28. boss

- Ez annyira illik hozzá! - mondtam fennhangon, miután jó pár pillanatig csak bámultam a fura bejáratot.
A bejárat előtt már ott állt hellyel-közzel a múltkori csapat.
Leesett egy kisebb kő a szívemről. Ha üresen találtam volna a bejárat előtti teret, akkor azt is jelenthette volna, hogy lemaradtam erről a harcról.
- Üdv - böktem ki nem túl nagy beleéléssel. Valószínűleg most se lesz sok szerepem az igazi küzdelemben. De az esélyt nem szabad eldobni.
Végighallgattam Hinát, aztán ott folytattam, ahol abbahagyta:
- Ja, játékos a kis lelkem. És amikor azt mondom, kis, nem becsmérelni akarom. A boss egy kislány, a neve Rosaline. Ezt a könyvből kitépet oldalt az informátorom bocsájtotta rendelkezésemre, nem kevés pénzért. A könyv állítólag lefedi a teljes szintet leírásban.
A kezemben tényleg egy kitépett lapot tartottam még az oldalszámozás is ott volt rajta
- Szóval! Ime a szöveg, ami rajta áll:
- Ma Rosaline egy újabb nevelőjétől kellet megválnunk, ebben a hónapban ő a harmadik. Ezúttal a nő nemes egyszerűséggel felpofozta őt. Őt! Az én drága virágszálamat! Pedig csak egy ártatlan csínyt követett el sőt, csak egy kis játék. Az a fruska azért emelt rá kezet mert, mert szegény lány utánozta őt. Mondanom sem kell megkapta méltó büntetését. Pedig annyira kedves és bájos teremtésnek tűnt. Szörnyű, hogy a szép külső milyen romlott belsőt takarhat. Manapság már senkiben sem bízhat az ember. - olvastam fel lassan, tagoltan, hogy senki ne maradjon le semmi fontosról
- Aki szeretné megnézheti maga is - nyújtottam előre a papírlapot
- Szóval a kislány egy burokban nevelt elkényeztetett kis majom és megérzésem szerint egyke is.
- De ettől még nem lettünk sokkal okosabbak, nem igaz?
- Nos lássuk csak: ez a hely, ha lehet hinni az informátoromnak, egy többszintes kazamata, ami egy romos kúria képében jelenik meg a könyvben ami a föld alá süppedt és egybeolvadt a szint barlangrendszerivel.
- Ennek lennénk mi most az egyik bejáratánál, ha nem tévedek, a többszintes remélem csak szöveg, vagy csak a kazamatára vonatkozik, és nem magára a kúriára. Nem szeretném fel-alá kergetni odabent.
- És ami a lényeg, kapaszkodjatok meg: a mi "kedves" kis Rosaline-ünk egy szellem, akinek már nincs saját fizikai, humanoid formája, és bár a besúgom nem volt benne biztos, de állítólag egy tükörben lakik. Egy szép, aranyozott állótükörben.
- Ezen kívül, amit még érdemes tudni róla, hogy mivel saját alakja nincs, ezért előszeretettel veszi fel másokét. Emlékeztek a könyv részletre?  Aztán csak tudjuk megkülönböztetni magunkat tőle. Alakváltás előtt vakító villanást idéz. És itt jön képbe amiről te beszéltél: Csak akkor vált, ha az utolsó feladattal is végeztünk... igen, valószínűleg a bolondját fogja járatni velünk, utána meg átmegy mimikbe.
- Akit másol, azzal mindig ellentétes mozgást végez. Mint egy rendes tükörkép. Csak addig marad egy alakban, amíg meg nem sebezzük. Ennyi.
Néztem végig a többieken, mert ez nem volt egy rövidke szólam, idő kell míg megdarálja a kis koponyájuk az infóáradatot.

- És akkor lehet agyalni, hogy mivel különböztetjük meg magunkat, amit Rosaline nem másol le: csak jobb kezünket emeljük, hogy mi vagyunk az igaziak. Ha csak rá nem jön és megelőz minket ezzel a mozdulattal. Vagy használunk mi magunk is bohóc és kinézet kristályokat, hogy ő a mi alakunkban maradjon, míg mi változtatunk a külsőnkön. De ez csak egy vélemény. Gyorsasággal és brutális erővel is biztos le lehet győzni...


