Re: [Küldetés] Sokszínű chocobok

by **Garrgantis** Pént. Jún. 24 2022, 20:40

Garr bosszúsága fokozódik. Mi a fene van ezzel a döggel? Aztán a farkasokkkal vívott csata jár a fejében. Bosszantja kicsit hogy kimaradt belőle. Titkon azért reménykedett benne, hogy átcsusszan néhány a duó hálóján és neki is esik valami, de ez van. Nincs mit tenni. A madár kérdése már komolyabb dió. Szemmel láthatóan, nem akarja beadni a derekát. A fészket őrzi. Makacsul és ez nem segíti az ügyüket. Chan próbálja kajával lekenyerezni, és látszólag működik is, de ennél több kell. ~ Egyáltalán hogy lehet, hogy egy ilyen madár, ekkora tépőcsőrrel növényevő? Ilyen adottságokkal inkább dögevőnek, vagy ragadozónak kéne lennie. Mit képzeltek a tervezők? Ez senkinek nem fog szemet szúrni?
Elengedi ezt a kósza gondolatot, kicsit elvigyorodik azon hogy mennyire túltolta ezt a kérdést. Ez egy játék! Majd visszafordul. ~ Foglalkozzunk a problémával. Ozirisz ötlete jónak tűnik. Ha nem megy szép szóval, akkor erőszakhoz kell folyamodni nincs mese. Mindazonáltal azt is mérlegelni kell, hogy ha akkor térnek vissza a farkasok, amikor épp az anyamadárral viaskodnak, megnézhetik magukat. De jelenleg nincs más lehetőség. Mindenesetre végig hallgatja a többi lehetőséget is. A fészek emelgetésre felhúzza a szemöldökét, de miután belátja az ötlet abszurditását, elengedi a cáfolat kifejtését. Közben Sil megpróbál tolvajosdit játszani, de a madár résen van és odakap.
~ Ez így nem lesz jó! gondolja magában. Valami másra lesz szükség. Letekeri a kezéről a frissen vásárolt kabátot, szétnyitja, majd a madár feje felé közelít és a madár figyelmét leköti a zöldség, és amíg Chan másik kezét turkálja, rádobja a fejére a kabátot. A madár ingerülten cafatokra tépi, majd odakap Garr kezének miközben a fészekbe próbál belenyúlni.
Garr hátraugrik és bosszankodva figyeli az elszivárgó pixeleket.
-A ragya verjen ki te nagyra nőtt csirkemellfilé!
-Az isten szerelmére!
Szólal meg tehetetlenségében. -Ez lesz a stratégiánk? addig etetjük míg göbődni nem támad kedve és dob egy ebéd utáni szunyát?
Aztán észbe kap és megadóan a fölemeli a kezét.
-Ne haragudj! Teszed amit tudsz, így is nagyobb eredményt értél el mint mi, bocsáss meg a kirohanásomért. Reméli hogy a lány nem haragszik meg rá túlságosan, elvégre nem akarta megbántani, csak nem tud mit kezdeni a helyzettel és ez bosszantja. Aztán eszébe jut, hogy talán nem is mondott akkora baromságot. - Nem lehet elaltatni valahogy? Csak van valami nemtudommilyen havasi csicsika virág, vagy verjük fejbe egy bunkósbottal vagy valami!
Aztán eszébe jut, mekkora ökörséget mondott. A program valószínűleg csak fizikai sebzésként észlelné és az életpontja menne le, de be nem kómálna tőle. Hacsak nincs itt valami Stun vagy Bash képesség, ami kábulást okoz, úgy esélytelen ez a próbálkozás.
Megcsóválja a fejét.
- Tudjátok mit? felejtsétek el! Felméri a közte és a tojások közti távolságot, majd az árgus szemekkel figyelő madárra esik a pillantása. A fenébe ezzel a döggel!
- Kell nekünk egyáltalán? Fordul a társaihoz. - A megbízó kikelteti a tojásokat, aztán ott a madara, és azok garantáltan már szelídek lesznek. Minek vesződjünk ezzel a makacs állattal. Hagyjunk itt neki egy tojást, a többit markoljuk fel, aztán sipirc. Azt a maradék egy tojását, úgy sem hagyja itt őrizetlenül Azok a korcsok mindjárt vissza spawnolnak, nem kockáztatja meg, hogy utánunk lófráljon. Én amondó vagyok, álljuk körbe és riasszuk el a fészkétől, közben valaki elpakolja az inventoryba aztán köd előttem köd mögöttem! Mit szóltok?

