[Játékos Küldetés] A nagy emberrablás

by **Thunder** Szomb. Jan. 12 2013, 20:32

Résztvevők:

Sorrend nincs!
Határidő : 3-4 nap/fő

Valamilyen okból kifolyólag még mindannyian a Kezdetek városában barangoltok mikor betértek az Ezüst Holló kaszárnyába. Mellékesen ez a legnagyobb és egyben a leghíresebb a Kezdetek Városában. Ezen okból döntitek el, hogy betértek. Amint beléptek látjátok, hogy milyen tágas az épület és a tömény szesz szaga megcsapja az orrotokat. Balra található a kocsmáros és közvetlen mellette lehet felmenni a kaszárnya vezetőjéhez. A pult mögött látható egy ajtó ami a pincébe vezet. Rengeteg játékos issza a sörét vagy éppen valami más alkoholt. Sokan a jobbra lévő ketrecharcokra fogadnak míg páran bemelegítenek a következő megmérettetésre. Így hát nagy a hangzavar a ketrec körül. Mindannyian az ajtóval szemben lévő küldetésfalhoz mentek (akár ott találkoztok akár nem). Itt egy kék cetlire lesztek figyelmesek. Valaki nagyon ügyelt arra, hogy könnyen észrevehető legyen hiszen itt rengeteg feladat található. Nem tudni miért de úgy döntetek, hogy elolvassátok a cetlit. Megtudjátok miszerint egy játékos karakter (JK) hirdetett meg egy küldetést. Amint ez megtörtént birtokotokba kerül az az információ, hogy a város amiben tartózkodtok abban biza élnek nemesek. Nem is kevés, de egyiküket elrabolták. Ezen okból kifolyólag a játékos aki meghirdette egy kisebb csapatot szeretne összeverbuválni. Ezért van feltüntetve miszerint két egyforma kasztú játékost nem szívesen látna egy csapatban. Ennek ellenére nem érdekli ha megfelelő ebereket talál.
Jelentkezni a papíroson szereplő illetőnél lehet a feltüntetett időpontban. Vagyis másnap délben a főtéren. Ekkor fogja a jelentkezőkkel közölni, hogy mire vállalkoztak. Illetve további információval lát el benneteket. A főtéren pár ember tartózkodik mikor megérkeztek.

// Kérek mindenkit, hogy aláírásban akár spoilerben vagy valamilyen módon írja ki a jelenlegi adatait és jártasságait és csak addig írjátok a reagot míg megérkeztek a főtérre //

by **Hinari** Szer. Jan. 16 2013, 15:29

Már megint fogalmam se volt, hogy hogyan is kerültem én oda, ahova, vagy egyáltalán, mégis mi célból voltam ott. Körülöttem szinte forrt a levegő a piaszagtól, részeges emberek botorkáltak erre-arra, valaki meg majdnem leöntött sörrel. A háttérben nem beszámítható figurák csillogtatták nem létező énektudásukat, a terem zsúfolásig megtelt a fémek csikorgásából és a kupák összeveréséből álló, ritmus nélküli zajjal, amibe néha-néha egy-egy emberi sikoly is vegyült. Utóbbi a ketrecharcok felől érkezett, és legnagyobb meglepetésemre nem férfitől származott. Már majdnem rávettem magam, hogy közelebbről is megnézzem az ott folyó eseményeket, de a józan eszemnek sikerült megvétóznia a tervet. Mély sóhajjal fordultam el és folytattam utam a tömegen át.
Ezüst Holló Kaszárnya.
A név hallatán nem éppen ezt képzeltem, ám már nem számított: itt voltam, próbálva a lehető legtávolabb kerülni mindenkitől, és apró lépésenként, oldalazva haladtam előre. Célom egy most felfedezett információ megerősítése volt, miszerint nemcsak a főtéren vannak küldetést adó táblák. Erről pár óráknak tűnő méter után sikerült is megbizonyosodnom, figyelmemet pedig rögtön felkeltette a kék cetli. A szöveget olvasva akaratlanul is megérintettem a kölcsönbe kapott könnyű kardot, ami az oldalamon himbálódzott, arra várva, hogy valakibe belemárthassam. Éppen harcias kedvemben voltam, és noha az érzés még mindig idegennek hatott, nem tagadhattam le. Emberrablás? Kényszeredetten felnevettem, ahogy visszagondoltam az erdőben lévő vörös hajú lányra és az ott kialakult szituációra. Ha ebbe belemegyek, igen valószínű, hogy a történet hasonló irányt fog venni, ám mostmár erősebb vagyok. Legalábbis lélekben.

Másnap délben ott is voltam a felírt időpontban, még előbb is érkeztem pár perccel. Nem voltam biztos benne, hogy az egyedüli leszek a kasztomból, hiszen a kardforgatók bizonyos fokú népszerűségnek örvendtek a játék kezdetekor, de úgy vélekedtem, egy próbát mindenképpen megér. Aztán ha nem kellek, nem kellek. Hátamat kényelmesen nekivetettem egy oszlopnak, és csöndben vártam a fejleményeket.

by **Enheriel** Szomb. Jan. 19 2013, 20:06

//Bocsi, elfelejtettem, hogy ebben is benne vagyok!X( Igyekszem nem elfelejteni!//

A Kezdetek városában voltam már Villámlással, amikor úgy döntöttem, hogy betérek az Ezüst Holló Kaszárnyában. Ez a legnagyobb és leghíresebb a Kezdetek Városában, ezért választottam ezt. Amint betértem a tágas épületbe, megcsapta a tömény szesz szaga az orromat. Balra kocsmák voltak, ahol közvetlenül mellette lehetett menni a kaszárnya vezetőjéhez. A pult mögött a pincéhez vezető ajtó volt. Rengeteg játékos ivott, vagy sört, vagy más alkoholt. Jobb oldalt ketrecharcok mentek, amik elég zajosak voltak. Sokan a ketrecharcokra fogadtak, míg mások bemelegítettek. Egy férfi ki akart kezdeni velem:
- Hé angyalka, mi lenne, ha te meg én-- - de nem tudta befejezni perverz mondanivalóját, mert Villámlás bele csípett, mire elment jajveszékelve. Odamentem az ajtóval szembe lévő küldetéstáblára, ahol feltűnt egy kék cetli. Valami nagyon fontos lehetett, ha figyeltek arra, hogy figyeljenek rá. De arra már nem, hogy megfelelő emberek legyenek rá, mert mindegyik kasztból csak egyet kértek. És az Állatidomár még nem volt. Ismerős volt a szituáció: Emberrablás. Eszembe jutott a vörös hajú leányka az erdőben. Igazából nem érdekelt most sem, hogy nemes-e vagy szegény, meg kellett mentenem. Lehet, hogy ugyanaz fog történni, mint a lánynál, de már átéltem ilyent, így nem érhet meglepetés.

