár beszélgetésbe is elegyedek velük hogy egy kis információhoz jussunk. A két férfi teljesen egymás ellentétei külsőre, az egyik nagydarab míg a másik sovány. Stan és Pan?

by **Tetsuko Jin** Pént. Május 03 2013, 17:28

A csapatunk megalakul, a lányokkal kerülök egy csapatba, amit egyáltalán nem bánok, mindkettejüken igen szimpatikusnak találom már a kezdetek óta. Joey-san a két idegennel megy, nem tehetek semmit ez ellen, saját akaratából döntött így és én ezt tiszteletben szeretném tartani. Lassan elindulunk mi is az egyik után, miután megbeszéljük, hogy merre tovább. Igazából én döntök egyedül, mert ők ketten rám bízzák a dolgot, így megteszem. Igazából nem mindig szeretem átvenni az irányítást, sőt, talán egyszer ha előfordul évente, akkor is valami különleges ok miatt, vagy csak mert besokallok és úgy érzem csak én tehetek valamit. Ritka alkalmak közé tartozik az ilyen. Tehát úgy döntök, hogy a fogadóban keresgélünk a céhtagok után, ezt el is magyarázom Fuuko-sannal és Yanagi-sannal, akik belemennek ebbe. Belépve a fogadóba elképedek, itt csak úgy zajlik az élet, tökéletes hely az ilyesfajta céhtagok számára, az olyanoknak, akiket éppen keresünk. Egy lerészegedett embert rengeteg mindenre rá lehet venni, csupán pár ledves szóval, vagy pár pohárka szeszes itallal. Rendkívül csúnya dolog ilyet tenni, mélyen elítélem, de ez csak én vagyok. Sajnálatos módon vannak olyanok, akik nem vetik meg az ilyen módszerek használatát sem. Körüljárjuk a fogadót, nem sok gyanús egyént látok, összesen kettőt szúrunk ki a tömegből, ők is a pultnál vannak és beszélgetnek. Fuuko-san rám néz kérdőn, én csak bólintok erre, ezzel jelezvén, hogy tegye azt, amit jónak lát, én is ezt fogom tenni. Ők odasétálnak a pulthoz, én várok még egy kicsit… pontosabban pár percet, majd megyek én is, csak éppen az urak másik oldalához, picit távolabb.
- Hoooooi! Kérnék valami ütőset Csapos-san, az imént valami céhtagok próbáltak meg besorozni a saját bevallásuk szerint Aincrad legnépesebb céhébe, elég érdekes módszerekkel, alig tudtam őket lerázni, ez nem ér meg egy kis árengedményt? Nem tudja miken mentem keresztül- mondom mosolyogva. Természetesen ez mind csak színjáték és a társaság reakciójára vagyok kíváncsi, hogy hogyan reagálnak majd az iménti mondandómra. Van rá esély, hogy lebuktatom őket ezzel a csellel, legalábbis reménykedem benne.

by **Joey Chrome** Pént. Május 03 2013, 17:50

- Harr... mi van, pupák? – A játékos, aki egy izomagyú kolosszus volt, nem értette. - Párbajozni akarsz, vagy mi?
- Nem párbajozni, hanem kitenni a szűrődet a városból, ugyanis bizonyos céhtársaid tettei miatt az egész céhedet kitiltották a Kezdetek Városából! Ugye srá... - AJAJ!O.O Mori és Hilde sehol! Nem Hallották meg a figyelemfelkeltésemet!
- Öööhm… Egy pillanatot kérek. – Hebegtem, majd elfordultam és írtam egy üzenetet Morinak az alábbi szöveggel:

HOL VAGYTOK TI GERLEPÁR?! MERT VALÓSZÍNŰ, HOGY MEGHALOK, MIUTÁN MEGÍRTAM EZT!
Joey

Majd elkezdtem írni egy másikat Haru-nak Ichi-nek és Eiji-nek:

Skacok, ha megkapjátok az üzenetemet, lehet meghaltam akkor egy hülye gerlepár meg Góliát miatt! Ha kijuttok valaha a játékból, üzenjétek meg a családomnak, hogy fentről vigyázok rájuk, feltéve, ha nem a pokolba kerültem! Ja meg ha az ellenségeimmel találkoztok, azt üzenem nekik, hogy kapják be! Ja ha keres titeket egy Tetsuko Jin nevű srác, ne bántsátok, jófiú!
Joey

Egy harmadikat meg Jin-nek:

Szia!
Lehet, meghalok egy kolosszus miatt. Ha megtörténik, kérlek, keresd meg Haru-t, Ichiro-t és Eiji-t, rendben?
Joey