Tárgy-képesség:
Kristálypajzs +1 személy védelem, minden a használóra vagy a védettre irányuló sebzés 2-vel kevesebbet sebez, míg a pajzs szét nem törik

Chan kérésére holnapig még kitolom a határidőt.

Az előző boss nem volt valami nagy szám végül, legalábbis a csapattal felszerelve. Legalábbis én, aki mindvégig hátul állt, csak egyszer szisszentem fel, de végül az is megoldódott.
Nélkülem.
Olyan nagy kedvem lett volna bevetni valamelyik trükkömet; híres vagyok a tüzeskedésemről, és csodálkoztam is, hogy egy alapvetően jeges ellenféllel szemben miért nem használhattam. Valahányszor előre léptem volna, hogy kicsit felmelegítsem a helyzetet, Ozirisz felkiáltott. Na, félreértés ne essék; nem a taktikáját bírálom, hisz így legalább olyan játszi könnyedséggel győztük le, amire már régen volt csak példa. Ozirisz ezzel a legnagyobbak közé lépett a szememben, mint parancsnok.
Egyszerűen csak... rosszul érzem magam. Tehetetlennek, hogy még egy olyan ellenfél ellen sem tudtak használni, ami ellen pedig a logika törvényei szerint tarolhattam volna. Hisz a tűz olvasztja a jeget... Legalábbis gondolom én. Annyit tudni csak, hogy nincs kritikus ütés a játékban, de elementális akad-e vajon...?
Ez a kérdés érzéseim szerint sokáig fog foglalkoztatni még, hisz a kipucolt kazamatában járva is csak meredek magam elé üresen annak ellenére, hogy ritka alkalmak egyikeként nem egyedül érkeztem. Az, hogy mégis mosoly van az arcomon és a rossz érzés, ez a furcsa, fekete kis nyálkás lény a szívemben még nem kebelezett be teljesen, az csakis Eikinek és Daneenak köszönhető. Ugyanis a tény, hogy egyre többen képviseljük a céhünket a bossharcokon, egész egyszerűen felemelő, és a fekete lény visít a fájdalomtól tőle.
Már voltak ott páran, mire megérkeztünk, köszöntem a társaságnak, majd karba vetett kézzel megálltam az ajtó mellett és hallgattam mindazt az információt, ami ránk zúdult. Most mintha sokkal felkészültebben érkezett volna a csapat, legalábbis ilyen sok információt már rég tudtak venni. Én ebből ismét kimaradtam, a nehezen összeszedett aranytartalékaimat új felszerelésekre váltottam be. Azért az én szintemen már nagyon ciki volt csupa T3-asban feszíteni,de a T5 még túl drága nekem.
Próbáltam magam elé képzelni a leányzót. Szőke loknik, kis rózsaszín ruhácska, alabástromfehér bőr. Elnyomtam egy ásítást, majd elfintorodtam egy ponton, Danee felsorolását hallgatva, és csak halkan szólaltam meg.
-Én is gyűlölöm, ha utánozzák a hangom, szóval meg tudom érteni a nevelőt... -vonok vállat. -Remélem, a feladatok nem lesznek valami lehetetlen-szintűek.


Oh, ez kimaradt:
Spéci: Nevelés Kesztyűje

Harc idejére leveszem a Káosz Mellvértet, helyette felveszem az Orichalcum Tömény Páncélt. +15 Páncél.
Berakom, hátha kell:

Közösbe:

