[Küldetés] Élőholtak Bálja

by **Kayaba Akihiko** Hétf. Ápr. 27 2015, 22:02

Résztvevők: Joey Chrome, Hirasawa Yuki, Desdemona, Kokoro, Kanami, Kurokawa Yuuki

Mindenki egy korántsem átlagos SAO-s napját éli és sok izgalmas dolgot tapasztal, mikor egyszer csak a szeme előtt megjelenik az itt olvasható kiírás. A szokásostól eltérően sem küldetés elfogadó sem elutasító gomb nem jelenik meg. A teleport kristályotok innentől csak a 6-os szintre tud teleportálni, így előbb-utóbb kíváncsiságból vagy véletlen kristályhasználatból valahogyan eljuttok a 6. szintre. A szinten minden átlagos, megtalálható a mezei grindelő játékostól kezdve az ott éppen pihenni készülő éljátékosig mindenki. A térképeteken megjelenik egy jelzés, mi a szint egyik teljesen semmis helyére mutat. Nem is a pálya szélére, nem is a közepére, nem is valami spéci hely tájékára, hanem úgy a mezőn valahova. Dilemma ide-oda, de valahogy el sikerül dönteni, hogy odamentek. Amikor megérkeztek, mindenki közel azonos időpontban érkezik (posztolási sorrend szerint). Két megérkezés között max. 2-3 perc eltérés van, így nem is kell sokat várnia türelmesen az első személynek, hogy szépen oda szállingózzon mindenki. Szépen mindenki megérkezik gyönyörű báli ruhájában... (ugye senki sem felejtette el?!)... és a nagy semmi közepén egy isteni hanghoz hasonlóan megszólal a zene.

Határidő: egy hét mindenkinek.

by **Kurokawa Yuuki** Kedd Ápr. 28 2015, 19:18

Nagyon különös, hogy a sors néha mennyire tudja mire is vágyik az ember. Nem sokkal, hogy valaki a semmiből egy levelet pottyantott volna az ölembe pont azon tűnődtem milyen lehet egy igazi bálon részt venni. Olyanon mint amik a mesékben is szerepelnek, hercegekkel és királykisasszonyokkal, szép, csili-vili báli ruhákkal, fenséges ételekkel na meg persze azokkal a szép zenékkel amiket egy élő zenekar játszik és amire a vendégek keringőznek. Mindez onnan jutva eszembe, hogy megláttam a kezdetek városának kirakatában egy nagyon szép ám számomra túl elegáns ruhácskát. Ekkor pottyant szinte a fejemre a levél, egész pontosan egy meghívó egy bálba. Különös, ám a tartalma még különösebb.
- Élőholtak bálja? – Pislogtam nagyokat a meghívót olvasva. Mi az, hogy tegnap? Akkor ezek szerint már elkéstem volna? Meg 25:37? Ez akkor mégse tegnap hanem ma hajnal? Nem nagyon értettem ám azt is írta, hogy a megtorlást von maga után az elutasítás. Ezek szerint nem sok választásom van és meg kell jelennem… tegnap… Halálveszély? –Weee… - Hogy tudok még úgy is bajba keveredni ha nem csinálok semmi rosszat vagy meggondolatlant? De választásom nem marad és megvannak a koordináták is és mivel már úgy is elkéstem kicsit rendbe is szedem magam.
Ha már bál akkor mindenek előtt kell egy ruha… Mit szoktak felvenni egy élőhalottas bálra? Ugyan abban a boltban keresgéltem ahol a báli ruhát láttam és bár az nagyon tetszett, egyszerűen nem illett a zombik közé. Valami sötétebb és komorabb kellet. Ha már csináljuk, csináljuk rendesen. Némi keresgélés után meg is találtam a tökéletes ruhát. Éjfekete, fodros és pont amilyen az alkalomhoz kell. Gyorsan magamra is öltöttem ám rá kellet jönnöm, hogy a vörös haj nem igazán megy az egészhez, meg úgy alap a mostani kinézetem sem nem épp a bálokra lett tervezve és egyébként is A karmazsin kardforgató egy harcos, nem pedig hercegnő. Szerencsére volt kéznél még a mágikus hajfestékből így pillanatok alatt vissza is változtathattam az eredeti hajszínem. Azt hiszem, így rendben leszek. nem maradt más hátra mint elindulni.
Követtem a megjelölt helyet ám legnagyobb meglepetésemre nem egy kastélyba vezetett az utam hanem… a mező közepére. Először azt hittem valami tévedés de ekkor újabb emberek kezdtek el szálingózni, köztük pár ismerős arc és…
- Tenshi-chan! – Kiáltottam fel örömömben és a szoknyácskámat megemelve szaladtam oda Yuki-chanhoz. – Téged is meghívtak? – micsoda buta kérdés, még szép, hogy meghívták. – Szerinted biztos, hogy jó helyen vagyunk? Talán rossz címet adtak meg. – Nézek körbe a pusztán ám alig, hogy ezt kimondtam már fel is szólalt a zene…

/Megjegyzés: Yuuki a küldetés idejére ismét az eredeti szőke kinézetét használja, (Karen Kujo avi) Smile

a postban levő kép pedig csak a ruhára vonatkozik ^^/

by **Kokoro** Szer. Ápr. 29 2015, 17:30

Élő... az, ami él. Ami én is vagyok. Holt, az, amikor megáll a szív. Mikor meghal az ember. Élőholt? Az mi lehet?
Végigolvasom. Kiráz a hideg. Bál? Mi lehet az a bál? Alkalomhoz illő ruha? Megtorlás. Ezt a szót ismerem. Büntetést jelent. Nem akarok büntetést. Rendben. Felkészülök. Bár a bál tegnap kezdődött. Huszonöt óra, tehát hajnali egy után. Elindultam.
-Egy bál? -néz rám meglepődve a könyvtáros. Tűnődve az állára teszi az egyik ujját. A plafon felé néz. Gondolkodik. -Hát, egy bál az ilyen... zenés, táncos, és mellesleg nagyon is úrias mulatság. Azt hiszem. Legalábbis a bál szóra az jut eszembe. A férfiak öltönyben vannak, a nők pedig ilyen széles, bodros, fodros, gyönyörű ruhákban. És persze minden az illemről szól. Oooh, de elmennék egyszer egy bálba :3
-Hát... tegnap volt... egy...
-Tegnap? De kár, hogy nem tudtam róla Crying or Very sad

Na, majd talán legközelebb. Addig is tessék, ebben van szó a bálról, az etikettről, és mindenről, amit tudni kell róla.
Hazavittem. Elolvastam az egészet. Már csak a ruha kell. De mikor lesz a tegnap akkor vajon? Nem tudtam, mit vegyek fel rá. Csak pár rajz volt a könyvben. Az alapján választottam végül. Egy vörös darabot. Nagyon nehéz. Súlyos. De jó. Illik az alkalomhoz a könyv szerint.
Végül este elindultam. Jackal és Norm a nyomomban maradt. Mögöttem lépdeltek, míg haladtam előre. Felemeltem a szoknyám szélét, ne legyen piszkos. Végül odaértem, hol semmi sem volt. Csak egy ember. Majd később még több. Félreálltam. Nem ismertem őket. Egyiküket sem. Féltem. Nem kellett volna idejönnöm. Még hazamehetek? Nem, nem mehetek haza. Akkor megtorlás következik. Nem akarom a megtorlást. A hajamhoz nyúltam. Össze van tűzve. És nem lesz semmi baj.
Még a könyvet is vissza kell vinnem.

