Re: [Küldetés] Élőholtak Bálja

by **Kanami** Szer. Jún. 03 2015, 16:10

Óvatosan lépkedtem oda, remélvén, hogy nem fogom áldozat tárgyát képezni. Többször is hátrapillantottam, hogy megnézzem, milyen távolságra vannak tőlem a csontvázak, mennyire vettek körbe, egyáltalán mennyi az esélyem a túlélésre. Közben persze haladtam előre a táncoló csoport felé, mígnem megint csontvázba futottam. Most a nagyba, aki először küldött vissza a kezdetek városába.
Ijedten álltam meg, és néztem farkasszemet az üresen tátongó szemgödrével. De nem volt félelmetes. Újra a homlokom közepére ütött a mutatóujjával finoman, én pedig becsuktam a szemem. De mikor fél pillanattal később kinyitottam, még mindig ugyanott voltam, ugyanúgy.
Kérdésére csak bólintottam, habár félelmetes kinézetet akartak sugallni tervezői, egyáltalán nem volt különös a csontváz úr. Nyugodtan léptem oda hozzá, bár egészen esetlenül táncoltam. Volt benne valami, ami miatt magabiztosságot éreztem. Bár közben tartottam is tőle, már amennyire egy játékban tartani szokás. Inkább a küldetéstől féltem, mintsem a személyektől, akik adták.
Azon pedig, hogy az ital hatására Joey egészen furcsa lett, sőt, igazán szemtelen is, a szó teljesen szem nélküli értelmében, már meg sem kellett volna lepődnöm, most mégis megtettem. Azért félelmetes volt, ahogy a zöld szempár eltűnt, és üresen tátongott a helye. Biztosan az ital hatása.
Vajon a többiek is ez miatt változtak át? Vajon az én partnerem is valaha ember volt? Egy rendes kinézettel? Ha iszok, belőlem is ez lesz? Vagy csak én kombinálok túl mindent?
Közben szinte észrevétlenül a fű eltűnt a lábunk alól, és sima márványpadlón kopogott immár léptünk. Mintha a legtermészetesebb dolog lenne, úgy alakult át az egész környezet a semmiből.
Ügyetlen lépéseim pedig kezdtek ügyesedni, ahogy nem is magamtól léptem, nem a saját akaratomból és irányításomból. Ekkor kezdett gyorsabban verni a szívem. Ha minden mozdulatom irányítva van, akkor harcolni sem tudok, igaz? Akkor.. hatalmas bajban vagyok. Vagyunk.

by **Joey Chrome** Szer. Jún. 03 2015, 19:46

Hmm, nagyon jó ez az ital… szinte újjászülettem tőle! Very Happy

Szembe tudnák szállni egy egész kobold sereggel! Very Happy

Vagy csak táncolnék egész életemben. ^^ Vagy innék még egy kicsit. ^^
- Van még abból a lilából?^^ - kérdezem, nem is véve észre, hogy Kokoro úgy néz rám, mint akinek az előbb vágták volna ki a szemét, s a petjei is valamiért elbújnak. Valamit mondott Zerios, de már nem annyira fontos szerintem, mert egyrészt nem hallottam, másrészt mert remekül elvagyok! ^^ Valamit mondott Kokoro is, de csak annyit hallottam, hogy bocsánat.
- Semmi gond, bármit is csináltál. ^^ - mosolyogtam rá, mint a tejbe tök. Miért van olyan érzésem, hogy ha George még mindig csak egy hang lenne a fejembe, akkor kiabálna, hogy ébredj már fel? O.o Ááá, mindig is paranoiás volt, kivéve mikor neki volt igaza, úgy mindig, de kit érdekel?!^^ Látom Yuuki is jól érzi magát, hátha az ital majd neki is segíteni fog, mint nekem. ^^
- Hé Yuuki, igyál majd te is a lilából, nagyon jó íze van! ^^ És Úgy is fogod érezni magad, mint aki újjászületett! ^^ - remélem ő is inni fog belőle, hogy nagyon jól érezze magát. ^^ Vajon a többiek is inni fognak majd belőle? S a fekete hajú lány miért néz rám ilyen meglepett arccal? O.o Áá, biztos nem látott embert nagyon jól érezni magát, talán ő se volt soha bálba, azért nem jött először báli ruhában!^^ Majd később megkóstolóm a többit is, de most csak a lilából innék majd egy kicsit egyenlőre, nehogy véletlenül kidobja a rókát. ^^

//íme a beszívott Joey... facepalm

//

by **Kayaba Akihiko** Csüt. Jún. 04 2015, 23:21

Zerios válaszol Yuukinak, miközben Kizashi egy újabb lila italt visz Joeynak. Természetesen a beszéd elég hangos a bálterem hatására, így mindenki hallja, bár Joey nem biztos, hogy foglalkozna vele.
- Egy érdekes személy mutatta nekem hogyan kell és ez egy pontos mása az ő báltermének. Tudja kisasszony, most éppen őt keresem. - ezután hangosan szólal fel - Nos, egy érdekes vendég eljövetelét várjuk, így hamarosan egy játékban lesz részünk! Addig is ne felejtsetek el inni valamit, szomjasan nehéz lesz... - halkan folytatja - ...elkerülni a halált.
Majd miközben Kizashi visszafele tart, elvesz egy piros italt, gyorsan megissza. Kizashi útja közben mindegyik csontváz szintén vesz egy-egy italt, mindegyik más-más színben. Az italok pedig csak folyamatosan újrateremnek a tálcán. Még a Kanamival táncoló csontváz is vesz egyet. Kizashi Joey-ig meg sem áll és átnyújtja neki a második lila italát, amit majd remélhetőleg Joey szívesen megiszik. Kizashi ezután még vár, hogy esetleg aki még nem vett, vehessen, majd legvégül megfog egy kék italt, lehúzza, majd eldobja a tálcát, ami elpixeleződik.
- Na jöjjön a buli. - töröl le a szája széléről egy megmaradt cseppet.

