Hope Northwind - Askr
3 posters
1 / 2 oldal
1 / 2 oldal • 1, 2
Re: Hope Northwind - Askr
Ossu!
Elfogadom a módosításokat.
Elfogadom a módosításokat.
Cardinal- Moderátor
- Hozzászólások száma : 3348
Join date : 2012. Dec. 16.
Karakterlap
Szint: ?
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: Hope Northwind - Askr
Nos, arra az elhatározásra jutottam, hogy mivel a karakterem kicsit pisisnek tűnik, így hát szeretném legalább két (2) évvel öregíteni.
Askr- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 533
Join date : 2013. Feb. 15.
Karakterlap
Szint: 27
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: Hope Northwind - Askr
Legyen, elfogadom a változtatást.
Cardinal- Moderátor
- Hozzászólások száma : 3348
Join date : 2012. Dec. 16.
Karakterlap
Szint: ?
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: Hope Northwind - Askr
2. képesség pályázat
The Summoned Beast - A képesség használatával képessé válik Ifrit adatait maga köré vonni, majd az felírja a sajátját, ezáltal testi megjelenése is a tűzóriáséra (még a fegyvere is!) fog hasonlítani. Ahhoz, hogy a játékos magához hívja ezeket az adatokat, és aktiválja a képességet, érzelmi kitörésre van szüksége, a leghatásosabb formája pedig a harag elszabadítása. Az átváltozást két módon használhatja föl:
- Ravager: Azáltal, hogy érzelmeit a támadásra összpontosítja, a használó képessé válik arra, hogy a speciális képességre tett pontjainak 75%-át (páratlan szám esetén lefelé kerekítve) erőre csatornázza, ám ezzel együtt a kitartása 25%-al csökken. A mód három (3) kör erejéig tartható fent, utána a használó visszaváltozik. Lehűlési ideje két (2) kör, harcban pedig három (3) alkalommal használható.
- Defender: Annak segítségével, hogy akaraterejét a védekezésére csatornázza, a használó a speciális képességre tett pontjainak 75%-át (páratlan szám esetén lefelé kerekítve) a páncélpontjaira csatornázza, ám ezzel együtt gyorsasága 25%-al csökken, ráadásul a következő két (2) körben muszáj ebben a módban maradnia. Ha a páncélt leütik, ez a mechanizmus nem használható. A mód három (3) kör erejéig tartható fent, utána a használó visszaváltozik. Lehűlési ideje négy (4) kör, harcban pedig két (2) alkalommal használható.
Aznap valami furcsa történt velem. Persze ami nagy darab és ijesztő, az másnak aligha nem nevezhető, csak furcsának. Anya még régen azt mondta nekem, hogy "szörnyek márpedig nincsenek". Ez a virtuális világ mégis hemzsegett tőlük. Ha KA úgy akarta, még a legszörnyűbb rémálmainkat is életre kelti, hogy aztán mi magunk könyörögjünk a halálért, legalábbis így gondoltam. Dühös voltam. Az elején még tetszett is ez az új fajta környezet, hogy kirúghatunk a hámból, de aztán végül rá kellett döbbennem: ez már nem játék, itt tényleg az életben maradásért kellett küzdenünk. Rengetegen meghaltak, attól függetlenül, hogy hogyan, - mobok, rosszindulatú játékosok vagy éppen az öngyilkosság áldozatai - de erről az egészről csupán egyetlen egy személy tehetett: Kayaba Akihiko. Ahogyan ott álltam, a hetedik szint kietlen pusztaságában, mobírtás közepette, elöntött az indulat. Még én is végezni akartam magammal, és meg is tettem volna, ha Annabell és Szophie meg nem mentenek! Másra se vágytam, hogy én magam végezzek azzal a szörnyeteggel. Ökölbe szorítottam kezemet, és váratlanul - Hati döbbenetére és ijedtségére - elordítottam magamat, aztán térdre rogytam. A petem aggódóan lépkedett hozzám, s orrával a karomat bökdöste. Együttérzően nyüszített, ami felettébb szokatlan volt a démonfarkastól. Nyugtatóan megcirógattam a buksiját, aztán fölálltam. Abban a pillanatban úgy éreztem, mintha valami földrengést uszított volna a hetedik szintre. Pontosan olyan volt, mint akkor. Lehetséges? Igen, jól gondoltam: az akkor megjelenő táncoló tűzdémon ismét megjelent előttem, háromméteres pompájában. Fegyverét maga mellett tartotta, a földbe szúrva. Két fejével csakis engem méregetett. A múltkor nem habozott, meg akart ölni, de aztán elment. Vajon miért éreztem most sokkal másabbnak a megjelenését? A szörnyeteg ott állt, jogarszerű fegyverére támaszkodva. Hirtelen, felbátorodva szólítottam meg a bestiát, abban a reményben, hogy érti, amit mondok:
- Nem először látjuk egymást. Az én nevem Askr, a társam pedig Hati.
- Jól tudom, kik vagytok. - mondta, mély hangon, ami talán úgy csengett, mint az enyém. - A nevem Ifrit. Már nagyon régóta várom ezt a percet. Most végre tökéletesen megidéztél.
- Megidéztelek? - csodálkoztam. - Én sosem hívtalak téged.
- Óh, dehogynem. - kuncogott. - Én te vagyok. És a múltkor is te idéztél meg.