by **Yue** Csüt. Ápr. 30 2015, 23:31

Tanaka-san elkezdett, illetve megpróbált tanítani arra, hogy hogyan legyek előkelő vagy mi a csuda. Nem nagyon sikerült szegénykének. Airis velem volt végig, Inu valahol aludt a házban. Ez is ritkaság. Na mindegy. Nem nagyon sikerült az, hogy elegáns meg izé-bizé legyek. Így Tanaka-sannak igazi csoda volt amikor elolvastam a kiírást. Még könyörgött is, hogy menjek el. Egy bál! Egyrészt érdekesen hangzott, másrészt meg könnyebben tanulok szórakozás közben mint Tanaka-santól meg az összes létező tanártól az univerzumban. Szóval nagyon örültem! Viszont furcsa volt, hogy élőholtak. Akkor most zombikhoz sétáljak oda vagy mi? Csak mert ha kell megyek vámpírhoz, vérfarkashoz, szellemhez, sárkányhoz, bármihez, KIVÉVE az zombikat! Na mindegy... max ha tényleg lesznek zombik akkor elmenekülök, vagy elájulok és megesznek a zombik. Naaaaa miiiiindegy.
Mondtam Tanaka-sannak, hogy nem tudom mikor jövök, vigyázzon Inu-ra, aztán Airissal az ablakon át távoztunk. Nem szeretnék Inu-val ruhát vásárolni őszintén szólva, főleg nem báli ruhát. -.-
Viszont Airis, Airis mindig jól tud ruhát választani, főleg nekem! Inu báli ruha szerintem egy vastag téli kabátot és egy vastag nadrágot keresne nekem...
Volt pár olyan ruha ami tetszett, de mégsem volt az igazi. Airis mondta, hogy sötét ruhát kellene keresni, hiszen nem mindennapi bálra készülök ugye.
Felpróbáltam egy gyönyörű kék ruhát, Airis azt mondta, hogy szép, de nem az igazi. Ezt követően próbáltam piros, sárga, rózsaszín, lila, baba kék, tengerkék színű ruhákat, Airis szerint szépek és mindegyikben jól nézek ki de nem az igazi egyik se. Az eladónő látta, hogy szerencsétlenkedünk. Oda jött hozzánk.
-Ha megengedik akkor segítenék önöknek. -ajánlotta fel kedvesen az eladónő.
-Köszönjük szépen... de nem hinném, hogy tudna. Lehet nem létezik hozzám illő tökéletesnek mondható ruha. -búsan mondtam a néninek.
-Csak kell egynek lennie! Nem létezik, hogy ne legyen legalább egy darab! -Airis kicsit ideges volt mert nem talált nekem megfelelő ruhát.
-Mihez keresnek ruhát kedvesim?
-Egy bálra keresünk Yukinak ruhát.
-És kérem hívjon a nevünkön, ő Airis én meg Hirasawa Yuki.
-Rendben Yuki. ^^ Engem csak hívjatok néninek.
-Rendben néni, ahogy akarja.
-Nos, visszatérve a ruhára. Szóval báli ruha. Hmmmm... *néni tetőtől talpig megnézett engem* Sok ruha áll jól neked kedveském. A hajad színe kicsit nehezíti a dolgodat de tényleg csak egy kicsit. Mert ugyan rózsaszín de nagyon szép hajad van.
-Köszönöm... azt hiszem.
-Mit is mit is? *gondolkodik* Meg van!
-Már minden ruhát megnéztem néni amit úgy gondoltam, hogy jól állna Yu-chanon, igazam is lett de egyik sem tökéletes.
-Na akkor várj itt egy kicsit csibe! -elment keresni egy ruhát, közben össze-vissza dobálta a ruhákat.
-Sólyom vagyok!
-Nézd el neki kérlek... ^^"
Néni megtalálta a ruhát amit keresett. Első látásra beleszerettem a ruhába, tökéletes volt! Airis nem hitt a szemének. Nem vette észre pedig "csak" pár kiló ruha alatt volt.
Felpróbáltam. Airisnak elakadt a lélegzete a sötét ruhától, pontosabban a kimonótól amely külseje fekete volt de belseje lila és hozzátartozik egy széles és hosszú vörös öv. Továbbá a fehér harisnya és fekete párcentis magassarkú vagy mi e neve is jól illett a ruhához. A néni adott egy aranyos lila masnit amit feltehettem a hajamba. Fel is tettem a fejem hátuljára.
A báli ruhámban látni lehetett, hogy nem vagyok deszka hanem közepes mellekkel büszkélkedhettem. A pulcsimban mindig deszkánk nézek ki. -.-"

ruha: [url= [Küldetés] Élőholtak Bálja 23ie68h

]

A néni mondta, hogy nekem adja a ruhát, nem kell érte fizetnem. Egyrészt mert kedves,másrészt mert senki nem veszi meg azt a ruhát valamiért.
Kimentünk a boltból.
Ruha: pipa! Akkor irány a hatos szint! Teleportkristály használatával pár másodperc vagy talán még annyi se kellett és ott is voltunk.
A térképemen lévő jelzést követve mentünk Airissal. Azt hittem, hogy eltévedtünk, vagyis, én vagyok annyira béna, hogy eltévedjek. Amikor megláttam Yuuki-chant nagyon megörültem! A ruhája nagyon szép volt! Volt még ott egy másik lány is, ő is gyönyörű volt. Yuuki-chan odajött hozzám.
-Yuuki-chan! Igen, bár nem értem miért. Egy nagy szerencsétlenség vagyok. ^^"
Yuuki kérdezte, hogy biztos jó helyen vagyunk-e. A kérdése után szinte rögtön valaki zenét indított be, vagy mit csinált.
-Igen, biztos jó helyen vagyunk.

