[Küldetés] Robotizálva
3 posters
Sword Art Online Fórum Szerepjáték :: Aincrad :: Szint 2-9 :: Szint 5 :: Nyster
2 / 2 oldal
2 / 2 oldal • 1, 2
Re: [Küldetés] Robotizálva
Oni-chan: A délelőtti langyosvizet a délutáni „forró fürdő” követte, melyet a feketehajú dögös kardforgató rendezett a számodra miután megpróbáltál kikezdeni vele. Az alapos zúzást követően, mivel a játék valóság utánzása nem terjed ki, a alapos fejbeverést követő fülcsengésre, így hallod a megjegyzését;
– Holnap szólok Oto-sannak, hogy a másik Oni-chant hívja vissza, mert ez a kétbalkezes csótány még egy rendes italt sem tud kikeverni. – puffogot a nő, melyet a két másik kardforgató hangos röhögéssel, míg a harmadik férfi, csak egy lapos pillantással nyugtáz.
– Én meg azért fogok szólni, hogy a paklit cserélje ki, mert ezek a lapok már tele vannak jelöléssel! – persze ez a megjegyzése azonnal újabb perpatvart okoz, de szerencsére a nő elejét veszi a bunyónak.
Végül elcsendesedik a fogadó, ahogy az utolsó vendégek is tovább állnak és te bezárhatod a kaput. A kárfelmérés és a rendrakás folyamán eljutsz a kerek asztalig, ami kissé megviselt a mai party. Ahogy felméred a repedést, és igyekszel rajta segíteni (sajnos eredménytelenül), tekinteted a szétszórt kártyalapokra téved. Mivel szándékodban áll letörölni az asztalt, így a szétszórt lapokat is összeszeded. A kezedbe kerül a káró 10-es melyen egy fura rajz van.
Talán ez váltotta ki az egyik játékosból a gondolatot, hogy cinkeltek a lapok. A rajz azonban a logika diktáltjával ellentétben nem a hátlapon van, hanem a színén. A formája mintha csak egy virágszirom lenne, és amint megnézed, hogy letörölhető a rajz eltűnik.
Gratulálok! Sikeresen teljesítetted a küldetést! Minden emlékedet visszanyerted, és fejed felett megjelent a zöld indikátor. Jól emlékszel a játékban töltött időre, a jóra, és a kevésbé jó időszakra is egyaránt. Innentől kezdve bármikor szabadon távozhatsz az épületből.
Amikor ez megtörténik egy rendszer üzenet érkezik;
Státuszod megváltozott! Keresd fel Oto-sant.
Ha megteszed amire az üzenet utasít, és nem egy árva szó nélkül hagyod hátra az egész fogadót, úgy az idősebb npc a következőkkel fogad:
– Szép estét Shota san! Remélem nem volt különösebb probléma a mai nap. Hálásak vagyunk az eddigi segítségért, és bár nem szívesen kérem rá, de ha volna kedves még egyetlen napig kisegíteni minket, nagyon hálásak lennénk. A holmiját áthelyeztem a 2-es szobába, ha marad estére már ott térhet nyugovóra. Ha reggel még ott találom elmondom az utolsó feladatait aznapra. Jó éjszakát! – köszön el tölled.
Amint belépsz a 2-es szobába, az összes holmidat ott találod, a fegyveredtől kezdve, az utolsó kenyér morzsáig, mely az inventorydban volt a korábbi Ancradbeli ténykedéseid következtében.
Kasumi: Azt is elfelejtettem a múltkor megírni, hogy amint az 1-es szobába belépsz, minden eddig megszerzett holmidat ott találod. Ezen túl a napod minden esemény nélkül eltelt, már ha azt a Piedone-s burleszk bunyót nem számítjuk melyet Shota és Karasu prezentált neked. Este lepihenhetsz és felkészülhetsz az utolsó napodra.
12. Utolsó kör:
Kasumi, Shota: Ez a napotok teljes szabadfoglalkozás, ha gondoljátok írhattok arról, mennyire könnyebült meg a karakter, hogy végre itt hagyhatja a helyet. Vagy akár meg is várhatjátok a váltást és megismerkedhettek az általatok helyettesített npc-kkel. /leírásuk itt/
Ami még érdekes lehet, hogy Nee-chanról is kiderül, hogy játékos volt, és a nap végén (ha maradtatok addig) együtt hagyjátok el a fogadót.