-Akkor ő... olyan, mint én...?
Csak úgy kicsúszott a számon, most közelebb volta mindenkihez, most nem mentem úgy félre, mint eddig, az íjamat a hátam mögött lógattam a kezemben, és néztem nagy szemekkel a Danee-ra, ahogy felolvasta azt a papírt, majd aztán mondták még dolgokat a többiek is, és én egyre feszültebben éreztem magam, a Hugi meg úgy forgolódott az agyamban, mint egy ketrecbe zárt állat, egy tigris, és morgott.
~A készítők perverz, bugris, rohadt, pszichopata őrültek, hogy egy ilyen bosst alkottak! Mi van? Már mindenhol kötelező lennie egy vérengző, ártatlannak kinéző kislánynak, akit le kell hentelni?~
Iizé... Hugi?
~Jóó, tudom, én is ilyen vagyok, nadena, érted a lényeget!~
Igen, értem én, persze, nekem sem esik a legjobban, hát mégis csak kislány, de figyelj, hát ha nem is kell megütni, hát ha elég lesz... tényleg!
-Nem lehet, hogy elég lesz csak megoldani a feladatokat... és akkor kész is? Mármint a Hugi... szóval szerintem, én úgy gondolom, hogy a kézvesztők...
~Készítők.~
-...készítők azok csak nem akarják, hogy "megöljünk" egy gyereket... vagy igen?
A végén elbizonytalanodtam és lehajtottam a fejem. Csak az utolsó pillanatban jutott eszembe az is, hogy a céhemnek már elárultam a Hugit, hogy létezik és ki ő, de másoknak még nem, és azért egész Aincrad még ne tudjon róla feltétlenül, habár ők, akik itt vannak az élen, még talán jó, ha tudnak róla, és...
~Nem, nem jó. Az ő szemükben te egy védtelen kis csitri vagy, aki semmire se jó, meg túl fiatal. Ne feledd, hiába teltek el évek, és vagy idősebb, a kinézeted nem változott, és az emberek hajlamosak ez alapján ítélkezni, elfelejteni a valóságot. Ezen kívül taktikailag is jobb még, ha azt hiszik, nem létezem. Vagy magyarázd ki azzal, hogy én egy kisszintű barátnőd vagyok, akivel együtt laksz a Limenben.~
O-Oké >.>

Spéci: Gyémánt Mellvért (+10% sebzés oda-vissza)

Eljött a következő bossharc ideje. Bár a Jégkirálynőt sikeresen legyőztük, Hinával átbeszéltük a dolgot, és volt néhány hiba a taktikában. Ha gyorsan kell döntéseket hozni, nem biztos, hogy kellőképp átlátja az ember a helyzetet, de szerencsére minden jól alakult. Mindenesetre van még bőven mit tanulnom, és gyakorolnom.
Majd miután odaértünk a bossteremhez és kis várakozás után beért mindenki, ideje lesz valami taktikát kiokoskodni.
- Örülök, hogy eljöttetek. Előszöris megkérnék mindenkit, hogy aki bármit tud a bossról, ossza meg velünk. - majd nemsokára jöttek is a várva várt információk. Elég keveset tudunk, és bár látszólag a statok alapján nem tűnik nehéznek, könnyen legyőzhetetlenné válhat. Sok 1-es statja van, már-már annyit begyűjtött, hogy szinte mindenből bukásra áll, az a statnövekedés aggasztó. Főleg, hogy a bossos csapat nem egy alacsony szintű társaság. Már egy-két játékos statjait ha megkapja, komoly kihívás lesz a hagyományos módszerekkel elintézni, szóval jobb lesz vigyázni.
- Illetve egy olyan kérésem lenne a csapathoz, hogy az optimális taktika kidolgozása érdekében kérnék egy kis infót, kinek mik az erősségei és gyengéi, akár üzenet formájában is megteszi ha nem publikus. - mondtam a csapatnak. Avagy nem árt tudni az ilyesmit, múltkor is kicsit meg voltam lőve, hogy volt akikről alig-alig tudtam valamit, és részben emiatt is jöttek a kisebb-nagyobb hibák.
- Végezetül pedig megkérek mindenkit, hogy a lehetőségeihez mérten aki tudja, támogassa a bossölő alapítványt, hisz a bossharcok és a szintek megnyitása mindannyiunk érdeke, és sajnos elég költséges dolog.
Majd vártam, és hallgattam, ki mit oszt meg a bossal kapcsolatban, és mit tudunk meg még. De nem tűnik túl könnyű bossnak, főleg, hogy az említett feladatokról gyakorlatilag semmit sem tudunk...

