Leonard

by **Leonard** Csüt. Okt. 25 2018, 17:47

1. Képesség pályázat:
A képességének életbe lépésekor a gyorsasága megnő, mintegy kiterjesztve a fizikai korlátait.
A képesség aktiválódásának feltétele:
- Speciális képesség használatakor a képesség maximum 25 %-al teszi gyorsabbá az elkövetkezendő 3 körre.
- Szorult helyzetben, amikor nem tudatosan aktiválja a spec. képességét, hanem az magától aktiválódik, például ellenség előli meneküléskor, bajtárs megmentéséért, vagy egyéb hasonló helyzetben, amikor az ember úgymond "a határán túl teljesít", akár 50 %-al is megnőhet a gyorsasága. Ez nem ugrásszerűen, hanem fokozatosan következik be. Tehát először csak 15 %-nyi, aztán 30, aztán 45, és végül eléri a maximális növekedési szintet. Amint legközelebb megáll, abbahagyja a futást, elmúlik a szorult helyzet, rögtön visszaesik a gyorsasága, és a CSP pontjai 0-ra esnek, azaz annyira fáradt lesz, hogy muszáj lesz neki kipihennie magát hosszabb ideig.
- A legkomolyabb esetben, azaz amikor élete jócskán pirosba esik, és az életéért fut, a képesség 60 %-os növekedésig is elmehet. Ezt csak és kizárólag menekülésre használhatja, vagy ha mást akar megmenekíteni. (Például valaki elé ugrani, hogy megmentse őt. Bár remélem, hogy nem lesz ilyen önfeláldozó a karakterem még jó ideig. xD ) Ebben az esetben a kitartáspontjai az ellenség eltűnése után teljesen 0-ra esnek vissza, és egy teljes napig nem fog tudni megmozdulni sem. Ilyenkor az életpontjai is lassabban töltődnek vissza, és a potionok sem segítenek ennek meggyorsításában.

(Valaki kukkoljon rá az ötletemre, aztán beszéljük meg, jó-e így, és ha ez meg volt, akkor írnám meg a kijátszás történetét.)

by **Strea** Pént. Nov. 02 2018, 23:00

Szia,
Ha hozzátoldod a megbeszélt* korlátot, úgy nincs akadálya a képességnek. Mivel első képi, háttértörténetet sem kell írnod hozzá, elfogadom a képességet Smile

*Ha a képi miatt többszörös támadáshoz jutsz a harc során (tehát pl kettő helyett háromhoz), úgy a normál sebzéseden felül a maximális sebzés: annyiszor a szinted fele, amennyi támadásod volt eredetileg. (Példa: ha 20-as sebzéssel eredetileg kétszer támadhatsz, de a képesség miatt ez háromra nő, úgy az adott körben a három támadás max sebzése: 2x20 + szinted fele x2.)

by **Leonard** Szer. Jan. 16 2019, 13:01

Adventi item pályázat:

Lamborghini vért [T4]
(Egy harcban maximum két alkalommal 1-el növeli viselője SP-jét, lehűlési ideje 3 kör , kezdő körben nem aktiválható.)
Áramvonalas forma, tűzpiros lakkozás

by **Cardinal** Kedd Feb. 05 2019, 16:21

Pályázat jóváhagyva. Felszerelés generálása...

Lamborghini Vért (+8 pont +30 páncél, egy harcban maximum két alkalommal 1-el növeli viselője SP-jét, lehűlési ideje 3 kör , kezdő körben nem aktiválható.)

by **Leonard** Hétf. Feb. 25 2019, 18:12

2. Képesség: Napfény - Leonardot lágy, aranysárga izzás veszi körül. A kiválasztott célpontot a képesség hatására elönti a nyugalom, és CSP pontjai a maximumra töltődnek.

