KezdőlapMedúza nővérek és a fénylő virágok
3 posters
1 / 1 oldal
Medúza nővérek és a fénylő virágok
by ZexCeed Vas. Szept. 17 2017, 19:34
Résztvevők:
Simeon
Tsujimoto Eiki
Mindketten növényeket szeretnétek és a virágmező erre tökéletesen alkalmas is. Rendszeresen bukkannak fel itt specifikus küldetések, ahogy nektek sem kellett sokági kutatnotok ilyenek után. A mező mellett húzódott egy stég, valamint emögött egy hatalmas tó. Tiszta vizű víztömeg volt, így már a felszínén is láthattátok hogy hemzseg az élet. Kisebb halak, lubickoltak, a környéken békák berregtek, madarak csicseregtek és kabócák ciripeltek. Ha közel kerültök a stéghez, egy fiatal npc toporgott rajta. Nem tűnt bizonytalannak, de érezhetően akart valamit. Mint elmentetek mellette, fel le is szólított titeket.
-Szia. - Kezdett bele a mondandójába.
- A nevem Hiore és segítséget szeretnék kérni, persze nem jutalom nélkül. - Mosolyodott el, viszonylag magabiztosnak tűnt.
- Tudod, nem tudok úszni, de szükségem volna a tó mélyéről fénylő gyöngyvirágokra. Nem mehetek haza, azok nélkül. Szóval, igazán hálás lennék a segítségért. - Mosolyodott el és hajolt meg eközben. Ha elvállatátok, akkor láthattátok ahogy az inventoryjából, előhív két itemet. Az indikátora mégis npc-nek jelzi.
- Ezekre szükségetek lehet. - Nyújt át nektek egy, egy tenyérben elférő medúzát, aminek menüje van, méghozzá ott mutatja a "használ" lehetőséget. Nem rázott/csípett meg titeket, csiklandós érzés lehetett a tenyéren. Úgy látszott nem hiányolja a vizet mint közeget.
- Csak ha vízbe mentek, vegyétek fel. Képesek lesztek lélegezni a víz alatt. - Mosolyodott el. Majd ha volt még kérdést, készséggel válaszolt rájuk.
ZexCeed- Mesélő
- Hozzászólások száma : 165
Join date : 2016. Oct. 27.
Tartózkodási hely : Zabuta
Re: Medúza nővérek és a fénylő virágok
by Simeon Szer. Okt. 04 2017, 13:15
Simeon általában úgy alakította, hogy ha kénytelen volt hasznos dolgot csinálni, azt igyekezte összekötni a kellemessel is. Vagy nem tette meg a hasznosat sem. Ma azonban gyönyörű szép napos idő volt, és séta közben elcsíptek pár mondatot valakitől, hogy van errefelé egy nagy tó, ragyogó víztükörrel és sok, nagyon sok fénnyel a felszínén. Természetesen utóbbit már a fiú költötte hozzá, de ez nem akadályozta meg a párost abban, hogy jókedvűen trappoljanak el odáig, s ha már ott vannak, keressenek pár növényt is Simeon jártasságához. Hiszen milyen kristályíró az, akinek nincsen se receptje, se növénye?
- Nézd, Tengerszem!
- Phhhhh!
- Nagyon szép, igaz?
- Ph-ph.
- Ússzunk előbb és utána keressünk növényeket, vagy előbb keressünk növényeket, és utána ússzunk? - tette fel hősünk a kardinális kérdést, de mivel petje eddigre már félig bent volt a vízben, levette a felsőjét, és hamarosan egy szál fürdőnadrágban feszített a nádas közvetlen közelében, lefröcskölve a mit sem sejtő polipot hátulról. Teljes szívéből nevetett majd ugrott be ő is, s jó öt percbe beletelt, mire elérkeztek a stéghez, többször is lenyomva egymást a víz alá közben, minthacsak testvérek lennének. Simeonnak ekkor tűnt fel a lány, s ha céhtársa a közelben is volt már, még nem vette észre. Felmászott a stégre Tengerszemmel a vállán, és megkérdezte, miben segíthet.
- Szívesen vállaljuk, ugye Tengerszem?
Szinte csillogott a fiú szeme. A polip hevesen bólogatott.
- Akkor elfogadjuk a küldetést! - kiáltotta Simeon lelkesen - Ha fénylik, akkor könnyű lesz megtalálni.
És már készülődött is a fejesugráshoz, de a mozdulat közben juthatott eszébe valami, mert hirtelen hátrafordult, és komoly ábrázattal nézte meg az npc-t újra.
- Mennyi kell neked belőle? Mert... egyet mi is hazavinnénk, ha lehet - tördelte a kezeit, hiszen megint előbb cselekedett, minthogy gondolkodott volna! Jelen esetben elég lett volna csupán meghallgatnia a lányt majd elutasítania a questet és úgy úszni le a virágokért, de ha a küldetés megengedi, hogy párat ők is elvigyenek, akkor nem lesz probléma. A medúzát is átvette és bizalmatlanul forgatta a tenyerében. A tárgy Tengerszemnek se tetszett. Simeon foglalkozzon csak ővele, nem pedig egy másik csápos tengeri lénnyel!