// edit: statok és itemek lemaradtak

Ozirisz (40) - HP:210 | F:84 | E:82 | K:51 | GY:100 (110) | S:70 | P:75

Spec. itemek
Lángoló Nodachi: Támadásonként 1/6 esély 6-os lángsebzésre.
Agni: 8 tűz alapú sebzés és 8 (9) szabadon elosztható pont
Obszidián Kalap: Minden további ritka/egyedi/legendás felszerelés/fegyver után +1 erőt ad.
Pegazus Bakancs: egy harc során két körön keresztül könnyebb eltalálni az ellenfelet, az ellenfél pedig nehezebben találja el a tárgy használóját. A kockán egy-egy értékkel módosítja a célszámot. Az első körben a képesség nem használható.
Szivárvány Köpeny: Egy harcban egyszer egy célpontot 3 körre megvakít, a megvakult célpont csak 4 vagy afölötti dobással találhat el.
Vikinggyűrű: az első támadásod nem fogyaszt cselekvéspontot
Vikinggyűrű: az első támadásod nem fogyaszt cselekvéspontot

Bővebb infó:
http://www.ozirisz.xyz/sao/karakterinfo.php?ID=165

Rikomono (49. szint) - HP:200 | F:80 | E:2*72 | K:70 | GY:114 | S:65 | P:110

Spéci cuccok:
Razonek Tüskéje
Tündérszalag rúna
Pegazus Bakancs
Szivárvány köpeny
Vikinggyűrű

Felszerelések:
Szükség Pajzsa, Senzankoo Páncélja

Ami a bosst illeti, elég aggasztó jópár dolog. Kezdve az utánzástól, a statok növekedésén át az ugráltatáson át, gyakorlatilag minden. És azokról az emlegetett feladatokról sem tudunk semmit, hogy mit is kell csinálnunk, amikor "Rosaline" csicskáztat minket. De ahogy elnézem a dolgokat, vagy nagyon könnyű harc lesz, vagy nagyon nehéz. Minden azon múlik, hogy mennyire nehezítjük meg a saját dolgunkat, és... egyelőre nem valami jól állunk. Máskor, avagy a megszokott bossharcoknál a lehető legmagasabb statok kellettek, itt viszont lehet, hogy pont ez okozza a vesztünket. De nagyon alacsony statokkal rendelkező játékosokat sem lehetne hozni, abból kiindulva, hogy legalább 28-asnak kell lenni, hogy itt lehessen az ember, az pedig nem olyan kevés...
Közben tűnődtem, kinek lenne érdemes kezdeni, majd hosszas elhatározás után Daneera esett a választásom. Legjobb tudomásom szerint odáig van a kislányokért, szóval biztosan nincs ellenére. Aztán hogy Rosaline mit szól hozzá, az már egy másik történet...
- Danee, kérlek kezdd te a sort! Vedd fel a tükör előtt a feladatot, majd lehetőségekhez mérten próbáld meg teljesíteni. - mondtam a lovag srácnak, majd kiváncsian vártam, mi fog kisülni az egészből. És leginkább arra voltam kíváncsi, hogy mégis mire számítsunk amikor "feladatot" kapunk. Valami apró könnyű dologra? Valami vicces dologra? Vagy valami nagyon durva dologra? Talán nem fog olyan feladatokat osztogatni, hogy egymást támadjuk, és hasonlók...