by **Kanami** Csüt. Május 07 2015, 12:21

Nagyjából csak aludni járok a városba, vagy néha még azt sem. És néha olyan érzésem van, hogy ezt jól is teszem. Most is, ennek az értelmetlen plakátnak a láttán csak nevetni tudtam. Már megint milyen küldetést akarnak a nyakunkba sózni?
Nem voltam itt régóta, de arra már most rá kellett jönnöm, hogy ebben a játékban máshogy működnek a küldetések, mint azt megszoktuk. Eddig például semmilyen gyűjtögetőssel vagy moboktól való felszabadítóssal nem volt dolgom. A fogadóba való bezárósdis áldozatos különösen messze állt a megszokottól. Így most sem számítottam másra, főleg mikor észrevettem, hogy csak a hatos szintre vagyok képes teleportálni. Igen, ez egyértelműen annak lehet a következménye, hogy elolvastam a lapot, amit az is lehet, hogy csak pár kiválasztott személy láthatott egyáltalán. Innentől már nem volt nehéz kitalálnom, hogy az egyetlen dolog, amit tehetek, az a teleportálás a megadott szintre. A dacnak itt most semmi értelme.
Nem vettem komolyan a bált, és báli ruhám sem volt, ahogy pénzem sem lenne ilyen drága dolgokra. És ha lenne is, ilyen értelmetlen és felesleges dologra sosem költenék.
Egy bizonyos helyre mutatott a piros pötty, én pedig szépen elkezdtem követni. Biztos voltam benne, hogy más hozzám hasonló kalandorok is ott lesznek, de ténylegesen báli ruhás kisasszonyokra azért nem számítottam. Értem én, hogy sok furcsa ember létezik a földön, na de ennyire? Mindegy is, én még így is sokkal szebb vagyok náluk.
Köszöntem mindenkinek, aztán egyszerűen csak megálltam, és vártam, hogy most mi fog történni. Mindenre számítottam, na de arra azért még én sem, hogy a következő pillanatban tényleg meg fog szólalni a zene. O.O Mindjárt meg fog jelenni egy csontváz is, ahogy a plakáton? Igazából már akármit, tényleg akármit el tudtam képzelni. És egy csöppnyit féltem is ettől. Furcsa ez a játék, de egyébként tetszik is. Biztos azért vannak ilyen feladatok, hogy nehezebb legyen megunni. Ha már az embernek itt kell élnie, akkor legalább ne unatkozzon. A grindelés pedig élőben tényleg nem egy szórakoztató dolog, ezt tapasztalatból mondhatom.

by **Joey Chrome** Csüt. Május 07 2015, 16:52

Élőholtak bálja? O.O Mi a rák, ez valami vicc? O.o Biztos, mert tegnap volt 25:37-kor a hatos szinten. O.o Most akkor lekéstem, vagy mi a rák van? O.o És mennyiszer csuklik már az a rák? az elutasítás megtorlást von maga után? O.o HALÁLVESZÉLY? O_O Bár mondjuk az élőholtaknak teljesen mindegy, nem? Mindenesetre felvettem egy szmokingot, vagy mi a fenét, s mivel hamar megöregszem, mert kíváncsi vagyok, elteleportáltam oda. Na, szokásos dolgok voltak csak ott. Ja meg egy jelzés a semmi kellős közepén. Hát mit csináltam volna, hát mentem oda. A nagy büdös semmi közepére. S úgy látom nem vagyok egyedül. O.o S eddig csak lányokat láttam. S Atya isten, az egyiket nem szalonképesre áldotta meg meg Isten, szegény pára! O_O Na neki se adnék csókot, az tuti!
- Helló lányok! - köszöntem nekik. - Meg tudjátok mondani esetleg, hogy mi van itt? S hogy mi ez az élőholtak bálja dolog? - remélem ők többet tudnak mint én, mert én nem tudok semmit sem. Mindenkin báli ruci, akárcsak rajtam, tuti nem azért, mert csocsóbajnokság lesz. Ahogyan vártunk, egyszer csak zene jött a semmiből. Honnan jön ez meg? O.O Most jönni fog egy élőholt bálszervező? O.o Az mekkora lenne, ha nem lenne halálveszély. :/ Vagy az is csak vicc volt, mint az időpont? O.o Mert ha igen, valakinek nagyon fekete a humora itt! S nem az enyém ám, bizony! XP
- Lesznek vajon ROHADT aranyos zombigyerekek is? - próbálkoztam oldani a hangulatot, bár ezek után nem tom, mennyire feszült itt a helyzet. Hé, azt kiderül, hogy jelmezbe kellett volna jönni! XD

by **Kayaba Akihiko** Pént. Május 08 2015, 12:59

Egy alak jelenik egyszer csak meg a távolban. Lassan, a zene ütemére lépked felétek, majd ahogy közeledik megmutatkozik alakja.

Szépen kiöltözve jelenik meg, majd mögüle előkecmeregnek a vele tartó egyének is.

Amint odaérkezik a csapathoz kezet nyújt Joeynak, majd kézcsókkal köszön azoknak a lányoknak, akik kiöltöztek.
- Örömömre szolgál, hogy majdnem mindenkinek sikerült az alkalomhoz illően kiöltöznie. Ez egy privát rendezvény, így kérem, hogy aki nem vett fel bálhoz méltó ruhát, az fáradjon ki innen és jöjjön vissza, ha sikerült... - a csontváz követője ezután hozzáér Kanami homlokához és Kanami az első szinten találja magát ezután.

Az innentől történteket csak a megmaradt tagok tapasztalják.

Miközben továbbra is szól a báli zene, bemutatkozik az alak.
- A nevem Zerios, üdvözlöm a megjelenteket a bálon. Kérem válasszanak táncpartnert. - majd miután Joey választott táncpartnert, a többi lány előtt egy-egy csontváz tűnik fel a föld alól, aki megragadja az adott lány kezét és erőltetett menethez hasonlóan vezetni kezdi őt a zene ritmusára.

A Zerios melletti ember kinézetű egyén is bemutatkozik.
- Engem Kizashinak hívnak, én fogom szolgáltatni az italokat, csak szóljanak mit kérnek. - majd egy tálca jelenik meg kezében, rajta borral és egyéb italokkal.

by **Kokoro** Vas. Május 10 2015, 16:22

Egyre többen lettünk. Egyre idegesebb lettem. Jack és Norm csendben ültek mellettem. Norm Jack fején, ahogy szokta. Kis lábacskáival a füleibe kapaszkodott. Jack egyébként ugrálni szokott. Szagolgatni és ismerkedni. Most maradt a helyén csendben. Ezért is kezdtem félni. De nyugton maradtam, egy helyben. Volt, aki beszélt. Volt, aki szintén csendben volt. Vártunk.
És végül megérkezett. Tőle is megijedtem. Rémisztő. Majdnem olyan, mint az a pasas. Még a Küzdőtéren. Akivel Aidor megküzdött. Akitől megvédett. Azt hiszem, elsápadtam. A szemeim tágra nyíltak. Majd a földre néztem. Mögötte még félelmetesebbek jöttek. Az egyikük egy... nagyon... fura... alak...
Az egyik lányt elküldték. Még jobban megijedek. Vajon engem is el fognak? Vajon közelíteni fog felém? Jön a megtorlás? Nem, nem, semmi ilyesmi. Mindenki más marad. Még a fiú is. Partnert kell választani. Oh, én tudom. Én Atoru-t szeretném. De Atoru nincs itt. Nem kapott meghívót? Vagy vállalja a megtorlást. Hiányzik. Lehajtom a fejem és nézem a földet. Csak egy fiú van. Ha párt kell választani, akkor csak fiú lehet lánnyal? Vajon? Nem tudom. Nekem kéne választani? Vagy engem választanak ki? Vagy egy másik lányt is lehet választani? Körbenézek, hogy mit kell tennem? Félve teszem, remegve. Reszketek. Haza szeretnék menni, a kör alakú szobámba. Jackal nem mozdul, még hangot sem ad ki. Végül nyüszít egyet mégis. Hatalmas szemeivel engem néz. Aggódik értem. Elmosolyodom és leguggolok hozzá. Figyelek, hogy a ruhám ne legyen piszkos. Megsimogatom a hátát.
Sssh. Semmi baj. -suttogom neki.