Másnap délben én és a petem már ott voltunk a kijelölt időpontban, pont időben. Ott állt már egyik ismerősöm, Hinari.
- Szia!^^ De régen láttalak!^^ - köszöntem neki. Villámlás is boldogan csiripelt köszöntően. Sejtettem, hogy én leszek itt egyedül Állatidomár, hiszen úgy halottam pár játékostól, hogy az a legbénább kaszt. Nem is tudom, minek mondogatnak ilyeneket olyanról, amiről nem is tudnak semmit. Szerintem az Állatidomár pont olyan jó, mint a Kardforgató vagy lovag.

by **Thunder** Kedd Jan. 22 2013, 17:42

Ahogy megérkeztek a főtérre látjátok, hogy egy páran már várják a személyt aki a további tájékoztatást mondja nektek. A számotokra még ismeretlen pontban a feltüntetett időpontban jelenik meg egy teleportálást követve. Nem akármilyen. Ennek a teleportálásnak különleges színkavalkádja van. Fekete, narancssárga és egy kis kék szín is helyet kapott a pixelekben. Igazán látványos belépőt akart és ezt el is érte. Szépen pixelekről pixelekre összeáll az illető. Amint minden egyes darabka a helyére került nekidől a mellette lévő szobornak majd elkezdi a mondandóját.

- Üdvözöllek benneteket. A nevem Icubus. Én adtam fel azt a küldetést ami miatt itt vagytok. Nem rabolom tovább az időtöket majd egy kis szünetet tart a beszédében.
- Egy nemesek közötti összetűzésről van szó a híres Radigast és a Thyale család között. Aldra-t a Thyale család örökösét elrabolták. Ekkor a tömeg nagy része elvonul, de Icubus folytatja a beszédét még egy kis szünetet tartva.
-Követtem az elvrablókat egészen a búvóhelyükre, de sajnálatos módon egyedül nem tudom kimenekíteni a célszemélyt. Mivel az én feladatom, hogy épségben legyen a grófnő meglehetősen nagy jutalomban részesül az aki velem tart. Számos ellenállásba ütközhetünk szóval csak az maradjon aki nem fél a haláltól. Ekkor már csak négyen maradnak a tömegből. Vagyis ti és még két játékos.
Nem tudom miért maradtatok, de úgy fest a dolog, hogy ti lesztek a tagjai a csapatomnak. Nincs vesztegetni való időnk. Gyorsan utánam. A kijelentését követve az előttetek lévő csatornafedelet emeli fel Incubus és jelzi, hogy arra kell tovább haladni. (Várja a reakciókat, hogy vajon komolyan gondoljátok e a grófnő megmentését.)

Amint bizonyítottátok az elszántságot a maradék két illető jelzi, hogy nekik enniy elég volt és nem kérnek ebből majd továbbállnak. Látom őket is csak a jutalom hajtja – hangzik el Icubus-tól majd visszacsukja a csatornafedélt. Akkor most indulhatunk is az igazi helyszínre a város nyugati felébe. Remélem számíthatok rátok majd el is indul az említett irányba.

// Az út alatt bármilyen kérést feltehettek a küldetéssel kapcsolatban. A lényeg hogy ne maradjatok le túlzottan //

by **Hinari** Kedd Jan. 22 2013, 19:18

Kegyetlen emberek kergettek, lelkesen lengedeztek kezemben s fejemben, nekem egyenesen kellemetlen s eszemben helytelen lett eme helyzet, de ellene egyszerre tehetetlen lettem. Ezek esztelenek s lehetetlen lelkek, kevesek de lelkesek, begerjedtek ellenem, s ez ellen sem tehettem. Egyesek feje kerek, fekete szemekkel esedeztek s nem engedtek el.
- Esetleg kell nektek ezres? – feleltem, de eme emberek engem kedveltek, nem rengeteg ezresem – Lehet, helyetek fejemben remeg, nem lesztek kegyetlenek mert nem szeretem ezen lelkeket, legyetek kellemesek s eszesek – rebegtem, s eme eszme megkedveltette velem e helyet s ezen embereket. Kedvesebbek nem lettek, se kellemesebbek, helyette lettek eszesebbek s engedetlenebbek.
Remek – merengtem, testemen kezek tekeregtek s testem reszketett.
- Engedd, engedd! – esedeztek – Ne kellemetlenkedj, tested ne vedd el! Eme kezek remegnek s egyre begerjednek, s fejekben szerelem leng! Ne rezelj be s ne ellenkezz!
- Menjetek, menjetek! – feleltem, de nem engedelmeskedtek.

Egyszerre egy petre s egy emberre leltem, s fejemben elrendeztem e fertelmes, begerjedt lelkeket, s ezek elvesztek eszemben.
- Kellemes helyzet, kedves e peted – lelkendeztem – Nem leltetek kellemetlen emberekre? Lelkemet egy embersereg leteperte, fejben s testben kergette ezen neves reggelen, de e percben nem lelem ezeket. Lehet eszem hetekre elvetette eme embereket?
Ezen percben megjelent egy emberke, remek jelenetet rendezve. Negyven ember ezt lelkesen elemezte, de egy rejtelmes csevej kellett s ezek elmentek: e tettetett lehetetlen helyzet, ezen emberekben elkeseredett eszet teremtett. Egy eszme vert szeget fejembe: e jelenetet rendezett emberke egyenes jellem lehet s cseppet sem esztelen. Nem keseregtem, vehemensen mentem s szememet mereven eme emberre emeltem. Nem keveselltem se percet, se hetet: lelkes emberek kellenek s ezer nemes embert megmenthetnek! Testem, fejem s kezem remegtek: e reggelen lelkem ereje rettenetes lehet!

