[Küldetés] Gyűjtögető

by **Ducker** Szer. Május 04 2016, 14:02

Ezen a napon is minden a megszokott módon történik. Mintha csak ctrl+c-ctrl+v működne az egész folyamat. Először becammog a kereskedő a fogával és az aranyával. Majd a bányászok rakodják le hanyagul az érceiket, utánuk pedig a gyűjtögetők is befutnak a tanítójukkal aki mosolyogva meghajol előttetek. Minden mozdulat, gesztus, lélegzetvétel pontosan ugyanolyan, mint az elmúlt ki tudja hány alkalommal, és semmi sem utal rá, hogy ezúttal bármi is másképp fog zajlani, vagy mégis?

by **Shukaku** Szer. Május 04 2016, 14:44

Vagy mégis. Shut egyáltalán nem zavarta az, hogy minden ugyanúgy történik, ő ebben a világ csodálatos olajozott működését, na meg persze a különböző megbízottak precizitását látta. Na persze nem volt buta, tudta jól, hogy egyes NPC-k nagyon okosak, akár összetéveszthetőek az emberekkel is, sőt, azt is tudta, hogy vannak olyan küldetések is, ahol direkt az a cél, hogy megtévesszék a játékosokat... de azt is tudta, hogy vannak a régi játékokból ismert egyválaszos NPC-k, mint például a Kiképzőtiszt. Na többek között ezért sem tartotta sokra a Kiképzőtisztet, hiszen ha valakivel csak ennyit foglalkoztak az istenek, hogy a sablonszövegét tudja csak mondani, miközben végig ott áll a Főtéren, és rengeteg játékos fordulhat hozzá segítségért... hát ott biztosan valami susmus van, és persze volt is. Az NPC nem figyelmeztette a játékosokat a szintugrás veszélyeire, pedig lehet, hogy ha el lehetett volna beszélgetni vele rendesen, akkor sokkal kevesebben választották volna ezt a buta módját a „fejlődésnek”. Na a céhhez tartozó NPC-k viszont mások voltak. Őket senki nem gondolta fontosnak, senki nem próbált velük kommunikálni vagy barátkozni, és azzal sem foglalkozott senki, hogy honnan jönnek. Egészen idáig. Na jó, egészen odáig, hogy megnyílt a virágmező, és Shu buksijában elkezdett megformálódni a gondolat, hogy ha virágmező van, akkor vannak titkos bányák is, ahol törpökkel lehetne találkozni, ami nagyon menő lenne. Ezt azonban még félretette, és először a saját területén kezdett kutakodni, azaz maradt a virágoknál. Kíváncsi volt arra, hogy vajon a gyűjtögető leánykák is ugyanoda járnak-e, a húszas szintre, ahova ők járnak. Kíváncsi volt arra, hogy mielőtt megnyílt volna a mező, vagy egyáltalán a húszas szint, hova jártak. Kíváncsi volt mindenre, hiszen úgy gondolta, hogy rengeteget köszönhetnek nekik, és ezidáig egyáltalán nem voltak megbecsülve a céh által. A nagy napot is nagy nap előzte meg, méghozzá sütögetés. méghozzá négy hatalmas torta megsütése, az elsőn egy nagy szekér képével, a másodikon csákány képével, a harmadikon egy labirintussal, és a negyediken, ami most a legfontosabb volt, egy hatalmas csokor színes virág képével. Egyértelmű volt, hogy melyiket melyik csapat kapja, és mivel sorban érkeztek, a kazamatajáróknak Timi adta át az ajándékot. Egyrészt azért, mert Shu nem értett egyet a kazamatázással, másrészt azért, mert neki beszéde volt a lánykákkal. Kezében a tortával egyensúlyozva lépett eléjük, majd meghajolt, ami hála a magas akrobatikának nem járt a sütemény elejtésével.
-A Jumpy Vigor céh nevében szeretnénk megköszönni a sok éves fáradozásotokat ezzel a süteménnyel, valamint ha indultok vissza, akkor felajánljuk a segítségünket is Timivel. Szeretnénk megnézni, hogy hogyan dolgoztok, és mivel ti is a céh tagjai vagytok, úgy fair, ha mi is kivesszük a részünket a munkából. Ugye szabad?
A többiek persze csak tortát kaptak meg köszönetet, tehát a kedvesség nem lekenyerezés volt, hanem valóban köszönetnyilvánítás, ám itt nagyon fontos volt az is, hogy az idomár és társa velük tarthasson. És annak okán, hogy szándékát egyértelművé tegye, a sütemény elfogyasztása után egy mozdulattal hasonló ruhát öltött, mint amilyen a virágszedő lánykák ruházata volt, hogy teljesen közéjük tartozónak érezhessék.