// Danee jön

Megszólítottak, illendő volt valami reakciót adnom, ráadásul egy felvetés is történt, viszont én másként láttam a dolgot:
- Szerintem nem ilyen egyszerű a helyzet Eiki. Való igaz, hogy úgy fogalmaztam, hogy szellem, és hogy a tükrön kívül nincs saját fizikai humanoid formája, de benne van az is a pakliban, hogy mimikként egy nagyon is sebezhető utánzatot készít magának rólunk, és az utánzatokat ért sebzést ténylegesen el is szenvedi. De meglátjuk
Ahogy RenAinak is volt hozzáfűzni valója, bár ő egyszerűen csak nem értette a szavaimat:
- Akkor röviden: a boss feladatokat ad nekünk, ha hibázunk akkor az értékeinket hozzáadja a sajátjához. Minél többet hibázunk, annál lehetetlenebb lesz a legyőzése. Ha mind sorra kerültünk, akkor egymás után felveszi a mi külsőnket. Teljesen lemásol minket, épp csak ellentétesen fog mozogni. Mintha magadat látnád egy tükörben. A többiek nem fogják tudni, hogy melyikük a boss és melyikük a csapattársunk. Erre mondtam én, hogy használjon másolás megtörténte után a lemásolt csapattag egy kinézet módosító kristályt. Legyen az egy Kinézet vagy Bohóc kristály. A boss feltehetőleg nem fogja ezt is leutánozni, de legalábbis erre nem utal semmi az infók között.

És felcsendült Chancery hangja is, de csak egyetértően bólintottam. Én is remélem, hogy teljesíthető feladatokat kapunk, nem szeretnék egy chimera jelleggel összegyúrt frontos csapatnyi stat ellen küzdeni.
Saya kérdésére pedig választ sem kellett adnom, mert mire megint szóhoz juthattam volna, Cearso már megtette helyette a felvilágosítást ez ügyben.

Ozirisz kérésének eleget téve betettem a közösbe::

Aztán besétáltam a többiekkel a kis ajtón. Egy gyerekszobába, ahogy azt sejteni lehetett. Sokkal jobb volt így, mint egy hatalmas kastélyban kergetőzni. Bár férni, alig fértünk, lévén lovag vagyok, így maradtam az első sorban a tükörrel szemben. Aztán felcsendült egy kislány hang. Persze az alakot nem öltött. Miért is tette volna? De nem úgy hangzott, mintha a tükörből jött volna a hang.
Büntetés... na szép, és vajon mindenkinek kell feladatot csinálnia, ahhoz, hogy megússzuk a stat másolást?

Ozirisz megint beszédbe kezdett, én meg még a lehetséges taktikákon, és felmerülő nehézségeken kattogtam
- Én? - fordultam felé, magamra mutatva. Hogyhogy nem egy JL-est választott, mint korábban? Hinarit, RenAit, ... bár most, hogy körülnéztem, Alexet és Yuukit nem láttam köztük. Különös...
- Hát... jó - nyeltem egyet. Szóval én leszek a legeslegelső kísérleti patkány. Remek.
Nagyot sóhajtva fordultam a tükörhöz, s hogy erőt gyűjtsek, elkezdtem mondani, az első dolgot, ami az eszembe jutott, míg oda nem értem azzal a pár lépéssel:
- Tükröm, tükröm, mond meg nékem, ki a legelkényeztetettebb e vidéken? - mormogtam nem túl nagy beleéléssel
Legszívesebben beleállítottam volna karom élét a tükörbe, de aztán újra meghallottam Rosaline hangját
- A mesék hazudnak, szívem. Vannak sötét lovagok is, akik kislányokat esznek reggelire
- De jól van, legyen - sóhajtottam - mindent a kisasszony óhaja szerint - húztam elő a kardom, majd néztem végig az illusztris társaságon.
Bár megfordult a fejemben, hogy inkább Rosaline tükrét zúzom be. Vajon a többiek örülnének, ha önállósítanám magam, csak hogy megtudhassuk, mit is tud ez a szép szobabútor? De aztán letettem róla. Még a végén összekuszálom itt a kis világukat és megharagszanak rám...
Valakit muszáj lesz megvágnom, különben rögtön küzdhetünk kvázi ellenem. Az túlzás, hogy ismerem a jelenlévőket. Sebzéstűrés tekintetében vajmi keveset tudtam róluk, viszont adta magát a dolog, hogy a híresebbje biztos nagyobb szintű is, bizonyára könnyebben kitérne a kardom elől. Hinari, Ozirisz, RenAi, az a kis fürge csajszi, a Rikomono. A többiek vagy nem jöhettek számításba, vagy sejtelmem sem volt velük kapcsolatban.
Viszont, ha játékost támadok, akkor sárgulnék is... ami nem különösebb gond, de azért mégis... még egyszer végigpörgettem a fejeket. Most az indikátorokat ellenőriztem.
Ésss... meg is volt. Vörös és van elég páncél rajta, hogy simán túlélje
- Várjunk csak... azt mondtad törjön a páncél, érezze a pengét a húsban?
Akkor nem lesz jó. Az ő páncélja felfogná, és akkor elbuknám a feladatot. Olyasvalaki kell, akin alig van.
Két ember jöhetett szóba, akikkel mostanság harcoltam, akár vállvetve. A pillantásom Chanra és Oziriszre vándorolt. Nekik nem túl nagy a páncélzatuk, azok alapján, amit láttam. Hosszan a szemükbe néztem, hogy érezzék róluk van szó.
- Lányt nem szívesen bántok, úgyhogy Ozirisz, ha már úgyis utasítottál: a te páncélod elég vékony a feladat teljesítéséhez - léptem elé és teljes erőből döftem a mellkasa irányába