Kijátszás itt

by **Strea** Hétf. Feb. 25 2019, 20:34

Szia, elfogadom a pályázatot; gratulálok a második képességedhez! ^^

by **Leonard** Szer. Jún. 19 2019, 15:18

3. Képesség:

A képesség Leo fegyverére hat, ha aktív, találatonként egy item itemképességét blokkolja az ellenfélen. [Amelyiket sikerült eltalálni, azaz a harcleírástól függő, melyikét.] A blokkolás a harc végéig tart. Ez semmilyen külső, észlelhető kinézetbeli változással nem jár.

[Kijátszás hamarosan]

by **Strea** Vas. Jún. 30 2019, 14:15

Szia,
A képességet elfogadom. Miután ide linkelted a kijátszását, onnantól használhatod a kijátszáson felüli játékaidban is.

by **Leonard** Kedd Szept. 03 2019, 23:27

NJK pet pályázat, Strea engedélyével:

Kinézet: Bolyhos, hófehér bundájú, vörös szemű nyuszi. Nagy fülekkel, apró kis farokkal és rágcsáló fogakkal, ahogy az a nyulakra jellemző. Semmi kirívó nincs benne.

JL napló, Aincrad első szint, Északi rész, Igazság Palota

258. nap.
Két világító szempár bukkant fel a semmiből az északi torony mögött elterülő erdő szélénél. Felszólítottam, hogy mutassa meg magát, de elmenekült. A színhelyen maga után semmilyen nyomot nem hagyott.

261. nap.
Megint felbukkant. Most már kimerészkedett az erdő takarásából, így remekül látni lehetett hófehér bundáját, bozontos kis farkát, és vérvörös szemeit. Éjszaka megint vele álmodtam. Az aranyfoltos nyúl hónapok óta kísért.

262. nap.
Egyre közelebb merészkedik. A jóidőt kihasználva kiültem a céh kertjébe, közel Yurihime virágoskertjéhez. Valami megzmodult a bokrok között. Odafordultam, ám csak egy hófehér villanást hagyott maga után. Biztos vagyok benne, hogy Ő volt az.

265. nap.
Aznap reggel korán elhagytam a céhházat. A kapualjban ült, engem figyelt. Nem mozdult, nem futott el, jelenlétemre nem reagált. Rámordultam, mire csak a fülét lengette meg. Az entitás egyre gyanúsabb. Ismétlem, az entitás egyre gyanúsabb.
Az álmok megismétlődtek.

266. nap.
A palota ajtajában találtam rá, ám amikor a közelébe akartam merészkedni, elmenekült a bokrok közé. Egyre bátrabb, és egyre közelebb merészkedik. Vajon képes lenne bejönni akár a kastély területére is?
Ételt helyeztem el közvetlen az ajtó mellé, és egy kis vizet. Lássuk, mi fog történni.

267. nap.
A megfigyelt nem fogyasztott a kihelyezett élelemből. Az ajtó közelében kóválygott, de beljebb nem merészkedett. Úgy tűnik, ez a végső határa. Ha minden így marad, pánikra nincs okunk.

272.nap.
Veszély! Ismétlem, veszély! A megfigyelt megtámadott! Sürgős segítséget kérek, és mindenki óvakodjon a bolyhos kis füleitől.