Eldönthetitek, hogy vesztek és/vagy isztok italt és ha igen, akkor milyen színűt. Joey természetesen továbbra is nagyon jól érzi magát és ha a második lilát is megissza, akkor a haja is eltűnik, ergo kopasz lesz.

by **Kurokawa Yuuki** Vas. Jún. 07 2015, 08:50

Egy pillanatra, hátra hökkölök Zerios kijelentésén. Mi az, hogy elkerülni a halált?
- Ezt meg, hogy érti? Mégis miféle játékról van szó? – Kérdezek rá rögtön és még a tánccal is leálltam volna de ez valahogy nem jött össze. Talán annyira belelendültem a táncba, hogy képtelen voltam leállni, vagy inkább tudat alatt ott lapult bennem az, hogy nem szabad megállni, hisz aha jól emlékszem Zerios is említette, hogy ne álljunk le a tánccal, de lehet csak a halál említésére előtörő félelem hozta létre azt a téves emléket. De az is lehet, hogy valami ördögi mágia hatása alatt állok elvégre én nem tudok így táncolni mint most. Mint ha valami segítene! Márpedig ha mágia akkor Zerios-sama keze van a dologban. De ő olyan kedves! Miért is akarna nekünk ártani?
- Mégis ki ez az ember akit keres? – Teszem fel az újabb kérdést a számára. Most már nem kíváncsiság hanem az aggodalom által vezérelve. Sebtében körbe is pillantok a többieken ahogy a szőke fiú hozzám szól, ekkor tűnik fel, hogy valami nincs rendben a szemeivel.
- Mi történt veled? - Kérdezek rá rémülten mialatt a tekintetem a pincérre és a csontvázra irányul. Ők is isznak valamit és még Zerios-sama is. Talán jobb lenne megfogadnom a tanácsát. Sokféle lötty volt és fogalmam sincs melyik mit csinálhat így hát elveszem azt ami a leginkább illik hozzám. A pirosat. Zerios-sama is ezt választotta így már rögtön két okom is volt arra miért is ezt igyam. Nem tudtam, milyen ízre számítsak így egyetlen húzásra el is tüntetem a pohár tartalmát.

by **Kanami** Kedd Jún. 09 2015, 15:19

Joeynak talán meg kellene innia egy olyan potiont, ami leveszi róla a negatív hatásokat, ám egyáltalán nem biztos, hogy ez most működik, ahogy az sem, hogy van akármelyikünknél is ilyen. És lehet, hogy ebben az állapotban nem is inná meg, sőt, még talán rosszabbul is járna, ha kigyógyulna. Legalábbis Zerios kijelentése után egyértelmű volt, hogy innunk kell nekünk is, ha élve akarjuk folytatni a küldetést.
Kezdtem izgatott lenni, ahogy rájöttem, ez az első küldetésem, amiben az életem veszélyeztetve van, ahol tényleg... a halállal táncolok. Hiába moboztam, hiába küzdőtereztem, egyszer sem volt még ilyen érzésem. Itt viszont a döntéseim már befolyásolnak mindent. Nem lehetek elhamarkodott. De ez az érzés csak összekuszálta a gondolataimat. Egyáltalán nem volt tiszta a fejem, és mi csak táncoltunk és pörögtünk tovább..
Nem tudom, hogy az italtól irtóztam-e inkább, vagy a gondolattól, hogy a szépségemet egy csontváz kinézetére kell cserélnem. Mindenesetre Zerios kijelentése után egyértelműnek tűnt, hogy innom kell. Ez lehet az egyetlen út az életben maradásra, hiszen ő is kijelentette ezt.. Valahogy csak vissza lehet majd magunkat változtatni. Biztosan így kell lennie!
Ha a tánc nem kötött volna le, akkor biztosan remegtek volna végtagjaim. Rosszul éreztem magam. Meghalhatok! És nem olyan értelemben, hogy elüt egy autó, ha nem vigyázok. Elég egy rossz döntés.. Ki tudja, nem-e a halál italát veszem most le arról a tálcáról?
- Szeretnék egy.. egy italt. - néztem a velem táncoló csontvázra, bizonytalanul kiejtve a szavakat. Hiszen amíg a kezemet fogta, nem tudtam venni a tálcáról. Én pedig a rendszer miatt képtelen voltam elengedni.
És melyik színűt? Azt hiszem, a szerencsére bíztam, vagy a csontváz párom választására. Már ha nem volt rózsaszín, mert akkor olyat vettem.. Mert az illik a ruhámhoz, és legalább szép és aranyos színecske.

by **Kokoro** Szer. Jún. 10 2015, 00:28

Semmi gond. Semmi gond. Visszhangzik a fejemben. Semmi gond. De, van gond. Hisz... eltűnte ka szemeid. Mert beléjük néztem.
Az ajkamba harapok és lehajtom a fejem. Sírni akarok. Nem úgy, mint Atorunál. Ez most teljesen más érzés. Én most más miatt akarok sírni. Bűntudatom van. Elvettem Joey szemeit! Az én hibám! Istenem, kérlek, bocsáss meg nekem!
Megiszom a kék italt. Szinte egyhuzamra. Hisz tudom, hogy okozni fog valamit. De ezek után megérdemlek bármit. Akármilyen büntetést. Nem tudom, mikor nézhettem a szemébe. Teljesen elfeledkezhettem magamról. Mint odahaza. Az angyaltoronyban olykor. Nem szabad. Nem szabad. Nem szabad! Figyelmeztetnem kell magam mindig. És most ez lesz a büntetésem. Akármit is hozzon az ital esetleg.
Jack és Norm nyüszítenek, visítanak, halkan, alig hallhatón. Követnek, ahogy tudnak, nem akarják zavarni a többieket. Néha a szoknyám alá bújnak, és figyelik az eseményeket. Ahogy kialakul a terem, elbújnak egy sarokban. Összetöpörödnek és reszketnek. Oda akarok menni hozzájuk megnyugtatni őket. De most... a tánc... nem hagyja.
Végül az italos fiú is iszik. Vajon most fog megváltozni minden? Ránézek a többiekre. Főleg az italt osztóra. Kizashi? Az a neve vajon? Nem is emlékszem már. Ő miben fog változni? Vajon én is olyan leszek? Én milyen leszek? A szemek...
Talán az ital volt mégis?
Nem lehet. Valószínűleg tényleg én voltam. Hisz nekem mondták mindig; nem szabad a szembe nézni. Mindig tiltva volt. Minden tiltást könnyelműen vettem. Mostanában. Mert sehol sem láttam a nevelőket. Azt hittem, már elmentek. De nem. És erősek.
Belekapaszkodom Joey-ba, és táncolunk tovább. Nem merek megszólalni. Nem merek felnézni. Nem szabad senki szemébe belenéznem!