Majd elküldtem a Morinak szánt levelet, aztán a Jin-nek szánt levelet is, a barátaimnak címzettet azonban még egyelőre lementettem, és a kolosszusra néztem.
- Na szóval hallottad haver, tűnés a városból! – Remélem leesett neki, hogy mi van, mert elég nagy szintűnek tűnt. Ha nem értette, és dühös lett, ami miatt agyon akar majd verni, megijedtem és gyorsan kitaláltam valamit.
- Várjál már! Döntsük el ezt párbajba vagy mibe! – Hebegtem. – Ha én győzök, elmész, ha te, akkor békén hagylak örökre!
- Joey, te olyan bátor vagy néha… Kár, hogy nem mindig látszik meg.
~ Hé, az életem függ most ezen! Meg bizonyos szinten a tiéd is!
- Erősen kétlem, én külön személy vagyok, nem pedig a te éned.
~ De a fejemben vagy! ~ Sok értelme nem volt ennek a mentális vitának, mert egyrészt „BH”-nak van igaza, másrészt meg úgyis meghalok mindjárt valószínűleg.X_X

by **Sachi** Szomb. Május 04 2013, 12:15

/Mostantól párbeszédek idejéig, mivel meggyőzésekről van szó, a minimum reag szó szám 125-150, átmenetileg - ha gond van ezzel, szóljatok!/

- Mi van? - billentette oldalra a fejét
Furcsa, amilyen nagydarab volt egyáltalán nem tűnt ellenségesnek, sokkalta inkább mint Joey is vélte szimplán izomagyúnak. De ez tényleg nem volt a legjobb helyzet, hogyan lehetett volna elmagyarázni neki a dolgokat? Ahogy elmentek az üzenetek, a követelések a nagydarab fickó felé folytatódtak, de az most sem értett semmit csak pislogott bambán. A párbaj felhozatalára pedig a fejét vakarta, talán mert Joey éppen az előbb adott nemleges választ a dologra
- Hömm... bocs haver, Thinker kérte hogy ne bunyózzak mindenen, mi jó fiúk vagyunk és ő a főnök! - fordult meg és öles lépteivel elindult vissza, védett helyen voltak most, párbaj nélkül nem lehetett
Mit lehetett tenni? És miről beszélt vajon? Minden esetre éppen akkor üzenet érkezett

Akkor te bökd ki, hogy merre vagy!

Mori

Fuuko, de még Jin is jól hallhatta a beszélgetést a páros között
- Én sem vagyok oda a tagért, de azt kell szeretni... - próbálta lezárni a témát a súlyosabbik
- Ezt akkor sem, utálom és kész, elegem van belőle! Egyszer ki fogunk feküdni miatta, én mondom! Alezredes... na persze, ezt neki!
Azzal félresöpörte az üvegét, mely összetört a földön és aztán pixelekké vált. Ekkor figyelt fel a csaposnak panaszkodó Jinre, s megbökte társa oldalát. A kövérebbik megigazította az övélt és közelebbik lévén, ő szólalt meg
- Bajban vagy? Ki szórakozott veled? - kérdezte, úgy festett hogy mit sem sejtve, érdekes

by **Joey Chrome** Szomb. Május 04 2013, 12:42

//bocsi, hogy beelőzlek titeket!//

Eee? A fickó kijelentette, hogy nem akar bunyózni, mert jó fiúk ők, és Thinker, a főnöke kérte erre. És öles léptekkel indult vissza.
- Várjál! – Állítottam meg, és ha sikerült, akkor odamentem hozzá, ezúttal megmagyarázni rendesen, mi van, és válaszokat is keresni.
– Azt hiszem félreértés történt. – Ezt én már nem igen értem, azért kezdek kérdezgetni és magyarázkodni. – Ezek szerint te nem az Aincrad-i Felszabadító Front tagja vagy? – Megvártam, míg válaszol, és HA kérdezte, miért érdekel el, folytattam a történetet:
- Mert annak a céhnek a szűrét kell kitennem pár társammal, ugyanis kiderült a durva toborzási módszereik, és valamilyen Királynak a Kapitánya kijelentette, hogy ezúttal nem tehetik be a lábukat a Kezdetek Városában. – Próbáltam érhetően elmagyarázni neki. Ekkor jött egy üzenet Moritól:

Akkor te bökd ki, hogy merre vagy!