Amikor aznap Leo szokásához híven, egy szál alsógatyában nyitotta ki az erkélye ajtaját, egyáltalán nem számított rá, hogy valami azonnal a lábának fog ütődni. Egy nőietlen kiáltással ejtette ki reggeli cigijét a kezéből, és ugrott majd' métereset, aztán gyors ütemben hátrálni kezdett.
- Miazanyád - pillantott le a nyúlra, aki napok óta körülötte ólálkodott, habár eddig a kertből nem igazán mozdult el, és Leo nem számított rá, hogy teleportálókat meghazudtoló módon pont az erkélyén fog kikötni a szőrgombóc.
- Veszély! - suttogta bele a hirtelen elkattintott hangrögzítő kristályba. - Ismétlem, veszély!
Az utolsó szót már kiáltotta. A nyúl eközben közelebb araszolt hozzá, alig fél méterre. Bolyhos füleit mozgatta, orrával folyamatosan szaglászott. Leo hátrált egy lépést. Az állat egy hirtelen ugrással követte. A távolság közöttük harminc centire csökkent.
- Mit akarsz? - kérdezte a kardforgató riadtan, ám az állat nem válaszolt, csak fejét mozdította oldal irányba kicsit, és szinte kérdőn nézett a fiúra. Amaz épp annyira volt tanácstalan, mint a nyúl.
- Kaja kell?
A nyúl megrázta bal fülét, amit Leo igennek vehetett, mert lenyitotta a menüjét, és elővett valamiféle szendvicset, amit az állat orra elé, a földre helyezett. Amaz oda is lépett, és megszagolta a holmit, de figyelmét csupán rövid ideig kötötte le. Utána ellépett a tárgy mellől, és újra közeledni kezdett Leohoz, óvatos, puha nyúlléptekkel.
A fiúnak a torkában dobogott a szíve. Egyrészről már régebben eldöntötte, hogy akar egy pont ilyen fehér nyuszit. Egészen pontosan azóta, hogy legelőször volt az a furcsa álma vele. Arra azonban nem számított, hogy az állat magától fogja megtalálni, méghozzá ilyen tolakodó módon. Gyanús volt az egész. Mi van, ha ez itt az álomban szereplő nyuszi? Mi van akkor, ha ez valamiféle csapda?
Farkasszemet néztek egymással. A nyúl sem tágított, Leo sem. Aztán minden nagyon hirtelen történt. Az állat egy ugrással termett Leo ölében, a fiú ezzel egy időben kiáltott egyet, és a földre zuhant.
- Neee! Ne bánts!
A nyúl csak ült, és értetlenül bámulta. A kardforgató kezei önkéntelenül simultak bele a pihepuha bundába. A szövetség megköttetett.

***

- És így történt - fejezte be mondandóját, és megemelte a kávéscsészéjét, hogy kortyoljon belőle, aztán felemelte fejét, és rápillantott Alexre.
- Azóta nem száll le rólam, mindenhová követ. Amikor kizártam a folyosóra, valahogy megint az erkélyemen termett. Okos egy jószág ez, én mondom.
Tekintete olyan komoly volt, mintha nem éppen egy bolyhos, hófehér és nagyon puha nyusziról folyna a diskurzus, aki történetesen épp egy salátát rágcsált az asztal alatt.
- Azt hiszem, nincs választásom - vont vállat hirtelen, és melegen elmosolyodott. - Valószínűleg meg kell tartanom.

by **Strea** Kedd Szept. 03 2019, 23:43

278. nap.
A tetőről lehallatszódó hangok alapján:

- Nestor megeheti a nyulat?
- Nem.
- Nestor Alex kajmánját se eheti meg.
- Így igaz.
- Nestor Falatot sem ehette meg. Meg a chocobo tojásokat sem.
- Pontosan.
- De Nestor legalább az egyiket meg akarja enni. És Nestor szerint a nyúl ezek közül a legfinomabb.
Nevetés hallatszódik.
- Inkább edd meg Leo nadrágját, hátha ragadt rá egy kis nyúlszőr is.
Szárnysuhogás távolodó hangjai.
- ... de ne úgy, hogy még rajta van a fiún!

****

Elfogadom a pályázatot, keveredjen a kari minél több vicces szituációba a nyuszika miatt! Wink

by **Leonard** Hétf. Szept. 09 2019, 21:21

Szeretném örököltetni egy rég elfeledett karakterem ingóságait Leonak. Smile

[Azaz az exp-t és aranyat.]