by **Chancery** Vas. Jún. 26 2022, 12:14

Kissé elkuncogja magát, ahogy a madár már a másik kezében is keresi az ennivalót. Meg tudja érteni, a tojások lerakása és a keltetés időszaka mindig egyfajta böjt a madarak számára, legyen az élő vagy digitális. Ám ahogy telik az idő, kezd körvonalazódni a fejében, hogy mit akar tőlük a rendszer, de egyszerűen képtelen gondolni rá. Nem akarja a családot szétszakítani, jobb szeretné, ha mindegyiküket elvihetnék, de mikor már Álomkelő is kezd mocorogni a kabátja alatt és sárga szemei a sötétből kissé számonkérően pillantanak fel rá, már tudja, hogy ez hiú ábránd. Felsóhajt, miután Sil ötlete sem válik be és a zsák maradványai kék pixelekké válnak a havon. Nem tudja, szóljon-e, hogy inkább csak vigyék el, amit tudnak, és egy-két tojást hagyjanak itt, mikor Garrgantis kifakad, lenyugszik, majd megint kiakad és megint lenyugszik. Nem reagál erre a részre, talán csak kérdőn pillant rá. Emlékszik, mikor ő viselkedett még hasonlóképp; néha az ember nem tudja irányítani az érzelmeit, főleg feszült szituációban. Ő maga is rendkívül feszültté kezd válni, mert nem akar farkasvacsora lenni, de Oziékat sem áll szándékában kihasználni.
-Nyugalom, valahogy megoldjuk. -biccent Garrgantis felé, majd a madár felé pillant. -Lecsapni szerintem nem lehet, azzal megölnénk. Kábítani én nem tudok, se itemem, se képességem nincs rá. De egyébként igazad van. Válasszuk a könnyebbik részt; vigyünk el annyi tojást, amennyit tudunk, szerintem belőlük is fehérek fognak kikelni. Legfeljebb ha nem, akkor is már tudjuk, hogy erre akad ilyen színű madár és később egy második próbálkozással ismét eljövünk.
Hangja mégis szomorú, mintha fájna neki, amiért el kell választania az anyukát a kicsinyeitől, még ha azok nem is keltek ki. A gondolatot, hogy reméli, a tojások az anyamadár nélkül is ki tudnak kelni, próbálja pozitívan megtölteni, és elűzni belőle a félelmet, hogy mi lesz, ha odahaza kiderül, hogy ez lehetetlen. Jobb lett volna, ha nem anyamadarat találnak, hanem egy szimpla vad példányt, akit befoghatnának.
-Majd én elpakolom a tojásokat. Sil, gyere, segíts nekem, kérlek.
Talán a két erősebb fiú elég lesz arra, hogy az anyamadár távol maradjon, amíg Sillel pakolnak, majd hátat fordítanak és közösen futásnak erednek. Bár szándékában áll két tojást hagyni a fészekben. Ne kelljen... annak a kicsinek testvér nélkül maradni. Kettő így is jut nekik, ha jól látta eddig a darabszámot.

by **Silence** Vas. Jún. 26 2022, 20:54

Szinte meg is feledkezett a fiúról, aki eddig viszonylag csendben figyelte a próbálkozásukat. Nos... tény, hogy tökéletesen hiába próbálkoztak. Részéről teljes erőbedobással igyekezett kigondolni valami okosat. Támadt is ötlete, de hiába... A zsák szétcincálva esett le a csokiboci hátáról. És ráadásul a farkasok is újra megjelentek, amit gyorsan orvosoltak Ozival, de nem örült neki, mert baja estehett volna valakinek. Például az ideges madárnak.
Csalódottságában a várhatónál sokkal jobban megriasztotta Garrgantis kifakadása. De szerencsére nem tart sokáig, így meg is nyugszik, hogy nincs nagyon nagy baj, csak feszült a fiú. Ahogy ő is. Mit lehetne még kipróbálni?
Közben Chancery és Garrgantis ötletelnek.
Az arcán jól látszik, hogy nem ért egyet az aranyos madár lecsapásával. Szegény csak a kicsinyeit védi... Akiknek bizonyára szüksége van az anyukájukra. Mindegyiknek.
Úgyhogy... Mindenképpen szeretné, ha a madár is velük jönne. Bárcsak tudna vele beszélni, mint Noisezal. Elmondaná neki, hogy egyáltalán nem akarnak rosszat. Olyan helyre viszik csak, ahol nincsenek farkasok, úgyhogy biztonságban lehetnek együtt.
Ekkor jutott eszébe. De hát... még meg sem próbálták, hogy a madárnak elmondják mit szeretnének! Mielőtt engedne Chancery hívásának, kicsit közelebb lép a csokibocihoz, barátságosan, amennyire csak tud ránéz, és megszólítja. Nagyon remélve, hogy a madár megérti, és engedelmeskedik. Akkor is, ha nem idomár.
- Gyere ve-lünk Jeanie-hez, kér-lek! - mondja, és biztonság kedvéért hozzáfűzi - Bizton-ságban lesz-tek. -
Ha ez bejött, talán az összes tojással együtt nekiindulhatnak a visszaútnak, hogy mielőbb elvigyék Jeanie-nek a csokibocikat.
Ha nem, akkor pedig még mindig ott volt Chancery elgondolása, amit mostmár nem lévén több ötlete, megpróbált segíteni. Úgy gondolta, hogy az a legjobb, ha ő védi Chant, amíg az elteszi a tojásokat, Ozirisz pedig vigyáz a farkasokra és Garrgantisra. Szóval ahelyett, hogy a tojásokhoz nyúlt volna, a csokibocit figyelte, és tartotta távol amennyire tudta Chancerytől.