Határidő: nincs
Nishida- Mesélő
- Hozzászólások száma : 90
Join date : 2020. Dec. 02.
Age : 54
Re: [Küldetés] Robotizálva
Persze Kasumi felelete nem érte váratlanul Shotát és talán éppen ezért, talán más miatt csupán végignézett újra a lányon, rámosolygott és megvonta a vállát:
- Ha meggondolod magad, szólj - kacsintott rá és továbbállt.
Az este viszont még tartogathatott neki meglepetéseket, így a srác teljes hévvel vetette bele magát az eseményekbe, nos, talán egy kicsit túl mohón is. Dehát az ilyen dögös feketéknél mit sem számítanak a szép szavak, ha nem párosul hozzájuk kellő elszántság, a harcművész tehát elegánsan el is vetette az előbbi alkalmazását. Bár így jobban visszagondolva, talán tényleg előbb bókolnia kellett volna? A fejét vakargatta és elvigyorodott az asztaltársaság megjegyzésére: a "kétbalkezes csótány"-t kissé erősnek gondolta, de legalább ezek is tudják már, hogy ő nem idevaló. Méghogy ő, felszolgálni! Márcsak a gondolatra is elhúzta a száját, de mit volt mit tenni, mégiscsak ez volt az ő feladata most, amit hellyel közzel azért igyekezett is ellátni. Egy nagyobb sóhajjal felállt, pár mozdulattal kisimította a nadrágját és azért még rámosolygott Kasumira, mielőtt visszavonult volna a pult fedezékébe. Zárás után még elköszönt az utolsó távozóktól és bár eddig azt hitte, hogy a kártyapakli a játékosoké és nem a fogadóé, úgy tűnt, ez mostmár az övé marad.
Majd felírja veszteségként és szól Oto-sannak, hogy a vendégek azt kérték, cserélje ki őket.
- A kezeimet nézd, mert csalok! - fordult Nee-san felé (vagy éppen Kasumi felé, ha még ott volt) és sármos mosollyal, teljes magabiztossággal vette kézbe az elszórt lapokat, hogy pár trükkel lenyűgözze a csajokat, ahogy odakint is szokta néha. Csakhát - igaz ezt ő nem tudta - nem rendelkezett a kellő jártassággal az ilyesfajta bűvészmutatványokhoz, így alaposan elbénázta a dolgot: a kártyák kiestek a kezéből, még a trükk legelején - Eh, gyakorolnom kéne - fintorodott el, majd lazán megvonta a vállát és lehajolt a lapokért. Azt a virágszirmot viszont merőben furcsának és oda nem illőnek találta, így közelebbről is szemügyre vette, ekkor pedig hirtelen beugrott neki minden az elmúlt éveiről, amit itt töltött. Lehuppant a földre és sokáig csak nézett maga elé. A kárót forgatta a kezében, amin az a virágszirom volt és a két lányra gondolt, akikkel a közös céhüket alapították majd vesztették el. Az emlékek felforgatták a gyomrát és az előugró ablakra is csak jóval annak érkezése után eszmélt rá. Szóval már elmehet.
- Kasumi, be tudnád fejezni itt? Oto-san hív - állt végül fel és remélte, hogy a segítőkész lány vállalja a dolgot. Nem mintha azért ment volna fel az öreghez, mert el akart köszönni: nem, Shota úgy gondolta, hogy az npc-nél vannak a holmijai, vagy esetleg plusz arany vár rá vagy ilyesmi - és végülis nem is tévedett olyan nagyot.
- Kössünk üzletet - dőlt neki az ajtófélfának és nézett Oto-sanra - Itt maradok holnapig és segítek, cserébe pedig - a holnapi éjszakán túl, hisz este 11-kor végzek - vagy fizetséget várok, vagy kedvezményes lakhatást a jövőre nézve - ajánlotta meglehetősen keserű szájízzel, mert amíg nem nyerte vissza az emlékezetét, biztos volt benne, hogy minimum egy palotája van itt, Aincradban. Most viszont már tudta, hogy földönfutó alig pár napra elegendő pénzzel, így meg kellett elégednie még az ilyen középszerű helyekkel is, mint ez a fogadó. Sőt, ha jobban belegondolt, még ez is jobb, mint amiben két héttel ezelőtt hált meg, egy vöröskével...