- Phhh - vörösödött el a polip, és áthúzta magát idomárjának másik oldalára. Csak találják meg azokat a növényeket minél hamarabb, hogy aztán folytathassák a játékot!
- Nézd, Tengerszem!
- Phhhhh!
- Nagyon szép, igaz?
- Ph-ph.
- Ússzunk előbb és utána keressünk növényeket, vagy előbb keressünk növényeket, és utána ússzunk? - tette fel hősünk a kardinális kérdést, de mivel petje eddigre már félig bent volt a vízben, levette a felsőjét, és hamarosan egy szál fürdőnadrágban feszített a nádas közvetlen közelében, lefröcskölve a mit sem sejtő polipot hátulról. Teljes szívéből nevetett majd ugrott be ő is, s jó öt percbe beletelt, mire elérkeztek a stéghez, többször is lenyomva egymást a víz alá közben, minthacsak testvérek lennének. Simeonnak ekkor tűnt fel a lány, s ha céhtársa a közelben is volt már, még nem vette észre. Felmászott a stégre Tengerszemmel a vállán, és megkérdezte, miben segíthet.
- Szívesen vállaljuk, ugye Tengerszem?
Szinte csillogott a fiú szeme. A polip hevesen bólogatott.
- Akkor elfogadjuk a küldetést! - kiáltotta Simeon lelkesen - Ha fénylik, akkor könnyű lesz megtalálni.
És már készülődött is a fejesugráshoz, de a mozdulat közben juthatott eszébe valami, mert hirtelen hátrafordult, és komoly ábrázattal nézte meg az npc-t újra.
- Mennyi kell neked belőle? Mert... egyet mi is hazavinnénk, ha lehet - tördelte a kezeit, hiszen megint előbb cselekedett, minthogy gondolkodott volna! Jelen esetben elég lett volna csupán meghallgatnia a lányt majd elutasítania a questet és úgy úszni le a virágokért, de ha a küldetés megengedi, hogy párat ők is elvigyenek, akkor nem lesz probléma. A medúzát is átvette és bizalmatlanul forgatta a tenyerében. A tárgy Tengerszemnek se tetszett. Simeon foglalkozzon csak ővele, nem pedig egy másik csápos tengeri lénnyel!
- Phhh - vörösödött el a polip, és áthúzta magát idomárjának másik oldalára. Csak találják meg azokat a növényeket minél hamarabb, hogy aztán folytathassák a játékot!
Simeon- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 1003
Join date : 2017. Jun. 19.
Karakterlap
Szint: 50 (63)
Indikátor: Zöld
Céh: Unity
Re: Medúza nővérek és a fénylő virágok
by ZexCeed Vas. Okt. 08 2017, 18:56
Eiki?
Határidő: Október 15 - Vasárnap.
Határidő: Október 15 - Vasárnap.
ZexCeed- Mesélő
- Hozzászólások száma : 165
Join date : 2016. Oct. 27.
Tartózkodási hely : Zabuta
ZexCeed- Mesélő
- Hozzászólások száma : 165
Join date : 2016. Oct. 27.
Tartózkodási hely : Zabuta
Re: Medúza nővérek és a fénylő virágok
by Tsujimoto Eiki Hétf. Okt. 16 2017, 21:45
Egy gyönyörű táj nem feltétlen volt az a dolog, amit szerettem hosszasan elcsodálni (végül is nincsenek keblei nemde bár? :3), így a tény, hogy egy elég szép területre nyílt láthatóvá nem hozott annyira lázba, mint talán másokat. Persze elismertem a tó és a közelében lévő táj gyönyörűségét, de nem álltam le emiatt, hogy most valami ceruzával, vagy vízfestékkel nekiálljak vászonra alkotni valamit. Meg hát őszintén… az én tudásom ott állna meg, hogy rajzolnék egy nagy kört a tónak és pár háromszöget a hegyeknek. Én ilyen művész vagyok. De mondjuk, ha eladnám jó pénzért valamelyik szaki tuti bemesélné, hogy a rajzom valójában az élet körforgását akarja ábrázolni, a két háromszög meg azt akarja jelenteni, hogy a búskomorság fátylából kibújó ember élhet, csak egész életet, de mindezek ellenére a körforgásból nem szakíthatja ki magát! Igen... mert én k*baszottul pont erre gondoltam volna, mikor lerajzoltam azt a kört és a két háromszöget! Mindenesetre mindegy már. A táj szépsége elenyészett és én is inkább indultam tova, leginkább a térképemet nézve mikor fedezek fel végre egy küldetés adó npc-re utaló kis ? ikonkát és mit ad isten. Hamarosan végre meg is találom. Ahhoz képest, hogy Virágmezőn elvileg tömkeleggel kéne lennie a küldiknek, de én valahogy nem így tapasztalom. Mindenesetre szó nélkül odasétáltam az NPC-hez és a színesítő társalgások után végül elfogadtam a küldetést. Nem volt túl nehéz kitalálni mit, hogyan, hány méter. Legördítettem a menüjét, majd fel is szereltem a Medúzát, mint gondolom egy sisakot (ha ez a megfejtés, és hát miért nem ez lenne), majd be is ugrok a vízbe.