Képességet használok: Minden szónak súlya van
Fuwa hangját nagyon ritkán hallani… Ha mégis, akkor bizony komoly súlya van annak, amit mond. Ez a játéktéren azt jelenti, hogy ha úgy akarja, bármire rá tud venni, ha kimondja a kérését, nem fogsz tudni nemet mondani. (Ez alól kivétel, ha gyilkolásra adna utasítást. Ilyen esetben a képesség nem működik)
Harcban azt jelenti, hogy ha kimondja,
a. egy ellenfélnek, legyen az játékos, vagy mob megválaszthatja a célpontját a következő körre (az adott játékos következő posztja) (így az ellenfél támadhatja akár a saját csapattársát is), illetve az ellenfél helyett ő dobja ki, hogy talál-e a támadás,
b. vagy a képesség használatot megtilthatja (a következő körre, tehát az adott játékos következő posztjában fog hatni).
A beszéd egyrészt koncentrációt igényel Fuwának, így amikor ezt a képességet használja nem támadhat, másrészt nehezére esik, úgyhogy harconként 1x használhatja csak a képességét.

by **Silence** Vas. Jún. 26 2022, 20:55

*dobás biztonság kedvéért*

by **Kayaba Akihiko** Vas. Jún. 26 2022, 20:55

The member 'Silence' has done the following action : Kockadobás

'Római stílusos 6-os' :
[Küldetés] Sokszínű chocobok - Page 3 4766602461_64fb5071c9_s

by **Ozirisz** Hétf. Jún. 27 2022, 05:18

Ami a szelidítést illeti, Chan minden igyekezete ellenére sem adta be a derekát a chocobó. Hiába a kaja és a finom falatok, mihelyst a fészek felé nyúlt bármelyikünk, a madár rikácsolt és csípett. Sil zsákos ötletére felkaptam a fejem, és kíváncsian figyeltem Garrgantis ügyködését, majd a madár reakcióját. - Túl könnyű lett volna, ha csak egyszerűen lekapcsoljuk neki a lámpát - mondtam félhangosan, majd tovább törtem a fejem - Biztos van valami, amit még nem próbáltunk meg... - tettem hozzá.
A nyakamat rá, hogy valami jóval egyszerűbb a megoldás, mint aminek tűnik, és csak mi magunk bonyolítjuk túl az egészet. Chan szavaira viszont felgyulladt a fejem felett a virtuális villanykörte. - Item vagy képesség - ismételtem meg magamnak az elhangzott varázsszavakat miközben lenyitottam a menüt. Először a saját inventorym pörgettem át, majd a céhbankban kezdtem el nézelődni, hátha van valami, ami a segítségünkre lehet. Körülbelülre tudtam is, hogy mifélét kellene keresni a cél érdekében, azonban Sil hangját hallva felfüggesztettem a tevékenységem egy pár másodperc erejéig. Kíváncsian figyeltem, hogy vajon a madár hallgat-e rá, megérti-e vagy sem. A lány szavai és szándékai egyaránt őszinték voltak, és a kinti világból köztudott, hogy vannak állatok, amik megéreznek ezt-azt. Például a kutyák is képesek átérezni az ember pillanatnyi hangulatát, és szintén megérzik azt is, ha az ember nem teljesen őszinte velük szemben. Ha a kinti világ alapján modellezték le az itteni élővilágot, talán valami hasonlót is beletettek a fejlesztők. Elvégre Jeanie chocobói sem hinném, hogy eleve a céh udvarán spawnoltak volna le. Legalábbis a legelső generáció biztos nem. És persze Sil is tud valamit, amit azóta sem értek. Jópárszor meglepett már a lány...
Mindenesetre ha Sil kommunikációs kísérlete bevált, akkor legalább a könnyebbik utat választva sikerül az anyamadarat is hazajuttatnunk. Ha nem, akkor... nos, előhívtam a céhbankból egy Pet Bódító Mérget, amit Chan felé nyújtottam - Ezzel javítsd fel a jutalomfalatot, talán beválik - majd amíg a lány a beetetéssel foglalatoskodott, addig én köteleket hívtam elő, hogyha elburulna a futómadár, gyorsan mozgásképtelenné tehessem: összekötni a lábát, és persze a szárnyát rögzíteni. Meg valami a csőrére se ártana... elvégre nem a legjobb móka, ha felkapja az ember a kötözött pulykát, az minden lépésnél ütemesen belecsípjen a hátsójába...

by **Strea** Pént. Júl. 01 2022, 13:02

Már éppen arra jutottatok, hogy elég lesz nektek két-három tojás is, amikor Fuwa felszólalt, az aktivált képesség pedig kifejtette hatását: a chocobo hirtelen felkapta a fejét és robotikusan elindult Jeanie farmja felé, hátrahagyva a tojásokat, amiket valószínű azért csak utánavisztek, ugye?
Így haladtok szépen lefelé a fennsíkról.
A csöndes lány skillje azonban nem hat a végtelenségig és ahogyan hatása megszűnik, a rendszer újra átveszi az irányítást és az állat visszatér a programjához. Az egész pont olyan hirtelen történik, mint amennyire az útrakelés az volt: a madár megtorpan és ijedten néz körbe a tojásait és a fészkét keresve, majd kezd el a fennsík felé rohanni - a sziklás, csúszós, lejtős terep azonban nem az ő méreteinek és lábainak kedvez, így hamar elveszíti egyensúlyát, lehuzan és pár méterrel lejjebb a szemetek láttára pixeleződik el egy alsóbb, éles sziklán.
Mit tesz a mohóság, ugye?