Mori

Én bökjem ki?? Ők vesztettek el engemet!
- Pillanat, elnézést. – És írtam vissza Morinak:

A Piac egyik sikátorában, és már nincs veszély, a melákkal éppen beszélgetek, mert nem akar harcolni, és valami Thinker nevű fickót említett!
Joey

És ezután Jin-nek is írtam egyet:

Szia!
Fellélegezhetsz, nem fogok meghalni, de a góliát érdekeset mondott: úgy tűnik nem tudja mi van, és azt mondta, hogy a Thinker nevű főnöke megkérte, hogy ne bunyózón mindenen, és hogy ők a jófiúk! De lehet nem is jó embert kaptam el...O.o
Joey

Elküldtem mindkét levelet, majd visszanéztem a góliátra.
- És bocsi az előbbiért, azt hittem, hogy megint az lesz, mint amikor Yanagi-t kényszeríteni akarta egy Bájgúnár a Aincrad Felszabadítókból, hogy csatlakozzon hozzájuk… Figyelj csak, nem tudod véletlenül, hol van most ez a Thinker?

by **Fuuko Shinatsu** Szomb. Május 04 2013, 12:53

Sikerült elég közel kerülnünk a két alakhoz, tökéletesen hallhattuk miről is beszélgetnek. A vendéglő tele volt mindenféle szórakozott emberrel, és njk-val. Szóval figyelnem kell nehogy egy részeges alak ránk másszon vagy eltapossa szegény Kau-t. Jin-san is közelebb jött és a pultnál foglalt helyet. A helyzet tökéletesnek látszott, csak három járókelőnek tűnünk egymástól függetlennek, semmi céllal. Jin-san merész beszélgetésére amit a csapossal folytatott felfigyelt a két alak. Körbetekintettem a termen mindenki szórakozott. Lehet hogy máris találtuk kettőt? Ha tényleg azok akiket keresünk akkor a helyzet veszélyesre is fordulhat. A nagydarab könnyen manipulálhatónak látszik, biztosan a kisebbik a csapat főnők.
- "Bajban vagy? Ki szórakozott veled?" - kicsit ledöbbentem ezen a kérdésen amit Jin-sannak intézett a nagyobbik. Nem úgy hangzik mintha előre megtárgyalták volna a dolgokat. Talán mégsem ők azok akiket keresünk, de nem árt odafigyelni. Ez még nem jelent semmit. A beszélgetésben elhangzó minden szóra figyeltem, ha a helyzet kezd kellemetlenné válni és megbizonyosodunk róla, hogy nem őket keressük. Valahogyan kimenekítem Jin-sant az épületből. De egyenlőre még semmi tervem sincs ezzel kapcsolatban. De ha ők azok akiket keresünk, közelebb lépek és bekapcsolódok a beszélgetésbe, de ez már kicsit veszélyesnek tűnhet ezért addig Yanagi-chant Kau-ra bízom.

by **Tetsuko Jin** Szer. Május 08 2013, 19:24

Fuuko-sanna és Yanagi-sannal együtt bemegyünk egy fogadóba. Az én ötletem, így én megyek előre, ez már csak természetes, bár fordított helyzetben is így lenne. A hölgyeké az elsőbbség, kivéve, ha valami veszélyhelyzet áll fent, akkor már a férfi megy előre. Így is teszek, majd jönnek utánam a többiek. Érdekes, körülnézek, de semmi különös. Két játékos a leggyanúsabb, ezért odasétálok melléjük a pulthoz, kicsit később, mint Fuuko-san, de ez a lényeg, majd elkezdek egy kis színjátékot, a csapossal és megjátszom magam, hogy valami céh be akar szervezni és nem hagynak békén. Erre már felfigyel a két gyanús alak, pont ahogy terveztem, csak nem úgy tűnnek, mint akik toboroznának, de korai még találgatni, előbb játszom tovább a szerepem.
- Yo!- fordulok kettejük felé és intek, majd a széken megpördülök és hátamat a pultnak támasztom, hogy a bent lévőket is jól láthassam.
- Jah, olyasmi – mondom neki lazán. Nagyon távol áll az én stílusomtól az effajta beszédstílus, ez a lazaság, de ettől még el tudom játszani, ahogy mást is. A cél szentesíti az eszközt.
- Valami Aincrad Felszabadító Front vagy minevű céh tagjai zaklatnak, hogy lépjek be közéjük, még kaját is adnának, meg minden. De én nemet mondok, csak a késségem miatt kellek nekik, azzal meg több pénzt akaszthatok le, ha megtartom, magamnak, de ők nem értettek a szóból.... - folyik tovább a színjáték egy kis fiatalos, laza szlengekkel megtűzdelve.