- Akkor miért támadtál rám? - Teljesen összezavart, amit az Ifrit nevezetű tűzóriás mondott. Egyáltalán nem értettem, miért akart akkor bántani, ha Ő nem más, mint Én. Kérdésemen már nem csak kuncogott, hanem gúnyosan nevetett.
- Hogy miért? Én megmondom: teszteltelek. - felelte, majd két kézbe vette jogarát. - És mint akkor, úgy most sem lesz másképp. Az erőmet ki kell érdemelned, fiú! - Aztán se szó, se beszéd, őrjöngve lesújtott rám. Nem volt időm a támadás kikerüléséhez. Összesen kilenc pontot vett le a páncélomról, szóval majdnem nullázta azt. Mi ez a szörnyeteg? Nem mob, indikátora meg nem is volt. Akkor tényleg köze lehetett hozzám. Hatinak füttyentettem, aki egy vakkantás közepette vetette magát Ifritre, jobb felső karját megtépázva. Az életcsíkja jókorát csappant. A démonfarkas acsargó morgással tartotta tőlem távol a tűzdémont, aki idegesen hörögve méregette a petet.
- Tágulj innét, te korcs. Nem veled van dolgom - morogta a démon.
- Azt már nem! Az ellenfeled én vagyok! - bömbölte Hati, agyarait csattogtatva. Ifrit meglepetten hümmögött.
- Gondolod? Akkor feltennék neked egy kérdést: miért fontos neked ez a fiú?
- Ő a társam! - felelte, meglepő határozottsággal. Az óriás ott állt, csendben, nagyobbik fejével Hatit, a kisebbel pedig engem nézett. Aztán végül mintha meggondolta volna magát, leengedte fegyverét.
- Érdekes. - mondta, kis váratva. - Majd meglátod, hogy lesznek olyan pillanatok, hogy neked kell lefegyverezned a saját idomárodat. Ott aztán ki fog derülni, mennyire ragaszkodsz hozzá... - Miután végigmondta monológját, karmazsinvörös pixelekre bomlott. Ahelyett, hogy eltávozott volna, egyenesen felém tartott! Hati minden erővel azon volt, hogy fogai közé fogja a pixeldarabokat, de persze ez nem sikerült. Az adatok - nagy megdöbbenésemre - a bal karomra telepedtek, aztán a bőrömbe égtek. Ha a játékban lenne fájdalom, biztosan ordítottam volna. A pixeldarabok sokasága végül egy tetoválás formáját öltötték fel, ami még enyhén izzott. Nagyon furcsán éreztem magamat. Mégis mit csinált velem az a szörnyeteg?
A képesség kijátszása természetesen majd a játéktéren kerül sorra.
- Ravager: Azáltal, hogy érzelmeit a támadásra összpontosítja, a használó képessé válik arra, hogy a speciális képességre tett pontjainak 75%-át (páratlan szám esetén lefelé kerekítve) erőre csatornázza, ám ezzel együtt a kitartása 25%-al csökken. A mód három (3) kör erejéig tartható fent, utána a használó visszaváltozik. Lehűlési ideje két (2) kör, harcban pedig három (3) alkalommal használható.
- Defender: Annak segítségével, hogy akaraterejét a védekezésére csatornázza, a használó a speciális képességre tett pontjainak 75%-át (páratlan szám esetén lefelé kerekítve) a páncélpontjaira csatornázza, ám ezzel együtt gyorsasága 25%-al csökken, ráadásul a következő két (2) körben muszáj ebben a módban maradnia. Ha a páncélt leütik, ez a mechanizmus nem használható. A mód három (3) kör erejéig tartható fent, utána a használó visszaváltozik. Lehűlési ideje négy (4) kör, harcban pedig két (2) alkalommal használható.
Aznap valami furcsa történt velem. Persze ami nagy darab és ijesztő, az másnak aligha nem nevezhető, csak furcsának. Anya még régen azt mondta nekem, hogy "szörnyek márpedig nincsenek". Ez a virtuális világ mégis hemzsegett tőlük. Ha KA úgy akarta, még a legszörnyűbb rémálmainkat is életre kelti, hogy aztán mi magunk könyörögjünk a halálért, legalábbis így gondoltam. Dühös voltam. Az elején még tetszett is ez az új fajta környezet, hogy kirúghatunk a hámból, de aztán végül rá kellett döbbennem: ez már nem játék, itt tényleg az életben maradásért kellett küzdenünk. Rengetegen meghaltak, attól függetlenül, hogy hogyan, - mobok, rosszindulatú játékosok vagy éppen az öngyilkosság áldozatai - de erről az egészről csupán egyetlen egy személy tehetett: Kayaba Akihiko. Ahogyan ott álltam, a hetedik szint kietlen pusztaságában, mobírtás közepette, elöntött az indulat. Még én is végezni akartam magammal, és meg is tettem volna, ha Annabell és Szophie meg nem mentenek! Másra se vágytam, hogy én magam végezzek azzal a szörnyeteggel. Ökölbe szorítottam kezemet, és váratlanul - Hati döbbenetére és ijedtségére - elordítottam magamat, aztán térdre rogytam. A petem aggódóan lépkedett hozzám, s orrával a karomat bökdöste. Együttérzően nyüszített, ami felettébb szokatlan volt a démonfarkastól. Nyugtatóan megcirógattam a buksiját, aztán fölálltam. Abban a pillanatban úgy éreztem, mintha valami földrengést uszított volna a hetedik szintre. Pontosan olyan volt, mint akkor. Lehetséges? Igen, jól gondoltam: az akkor megjelenő táncoló tűzdémon ismét megjelent előttem, háromméteres pompájában. Fegyverét maga mellett tartotta, a földbe szúrva. Két fejével csakis engem méregetett. A múltkor nem habozott, meg akart ölni, de aztán elment. Vajon miért éreztem most sokkal másabbnak a megjelenését? A szörnyeteg ott állt, jogarszerű fegyverére támaszkodva. Hirtelen, felbátorodva szólítottam meg a bestiát, abban a reményben, hogy érti, amit mondok:
- Nem először látjuk egymást. Az én nevem Askr, a társam pedig Hati.