/ Amennyiben Simeon a mólon áll a postja végén, akkor ez esetben IC én érkeztem előbb, azért nem vettem észre xd /
/ Amennyiben Simeon a mólon áll a postja végén, akkor ez esetben IC én érkeztem előbb, azért nem vettem észre xd /
_________________
- Meséléseim leírása röviden:
Itt nem felejtünk el gyilkolni lista:
- A Trükkök háza
- A Hóasszony bánata
- A hited útját járva
- Iszapfalva
- Az éppen aktuális boss (ezt könnyen megtalálom, a friss vér szagát kell csak követni)
- 41. Secret Boss
Tsujimoto Eiki- Harcos
- Hozzászólások száma : 569
Join date : 2016. Aug. 22.
Karakterlap
Szint: 44
Indikátor: Zöld
Céh: Unity
Re: Medúza nővérek és a fénylő virágok
by ZexCeed Szer. Okt. 18 2017, 19:26
Hát hmm...
Simeon:
Minden úgy történik, ahogy leírtam. Amikor visszapillantasz, az npc érdeklődve figyeli mit is szeretnél, majd válaszol.
- Hát persze, de csak óvatosan, a vízi-világ egyensúlya törékeny. - Mosolygott és utadra is engedett. Ismerkedtél a medúzával, és bár Tengerszem féltékenysége édes, de felesleges hisz a kis lény nem mutatott túl sok értelmet és gesztusokat. Azt te döntöd el, használod-e, hiszen te tudod meddig bírod a víz alatt egy levegővétellel. A feladat adott. Azt, hogy miként oldod meg, az rátok van bízva. Ameddig ti játszadoztatok, már más is elvállalta a küldetést és a vízbe pottyanva, pár halrajt elijesztve, a víz alatt lábnyomokra bukkantok. Nincs szél, sem sem pedig hullámok, vagy éppenséggel áramlatok, amik elmoshatnák. Pár lábnyom vezet előre titeket, majd egy vízalatti szakadék széléhez értek. A látvány mesés. Korallok tornyosodnak, díszes kagylók csukódnak össze, ahogy megérzik a talpad által keltet rezgést a földön. Színes halrajok lubickolnak ide-oda, de fénylő virágot egy darabot sem láttok. Minden világos, hiszen a nap fényeit tükrözi vissza a víz, legalábbis rá lehetne fogni erre is.
Eiki:
Nem haboztál és a tiszteletkört is gyorsan letudtad. Az elgondolásod is helyes volt, hiszen a kis lény a fejedre került, és ha volt rajtad sisak, az pedig az inventorydba. A távolban egy játékos játszadozik a petjével a vízben, annyira belefeledkezve a pancsolásba, hogy fel sem tűntél nekik. Feltéve a medúzát, a hangok tompultak és mintha halk sistergést is hallanál, olyan ez, mint amikor búra alá teszed a fejed. A kis lény felvette a fejed méretének közel kétszeresét. Sajnos elég röhejesen néztél ki, de szükség törvényt bont, nem?
Belecsobbantál a vízbe.Ugyan eleinte nem volt túl mély, de azért bőven ellepet. Előre lépkedve úgy harminc lépést, olyan mintha egy szakadék szélén állnál. A halak békésen úszkáltak, bár gondosan betartva azt a bizonyos kartávolságot. Korallok tornyosultak, vizitcsillagok, pár kagyló becsukódott, ahogy elhaladsz mellette, de fénylő virágok nyomait egyenlőre nem látod. Mindenen megcsillan a nap sugara, amit a víz úgy látszik fel is fokozza.
Feladat: Keresd a fénylő virágokat.
Határidő: Október 25 - Szerda
A határidőket szeretném betartani, egy virágmezőre elvileg 20 nap állna rendelkezésünkre, de nem mindig sikerül betartani.
Ezen kívül még két kört tervezek, szóval hajrá..
Simeon:
Minden úgy történik, ahogy leírtam. Amikor visszapillantasz, az npc érdeklődve figyeli mit is szeretnél, majd válaszol.