by **Ducker** Csüt. Május 05 2016, 11:04

Az npc-k láthatóan igencsak meglepődnek az ajándékokon, de végül mosolyogva, köszönve fogadják el a tortákat. A virágszedők is hasonlóan tesznek, de mikor elhangzik a kérés, egy csapásra zavartan tekintgetnek egymásra. Végül a tanító – aki a lányok között a legidősebb volt – szólal meg.
– Sajnálom, de ezt nem tehetjük. Nem vihetünk magunkkal senkit. Ez szabály. - jelenti ki szigorúan. Végül kicsit enyhébb hangon folytatja. - A tortát viszont köszönjük, nagyon kedves tőletek. - ezzel pedig látszólag lezártnak is veszi a kérdést.

by **Shukaku** Csüt. Május 05 2016, 11:30

Shu már annyira nagyon de nagyon készült arra, hogy ő bizony velük fog menni, hogy szinte villámcsapásként érte a visszautasítás. Nem azért, mert ne számolt volna ezzel, gondolt erre is, csak nem számított arra, hogy be fog következni. Timidussal azonban mindent szépen megterveztek, így ez a kis akadály sem jelenthetett gondot, legalább is ha beválik a sárkány ötlete. Timi vetette fel, hogy lehet, hogy a lánykák nem akarják majd megmutatni, hogy honnan hozzák azt a rengeteg virágot hónapról hónapra. Most, hogy már létezett a virágmező is, igazán felborította volna a kristályok, potionok és mérgek piacát az, hogy valaki kifürkész még egy gyűjtőhelyet. Az nagyon jól esett ugyan Shunak, hogy ezek szerint a világ istenei gondoltak arra, hogy valaki lesz ilyen kedves (Timidus szerint a nyereségvágy is remek motiváció erre, de ezzel Shu nem foglalkozott), hogy majd velük akar tartani, és ezzel a kis szabállyal ezt megakadályozták... de ezzel sajnos őt is megakadályozták abban, hogy velük tartson, bármifajta mesterkélt előnyszerzési vágy nélkül. Az első gondolata az volt, hogy majd szépen mosolyog, megígéri, hogy senkinek nem árulja el a helyüket, és akkor minden jó lesz, ám a sárkány ennél sokkal kevésbé volt naiv, így hát az ő ötlete valósult meg a visszautasítás, és a rövidke megtorpanás után.
-Izé... a szabály az szabály... viszont... mi van akkor, ha nem tudhatom meg, hogy hova visztek, és tényleg csak segíteni szeretnék? Itt előttetek kikapcsolom a követős funkciót a térképen, és egészen addig nem kapcsolom vissza, amíg haza nem érünk, ha nem történik semmi baj. És megígérem, hogy én sem nézek rá majd a térképre. Sőőőt... ha szeretnétek, még be is köthetitek a szememet, és akkor tuti nem látom, hogy merre megyünk. Nem akarjuk elárulni a titkos helyeteket, vagy tönkretenni az üzleteteket... csak segíteni szeretnénk. És azt is megígérjük, hogy csak annyi virágot gyűjtünk, amennyit ti mondtok, és csak annyit tartunk meg, amennyit egyébként is vehetnénk a virágárustól.
Bal kezét a szívére tette jobb kezét felemelte, és nagy mosollyal az arcán kijelentette
-Vigo céhtag becsület szavamat adom. Ráadásul... ha akartok tudni egy titkot, akkor nemsokára fejleszteni szeretnénk, de ahhoz szeretnénk kikérni a ti véleményeteket is, hogy ti szeretnétek-e magasabb tierű virágokat gyűjteni. Meg... ha láthatnám, hogy hogyan dolgoztok, akkor mi is többet tudnánk erről, adhatnánk prémiumot, ha mondjuk télen nehezebb virágokat gyűjteni... meg ilyenek. Naaa... léééécci!