by **Enheriel** Szer. Jan. 23 2013, 17:43

Megérkezve a főtérre láttuk, hogy még páran is várták a személyt, aki tájékoztatást ad majd nekünk. Az illető meg is jelent egy teleportálást illetően. Figyelt a látványra, mert fekete, narancssárga és egy kis kék szín is helyet kapott a pixelekben. Igazán látványos belépőt akart és ezt el is érte. Szépen pixelekről pixelekre összeáll az illető. Amint minden egyes darabka a helyére került nekidőlt a mellette lévő szobornak majd elkezdi a mondandóját. Egy igen helyes lovag volt. Igen, a lovagok a gyengéim. Mindig a kedvességük és a lovagiasságuk jut róluk az eszembe.
- Üdvözöllek benneteket. A nevem Icubus. Én adtam fel azt a küldetést, ami miatt itt vagytok. Nem rabolom tovább az időtöket. Egy nemesek közötti összetűzésről van szó a híres Radigast és a Thyale család között. Aldra-t a Thyale család örökösét elrabolták. – erre a tömeg nagy része elment. Gyáva alakok… Incubus folytatta:
-Követtem az elvrablókat egészen a búvóhelyükre, de sajnálatos módon egyedül nem tudom kimenekíteni a célszemélyt. Mivel az én feladatom, hogy épségben legyen a grófnő meglehetősen nagy jutalomban részesül az aki velem tart. Számos ellenállásba ütközhetünk, szóval csak az maradjon, aki nem fél a haláltól. – erre csak én, Hinari, Villámlás és két játékos maradt. Ez után Incubus kinyitott egy csatorna fedelet mondván, hogy erre kell mennünk.
- Rendben. – mondtam neki. De a másik két játékos tovább állt inkább. Kiderült, hogy Incubus így akarta letesztelni, hogy komolyan gondoltuk-e, így az igazi helyszín felé vettük az irány-t így hárman plusz a petem. Hinari valamiért eszperente nyelven beszélt, de gondoltam csak poénból csinálta, hogy ne legyen olyan feszült a hangulat. Villámlás mindenesetre vidáman csipogott, mintha nevetne.

by **Thunder** Csüt. Jan. 24 2013, 12:42

Mind a ketten bizonyítottátok elszántságotokat. Ahogy követtétek Incubus-t néha a házak között elvesztettétek merre ment, de csak megláttátok egy fogadó előtt. Így kicsit tovább tartott az út, de nem sokkal. Megérkeztek egy kis lepukkant fogadóhoz. Titeket lányok udvariasan előreenged Incubus majd a továbbiakban ő intézkedik.
- Kérlek ne avatkozzatok közbe - kért meg titeket mielőtt beléptetek volna.
A fogadó igen szegényes. Pár asztal van és szék illetve egy vendég sincsen. Látjátok ahogy Incubus a pulthoz megy és kirángatja onnan a Játékost. Így igaz egy játékos karakter van ott.
- Jobb lesz ha kinyitod az átjárót vagy nem állok jót magamért - hangzott el egy gonosz mosolyt követve mikor egy szempillantás alatt előrántotta a fegyverét és a torkának szorította. A dulakodás közepette a meglévő berendezés is tönkrement. Az ismeretlennek mintha elvitte volna a macska a nyelvét mivel egy árva szó nem hagyta el a száját. Ekkor a falnak lett szorítva és a feje mellé szúrta a kardot. Ha megfigyelitek mintha Incubus élvezné azt amit tesz. A játékosnak csak megeredt a nyelve ezt követve.
- Nem tehetem vagy megölnek - mondta az ismeretlen remegő hangon.
- Ha nem nyitod ki akkor én öllek meg. Kinyitod nekünk az átjárót és hagylak elmenekülni - hangzott el.
- Rendben van kinyitom nektek de nem garantálom azt, hogy ez után életben maradtok - hangzott el mikor a pulttal szemben lévő falhoz ment. Elmozdított egy képet a falon és egy kar található ott amit meg is húzott. Közvetlen a kép mellett a fal kinyílik egy lépcsősor jelenik meg ami lefelé vezet.
- Legyetek óvatosak - hangzott el Incubus-tól mikor elindult lefelé.
Ahogy haladtok előre egy acélajtóval találjátok szemben magatokat. Az ajtó köré egy felirat van a falba vésve amit elolvasva ezt a szöveget kapjátok: Ki itt belépsz hagyj fel minden reménnyel.

// Az ajtó mellett egy kis konzol található ami csak számokat tartalmaz. 0-től 9-ig vannak illetve a * és a # is rajta van. Pont mint a régi telefonokon. Feladat: megfejteni milyen műből származik az idézet és azt beírni. //

by **Enheriel** Szomb. Jan. 26 2013, 13:20

Követni kezdtük Incubust, azonban néha elvesztettük a házak között, de végül megtaláltuk egy fogadó előtt. Szerencsére csak nem sokkal hosszabb ideig tartott az út. Eléggé lepukkadt volt a fogadó, már ha annak lehetett nevezni. A lovag udvariasan előre engedett engem és Hinarit, majd jött utánunk.
- Kérlek, ne avatkozzatok közbe. – kért meg minket a belépése előtt. A fogadó igen szegényes volt. Pár asztal van és szék illetve egy vendég sem volt. A pultos meg maga egy játékos volt. legalábbis reagált arra, mikor Incubus kirángatta onnan.
- Jobb lesz, ha kinyitod az átjárót vagy nem állok jót magamért. - Incubus egy gonosz mosoly közepette mondta szerencsétlennek. Egy kis dulakodás közepette a meglévő berendezés is tönkrement. Az ismeretlennek mintha elvitte volna a macska a nyelvét mivel egy árva szó nem hagyta el a száját. Ekkor a falnak lett szorítva és a feje mellé lett szúrva a kard. Incubus mintha élvezné is azt, amit tesz. Nagyon megijedtem, akárcsak a játékos, akinek megeredt a nyelve:
- Nem tehetem vagy megölnek.
- Ha nem nyitod ki, akkor én öllek meg. Kinyitod nekünk az átjárót és hagylak elmenekülni. - Hangzott el. Már oda akartam volna menni, hogy ne tegye, mikor a játékos megszólalt:
- Rendben van, kinyitom nektek, de nem garantálom azt, hogy ez után életben maradtok. – ezután odament a falhoz, elmozdított egy képet, ami mögött egy kar volt. mikor azt meghúzta, a kép mellett a fal kinyílt, és egy lépcsősort tárt fel.
- Legyetek óvatosak. - hangzott el Incubus-tól mikor elindult lefelé, és én utána.
Ahogy haladtunk előre egy acélajtó állta el az utunkat. Az ajtó köré egy felirat volt a falba vésve, amin ez állt: Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel. Ott volt mellette egy konzol, amin számok és * meg # volt rajta. Mint a régi telefonokon. Valamilyen kód kellhetett. Ahogy gondolkodtam, nézegettem közben a feliratot. Egyszerű, ez Dante Poklának szövege. De hogy kéne beírni?
- Elnézést – mondtam Incubusnak, majd odamentem a konzolhoz, és megpróbáltam beírni valahogy. Először ezt próbáltam beírni: Dante Pokla. Ha nem fogadta el, akkor a telefon alapján próbáltam, egyszeri nyomogatással: 3268376551