- Hát persze, de csak óvatosan, a vízi-világ egyensúlya törékeny. - Mosolygott és utadra is engedett. Ismerkedtél a medúzával, és bár Tengerszem féltékenysége édes, de felesleges hisz a kis lény nem mutatott túl sok értelmet és gesztusokat. Azt te döntöd el, használod-e, hiszen te tudod meddig bírod a víz alatt egy levegővétellel. A feladat adott. Azt, hogy miként oldod meg, az rátok van bízva. Ameddig ti játszadoztatok, már más is elvállalta a küldetést és a vízbe pottyanva, pár halrajt elijesztve, a víz alatt lábnyomokra bukkantok. Nincs szél, sem sem pedig hullámok, vagy éppenséggel áramlatok, amik elmoshatnák. Pár lábnyom vezet előre titeket, majd egy vízalatti szakadék széléhez értek. A látvány mesés. Korallok tornyosodnak, díszes kagylók csukódnak össze, ahogy megérzik a talpad által keltet rezgést a földön. Színes halrajok lubickolnak ide-oda, de fénylő virágot egy darabot sem láttok. Minden világos, hiszen a nap fényeit tükrözi vissza a víz, legalábbis rá lehetne fogni erre is.
Eiki:
Nem haboztál és a tiszteletkört is gyorsan letudtad. Az elgondolásod is helyes volt, hiszen a kis lény a fejedre került, és ha volt rajtad sisak, az pedig az inventorydba. A távolban egy játékos játszadozik a petjével a vízben, annyira belefeledkezve a pancsolásba, hogy fel sem tűntél nekik. Feltéve a medúzát, a hangok tompultak és mintha halk sistergést is hallanál, olyan ez, mint amikor búra alá teszed a fejed. A kis lény felvette a fejed méretének közel kétszeresét. Sajnos elég röhejesen néztél ki, de szükség törvényt bont, nem?
Belecsobbantál a vízbe.Ugyan eleinte nem volt túl mély, de azért bőven ellepet. Előre lépkedve úgy harminc lépést, olyan mintha egy szakadék szélén állnál. A halak békésen úszkáltak, bár gondosan betartva azt a bizonyos kartávolságot. Korallok tornyosultak, vizitcsillagok, pár kagyló becsukódott, ahogy elhaladsz mellette, de fénylő virágok nyomait egyenlőre nem látod. Mindenen megcsillan a nap sugara, amit a víz úgy látszik fel is fokozza.Feladat: Keresd a fénylő virágokat.
Határidő: Október 25 - Szerda
A határidőket szeretném betartani, egy virágmezőre elvileg 20 nap állna rendelkezésünkre, de nem mindig sikerül betartani.
Ezen kívül még két kört tervezek, szóval hajrá..
ZexCeed- Mesélő
- Hozzászólások száma : 165
Join date : 2016. Oct. 27.
Tartózkodási hely : Zabuta
Re: Medúza nővérek és a fénylő virágok
by Simeon Kedd Okt. 24 2017, 11:47
Simeon majdnem felugrott örömében.
- Hát persze - felelte széles mosollyal - Csak párat viszünk! - és már fordult is a hatalmas víztükör felé, hogy beleugorhasson. Megállt a szélén, és belebámult a vízbe.
- Phh?
- Tudod, eszembe jutott, hogyan találtalak.
A fiú megsimogatta petjét.
- Phh... - viszonozta Tengerszem, és fújt egy buborékot a srácnak. Mégegyszer megnézték a medúzát, de amaz nem mutatott túl sok életjelet: minthacsak tényleg egy tárgy lenne, ami egyszerűen felszerelhető. Simeon elfintorodott, de azért csak a fejére tette, majd nagy levegőt vett, és egy szép fejessel már bent is volt a tóban. Tengerszem vele együtt rugaszkodott el, csak ő Simeon válláról, viszont polip lévén gyorsabban tudott úszni, mint embertársa, így hamar utolérte őt, kikerülve pár arrajáró halat. A lenti látkép gyönyörű volt! Órákig is nézték volna, de volt egy feladatuk, egy nagyon fontos feladatuk - s ekképpen hamar úsztak is tovább. Tengerszem találta meg először a lábnyomokat s mutatta azt idomárjának, majd megérkeztek a szakadék széléhez is. Simeonnak nem tetszett. Sötét volt! Sötétebb, mint ahol eddig jártak, és mentes volt a napcsíkoktól is, amik még a víz alatt is melengették hősünk szívét s lelkét nyugodtsággal töltötték el. Tengerszem természetesen semmi ehhez hasonló gondolatot nem társított a szirt aljához, így visszanézett a fiúra, majd beúszott a szakadék fölé.
- Phh-ph-pph - hívta Simeont is. Simeon megrázta a fejét.
- Phhhh... - felelte a kicsiny polip lemondóan, és több időt nem szánva a lökött idomárjára indult is el lefelé. Simeon úgyse fogja hagyni, hogy egyedül ússzon le - gondolta és teljesen jól is gondolta, a fiú ugyanis pár pillanattal később kénytelen kelletlen követte őt, szorosan a nyomában maradva. Idelent legalább könnyebben észreveszik majd, ha valami fénylik. Simeon csak remélte, hogy nem egy olyan világítógömbös ragadozó hal lesz a fény forrása...
- Hát persze - felelte széles mosollyal - Csak párat viszünk! - és már fordult is a hatalmas víztükör felé, hogy beleugorhasson. Megállt a szélén, és belebámult a vízbe.