Ha az öreg biztosította felőle, hogy valamilyen honoráriumban részesül a fáradalmaiért, úgy Shota készségesen vállalta azt az utolsó napot. Még beszámolt a károkról is és kért egy új pakli kártyát, a régit pedig az inventoryja mélyére süllyesztette: unalmas estéken jól jöhet még, ha van mivel elszórakoztatnia magát.
- Kasumi, te merre fogsz menni a nap végén? - kérdezte a lányt a reggeli eligazítás után - Én itt maradok mégegy éjszakát. Ha túl sok vendég érkezne, aludhatsz velem is, az én szobámban - kacsintott rá és hajolt közelebb, hogy megfogja a lány derekát, majd rögtön iszkoljon is fel a lépcsőn puffogi újabb pofonviharai elől. Hiába, az ilyen csajok általában erőszakkal leplezik, hogy igenis érdeklődnek iránta és kellő kitartással elég hamar be lehet fűzni őket. Ez a "kellő kitartás" pedig Shota számára pontosan az utolsó nap utáni reggelig tart majd, hisz addig úgyis itt kell lenniük mindkettőjüknek. Ha a lány nem akar éjjel lelépni innen, természetesen.
- De ha munkaidő után indulsz, leszek olyan kedves, hogy elkísérlek. Az ilyen törékeny lányoknak éjjelente szükségük van egy erős férfikísérőre - kukkantott le a lépcső tetejéről és vigyorodott el - Nehogy megrontsák őket, mielőtt hazaérnek - tette hozzá nem kevés célzással, aztán ha úgy látta a helyzetet, inkább bemenekült a szobájába egy időre.
A nap pedig lassacskán a végére ért. Shota elismerő füttyentéssel fogadta az igazi Oni-chant és kezet rázott vele, majd ha Kasumi nagyon ellenállt, megpróbálta inkább Nee-sant felvinni a szobájába aznap éjjelre, hiszen időközben róla is kiderült, hogy játékos. Reggel pedig elköszönt mindenkitől, kiszámolta, mennyi napra elég az arany, ami nála van és útját - jobb híján - a szóló menedék felé vitte: ebben a hónapban nem is gurított még és nem lett volna jó, ha lemarad az ingyen dolgokról.
Hiszen semmilye és senkije sem volt idebent, akire igazán számíthatott volna.
Köszi a küldetést, nagyon élveztem ^^ \o/
- Ha meggondolod magad, szólj - kacsintott rá és továbbállt.
Az este viszont még tartogathatott neki meglepetéseket, így a srác teljes hévvel vetette bele magát az eseményekbe, nos, talán egy kicsit túl mohón is. Dehát az ilyen dögös feketéknél mit sem számítanak a szép szavak, ha nem párosul hozzájuk kellő elszántság, a harcművész tehát elegánsan el is vetette az előbbi alkalmazását. Bár így jobban visszagondolva, talán tényleg előbb bókolnia kellett volna? A fejét vakargatta és elvigyorodott az asztaltársaság megjegyzésére: a "kétbalkezes csótány"-t kissé erősnek gondolta, de legalább ezek is tudják már, hogy ő nem idevaló. Méghogy ő, felszolgálni! Márcsak a gondolatra is elhúzta a száját, de mit volt mit tenni, mégiscsak ez volt az ő feladata most, amit hellyel közzel azért igyekezett is ellátni. Egy nagyobb sóhajjal felállt, pár mozdulattal kisimította a nadrágját és azért még rámosolygott Kasumira, mielőtt visszavonult volna a pult fedezékébe. Zárás után még elköszönt az utolsó távozóktól és bár eddig azt hitte, hogy a kártyapakli a játékosoké és nem a fogadóé, úgy tűnt, ez mostmár az övé marad.
Majd felírja veszteségként és szól Oto-sannak, hogy a vendégek azt kérték, cserélje ki őket.