- Jól tudom, kik vagytok. - mondta, mély hangon, ami talán úgy csengett, mint az enyém. - A nevem Ifrit. Már nagyon régóta várom ezt a percet. Most végre tökéletesen megidéztél.
- Megidéztelek? - csodálkoztam. - Én sosem hívtalak téged.
- Óh, dehogynem. - kuncogott. - Én te vagyok. És a múltkor is te idéztél meg.
- Akkor miért támadtál rám? - Teljesen összezavart, amit az Ifrit nevezetű tűzóriás mondott. Egyáltalán nem értettem, miért akart akkor bántani, ha Ő nem más, mint Én. Kérdésemen már nem csak kuncogott, hanem gúnyosan nevetett.
- Hogy miért? Én megmondom: teszteltelek. - felelte, majd két kézbe vette jogarát. - És mint akkor, úgy most sem lesz másképp. Az erőmet ki kell érdemelned, fiú! - Aztán se szó, se beszéd, őrjöngve lesújtott rám. Nem volt időm a támadás kikerüléséhez. Összesen kilenc pontot vett le a páncélomról, szóval majdnem nullázta azt. Mi ez a szörnyeteg? Nem mob, indikátora meg nem is volt. Akkor tényleg köze lehetett hozzám. Hatinak füttyentettem, aki egy vakkantás közepette vetette magát Ifritre, jobb felső karját megtépázva. Az életcsíkja jókorát csappant. A démonfarkas acsargó morgással tartotta tőlem távol a tűzdémont, aki idegesen hörögve méregette a petet.
- Tágulj innét, te korcs. Nem veled van dolgom - morogta a démon.
- Azt már nem! Az ellenfeled én vagyok! - bömbölte Hati, agyarait csattogtatva. Ifrit meglepetten hümmögött.
- Gondolod? Akkor feltennék neked egy kérdést: miért fontos neked ez a fiú?
- Ő a társam! - felelte, meglepő határozottsággal. Az óriás ott állt, csendben, nagyobbik fejével Hatit, a kisebbel pedig engem nézett. Aztán végül mintha meggondolta volna magát, leengedte fegyverét.
- Érdekes. - mondta, kis váratva. - Majd meglátod, hogy lesznek olyan pillanatok, hogy neked kell lefegyverezned a saját idomárodat. Ott aztán ki fog derülni, mennyire ragaszkodsz hozzá... - Miután végigmondta monológját, karmazsinvörös pixelekre bomlott. Ahelyett, hogy eltávozott volna, egyenesen felém tartott! Hati minden erővel azon volt, hogy fogai közé fogja a pixeldarabokat, de persze ez nem sikerült. Az adatok - nagy megdöbbenésemre - a bal karomra telepedtek, aztán a bőrömbe égtek. Ha a játékban lenne fájdalom, biztosan ordítottam volna. A pixeldarabok sokasága végül egy tetoválás formáját öltötték fel, ami még enyhén izzott. Nagyon furcsán éreztem magamat. Mégis mit csinált velem az a szörnyeteg?
A képesség kijátszása természetesen majd a játéktéren kerül sorra.
Askr- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 533
Join date : 2013. Feb. 15.
Karakterlap
Szint: 27
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: Hope Northwind - Askr
Ossu!
Elfogadom a pályázatot. Gratulálok a második képességedhez
Elfogadom a pályázatot. Gratulálok a második képességedhez
Cardinal- Moderátor
- Hozzászólások száma : 3348
Join date : 2012. Dec. 16.
Karakterlap
Szint: ?
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: Hope Northwind - Askr
Azt hiszem ideje lesz lépni, és a növénylátás jártasságomat becserélném fegyverkészítésre.
Askr- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 533
Join date : 2013. Feb. 15.
Karakterlap
Szint: 27
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: Hope Northwind - Askr
Elfogadom, jártasságcsere megtörtént.
Cardinal- Moderátor
- Hozzászólások száma : 3348
Join date : 2012. Dec. 16.
Karakterlap
Szint: ?