- Phh?
- Tudod, eszembe jutott, hogyan találtalak.
A fiú megsimogatta petjét.
- Phh... - viszonozta Tengerszem, és fújt egy buborékot a srácnak. Mégegyszer megnézték a medúzát, de amaz nem mutatott túl sok életjelet: minthacsak tényleg egy tárgy lenne, ami egyszerűen felszerelhető. Simeon elfintorodott, de azért csak a fejére tette, majd nagy levegőt vett, és egy szép fejessel már bent is volt a tóban. Tengerszem vele együtt rugaszkodott el, csak ő Simeon válláról, viszont polip lévén gyorsabban tudott úszni, mint embertársa, így hamar utolérte őt, kikerülve pár arrajáró halat. A lenti látkép gyönyörű volt! Órákig is nézték volna, de volt egy feladatuk, egy nagyon fontos feladatuk - s ekképpen hamar úsztak is tovább. Tengerszem találta meg először a lábnyomokat s mutatta azt idomárjának, majd megérkeztek a szakadék széléhez is. Simeonnak nem tetszett. Sötét volt! Sötétebb, mint ahol eddig jártak, és mentes volt a napcsíkoktól is, amik még a víz alatt is melengették hősünk szívét s lelkét nyugodtsággal töltötték el. Tengerszem természetesen semmi ehhez hasonló gondolatot nem társított a szirt aljához, így visszanézett a fiúra, majd beúszott a szakadék fölé.
- Phh-ph-pph - hívta Simeont is. Simeon megrázta a fejét.
- Phhhh... - felelte a kicsiny polip lemondóan, és több időt nem szánva a lökött idomárjára indult is el lefelé. Simeon úgyse fogja hagyni, hogy egyedül ússzon le - gondolta és teljesen jól is gondolta, a fiú ugyanis pár pillanattal később kénytelen kelletlen követte őt, szorosan a nyomában maradva. Idelent legalább könnyebben észreveszik majd, ha valami fénylik. Simeon csak remélte, hogy nem egy olyan világítógömbös ragadozó hal lesz a fény forrása...
Simeon- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 1003
Join date : 2017. Jun. 19.
Karakterlap
Szint: 50 (63)
Indikátor: Zöld
Céh: Unity
Re: Medúza nővérek és a fénylő virágok
by Tsujimoto Eiki Vas. Nov. 05 2017, 17:32
Nem haboztam túl sok ideig, nem vagyok én szappan. Így hamar elhatároztam, hogy nekiállok egy kis mártózásnak. Miután felszereltem a medúzát és a vízbe estem halk sistergés lett halható, ahogy egyre mélyebbre kerültem.
- Haló? Felszín? Nem hallani recseg az adás... Felszín hahó… - mondogatom csak így magamnak, miközben haladok előre.
Igen… kezdődik… megint eljött az idő a mentális leépülésnek. Miért kezdődik mindig ez, ha egyedül vagyok és nincs mit széthentelnem. Eh… úgy tűnik, ha nincs kit fárasztanom, magamat fárasztom. És az nem jó. Nagyon nem jó! Mindenesetre szerencsére nem 2 centis a víz hőmérséklete (
), de azért hát igen… már nem nyár van, mindenesetre nincs panasz. Ahogy haladok és eléggé bemélyült már a víz, neki is állok, hogy mellúszásban haladva ússzak inkább tova, hisz jól érezhető, hogy gyaloglással nem fogok előrehaladni túlságosan gyorsan. A kis szakadékba pedig nemes egyszerűséggel lemerültem. Nincs ezen a szinten túlságosan olyan sok lény ami gondot okozna nekem, a legtöbb lényt egy hittel agyon csapom, még puszta kézzel is, így nem aggódok egy hirtelen előbukkanó Murénától vagy Horgászhaltól. Igazából arra számítok, hogy ez a „növény” valójában az előbbi ikrája lesz, vagy utóbbi „horgász” vacka. Mindenesetre mindegy. A sötét Látásom miatt nem zavar, a többi, meg mint mondtam lényegtelen. Elvagyok, mint hal a vízben, és egyelőre ez számít. Bár remélem azért nem lesz túl sok vízmozgás, mert elég gáz lenne, ha a vízáramlat letaszítana a fenékre és nem tudnék feljönni.
- Az kifejezetten gáz helyzet lenne… - motyogom magam előtt - … gáz helyzet… mint mikor Oxigén lő kapura… hehe… Nem… ez nagyon rossz volt… eh mindegy… - zárom le magamban a témát és úszok tova lejjebb.
// gomen ;-; //
- Haló? Felszín? Nem hallani recseg az adás... Felszín hahó… - mondogatom csak így magamnak, miközben haladok előre.