by **Ducker** Csüt. Május 05 2016, 12:53

Láthatóan egyáltalán nem készültek fel erre. Türelmesen végighallgatnak, majd elgondolkodva összenéznek. A tanító gondterhelten fordul vissza feléd, és pár pillanatig láthatóan erősen gondolkozik.
– Legyen hát. Egyedül kell jönnöd, nem hozhatsz magaddal semmit, és végig figyelni fogunk. Ne próbálj meg átverni minket. - jelentette ki szigorúan. - Nem tudhatja meg senki, hogy hová megyünk. - ezek után, ha beleegyezel a feltételekbe, hátrapillant a lányokra, mire ketten mosolyogva lépnek hozzád, és az egyikük kezében egy kendőt is észrevehetsz. Az egyik nyugtatóan megszólal.
– Ne félj, gyorsan ott leszünk. - és már el is kezdik bekötözni a szemed. Az ujjaik gyorsan, és ügyesen dolgoznak, így pár pillanattal később már semmit sem láthatsz. Két oldalról megfogják a kezeidet, és elindulnak kifelé a céhházból, csak hogy pár perc séta után érezhesd a teleportálás effektjét. Ezek után még egy rövid ideig tovább vezetnek, majd végül megálltok. Az egyik lány továbbra is fogja a kezedet, míg a másik mögéd lép, és leveszi a kendőt. Egy nagy völgyben vagytok, amit hatalmas, havas hegycsúcsok vesznek körbe. Ezernyi színben pompázó virágok, bokrok, fák tarkítják, és csillogó vizű patakok szelik át az egész mezőt. Minden eddig felfedezett növényből találhatsz itt, de rengeteg olyan is van, amiket még sohasem láthattál korábban.