by **Joey Chrome** Szer. Jún. 10 2015, 15:36

//Beszívott Joey 2. felvonás és Double facepalm

//

Halál? Milyen halál? Jönni fog a kaszás is? Kit érdekel?! ^^ Legalább ő is szórakozik egy jót egyszer! ^^ Kaptam még egy lilát, amit kulturáltan meghúztam! ^^
- Ittam ebből a lilából, s azóta nagyon jól érzem magam!^^ Viszont megmondanád, miért nézel ilyen rémülten, mikor buli van? ^^ És te Kokoro? ^^ Miért a cipőmet nézed folyton? ^^ Érezd jól magad, nem esz meg senki se érte! ^^ - miért van olyan érzésem, hogy nincs meg a hajam? O.o Biztos csak képzelődök!^^ A pincér is iszik, biztos ő is jól akarja érezni magát. ^^ Milyen jó buli, ahol a dolgozók is bulizhatnak, ez a Zerios nagyon rendes egy főnök. Very Happy

Kár, hogy az a buli nem volt olyan jól, ahol minden dolgozót és a buli szervezőt is letartóztatták, mert minden fiatal italába Ginát csempésztek abba a reménybe, hogy egy két olyant el tudnak adni khm rabszolgának. Bár ez megmagyarázta azt, hogy miért aludtan egy bácsi udvarában, kutyaóllal a fejemen én egy szál miniszoknyában. De itt biztos nem lesz ilyen, hisz ez csak egy ártatlan bál! ^^
- Kokoro, mondtam, hogy érezd jól magad, nem kell úgy csinálni, mintha elveszítené mindenki a szemét, akire ránézel. ^^ - nem értem, hogy miért viselkedik így, mikor ez egy klassz esemény. ^^ Lehet többször kéne ilyenekre elmennie, s akkor lenne önbizalma, s barátokat is szerezhetne magának, mint minden más hozzáhasonló lányka. ^^ Kár, hogy Grifiék nem kaptam meghívót erre a bálra, biztosan remekül éreznék itt magukat, s akkor legalább több fiú is lett volna. ^^

by **Kayaba Akihiko** Pént. Jún. 12 2015, 17:31

Ital hatások: Joey továbbra is haj meg szem nélkül, rendkívül bátor és szókimondó és nagyon jól érzi magát.
Kokorot eszméletlen nyugodtság fogja el. Az időt lassabban érzékeli maga körül, esze sokkal gyorsabban jár és olyan megfigyelésekre is képes, amikre alapból nem lenne. Túlontúl nyugodtságából adódóan képtelen megszólalni, minden hang amit ki próbál ejteni, csak gondolatként jelenik meg a fejében. A többiek csak azt tapasztalhatják, hogy végig tátott szájjal, nyáladzva bámul amerre éppen néz. Semmit sem tud reagálni a külvilágra, minden érzelem csak belül marad.
Kanamit a rózsaszín ital hatására teljes kéjencség fogja el. Hirtelen mindent megcsókolna, amit csak lát, azonban karjait semennyire sem képes irányítani, egyszerűen a csontváz kezében pihennek tánc közben. Ez kifejezetten jó érzéssel tölti el a lányt, mivel megszabadul minden szociális norma nyomásától. Kár, hogy nem igazán veszi észre, hogy a karjait azért nem tudja mozgatni, mert teljesen csontvázak lettek.
Yuukit hirtelen vezetési inger fogja el. Úgy érzi, hogy muszáj mindenkinek utasításokat adnia és az utasításai 100%-ig a legjobbak, amik csak lehetnek. Emellett minden parancs kiadása jobb és jobb érzéssel tölti el, így képtelen abbahagyni. Csupán azt nem veszi észre, hogy egész alsó teste teljesen egy csontvázéhoz hasonlóvá alakult és teljesen elvesztette az irányítást fölötte, csak táncol.

A bálteremben hirtelen füst jelenik meg. Kokoro tapasztalja, hogy a füst víztartalma meghaladja a szokásosat, emellett, hogy az átlag füsthöz képest ez a csempéken és a falakon nem rakodik le, így inkább egy füst kristályéhoz hasonló tulajdonságokkal rendelkezik. Egy trón jelenik a bálterem egy lépcsős részének tetején. Kokoro észreveszi, hogy semmi súrlódási nyom sincs a trón alatt, így az valószínűleg mindvégig a helyen volt, csak eddig a szemnek láthatatlan volt. A trónban egy alak jelenik meg.

[Küldetés] Élőholtak Bálja - Page 2 Skking10

Ezt Zerios parancsa követi.
- Kizashi, figyeld meg!
Kizashi csak bámul, miközben tálcáját elejti és egy helyben áll. Zerios további parancsokat oszt ki, miközben alsó teste teljesen csontvázzá alakul.
- Szólaljon meg! Maga az, akit keresek?

Mindenki táncol tovább.

(Természetesen Kokoro egyebeket is tapasztalhat és azok is úgy lesznek valószínűleg.)