A plafonról lassan csöpögő víz tócsákban gyűlt a koszos padlón. Minden dohos és penészes volt, a föld és a falak pedig nyirkosak.
Hideg volt. A környezet alkalmatlan rá, hogy tüzet gyújtsanak. Csupán egy-két plédjük volt, amin az egész csapat osztozott, így nem jutott mindenkinek.
Leo felkelt, és nyújtózott. Járkálni kezdett az apró fénykörben, amit egy kihelyezett fénykristály festett a sötét alagútban. Spórolni kellett velük, mert a rendszer spúr volt, és elzárta előlük minden felszerelésüket, amit odakint használtak. Idelent viszont kevés volt, a szükségesnél jóval kevesebb, alapanyagnak és kristályírónak is híján voltak. Ha volt is bárki, aki képes volt elkészíteni bizonyos tárgyakat, ritkaságszámba ment.
Árnyéka a falra vetült, megnyúlt, majd elveszett a sötét homályban. Mozgott, szinte tornázott, próbálta felmelegíteni kihűlt végtagjait. Páran követték a példáját, az árnyékok előadást tartottak a sarkokban megbújó pókoknak.
Szophie valamivel arrébb békésen szunyókált már Vezér bundájába temetve arcát. A fiú irigy volt rá, egy prémmel megáldott farkas ezeken a helyeken kiváltságnak számított. Lenézett szakadt, folton folt ruhájára. Arra, ami maradt egykori pólójából és farmerjából. Az eredeti színét már rég nem lehetett felismerni, és funkcióját is alig akarta már betölteni. Volt ezen kívül egy feslett sötétzöld kabátja, de az most egy kislányon feküdt.
Kanami nagyon érdekes módon került a börtönbe. Egyike volt az áldozatoknak, akiket megtréfáltak. Ő maga soha nem követett el gyilkosságot - állítása szerint. Leo ösztönösen megbízott a lányban, habár Szophie óva intette.
Kanami ugyanis korábban, amikor a csapatukhoz csatlakozott, elmesélte, hogy elkapták őt egy küldetés során. Más játékosok, irányították a mozdulatait, megragadták a kezét, és kényszerítették, hogy öljön. Aztán kifosztották minden felszerelését, végül pedig ide küldték.
Nem hitt neki senki, a csapat nem akarta befogadni. Egyedül Leo volt az, aki kardoskodott érte, és aki miatt végül magukkal hozták.
Kanami a fénykörtől távolabb, egy sarokban kapott helyet. Még mindig nem bíztak benne, nem szóltak hozzá. Csupán kényszerből osztották meg vele útjukat és kenyerüket az emberek. Ezek nem olyan körülmények voltak, amikor egy csapat bárkit képes magával hozni, viszont nem olyan alagutakban jártak, ahol szívfájdalom nélkül magára hagyhattak volna valakit.
Persze mondhatjuk, hogy vörös játékosokról van szó, mit számít nekik ez. Azonban sok vörös került úgy ide, hogy csupán egyetlen rossz lépése volt előtte, sokakat űzött tréfa ide, és voltak olyanok is, akik önként bűntették magukat a börtön kristállyal. Volt olyan is nem egy, aki valóban megérdemelte, de a legtöbben már régen megbánták tetteiket. Csak nagyon kevesen voltak, akik még mindig kardoskodtak döntésük és a gyilkolás mellett, és még kevesebben azok, akik irigyek maradtak idelent is. A börtönben az ember hamar megtanulja, hogy egymaga semmire sem megy. Ha nem gyűjtetsz csapatot, hamar fel fogod dobni a talpad.
Persze az alagutak szeszélyesek voltak. Volt, hogy elmarta egymástól a csapattagokat, és volt olyan is, hogy újra összehozta őket. Volt, hogy másokhoz sodorta őket a sors, és olyan is, hogy mindenki meghalt. Sosem tudhattad, mit tartogat az előtted álló út.