Igen… kezdődik… megint eljött az idő a mentális leépülésnek. Miért kezdődik mindig ez, ha egyedül vagyok és nincs mit széthentelnem. Eh… úgy tűnik, ha nincs kit fárasztanom, magamat fárasztom. És az nem jó. Nagyon nem jó! Mindenesetre szerencsére nem 2 centis a víz hőmérséklete (
), de azért hát igen… már nem nyár van, mindenesetre nincs panasz. Ahogy haladok és eléggé bemélyült már a víz, neki is állok, hogy mellúszásban haladva ússzak inkább tova, hisz jól érezhető, hogy gyaloglással nem fogok előrehaladni túlságosan gyorsan. A kis szakadékba pedig nemes egyszerűséggel lemerültem. Nincs ezen a szinten túlságosan olyan sok lény ami gondot okozna nekem, a legtöbb lényt egy hittel agyon csapom, még puszta kézzel is, így nem aggódok egy hirtelen előbukkanó Murénától vagy Horgászhaltól. Igazából arra számítok, hogy ez a „növény” valójában az előbbi ikrája lesz, vagy utóbbi „horgász” vacka. Mindenesetre mindegy. A sötét Látásom miatt nem zavar, a többi, meg mint mondtam lényegtelen. Elvagyok, mint hal a vízben, és egyelőre ez számít. Bár remélem azért nem lesz túl sok vízmozgás, mert elég gáz lenne, ha a vízáramlat letaszítana a fenékre és nem tudnék feljönni.- Az kifejezetten gáz helyzet lenne… - motyogom magam előtt - … gáz helyzet… mint mikor Oxigén lő kapura… hehe… Nem… ez nagyon rossz volt… eh mindegy… - zárom le magamban a témát és úszok tova lejjebb.
// gomen ;-; //
_________________
- Meséléseim leírása röviden:
Itt nem felejtünk el gyilkolni lista:
- A Trükkök háza
- A Hóasszony bánata
- A hited útját járva
- Iszapfalva
- Az éppen aktuális boss (ezt könnyen megtalálom, a friss vér szagát kell csak követni)
- 41. Secret Boss
Tsujimoto Eiki- Harcos
- Hozzászólások száma : 569
Join date : 2016. Aug. 22.
Karakterlap
Szint: 44
Indikátor: Zöld
Céh: Unity
Re: Medúza nővérek és a fénylő virágok
by ZexCeed Kedd Nov. 07 2017, 07:34
Simeon:
- Az előbb még egyről volt szó! - Húzta össze a szemöldökét és sajnos a gondolatait nem láttad, de a nonverbális kommunikációja kissé megváltozott, így ha sikerülne gondolatot olvasni valami olyasmi lenne, hogy: "Ezekben az emberekben tényleg nem lehet megbízni! Az ember a kezét nyújtja, de máris vállcsonkig rágták a kis rágcsáló fajtájuk!" - Szóval villant a szeme a lánynak.
Gondolom azért nem riasztott el a feladattól, így folytattad tovább az utadat, az élettelen medúzát ha volt sisakod, akkor annak a helyére szerelhetted fel, így a másik fejfedőd ideiglenesen az inventorydba került. Valamiért, valamit. A lényecske a fejeden nem adott statokat persze, de könnyedén vehettél levegőt a víz alatti burád segítségével. Viszont nem telt el sok idő, a lenti léted alatt, mintha a a fejfedőd beszélne hozzád.
- Haló? Felszín? Nem hallani recseg az adás... Felszín hahó… -
Egy fiú hangjaként szólalt meg, valószínű veled egykorú lehet.
A peted sikeresen becsalogatott a "sötétbe". Ugyan, azt írtam, hogy kifejezetten világos volt, és okkal lett volna, de igazodjunk akkor így a dolgokhoz, legalább már nem kell sötétet csinálnotok.
Talán néhány hatalmas felhő takarta el az eget, így pedig pár pillanat múlva megjelentek az eddig "láthatatlan" virágok. Olyasmi volt, mint egy gyöngyvirág és egy ágakba nyúló korall ötvözése. Nem is egy! Legalább két tucat volt belőle. Viszont a vízi lények sem tétlenek. Kisebb, nagyobb halak. Idegenkedő polipok. Rákok és ráják. De a távolból feltűnt két "humanoid" egyed is, akik leginkább medúzákra hasonlítottak, és biztosra vehetted, hogy kiszúrtak titeket.
- Szóval te dézsmálod állandóan a kertünket?! - Rivall rá az egyik.
- Te szent Poszeidón! Add vissza az öcsénket! - Mutat, egyenest a fejeden lévő medúzára. Ideje iparkodni.
Eiki:
Úgy tűnik a játékodat, egy furcsa válasz követi.