//támadom Oziriszt, kockát csak azért dobok, mert nem tudom, ellenáll-e

Spec.felszerelés:

Statok:

The member 'Danee' has done the following action : Kockadobás

---

'6-os dobókocka' :

Már a bossteremtől kirázott a hideg. Valahogy nem illik bele a képbe egy kislány, aki csak úgy csicskáztatja a jónépet. És a rossz érzés egyre csak erősödött bennem, és mint kiderült, nem alaptalan. Alighogy előreküldtem Daneet, máris bekövetkezett amit nagyon nem szerettem volna. Épp csak belegondoltam, hogy vajon milyen feladatokat osztogat Rosaline, és bekövetkezett...
- Ez olvas a gondolatokban – jegyeztem meg bosszúsan. Lehet, hogy csak véletlen egybeesés, de valahogy a véletlenekben nem igazán hiszek. De egy-két kör múlva úgyis kiderül, hogy csak ráhibázott-e a kislány, vagy egyszerűen csak csal. Ha ez utóbbi eset áll fenn, akkor nehéz dolgunk lesz, és a siker is kétséges. Gondolatolvasással megfűszerezett kinézet- és statpontlenyúlogatás... nem valami jó móka...
- Tedd amit tenned kell! - mondtam Daneenak, miközben leengedtem a nodachit. Nem mozdultam a felém tartó kard elől, ahogy hárítani sem próbáltam. Megtehettem volna, hisz a gyorsabb vagyok mint Danee, de ehelyett lehető legnyugodtabban álltam, és figyeltem az események alakulását. Itt most több forog kockán, mint pár páncélpont, és egy esetleges sárga indikátor.

