Re: [Küldetés] Skadi hava

by **Hinari** Szomb. Május 23 2020, 14:14

Felém kapott - még amikor felé közeledtem, ám egy gyors lépéssel ki tudtam kerülni és végül a hátára érkezni, biztos fogást keresve a tőlem nem sokkal nagyobb állat hátán. Egyelőre nem gondolkoztam el ezen; az előttem álló feladat nagyfokú odafigyelést igényelt - amikor azonban a fegyverem könyörtelenül vágta ketté a fénylő, zöld kristályt és én is lélegzethez jutottam, kapaszkodó híján egy félszaltóval ugrottam le végül a földre, szemben a nyüszítő-morgó farkassal.
- Segíteni szeretnénk - mosolyogtam rá a reszkető állatra, akit egyértelműen félig petként, félig mobként azonosított a rendszer - hisz hogy máshogy lettem volna képes kikerülni a támadását? A földön szétszóródott kristálydarabkákat néztem: a belőlük felszálló füst bántotta a szemem és egy hirtelen gondolattól vezérelve gyorsan arrébb is rohantam, mielőtt belélegezhettem volna. A terem bejárata felé pillantottam; Garukusut nehéz volt megfogni és csak idő kérdése, hogy a lányok elveszítsék felette a kontrollt. Ha pedig berohan...
- Figyeljetek! Garukusu, te is! - kiáltottam át a termen és amíg a Katana a mellettem lévő fenevadat figyelte, én tudtam egy kicsit a többiekkel foglalkozni - A füstöt nem szabad beszívni, értitek? A miniboss része és ki tudja, milyen hatása lesz ránk - figyelmeztettem őket, majd visszafordultam Kaldr-hoz.
- Ne haragudj rám ezért - mondtam csöndesen a farkasnak és felemeltem a Katanát, szemmagasságba. A penge élesen villant, ahogyan lecsapott és mostmár nem kíméltem őt: amennyi sebességem és kitartásom csak volt, a végsőkig támadtam a belőle kinövő, természetellenes kristályképződményeket; először a hátáról, ha még maradt, majd a lábairól, nyaka körül, ahol csak értem. Rettentő fájdalmas lehetett, tudom - még ebben a fájdalomérzet nélküli világban is, de ha ez a megoldás, a szabadulásának kulcsa, akkor valakinek meg kell tennie. Márcsak azt reméltem, hogy a pet után az idomárt is ki lehet szabadítani egyazon módszerrel - végtére is, a kristály, ami közrefogta őket, azonos volt.

Támadás a kristályokba, ha jól számolom az SP-t, akkor ötször.

by **Silence** Vas. Május 24 2020, 20:09

Soha nem fog ilyen helyre menni többet. Utálta. Nagyon utálta ezt a helyet.
Garukusu láthatóan szenvedett, de hallgatott rá, és lelapult a földre. Megkönnyebbült ettől, de nagyon elszomorodott attól, ahogy a hiúz ránézett.... Noise szokott így nézni, ha valami fáj neki... Szomorúan megölelte a hiúzt, mintha bocsánatot akarna kérni.
~ Ne haragudj, de nem mehetsz oda. Bajba kerülsz ha odamész, és Hinari is. Bocsánat ~ magyarázta neki gondolatban, közben a a hiúz és Mangle engedte, melegen simogatva a petet.
Közben Hinari hangja vonta magára a figyelmét. Nem szabad a füstöt belélegezni. Megjegyezte alaposan, és igyekezett meggyőződni róla, hogy Garukusu is megértette.
~ Látod, ezért nem szabad oda menni! Veszélyes. nehéz nem belélegezni a füstöt! ~ igyekezett magyarázni.
Sajnos közben egyre kevesebb erőbefektetéssel tartotta a hiúzt. Kezdett fáradni... A pet izmai pedig egyre jobban megfeszültek, hogy kihasználva a szorítás gyengülését Hinarihoz rohanjon.
Fuwának ezt felismerve támadt egy ötlete, amit nem Aincardban tanult, hanem még előtte. Gyorsan lehívott a menüjéből három sálat. Az egyiket Mangle-nek nyújtotta, egy másikkal pedig Garukusu orrát és száját próbálta megbefedni.
- Ta-kar ez a szá-dat és az or-rodat! - magyarázta közben az idomárlánynak. A maga arca elé nem kötötte még fel a sálat. Ahhoz el kellett volna engednie Garukusut, de ezt nem tehette meg.
Hinari haladt. Remélte, hogy gyorsan végezni fog, és a hiúz is megnyugszik mostmár... Sokáig nem lehet egy ekkora állatot visszatartani... De miért akar egyáltalán bemenni? Hiszen megmondták neki, hogy ott veszélyben van. Megint Noise jutott eszébe. Egyre jobban örült, hogy nem hozta magával a kisrókát, bár őt könnyebb lett volna megfogni.