by **Kurokawa Yuuki** Vas. Május 10 2015, 17:31

- Ugyan-ugyan Tenshi-chan. – Legyintgetek a buta felvetésére. – Biztos vagyok benne, hogy táncolni is legalább annyira ügyesen tudsz mint amilyen szépen énekelni. – Biztatom őt egy picit. Az angyalok amúgy is nem csak az énekükről de a meseszép táncukról is híresek. Alig várom, hogy Tenshi-chan is táncra perdüljön. – És egyébként gyönyörű vagy ebben a ruhában. – Tapogatom meg picit a ruhája anyagát. – Puha… - Jegyzem meg bár erre szerintem ő is rájöhetett. Igazából ez a fekete stílus egy bukott angyalra emlékeztetett akit letaszítottak a mennyek kapujából, hófehér szárnyai feketék lettek és bosszúszomjasan vadássza a tiszta szívű angyalokat. Igazából el tudnám képzelni Tenshi-chant hatalmas fekete szárnyakkal, bár azt már kevésbé, hogy bántana másokat.
De legalább azt tudjuk, hogy jó helyen vagyunk és nem csak Yuki-chan az egyetlen ismerős. Azzal a fiúval is találkoztam már korábban. Ő fog mindenkivel táncolni? Mire ezt a kérdést feltettem magamnak már meg is jelent a házigazda aki ennek méltóan fogadott bennünket.
- Silverose Yuuki. Nagyon örvendek! – Mutatkozom be mikor nekem is kezet csókol. – Ne haragudjon a tolakodásomért, ön az a Zerios aki negyedik szint kapuőre volt? Zerios az ellentámadások mestere? – Kíváncsiskodom. Halottam róla már ha ő az akire gondolok, hatalmas erejű mágus akihez majd tíz harcos kellet, hogy legyőzzék. Valódi legenda. – Én nagyon megtisztelve érezném magam ha ön lenne a táncpartnerem. – Vetettem fel, hátha… Elvégre az ember nem minden nap találkozik… bele gondolva mostanában nagyon is gyakran találkoztam híres emberekkel. Ott van RenAi-senpai, Shukaku-senpai, Szophie-senpai. És most már Zerios-samával is személyesen találkozhattam, sőt kis szerencsével még táncolhatok is vele.

by **Kanami** Vas. Május 10 2015, 19:15

Elég furcsa alak kezdett el közeledni felénk, és még azzal is húzta az időt, hogy olyan tempóban lépkedett, ahogy a zene üteme megkívánta. Gondolom a szervező az, különben nem engedne meg magának ilyesmit. És kétlem, hogy a zene elindulását követően külsősök még csatlakozhatnának. Aztán megjelent még két különös alak vele együtt. A kinézetükben egyébként nem volt semmi kivetnivaló, teljesen szokványos volt ez a játékok világában, így kicsit sem furcsálltam. Viszont ezt az egész báli huzavonát annál is inkább, a zenével együtt. Na meg azt, hogy komolyan kiöltöztek. Hát így hogy lehet harcolni, kérdem én? És mint kiderült, nekem is ki kellene. Elég egyértelművé vált, hogy úgy kellene jelen lennem, mikor visszaküldtek az első szintre. Arról sem tudtam eddig, hogy ezen a szinten van báli ruha vásárló szalon. Vagy akármi, ahol kaphatok ilyesmit. A sima ruhám beszerzése is nehéz volt. És drága. Egy olyan ruha meg.. A páncél árával vetekedhet..
Na szóval az a helyzet, hogy nekem akkor sincs pénzem a ruhára, ha újra meg újra visszaküldenek ide. Viszont azt írták, hogy a visszautasítás következményekkel jár. Ilyenkor mégis mit tehet az ember? Kétségbeesetten lekuporodtam a földre. Vagyis.. igazából nem voltam annyira kétségbe esve. Az ilyen játékokban harccal mindent el lehet intézni... Na jó, nem. Ebben kivételesen nem. A legutóbbi fogadóban ragadósban sem lett volna túl okos dolog. Annyira furcsa nekem, hogy itt másak a szabályok, mint amit megszoktam. Éveken keresztül nem találkoztam ilyesmivel.
Nem tudok egyszerűen mit csinálni. Akkor sem tudnék annyi pénzt kiadni a kezemből, ha akarnék. Egyszerűen nem gyűjtöttem még eleget. Mindenemet felemészti még csak az is, hogy az ételemet és a szállásomat meg a potionokat finanszírozzam. Nem ereszthetem bő lére így a játék elején. Alig pár hete vagyok csak tudatomnál. Nem engedhetek meg magamnak ilyesmit. Neutral

Azért visszateleportáltam, természetesen ruha nélkül. De nem mentem most közel, inkább odamentem a többi grindelő játékos közé, és nekikezdtem a mobokkal foglalkozni, ahogy egyébként is tettem volna. Mit nekem egy küldetés. Most a fejlődés az elsődleges célom!

by **Yue** Vas. Május 10 2015, 23:39

A zene ütemére lépked felénk egy alak. Ahogy egyre közelebb jön hozzánk, megmutatja alakját. Őőőő... hát nem egy modell az biztos. Mögötte még van két ember(?). Először a szőke hajú fiúnak nyújtja a kezét és kezet fognak, majd kezet csókol nekünk lányoknak, kivéve a barna hajú lánynak aki nem öltözött báli ruhába.
A barna hajú lány eltűnt miután a csontváz... megfogta a homlokát. Ezer köszönet a Néninek!!! Bár valszeg megúsztam volna ezt. De kiszejetném próbálni milyen egy bálon. *.*
Kezdem imádni a SAO-t!
Bemutatkozik Zerios-san.
-Örömömre szolgál, hogy megismerhetem Zerios-san. Hirasawa Yuki vagyok.
Illedelmesen mutatkoztam be.
~Cso-cso-cso- CSONTVÁZAK! MIT TEGYEK, MIT TEGYEK?! He-he-he... Nyugalom-nyugalom....
~Szent makréla Airis... Remélem nem kell egyik csontvázzal se táncolnom! Nem vagyok (annyira) a csontvázak ellen, kivéve ha mozognak.
A barna hajú lány hamar visszatért, de még mindig nem volt báli ruhában. Nem hinném, hogy azért nincsen neki mert annyira megvetné a báli ruhákat.
Mintha rémlene egy kék ruha amit nem használtam sose mert nem tudtam sehova felvenni. Megvan! Ha előbb szembe jut lehet nem kellett volna ruha után kutatnom. -.-
Na most már mindegy.
-Elnézést kérek, mindjárt jövök.
Meghajoltam majd Kanami felé mentem, közben a menümből elővettem a báli ruhát és a hozzá tartozó kiegészítőket (cipő, kék hajpánt és szintén kék stóla, nyaklánc).
-Ano... elnézést, hogy zavarlak... De... Nem fogadnád el ezt a ruhát?
Nyújtottam a ruhát és a kiegészítőket Kanaminak.

