Mirage "Délibáb" Város Romjai

Szokás szerint ez is átlagos napnak indult. Felkeltem és elvégeztem pár nyújtást majd lementem a földszintre reggelizni. Már csak azt kellett mondanom, hogy a szokásost és a pincér már hozta is nekem a frissen sült cipót és a pohár hideg tejet mellé. Jó ízűen ismét elfogyasztottam a reggelimet majd bejártam az újabb és újabb szinteket kezdve itt a Kezdetek városával. Lassan delet ütött az óra és ismét elfogott az éhségérzet, de mivel mára volt programom csak egy kis boltba ugrottam be ami az utamba esett. Egy kis pékség volt az igen csak ízletesnek tűnő áruval. Kivártam szépen a soromat és érdeklődni kezdtem az árakról mikor csak úgy kipattant a fejemből, hogy nem e készítenek szerencsesütiket. A leányzó gyorsan csendre int és úgy köszönt mint egy VIP vendéget szokás. Elkísér hátra a szobába.
~ Remélem nem valami rosszat mondtam. ~ mondtam magamban mikor egy érdekes árlapot nyújtott a kezembe. Ahogy nézegettem ezen csak szerencse sütik vannak, de egyik se hétköznapi. Mind valami információt rejteget a játékkal kapcsolatban. Tehát csak nézegettem tovább mikor csak megakadt a szemem a Harcosok Szerencsesütijén. Valamiféle tárgyakról ad információt. Így hát nem is törődtem az árával és mondtam a leányzónak, hogy egy ilyent szeretnék kérni már ha van belőle.
- Természetesen van. - felet és már hozta is nekem az előbb említett sütit majd elrendeztem az anyagi dolgokat is vele. Fizettem hát és a lehető legnagyobb becsben tartva a sütit szépen óvatosan szabadítottam meg a benne rejlő információtól. Megettem a sütikét így szabaddá vált a benne lévő kis cetli melyre a következő volt írva: "A szerencse egy furcsa dolog.".
~ Nah szépen nézek ki. Kidobtam az ablakon a sok aranyat ezért? - mondtam magamban mikor észrevettem, hogy a hátoldalára is van írva valami: "A 3. szint Mirage városában dobj egy érmét a kútba."
Mivel a mai napra úgyse terveztem különösebben semmit, így elindultam felderíteni merre is van az a kút a cetlire írt városkában. Szépen meg is érkeztem kora este és bizakodva dobtam bele egy érmécskét. Alig hogy a vízbe ért az érme valaki meglökött és belestem a kútba mire a közelben lévő emberek nevetését hallottam csak mielőtt loccsant volna a víz. A kút nem volt annyira mély, de valami megcsillant az alján így nagyon nem kellett megerőltetnem magam, hogy leússzak érte. Lesöpörtem róla az érméket és egy fegyvert találtam ott. Jó szorosan megragadtam majd elindultam vissza, de kezdett fogyni a levegőm. Szerencsémre megpillantottam egy kötelet melynek segítségével még éppen időben kijutottam a vízből kezemben a fegyverrel. El is kezdtem fürkészni vajon hol lehet az aki belökött, de sajnálatos módon nem találtam semerre és a közelben lévők még mindig rajtam nevettek.
- Nem hogy segítettetek volna ti barmok. - kiáltottam el magam mikor véglegesen kikecmeregtem a kútból. Csurom vizesen kellett visszamennem szállásomra, de még mielőtt elindultam volna a fegyvert melyet lenn találtam azon elindítottam egy tárgyvizsgálatot és egyenlőre az már biztos, hogy egy ritka kincsre bukkantam. Így értem be a fogadóba ahol mindenki érdekesen figyelte ahogy egy bőrig ázott illető megy fel az emeletre.