- Phh-ph-pph - Majd kicsivel később újra megjelent ez a furcsa hang és talán más is. Leérve, te is megtalálod a sötétlő szirtet, ami több életjelet mutatott, mint várhattuk. Halak, polipok, medúzák, korallok, tengericsillag és amit a fantázia elbír. Gazdag életvilággal lett megáldva ez a terület. A szemed előtt sötétedik be a terület, ahogy egy hatalmas felhő elzárja a napsugarak útját, így megpillanthattad az apró gyöngyvirág és korall keveredésének a teremtményét, ami némi fényt bocsájtott az élővilágnak és persze nektek. Nyilvánvaló, hogy a küldetés ezekért a növényekért küldött titeket, de semmi sem tart örökké. Meghallod, hogy valami feléd úszik, így nem igazán marad időd magadban motyogni, ha nem vagy elég gyors (de, leszel) akkor egy szigony fejbe is kólintott volna. A szemeid, azonosítottak egy fiatal medúzalányt, aki úgy tűnik a fejedet akarja.
- Add vissza az öcsémet!- Rivall rád, mérgesen. Úgy látszik a fejeden lévő medúzát szeretné.
Határidő: November 14 - Kedd
- Az előbb még egyről volt szó! - Húzta össze a szemöldökét és sajnos a gondolatait nem láttad, de a nonverbális kommunikációja kissé megváltozott, így ha sikerülne gondolatot olvasni valami olyasmi lenne, hogy: "Ezekben az emberekben tényleg nem lehet megbízni! Az ember a kezét nyújtja, de máris vállcsonkig rágták a kis rágcsáló fajtájuk!" - Szóval villant a szeme a lánynak.
Gondolom azért nem riasztott el a feladattól, így folytattad tovább az utadat, az élettelen medúzát ha volt sisakod, akkor annak a helyére szerelhetted fel, így a másik fejfedőd ideiglenesen az inventorydba került. Valamiért, valamit. A lényecske a fejeden nem adott statokat persze, de könnyedén vehettél levegőt a víz alatti burád segítségével. Viszont nem telt el sok idő, a lenti léted alatt, mintha a a fejfedőd beszélne hozzád.
- Haló? Felszín? Nem hallani recseg az adás... Felszín hahó… -
Egy fiú hangjaként szólalt meg, valószínű veled egykorú lehet.
A peted sikeresen becsalogatott a "sötétbe". Ugyan, azt írtam, hogy kifejezetten világos volt, és okkal lett volna, de igazodjunk akkor így a dolgokhoz, legalább már nem kell sötétet csinálnotok.
Talán néhány hatalmas felhő takarta el az eget, így pedig pár pillanat múlva megjelentek az eddig "láthatatlan" virágok. Olyasmi volt, mint egy gyöngyvirág és egy ágakba nyúló korall ötvözése. Nem is egy! Legalább két tucat volt belőle. Viszont a vízi lények sem tétlenek. Kisebb, nagyobb halak. Idegenkedő polipok. Rákok és ráják. De a távolból feltűnt két "humanoid" egyed is, akik leginkább medúzákra hasonlítottak, és biztosra vehetted, hogy kiszúrtak titeket.- Szóval te dézsmálod állandóan a kertünket?! - Rivall rá az egyik.
- Te szent Poszeidón! Add vissza az öcsénket! - Mutat, egyenest a fejeden lévő medúzára. Ideje iparkodni.
Eiki:
Úgy tűnik a játékodat, egy furcsa válasz követi.
- Phh-ph-pph - Majd kicsivel később újra megjelent ez a furcsa hang és talán más is. Leérve, te is megtalálod a sötétlő szirtet, ami több életjelet mutatott, mint várhattuk. Halak, polipok, medúzák, korallok, tengericsillag és amit a fantázia elbír. Gazdag életvilággal lett megáldva ez a terület. A szemed előtt sötétedik be a terület, ahogy egy hatalmas felhő elzárja a napsugarak útját, így megpillanthattad az apró gyöngyvirág és korall keveredésének a teremtményét, ami némi fényt bocsájtott az élővilágnak és persze nektek. Nyilvánvaló, hogy a küldetés ezekért a növényekért küldött titeket, de semmi sem tart örökké. Meghallod, hogy valami feléd úszik, így nem igazán marad időd magadban motyogni, ha nem vagy elég gyors (de, leszel) akkor egy szigony fejbe is kólintott volna. A szemeid, azonosítottak egy fiatal medúzalányt, aki úgy tűnik a fejedet akarja.
- Add vissza az öcsémet!- Rivall rád, mérgesen. Úgy látszik a fejeden lévő medúzát szeretné.
Határidő: November 14 - Kedd
ZexCeed- Mesélő
- Hozzászólások száma : 165
Join date : 2016. Oct. 27.
Tartózkodási hely : Zabuta
Re: Medúza nővérek és a fénylő virágok
by Simeon Pént. Dec. 01 2017, 18:09
Simeon lelkesen bólogatott:
- Pontosan! Egy nekem, és egy Tengerszemnek! - jelentette ki, de olyan boldogsággal, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne. Mégcsak észre sem vette a lányka hangjából kiérződő megrovást. Fejére tette a medúzát, sisak nem volt rajta így nem volt szükséges semmivel se kicserélni. Beugrottak a vízbe és meg sem álltak a hasadék széléig.
- Woah!