ruha: [Küldetés] Élőholtak Bálja 6iuyd5

by **Joey Chrome** Hétf. Május 11 2015, 16:14

Jééé, valaki jön, de nagyon ám! Kicsit megijedtem, mikor megláttam, amikor végre látni lehetett, hogy világít a szeme, mint a kocsi lámpa. Az még hagyján, jött vele két fickó is, s az egyikük egy csontváz! Legalább a fickó, akiről kiderült, hogy Zerios, aki meghívott minket, udvarias, mert kezet rázott velem, a báli ruhás lányoknak kéz csókot adott, s a harmadik lányt pedig a csontváz barátja visszaküldte. Ejj, de cinkes. O.o majd kérte ez a Zerios, kinek neve oly ismerős, mint az az érzés, mikor túl sokat iszok, s olyan állapotba kerülök, hogy már csak hányni jár belém a lélek, megkért mindenkit, hogy válasszon tánc partnert. Várjunk, hiszen a szőke Yuuki a szafariból! De mivel ő Zerios-sal akar úgy tűnik táncolni, a két kislány közül kellett választanom… S mivel lelépett az egyik, mert a harmadik visszajött, megint nem úgy, ahogy kéne, odamentem a másikhoz (Kokoro):
- Öhm izé… Én még nem csináltam ilyent, szóval csak simán megkérdezem: nem gond neked, ha velem táncolsz? - remélem igent mondd, mert a többi rohadtul nem járt jól, mert nekik csontváz jutott, s nem a finom mozgású, hanem az a fajta, amelyik rángatózik, mint mikor valaki belenyal a 230-ba, essél s***re moslékba. Mintha hallottam volna már egy hasonló bálról, aminek marhára nem lett szép vége. Sőt, párnak nagyon is rosszul sült el, mert meghalt. Júj, remélem ez nem annak a bálnak az élőhalott változatára lettünk elhívva! D8 Mert különben sikítok, felkapom a táncpartnerem, s rohanok minél messzebb el innen, feltéve, ha a csontváz urak nem tudnak futni.

by **Kayaba Akihiko** Kedd Május 12 2015, 13:34

Kanami: Miközben grindelsz az újjáéledő mobok helyett fokozatosan egyre több és több a hatos szinten még nem látott csontváz jelenik meg azok újjáéledési helyén. A csontvázak viszonylag sok aranyat dobnak, viszont amint felkelnek rád támadnak. Eddig kétszer sikerült megsebezniük, ami összesen 18-at sebzett. (Figyelem, ha elfogynak az életpontjaid az karakterhalállal jár, mivel a küldetés kiírásánál figyelmeztetve lett a csapat a halálveszéllyel.)

Kanami: 38 HP

Többiek: Yuki pont akkor kínálta fel a ruhát, amikor Kanami már elteleportált, így kissé elkésett vele. Joey táncolni kezdett Kokoroval (amennyiben elfogadta a felkérést) és Zerioson állt a sor, hogy válaszoljon.
- Ó, hát fel tetszett ismerni? Voltam én már sok dolog és szívesen elmondom táncunk közben, hiszen hogyan is utasíthatnám vissza a felkérést...
Ezután mindenki táncol tovább. Ki-ki a saját csontvázával (pl.: Yuki) ki-ki párjával.

A következőt Yuukin kívül csak a legalább egyes szintű hallgatózással rendelkezők (tehát senkik se) hallják:
Miközben Zerios vezetni kezdi a táncot, továbbra is a zene ütemére halkan, szinte sugdolózva beszél hozzád.
- Igazán szemfüles meglátásai vannak és éppen ezért szeretnék magának mesélni. Voltam én már sok minden... voltam Zerios, az ellentámadások mestere, voltam Zerios a megmentő, voltam Zerios a bujkáló és egyszer majdnem meg is haltam. Egy elszabadult mob ölt meg, de szerencsémre csak programjának egy rejtett eljárásaként erősítettem őt, így a létem nem szűnt meg, csupán a pixeleim lettek eldugva. Kimenekítettek onnan és most jelenleg Zerios, a bálszervező vagyok.
Tart egy kisebb szünetet miközben táncoltok.
- Sok mindent tudnék én mondani és tanítani a játékosoknak, csak néha szerencsémre, de a legtöbbször balszerencsémre eléggé egy dologra fixálnak, mégpedig a mészárlásra annak érdekében, hogy kisajátíthassák a lények földjeit. Nekem személy szerint nincs vele problémám, bár a majmok népessége Gruk'ma halálával eléggé megcsappant... jaj, bocsánat ha sietek vagy valami nem érthető. Nem tudom mennyire követi nyomon az eseményeket, lehet csak szerencséből találta ki. Érti amit mondok? - néz kérdően Yuukira.

by **Kanami** Kedd Május 12 2015, 14:00

Lazán ütöttem az ellenséget, ahogy mindig is. De nem is kellett olyan sokat várnom rá, hirtelen furcsa dolog történt: csontvázak respawnoltak. Enyhe zavartság lett úrrá a tömegen, hiszen nem csak én harcoltam itt most velük, mások is voltak, akik ezt tették. De ők talán nem is tudhatnak a bálról és különös szervezőikről.
Fújtam egyet, és nekiveselkedtem, hogy kipróbáljam, mily harcosok is ezek a csontvázak. Nem igazán kellett csalódnom, erősebbek voltak eddigi ellenfeleimnél, ez gyorsan kiderült. De a jutalom is nagyobb volt legalább. Mégis, nagyon hamar elfáradtam, és elvétettem egy védekezést. Ellenfelem belekapott a bal vállamba. Hátra ugrottam, amennyire csak tudtam, hátrálni kezdtem, de mindenhol egyre több csontváz került elő. Ezek szervezetten kezdik megszállni a szintet! Persze vannak itt nálam jóval erősebb játékosok is, talán jobb lenn rájuk bíznunk magunkat.
De ezzel már végzek! Újabb rohamot indítottam felé, remélve, hogy ez lesz az utolsó, de kardom elől kitért a csonttömeg, és újabb támadást sikerült kiviteleznie. Most már a páncélom is leesett és az életpontjaim is megcsappantak. De ezzel lehetőségem nyílt rá, hogy a végső csapást bevigyem, amit meg is tettem, így vörös pixeldarabkánként szállt föl az égbe.
Lihegtem, és némi verejtéket le kellett törölgetnem a homlokomról. De élveztem a harcot! Mégis, okosabbnak láttam, ha ezt a helyzetet most nálam erősebbekre hagyom, és kardom ereje helyett talán másra építek most. Például arra, hogy én legalább tudom, mi okozza a csontvázak rohamát. És ha nem teszünk gyorsan valamit, ezek el fogják lepni a szintet! Akkor pedig itt sok halál lesz!
De ugye az első szinten nincsenek még jelen? Ott, ahol annyi kezdő játékos kóricál?
Gyorsan visszateleportáltam, és utam egyenesen a mezőkre vezetett. Bár a városok védett területek, így akkora baj nem történhet, mégis sokan tartózkodhatnak a mezőkön, az erdőben, akik fejlődni vágynak, mert hozzám hasonlóan csak később ébredtek fel. És ha őket támadja meg egy ilyen csontváz, nem sok esély van arra, hogy túléljék. Hozzájuk képest túl erősek, hisz még nekem is kemény ellenfelet jelentettek. Ha itt is van belőlük, sürgősen segítséget kell kérnem a hatos szinten pusztító erősebb játékosoktól.
Ezután már csak egy dolgot tehetek majd: be kell csatlakozni a bálba.
Csak tudnám, honnan szerezhetnék ruhát..