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: Hope Northwind - Askr
Pet képesség pályázat - part 2 & 1. képesség változtatása
Pandemonium Breath - Hati képessé válik számítógépes vírusokat előidézni, és egy igen nagy pusztító erejű, irányát váltható, lila-fekete árnyalatú lehelet formájában az áldozatába juttatni. Azáltal, hogy ezekkel a virtuális kórokozókkal teli csapással megtámadja ellenfelét, minden olyan effektet, ami a gyógyítás célját szolgálja, egyszerűen megfordítja. Egyszerűsítve ha valaki egy gyógyító tárgyat vagy képességet használ önmagán vagy a társán, annak értékével fog sérülni, míg a vírus státusz az áldozaton van. A státuszt a halványan elszínezett bőr jellemzi. Ennek hatása három (3) körig érvényes, lehűlési ideje pedig szintúgy három (3) kör. - 2. képi
Eredeti: A Hold leple - A démonfarkas szörnyszerű formát vesz fel, amivel lehetővé veszi, hogy az árnyékokat kedve szerint irányíthassa. A rém formát három (3) kör erejéig képes fenntartani, lehűlési ideje két (2) kör. Továbbá ha külön körökben van használva az alak, annak számai összeadandóak. Azt, hogy minek az árnyékát irányíthatja, az nagyban befolyásolja az idomár szintje:
1-3. szintig - Kezdő: A pet a mozdulatlan objektumok árnyékát, mint pl. egy fáét vagy egy szikláét tudja hasznosítani és azt is alapszinten. Képes lesz csápokat formázni és az ellenfél köré tekerni vagy azokkal ostorként bánni.
4-7. szintig - Haladó: A pet már képes lesz a mozdulatlan objektumok árnyékát úgy manipulálni, hogy akár a csápokat különféle, egyszerűbb fegyver alakjává tudja változtatni, mint pl. egy kardnak az élévé.
- 8-11. szintig - Tapasztalt: A pet képessé válik élő, mozgó objektumok árnyékát manipulálni, ám nagy nehézségek árán.
- 12. szinttől - Mester: A pet innentől kezdve probléma nélkül használhatja az élő és élettelen objektumok árnyékát, s szinte bármilyen alakot kölcsönözhet azoknak.
Új: Shadow drive - Azáltal, hogy Hati önmagára vagy másokra egy láthatatlan aurát bocsát, képessé válik, hogy önmaga vagy az általa választott személy az árnyékokban utazzon. Fontos, hogy az árnyéknak legalább akkorának kell lennie, mint annak az élőlénynek, amelyiket az árnyékok világában utaztat. Ahhoz, hogy az alany kijuthasson ebből az állapotból, kellő nagyságú fényalakot kell keresnie, hiszen ott minden pont fordítva van. Az árnyékokban nem támadhat, nem használhat más képességet, amíg fel nem oldja az utazást.
Egy szép reggelen...
- Te jó isten! - kiáltottam fel, amikor megláttam Hatit, az ágyamban. Nem is akárhogyan...
- Mi van már...? - kérdezte az átlagnál is mélyebb hangon, és fejét felemelvén nézett rám. Ott feküdt rajtam, majdnem kinyomta belőlem a szuflát. Hati hatalmasra nőtt! Igaz, hogy apróbb korában is démoni lett a pofája, de kinagyított verzióban még talán ijesztő is volt. Nagyobb lett, mint bármelyik kifejlett farkas: a marmagassága a mellkasommal ért fel, míg a feje a vállammal egy szinttel volt. Ha nem lenne annyira görbe testtartása, talán egy ló méretével egyezne meg, de ez lényegtelen. Szarvai jócskán meghosszabbodtak, és nagyjából az alkarom hosszával egyezett meg. A hátán lévő szürkés bunda igazi sörénnyé nőtt, mely már a lábán is itt-ott meg lehetett találni. Aprócska körmei karmazsinvörös karmokká hegyeződtek, lábain és a melle két oldalán éles, a fején található szarvakhoz hasonlatos tüskék nőttek. A szeme körül található jelek nem csak megvastagodtak, de a testének egy kisebb részére is továbbterjedtek, és ragyogóbban izzottak, mint valaha. A farkáról szinte eltűnt a szőr, és jobbára egy fűrészfogas evezőlapátra emlékeztetett. Kétséget kizárólag Hatiból egy igazi szörnyeteg lett! Ő pedig csak értetlenül, idegesen nézett rám, azokkal a rubinvörös szemeivel. Legalább azok megmaradtak. Oda, ahová valók.
- Bocs, de ezt meg kell emésztenem. - Rémületemen túllépve keltem ki az ágyamból, az ablakot kinyitva vettem egy jó nagy levegőt. - Tudod, mekkorát nőttél?
- Tudom, és? - Mi történt vele? Kicserélték egy másik démonfarkassal, és az igazi Hati nincs is itt? Legalább egy ijedt sikoltást vártam tőle, vagy valami hasonlót.
- És téged egyáltalán nem zavar, hogy szörnyeteg lettél?
- Viccelsz? - gonoszul kuncogott. Ez sem Hatira utal. - Mindnyájan tudjuk, hogy így is én vagyok a legjobb. Sőt, annál is jobb. - Na, ez az, amit hallani akartam tőle. Őt nem lepte meg a fejlődése. Ha nem egy éjszaka alatt folyt volna le, engem se, de hát Hati mégse valódi farkas. Felült az ágyon és leugrott volna. Az épület belerengett a démonfarkas termetébe. Ezen tényleg változtatni kell. Hati felettébb nyugodtnak látszott, pedig kicsiként még a reggelt is egy civakodással kezdte, de nem. Nagyot nyújtózott, pokoli hangon ásított, majd megvillantotta fogait. Lehengerlően démoniak. Most már végre megértettem, miért hangoztatja a démonfarkast - mert ő tényleg démonfarkas. Rám nézett, és elvigyorodott. Az a sok agyar egyszerűen vérfagyasztó látvány volt, és ezt hamar észrevette, szóval visszahúzta őket. Ott feküdt, az ágy mellett, kíváncsi tekintettel az arcán. Valami megváltozott benne.