Ami viszont öröm az ürömben, hogy így legalább kettő helyett négy tojásotok is van. Megérte, nem? Nosza, folytassátok hát az utatokat (akár gyalog, akár teleporttal) és érjetek oda Jenaniehez, mielőtt besötétedik.

Határidő: 2022.07.08.

by **Garrgantis** Pént. Júl. 08 2022, 21:01

Bosszakodva elhátrál az állat mellől és átadja a szerepet a többieknek. Még egy megbánó pillantást küld Chan felé aztán igyekszik a feladatra koncentrálni. Legnagyobb meglepetésére Silence egy érdekes képességet vet be. Hogy mi az, pontosan nem tudja, de ~ A fenébe is ez működik?! Mit csinál ez a lány?
A csokiboci elindul és hallgat rá.
-Wow! Ezt meg hogyan csináltad? Teszi fel a kérdést, aztán gyorsan észbe kap és elindul a tojások felé. Közben a többieket figyeli és fejével kérdőn a tojások felé bök. Mindet vigyük?
~ Az lenne a logikus. Ha már az anyamdár lelép, vigyük utána az egész fészekaljat.
El is rak egyet, aztán elindul a csokiboci után.
Feltételezi, hogy a többiek is jönnek utána, de nem néz hátra, tekintetével a madarat figyeli, hátha mégis meggondolná magát. Aztán egyszer csak történik valami. A madár viselkedése megváltozik. Nagyon megváltozik. A békésen lépdelő madár hátraarcot tesz és eszeveszettül elkezd felé rohanni. Épphogy félre tud ugrani és értetlenül a madár felé néz.
-Ebbe meg mi ütött?
Elkezd rohanni a madár után hátha meg lehet fékezni, de nem éri be, aztán váratlanul újabb nem várt esemény jön. A madár szépen lebucskázik a hegyről és pixelekre töri magát.
Garr futva odaér a többeikhez, majd lepillantva látja az elszálló pixeleket.
-Szerencsétlen balf... akarom mondani ejnye! De kár érte!
Megcsóválja a fejét. Az a sok vesződés, meg az a drága kabát.
-Micsoda pazarlás...!
Na mindegy akkor a tojások megvannak legalább. Szerintem menjünk vissza a megbízónkhoz, adjuk le ami van, aztán eldöntjük mi legyen a továbbiakban. Mit szóltok?
Az út visszafelé már zökkenőmentesebben zajlik.
A karámok mellett elhaladva bemegy Jenaniehez és elővesz egy tojást az inventoryból.
- Elvileg ez fehér lesz. A hegyekben találtuk. Veszi magához a szót.
-Négyet találtunk. Fejével a társai felé int, jelezvén, hogy náluk is van.
-És most hogyan tovább?

by **Ozirisz** Vas. Júl. 10 2022, 13:31

Elkerekedett szemekkel figyeltem, ahogy a csokiboci Sil kérésének eleget téve elindult. - Csak meg kellett kérni, és máris jön - kommentáltam az eseményeket, ugyanakkor bennem volt az az érzés, hogy ez így túl könnyű. Mindenesetre a kötözött madaras megoldásnak nem láttam szükségét: Minek cipeljük, ha jön magától? - A tojások. Vigyük mind, majd megtalálja őket Jeanienél - majd szépen elcsomagoltuk a tojásokat, mielőtt elhagytuk a fennsíkot. A térképre útközben felvittem a koordinátákat, ahol az anyamadarat találtuk, hogy szükség esetén máskor is idetaláljunk. Például ha Jeanienek újabb tojásokra lenne szüksége, vagy ilyesmi.
Azonban az visszaútnak még igencsak az elején jártunk, amikor hirtelen megállt a chocobó. Baljós előérzetem támadt, amit nem tudtam megfogalmazni szavakban, csak éreztem: valami történni fog. Mire azonban bármit is mondhattam vagy tehettem volna, a csokiboci körbenézett, majd rohant "haza". Nem, sajnos nem az új otthonába, hanem a régibe. Garrgantisnak is félre kellett ugrania a sietősen távozó madár elől, és az igazat megvallva, nekem se hiányzott sok, hogy leforduljak innen. Ahogy elviharzott a madár, a légáramlat engem is kissé kimozdított az egyensúlyi helyzetemből, és kellett egy-két másodperc, míg meg bírtam állni stabilan a két lábamon. Pedig még csak nem is fogyasztottam alkoholt...
Mire utánaeredhettem volna a madárnak, már csak az ismerős, cseppet se kellemes hangeffektet hallottam, miután amaz megcsúszott és eltűnt alattunk. Kicsit csalódott voltam, mert már beleéltem magam egy kicsit, hogy hazavisszük az anyamadarat is. Gondolatban már ott tartottam, ahogy a céhtársak is csodájára járnak a hófehér csokibocinak. Azonban ez az eshetőség szertefoszlott, jobban mondva elodázódott pár héttel, mire kikelnek a tojások.
Odaballagtam az út széléhez, ahonnan láttam a pixeleket felszállni. Fejcsóválás közepette megszólaltam - Látod, így jár, aki nem fogad szót. - dorgáltam meg a futómadarat a felesleges halmazállapotváltás után. És igaz, mert ha szót fogad Silnek, még mindig élne, és estére már a tojásain ülhetne kényelemben és biztonságban....
Majd Garrgantisnak válaszoltam - Igen, az a logikus. A tojások megvannak, és azt semmiképp sem kellene megvárni, amíg kikelnek és honvágyuk támadna... - viccelődtem el a dolgot egy kicsit, majd egy levegővétel után újfent komolyabban folytattam - Egyszerűbb, ha teleportálunk a városba - majd ha nem volt ellenvetés, elővettem a teleportkristályomat és lerövidítettük a hosszú hazautat.
Egy negyed órával később már Jeanienél voltunk, átadva ki-ki a maga tojását - A fehérek lelőhelye már legalább megvan. Itt találtuk őket - majd átküldtem a lánynak is a koordinátákat. - Egy fennsík itt az első szinten, de rengeteg a farkas és elég sűrűn spawnolnak. - majd egy levegővételnyi szünet után újra megszólaltam - A feketéknek egyelőre nem sikerült nyomukra akadni. A negyediken nincsenek, mire fentebb is körülnéztünk volna, kaptuk a hírt, hogy vannak fehérek - adtam helyzetjelentést a lánynak. Avagy a mostani négy fehér tojás csak részsiker, és a többi színű chocobók felkutatása még előttünk áll. Ha nem is ma vagy holnap, majd egyszer. Róma se egy nap alatt épült, nem igaz?