by **Shukaku** Csüt. Május 05 2016, 13:22

-Egyedül? De... izé... akkor szólnom kell Timinek. Megbeszéltük, hogy lehet, hogy csak engem engedtek el, és azt mondta, hogy az rendben van, mert ugye veletek nem eshet bajom... és akkor ahogy megígértem...
Lehívja a menüjét, gyorsan bepötyögi Junnak a szemük láttára, hogy titkos helyre megy a Gyüjtögető lánykákkal, és ne aggódjanak, majd kikapcsolja a követő funkciót.
-Tessék... nincs követés, és a térképre sem fogok ránézni egy pillanatra sem, és senki nem fogja megtudni, hogy hova megyünk. Deee...
Elküldeni csak akkor küldi el, ha beleegyeznek. Egy füttyentés, is Timi már meg is érkezik, egy nagyobbacska zsákot vonszolva maga után, elég nehézkesen, hiszen nem rendelkezik súlyemelés jártassággal. Shu a segítségére siet, de amint az ajtón belülre érnek, már hagyják is, és gyorsan visszasietnek a lánykákhoz.
-Szóóóóval az van, hogy egyedül kell mennem, és nem vihetek magammal senkit és semmit. Junnak már üzentem, és...
-Hazatérés Kristály és Pánik Kristály. Ezek nélkül nem engedlek el.
Shu bólint, és kérdően a lánykákra néz, majd újra megnyitja a menüjét, és mindent, szó szerint mindent a rajta lévő ruháján, na meg persze két kristályon kívül bepakol a Bankba.
-Még Fotókristályt, de még papírt meg ceruzát sem hozok, ha azt szeretnétek.
Timidus a legtöbb esetben nem engedné egyedül mászkálni az idomárt, a városon belül azonban eddig is voltak egyéni túráik, és abból még csak párszor volt baj, azokban az esetekben viszont akkor sem tehetett volna semmit, ha ott van. Mivel az NPC-k már számtalanszor biztonságosan visszatértek a virágokkal, így nagy valószínűséggel az a terület is védett lesz, így egyáltalán nem aggódik. Miután mindennel megvannak, Shu engedi, hogy a tanító bekösse a szemét, és vezessék őt. Az, hogy még külön meg is nyugtatják, nagy örömmel tölti el a szívét. Egyáltalán nem fél, inkább rendkívül izgatott, és ez meg is látszik rajta, ahogy bár botladozva, mégis türelmetlenül lépked arra, amerre vezetik. Timidus még az ajtóból figyel titeket, majd amikor látja a teleport effektjét, a mellsőire hajtja a fejét. Ezalatt Shu már az orrában érzi a rengeteg virág illatát, ám igyekszik türelmesnek maradni, és kivárja, amíg valaki leveszi a kendőt, és csak utána esik le az álla.
-Azta! Ez tuti nem a virágmező...
Ahogy ígérte, nem nyitja meg a menüt, de azért arra rápillant, amit a menü nélkül is jelezne a rendszer, azaz azt, hogy védett teületen kívülre érkezett-e. A döntésén persze mit sem változtat, és azonnal a tanító felé fordul.
-Gyönyörű szép... nagyon szerethetitek a munkátokat. És... szóval... izé... most te vagy a céhvezérem, ha kapok egy kosárkát, és megmondod, hogy mit gyűjtsek, máris nekiállok.
Hatalmas mosoly, elszánt tekintet, ami persze játékosan csillog, de kiolvasható belőle, hogy teljesen komolyan gondolja amit mondott.

by **Ducker** Kedd Május 10 2016, 11:58

A kristályokra végül bólint a tanító, és nemsokára a mezőn találod magad. A terület ugyan nem védett, de veszélynek nyoma sincs, és npc-k is teljesen nyugodtnak tűnnek, sőt a lányok hamar el is indulnak, és munkához látnak.
– Szép, de csak addig, míg rá nem találnak mások is. - kezdte el szigorú tanárnéni stílusban. - Leszedhetsz bármit amit ismersz, de olyat semmiképp se próbálj elvinni, amit még nem láttál korábban. Viszont túl sokat se szedj, mert meg kell őriznünk a völgy szépségét. Ha gondolod, nyugodtan segíthetsz az egyiküknek. - ezek után bármelyikükhöz is mész oda, mosolyogva fogadnak, és mutatják meg, hogy mit szedhetsz le nekik.