Azon a napon nem csak Hati változott meg, hanem maga a képessége is. Azért hívott ki az udvarra, mert mutatni akar valamit. Egyszerűen csak rá tette a vállamra iszonyatos mancsát, és valami furcsa bizsergés járt át. Elvigyorodott, aztán egy fa árnyékába taszított. Rossz viccnek fogtam fel, ám akkor vettem észre, hogy elnyel a fa árnyéka! Sötét volt. És én csak futottam. Futottam, míg meg nem láttam egy fényforrást. Akkorát, melyen én is kiférek. Egy ilyen sötét világban az árnyék árnyéka a fény. Egy szikla formájú árnyékon bújtam ki. Rájöttem: Hati árnyékban utaztatott. Sok időnek tűnt, de Hati a saját példájával demonstrálta, hogy egy árnyékutazás másodpercek alatt lezajlik. Olyan volt, mintha csak egy vájt alagútban közlekednék. Hasznosnak találtam ezt a képességet, ám a démonfarkas nem tudta le ilyen hamar. Vagy ráérzett az új erejére, vagy már csak tudta, mivel van megáldva. Új képességével azt a sziklát tarolta le, aminek az árnyékából visszatértem, ráadásul annak sugarát kisebb ívben el tudta fordítani. Azt hogy ez mire képes, még ő sem tudja. Mindketten reméljük, hamar meg tudjuk az igazságot.
Eredeti: A Hold leple - A démonfarkas szörnyszerű formát vesz fel, amivel lehetővé veszi, hogy az árnyékokat kedve szerint irányíthassa. A rém formát három (3) kör erejéig képes fenntartani, lehűlési ideje két (2) kör. Továbbá ha külön körökben van használva az alak, annak számai összeadandóak. Azt, hogy minek az árnyékát irányíthatja, az nagyban befolyásolja az idomár szintje:
1-3. szintig - Kezdő: A pet a mozdulatlan objektumok árnyékát, mint pl. egy fáét vagy egy szikláét tudja hasznosítani és azt is alapszinten. Képes lesz csápokat formázni és az ellenfél köré tekerni vagy azokkal ostorként bánni.
4-7. szintig - Haladó: A pet már képes lesz a mozdulatlan objektumok árnyékát úgy manipulálni, hogy akár a csápokat különféle, egyszerűbb fegyver alakjává tudja változtatni, mint pl. egy kardnak az élévé.
- 8-11. szintig - Tapasztalt: A pet képessé válik élő, mozgó objektumok árnyékát manipulálni, ám nagy nehézségek árán.
- 12. szinttől - Mester: A pet innentől kezdve probléma nélkül használhatja az élő és élettelen objektumok árnyékát, s szinte bármilyen alakot kölcsönözhet azoknak.
Új: Shadow drive - Azáltal, hogy Hati önmagára vagy másokra egy láthatatlan aurát bocsát, képessé válik, hogy önmaga vagy az általa választott személy az árnyékokban utazzon. Fontos, hogy az árnyéknak legalább akkorának kell lennie, mint annak az élőlénynek, amelyiket az árnyékok világában utaztat. Ahhoz, hogy az alany kijuthasson ebből az állapotból, kellő nagyságú fényalakot kell keresnie, hiszen ott minden pont fordítva van. Az árnyékokban nem támadhat, nem használhat más képességet, amíg fel nem oldja az utazást.
Egy szép reggelen...
- Te jó isten! - kiáltottam fel, amikor megláttam Hatit, az ágyamban. Nem is akárhogyan...
- Mi van már...? - kérdezte az átlagnál is mélyebb hangon, és fejét felemelvén nézett rám. Ott feküdt rajtam, majdnem kinyomta belőlem a szuflát. Hati hatalmasra nőtt! Igaz, hogy apróbb korában is démoni lett a pofája, de kinagyított verzióban még talán ijesztő is volt. Nagyobb lett, mint bármelyik kifejlett farkas: a marmagassága a mellkasommal ért fel, míg a feje a vállammal egy szinttel volt. Ha nem lenne annyira görbe testtartása, talán egy ló méretével egyezne meg, de ez lényegtelen. Szarvai jócskán meghosszabbodtak, és nagyjából az alkarom hosszával egyezett meg. A hátán lévő szürkés bunda igazi sörénnyé nőtt, mely már a lábán is itt-ott meg lehetett találni. Aprócska körmei karmazsinvörös karmokká hegyeződtek, lábain és a melle két oldalán éles, a fején található szarvakhoz hasonlatos tüskék nőttek. A szeme körül található jelek nem csak megvastagodtak, de a testének egy kisebb részére is továbbterjedtek, és ragyogóbban izzottak, mint valaha. A farkáról szinte eltűnt a szőr, és jobbára egy fűrészfogas evezőlapátra emlékeztetett. Kétséget kizárólag Hatiból egy igazi szörnyeteg lett! Ő pedig csak értetlenül, idegesen nézett rám, azokkal a rubinvörös szemeivel. Legalább azok megmaradtak. Oda, ahová valók.