A kristály pislákolt egyet, fénye halványulni kezdett, majd kihunyt. Leo ekkor hallotta meg először az apró zajt, mintha csupán suttogás volna. Egy lágy női hang hívta őt valahol a távolban. Megrázta a fejét, és a fülére szorította a kezét. Nem szabad bedőlnie neki. Leguggolt, lehunyta a szemét, és mélyeket lélegzett. A legfontosabb feladata visszamenni a többiekhez!
Várt még pár pillanatot, majd elindult. Tisztán emlékezett rá, merre voltak a többiek. Kitapogatta maga mellett a falat, és egyenesen ment tovább. A suttogás abbamaradt, megszűnt. Ment, gyanúsan hosszú ideig lépkedett, de még mindig nem botlott bele senkibe. Kezdett pánikba esni. Hol vannak a többiek? A csönd hirtelen kínzóvá vált. Se egy szusszanás, se egy horkanás, semmi, csak a végtelen sötétség és csönd! Kirázta a hideg.
- Hahó! - kiáltotta bele az alagútba, de választ nem kapott, csupán a saját visszhangját hallgatta hosszú ideig, mígnem suttogássá halkult a hang. Előre lendült, és futni kezdett. Nem veszhetett, nem tévedhetett el! A pánik kezdett elhatalmasodni rajta, tettei nem voltak kiszámíthatóak.
- Segítség! - kiáltott bele újra a sötétségbe, és futott, minden erejét beleadva. A falak újra némán visszhangozták a szót. Megtorpant, elfáradt. Zihált a kimerültségtől. Még mindig rettenetesen fázott.
- Segítség - visszhangozta még mindig az alagút, de aztán valami más lett. A szó újra suttogássá szelídült, a hang pedig mintha egy csapásra egy női torokból szólna.
- Hahó? - kiáltott újra Leo, kissé félénken. - Van itt valaki? - valaki..alaki..aki..
A nő nem válaszolt.
Leo pedig elvesztette a falat maga mellől. Tapogatni kezdett az irányába, lépett is egyet. Aztán kettőt, és sokat, de a fal nem volt többé mellette. Szédülve kezdett imbolyogni a sötétben, bármilyen támaszpontot keresve, de nem volt.
Aztán hirtelen a lába alól is eltűnt a talaj.
Sikítva zuhant bele a végtelen semmibe, de az esésnek nem lett vége, bármit is csinált.

Aztán hirtelen fény hasított a retinájába.
- Leo! Hé, Leonard! - szólongatta a női hang, ám most jóval kivehetőbb volt, mint eddig. Kinyitotta a szemét, és a földön fekve találta magát. Az alagút még mindig sötét volt, ám jóval több dolgot ki tudott venni, mint eddig. Azt is jól tudta, hogy messze van a táboruktól. Hogy került ide?
- Leo? - hallotta újra a hangot, ám hallott valami mást is. A visszhangot, ami nem természetes volt. Felülről jött, egyenesen a plafonról. A sötétben valami nagy körvonala kezdett mozogni. Leoban benne ragadt a szó, ahogy megpillantotta. A szörny bőre fényesfekete volt, és pikkelyek díszítették. Lassan kúszott előre, hogy szinte úgy tűnt, a plafon kelt életre. Leo gyorsan, zihálva vette a levegőt. Aztán végre megtalálta a hangját, ls újra uralni tudta a testét. Gyorsan a hasára gördült, és felkiáltott.
- Kanami! Fuss! - felpattant, és a lány irányába kezdett ő is rohanni. A lény bizonyára megérezte, hogy társasága akadt, de ő is gyorsítani kezdett. Leonard egyetlen másodperccel később ért oda a kelleténél. Még elkapta a lányt a kabát gallérjánál fogva, de az a következő pillanatban a pixeleire robbant. A szörny mohón kapott a vörös kis kockák után.
- Azt már nem! - kiáltotta Leo, és hirtelen jött bátorsággal előreugrott, majd a lény fejébe szúrta kardját. Egy csapással felnyársalta, és a falhoz szegezte. Az állat hörgött, és kapálózott. Nem halt meg, de mozdulni sem tudott. A szájából elkezdtek kifolyni az apró pixelek, egyenesen Leora. A fiú undorodva lépett el alóla, majd ott hagyva inkább a kardját is, a lehető leggyorsabban távozott.