by **Sachi** Hétf. Május 13 2013, 11:18

Joeynak sikerült az óriást kellemetlenebb helyzetbe kevernie. Mikor utána futott és részletesebben is kifejtette az álláspontját, savanyú képet vágott, most sem érthetett sokat a dolgokból
- Milyen szűrt teregetsz és milyen király toboroz? - vakarta a fejét, láthatólag még mindig gondban volt
Tényleg nehéz esetnek bizonyult, nem volt otthon a színesebb kifejezések között és a mesélt történet sem vert számára harangot, de miért? Még csal agitált sem volt, sokkal inkább olyan mint akinek ha túl sokat beszélnek, megfájdul bele a feje. Kezeit most lógatni kezdte és a semmibe nézett, mintha onnan várt volna valami magyarázatot
- Ki az a Yanagi meg Gúnár? Senkit nem kényszerít senki... - megrázta a fejét, aztán a menüjében kezdett kutakodni - Thinker az ötödik szinten... most éppen, elmentek valamiért

Eközben a fogadóban is beindult a lényegre térés, még ha az nem is kimondottan nyílt lapokkal történt. A két fickó össze-összenézett Jin történetére, nem volt félreértés itt, de cseppet sem tetszhetett nekik amit hallottak. Néjány pillanatig semmit nem szóltak, csak idegesen doboltak a lábukkal a fapadlón, emésztve a szavakat
- Én nem zaklattam senkit! - fonta össze karjait duzzogva a testes
- És én sem! - követte példáját a sovány - Senki se kényszerített senkit, én azért léptem be mert más nem adott ingyen kaját, haltam volna éhen?
- Igen, igen! - bólogatott hevesen a társa - Az igen fontos szempont, nem kell fizetni a kajáért csak dolgozni és segíteni akinek kell, minden teljesen tiszta. Ingyen kaja

by **Fuuko Shinatsu** Hétf. Május 13 2013, 14:20

Miközben én a pultnál ültem és figyeltem a reakciókat, néha néha visszapillantottam, hogy minden rendben van e Yanagiékkal. Látszólag semmi bajuk sincs, játszanak az egyik asztalnál. A két férfi közben Jin-san meséjét hallgatta, és egy hosszas kínos csend következett. Néha-néha összetalálkozott a pillantásuk, és hangosan játszottak a lábaikkal. Idegesnek tűntek, de nem az agresszív fajtának, sokkal inkább mint akik megrémültek. Ezek szerint Jin-san beletrafált, aki nem tud semmit az egészről az nem így reagál. Végül a nagyobbik darab szólalt meg, azt állítja hogy ö senkit sem zaklatott. Majd a vékonyabbik is azt állítja. De nem tagadják azt le hogy a céh tagjaik. De akkor mégis miért csatlakoztak? Talán ők is bele lettek kényszerítve mint ahogyan Yanagi-chant akarták. Ez kegyetlenség. Habár kicsit meg tudom őket érteni, éhezni nem jó dolog. Az éhes ember sok mindent megtesz gondolkozás nélkül és ők nem is tűnnek rossz embereknek.
-" Az igen fontos szempont, nem kell fizetni a kajáért csak dolgozni és segíteni akinek kell, minden teljesen tiszta. Ingyen kaja" - miközben tovább hallgattam a mondandójuk beigazodott az elméletem az ételről. Meglepő, hogy mennyi éhező ember van az első szinten. Habár ez annak is az oka amiért minden küldetés elkapkodnak pillanatok alatt. Nem bírtam tovább ülni a helyemen, úgy döntöttem én is bekapcsolódok a beszélgetésbe. Nem tűnnek veszélyesnek.
- Elnézést! - közelebb sétáltam, és egy közeli széken helyet foglaltam. - bocsánat, de hallottam egy kis részt a ... beszélgetésükből, remélem nem baj ha én is csatlakozok a beszélgetéshez. De ti erősnek tűntök, miért nem keresitek meg önerőből az ételre a pénzt? Több szabadidő, és nem kell olyat tennetek sem amit nem szeretnétek. A közeli városokban rengeteg munkalehetőség van, nyersanyag gyűjtés, vadászás... - próbáltam rávilágítani arra hogy miért is jó nekik ha kilépnek, reménykedek benne hogy sikerül meggyőzni őket ezekkel az érvekkel, a gonosz céh elhagyására, vagy legalább felébresztem bennük az akarást.