- Bocs, de ezt meg kell emésztenem. - Rémületemen túllépve keltem ki az ágyamból, az ablakot kinyitva vettem egy jó nagy levegőt. - Tudod, mekkorát nőttél?
- Tudom, és? - Mi történt vele? Kicserélték egy másik démonfarkassal, és az igazi Hati nincs is itt? Legalább egy ijedt sikoltást vártam tőle, vagy valami hasonlót.
- És téged egyáltalán nem zavar, hogy szörnyeteg lettél?
- Viccelsz? - gonoszul kuncogott. Ez sem Hatira utal. - Mindnyájan tudjuk, hogy így is én vagyok a legjobb. Sőt, annál is jobb. - Na, ez az, amit hallani akartam tőle. Őt nem lepte meg a fejlődése. Ha nem egy éjszaka alatt folyt volna le, engem se, de hát Hati mégse valódi farkas. Felült az ágyon és leugrott volna. Az épület belerengett a démonfarkas termetébe. Ezen tényleg változtatni kell. Hati felettébb nyugodtnak látszott, pedig kicsiként még a reggelt is egy civakodással kezdte, de nem. Nagyot nyújtózott, pokoli hangon ásított, majd megvillantotta fogait. Lehengerlően démoniak. Most már végre megértettem, miért hangoztatja a démonfarkast - mert ő tényleg démonfarkas. Rám nézett, és elvigyorodott. Az a sok agyar egyszerűen vérfagyasztó látvány volt, és ezt hamar észrevette, szóval visszahúzta őket. Ott feküdt, az ágy mellett, kíváncsi tekintettel az arcán. Valami megváltozott benne.
Azon a napon nem csak Hati változott meg, hanem maga a képessége is. Azért hívott ki az udvarra, mert mutatni akar valamit. Egyszerűen csak rá tette a vállamra iszonyatos mancsát, és valami furcsa bizsergés járt át. Elvigyorodott, aztán egy fa árnyékába taszított. Rossz viccnek fogtam fel, ám akkor vettem észre, hogy elnyel a fa árnyéka! Sötét volt. És én csak futottam. Futottam, míg meg nem láttam egy fényforrást. Akkorát, melyen én is kiférek. Egy ilyen sötét világban az árnyék árnyéka a fény. Egy szikla formájú árnyékon bújtam ki. Rájöttem: Hati árnyékban utaztatott. Sok időnek tűnt, de Hati a saját példájával demonstrálta, hogy egy árnyékutazás másodpercek alatt lezajlik. Olyan volt, mintha csak egy vájt alagútban közlekednék. Hasznosnak találtam ezt a képességet, ám a démonfarkas nem tudta le ilyen hamar. Vagy ráérzett az új erejére, vagy már csak tudta, mivel van megáldva. Új képességével azt a sziklát tarolta le, aminek az árnyékából visszatértem, ráadásul annak sugarát kisebb ívben el tudta fordítani. Azt hogy ez mire képes, még ő sem tudja. Mindketten reméljük, hamar meg tudjuk az igazságot.
Askr- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 533
Join date : 2013. Feb. 15.
Karakterlap
Szint: 27
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: Hope Northwind - Askr
Ossu!
Elfogadom a pályázatot, gratulálok Hati második képességéhez
Elfogadom a pályázatot, gratulálok Hati második képességéhez
Cardinal- Moderátor
- Hozzászólások száma : 3348
Join date : 2012. Dec. 16.
Karakterlap
Szint: ?
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: Hope Northwind - Askr
NJK pályázat
Jeanie McRanch
Jeanie McRanch
Kor: 9
Nem: Lány
Kaszt: Állatidomár
Pet: Nincs
Céh: Justice League
Jellem: Kicsi és tapasztalatlan a harchoz. Korához képest azonban többet tud az életről, ami meglepetésként érheti azokat, akik megismerkednek vele. Gyenge és érzékeny, főleg ha szánt szándékkal bántalmazzák. Nem fél a nagyobb háta mögé bújni és attól segítséget kérni. A játék alapos leckéül szolgált a lánynak, miszerint az élet kegyetlen, a természet pedig nem fél elpusztítani a gyöngét. Társa meghalt, és ezen ő sem változtathat, mégis igyekszik optimistán gondolkodni, kisebb-nagyobb sikerrel. Remekül bánik az állatokkal, és ki tudja, talán pont ezért hagyta abba a hatalmas veszéllyel járó fejlődést, és ideje nagy részét a petek ésszerű ápolásával tölti.
Történet:
Este volt. A csillagok fényesen ragyogtak. Gyönyörű, egyszerűen gyönyörű. Azt hittem, a Kezdetek városa és Torubana között senkivel se találkozok: csak én, és Hati, jó messze tőlem. Emlékeztem erre a helyre - szívemben gyász ült, amiért valaki meghalt. Nagyjából egy hónap telt el, és már nem éreztem rosszul magamat. Viszont nagyon érdekelt, miért ölték meg. Zsebre dugott kézzel, a holdra néztem. Mindig megvigasztalt. Az új Hati egy szót sem szólt, csak vonyított. Vonyított, mert jól esett neki, és nem gyászosan, mint a lány halálakor. Fenséges, méltóságteljes üvöltés, a démonfarkas részéről. Azonban volt valami, ami aggodalommal töltött el - egy hüppögés hangja. Közvetlenül mellőlem jött, bár annak forrását még nem láthattam, annyira sötét volt. Aztán amint az idegen közelebb lépett, a hold és a csillagok fénye megvilágította őt: egy kislány. A szemét dörzsölte, mert sírt. Aztán rám nézett, könnybe lábadt, csillogó, mélykék szemeivel. Már zokogott, és úgy futott hozzám, derekamat átölelve. Meghaltak. Mind meghaltak. A tigris is meghalt, bátyó is meghalt... - ennyit mondott, és már tudtam, mi történhetett. Leguggoltam, és megöleltem. Mi mást tehettem volna?