by **Kokoro** Csüt. Jún. 18 2015, 17:48

... Miért is aggodalmaskodom ennyire? Mi értelme van? Az égvilágon semmi. Büntetést kapok? Kaptam már eleget, nem számít. Nyugalom.
Igazán semmiség, Joey. Csak tudod, ahol laktam ezelőtt, ott nem volt szabad a vendégek szemébe nézni. Sosem tudtam, miért is volt ez a szabály. És most eltűntek a szemeid, csak az üregek maradtak, látom a végén a koponyád falát. Egy ideig azt hittem, azért, mert a szemedbe néztem, de azt hiszem, tévedtem.
Táncolunk tovább, magam sem tudom már, merre és milyen irányban. Forog a terem, forog a padló, forog a mennyezet, forog minden. A ruhám suhogva követi mozdulataim, fejem ide-oda bicsaklik. Füst száll fel; elsőre ködnek is nézheti az ember, hisz míg a füst az égés egy végterméke, a köd és pára víz alapú. Ez, ami megjelent, igazából egyik sem; ebből következik, hogy a "Füst Kristály" elnevezés eléggé téves, attól függően, mi az anyagának bázisa.
Oh, teljesen jó érzem magam, ne aggódj. Csak meg voltam rémülve, de már elmúlt.
A trón végre láthatóvá válik előttünk. Tükörfal takarta vajon eddig? Nem, annak is meglenne a nyoma a padlón valamilyen formában. Egész egyszerűen emberi figyelmetlenségről lehet csak szó, hisz a sok új dolog elkábított minket és nem vettünk észre továbbiakat. Az emberi agy véges számú információt képes csak egyszerre feldolgozni, és most a mieink - pontosabban az enyém - most jutott el a trón és az alak észrevételéig csupán.
Vajon ő ki lehet? Oh, Zerios már rá is kérdezett, remek. Már csak a válaszra kell várnunk.
Jack és Norm továbbra is reszketve marad a fal mentén elbújva egy függöny mögött, még csak meg se mernek mukkanni. Valószínűleg állati eredetükből fakadóan képtelenek feldolgozni a sok új információt.

by **Joey Chrome** Szomb. Jún. 20 2015, 10:47

//bocsi, vártam a többieket, most nem várok//

- Hé Kokoro, folyik a nyálad! ^^ - hogy láttam ezt szem nélkül, nem értem, de szarok bele, rohadt jól érzem ám magam! Very Happy

Csak ez a sok csontváz nem lenne itt, komolyan rontják picit a hangulatot…
- Hé kislány, ha fogyózol, most mondom, nem csontvázra kéne, mert azt nem csípik a fiúk ám! ^^ - szólok a bányarém lányra (Kanami), akinek a karja helyén csak csontok maradtak.
- Yuuki, rád is vonatkozik, ami a fogyást illeti! ^^ - ekkor látom, hogy neki az alsó teste fogyott csontváz-szintre. Most komolyan, a lányok többsége manapság mi a p****ért akarnak mindig ennyire lefogyni? Hát nem tudják, hogy nekünk, fiúknak az a jó, ha van a testükön egy kis párna, amit szívesen fogunk, s ami miatt mondogatjuk, hogy olyan cukik és puhák? Eszembe jutott, mikor öt éves koromban bátyámmal összefutottunk két ilyen csontváz topmodell-el, én meg hangosan megszólaltam, hogy nézd bátyus, zombik. A topmodellek erre visítani kezdtek, hogy mit képzelek én hülye kis takony, hogy így beszélek velük, mire én elbőgtem magam, s mindenki mérges lett a két nőre, háhá. XD Jééé, nem is tudtam, hogy lesz bűvész műsor is, mert megjelent egy trón, rajta egy izmosabb csontvázzal! Very Happy

- Hé haver, király trükk volt! Very Happy

– Kizashi-t annyira lenyűgőzte ez, hogy csak bambul és még a tálca is kiesett a kezéből, mialatt Zerios is csontváz lett alul.
- Na, a bálszervezőnek se lesz több gyereke. XD – nem tudom, ez mitől volt vicces, de nem érdekel, hiszen rohadtul jól érzem magam! Very Happy

Lehet ez az izompacsirta is jön majd táncolni, de kivel? Very Happy

//beszívott Joey 3. felvonás facepalm

//

by **Kurokawa Yuuki** Szomb. Jún. 20 2015, 21:02

Egyre furcsábban kezdtem érezni magam és nem csak azért mert úgy éreztem a lábaim teljesen maguktól mozognak. Talán az ital hatása amit meg kellet inni. Ennyitől becsíptem volna? Nem kizárt, hisz nem iszom sohasem alkoholt, ha egyáltalán az volt benne. Ám hamarosan füst jelent meg a bálterem közepén mialatt egy fura alak rajzolódik ki előttem. Egy trón és nagyon bizarr alak, mondhatni már-már ijesztő. Nem éreztem magam biztonságban többé az alak közelében főleg, hogy a kardjaim sincsenek nálam. Tennem kell valamit, de látszólag ez a nyugtalanító érzés csak engem zavar. Muszáj leszek átvenni az irányítást! Már nyitom is a szám, hogy kérdőre vonjam a fickót de Zerios mester megelőz.
- Ne tegyen fel logikátlan kérdést! – Förmedek rá a férfira tőlem szokatlanul parancsoló hangnemben de valamiért jóérzéssel tölt el. – Nem tudhatja kit keres ezért más kérdést tegyen fel! – Utasítom őt ismét majd az ijesztő alak felé nézek. – Mond meg a neved és, hogy mit akarsz! – Egy újabb kiváló parancs hisz így rögtön megismerhetjük. – Te ott fejezd be a bohóckodást!- Szólok rá Joeyra. – Figyelj a partneredre! – Ááá micsoda felemelő érzés. Főleg, hogy ezzel megint a csapatot erősítem. Szükség van a figyelemre és a fegyelemre és arra is, hogy figyeljünk egymásra és mivel ők ketten egy pár így a legjobb választás, hogy egymásra vigyázzanak. Zerios-sama a szolgálót kérte meg, hogy figyelje az idegent így nekem már nem kell ezzel foglalkoznom. – Te táncolj tovább. – Pillantok Kanamira. Ő lesz a titkos fegyverünk, nem csinál semmit eltereli magáról a gyanút.

by **Kayaba Akihiko** Szomb. Jún. 27 2015, 17:42

// Kanami 500 szóval pótolhat. //

Az alak rekedt hangon szólal meg:
- A nevem és, hogy mit akarok... vicces egy lány. - ezután Zeriosra tekint - Maga pedig biztosan engem keres. Hiszen akármit keres, az egyben én vagyok. Régen volt már bálom, biztosan átadja az irányítást?
Zerios parancsolóan teszi hozzá:
- Induljon! Szervezze! Gyerünk!
Ezt követően a szék nyikorogni kezd és a reszkető csontváz feláll, majd összeüti kezeit.
- Akkor egy régi klasszikust elevenítek fel. Maximum három szót tudtok csak mondani páronként és minden percben // körben // párt kell cseréljetek.
Zerios mondja Yuukinak.
- Kizashi tárgy átvétel!
Ezután új párt keres.