- A kezeimet nézd, mert csalok! - fordult Nee-san felé (vagy éppen Kasumi felé, ha még ott volt) és sármos mosollyal, teljes magabiztossággal vette kézbe az elszórt lapokat, hogy pár trükkel lenyűgözze a csajokat, ahogy odakint is szokta néha. Csakhát - igaz ezt ő nem tudta - nem rendelkezett a kellő jártassággal az ilyesfajta bűvészmutatványokhoz, így alaposan elbénázta a dolgot: a kártyák kiestek a kezéből, még a trükk legelején - Eh, gyakorolnom kéne - fintorodott el, majd lazán megvonta a vállát és lehajolt a lapokért. Azt a virágszirmot viszont merőben furcsának és oda nem illőnek találta, így közelebbről is szemügyre vette, ekkor pedig hirtelen beugrott neki minden az elmúlt éveiről, amit itt töltött. Lehuppant a földre és sokáig csak nézett maga elé. A kárót forgatta a kezében, amin az a virágszirom volt és a két lányra gondolt, akikkel a közös céhüket alapították majd vesztették el. Az emlékek felforgatták a gyomrát és az előugró ablakra is csak jóval annak érkezése után eszmélt rá. Szóval már elmehet.
- Kasumi, be tudnád fejezni itt? Oto-san hív - állt végül fel és remélte, hogy a segítőkész lány vállalja a dolgot. Nem mintha azért ment volna fel az öreghez, mert el akart köszönni: nem, Shota úgy gondolta, hogy az npc-nél vannak a holmijai, vagy esetleg plusz arany vár rá vagy ilyesmi - és végülis nem is tévedett olyan nagyot.
- Kössünk üzletet - dőlt neki az ajtófélfának és nézett Oto-sanra - Itt maradok holnapig és segítek, cserébe pedig - a holnapi éjszakán túl, hisz este 11-kor végzek - vagy fizetséget várok, vagy kedvezményes lakhatást a jövőre nézve - ajánlotta meglehetősen keserű szájízzel, mert amíg nem nyerte vissza az emlékezetét, biztos volt benne, hogy minimum egy palotája van itt, Aincradban. Most viszont már tudta, hogy földönfutó alig pár napra elegendő pénzzel, így meg kellett elégednie még az ilyen középszerű helyekkel is, mint ez a fogadó. Sőt, ha jobban belegondolt, még ez is jobb, mint amiben két héttel ezelőtt hált meg, egy vöröskével...
Ha az öreg biztosította felőle, hogy valamilyen honoráriumban részesül a fáradalmaiért, úgy Shota készségesen vállalta azt az utolsó napot. Még beszámolt a károkról is és kért egy új pakli kártyát, a régit pedig az inventoryja mélyére süllyesztette: unalmas estéken jól jöhet még, ha van mivel elszórakoztatnia magát.
- Kasumi, te merre fogsz menni a nap végén? - kérdezte a lányt a reggeli eligazítás után - Én itt maradok mégegy éjszakát. Ha túl sok vendég érkezne, aludhatsz velem is, az én szobámban - kacsintott rá és hajolt közelebb, hogy megfogja a lány derekát, majd rögtön iszkoljon is fel a lépcsőn puffogi újabb pofonviharai elől. Hiába, az ilyen csajok általában erőszakkal leplezik, hogy igenis érdeklődnek iránta és kellő kitartással elég hamar be lehet fűzni őket. Ez a "kellő kitartás" pedig Shota számára pontosan az utolsó nap utáni reggelig tart majd, hisz addig úgyis itt kell lenniük mindkettőjüknek. Ha a lány nem akar éjjel lelépni innen, természetesen.
- De ha munkaidő után indulsz, leszek olyan kedves, hogy elkísérlek. Az ilyen törékeny lányoknak éjjelente szükségük van egy erős férfikísérőre - kukkantott le a lépcső tetejéről és vigyorodott el - Nehogy megrontsák őket, mielőtt hazaérnek - tette hozzá nem kevés célzással, aztán ha úgy látta a helyzetet, inkább bemenekült a szobájába egy időre.