by **Hinari** Szomb. Jan. 26 2013, 14:23

Ahogy haladtunk, egyre kevésbé éreztem idiótának magam, hogy belevágtam ebbe. Itt nem a bátorságról vagy annak hiányáról volt szó, legalábbis nálam nem, hanem a mögötte lévő gondolatokról: hiába lépdeltem előre, a helyzethez mérten elég határozottan, ha belül egy cseppet sem voltam biztos önmagamban. Enheriel és aranyos petjének jelenléte viszont valahogy megnyugtatott, sikerült elfeledtetniük velem a lehetséges negatív következményeket, ami utunk során felmerült bennem.
Ekkor értünk oda a fogadóhoz: külseje alapján nem sok jóra számítottam, ez rögtön be is bizonyosodott, ahogy besétáltunk a mondhatni elhagyatott helyre. Úgy tűnt, hogy küldetésadónk nagyonis tudta a dolgát, szemrebbenés nélkül, könyörtelenül vallatta a pultost, aki a megszokott vendéglátói egységektől eltérően létező ember volt. A mellettem álldogáló lány már éppen közbe akart avatkozni, mikor sikerült jobb belátásra bírni a játékost. Én a magam részéről úgy tettem, ahogy Incubus mondta, nem csináltam semmit amíg nem kértek rá. Azt persze nem mondhatom, hogy élvezettel néztem végig az eseményeket, de az Aincradban eltöltött idő megtanított rá, hogy néha jobb nem látni és hallani, ami körülötted történik.
- Á, egy titkos ajtó. Sejthettem volna – mormogtam félhangosan, egy sóhajjal kifejezve nemtetszésemet: aligha lesz napfény odalent. Hát, ennyit a sebességről. Mondjuk, jobban belegondolva, örülhettem is volna ennek, mert az életpontok sokkal fontosabbak, és ahogy elnéztem a küldetést, nem fogjuk mi ezt megúszni vérengzés nélkül. Márcsak az alapján sem, amit a pultos mondott.

Nem tudtam, mire számíthatok, így csöndben követtem a többieket, azon gondolkozva, vajon mi várhat ránk odalent. Mindent végigvettem, lépcsőfokonként követték egymást a rettenetesebbnél rettenetesebb szörnyek, banditák és csapdák, ám valójában csupán egy vaskos ajtó nézett velünk farkasszemet, fölötte egy túlontúl ismert felirattal, és persze az átjutás kulcsát rejtő számsorral. Csak számok meg az a két jel? Nem lesz egyszerű. – morfondíroztam, miközben összeráncolt szemöldökkel meredtem a gombokra.
- Dante Pokla – próbálkozott a lány.
- Nem, szerintem nem lesz jó – feleltem, és én is odafurakodtam a konzolhoz, ujjaimat a levegőben mozgatva, mintha egy virtuális telefont nyomogatnék – Olyan, mint sms-t írni – kezdtem, ám itt megakadtam, ugyanis hirtelen fogalmam sem volt, hogyan is működött. Amíg a rejtett tudásom előhívásához már maga az idézett szöveg látványa is elég volt, az elektromos eszközök használatának visszaidézése már nehezebb feladatot jelentett.
- Addig biztos, hogy Dante, Isteni színjáték, mert ugye a Dante Pokla az annak csak egy színtere, szal nem a műcím… már csak a hozzá tartozó számsort kéne megfejteni. Azt hiszem író nélkül kérik.
Lehajoltam, és a még föntről beszűrődő fénynél beírtam a porba a címet, hozzárendelve a számokat (a space-t 0-nak véve, mivel az én telefonomon a 0 a space), majd amikor ezzel már végeztem (ha Enheriel megoldását nem fogadta el a gép) beírtam az enyémet is:
4783640794652835
Ha ez sem sikerült, beírtam space nélkül is (azaz kihagyva a 0-át). Ezek után vártam, hátha történik valami.

by **Thunder** Vas. Jan. 27 2013, 15:01

Amint Hinari is elszánta magát, hogy elindul, lefelé az ajtó becsukódik mögötte. A falon lévő kristályok piros színben kezdenek világítani. Megérkeztetek az ajtó elé. Nem volt nehéz kitalálni a jelszót, hiszen ez egy ismert mű a valódi világban. Így könnyedén ki tudtátok találni a jelszót. Az ajtó elkezd kinyílni. Amint beléptek a terembe a fényviszonyok lecsökkennek és nehezebben tájékozódtok. Nem sokkal csak kisebb teret láttok be, mint eddig. (Hinari-nak itt a sötétben lévő része számít a képességének amit belép) Ahogy bepillantását nyertek a terembe három ismeretlennel találjátok szemben magatokat. Ez a három rejtélyes szörny az ajtóval szemben lévő másik szoba bejáratát védik, illetve egy piros indikátort pillanthattok meg. Elkezdenek, titeket nézegetni majd láthatjátok, hogy alul elkezdenek pixeleződni. Amint elérték a fejüket a pixelek addigra már rájöhettetek arra, hogy felvettek a ti alakotokat. A piros indikátor közben eltűnt és egy női sikolyra lesztek figyelmesek. A képmásoknak ugyan az lett a neve, mint nektek viszont piros névvel, ami segít abban, hogy ne egymást támadjátok.