by **Argo** Hétf. Május 25 2020, 09:31

Sem Kaldr, sem Garukusu láthatólag nem igazán érti, amiket mondotok, de kezdjük a farkas oldalával. A hatalmas, hófehér állat továbbra is dühösen morog, szemeiben szinte lángol a düh, de nem támad, minden izma reszket. Mikor Hinari mozdul, mozdul ő is, de az utolsó pillanatban összecsattintja fogait a levegőben, pont a kardforgató előtt. Nem akarja megtámadni. Direkt nem akarja megsebezni. Egy apró pillanatra hallani is a segélykérő nyüszítést és a láng elalszik, majd nagyobb hévvel gyullad fel ismét, de már nem érheti el Hinarit. A kristályok pedig széttörnek a kardcsapások által, a szőke nő elég gyors ahhoz, hogy rendkívül hamar leszedje róla az összeset. Azok széttörnek a földön és további fekete füstöt eregetnek, amik lassan egy pontra kezdenek koncentrálódni. Amorf alakot öltenek, sűrűbbé válik, és a terem közepe fölött egy ugrásnyi magasságban felfüggeszkedik. Nem ad ki számotokra hallható hangot. Kaldr viszont a földre lapul tőle, füleit hátralapítja, nyüszíteni kezd, és mérete lezsugorodik egy átlagos, Fiatal farkas méretére.

A gazdáját tartó kristály darabokra törik, a játékos eszméletlenül a földre hull.

Garukusu viszont kitőr, ahogy füleit hátralapítva felmordul a fekete alakra. Mangle felsikít, de már hiába kap utána, majd a sálat szorosan a szájára tekerve rohan a hiúz után. Garukusu úgy szalad a fekete füstlény felé, mintha hívnák, a füst pedig mintha csápokkal felé kezdene nyújtózkodni. Viszont van életcsíkja immár.

Már nem tart sokáig talán.