Magammal vittem. Hogy hova? Egyelőre nem tudtam, pontosan merre, de egy biztonságos övezetbe, ahol nem bánthatják. A JL-be egyelőre nem, hátha vannak még ismerősei. Nem voltak. A bátyján és a petjén kívül senkit sem ismert. Egyedül volt, magányos volt. Mi mást tehettem volna? Magammal vittem arra a kis időre, amíg kitalálhattam, mi legyen a sorsa. Egy léleknek se szóltam arról, hogy egy kislányt rejtegetek a palota falai között. Csak Hati tudott róla, ő pedig kedvelte a Jeanienak keresztelt lányt. Én Hope, ő Jeanie. Rajtam aludt el, könnyei eláztatták a ruhámat (pedig tegnap voltam a tónál...). Mintha a saját, tulajdon bátyja lennék. De miért is ne?
Reggelre úgy tűnt, mintha egy kicsit rendbe jött volna. Egy pillanatra azt hittem, elment a palotából, de nem. Hatihoz bújt, a démonfarkas pedig békésen tűrte. Mindketten megkedveltük Jeaniet. Akár egy kis család a nagy családban. Azt gondoltam, miért is ne maradhatna? Persze majd meg kell beszélnem a többiekkel, mert biztosan nem tűrnék el, ha egy segítségre szoruló kislányt bújtatok. Majd, hamarosan.
Aztán egy légbe kapott ötlet jött tőle: tenyésztő akar lenni. De létezik-e egyáltalán ebben a világban olyan lehetőség, hogy állatokat tenyésszen. Mire ő azt mondta igen, miért ne? A bátyjával és a tigrissel láttak kint, valahol a második szint környékén hatalmasra nőtt, aranytollú, futólábú madarakat. Kíváncsi lennék, mire menne az óriás csibékkel...
Nem: Lány
Kaszt: Állatidomár
Pet: Nincs
Céh: Justice League
Jellem: Kicsi és tapasztalatlan a harchoz. Korához képest azonban többet tud az életről, ami meglepetésként érheti azokat, akik megismerkednek vele. Gyenge és érzékeny, főleg ha szánt szándékkal bántalmazzák. Nem fél a nagyobb háta mögé bújni és attól segítséget kérni. A játék alapos leckéül szolgált a lánynak, miszerint az élet kegyetlen, a természet pedig nem fél elpusztítani a gyöngét. Társa meghalt, és ezen ő sem változtathat, mégis igyekszik optimistán gondolkodni, kisebb-nagyobb sikerrel. Remekül bánik az állatokkal, és ki tudja, talán pont ezért hagyta abba a hatalmas veszéllyel járó fejlődést, és ideje nagy részét a petek ésszerű ápolásával tölti.
Történet:
Este volt. A csillagok fényesen ragyogtak. Gyönyörű, egyszerűen gyönyörű. Azt hittem, a Kezdetek városa és Torubana között senkivel se találkozok: csak én, és Hati, jó messze tőlem. Emlékeztem erre a helyre - szívemben gyász ült, amiért valaki meghalt. Nagyjából egy hónap telt el, és már nem éreztem rosszul magamat. Viszont nagyon érdekelt, miért ölték meg. Zsebre dugott kézzel, a holdra néztem. Mindig megvigasztalt. Az új Hati egy szót sem szólt, csak vonyított. Vonyított, mert jól esett neki, és nem gyászosan, mint a lány halálakor. Fenséges, méltóságteljes üvöltés, a démonfarkas részéről. Azonban volt valami, ami aggodalommal töltött el - egy hüppögés hangja. Közvetlenül mellőlem jött, bár annak forrását még nem láthattam, annyira sötét volt. Aztán amint az idegen közelebb lépett, a hold és a csillagok fénye megvilágította őt: egy kislány. A szemét dörzsölte, mert sírt. Aztán rám nézett, könnybe lábadt, csillogó, mélykék szemeivel. Már zokogott, és úgy futott hozzám, derekamat átölelve. Meghaltak. Mind meghaltak. A tigris is meghalt, bátyó is meghalt... - ennyit mondott, és már tudtam, mi történhetett. Leguggoltam, és megöleltem. Mi mást tehettem volna?
Magammal vittem. Hogy hova? Egyelőre nem tudtam, pontosan merre, de egy biztonságos övezetbe, ahol nem bánthatják. A JL-be egyelőre nem, hátha vannak még ismerősei. Nem voltak. A bátyján és a petjén kívül senkit sem ismert. Egyedül volt, magányos volt. Mi mást tehettem volna? Magammal vittem arra a kis időre, amíg kitalálhattam, mi legyen a sorsa. Egy léleknek se szóltam arról, hogy egy kislányt rejtegetek a palota falai között. Csak Hati tudott róla, ő pedig kedvelte a Jeanienak keresztelt lányt. Én Hope, ő Jeanie. Rajtam aludt el, könnyei eláztatták a ruhámat (pedig tegnap voltam a tónál...). Mintha a saját, tulajdon bátyja lennék. De miért is ne?