A harcban mindenki bizonyos mennyiségű cselekvést hajthat végre és a cselekvéspontok mennyiségét a gyorsaságotok határozza meg.
A gyorsaságotok alapján a következő a sorrend, illetve, hogy mennyi pontotok van cselekvésre:

A pontokat az alábbi cselekvésekre oszthatjátok el:
0.25: potiivászat/kristályhasználat.
1: képességhasználat
1: switch (Csere csapattárssal - értsd: ha valaki cserét kér, akkor csak úgy segíthetsz neki, hogy switchre költesz 1 pontot. Akár rám is lehet! )
0.5: szimpla támadás
0.5: mozgás (Ebben az esetben ha meg akarjátok közelíteni a képmásokat vagy a teremben elhelyezkedni)

Hinari --> 6-os kockával 3 és az felett találod el a képmásokat
Enheriel -->6-os kockával 2 és felette találod el a képmásokat. Abban az esetben ha Villámlással támadsz nem kell dobnod. Viszont Villámlás külön ragban cselekedi és ugyan annyi cselekvéspontja van mint neked.

Mostantól megszűnik a 250 szavas ragkövetelmény, de ez nem azt jelenti, hogy két szóban rendezzétek le a körötöket... A posztotokban írjátok meg, hogy mit csináltok, és hogy mire költöttétek a cselekvéspontjaitokat, hogy ne legyen kavarodás. Nem muszáj felhasználni minden pontot, ha éppen nem tudjátok

by **Hinari** Hétf. Jan. 28 2013, 00:04

Ha eddig nem lett volna felettébb furcsa érzésem az utunkkal kapcsolatban, hát mostanra már biztosan lenne. Kétszeresen is. Nem, a játékos karakter vallatása és a titkos ajtó a falon teljesen természetes volt, semmi különös ne volt benne, sőt, az lett volna csak a meghökkentő, ha egyáltalán nem találkozunk ilyenekkel. Erőszak, titkok és rejtélyek, ugyan már! Hát mi másért hívnák MMO-nak?
A föld alatti, valamennyi intelligenciát és emlékezőképességet igénylő vasajtók és a tükörszörnyek azonban nemigen tartoztak ebbe a kategóriába. Már amennyire a gyér világosságból meg tudtam állapítani, mikkel is állunk szemben. Óvatosan tettem pár lépést előre, összeráncolt szemöldökkel próbálva több információt nyerni ellenfeleinkről, majd miután az egyik azúrkék szemmel nézett vissza rám, vissza is léptettem Incubus és Enheriel mellé.
- Mintha beépített tükrök lennének a túloldalt, csak éppen morgósabbak – szögeztem le a tényeket, megpróbálva oldani az időközben kialakult feszültséget. Próbálkozásomat egy női sikoly szakította félbe, mely erőtlenül visszhangzott a teremben, borzongással töltve el.
- Ő az, akiért jöttünk? – kérdeztem a fiútól, ám tekintetem egy pillanatra sem vettem le a három test-imposztorról. Azok nemigen akartak felénk közeledni, így meghagyták nekem a kezdeményezést.
- Oké, szerintem akkor… mindenki a sajátját! – kiáltottam, ugyanis így elsőre semmi különbséget nem láttam köztünk. Kicsit meg is lepődtem magamon, hogy így előrerohanok, de örültem is neki, legalábbis egyelőre. Mikor közelebb értem az alakokhoz (mozgás: 0,5), persze megláttam a piros neveket, így már egy kicsit több magabiztossággal emeltem fel kardomat, becélozva a piros Hinarit. Így a harc elején még nem féltettem annyira az életpontjaimat, ezért eszem ágában sem volt rögtön visszavonulót fújni, helyette addig támadtam, amíg tudtam: három szép vágást ejtettem tükörképemen (3x0,5), majd vártam, vajon hogy reagálnak erre ezek az idétlen szörnyetegek. Minden erőmet lekötötte a koncentráció, hogy akár a legkisebb támadó mozdulatra is hátraugrással vagy elugrással tudjak válaszolni. Még nem szerettem volna életet veszíteni: valamiért úgy éreztem, nem ezek az alakok lesznek az utolsó ellenségeink.

by **Kayaba Akihiko** Hétf. Jan. 28 2013, 00:04

The member 'Hinari' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
[Játékos Küldetés] A nagy emberrablás 4767251444_0f76bf2817_s

[Játékos Küldetés] A nagy emberrablás 4766610511_dda12706fc_s

[Játékos Küldetés] A nagy emberrablás 4766609959_af0c0eb7c7_s

by **Enheriel** Hétf. Jan. 28 2013, 17:47

becsukódott Hinari mögött az ajtó. könnyű volt kitalálnunk a jelszót szerencsére. A tér, ahova érkeztünk, jóval sötétebb volt, de így is lehetett látni valamit. Nem volt sokkal csak kisebb az előzőnél. Amint bepillantást nyertünk, három ismeretlen állt előttünk. A bejáratot őrizték a fura szörnyek, az egyiküknek meg egy piros indikátor volt a feje felett. hirtelen azt vettem észre, hogy alul elkezdtek pixeleződni. Aztán elfehéredve láttam, hogy a mi alakunkat vették fel. A piros indikátor eltűnt, és a nevük is a miénkre változott, de piros színű volt. Így Villámlás nem fogja összekeverni őket.
- Mintha beépített tükrök lennének a túloldalt, csak éppen morgósabbak. - már mondani akartam, hogy észrevettük, mikor egy női sikoly rémisztett meg. Az ellenfelek nem igen közeledtek, így Hinari egy mindenki a sajátját kiáltással rontott a saját képmásának. Mi mást tehettem volna, én is megközelítettem a sajátomat(Mozgás: 0,5) majd megpróbáltam belevágni a késem(támadás: 0,5).