by **Shukaku** Kedd Május 10 2016, 12:56

-Hidd el, nem sokakat érdekelnek annyira a dolgok, hogy elkezdjenek kutogatni. Itt még egy teleportkapu sincsen, szóval gyalogolni kell, és az emberek többsége lusta ahhoz, hogy gyalogoljon. Tudod hogy van ez, vannak a szintek, vannak a kazamaták, amiket meg kell találni, át kell rajta jutni, és legyőzni a Bosst, és már menni a következő szintre. Ha esetleg van egy küldetés, ami elvisz máshova is, azt persze megcsinálják, de ennyi. Kíváncsi vagyok, hogy ha valaki irkálná, hogy melyik szinten hányan fordultak meg eddig, akkor mi lenne az eredmény... dee... szóval teljesen nyugodt lehetsz, én azt sem tudom, hogy hol vagyunk, és a csillagok sem látszanak nappal, hogy esetleg abból kikövetkeztessem. Nem mintha ki tudnám, de ha tudnám, hogy hogyan kell, akkor sem tehetném meg.
Azért persze körbenézett, hátha felismer valami tereptárgyat, a környező hegyek valamelyikét, de semmi. Abban sem volt biztos, hogy ez a hely egyáltalán Aincradhoz tartozik-e a szó szoros értelmében, vagy ugyanúgy működik, mint ahogy a sárkányos küldi működött... de nem is igazán foglalkozott ezzel sokat. Neki most feladata volt, méghozzá az, hogy megszaglásszon minden egyes virágot, és segítsen a többieknek.
-Természetesen! Van kertészkedés jártasságom, de tudom, hogy ismerni kell a virágot ahhoz, hogy jól tudd gondozni, és nem akarom, hogy feleslegesen leszedjem, és utána elhervadjon. Csak olyat fogok szedni, amire nekem szükségem van. és amit ti mondtok, és csak annyit, amennyit mondtok, meg magamnak egy tasaknyit.
Ezzel meghajolt, majd oda is szökellt az egyik lánykához, hogy megérdeklődje, mit is kell gyűjtenie.
-Halihó! A Tanító azt mondta, hogy segíthetek neked. Gondolom tudod, hogy kristályíró vagyok, és egyes tierű kristályokat írok, de ismerem az összes többi növényt is, amit ismerni lehet. És... és kertészkedni is ügyesen tudok, szóval nem fogsz csalódni bennem.
Na persze csak abban az esetben nem, ha nem egy rakat nevet zűdít a nyakába, amit meg kéne jegyeznie és találnia. Megígérte a főnöknek, hogy meg sem nyitja a menüt, így nem tud jegyzetelni, szóval ha ez a helyzet, akkor miután egy tételt leszedett, újra visszamegy megkérdezni, hogy mi a következő, vagy kér egy listát, hátha van nekik. Szorgalmasan gyűjtögetett, de persze a közelükben marad, hiszen a beszélgetés és a megismerés volt az igazi ok.
-És... azt meg szabad kérdezni, hogy mondjuk ismeritek-e a többieket? Mármint... ez a virágszedés ez egy külön kis csapat, aki minden céhnek segít, vagy minden céh mellé külön csapat van? És van amelyik virágot nehezebb leszedni? Ha mondjuk most befektetnénk egy kis pénzt, és több virágot rendelnénk, az sokkal több munka lenne nektek? És... és hogy szeretitek, ha minden fajtából kérünk, vagy ha csak egy bizonyos tierből?

by **Sinon** Hétf. Jún. 06 2016, 08:22

A lány a mosolyogva megköszöni a segítséged és megmutatja, hogy hol is fogtok dolgozni. Munka közben pedig örömmel válaszol a kérdéseidre, már amelyikre tud.
- Egyelőre elegen vagyunk ahhoz, hogy mindenkinek segítsünk, hiszen nem naponta kell virágokat vinnünk a céheknek, de néha, ha valakinek elég magas a kertészkedés jártassága akkor felajánljuk neki, hogy csatlakozzon hozzánk. - egy picit elgondolkodik, majd válaszol - Talán a tövisgyökér. Mert azt ki kell ásni. De ha elég tapasztalt vagy akkor, már meg sem kottyan! - közben a saját kosárkájára pillant amelyben láthatod, hogy pont az említett növény van.
- Mi mindig a céhek igényeihez igazodunk. Ha nem tudnánk teljesíteni a kéréseteket akkor arról időben értesítenénk benneteket. - Lassacskán a lányok befejezik a munkát, és összegyűlnek a mező közepén, a tanító megdicséri őket, a szép munkájukért, téged is beleértve, majd pedig ismét jön a szembekötözős történet és visszavisznek a céhházba.

Jutalmad egy tasak.

by Ajánlott tartalom

[Küldetés] Gyűjtögető

[Küldetés] Gyűjtögető

Re: [Küldetés] Gyűjtögető

Re: [Küldetés] Gyűjtögető

Re: [Küldetés] Gyűjtögető

Re: [Küldetés] Gyűjtögető

Re: [Küldetés] Gyűjtögető

Re: [Küldetés] Gyűjtögető

Re: [Küldetés] Gyűjtögető

Re: [Küldetés] Gyűjtögető

Re: [Küldetés] Gyűjtögető