by **Hinari** Hétf. Május 25 2020, 12:25

Ha előszörre tűnhetett akár a véletlen művének, vagy esetleg a kettőnk közti gyorsaságkülönbségnek, mostmár tisztán láttam, hogy miért nem talál el a hatalmas farkas, miközben támad. Állkapcsát időnek előtt préselte össze és a harcot nem velem vívta igazából, már a kezdetektől sem.
Ahogy én sem ővele.
- Köszönöm - álltam meg egy pihenés erejéig és zihálva néztem szét a körülöttünk heverő kristályszőnyegen. Kaldr-ra pillantottam és a kimerült farkas fejére tettem a kezem - Ügyes voltál. Nem lesz semmi baj - nyugtattam meg, habár én is tudtam, hogy ezzel még nincs vége. A füst tömörödni látszott. Felálltam és amíg a folyamat lezajlott, összeszedtem a gondolataim, hogy felkészülhessek a következő harcra... az igazira, mostmár. Tekintetem nem kerülte el sem a földre eső, ájult idomár, sem pedig a terem bejáratánál zajló események: ahogyan Garukusu mozdult és Mangle felsikoltott, velük együtt ugrottam én is. Szemeim komolyan villantak, ahogyan a hiúz és a füsttömeg közé álltam, ám ezzel még nem volt vége.
- Sajnálom - pillantottam a felénk rohanó hiúzra, bal kezem kinyújtottam felé, az ujjamon lévő koponyagyűrű felröhögött a jéghideg csendben. Kusza, lila fonalak törtek elő belőle, körbefonva, gúzsgakötve a tehetetlen petet, aki elvágódott a földön és még csúszott pár métert, mielőtt végleg megállapodott volna. Kifújtam a levegőt, figyelmem két társamra összpontosult most.
- Mangle, védd meg a nőt, kérlek és ha tudod, gyógyítsd fel vagy erősíts minket buffal. Nem érheti őt támadás a harc során - néztem rá a piros életcsíkkal rendelkező játékosra egy momentum erejéig - Fuwa, te pedig segíts be nekem; minél hamarabb el kell pixelezni. Mielőtt még Garukusu kivágja magát. Használj itemet vagy képességet, cél a nagyobb sebzés - adtam ki gyorsan az utasításokat, majd maximális sebességgel rugaszkodtam el a talajtól, hogy a Katanával egyszer, kétszer, többször is az előbukkanó miniboss derengő testébe vághassak, visszafojtott lélegzettel.

Koponyagyűrű spec aktiválás Garukusun, majd támadások a füst-minibossba.

Lila Vikingkoponya-gyűrű (+11 Erő +2 Fegyverkezelés +25 Gyorsaság, egy harcban egyszer egy körre lefoghatod ellenfeled, aki ebben a körben nem fog tudni semmit sem cselekedni)
"A gyűrű néha felnevet, a viselője kérem ne ijedjen meg, mert rossz végkimenetele lehet. Emellett a gyűrű képes köteleket kilövellni magából, mik lefoghatják ellenfeled." - béta tesztelő

by **Silence** Hétf. Május 25 2020, 18:02

Nem tudta eldönteni, hogy Garukusu érti-e... csak remélte, hogy igen, és hamarosan vége lesz. Megszakadt a szíve a vergődő hiúzért... Nem szabadna ilyen helyzetbe kerülnie egyik aranyos, kedves állatnak sem. Mangle közben elvette a kendőt, ő pedig nagy nehezen a híúzra eszkábálta a másikat.
Éppen idejében azelőtt, hogy a pet nagy rántással, és magával húzva-sorodva kicsit őt is, kitépte magát a szorításukból.
Ijedten tápászkodik fel, kanyarítja az orra és szája elé a harmadik sálát, és már szalad is a hiúz után: Erdetileg azért, hogy minél előbb visszafogja, de aztán Hinari egy nagyon ügyes, és látványos trükkellegnagyobb ámulatára egy darabig távol tartotta a petet, és tőle pedig kért valamit. Ami eléggé fontosnak hangzott. Utasítás volt, amit ő ösztönösen követett. Mindig ez volt a bevált rendszer: Ha azt csinálta ilyen helyzetben, amit mondtak neki, a lehető legpontosabban minden ügyességét beleadva.
Kicsit kapkodva, és megszeppetten bólint, és hívja elő a kardját, amit el is ejt elsőre. De a mozdulat, amivel felveszi, elég, hogy kicsit összeszedje magát, és mostmár biztos kézzel fogja a fegyverét. Fontos feladatot kapott, nem lehet ügyetlen!
Hinari szokás szerint bámulatos gyorsasággal és ügyességgel támadt neki a füstből lassanként összeálló lénynek.
Ő sem akart lemaradni, úgyhogy követve a hercegnőt megpróbálta egy másik oldalról futott neki. Alulról lendítette a kardját, miközben közelebb is ugrott egy hosszabbra nyújtott lépéssel a lényhez, hogy a lehető legkevesebb esélyt hagyja, hogy kitérjen. Aztán, ha a lendülete még engedte, akkor újra, és újra lesújtott az Akatsukival, váltogatva az irányt: hol fentről, hol lentről, jobból és balról is, amíg a lendület vitte.