by **Kokoro** Szer. Május 13 2015, 13:12

Valami árnyék magasodik fölém. A szőke hajú fiú jött oda hozzám. Nagy szemekkel nézek vissza rá. Talán kicsit el is sápadok. Hisz megijedtem. De megnyugtatót mond. Még ő sem volt ilyenen. Én sem. Első alkalom, mindkettőnknek. Elhúzom a kezem Jackaltól. Ő nem bánja, hisz most kapott simogatást. Ő megnyugodott már. Nyelvét nyújtva, mosolyogva néz a fiúra. Én lesütöm a szemem. Nem szabad a szemébe nézni...
-Még én sem... és nem... nem gond. Jövök szívesen.
Felsikkantok. ismét megijedtem. Egy csontváz jelenik meg az egyik lány mellett. Szinte Joey-hoz ugrok rémületemben. Sokszor fogok vajon ma megijedni? Valószínű. Olvastam az élőholtakról. Ijesztőek. Elsőre észre sem veszem, hol vagyok. Majd lassan elindulunk. Kézen fogva. Ritmusra. Ijedten körbenézek. Nevelők? Atoru? Nincsenek a közelben? Oh, Atoru... bár itt lennél.
-Oh... -tényleg! Az etikett! -Én... bocsánat, elfelejtettem. Én Houseki no Kokoro vagyok. -fordulok felé. Lesütöm a szemem. A nyakát nézem, a mellkasát, a karjait. Csak foltokban látom az arcát és a haját. Gyönyörű szőke haja van. A szőke az a sárga, csak emberi fejen. Vajon miért van annak más szava? Talán a 'sárga haj' furán hangzik?
Néha pedig a csontváz felé pislantok. Rémisztő. Új. Túl új. És zörög. Szegény lány. A harmadik a fő emberrel van. Vajon a második miért nem választotta azt, aki az italt ajánlotta fel? És végül a kiteleportált lány. Vajon mi lesz a megtorlása? Remélem, semmi... mert még időben visszaér. Jó ruhában. Bár adhatnék neki egyet. De nekem is csak ez van. És én sem akarok megtorlást kapni. Vagy vajon már a büntetését kapja? Vajon az volt az, amikor az a sok csontváz rá támadt? Összepréselem az ajkaim és nyelek egyet. Talán kicsit jobban kapaszkodom a fiúba. Félek.

by **Kurokawa Yuuki** Csüt. Május 14 2015, 15:52

Rögtön kivirul az arcom mikor elfogadja a táncfelkérést és mire észbe kaptam Zerios-sama már vezetett is. Kicsit ügyetlennek éreztem magam, főként, hogy nem is igazán a táncra koncentráltam, ehelyett mindegy egyes szavát szívtam magamba. Már a lassan egészen megszokott ámulattal hallgattam, ahogy a titulusairól beszél és hogyan is támadt fel a halálból. Hallottam pletykákat, hogy valaki a lélekrészecskék által képes a halál után is újból fizikai formát ölteni ezáltal visszatérni az életbe de nem hittem, hogy erre tényleg képesek is az emberek. Az viszont már kicsit lehangoló, hogy Zerios-sama is a mostanság divatos szlenget használja mint a mobot a szörnyre vagy a pixelt a lélekrészecskékre. De ez legyen a legkisebb gond hisz még így is annyi érdekes dolgot mond és én ebből többet akarok.
- Természetes, hogy felismerem. Zerios-sama nagyon is híres úgy gondolom. Kevés olyan ember vagy akár bármilyen más teremtmény él Aincradban aki olyan hatalmakkal bír mint maga. – Használom ki az apró szünetet amit tart. – Az ellentámadások mestere, titulus történetét ismerem, de kérem mesélje el miért kapta a többit. Biztosan sok izgalmas kalandban volt része. – Kérlelem őt, a későbbiekben pedig hallgatom amit Gruk’ma-ról mesél.
- Dehogy, teljesen érthető amit mond csak kicsit elbambultam. Nem gondoltam volna, hogy a kapuőrök legyőzése ilyen hatással lehet a világra. Mindig azt gondoltam, hogy ők csak azért vannak, hogy egyfajta akadályként vannak jelen, hogy rajtuk bizonyítsuk azt, hogy méltók vagyunk a legfelső szint elérésére. – Itt most én is tartottam egy kis szünetet és lopva végigpillantottam a többieken. – Ugye annak a lánynak akit elküldtek nem esik baja? – Nézek vissza a férfira kissé aggódva, de kis idő múlva visszaváltok az eredeti témára. – Igazság szerint azt sem tudtam eddig, hogy a szintek őrzőit megölik. Hiszen ott van a túlélő csarnok. Ott mindenki megtalálható akit legyőztek, vagy ők csak egyfajta szellemek vagy hasonmások lennének? – Kérdem majd egy pillanatra megint elkapom a tekintetem és egy cseppet talán elpirulva pillantottam vissza rá. – Én nagyon szívesen hallgatom a történeteit, sőt ha lehet és szükséges akkor örömmel lennék a tanítványa.

by **Joey Chrome** Vas. Május 17 2015, 08:55

Szerencsére a kislány elfogadta, bár mintha nagyon megijedt volna tőlem.
- Ne félj, nem bántok kislányokat. - próbáltam megnyugtatni, de azok a rohadó, illetve már teljesen rohadt csontvázak megijesztették. De legalább a petje, a sakál boldogan fogadott engem. A lány végül bemutatkozott, a neve Houre-- Horúsa-- House No Kokoro! Very Happy

- Szép név.^^ Az én nevem Joey Chrome.^^ - miért nem mer a szememben nézni? O.o Talán mert hozzá képest góliát vagyok? O.o Vagy valami traumát kapott, aminek köze van a fiúknak? O.o Vagy a csontváz miatt fél ennyire? Mondjuk megértem, mert ha annyi idős lennék, mint Kokoro, akkor én elájultam volna a sokktól. Tényleg, hány éves Kokoro? O.o Mert nem látszik 18-nak. Kb 13-14-15-nek néz ki. Észrevettem, hogy Yuuki beszélget a bálszervezővel tánc közben, de nem hallom, miről. Franc, vennem kell majd hallgatózást is, meg hozzá lopakodást. Bár egy lovag hogy fog kinézni, hogy egy bazi nagy pajzzsal és fegyverrel lopakodik, mint egy Assasin? Bár láttam olyan íjászt, aki akrobatika helyett súlyemelést vett, így sziklákkal is dobálta az ellenségeit, nem csak nyilakkal lövöldözött rá. Közben ránéztem a harmadik lányra, aki közben visszajött. Áucs, támadják a csontvázak ezerrel, s nem úgy értem, hogy táncra akarják hívni, hanem úgy, hogy ütik-verik. De valahonnan ismerős ez a Zerios név...
- Kokoro, neked nem ismerős neked ez a Zerios név? - persze suttogok, meg ne hallják a többiek. - Mert nekem átkozottul ismerős, csak nem tudom, honnan. - egy játékos, akivel találkoztam már? Egy ellenségem? Egy mob? Egy madár? Egy repülő? Superman? Hogy jött ide ez meg?

by **Kayaba Akihiko** Pént. Május 22 2015, 17:36

Yuki kérésére kizárva a küldetésből.