Villámlás sem volt rest, egy vijjogással ő is megközelítette az ellenfelét(Mozgása: 0,5), és ő is megpróbált belekarmolni(támadás: 0,5), majd igyekezett kikerülni az ellenség támadását.

by **Kayaba Akihiko** Hétf. Jan. 28 2013, 17:47

The member 'Enheriel' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
[Játékos Küldetés] A nagy emberrablás 4766612103_86ee832108_s

by **Thunder** Kedd Jan. 29 2013, 14:40

Hinari megpillantva saját képmását már rohant is felé melynek következménye, hogy a támadása olyan sikeres volt, hogy piros pixelt karcolt áldozatába.(Így rájöhetett, hogy páncélzata 0)Támadásával Összesen 6 pontnyi sérülést okozva ezzel a Piros Hinarina-nak akit első próbálkozásra nem talált el.

Enheriel és Villámlás szintén célba vették a célpontjukat a Piros Enheriel-t. Támadásotok hasonló eredménnyel zárult mint Hinari-é. Támadásotok szintén 6 pontnyi sebzést okozott a Piros Enheriel-nek.

Képmások:

Amint beléptek a terembe szembe kerültetek saját magatokkal. Mindannyian a képmásotokat támadtátok meg.
- Igen. Érte jöttünk. - mondta Incubus a gyors választ Hinari kérdésére. A saját magatokkal való közdelem során hallatok egy nagy loccsanást és pixeldarabokat láttok elszállni magatok előtt. Ebből arra tudtok következtetni, hogy Incubus végzett a piros jelzésű másával. Ekkor újra halljátok az imént sikító nő hangját viszont sokkal halkabban.Ezzel egy időben a továbbjutást rejtő ajtó kinyílik és számotokra eddig ismeretlen szörnyek kerülnek elő. Mindössze két csontváz bukkant fel(ebben a körben nem támadnak) és az ajtó ismét bezárul.

Ellenfelek eddigi adatai:

// Kockával nem kell dobnom, mert Hinari 1-es kitartásánál a képmásnak magasabb a fegyverkezelése, egyből eltalálja, így a Piros Hinari 2 páncéltól szabadítja meg Hinarit. //

// Kockával nem kell dobnom, mert Enheriel 2-es kitartásánál a képmásnak magasabb a fegyverkezelése, egyből eltalálja, így a Piros Enheriel 2 páncéltól szabadítja meg Enheriel-t.//

Abban az esetben ha a csotvázat akarjátok támadni nem kell dobni! Viszont elég messze vannak a támadáshoz így mozgásra kell költeni pontot és persze a támadásra is.

Arra kérnélek meg titeket, hogy minden postotok végére vigyétek át az aktuális kör változásait, hogy ne nekem kelljen ezzel is foglalkoznom!

Hinari:

Enheriel:

by **Hinari** Kedd Jan. 29 2013, 17:11

Elégedetten tapasztaltam, hogy a háromból két vágásom is sikerrel, vagyis sebzéssel végződött, és ez az érzés annyira eluralkodott rajtam, hogy egy rövidke pillanatig nem is figyeltem oda a környezetemre. Próbáltam szemügyre venni képmásom életcsíkját, hogy a 6hp, amivel csökkentettem, nagyjából mennyit vitt le a teljesből, de sajnos a korlátozott látási viszonyok miatt alig láttam valamit. Morgolódásra azonban nem volt idő, mert a tükörszörny vészesen közelített, s valamilyen módon el is talált, amivel csupán két pontot sebzett: a páncélomat megsemmisítette ugyan, de az életpontjaimból nem vesztettem.
Mire kettesével végeznél velem, én hatszor legyőzlek! – mosolyodtam el, ám úgy tűnik túl korán: a mosolyt az újabb sikítás rögtön az arcomra fagyasztotta, sőt még egy cseppnyi lelkiismeret-furdalást is okozott, amiért így gondolkodtam. Mások talán ebben a percben halhatnak meg. Nekem is jobban oda kéne koncentrálnom, ha nem akarok csatlakozni hozzájuk: ki tudja mennyi ellenféllel nézünk ma még farkasszemet.
Mint mostanában egyre többször, szinte jósnak éreztem magam: ahogy kimondtam magamban a szavakat, már nyílt is az ajtó, s igencsak lassú szörnyek léptek be rajta. Próbáltam benézni mögöttük, hogy vajon mi lehet az ajtón túl, de nem sokat láttam. Mivel ezek még elég messze voltak, tekintetem újra magamat kereste: a piros Hinari jóval közelebb volt, még a leheletét is éreztem volna, ha nem a megölésével lettem volna elfoglalva. Újabb vágások, szám szerint négy, az elsőt egyenesen bele a képébe, a többivel a mellkasát célozva (4x0,5). Mikor végeztem a támadásokkal, csak akkor néztem körül egy pillanatra: Incubus képmása már sehol nem volt, valószínű akkor semmisülhetett meg, amikor én mással voltam elfoglalva. Elég erős lehet a fiú – szögeztem le, de csak magamban.

Élet:30
Páncél:0

by **Kayaba Akihiko** Kedd Jan. 29 2013, 17:11

The member 'Hinari' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
[Játékos Küldetés] A nagy emberrablás 4766610511_dda12706fc_s

[Játékos Küldetés] A nagy emberrablás 4767250438_224285ea8b_s

[Játékos Küldetés] A nagy emberrablás 4767249862_5877ffd2ef_s

by **Enheriel** Kedd Jan. 29 2013, 17:26

Boldogan láttam Villámlással, hogy a képmásom 6 pontot vesztett, vagyis nincs páncélja. Azonban pechemre, a képmásom tönkretette a páncélomat egy csapással. de szerencsére nem vesztettem a HP-ból.
- Mutassunk meg neki, milyen a csapatmunka! - szóltam villámlásnak, majd kétszer megpróbáltam belevagdosni a késemet(2x0,5), hogy biztos veszítsen. Reméltem, hogy nem játékos, és nem leszek vörös indikátoros. a női sikolyt megint hallottuk, de most sokkal hallkabban, miután Incubus végzett "magával". de kinyílt egy ajtó, ami biztos a továbbjutás kulcsa. Sajnos csak arra az időre nyílt ki, hogy két csontváz jöjjön be, majd ismét bezárult az ajtó.

Villámlás velem egy időben karmolt kétszer "belém", és eléggé feszült lett a sikolytól és a csontvázaktól is. Fejének simogatásával nyugtattam le. A csontvázak nem támadtak egyelőre, de felkészültünk minden eshetőségre.