by **Joey Chrome** Csüt. Júl. 02 2015, 21:07

Hát Yuuki-ra nem a legjobbra hatott, olyan lett, mint valami nőnemű diktátor, Kanami meg nem mozdul. Ja igen, mert oda van láncolva szinte a lidércnyomáshoz! XD Zerios-ra is úgy hatott a pia, mint Yuuki-ra, pedig szerintem a lila volt a legjobb, legalábbis én állatian jól érzem ám magam. Very Happy

Úgy tűnik a csontvázkirály nagyon öreg ahhoz képest, hogy egészen jó formája van, mert úgy reszket már, mint dédipapám a hidegben! XP
- Akkor egy régi klasszikust elevenítek fel. Maximum három szót tudtok csak mondani páronként és minden percben párt kell cseréljetek.
- Kokoro nem beszél. ^^ - meg hogy emiatt nem kell aggódnia, de nem fejezhettem be, de már le is telt az egy perc s keresnem kellett nekem egy párt. Mondtam magamban, hogy Kokoro, siess majd, s elengedtem, majd megfogtam egy csontvázat. Remélem csaj csontváz, s nem meleg csontváz, bár lehet, hogy neki már édes mindegy, hogy fiú-e vagy lány. Tényleg, a csontváz mobokra is vonatkozik, mint az emberi csontvázra, hogy a nőknek kevesebb a bordájuk, s szélesebb a csípőjük? Mert ahogy elnézem, fiú, de leszarom, mert legalább nem kell amiatt aggódnom, hogy meleg s rám mászik! ^^ Mikor viszketett valahogyan a fejem, s megvakartam, úgy éreztem, hogy nincs hajam, de szarok bele, biztosan ott van, csak nem érzékelem, mert nagyon jól érzem magam! ^^ De mi az, hogy Kizachi tárgy átvétel? O.o Biztosan valami jelbeszéd, amit ő meg Yuuki talált ki magának, mert ahogy elnézem, nagyon összemelegedtek! ^^ Kár, hogy más nem jött, pedig biztosan mindenki jól érezné magát, ha még jöttek volna, bizony! ^^

by **Kurokawa Yuuki** Pént. Júl. 03 2015, 10:16

- Válaszolj! – Förmedtem rá a nagy csontvázra. Nem értem mi ebben a vicces, utasítani másokat vicces, követni az utasításaim szintén vicces na de megtagadni, sőt egyenesen ignorálni már cseppet sem az. Zerios persze megkapta a maga válaszát és át is adja a bál szervezését. Jó ötlet ez? Ki tudja majd elválik. Viszont újdonsült bálszervezünk rögtön egy játékkal kezd amint felállt a székből. Maximum három szót mondhatunk ami elég kevés. Direkt az lenne a célja, hogy ne tudjunk kommunikálni? Ráadásul páronként ami még jobban lecsökkenti a lehetőségeket. Nem is igazán értem Zrios mester mit akar nekem mondani. Hmmm… valami Kizashival és valami tárgyal. Talán valamit adnia kellen. Többet úgy sem tudok meg mert elhasználta a szavainkat én meg nem kérdezhetek vissza így hát a partner cserét követően Kizashihoz lépek.
- Tánc! – Nézek rá parancsolóan és ha tetszik ha nem megragadom a karját és nekikezdek a keringőnek ami azért vicces mert így én vagyok az aki vezet, persze ha a fiú nem ellenkezik engedem, hogy a szerepek visszacserélődjenek a normál kerékvágásba. Azt hiszem mást nem is kell mondanom így maradnak a jelek és csak remélem, hogy leendő partnerem meg is érti azokat. Kezdetnek kérdően oldalra billentem a fejem és a szememmel Zerios mester felé bökök. Talán rá jön majd, hogy a kérdésem annyi, hogy miféle tárgy átvételről van szó. Oké, nyilván ez annyira nem egyértelmű de bízom benne, hogy leesik neki mit is akarok. Ha nem akkor problémás lesz. Másik alternatívára van szükség. Bár nem is tudom minek hisz táncolni jó. Szívem szerint rászólnék a fiúra, hogy táncolj! De azzal csak a szavainkat pazarolnánk.

by **Kokoro** Szomb. Júl. 04 2015, 00:04

Minden bizonyára a tény, hogy nem igazán van torka, lehet a rekedtség forrása. Amennyire csak lehet, figyelem az új alakot, az új bálszervezőt, mint amivé avanzsálódik nem is oly sok másodperc múltán, ám persze hamarost ismét pördül a terem a szemem előtt, ahogy pördülünk tovább. Hangja éri csak el a fülem, s magam sem tudom, miért is kellene most csak három szavakkal beszélnünk, de Joey máris, mintha csak engem védene, fel is emeli kacsóját és elhasználja azt.
De, én beszélek..., bár a három szót, ha páronként kell érteni, ez a fiú már elhasználta az esetemben, sőt, alig telt el a perc, már röppent is tovább, mint egy szöcske, engem magamra hagyva.
Namost, az ital, amit felhörpintettem, eddig teljesen lebénított, már ami az arcomat illeti, ideje kipróbálni, ez testem többi részére is igaz-e. Avagy "mozdulj meg, nagylábujj", bár arról nincs fogalmam, ez a mondat miért hangzik úgy, mintha már hallottam volna valahol avagy lenne-e jelentése azon kívül, hogy mozduljon meg a nagylábujj.
Egyébiránt olyan egyértelmű, hogy ki hogy érzi magát, mintha csak az arcukra lenne írva. Yuuki elkapja azt, akit eredetileg már én is kiszemeltem, hát hoppon maradok egy arra járó csontvázzal, hogy folytatódhasson a tánc, ez az eszet szédítő mutatvány. A többiek viszont csak néznek kérdőn körbe, ki így, ki úgy, nem igazán tűnik úgy, hogy feltétlenül engedelmeskedni akarnának az új bálszervezőnknek.
Pedig kénytelenek lesznek. A papírra is meg volt írva.
Az életünk lesz a tét, a csontvázak alapján, és én haza akarok menni Atoru-hoz. Épségben, egészségben, mentálisan épen. Bár hogy jelenleg mi is folyik a fejemben, fogalmam sincs. A gondolataim nem olyanok, mint amiket megszoktam, vagy...
Vagy nem is tudom még pontosan. Ezt a részt egy kicsit még meg kell figyeljem, hogy választ kapjak.

by **Kayaba Akihiko** Hétf. Júl. 06 2015, 17:14

// Kanami 750 szóval pótolhat. //

A trónon ülő csontváz furcsálva nézi a történteket.
- Mi folyik itt? Mintha... nem viselkednétek normálisan. Zerios?
Választ azonban nem kap.