Reggelre úgy tűnt, mintha egy kicsit rendbe jött volna. Egy pillanatra azt hittem, elment a palotából, de nem. Hatihoz bújt, a démonfarkas pedig békésen tűrte. Mindketten megkedveltük Jeaniet. Akár egy kis család a nagy családban. Azt gondoltam, miért is ne maradhatna? Persze majd meg kell beszélnem a többiekkel, mert biztosan nem tűrnék el, ha egy segítségre szoruló kislányt bújtatok. Majd, hamarosan.
Aztán egy légbe kapott ötlet jött tőle: tenyésztő akar lenni. De létezik-e egyáltalán ebben a világban olyan lehetőség, hogy állatokat tenyésszen. Mire ő azt mondta igen, miért ne? A bátyjával és a tigrissel láttak kint, valahol a második szint környékén hatalmasra nőtt, aranytollú, futólábú madarakat. Kíváncsi lennék, mire menne az óriás csibékkel...
A hozzászólást Askr összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Okt. 01 2013, 20:41-kor.
Askr- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 533
Join date : 2013. Feb. 15.
Karakterlap
Szint: 27
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: Hope Northwind - Askr
Ossu!
Elfogadom az NJK-t, nyiss neki egy adatlapot az NJK-boardban.
Elfogadom az NJK-t, nyiss neki egy adatlapot az NJK-boardban.
Cardinal- Moderátor
- Hozzászólások száma : 3348
Join date : 2012. Dec. 16.
Karakterlap
Szint: ?
Indikátor: Zöld
Céh: -
Askr
- Hupsz!:
- Mivel le volt zárva a pályázat topicom, pofátlankodtam újat nyitni. Ha ez problémát jelent a későbbiekben, majd átrakom a régibe.
Örökítő pályázat
Előzetes adminisztrátori egyeztetéssel átörökíteném Phobos karakteremről Askr-re az összes exp-et, aranyat és tárgyakat. Szeretném igényelni, hogy a leadott kari halott csoportból njk-ba kerüljön, mivel nem játszottam ki annak halálát, illetve nem is tervezem. IC passzívan fogja folytatni a kezdőbb játékosok tanítását, egyengetését.
Askr nagy vonalakban ezekben az élményekben magyarázza meg, a lemaradt időket hogyan tengeti az elvesztegetett idejét. A kijátszása még folyamatban van.
És akkor a következők kerülnek átruházásra:
- 2495 exp
- 11795 arany (a leadott jártasságok már bele voltak számítva az összegbe)
-Tárgyak:
Csontköpeny (+10 erő +7 speciális képesség -2 gyorsaság, a csontváz mobok nem támadnak meg/nem ütnek rád)
2x Önerősítő Gyűrű (+2 élet +2 fegyverkezelés +2 erő +2 kitartás +2 gyorsaság +2 speciális képesség, ha kettőt veszel fel a második már mindenhez 3-at ad)
Egyelőre ennyi.
Edit: Aurora karakteremtől még lenyúlom a következő tárgyakat:
Sólyomgondozók sisakja (+4 irányítás, +6 páncél)
A Kovács irányítópálcája (+3 irányítás, +1 élet, +10 állandó pet életpont)
Kapcsolat gyűrű (+6 irányítás)
Askr nagy vonalakban ezekben az élményekben magyarázza meg, a lemaradt időket hogyan tengeti az elvesztegetett idejét. A kijátszása még folyamatban van.
És akkor a következők kerülnek átruházásra:
- 2495 exp
- 11795 arany (a leadott jártasságok már bele voltak számítva az összegbe)
-Tárgyak:
Csontköpeny (+10 erő +7 speciális képesség -2 gyorsaság, a csontváz mobok nem támadnak meg/nem ütnek rád)
2x Önerősítő Gyűrű (+2 élet +2 fegyverkezelés +2 erő +2 kitartás +2 gyorsaság +2 speciális képesség, ha kettőt veszel fel a második már mindenhez 3-at ad)
Egyelőre ennyi.
Edit: Aurora karakteremtől még lenyúlom a következő tárgyakat:
Sólyomgondozók sisakja (+4 irányítás, +6 páncél)
A Kovács irányítópálcája (+3 irányítás, +1 élet, +10 állandó pet életpont)
Kapcsolat gyűrű (+6 irányítás)
Askr- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 533
Join date : 2013. Feb. 15.
Karakterlap
Szint: 27
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: Hope Northwind - Askr
Szia,
Az expet és aranyat beírtam Askr-nak, Phobostól pedig levontam (a kezdő 10 exp-et kivéve). Elfogadom a pályázatot, üdv újra itt!
Strea- Admin
- Hozzászólások száma : 2460
Join date : 2013. May. 18.
Karakterlap
Szint: ?
Indikátor: -
Céh: -
1 / 2 oldal • 1, 2
Similar topics
» Hope Northwind, aka Askr
» Hope Northwind, aka Askr
» Wind of Hope
» Gerard Northwind (Firion)
» Gerard Northwind (Firion)
» Hope Northwind, aka Askr
» Wind of Hope
» Gerard Northwind (Firion)
» Gerard Northwind (Firion)
1 / 2 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.