Élet:15 / Pet: 8
Páncélzat: 0

by **Kayaba Akihiko** Kedd Jan. 29 2013, 17:26

The member 'Enheriel' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
[Játékos Küldetés] A nagy emberrablás 4767251444_0f76bf2817_s

by **Thunder** Kedd Jan. 29 2013, 18:00

Hinari újabb támadásának eredménye az, hogy ellenfele pixelekre esik. Első csapásával a piros zónába juttatta ellenfelét amit követte a második támadása. Ellenfele ekkor esik pixelekre és a megmaradt két támadásával csak a levegőt csapkodja.
Enheriel támadása nem sikerült. Villámlásé viszont annál inkább. Ti is sikeresen végeztetek a célponttal. Mind a ketten a legyőzött képmásokat követve a pixelek között találtok egy-egy kis Mini Potion-t(+5hp) ami az inventorytokba kerül. Illetve a pixelkavarkád közepette felvillan egy szó. Balkan Ezzel birtokotokba került a titokzatos tükörszörny neve.
Amíg ezzel foglalkoztok Incubus megszabadít benneteket egy csontváztól. A másik csontváz még mindig messze van így aggodalomra semmi ok. Az ajtó ismételten nyílik és további 2 csontváz érkezik köreitekbe.

Ezután minden kör végén bővülni fogtok csontvázakkal. Azonban nem kell megijedni. Nem tart sokáig az első harc a küldiben

Bármelyik csontvázat szeretnétek támadni ahhoz mozgásra kell költeni!

Ellenfelek eddigi adatai::

by **Hinari** Kedd Jan. 29 2013, 18:32

Győzelem! Hacsak egy kicsi is, de mindenképpen győzelem, és egy újabb remek példa arra, hogy az ember igenis képes legyőzni önmagát. Mindkét értelemben.
Az önkéntelen vigyor, ami a pixelek láttára kiült az arcomra, teljesen nem én voltam, egyáltalán nem volt jellemző rám, de olyannyira nem, hogy meg is ijedtem tőle. Voltam már más, éles szituációban is, küldtem már embereket börtönbe, de konkrét szétpixeleződését még nem okoztam semminek. Az érzés pedig felejthetetlen volt, és a pillanatnyi vérszomjtól talán még az előzőnél is jobban kétségbeestem. Könnyű kardomat immáron magabiztosabban forgattam, igaz technikában még ugyanolyan gyatra volt a teljesítményem, mint eddig, de az elhatározás legalább már megvolt. Körbenéztem, de ezúttal nem azért, hogy kielemezzem a szituációt: ellenfeleket kerestem.

Már ki is szemeltem magamnak az egyik csontkollekciót, amikor eszembe jutott, hogy valami történt, amikor legyőztem piros önmagam. Mivel ilyenben még nemigen volt részem, tanácstalanul nyitottam meg az inventorymat, és csodálkozva konstatáltam, hogy az itemarzenál egy mini potionnal bővült. Elégedetten zártam be az ablakot, és fordultam újra ellenfeleim felé. Összeráncolt homlokkal számolgattam a csontvázakat, volt kettő, az előbb bejött még ugyanennyi, ám előttem már csak három tántorgott. Lopva Incubusra néztem, aki még éppen támadó állásban volt, így hamar rájöhettem, hogy neki köszönhetjük azt a mínusz egyet. Nem baj, van még bőven.
Több értékes időt nem vesztegetve, rohantam a hozzám legközelebbi felé (0,5), megpróbálva elcsalni őt a többitől, hogyha esetleg nem végeznék vele elsőre, társai ne tudjanak megtámadni, vagy ha igen, akkor is csak a következő körben: már most látszott, hogy nem a gyorsaságukról híresek, és én ezt igyekeztem minél jobban kihasználni. Másrészről, azért nem támadtam meg egyszerre többet is, mert ezek elég gyorsan töltődnek, így első körben megpróbáltam megfejteni, mennyi életük illetve páncéljuk lehet, és csak ennek tudatában fogok taktikát változtatni, ha kell.
- Nesze neked! – kiáltottam, és kardommal három vízszinteshez közeli vágást végeztem (3x0,5), hogy fegyverem még véletlenül se akadjon be a bordái közé.

Élet: 30

/Hoppá, elfelejtettem, hogy ezeknél nem kell dobni, bocsi! /

by **Kayaba Akihiko** Kedd Jan. 29 2013, 18:32

The member 'Hinari' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
[Játékos Küldetés] A nagy emberrablás 4767249862_5877ffd2ef_s

by **Enheriel** Szer. Jan. 30 2013, 19:25

Végre legyőztem „magamat”! És egy mini Potion lett a jutalma ennek. Egyelőre nem iszom meg, hátha kelleni fog majd. A pixel kavalkád közepette a Balkan szó jelenik meg, ami nem más, mint a titokzatos tükörszörny neve. Amíg Incubus megölte az egyik csontvázad, Hinari megtámadta a másikat, megjelent kettő csontváz. Gondoltam, megrohamozom az egyiket (mozgás: 0,5), és belevágok a bordáiba egyet (Támadás: 0,5), azt remélve, hogy ettől kidől. Igazából rettegtem mindig is az élőhalottaktól is, csak most ez nem számított, mert valaki bajban volt jelenleg. És ez elnyomta a félelmeimet.
- Villámlás, támadd meg a másikat! – szóltam petemnek, nehogy a másik közben a társaimra vagy rám ugorjon, bár amilyen lassú volt, mire megmozdulna, lemegy a nap is. Ha jól néztem, mindig 2-esével jönnek ezek a csontkollekciók, így talán eltart egy darabig, mire továbbjutunk. Igazán bsszantó volt ez a tény, de legalább fejlődhettünk, így akármikor szintet léphetek, és mehetek egy szinttel feljebb, ami közelebb visz a játék végig vitelébe.