by **Tetsuko Jin** Kedd Május 14 2013, 19:00

A fogadóban két gyanús alakot pillantunk meg, legalábbis elsőre, akik a pultnál beszélgetnek. Oda is megyek hozzájuk, hogy meghallgassam, mit beszélnek és színészkedjek egy kicsit. Szerintem ez tökéletes mód arra, hogy kiszedjük belőlük a kellő információkat. Nem vagyok az erőszak híve, így mégis csak jobb, ráadásul mindig is mondogatták, hogy van egy kevés tehetségem a színészkedéshez. előadom nekik, hogy én magam vagyok egy áldozat, amit az Aincrad felszabadítási front környékezett meg, zaklatott, meg efféle dolgok. Igen, részben szégyellem magam azért, mert füllentek, de csak azért teszem, hogy elkerüljük az erőszakot. Jól tudom magam is, jobban is lehetne csinálni, hazugság nélkül, mégis tartok attól, hogy megjelennek azok az emberek és kitör a balhé… Ezért a könnyebb módszerhez folyamodok inkább, vessenek meg érte, ha akarnak, azt is elfogadom. A színjátékom újfent megteszi a hatását. Már biztosan tudjuk, hogy ez a két illető, a fronthoz tartozik, ők maguk ismerték be pár pillanattal ezelőtt. A többi mondandójuk azonban meglep, nem is kicsit. Ellentmondásos ez az egész. Állításuk szerint, csak segítenek, ha kell, meg dolgoznak, azonban saját szememmel láttam annak a fickónak a módszereit, így kétségeim nem nagyon lehetnek.
- Óh! Szóval maguk is?- hőkölök hátra, játszom a meglepettet és ijedtet. Ekkor fut be Fuuko-san és érdekes dolgokat mond, talán ez meggyőzi őket, azért én még teszek rá egy lapáttal.
- Ossu kicsi lány- intek Fuuko-sannak, remélem, nem veszi sértésnek ezt a hangnemet tőlem, illene bocsánatot kérnem tőle ezután.
- Ajajj.. gome-gome. Már elpanaszoltam az Aincrad Királyi Hadsereg nevű céhnek az esetet és most a felszabadító front tagjait keresik a városban mindenütt és börtönzik be őket. Sumimasen…. – próbálok rájuk ijeszteni egy leheletnyit.
- Talán tényleg jobb lenne kilépni a céhből, vagy elhagyni a város.. hehe… - vakargatom a tarkóm, mint aki tudja, hogy hibázott és ezért zavarban van.
- Igazság szerint nekem is azt mondták, hogy ha találkozok céhtagokkal akkor üzenjek nekik és azonnal jönnek- gondolkodok el, legalábbis így mutatom… remélem megteszi ez is a hatását.

by **Joey Chrome** Csüt. Május 16 2013, 18:37

Ez a melák, komolyan mondom az az eset, akinek csak nyolc osztálya volt: hat darab első, és két darab másodikos! Nem értette, mit mondok, és még zavarba is sikerült ejtenem.
- Milyen szűrt teregetsz, és milyen király toboroz? – Vakarta a kopasz (?) fejét, majd lelógatta a karjait, és a semmibe nézett, mintha onnan várna választ.
- Ki az a Yanagi meg Gúnár? Senkit nem kényszerít senki... - Megrázta a fejét, aztán a menüjében kezdett kutakodni - Thinker az ötödik szinten... Most éppen, elmentek valamiért.
- Francba! – Morogtam. – Figyi, mindjárt jön egy barátom, aki tisztázza neked érthetően a dolgokat, te addig maradj nyugton, oké? – Direkt lassan mondtam, meg is értse a nyomorultja. Én meg elküldtem Mori-nak azokat a rohadt koordinátákat, ahol voltam. De közben törtem a fejem, hogy ha nem az Aincrad Felszabadító Front tagja volt az a fickó, akkor ki az ördög… vagy a Céh tagja? Aaaargh! Miért nem volt nálam valami, amivel lefotózhattam volna azt a beképzelt, gerinctelen seggfejet?? Legalább az eszembe jutott volna Öcsém, de neeeeeeem, mert ilyenre sose gondolok!
- Látod Joey, egy fotókristályra kellett volna gondolnod.
~ Honnan tudod, hogy arra gondoltam?O_O Olvasol a fejemben??O_O
- Nem, ennyire jól ismerlek csak. – Basszus, már nagyon megijedtem hirtelen. Még csak az hiányozna, hogy „BH” a fejembe olvasna, mert néhányszor elküldöm magamban melegebb éghajlatokra. Főleg, ha akkor közöl valamit, mikor késő már. Mint a Jin elleni harcban is, mikor nem aktivált a képességem. Húúú, de megfojtottam volna akkor „BH”-t, csak nem volt nyaka, amin keresztül megfojthattam volna! Nagy mákja van, legalább nem sérül.><

by **Kayaba Akihiko** Pént. Május 24 2013, 16:43

Keresés (Jin majd Joey):

by Ajánlott tartalom