Simeon hátrahőkölt a hirtelen hangtól és kezeit a füleire tapasztotta a sisak felett. Tengerszem is megfordult s kíváncsian szemlélte a történéseket.
- Tengerszem, Tengerszem, ez a halott medúza beszélt hozzám!
- Ph..?
- De tényleg!
- Ph-ph... phhh.
A kis polip egyértelműen kifogásként kezelte gazdája mondókáját. Simeon már megint kitalált valamit, hogy ne kelljen lemennie a sötétbe! Forgatta szemeit. Ám akár lementek, akár nem, hamarosan mindenhol sötét lett s a fiú aggódva fogta meg állatkája egy csápját, nehogy elszakadjanak egymástól. Illetve ez lett volna a terve, de kinyújtott keze megállt félúton, ahogy észrevette a körülöttük megelevenedő fényeket. Megannyi gyönyörű, tündöklő, csillogó virág!
- Tengerszem, nézd!
Még Tengerszem is szépnek tartotta ezeket - még úgy is, hogy alapvetően kezdte unni a sok fényt, amitől Simeon úgy de úgy odavan. Oda is úsztak a növényekhez, ám közben társaságuk akadt, két lányka képében. A polip védekezőn a srác elé lökte magát, készen a harcra, hiszen elég mérgesnek tűntek. Simeon viszont csak pislogott rájuk:
- Kilátszik a bugyid - bökte ki, rámutatva a lány említett ruhadarabjára, és igazán nehezen szakadt el a képtől. Végül persze a fénycsíkok által körülölelt virágok győztek; Tengerszem közbenjárásával, aki gyorsan leszakított egy kis csokorral, ha tudott, és idomárjának arcába nyomta, jelezve, hogy menniük kéne. Simeon megfogta őket és ellökte magát az aljzatról.
- Phhh!
A medúzalányok kaptak egy kis tintát az arcukba. Tengerszem búcsúajándéka, ami remélhetőleg elég lesz a feljutáshoz...
- Pontosan! Egy nekem, és egy Tengerszemnek! - jelentette ki, de olyan boldogsággal, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne. Mégcsak észre sem vette a lányka hangjából kiérződő megrovást. Fejére tette a medúzát, sisak nem volt rajta így nem volt szükséges semmivel se kicserélni. Beugrottak a vízbe és meg sem álltak a hasadék széléig.
- Woah!
Simeon hátrahőkölt a hirtelen hangtól és kezeit a füleire tapasztotta a sisak felett. Tengerszem is megfordult s kíváncsian szemlélte a történéseket.
- Tengerszem, Tengerszem, ez a halott medúza beszélt hozzám!
- Ph..?
- De tényleg!
- Ph-ph... phhh.
A kis polip egyértelműen kifogásként kezelte gazdája mondókáját. Simeon már megint kitalált valamit, hogy ne kelljen lemennie a sötétbe! Forgatta szemeit. Ám akár lementek, akár nem, hamarosan mindenhol sötét lett s a fiú aggódva fogta meg állatkája egy csápját, nehogy elszakadjanak egymástól. Illetve ez lett volna a terve, de kinyújtott keze megállt félúton, ahogy észrevette a körülöttük megelevenedő fényeket. Megannyi gyönyörű, tündöklő, csillogó virág!
- Tengerszem, nézd!
Még Tengerszem is szépnek tartotta ezeket - még úgy is, hogy alapvetően kezdte unni a sok fényt, amitől Simeon úgy de úgy odavan. Oda is úsztak a növényekhez, ám közben társaságuk akadt, két lányka képében. A polip védekezőn a srác elé lökte magát, készen a harcra, hiszen elég mérgesnek tűntek. Simeon viszont csak pislogott rájuk:
- Kilátszik a bugyid - bökte ki, rámutatva a lány említett ruhadarabjára, és igazán nehezen szakadt el a képtől. Végül persze a fénycsíkok által körülölelt virágok győztek; Tengerszem közbenjárásával, aki gyorsan leszakított egy kis csokorral, ha tudott, és idomárjának arcába nyomta, jelezve, hogy menniük kéne. Simeon megfogta őket és ellökte magát az aljzatról.
- Phhh!
A medúzalányok kaptak egy kis tintát az arcukba. Tengerszem búcsúajándéka, ami remélhetőleg elég lesz a feljutáshoz...
Simeon- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 1003
Join date : 2017. Jun. 19.
Karakterlap
Szint: 50 (63)
Indikátor: Zöld
Céh: Unity
Re: Medúza nővérek és a fénylő virágok
by ZexCeed Vas. Márc. 11 2018, 11:16
Eikinek nem sikerült.
Simeon jutalma: 30 arany és egy tasak. (30 db általad választott gyakori növény).
Simeon jutalma: 30 arany és egy tasak. (30 db általad választott gyakori növény).
ZexCeed- Mesélő
- Hozzászólások száma : 165
Join date : 2016. Oct. 27.
Tartózkodási hely : Zabuta
Similar topics1 / 1 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.