by **Chancery** Vas. Júl. 10 2022, 14:19

Madarat lehetne vele fogatni, talán szó szerint, mikor Silence trükkje beválik. Nem tudta, vagy talán csak nem emlékezett rá, mi a lány képessége, és valahol mélyen talán irigykedik is rá, de ezt az érzést kellőképp elnyomja a büszkeség, miképp mosolyogva figyeli a kialakult helyzetet. Hangot is ad gratulációjának, miután elveszi az utolsó tojást; jobb is, ha mindenkinél van egy-egy, így egy esetleges baleset vagy támadás során nem tűnik el az összes, és vele az egész munka. Büszkén és boldogan mosolyog Garrgantis felé, mintha így akarna üzenni neki, hogy lám, minden jó, ha a vége jó, nem is sejtve, hogy ez csupán a medve bőrére való ivás. Pedig itt farkasok vannak, nem medvék.
Mikor viszont út közben megtorpan a madár, már sejti, hogy valami történt.
-Ajjaj... -hagyja el a száját, és már keresné a zöldséget és vele az Ozitól kapott mérget, hogy összevegyítve azokat mégis esetleg meg tudja nyugtatni ismét a madarat, amíg Sil nem képes újból használni a képességét, de nem elég gyors. Felsikkant, ahogy a madár lezuhan, rohan tuána, de nem sokkal a szakadék előtt ő is megáll, nem bízva a saját egyensúlyában. Szorosan lehunyt szemmel hallgatja a hangot, ahogy látni véli maga előtt azt, ami történt is. Nyöszörögve próbál úrrá lenni magán, és a kabátja alatt mocorogni kezd a macska, sárga szemei megvillannak a sötétből felé, mintha üzenni akarnának neki. Chan elmosolyodik szomorkásan, ahogy a kabáton át megsimítja az állat hátát.
-Szegénykém... neki akartunk jót. Legközelebb inkább majd tényleg maradjunk a tojásoknál, az anyákat pedig hagyjuk békén.
Minden nap tanul az ember valamit, és ez most sincs másképp. Sokat akart a szarka, és nem bírta a farka, bár ez most egy olyan gondolat, ami Channak nem jut eszébe, hisz nem köti össze a kettőt. Egyetért Garrgantissal, és mikor odaérnek, harmadikként adja le a maga tojását, hagyva, had beszéljen Ozirisz, mint csapatfőnök, ha lehet ezt mondani. A végső szó úgyis Jeanie fogja kimondani, de az biztos, hogy ezek után ő nyitott szemmel fog járni és feljegyzi, ha különleges színű madárra bukkan legközelebb is.

by **Strea** Vas. Júl. 10 2022, 19:46

Jeanie felsikkant örömében, amikor meglátja a fehéres tojást és olyan óvatosan veszi át tőletek őket egyesével, mint a legféltettebb kincseit.
- Akkor tényleg léteznek! - kacag fel és hálásan fogadja a koordinátákat is, igaz azt megjegyzi, hogy egyedül egészen biztosan nem fog felmenni oda, de ha esetleg később valamelyik céhtagja ráér elkísérni, úgy megnézi magának is, milyen és hogyan viselkedik a szülő. Garrgantis kérdésére széles mosollyal válaszol:
- Kettőt beteszek inkubátorba, meleg kövek közé, kettővel pedig megpróbálkozom úgy, hogy Rikky keltse ki. Ő a legszelídebb nőstényem és éppen kotlik - magyarázza, azután eszébe jut és kiosztja a jutalmaitokat a megbeszéltek szerint.
- Ha chocobo-lovaglást szeretnétek tanulni, akkor is bátran keressetek fel! Bármikor jöhettek, pár hét múlva talán már kikelnek a fehér kicsik is - mondja még, azután mégegyszer megköszöni a segítségeteket, elköszön és már szalad is el biztosítani a négy tojás sorsát.