by **Argo** Hétf. Május 25 2020, 18:24

Garukusu a lila fonalaktól elvágódik a földön, dühös, már-már tajtékzó üvöltéssel. Kaldr mintha csak neki válaszolna, felmorrant, összeráncolva az orrát. Most látni igazán, hogy mi bántotta a hiúzt; a füstöt lesi, olyan tekintettel, ami már szinte egyenlő a mérhetetlen áhitattal. Mintha minden idegszála azért üvöltene, hogy odamehessen. Nyüszíteni kezd, macskamódra, sírni, ahogy próbál szabadulni a kötelékekből, majd felsikít szinte, mikor látja, hogy megtámadják a füstöt.

A füst maga pedig Garukusu felé vetül.

Ámbár Hina és Sil együttes ereje átvág a materializálódó, különös, féregszerű lényen. Mostanra a neve is megjelent, ami egyszerűen (Megszálló Petféreg)-ként bukkan fel, majd eltűnik, ahogy az életcsíkja lenullázódik. Garukusu pedig mintha álomból ébredne, abbahagyja a sírást, majd kimászik a széteső lila fonalakból. Csak áll egy helyben, mintha ő maga se értené, mi történt.

Mangle, aki a játékoshoz sietett, megnyugodva fújja ki a levegőt. A nő életcsíkja felfelé kúszik egy üvegnyi potion hatására, és ahogy a fekete füst eltűnt, kinyitja a szemeit.
-...Mi... történt?
Kérdezi halkan, már-már erőtlenül. Kaldr nyüszítve tesz felé két lépést, és a nő, amint meglátja, elkerekednek a szemei. Felkel a földről.
-Kaldr? Kaldr, oh, istenem, Kaldr! Visszatértél?
A farkas boldogan csóválja meg farkát, ahogy Mangle-t megkerülve a gazdájához lép. A nő átöleli a bundás nyakat, boldogan nevetve. A hiúz is végül Mangle mellé tér, amin a lány... mintha egyenesen meglepődve, majd elmosolyodik és megsimogatja Garukusu fejét.
-Ti... -néz fel végül rátok a nő, hálával teli szemekkel. -Hogy köszönhetném meg ezt nektek?

Ha kérdezitek, a nő nagyon szívesen mesél egy kicsit. A neve Skadi, a skandináv istenség után, de egyszerű játékos. Fejlődni érkeztek, mikor megtalálták ezt a különös, elrejtett kazamatát. A benne élősködő valójában nincs miniboss, de még csak mob besorolásban sem, egyszerűen nem tudják, mi lehet pontosan. A lényeg, hogy Kaldr elkezdett különösen vonzódni hozzá, a valami megszállta, kinövesztette a kristályokat (innen a ropogás) és megtámadta saját gazdáját. Nem ölte meg, lévén akkor ő maga is eltűnne, hanem kristályba zárta, hogy életben tarthassa. Az, hogy Hinari levágta a kristályokat, és kihasználták, hogy megtámadják, amíg át akart menni Garukusuba, tökéletesnek bizonyult.

Visszakísér titeket a folyosón, ahol most nincsenek se hópihék, se emlékek, csak egy egyszerű jégbarlang-kazamata, egy ösvénnyel. Mikor kiértek a felszínre, a hóviharnak már se híre, se hamva. Az egész Kaldr különleges képességének volt köszönhető, amit a megszálló erősített fel, de lévén a farkas immár teljesen önmaga, immár nem zavar senkit. A szint felszabadult, szabadon lehet rajta farmolni.