Villámlás közben a másik csontvázat rohamozta meg (Mozgás: 0,5), és egy erőset belekarmolt a lábszárába (Támadás: 0,5), hogy ha nem tudja megölni, legalább sántuljon jobban, így talán még lassabb lesz a mozgása. Ha sikerült a támadása, elégedett sas vijjogással fejezte ki. És várta a többi csontvázat, ha jött, hogy azoknak is neki ronthasson. Most eléggé harcias kedvében volt, reméltem magamban, hogy nem ez lesz a veszte. A társaimra néztem, hogy lássam, jól vannak-e. Úgy tűnik Hinari is élvezte valamennyire a csontvázak széjjelverését. Végül is ezeknek már úgyis mindegy, halottak. Csak azért imádkoztam, hogy nehogy mi is csontvázaként végezzük.

by **Thunder** Pént. Feb. 01 2013, 11:04

Hinari, Enheriel és Villámlás kiszemelték az új célpontjaikat, vagyis a csontvázakat. Harcba lendült tehát a csapat minden tagja. Ahogy Incubus-ra pillantatok, látjátok, hogy egy kékes láng veszi körül katana-ja pengéjét, vagyis ez miatt ölhette meg könnyedén a csontvázat illetve a képmásást.

Támadásotok eredménye:

Hinari ha rápillant, ellenfelére láthatja, hogy a csontváz életpontját jelző sáv közelít a feléhez. Enheriel és Villámlás magánakciója mindössze annyit ért, hogy ellenfelük elveszítették a páncélzatukat és minimális élete pontjukat. Mind a hármatok támadása piros pixelcsíkot húzott a célpontba, ami azt jelezte számotokra, hogy a páncélzatot leütöttétek. Ekkor ismét a nő segélykérését halljátok, viszont már nagyon halkan, alig lehet hallani, de észrevettétek. Ekkor ismét kinyílik az ajtó és ismételten két újabb pácienssel gazdagodtok. Ismételtem két csontváz jelent meg. Az ajtó viszont nem csukódik most be. Amint a tekintetek az ajtó felé fordulna, láthatjátok, hogy egy vörösben izzó szempár figyel titeket. Enheriel jó állat idomár révén, ha figyeli, állata akcióját azt pillanthatja meg, hogy Incubus egy szemvillanás alatt ott termett és végzett egy újabb csontvázzal (Csontváz3).

// Kockával nem kell dobnom, mert Hinari 1-es kitartásánál a csontváznak magasabb a fegyverkezelése, egyből eltalálja, így a csontváz 3 életponttól szabadítja meg Hinarit. //

// Kockával nem kell dobnom, mert Enheriel 2-es kitartása megegyezik a csontváz fegyverkezésével, nem találja el, így Enheriel megúszta életvesztés nélkül//

Csontváz:

Csontváz 1 --> Hinarit támadja
Csontváz 2 --> Enherielt támadja
Csontváz 3 --> Halott
Csontváz 4 --> következő körben támad
Csontváz 5 --> következő körben támad

Posztotokban írjátok meg, hogy melyik ellenfelet támadjátok akkor is ha továbbra is ugyan az a célpont!

by **Hinari** Pént. Feb. 01 2013, 13:32

Ahogy elterveztem, sikerült elcsalni az egyik csontvázat, így egy az egy ellen küzdöttünk: míg én támadtam, ő se tétlenkedett, s bár egyetlen rohammal levittem majd a felét az életpontjainak, közben képtelen voltam elhárítani a csapását, s így ő is csökkentette az enyémet, igaz nem sokkal. Összesen hármat sebzett, s mivel már nem volt páncélom, így tisztán a hp-mből vonódott le a leírt mennyiség. Egyelőre nem foglalkoztam vele, bőven volt még, helyette inkább az újabb ütésekre koncentráltam.
Már lendítettem is a kardomat, amikor a szemem sarkában feltűnt még kettő, mögöttük azonban – az előzőektől eltérően – nem csukódott be az ajtó. A meglepettség és a kíváncsiság megakasztotta a mozdulatot, a penge megállt a levegőben, én pedig egy pillanatra teljesen megfeledkeztem az előttem imbolygó csontkollekcióról: a vörös szempárt néztem meredten, nem elfelejtve a harmadik sikoltást, amit ebből a teremből voltam kénytelen hallani. A nőt nyilván egyre távolabb hurcolják tőlünk, így egyre több és több ellenséggel kell szembenéznünk, ahogy a köztünk lévő távolság nő.

Ez a felismerés egy szempillantás alatt kiütött a merengésemből, újra a mellettem lévő (1-es számú) csontvázat támadtam: egymás után négyszer vágtam bele a kardot (4x0,5), nem kockáztatva, ugyanis nem voltam teljesen biztos benne, hogy már a harmadik támadás elintézi. Ezek után tekintetemet végigfuttattam a csatatéren, a többiek állását szemügyre véve.

Élet: 30/27

by Ajánlott tartalom

[Játékos Küldetés] A nagy emberrablás

[Játékos Küldetés] A nagy emberrablás

Re: [Játékos Küldetés] A nagy emberrablás

Re: [Játékos Küldetés] A nagy emberrablás

Re: [Játékos Küldetés] A nagy emberrablás

Re: [Játékos Küldetés] A nagy emberrablás

Re: [Játékos Küldetés] A nagy emberrablás

Re: [Játékos Küldetés] A nagy emberrablás

Re: [Játékos Küldetés] A nagy emberrablás

Re: [Játékos Küldetés] A nagy emberrablás

Re: [Játékos Küldetés] A nagy emberrablás

Re: [Játékos Küldetés] A nagy emberrablás

Re: [Játékos Küldetés] A nagy emberrablás

Re: [Játékos Küldetés] A nagy emberrablás

Re: [Játékos Küldetés] A nagy emberrablás

Re: [Játékos Küldetés] A nagy emberrablás

Re: [Játékos Küldetés] A nagy emberrablás

Re: [Játékos Küldetés] A nagy emberrablás

Re: [Játékos Küldetés] A nagy emberrablás

Re: [Játékos Küldetés] A nagy emberrablás

Re: [Játékos Küldetés] A nagy emberrablás

Re: [Játékos Küldetés] A nagy emberrablás

Re: [Játékos Küldetés] A nagy emberrablás

Re: [Játékos Küldetés] A nagy emberrablás

Re: [Játékos Küldetés] A nagy emberrablás

Re: [Játékos Küldetés] A nagy emberrablás

Re: [Játékos Küldetés] A nagy emberrablás