Zárókör következik ^^

Határidő: 2022.07.17.
Silence 500 szóval pótolhat.

by **Silence** Csüt. Júl. 14 2022, 20:57

Nem teljesen számított sikerre, de meg kellett próbálni ezt is. Nem meglepő, hogy felragyogott az arca, mikor a csokiboci - a tojásokkal mostmár semmit nem törődve, elindult a farmra. Mondjuk az meglepte, hogy a madár nem igazán "Velük" indult Jeaniehez, de hát ilyen apróságokkal ki foglalkozik?
Büszként, de kicsit zavarban mosolyog Garrgantisra. Őszintén... nem egészen tudja. Csak bevált a dolog, mint már többször is neki.
- Ha szé-pen kéred, megcsi-nálják! - igyekezett a gyerekkora óta hallott igazság alapján megmagyarázni a dolgot. De mostanra ő is érezte, hogy ez nem teljesen helytálló magyarázata az esetnek. Mások kérését nem mindig tették meg, hiába a szép kérés... És az övét sem, főleg ha nem szóban közölte. Arra viszont még nem jött rá, hogy mitől függ, hogy teljesítik-e a kérését. Már csak azért sem, mert teljes figyelmével koncentrált ilyenkor arra, hogy hogyan reagál a másik fél a szavaira.
Chancery felé is mosollyal fordul. Jól esik neki az elismerés, főleg olyan ügyes idomártól, mint ez a lány. Aztán sietnek az anyamadár után, mielőtt szem elől tévesztik. Egyáltalán nem biztos, hogy az állat tudja, hol lakik Jeanie, kellhet az iránymutatásuk.
Már nem kellett volna sok, hogy lejussanak a hegyről. Igazán nem, pár méter lejtőn lemászni csak, aztán már egyenes lett volna az út a palotáig. De a csokiboci elfelejtette, mire kérte, és eszébe jutottak a tojások, és a fészek.
- Ne ar-ra! - sikkantotta utána, de mire a mondat végére ért, az állat megbotlott, és már lefelé gurult a lejtőn. És már nem tudták megállítani. Lebucskázott az előttük tátongó szakadékba, hogy pixelekre bomolva érjen földet.
Fuwa lelkesedésével és büszkeségével együtt. Csak állt ott, földbegyökerezett lábbal. Még a könnyei sem tudtak eleredni, annyira sokkolta, ami történt. Ez az ő hibája? De hát ő semmi rosszat nem akart... Csak együtt tartani a madárcsaládot.
Ahogy a sokk kicsit alábbhagyott, eleredtek a könnyei, és összekucorodott ott, a hóban, és a szemét törölgette.
A többiek azért viszonylag egyszerűen rá tudták bírni, hogy menjenek, így a nyomukban ő is elővette a teleportkristályát, és szótlanul ballagott vissza a tojással a farmra. Nem értette, miért nem ment el Jeanie-ig a madár... Máskor mindig végigcsinálták, amire kérte őket.
Odaérve egy erőtlen mosolyra sem futotta tőle Jeanie örömsikkantására. Szegény kicsikék anya nélkül maradtak, valószínűleg az ő hibájából, bár még mindig nem tudta, mit csinált rosszul...
A tekintete viszont kicsit mosolygóssá válik, mikor a lány tervezgetni kezdi, hogy valamelyik céhtársa kíséretében megnézné a "lelőhelyet". Örömmel megmutatja... már ha visszatalál. De csak később. Jóval később,amikor már nem akar majd sírvafakadni a történtek miatt.
Elterelődtek a gondolatai, amikor a kicsit sorsáról esett szó.
- Meglá-togat-hatom őket? - kérdezte. Ha már az anyjuk eltűnt, ő szeretne meggyőződni róla, hogy rendben lesznek. Főleg azok, akikkel nem egy másik madár fog foglalkozni.
A lovaglás egy pillanatra elgondolkodtatja, de egyelőre úgy dönt, hogy még a saját lábán sem áll elég jól. De talán majd ha a fehér madárkák nagyok lesznek, és addigra összebarátkoznak, megpróbálja.
Röviden, és keserédesen búcsúzik a többiektől. Chancerytől és Garrgantistól a viszontlátás reményében, Ozirisztól másnapig, azután visszavonult a szobájába. Szüksége volt egy kis egyedüllétre, hogy megeméssze a kalandot. Ebben Noise sokat segített neki, így pár sorban a nap legvégén Simeonnak is be tudott számolni az eseményekről, kicsit belefűzve az érzéseit.