// Ozi nem áll ellen Danee támadásának

Danee támadásával valahogy nem az történt, amire számítottunk. Legalábbis nem teljesen úgy, ahogy kellett volna. A támadással nem ment le se páncélom, se életem, ahogy Danee indikátora sem sárgult be. Vajon Rosaline átírta a SAO alapvető szabályait? Vagy maga a hely, a bossterem a különleges? Mindenesentre kezdtem aggódni, hogy mi lesz, ha valakik más kárára fogják használni ezt a sajátosságát, pirosodás nélküli gyilkolás, és hasonlók. Bár jelenleg még nem vesztettem életpontot, de sosem lehet tudni, nincs-e valami kiskapu ennek megkerülésére. És azt sem tudom, ez a piros jel az életcsíkom mellett mi a búbánatot tud, azon kívül, hogy valamiféle debuff...
Össz-vissz az vigasztal, hogy egy zöld kő a tükör keretén bezöldült. Legalább a rendszer teljesítettnek vette Danee feladatát. Mondjuk Rosaline is épp ezt mondta, bár... inkább hiszek egy zöld "lámpának" mintsem egy elkényeztetett kislánynak álcázott szintvezérnek...
Körbenéztem a csapaton. Ki legyen a következő? Sejtéseim szerint nem fog egy feladatot kétszer kiosztani, legfeljebb ha nagyobb a csapat, mint amire a boss MI-jét felkészítették. Szóval ilyen szempontból okésnak tűnik a dolog. Azonban... annak ellenére, hogy most nem sebződtem, nem tudhatom, hogy a következő hasonló feladatnál is így lesz-e? Túl sok az ismeretlen...
Minden esetre a nagy sebzésűeket kellene hagyni a kör végére, hisz ha valami oknál fogva mégsem sikerül teljesíteni a feladatot, úgy hirtelen elég nagy bajban lennénk például egy harcos bitangnagy sebzésével. Két harcos együttes sebzése pedig minden gond nélkül 1-hitel még egy lovagot full páncélban is...
Majd végül a döntésem Sayára esett. Egyrészt, legutóbb nem került sorra, másrészt pedig kiváncsi vagyok, Rosaline milyen feladatot fog egy kislányra rásózni. Szándékosan nem kezdtem el kattogni a lehetséges feladatokon, még a gondolataimat is elhessegettem, mielőtt bekövetkezne ami a legutóbb...
- Saya, kérlek vedd fel a feladatot, majd lehetőségeidhez mérten próbáld meg teljesíteni. - mondtam a lánynak, majd figyeltem az események folyását...

// Saya következik

Szóval aztán bementünk, és kicsit kellett ide-oda tipegnem, mire befért mindenki, meg hát amúgy is volt, aki kicsit elképedt, meg ilyesmi, én szorosan magamhoz öleltem az íjamat, de aztán amikor megláttam a türköt, akkor felcsillant a szemem, és még el is kiáltottam magam, hogy
-TÜKÖR OWO
olyan igazán nagyon boldogan. Én már nagyon szeretem a tükröket, mióta látom bennük a Hugit, aki egyébként most rosszallóan, de mégis jókedvűen megcsóválta a fejét és cicegett is egy kicsit.
Aztán megkért, hogy maradjak inkább csendben és várjak, és vártunk, és figyeltünk. De azért motyogtam az orrom alatt. Úgyse érdekel már, ha meghallják
-Nem is tűnik valami veszélyesnek. Meg hát tükörben van. Mi szeretjük a tükröket.
~Igen, ezt az előbb is már elmagyaráztad magadban, tudom, felfogtam. Értem én, csak leszarom...~
A Danee kapott először feladatot, és felszisszentem, mikor megtámadta Ozit, be is hunytam a szemem, és mire kinyitottam, nem történt semmi.
-Jaaj, hát tényleg aranyos :3 -mosolyodtam el, szóval mikor az Ozi mondta, hogy én jövök, akkor bólintottam, és az íjammal a kezemben a tükörhöz sasszéztam. Kíváncsi voltam, a Hugit meglátom-e benne, aki amúgy most megint olyan merev lett az agyamban, és feszülten figyelt.
-Szia! -integettem a lapnak, mikor elé értem. Tényleg felvillant a Hugi a háttérben, nem tudom, a többiek esetleg láthatják-e, szerintem csak én. Na, de aztán Rosaline megszólalt, és kicsit félredöntöttem a fejem.
-Az "míg" akart lenni, nem? Jaj, most én javítottam ki valakit owo -mosolyogtam szélesen, aztán hümmögve bólintottam és már nyúltam a ruhácskám pántja felé, mikor a Hugi megállította a kezem.
~Saya? Mi az Istent csinálsz? És tudod, hogy őt nem igazán szoktam emlegetni...~
Hát, azt mondta, vetkőzzek le O.o
~És szerinted ez egy helyes döntés?~
Hát, ő kérte... Nem értem. Mi a baj vele? O.o
Hugi kicsit csendben maradt, mérlegelt, majd sóhajtott egyet és elengedte a kezem.
~Eredetileg az ember csak... na mindegy. Később elmondom. Lényeg, ha van valaki itt a társaságban, aki a te meztelen láttodra akarná kiverni, az amúgy is épp elég beteg aberrált állat, akivel nem kell törődni.~
Kit kéne megverni és hol...?
~Mindegy ><~
Vállat vontam hát és folytattam, és tényleg levettem mindenem, menüvel meg ilyesmi, még az íjamat is elraktam. A Hugit még mindig nem értem, meg a Rosalie-t se, hogy mit kéne takargassak és miért. Az emberek olyan furák néha...
-Na, jó ez így? -perdülök meg, mikor kész vagyok. Nem tudom, most leírjam a dolgot, hogy hogy nézek ki alsónemű nélkül is? Mondjuk aki rákeres, az simán megtalálja >.>
-Najó, ez egy kicsit tényleg furi érzés... >.> -sutyorgom aztán, de még mindig nem igazán értem. Főleg azt, hogy a Hugi miért figyeli ennyire a többiek reakcióit.