Kizashi nyáladzva hagyja, hogy vezesse Yuuki és közben egy mérget nyújt át neki. Nem beszél semmit, de kezével int, hogy kenje valamire, majd mintha lenne egy kés a kezében elmutogatja, ahogy szurkál és végül a trónon ülő csontvázra mutat. Amint Yuuki átveszi, az inventoryjában megjelenik egy Paralízis Méreg.

Zerios Kokoro mellé szegődik és az ujjára egy gyűrűt húz. Majd a következőt parancsolja neki, miközben táncol vele:
- Maradj pár nélkül!

Joey egy csontvázzal táncol. A csontváz a következőt mondja Joey-nak parancsolóan:
- Ülj a trónra!

by **Kokoro** Szer. Júl. 08 2015, 16:22

Lassan körvonalazódik a dolog: a gondolataim egész egyszerűen csak nem olyan gyermekiek, mint eddig. Mintha a könyvek szavai tolulnának a fejemben, amiket eddig olvastam Chancery-senpai könyvtárából. Igaz, ez a megnevezés nem tudom, mennyire illik, elvégre ahol eddig laktam, ott nem igazán használtuk vagy tanultuk az ilyesmit, mindössze a vendégek kívánságai szerint kellett szólítanunk őket, ami többnyire a "mester" vagy az "onii-san", vagyis báty volt.
A párváltás egyébiránt nem ment valami zökkenőmentesen. Eleinte megtisztelő módon maga Zerios érkezett hozzám, szemeiben furcsa villogással, ami emlékeztetett is meg nem is a vendégek lélektükreiben olykor felvillanó fényekre. Erősen és határozottan ragadja meg a kezem, hogy végül a fém hideg érintésével valamivel megnehezítse az egyik ujjam. Gyűrű, életemben először kaptam gyűrűt valakitől, habár tán joggal feltételezhetem, hogy nem épp leánykérés, hanem valami más, mögöttes szándék okán. Parancsoló hangja durran a fülembe, mint egy villámcsapás, és szinte megdermeszti a lelkem a tudat, hogy azt akarja, maradjak egyedül. Igenis, uram, megteszem, amit kér. Egyedül táncolok tovább az ijesztő és őrült förgetegben.
Hisz itt mindannyian őrültek vagyunk.
A két dolognak talán köze van egymáshoz, a gyűrűnek és a parancsnak. Bálszervezőnk értetlen koponyával, hangjában idegességgel kérdi, mi történik, irónikus módon. Pont ő a bálszervező, miért ne tudná, mi folyik itt? Hacsak valami...
Valami tényleg nem stimmel. Valami nagyon nem jó, érzem a zsigereimben. Menekülni akarok, de ez talán csak a fejemben élő kislány erős akarata tudatja velem.
Táncolunk.

by **Kurokawa Yuuki** Hétf. Júl. 13 2015, 13:48

Valami nagyon nem stimmel itt. Ahogy átkerülök Kizashi úrfihoz egy mérget ad át nekem és mutogatni kezd. Azt akarja, hogy merényletet kövessek el a nagy csontváz ellen? De miért? Oké nyilván egy szörny vagy hasonló de lehet csak egy elátkozott ember, talán nem kellene rögtön végezni vele ráadásul minden ok nélkül. Ám ahogy jobban szemügyre veszem a mérget rájövök, hogy nem halálos dózisról van szó, szimpla paralízis méreg. Leakarják bénítani.
- Miért? – Bökök a fejemmel a csontlord felé miközben az ujjammal egyest mutatok ezzel jelezve, hogy csak egy szóban igyekezzen meg felelni majd el is használom a harmadik szavunkat. – Takarj! – Adom ki a parancsot és ahogy elveszem tőle a mérget és igyekszem magamra ölteni a katanám már ha ez lehetséges úgy, hogy a ruhám alatt maradjon ezzel elrejtve a fegyvert a mérget pedig a ruhám ujjába csúsztatom. Remélem, hogy nem ejtem el. Még szerencse, hogy ilyen bő ruhácskát sikerült szereznem na meg, hogy Kizashi úrfi hagyja, hogy vezessem így igyekszem segíteni abban, hogy mind a csontvázlord mind pedig a kis csontvázak elől takarva maradjak és úgy vigyem végre a procedúrát. Azonban az egy perc hamar letelik és párt is kell váltanom. Hallom ahogy Zerios mester utasítja Kokorot így hozzá nem mehetek még a csontváz Joeyt, hogy üljön a trónra. Jó ötlet ez? Vajon a csontik velünk vannak? A szememmel figyelem Zeriost, hogy ő ki felé igyekszik, és ha csak nem felém abban az esetben Joeyt kapom el és vele táncolok tovább. Idegesítő, hogy nem tudok beszélni, pedig Kizashit is nagyszerűen irányítottam Joeyval is ezt teszem és ezúttal is én vezetek majd a táncban. Szavak nélküli utasítás.