A nap pedig lassacskán a végére ért. Shota elismerő füttyentéssel fogadta az igazi Oni-chant és kezet rázott vele, majd ha Kasumi nagyon ellenállt, megpróbálta inkább Nee-sant felvinni a szobájába aznap éjjelre, hiszen időközben róla is kiderült, hogy játékos. Reggel pedig elköszönt mindenkitől, kiszámolta, mennyi napra elég az arany, ami nála van és útját - jobb híján - a szóló menedék felé vitte: ebben a hónapban nem is gurított még és nem lett volna jó, ha lemarad az ingyen dolgokról.
Hiszen semmilye és senkije sem volt idebent, akire igazán számíthatott volna.
Köszi a küldetést, nagyon élveztem ^^ \o/
Shota- Harcművész
- Hozzászólások száma : 477
Join date : 2020. Nov. 20.
Karakterlap
Szint: 38
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: [Küldetés] Robotizálva
-Rendben. - Válaszolt vissza Shotának miután kezelésbe vette a sérülését, majd folytatta a reggeli készítését. Este a nem túl nehéz nap után Kasumi mind ezek ellenére kissé fáradt volt, hiszen a szokásostól eltérően nem feküdt le olyan korán. Oni-chan felszólalására figyelte a kártya trükköt és a kezét. A lány kuncogott egyet mikor a fiú leejtette a kártyákat.
-Ezt még valóban gyakorolni kell. - Mosolygott egyet és folytatta tovább a takarítást. Nem sokkal később már nem sok dolguk volt és a fiú kérését elfogadta.
-Persze befejezem. Menjél nyugodtan. - Mondta a lány és föltakarította Oni-chan részét. A takarítást követően felment az egyes szobába majd lefeküdt aludni.
Másnap reggel mivel Oto-san nem kopogott és csak fel sem keresett gondolta, hogy aznapra nincs semmi dolga. Azonban reggel ő felkereste Oto-sant, hogy megkérdezze valamiről. Oda ment az ajtóhoz és bekopogott.
-Jó napot. Egy kérésem lenne, még pedig, hogy pár hónapra szeretném kibérelném az egyes szobát. - Mondta a lány udvariasan. -Természetesen, ha szükséges akkor fizetnék és érte. - Mosolyodott el a lány. Ezt követően elhagyta a szobát és lesétált a fogadóba, ahol találkozott Oni-channal.
-Köszi, hogy felajánlod ezt a lehetőséget, de pont most kértem meg Otos-sant, hogy hagyj bérelhessem ki pár hónapra az egyes szobát. Mellesleg a "megrontásról" te csak ne beszélj. - Mondta morcosan a lány. Még a nap folyamán sétált egyet a környéken és gondolkodott, hogy merre vegye az irányt Maku keresésben. Vizsont nem sok ötlete támadt, hiszen már jó ideje bent volt a fiú és leggyorsabban úgy találhatja meg, ha eléri a front harcosok szintjét, azonban ez még neki elég messze van. A nap végén vissza ment a fogadóba és felment a kibérelt szobájába.
Köszönöm én is a játékot, élvezetes volt!
-Ezt még valóban gyakorolni kell. - Mosolygott egyet és folytatta tovább a takarítást. Nem sokkal később már nem sok dolguk volt és a fiú kérését elfogadta.
-Persze befejezem. Menjél nyugodtan. - Mondta a lány és föltakarította Oni-chan részét. A takarítást követően felment az egyes szobába majd lefeküdt aludni.
Másnap reggel mivel Oto-san nem kopogott és csak fel sem keresett gondolta, hogy aznapra nincs semmi dolga. Azonban reggel ő felkereste Oto-sant, hogy megkérdezze valamiről. Oda ment az ajtóhoz és bekopogott.
-Jó napot. Egy kérésem lenne, még pedig, hogy pár hónapra szeretném kibérelném az egyes szobát. - Mondta a lány udvariasan. -Természetesen, ha szükséges akkor fizetnék és érte. - Mosolyodott el a lány. Ezt követően elhagyta a szobát és lesétált a fogadóba, ahol találkozott Oni-channal.