by **Chancery** Vas. Júl. 17 2022, 10:47

Amíg Jeanie és a többiek elvannak a tojások sorsával, addig Chancery ismét a ranch felé fordul és megnézi a békésen éldegélő, jelen pillanatban sárga egyedeket. Reméli, hogy hamarosan színesedik a paletta, ám a szíve kicsit elfacsarodik, ahogy lelki szemei előtt ismét lejátszódik a hegyen történt tragédia és az anyamadár halála. Vajon mit kellett volna másképp csinálniuk? Minden olyan szépen sikerült a végére. Valami megoldás biztos lenne, hogy miképp menthetnék meg legközelebb az egész családot.
Álomkelő felugrik, vagyis, inkább felmászik a kerítés tetejére és sárga szemeivel szigorúan pillant a gazdájára, ami jelen állapotában inkább mókásnak tűnik, mint fenyegetést keltőnek. Chan el is mosolyodik, ahogy magához húzza és a karjába veszi a csöppséget.
-Minél hamarabb elérem, hogy ismét tudj hozzám szólni. Ígérem. -suttogja a macska fülébe, mire Álom egy másodpercre lehunyja a szemeit, mintha ezzel jelezné, hogy vette az üzenetet, vagy tudja, hogy így lesz. Chan csak ezután fordul ismét a csapathoz, akik már szétszélednek lassan. Silence kap egy ölelést, de még Ozirisz is, és ha már így alakult, Garrgantis sem marad ki a részéről a sorból.
-Ügyesek voltunk. Ha találok infót vagy színes madarat még, akkor mindenképp írok nektek, rendben? -pillant Oziriszra és Silre, majd biccent, és hagyja, hogy Álomkelő ismét a földre huppanjon, majd mint egy kis árnyék, elsuhanjon a kijárat felé. -Megyek, még van egy pár dolgom. Vigyázzatok magatokra! -int, azzal elhagyja a céhházat.
Odakint fellélegzik. Egész biztosan fehér egyedek fognak kikelni a tojásokból, érzi, tudja. Körbenéz a nyüzsgő utcákon, majd követi Álomkelőt a város belseje felé. Bár elég sok idő eltelt a napból, van még valamennyi ideje, mielőtt pihennie kéne. Egy rövidke szünet, hogy egyen valamit, aztán talán belefér az egyik ismétlődő escort küldetés, vagy egy kis alapanyagszedés.
Minél hamarabb utol kell érnie a frontosokat.

by **Garrgantis** Hétf. Júl. 18 2022, 21:36

Miután átadta a tojásokat, megvárja a többieket, majd őket követve elindul kifelé. Kettős érzelmei vannak a küldetés sikerességét illetően. Ezekből a tojásokból el lehet már indulni, és talán szaporodóképes hibrideket is tud majd csinálni, mégis ahhoz hogy magát a színt fenntartsák, Tiszta egyedeket kéne szaporítani. Ha ezeket keresztezi a sárgákkal, idő után felhígul az állomány és az utódok megint csak sárgák lesznek. De mindegy ez már nem az ő gondja. Ha szükség van még rájuk, úgyis megkeresik őket a hirdetőtáblán. Addigra talán erősebb lesz és több hasznát veszik a harcok során. Elnézegeti a karámban békésen mászkáló madarakat. ~ Micsoda hátasok! Lehet hogy egyszer beszerzek egyet. Gondolja magában. Még kicsit nézelődik aztán mocorgás támad a társai felől. Sil maga alatt van, és búcsúzni készül. Nem ismerik egymást különösebben, nem is tudja mit mondjon neki. Ettől függetlenül a kicsiny kaland kezdetnek jó lesz a kapcsolatukat illetően. Udvariasan fogadja a lány búcsúját és hasonló jókat kíván neki. Aztán Chan akar felszívódni de előtte egy öleléssel ajándékozza meg. nem szokott hozzá hogy ölelgessék , nem is tud mit kezdeni a helyzettel, így kicsit esetlenül viszonozza az ölelést, közben meglapogatja a lány lapockáját.
-Vigyázz magadra! Nem volna kedved esetleg valamikor beülni egy kávézóba? Lenne egy kérésem meg pár kérdésem. Az időpontról kérlek értesíts, amikor neked jó rendben? A helyszínt azután egyeztetjük.
Ezt követően Ozyhoz fordul egy kézropogtatásra.
-Köszönjük a segítséget a hegyen! Nélkületek ferkaskaja lettünk volna. Nem ismeri ugyan, de szimpatikus számára. Összeszedi amit lehet, elpakolj~ Egy értelmes ismerőssel több gondolja.a a holmiját, majd Elindul a város belseje felé.