Joey, Kokoro: Miközben táncoltok annyit láttok, hogy Yuki hazatérés kristállyal elhagyja a helyet. Okát nem tudjátok. Miközben táncoltok, a pincér egy tál italt visz oda.
- Nehogy abbahagyjátok a táncot, folytassátok csak, érezzétek át a zenét... egy-két-há, egy-két-há... - majd félbeszakítja magát és a tálcát közelebb nyújtja - Italt?
A tálcán volt kék, piros, lila, fehér és még rózsaszín ital is.
- Nem kell szégyenlősnek lenni, ingyen jár. - toldja meg egy őszinte mosollyal.
A háttérben a csontváz, aki Kanamit elteleportálta közben szintén táncra perdül egy másik csontvázzal.

Kanami: Nem támad senkit sem csontváz, de amint kiérsz kezdenek megjelenni és sétálni feléd, támadó szándékkal. Lehet mégis jó ötlet lenne beszerezni azt a ruhát.

Yuuki: Helyeslően bólogat és a túlélő csarnokosra gyorsan válaszol.
- Szimuláció. Nem véletlen olyan csendesek, élettelenek és nem tudnak megölni senkit.
Ezután mesélni kezd, miközben még mindig folytatja a táncot. Ügyesen vezényel, ha valamit elrontasz, megpróbálja helyretenni.
- Nem is tudom hol kezdjem. Ugyebár az alattam lévő szinteken a játékosok még nem tudtak a pánik kristályról, mi megmentheti őket, így én voltam az, aki folyton újjáélesztette őket. Az egyetlen probléma az volt, hogy az újjáélesztésemmel egy átok is került rájuk, de sajnos nem tudtam ellene mit csinálni. Mindenki, aki újjáéledt, az gyökeresen megváltozott utána. Igazából három embert élesztettem újra. Például a kedves pincérem, Kizashi is Illfang elleni küzdelme közben lelte halálát. Előtte a Fist of Judgement céhvezére volt, utána azonban elvonult a többi játékostól, még csak el sem búcsúzott tőlük. Most is csak azért jött el, mert unatkozott otthonában. Aztán volt egy Fuun Kotarou nevezetű alak. Az első újjáélesztésem csak motiválta, megerősítette, így az óriáscsigát például másodpercek alatt ölte meg egyedül. A második élesztésem azonban pozitív hatás helyett negatív hatásként érte. Még tovább erősítette a megerősödési vágyát, így minden köteléket elvágott, magában fejlődött és végül abban lelte halálát. A harmadik egy Mirika nevezetű íjász kisasszony volt. Őt az újjáélesztésem saját magával való elégedetlenségre kényszerítette. Szerencsére sikerült gyökeresen változtatnia magán, árnyharcos lett és megküzdött az átokkal. Azonban amint megtudtam azt, hogy az újjáélesztésem megváltoztatja az embereket, nem vállalkoztam többé rá. Inkább külön vonultam saját magam is és megpróbáltam valamit kezdeni képességemmel. Ekkor voltam Zerios a bújkáló és ekkor jöttem rá a legnagyobb képességemre. Mégpedig, hogy az újjáélesztésem mellékhatását szabályozni tudom. Sőt, megkerestem a mára már nevezetes, de akkoriban még senkinek számító Yoshiagát és megkértem, hogy kovácsolja gyűrűkbe a képességeim. Ő elvállalta a feladatot és kovácsolt nekem három gyűrűt. Mikor odaadta nekem megköszönte, hogy megkértem rá, mert azt mondta valami óriásira jött rá. Nem sokkal később jelentek meg a pánik burkok és lett népszerű boltja. Lehet egy negyediket is készített magának és annak segítségével készíti őket és a többi találmányát...
Rád pillant.
- Biztos nem untatlak? Olyan csendes vagy.

by **Kurokawa Yuuki** Vas. Május 24 2015, 13:36

- Akkor sokkal inkább egyszerű, lélektelen bábok. – Ez esetben nem tudom, hogyan juthatnék el a legfelső szintre hisz nem célom lemészárolni a kapuőröket. Biztosan van más módja is. De ezek után a túlélő csarnokkal kapcsolatban nem is volt több kérdésem inkább hallgattam tovább a történeteit és igyekeztem nem túlzottan elbénázni a táncot.
- Halottam róla mikor kotaru-senpai egyedül győzte le az óriás csigát. Ő is elég híres kardforgató volt, sajnálom, hogy meghalt. – Jegyzem meg csöndben majd hallgattam tovább a történetét. Mirika-senpait is ismertem hallomásból. Ő is nagy harcos ráadásul nagyon ügyes kovács, egy nap majd vele is akarok találkozni.
- Nem egyáltalán nem untat, csak hallgatom a történetét. – Rázom meg a fejem. –De viszont így már érthető a megmentő titulus. – És az is érthető miért változtak meg ennyire azok akik vissza jöttek a halálból. Vajon én is megváltoznál ha ez megtörténne? – Miféle gyűrűk voltak ezek?Mire képesek? – Kérdek rá. Mondhatni járatos vagyok a különféle legendák, történetek és különleges tárgyak meséjének ismeretében de erről még nem hallottam. Oké, Yoshiaga különleges varázstárgyairól már igen de nem tudtam, hogy ehhez Zerios mesternek is köze lenne. Igazából rengeteg kérdésem lett volna még hozzá, de úgy tűnt a férfi túlzottan is belemerül időnként a saját történetébe így egy csomó kérdésemre nem adott választ még amit korábban feltettem így inkább egyszerre csak egy kérdéssel zaklatom őt. Remélhetőleg a bál jó sokáig elhúzódik és akkor mindent el tud majd nekem mesélni. Például maga a bál ötletére is kíváncsi voltam, hogy egyáltalán honnan jött neki, hogy szervezzen.