by **Joey Chrome** Szer. Júl. 15 2015, 15:38

A főcsontink szerint nem igen viselkedünk normálisan, de Zerios nem igen válaszol, én nekem meg nem jutott akkor eszembe mondani, hogy az ital miatt. ^^ Viszont megértettem a Kizachi tárgy átvételt, mikor láttam, hogy Yuuki-nak ad egy mérget, s mutogat, így nem szóltam erről sem. Nem is tudtam volna, mert a partnerem elhasználta az összeset:
- Ülj a trónra! - üljek a trónra? O.o Mikor már ott ül-- Óóóóóh, már értem! Azért kell Yuuki-nak megmérgezni!^^ De Kokoro-nak miért ne legyen párja? O.o Az is a terv része? O.o De közben párt is kellett ugye cserélni, így átmentem egy másik csontvázhoz, hogy Yuuki-t ne zavarjam a mérgezés közben.
- A trón fele. ^^ - pazarlom el a három szavunkat, s remélem, hogy ez nem egy makacs csontváz, s a trón fele táncolunk, lehetőleg úgy, hogy nem veszi észre a fő csontváz. Vajon sikerülni fog a terv, vagy ezt megszívtuk, mint a torkos borz? Netán be****juk inkább? Bár a főcsontit úgy nehéz lesz, hogy nincs semmije már neki csak csont… s ráadásul tudtommal az embereknek abba nincsen csontjuk, mert az nélkül is általában működik. Na de vissza a témára, H***lygomba. XD Na jó nem az, hanem a trón fosztás. >.> Na szóval táncolgatunk, míg Yuuki el nem intézi a főcsontit, ha pedig sikerül neki, akkor azonnal rohanok, elengedve a csontvázat, s felülök a trónra. Mondanám, hogy én vagyok most a király, de nem tudom, hogy még érvényes-e még a páronként három szó, így csak csendben ülök s vigyorgok, mint a tejbetök.

Ha nem sikerül, táncolok tovább a másik csontvázzal.

by **Kayaba Akihiko** Pént. Júl. 17 2015, 03:51

Kizashi továbbra is szótlan, így nem válaszol Yuukinak. Joey és a csontváza a trón felé táncolnak, majd sikeresen párt vált és ezúttal Yuukival folytatja, közel a trónhoz. Egy kis, rémült csontváz és Kokoro maradt pár nélkül csak.

A szék szinte nyikorogni kezd, ahogy a csont és vasmassza felkel belőle. Miközben az illetékesek táncolnak a botjával a csontváz bordáit kívülről megütve löki a másik oldala felé. Miközben a tehetetlen csontváz repül, megfogja annak arckoponyáját, majd összeroppantja, elpixelezve azt.

Ezután Kokoro felé lépdel, majd az ital hatására szótlan lányt kobakjánál megfogja és az égbe emeli. Egyik pillanatról a másikra, a lány pixeleire esik. Egyetlen gyűrű csörren meg a hideg padlón.

A többiek továbbra is jól érzik magukat az italok hatására. A trón üresen maradt, a csontváz pedig közel Yuukiékhoz.
- Bátorság! - hangzik el az egyetlen parancs, Zerios jóvoltából.

by **Kokoro** Pént. Júl. 17 2015, 21:14

Mintha valami felüvöltene a fejemben, nagyon mélyen, nagyon messze tőlem. Ahogy a mondataim egyre összeszedettebbek és hosszabbak, úgy veszítem el egyre inkább a realitásérzékem. Vajon létezett valaha is az Angyaltorony, vagy csak álmodtam? Avagy talán ezt is csak álmodom, és hamarosan visszakerülök az otthonomba, a Nevelők közé? Az lenne a legrosszabb élmény életemben, és hogy őszinte legyek, sokkal, de sokkal inkább maradnék itt, ebbe a horrorisztikus világban, mint odakint, a...
bordélyban...
Eltelt egy perc, ám sem Zerios, sem senki más nem ad számomra érthető utasítást, hogy most mit tegyek. Míg pördülök, fordulok és táncolok, igyekszem meglátni, mi folyhat körülöttem, hogy leszűrhessem, mit kéne tennem. Ketten is pár nélkül maradtunk, a leglogikusabb megoldás tehát az lenne, ha egymásra találnánk, de vajon a parancs, amit Zerios kiadott, még érvényben van? Pár nélkül enyém lenne a három szó joga, de hiába nyitom a szám, csak érthetetlen, nyáladzó hörgésre futja.
Végignézem, ahogy az imént még páromnak kinézett csontváz széjjelrobban, s szinte megtorpannék a félelemtől, de képtelen vagyok rá. Ahogy a bálszervező egyre közelebb ér, mosolyognék, amennyiben az arcizmaim engedelmeskednének nekem; talán most ő lesz a párom, talán vele táncolhatok. Ez a gondolat akkor törlődik ki végleg a fejemből, mikor a karom és derekam helyett a fejemet ragadja meg.
Elkiáltanám magam, de képtelen vagyok rá. A lábaim elvesztik a kontaktot a földdel és a levegőben lógnak tovább. Érzem a feszítő érzést, ahogy szorosabban nyomja a koponyám, a digitális fejem, majd minden egy hatalmas, fehér fényben egyesül.
Talán az volt a baj, hogy nem beszéltem?
De hát akartam!
Meg akartam szólalni!
Miért nem engedték?
Hol a bálterem?
Hol a tánc, a zene?
Kiestem volna?
Hol... van... Ato...?

by **Kurokawa Yuuki** Vas. Júl. 19 2015, 16:00

Joey úgy tűnt nekem akar a párom lenni és a másik csontváz felé lépdel de megelőzöm és így mégis csak az én párom lesz. Nem szólalok meg csak folytatom a táncot és figyelem az eseményeket. A kardom nálam van és takarva van, a méreg elrejtve csak rá kell kennem a fegyverre. Nincs más dolgom mint megmérgezni a csontvázat. Azonban az egyik lány pár nélkül marad ahogy az egyik csontváz is. A trónon ülő izé ekkor felemelkedik és magához rántsa az magányos élőholtat és mire kettőt pislantok már meg is ragadja a koponyáját és könnyű szerrel zúzza szét.
- Elég! – Ordítok rá a szörnyetegre mialatt az elindul Kokoro felé. Vele is ezt tervezi? Végezni akar vele? Nem nagyon tudtam parancsolni a testemnek és továbbra is táncoltam de nem engedhetem, hogy bántsa, semmiképp! Még jó, hogy én vezetem a fiút így igyekszem a Kokoro felé irányítani őt.
- Vissza! – Szólok rá megint és hacsak nem tántorodik el nincs más választásom. Ha a testem engedi felrántom a ruhám és előhúzom a kardot mialatt a másik kezemmel lepattintom a mérget tartalmazó üvegról a dugót és sebtében meglocsolom a méreggel és ugyan ebben a pillanatban már vágok is pontosan csontváz kinyújtott karját célozva. Még szép, hogy nem hagyom, hogy bárkit is bántson. Eddig nem nagyon volt okom rátámadni így viszont ő sem több egy szörnynél aki az emberek életére tör, méghozzá egy nekrográf típus. Nehéz ellenfél lehet hisz erre a fajtára jellemző, hogy hallhatatlanok. Talán pont ezért kell a bénító méreg.