//Tehát Saya vetkőzik owo

Amennyire csak tudtam, felhúztam a mentális pajzsot az elmém köré. Elhessegettem minden kósza gondolatot, amik bevillanni akartak arról, hogy milyen feladatot talál ki Rosaline. Danee körében valahogy megérezhette, hogy arra gondoltam, hogy egymást kell sebeznünk. És be is következett. Emiatt sem tehettem meg, hogy kattogjak a témán, és ezáltal akaratlan szép sorban valóra váltsam mindenki rémálmát. Nagyon úgy tűnt, hogy a gondolataimból táplálkozott.
Viszont Saya feladatát egyértelműen nem az én fejemből szedte. Ennyire perverz azért nem vagyok, hogy pont Saya, aki még ennyire fiatal... De mivan, ha a többiek gondolataiba is belelát? Körbenéztem a csapaton, végiggondolva a dolgokat... Saya, mint szolgálólány? Talán Danee "kívánsága" volt az egész? Nem tudom, annyira nem ismerem a srácot, de nem lennék meglepve. Logikusnak tűnik, hogy most az ő elméjében kutatott Rosie, hisz nemrég ő állt a tükör előtt... Vagy esetleg Tachi? Erre is van esély. Az a srác maga a rejtély. Mindenhol ott van, mindent figyel, mindent alaposan megnéz, és mégis... vajon mi mindent forgat a kobakjában? Aztán ott van még Cearso és Eiki. Róluk még kevesebbet tudok. Szóval egy újabb rejtély, hogy ezúttal Rosaline kinek a fejében olvasott. Egyre inkább az az érzésem van, hogy itt valami bűzlik. Csak épp nem tudom, mi, de valami nagyon nem stimmel...

Amennyire tudtam, próbáltam menteni a helyzetet azzal a felhívással, hogy mindenki kapcsolja be az etikai módot a harc idejére. Amire egy-egy ilyen "feladat" miatt több okból is szükség lenne. Mondjuk ha tudom, hogy mi a feladat, akkor nyilván nem Sayát küldöm előre, hanem mondjuk Rikót :3 Esetleg Ai-chant és a "ladbáit". Hinát biztos nem, kíváncsiság ide vagy oda, az ember hátából kiálló flameberg köztudottan káros az egészségre. Aztán még van egy Chancery, akinél flameberg általi halál helyett lehet instant macskakajává változás lett volna a dolog következménye. Az meg hogy nézne ki, hogy "Hová tűnt Ozi?" - "Várjátok meg amíg kijön Álomkelő másik végén..." vagy valami ilyesmi. No vissza a bossra, mielőtt még a végén tényleg kijön egy olyan feladat, hogy felfalna valakit egy macska...
Remélhetőleg mindenki visszakapcsolata az etikai módot, és talán a rendszer sem akadályozott meg ebben senkit. Ugyanis ha még hasonló perverz feladatokat osztogat Rosaline, és többen jutnánk Saya sorsára, az a koncentrációra is negatívan hatna...
Majd hosszas hezitálás után Cearra esett a választásom.
- Cearso, kérlek vedd fel a feladatot, majd lehetőségekhez mérten próbáld meg teljesíteni. - mondtam a srácnak – Talán most már lenyugodott Rosie, és valami normális feladatot ad... - majd figyeltem a történéseket.


// Cear következik