Hónapokkal később egy rendszerüzenetet kapott. Ki tudja hogy és miért.
Az értesítés arról tájékoztatta, hogy megkapta Kanami tulajdonának egy kis százalékát. Ki tudja, hogyan. Talán csak maga a szörny adhat választ rá.

by **Strea** Hétf. Szept. 09 2019, 21:42

Olyan jól át tudod adni ezeknek a hangulatát, hogy engem is kiráz a hideg olvasás közben

A pályázatot elfogadom, Kanamitól 541 expet és 1710 aranyat örökölsz.

by **Leonard** Kedd Május 19 2020, 22:45

Szia!

Szeretném a Rejtőzés - Lopakodás és a Hallgatózás jártasságomat lecserélni, ugyanis Leohoz egy icipicit sem illenek. Mégis hogyan lenne képes feltűnés nélkül hallgatózni vagy elbújni valaki, akin tűzpiros vért van, napkalap, és egyébként is egy feltűnő jelenség?

Új alapjártasságom helyébe az akrobatika.

by **Strea** Kedd Jún. 23 2020, 20:38

A pályázatot elfogadom, a jártasságaid a következőképpen módosultak:

Rejtőzés 3 --> Akrobatika 3
Hallgatózás 2 --> Ugrás 2

A lopakodás 1-ért cserébe pedig kapsz vissza 100 aranyat.

by **Leonard** Pént. Júl. 17 2020, 13:03

4. Képesség: Permanens
Leo az első többletkörében + 20, aztán minden egyes többletkörében plusz 10 erőt kap. A képesség buffnak minősül, halmozódik és nagykörönként resetelődik, a maximális értéke nem lehet több, mint Leo aktuális szintje.

Történet

by **Strea** Pént. Júl. 17 2020, 13:40

A képességet elfogadom ^^

by **Leonard** Szomb. Júl. 17 2021, 10:19

5.képesség: Csak egy kicsi hiányzik!
A képesség aktiválásakor Leo közvetlen közelében az SP számával megegyező fénygömb jelenik meg (de minimum kettő), amelyek között arányosan (lefelé kerekítve) megoszlik az aktuális ereje. (Pl. 100 erő esetében kettő gömbnél 50-50, 5 gömbnél pedig 20-20). Az érték buffként kettő támadás idejéig hozzáadódik annak a csapattársának az erejéhez, aki megérinti. Egy ember több gömböt is megérinthet egymás után - de egyszerre csak egy lehet aktív! - , de Leo maga képtelen őket használni, átsiklik a tenyerén a fény. A gömbök aktiválásig/a játék végéig lebegnek körülötte, halvány, aranysárga fényt kibocsátva.