/Yuuki a gyorsaságára támaszkodva próbálja még azelőtt megtámadni a csontvázat azelőtt, hogy Kokorot elpixelezné/

by **Joey Chrome** Kedd Júl. 21 2015, 10:05

//ma akartam írni, nem kell türelmetlenkedni XP//

Valahogy nem egy másik csontváz, hanem Yuuki lett a párom. O.o Nem is baj, majd odavezetem a trónhoz. ^^ Legalábbis az lett volna, ha Yuuki nem kezdett volna elcibálni más merre. Kokoro és egy rémült csontváz egyedül maradt. Lehet nem is baj, gondoltam, mikor láttam, hogy a főcsonti állt fel. Odamegy az egyedül maradt csontihoz, de nem táncolni kezdtek, hanem megfogta a főcsonti, s szétroppantotta a koponyáját! O_O Na ez már nem olyan jó móka! O_O Eztán Kokoro-hoz ment, mire Yuuki két szót is elhasználva odacibált, hogy megakadályozza.
- Kokoro! - használtam el a harmadikat, de már késő volt: Kokoro pixelekre robbant, s csak egy gyűrű maradt belőle… Jaj szegény! D'8 Ez rosszabb lesz a végén, mint az a Halloween-i buli, amikor egy gyilkos is betévedt oda, s csak a szerencsén múlott, hogy nem tudott senkit megölni, mert mikor leesett, hogy ő nem jelmezes, azonnal 6-an rávetültek, s leterítették! D8 Ha meg nem jutok el a trónhoz, mielőtt a méreg kimúlna, nekünk is végünk! D8

Ha Yuuki-nak sikerült megmérgeznie, hirtelen ötlettől vezérelve elengedem, s szaladni kezdek, megse állva a trónig, ahol még a fáradtság miatt is leültem, s vártam, mi lesz az eredmény. Remélem Yuuki nem fog haragudni érte, hisz én csak azt tettem, amit mondtak nekem, pont, mint ő. Annyi különbséggel, hogy nem értette, hogy miért a trón fele akarok menni, s elcibált minél messzebb tőle. >.> De hát ez van, ha az a rohadék nem felénk indult meg. Szegény Kokoro, remélem jobb helyen van már… :'( Vajon Chan ismerte? :'(

by **Kayaba Akihiko** Szer. Júl. 22 2015, 01:39

Yuuki sikeresen odaért 50+ gyorsasága miatt és bevitte a paralízis mérget előtte. Kokoro látomása csak a halál előtti pánik hatása volt. Miután Joey leült a trónra, Zerios a csontváz felé szalad és a feje fölött három gömb jelenik meg. Az egyik piros, a második kék, a harmadik pedig lila. A gömbök ezután egyesülnek és végül beterítik a nagy csontvázat. A kis csontvázak közben őrült módon szaladni kezdenek a trón felé.
- Maradj a trónon! Védjétek meg! Ha valamelyik leül, akkor átalakul még egy ilyen szörnyeteggé! - kiáltja Zerios, miközben a nagy csontváz lassan egy kristállyá nyomódik össze.

Írjátok le, ahogy elpixelezitek az őrült csontvázakat, amennyiben azt teszitek.

by **Kokoro** Csüt. Júl. 23 2015, 12:31

A földön vagyok?
Nincs semmi energiám. A fehérség végül elmúlik. Lassan és fokozatosan. Visszatér a bálterem. Először a távolból, majd egyre tisztábban a zene is. A lábaim viszont a földön. Én magam is. Ülök és nézek, nézem a padlót, a repedéseit, a mintázatát. Ott, azon a ponton félre van csúszva kissé!
A szemeim nedvesek. Víz folyik ki belőlük. Nem is, mert könnyek. Feljebb emelem a tekintetem. Vajon tart még az ital hatása? Az a nagy csontváz, a bálszervező, őt már nem látom semerre. Egy kristályba kezd tokosodni, nagyjából még felismerhető. Zerios elszánt arckifejezése elárulja, hogy valószínűleg neki is köszönhetem az életem. Yuuki is itt van mellettem, pengével a kezében. Tehát ő a másik. Joey a trónon ül, Zerios épp kiáltott neki valamit. Válaszul Jack is felvakkant, éles hangon, kiskutyásan, és kirobban a függöny mögül.
Nekitámad Norrmal a vállacskáin az egyik csontváznak. Kiáltanék, hogy ne, ehhez még nem vagy elég erős, de nem nyílik a szám. Meg hát ez több is, mint három szó. Alig bírok felállni, de megpróbálkozom vele. A lábaim reszketnek, mint a kocsonya, pedig nem is tudom igazából, hogy az vajon mi lehet. Talán mégis múlik az ital hatása...?
Megfigyelem majd a többieket, és ha ők is kezdenek visszaváltozni, akkor igen, akkor múlik. Ha nem, akkor nem.
Jack rácsimpaszkodik az egyik csontváz bokájára. De hát mi még olyan kicsik vagyunk... Embarassed

Nemelég erős. Be kell neki segítenem. Sikerült felállnom, már a talpamon vagyok. Köszönöm, pillantok Zeriosra és Yuuki-ra. És táncolok. A lábam már magától mozdul. A csontváz felé haladok, akire Jack támadt. Közel a trónhoz. S ha odaérek, bumm, rásózok egyet. Csak úgy, véletlenül.
Véletlenül direkt.
És ezt így tovább, amíg lehet. Segítek nekik. Segítek Jacknek is, Joey-nak is, Zeriosnak is, mindenkinek.
Talán mégsem vagyok már hasznavehetetlen.

by Ajánlott tartalom