by **Ozirisz** Kedd Júl. 19 2022, 09:46

Jeanie megjegyzésére a koordináták átadása után bólintottam - Persze, szívesen elkísérünk, ha úgy gondolod, igaz Sil? - néztem egy pillanatra a lány felé, akit még mindig megviseltek a történtek - Szóval... csak szólj, hogy mikortájt lenne jó, és összeegyeztetjük a dolgokat - néztem a csapat másik fele irányába. Avagy ha Channak és Garrgantisnak sem lesz éppen más elfoglaltsága amikor megyünk majd a fennsíkra, nekik is szólok. Ismerik a járást, tudják, hogy mit kell keresni, szóval biztos nem lenne rossz döntés.
Majd a tojások további sorsáról esett szó. - Remélem rendben lesznek a kicsik - szólaltam meg ismét, némiképp aggódva. A racionális felem viszont tudja, hogy Jeanienél a lehető legjobb helyre kerülnek, és mindent megtesz azért a kettő tojásért is, ami nem fér be Ricky alá.
Ami a chocobó-lovaglást illeti, egyelőre bőven jó nekem a két saját lábamon a közlekedés. Kicsit valahogy mindig tartottam a sima lóháton lovaglástól is. Ugye a lóról sem ér le az ember lába, és valahol mindig bennem volt a félelem, hogy megijed valamitől, én pedig megtanulok repülni. Vagy eltaposna a paripa - bár, ez ellen a súlyemelés-teherbírás itt Aincradban valamelyest véd. Enyhe túlzással talán még úgy is menne a fekvőtámaszozás, hogy egy ló ácsorog a hátam közepén... Na de hosszabb távon, lehet érdemes lenne egy kis lovaglást tanulnom. Elvégre a csokibocik menők. Plusz Jeanie chocobói tudják a hazautat, szóval egy túl jól sikerült italozás után is sima ügy lenne a hazaút. De ez még a jövő zenéje, alsó hangon is minimum fél-egy év, amíg a jártasságomat kellőképp feltornászom.
Majd eljött a búcsú ideje. Viszonoztam Chan ölelését - Vigyázzatok magatokra ti is. És ne feledd, másodjára már jóval könnyebb lesz, csak ne görcsölj rá. - Láttam, hogy anno Miri milyen gyorsan lépegette a szinteket, és feleannyi idő alatt beérte a frontot. És vannak tapasztalataim más játékokból is, hogy a második-harmadik-sokadik karaktert már jóval könnyebb volt felfejleszteni, mint a legeslegelsőt.
Aztán Garrgantissal ráztam kezet - Ugyan, semmiség. Számunkra természetes, hogy az erősebb bevédi a gyengébbet. Biztosra veszem, hogy fél-egy év múlva, hasonló szituációban te is így tennél. - majd egy levegővételnyi szünet után folytattam - Ha bármi segítség kell, vagy bármire szükséged, szükségetek van, csak szólj. - sandítottam Chan felé is egy-egy pillanatra. Anno egyes szintűként nekem is nagyban megkönnyítette a dolgom Szophie, hogy segített elboldogulni, mutatott pár alap fogást, pár jó farmhelyet, pár könnyű küldetést, és rengeteg tanácsot, amivel könnyebben el tudtam kezdeni a létezést Aincradban.
Majd a búcsúzkodás után elindultam én is a Palota felé. Silt a szobájáig kísértem, majd pár megnyugtató szóval búcsúztam tőle - Ne légy szomorú. Ügyes voltál, minden tőled telhetőt megtettél. Nem tudhattad, hogy ez fog történni... Ha otthagytuk volna, akkor valószínű a farkasok áldozata lett volna a negyedik tojással együtt. - próbáltam más megközelítésbe helyezni a dolgot. Abból kiindulva, hogy csak azalatt a nem túl hosszú idő alatt két falkányi farkas spawnolt, azt csodálom, hogy eddig hogy maradt életben a csokiboci.
Kicsit később már a saját szobámban ücsörögtem az asztal mellett egy sör társaságában. Hosszú nap volt ez a mai, de a helyzethez képest egész jók voltunk. Na jó, a katlanban csobbanást nem számítva...

Napkelte környékén Sil kopogásra ébredhet, amit valószínű Noise csaholása követ. Ozi az ajtóban ácsorogva, megnyitott térképpel figyeli, hogy a lány felébredt-e, elindult-e az ajtó irányába. Aztán sutty, eltűnik, minden gyorsaságpontot beleadva. Az ottlétére az egyetlen tárgyi bizonyíték az asztalka az ajtónál, rajta egy tálca, amin egy szép nagy csokiboci figyelget. Természetesen fehércsokiból. Avagy, ha már fehér csokibocikról szólt az előző nap, miért is ne? És szerencsére a Sweet Dreamsben jó szakemberek dolgoznak

// Elnézést a késésért, és köszönöm a játékot, nagyon tetszett ^^

by **Strea** Kedd Júl. 19 2022, 14:55

A küldetést lezárom ^^
Garrgantis még szólósként vett részt a küldiben, így a jutalmakat is így számolom.

Alap jutalmak

Silence: 280 exp, 290 arany
Ozirisz: 280 exp, 290 arany
Chancery: 280 exp, 290 arany
Garrgantis: 280 exp, 290 arany

Ércek és növények

Chancery:
Növénylátás: Tier 5, 470 -> 490
6 Magnum Levél 5 Kék Tulipán 1 Szarvasgomba 6 Jégvirág 2 Havasi Pitypang

Receptek

Silence: 2db Tier 5 Potifőzés/Méregkeverés Recept (Cardinal osztja ki)
Ozirisz: 2db Tier 4 Fegyverkészítés Recept (Cardinal osztja ki)
Chancery: Kezdetleges Videó Kristály Recept, Kritikus Kristály Recept

Keresés

Ozirisz (Keresés 3. szint):
[T1] Tömény Kőkard, [T1] A Kovács Kardja
Garrgantis (Keresés 2. szint):
Nem talál

Céhbónuszok

A Justice League 580 aranyat kap a bankjába, a tagjai összesen 1120 expet kapnak (2x Fejlesztett Céhbónusz Dupla Exp Céhbazár Bónusz) --> Hinari, Ozirisz, Silence, Mirika, Leonard, Afton, Makuda 160 exp.
A Unity 145 aranyat kap a bankjába, a tagjai összesen 140 expet kapnak: Chancery, Simeon, Miko, Joey 35 exp.

by Ajánlott tartalom