Zárókör.

by **Hinari** Hétf. Május 25 2020, 23:25

Nem értem rá Garukusuval foglalkozni, de hallottam a hátam mögött a fájdalmas nyüszítését. Összeszorítottam fogaim, tekintetem a füstszerű lényre összpontosítottam és felizzítottam a Katanát. A lény a vergődő hiúz felé indult és éppen ebben a pillanatban láttam meg, ahogyan Fuwa is kézbe veszi a fegyverét. Indulás! - bólintottam neki és felugrottam, pixelcsíkokat halmozva a szörnyre, aminek a neve is megjelent már, ahogyan ő is, teljes valójában. De Garukusuig nem érhetett el. Egyszerűen nem! Minden gyorsaságomat beleadva vágtam bele a kardom, amíg végül Fuwa segítségével elpixeleződött. Éppen... éppen időben.
- Hát ez közel volt - fújtam ki a levegőt és fáradtan mosolyogtam rá Fuwára - Köszönöm - mondtam, tekintetem pedig a hiúzra vándorolt, akiről a lila fonalak eltűntek, visszahúzódtak a gyűrűmbe, hogy amaz egy újabb kacajjal adja a világ tudtára, még mindig elemében van. Mióta összeolvasztottam a Vikinggyűrűvel, kevesebbet nevet - általában csak akkor, ha használom, vagy ha túl nagy a csönd. Különleges érzéke lehet hozzá.
- Mindenki jól van? - fordultam körbe és néztem meg magamnak a társaság minden egyes tagját, kezdve Garukusuval, Kaldr-on át végül Manglet és a nőt, aki időközben felébredt. Visszacsúsztattam a Katanát a tokjába és odasétáltam az idomárokhoz - Örülök, hogy sikerült megoldani - mosolyogtam rá a nőre, a hálálkodására csak vidáman biccentve - Köszönöm, Kaldr, hogy nem támadtál meg - néztem rá aztán a farkasra is és ez volt az a perc, amikor tényleg fel tudtam engedni végre. Az előző fél-egy órában elgyülemlő feszültség elszállt, a füsttel együtt - én pedig egy utolsó sóhajjal engedtem el az érzést, Fuwa tekintetét keresve, ő vajon hogyan élte meg ezt az egészet. Ha nem lett volna itt, Garukusut elérte volna a petféreg. Egyre erősebb és határozottabb lesz, a sikerélmények - mint a mai is - pedig ezeket a tulajdonságokat emelik, fejlesztik fel.
Elindultunk.
A kazamata kifelé nem mutatott már nekünk sem hangokat, sem képeket - az őket megtestesítő valók itt haladtak mellettünk, nem volt hát miért firtatni a múltat tovább. Persze az események okára, miértjeire kíváncsi voltam és szerencsére Skadi is szívesen mesélt. Figyelmesen hallgattam és a darabkák végül mind a helyükre álltak. Vagyis... majdnem mind.
- Az a hatalmas szörny, ami ellen ketten küzdöttetek - pillantottam a mélység felé, ami fölött épp elhaladtunk - Azt végül akkor sikerült legyőzni? - kérdeztem és közben hatalmába kerített az a különös érzés, hogy ez a hely tartogathat még meglepetéseket. Ám nem nekünk és nem is most. Sőt, az is lehet, hogy soha többé, senki számára. Mélyet szippantottam a friss, hűvös levegőből és szétnéztem a csöndes, szélfútta hómezőkön. A vihar Kaldr haragjával és szenvedésével együtt csendesedett el. Minden visszatért eredeti alakjába, a szinten újra megjelentek az npc-k. Örültem ennek. Örültem, hogy segíthettünk - annak pedig mégjobban, hogy Fuwának nem Mangleékkel hármasban kellett ezt végigcsinálni.
- Tudtok a szinten valami különleges teázót vagy cukrászdát? Az eszkimók nem készítenek itt valami egyedit? - kérdeztem Skadit és Manglet derűsen - Ha van kedvetek és időtök, szívesen meghívlak titeket valamire - mosolyogtam rájuk és ha benne voltak, akkor velük, ha pedig egyéb dolguk volt, úgy Fuwával kettesben kerestünk egy megfelelő helyet. Csontig átfagytam; egy meleg ital és a kellemes társaság jólesett volna. Ez utóbbi pedig, Fuwa jelenlétében, eleve adott volt már.