-Köszi, hogy felajánlod ezt a lehetőséget, de pont most kértem meg Otos-sant, hogy hagyj bérelhessem ki pár hónapra az egyes szobát. Mellesleg a "megrontásról" te csak ne beszélj. - Mondta morcosan a lány. Még a nap folyamán sétált egyet a környéken és gondolkodott, hogy merre vegye az irányt Maku keresésben. Vizsont nem sok ötlete támadt, hiszen már jó ideje bent volt a fiú és leggyorsabban úgy találhatja meg, ha eléri a front harcosok szintjét, azonban ez még neki elég messze van. A nap végén vissza ment a fogadóba és felment a kibérelt szobájába.
Köszönöm én is a játékot, élvezetes volt!
Kasumi- Lovag
- Hozzászólások száma : 173
Join date : 2020. Aug. 25.
Karakterlap
Szint: 30 (24)
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: [Küldetés] Robotizálva
Shota: A jelentéstétel és az üzleti ajánlat során az idősebb NPC kellően készségesnek mutatkozik. Megegyezik veled, hogy a segítségért járó fizetésen túl a késői munkavégzés okán ingyen maradhatsz a következő éjszakára is a 2-es szobában. Sőt fel ajánlja, hogy ha igénybe veszed a szolgáltatásait a fogadónak, legyen az ital, étel vagy szállás 15% kedvezményt kapsz a teljes fogyasztásból.
Az éjszakád pedig úgy telt, ahogy sikerült megszervezned. Reggel pedig összepakolsz és elindulsz amerre a lábad visz.
Kasumi: Oto-san minden további nélkül bele megy az üzleti ajánlatodba, és mivel korábban kérdés és fenntartás nélkül kisegítetted őket, így fel ajánlja, hogy a teljes fogyasztásodból elenged 15%-ot, valamint napi egy italt teljesen ingyen kaphatsz Oni-chantól.
Másnap mikor a reggelihez készülődsz az asztalodnál, Nee-chan oda perdül az asztalodhoz, majd bájos mosollyal az arcán letesz eléd egy tányér tojástekercset amin a díszítés egy kis szivecskét formáz.
– Itoko-san kifejezetten neked készítette, amiért olyan lelkiismeretesen vigyáztál a konyhájára! – mondja az NPC majd tova libben.
A reggelid elfogyasztását követően, pedig elindulsz a dolgodra.
Mindkettőtök: Amennyien terveznétek a harmadlagos jártasságokból mester szintre fejleszteni valamelyiket, akkor ezt a játékot felhasználhatjátok Ital készítés és Főzés jártasságokhoz.
______________________________________________________________________________________________________________________________________
Alap jutalmak
Kasumi: 291 exp, 308 arany ( +10% Exp +10% Arany Ékkő Gyűrű )
Shota: 351 exp, 364 arany ( +30% Exp +30% Arany Ékkő Gyűrű )
Ércek és növények
Kasumi:
Érclátás: Tier 1, 21 -> 41
6 Bronzérc 1 Munkálatlan Bőr 3 Sida Kő 6 Halvány Rubin 4 Vasérc
Shota:
Növénylátás: Tier 1, 1 -> 21
5 Kis Tövisgyökér 5 Faeno Levél 5 Barna Gomba 3 Tövisgyökér 2 Vörös Pitypang
Receptek
Kasumi:
2db Tier 1 Páncélkészítés Recept
Shota:
2db Tier 1 Potifőzés/Méregkeverés Recept
Keresés
Kasumi (Keresés 1. szint):
Nem talál
Kasumi: [T1] Mokaszin Recept, [T1] Használt Cipő Recept
Shota: [T1] Gyenge Lénygyengítő Méreg Recept, [T1] Gyenge Speciális Méreg Recept
Nishida- Mesélő
- Hozzászólások száma : 90
Join date : 2020. Dec. 02.
Age : 54
2 / 2 oldal • 1, 2
Similar topics
» [Küldetés] Mom of boy
» [Küldetés] 11
» [Küldetés] ??? #2
» [Küldetés] Személyiségzavar
» [küldetés] ABA
» [Küldetés] 11
» [Küldetés] ??? #2
» [Küldetés] Személyiségzavar
» [küldetés] ABA
Sword Art Online Fórum Szerepjáték :: Aincrad :: Szint 2-9 :: Szint 5 :: Nyster
2 / 2 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.