Egyszer, hosszú-hosszú évekkel ezelőtt egy pszichológus azt mondta neki, hogy a depresszió egyik legjobb ellenszere, ha kimozdul az ember. Nem szabad a szobádban ülni és búslakodni, tevékenykedned kell, társaságba járni, részt venni programokban. Nem a programok milyensége a lényeg, hanem maga a tény, hogy társaságban vagy.
Leo akkor csak azért nem rúgta rá a széket az idiótára, mert éppenséggel nem voltak működő lábai. És mivel ezeknek híján volt, természetesen rá is mutatott a tényre, vajon miért nem tud kimozdulni. Depresszió a francokat. Hülyeség. De mégis mit tegyen az ember, ha egymaga még a klotyóra is képtelen elmenni?
A nő neve és arca a további beszélgetésekkel együtt a homályba veszett, de ez az egy tanács megmaradt Leo fejében. Most pedig, hogy határozottan képes is volt elmenni otthonról, gyakorlatilag haza sem kívánt már menni.
Persze nem mintha depressziós lett volna... Ez valami nyugati baromság, amivel az életképtelen emberek tömik az orvosaik meg munkáltatóik fejét, hogy aztán az állam pénzén éldegéljenek meg kapjanak legaláisan gyógyszereket. Leo nem igazán hitt az efféle mentális betegségekben, de a tanács attól még működhetett azokban a helyzetekben, amikor nem akarsz tudomást venni róla, hogy az életed egy szar.
Valahogy... ennek a gondolatnak a mentén keveredett a kazamatába az éjszaka közepén három igencsak alulszintezett játékostársával együtt. És amit azt illeti, eléggé bajban voltak.
Na nem mintha azért jött volna, hogy megmentse őket. Az ilyesfajta ambícióiról már letett. Egész egyszerűen csak úgy hozta a sors, hogy összekeveredtek, és ha már ilyen, a jutalom reményében velük tartott. Öreg hiba volt.
Ezek az idióták egy kicsikét sem értettek a kazamatákhoz, de még a harchoz sem. Leo azt sem értette, hogyan éltek eddig túl egyáltalán, de nem volt benne annyi lélek, hogy megkérdezze tőlük, mégis mi a francot művelnek, miért éppen most, és egyáltalán. Igazából... egy-két jótanácscsal talán nem kerültek volna ekkora bajba, de már késő volt ezen aggódni. Nem mintha ő alkalmas lett volna a szerepre.
- Nagyon lassúak és egy találattal éppen nem sebzik le őket. A francba, így ezt el fogjuk bukni. Srácok, van nálatok valami erőnövelő item? - érdeklődött egy nyugodtabb pillanatban hadarva, de a társai csak a fejüket rázták. Leo káromkodott, aztán előrelendült, hogy támadjon. Aktiválni akarta a képességét, hogy szerezzen egy kis extra gyorsaságot, hátha azzal megmentheti még a szituációt, de... valami egészen más történt.
- Ez meg mi a franc? - torpant meg egy pillanat alatt, de addigra már átszaladt egy egész fénygömb a mellkasán. Ellenőrizte a statjait, de nem történt semmi változás.
- Körülötted keringenek - állapította meg egy másik, és ámulva - a harcról szinte megfeledkezve - felé nyúlt. Érintésére a gömb eltűnt, helyét átvette a puszta sötétség.
- Beléd szállt! - kiáltott fel egy másikuk kétségbeesetten és azonnal a társához rohant. - Hé, jól vagy? Mondj már valamit!
- De még mennyire, hogy jól! Nézd, ez valami buff! - mutatott az ikonra a feje mellett izgatottan. - Próbáljuk ki, mit tud.
Nos... így történt, hogy mégsem bukták el a kazamatát és Leonak lett egy új képessége. Hurrá. Csakhogy még több féleszű és életképtelen barom segítségére lehessen a bajban. Végtére is sok mindent elbukott az elmúlt időben, de egy valamit nem: még mindig a fény lovagjai közé tartozott.

by **Strea** Hétf. Júl. 26 2021, 19:37

A pályázatot elfogadom, gratulálok az új képességedhez ^^

by **Leonard** Szomb. Jan. 15 2022, 12:42

A képesség aktiválásakor Leo közvetlen közelében az SP számával megegyező fénygömb jelenik meg (de minimum kettő), amelyek között arányosan (lefelé kerekítve) megoszlik az aktuális ereje. (Pl. 100 erő esetében kettő gömbnél 50-50, 5 gömbnél pedig 20-20). Az érték buffként kettő támadás idejéig hozzáadódik annak a csapattársának az erejéhez, aki megérinti. Egy ember több gömböt is megérinthet egymás után - de egyszerre csak egy lehet aktív! - , de Leo maga képtelen őket használni, átsiklik a tenyerén a fény. A gömbök aktiválásig/a játék végéig lebegnek körülötte, halvány, aranysárga fényt kibocsátva.

Szeretném módosítani:
Az érték buffként kettő találat idejéig hozzáadódik annak a csapattársának az erejéhez, aki megérinti.

by **Strea** Kedd Jan. 18 2022, 12:57

A képességmódosítást elfogadom ^^

by Ajánlott tartalom

Leonard

Leonard

Re: Leonard

Re: Leonard

Re: Leonard

Re: Leonard

Re: Leonard

Re: Leonard

Re: Leonard

Re: Leonard

Re: Leonard

Re: Leonard

Re: Leonard

Re: Leonard

Re: Leonard

Re: Leonard

Re: Leonard

Re: Leonard

Re: Leonard

Re: Leonard

Re: Leonard

Re: Leonard