Köszi a játékot, élveztem! ^^

by **Silence** Kedd Május 26 2020, 10:35

Amúgy is sietett volna. De amikor észrevette, hogy az a valami a hiúz felé indult... Akkor aztán minden erejét és gyorsaságát beleadta, hogy még azelőtt elérje, hogy Garukusut megtámadhatta volna. El is felejtette, hogy Hinari azt kérte, itemet is használjon, szerencsére nem is volt rá szükség: A csapásai nyomán a petféreg pixelekre esett.
Akkor... most ugye elmúlt a veszély? És mindeki jól van? Vissza mosolyott Hinarira, és már szaladt is Garukusuhoz. Ha a hiúz hagyta, megnézte mindenhol, hogy nem esett-e baja, aztán megölelte, és boldoga mosolygott rá. Nem lett baj, és már nem is szenved! Nagyon megkönnyebbült, mert Hinarinak 8gaza volt. Nem sokon múlt.
Aztán Mangle-re mosolygott rá, akivel egész jól sikerült összedolgozniuk, hogy Garukusut visszatartsák, és megóvják. Akkor is, ha végül nem sikerült megakadályozniuk... még nem volt elég ügyes ehhez. Remélte, hogy majd egyszer sikerül megerősödnie annyira, hogy igazán segíthessen Hinarinak.
Mindenesetre, mikor összetalálkozott a tekintete a heregnőjével, rámosolygott a szőke lányra. Azért... már most is tudott egy kicsit segíteni, amire büszke volt. Aztán megölelte a nőt, röviden, és rá is mosolyogva. Örült, hogy nem lett baja, pedig az emlékek alapján... nagyon úgy tűnt...

A kifele út szerencséra jóval könnyebb volt, mint befele. Nyugodtan sétáltak, Hinari kérdezgetett, és amennyire tudott, ő is igyekezett figyelni a válaszokra, és összerakni a történetet, amennyire tudta. A következtetést mindenesetre levonta, hogy siha, de soha nem indul Noise-zal együtt olyan helyre, ami veszélyesnek tűnik. Nem karja, hogy neki is át kelljen ezt élni. A karácsonyi kaland óta egyébként is féltette a kedvencét.
Ahogy kiértek, ő is nagyot szívott a hűvös levegőből.
És felcsillant a szeme Hinari javaslatára, hogy beüljenek valahova. Valami jó meleg ital jól esett volna neki, és... megért egy ünneplés, hogy megoldották a szint problémáját! Hinarival pedig egyénbként is szeretett beülni, és beszélgetni, mert olyankor mindig sokat tanul!

by **Argo** Kedd Május 26 2020, 11:24

Gratulálok, a küldetés sikeres volt \o/

Zárás

Alap jutalom, duplaevent duplázásával, maximális aktivitás bónusszal:
760 expé, 810 arany, mindkettőtöknek \o/

Hinari:
Érclátás: Tier 5, 471 -> 491
2 Rézérc 6 Cserzett Bőr 5 Akvamarin 3 Igazgyöngy 4 Ezüströg

Hinari:
[T5] Páncélkészítés: Szamuráj Saru Recept, Zörgő Gyöngyszandál Recept

Silence:
[T5] Potion/méregfőzés: Erős Gyengítő Méreg Recept, Erős Irányító Méreg Recept
[T1] Fegyverkészítés: nincs felfedezhető recept

JL
A céh 1620 aranyat kap, és 1520 exp oszlik el a tagok között: Hinari, Ozirisz, Silence, Leonard, Mirika, Afton 217 exp; Eru 218 exp

by Ajánlott tartalom