by **Kokoro** Szer. Május 27 2015, 13:56

//Bocsánat Embarassed

//

-Joey... Chrome...
Új név. Mégis ismerős kicsit. Talán már hallottam. Nem tudom, honnan. Könnyen megjegyezhető. Volt nálunk is egy Joey. Fiatal kisfiú volt. Még nem vitték a szobák felé, mikor ide kerültem. Vajon azóta mi történt vele? Vajon azóta már dolgozik? Nagyot nőtt? Én nőttem vajon? Virágzom még? Dolgoztatnak...?
Ismét elsápadok, vagy talán még jobban. Megfordul velem a világ egy pillanatra. Erősen kapaszkodom a karjába. Nem szabad ilyesmikre gondolnom. Nem szabad, hogy eszembe jusson. Most jobb helyen vagyok. Egy sokkal jobb helyen.
Kissé még megyünk, táncolunk, lépdelünk. A lábaim suták és ügyetlenek. Még sosem táncoltam, csak olvastam róla. Sokszor elvétem a lépéseket. Joey vajon bánja? Vajon azt gondolja, béna vagyok? Vajon megbánta a választását? Igyekszem nem a lábára lépni. Igyekszem jól csinálni. Végül megszólal. Nem bántó a hangja; talán semmi baja velem.
-Nekem... nekem sajnos nem... sajnálom... -hajtom le a fejem. Zerios. Nem ismerős. Nem hallottam soha. Ez már biztos. A Joey Chrome még ismerős volt, Zerios már nem.
Egy ember elment végül. Vajon megtorlást kap? Nem, hisz részt vett a bálon. Részt vett a zenén, a táncon. Vajon akkor már lehet hazamenni? Joey vajon tudja? Már kérdeznék, nyitom a szám, majd inkább becsukom. Még várok egy kicsit. Jön valaki, abbahagynám a táncot, de ránk szól. Ne hagyjuk abba. Elpirulok és folytatom. Majd elénk nyújtja az italos tálcát. De én nem vagyok szomjas... még nem vagyok szomjas.
-Köszönöm szépen...
Kék, Atoru. Majd később megiszom... Most nem kérek, rázom a fejem. Kicsit mosolygok. Ne érezze rosszul magát a pincér se. Kicsit feljebb nézek, mint szabad. Észreveszek valamit. Mereven bámulni kezdem.
-Az a... Unity, igaz...?

by **Kanami** Szer. Május 27 2015, 23:51

Na ilyenkor érvényesül az a kifejezés, hogy ezt a küldetést nem az én szintemre tervezték. Vagy ha a szintemre igen, egyáltalán nem sikerült nekem igazodnom hozzá. Vagyis sikerülhet, ha ügyes vagyok, de.. Nem lesz egyszerű megoldani.
Azok a fránya csontok újra meg újra körülvettek, hiába mentem el minden alkalommal a környezetükből, hiába nem kellene szabályszerűen engem észre sem venniük.
Nincs mit tenni, a küldetés kötelez a ruhavásárlásra. Lenyitottam a menüm, és az aranyaimat nézegettem. A csontvázak megölésével egy kevés plusz bevételre szert tettem, így aztán egy olcsóbb ruhát megengedhetek, ha cserébe lemondok egy hétig a főtt ételről, és szendvicsen élek. Persze egyáltalán nem szükséges a játékban az sem, hogy étkezzünk, ha el tudjuk viselni az éhséget. Az meg, hogy mit eszek, már tényleg csak a komfortérzetem miatt fontos. Eddig is megvoltam szendvicsen, most is elleszek, ha a küldetésem ezen múlik. És ki tudja, mennyi a jutalom a sikeres küldetés teljesítéséért, még szerencsém is lehet, és akkor talán több, mint a befektetett arany. Meg talán ha több erőfeszítést viszek a farmolásba, egészen gyorsan visszaszerezhetem a pénzecskémet. Hiszen már egyszerűbben harcolok, most, hogy magasabb szintű vagyok, több lehetőségem van rá, több helyszínen, és jóval egyszerűbb is az egész.
Ezekkel az érvekkel nyugtattam magam, miközben újra visszateleportáltam a kezdetek városába, hogy felkeressek valami ruhaüzletet. Nem volt nehéz, a központban lévők mind szörnyen drágák voltak, nekem pedig valami egyszerű "kínai" minőségű is tökéletesen megfelelt a célra.
Természetesen ha már ruhát vettem, akkor legalább aranyosat választottam. Na nem mintha nem lennék akármiben aranyos, de egy-egy fodor és masni azért feldobja a szettet. Annyira édes! *.* Szóval.. Ott tartózkodásom alatt sikerült elragadtatnom magam, és többet költeni, mint amennyi tervben volt. De végül úgy voltam vele, hogy tökéletesen megérte, mert ezt a meseszép, csillogó, könnyed, habos, fodros és gyönyörű darabot sosem akarom levenni magamról. És ha már itt tartottam, két masnit is kötöttem a hajamba, hogy tökéletes legyen. Persze nem igazán báli ruha volt, mintsem inkább lolita ruha, de tökéletesen megfelelt, ha már kimonóban is meg lehetett jelenni.
Így libegtem vissza a többiek közé, és talán már a csontvázak is elfogadnak majd.. Remélem. Mert ha nem, én nagy bajban vagyok. Nem maradt pénzem. ><

by **Joey Chrome** Csüt. Május 28 2015, 16:12

//bocsesz!//

Áucs, úgy tűnik a másik rózsaszínhajú nem bírta tovább a partnerét, mert olyan gyorsan hazateleportált, amennyire csak lehetett. Észreveszem, hogy elsápad kicsit, as érzem is, hogy sozrítja a karom.
- Minden rendben? O.o Rosszul vagy? O.o – remélem nem, mert ahogy látom, orvos nincs, ha kéne. Mindig akkor nincs valami vagy valaki, mikor kéne, Murphy törvénye ez is talán. Észreveszem ugyan, hogy nem tud táncolni, de mit vár az ember, ha olyannak táncol, aki még nem volt bálban? Viszont sajnos Kokoronak nem ismerős a Zerios név. Talán meg kéne kérde-- Jesszusom, hogy került ide ilyen gyorsan? O.O
- Azért ivás közben meg lehet állni? Nem szívesen önteném le a táncpartnerem vagy mást. ^^” - hülye kérdés, tudom.
- Figyi Kokoro, picit megállunk, hogy igyak, maradj mellettem, nehogy a csontik bántsanak. Ja és szólj, ha szomjas vagy, oké?^^ - próbáltam a csontvázakal viccesen nevezni, hogy picit megnyugodjon, majd megálltam a tánccal (ha szabadott persze), s elvettem a lila italt egy köszönöm szóval. Kicsit gyanakodtam ugyan, hogy mi lehet ez, de azt gondoltam, biztos helyi koktél, s kicsit ittam belőle. Hmm, nem is rossz az íze, hála az égnek. Very Happy

- Elnézést kedves öhm… Pincér úr, lenne két kérdésem: Először is milyen italok ezek, másodszor pedig valahonnan ismerős nekem a Zerios név, de nem tudom honnan, nem tudna kisegíteni véletlenül? - közben azért fogtam Kokoro kezét, nehogy valamelyik csontváz elvigye, s szívbajt hozzon rá, vagy megtámadja. Apropó, visszajött az a lány, aki nem hozott báli ruhát, méghozzá báli ruhában! Öööööööööööööö… Enyhén szóval nem valami szép. De legalább Zerios csontváz haverja, aki közben egy másik csontvázzal táncolt, nem olyan agresszív, mint társai. Egyszer csak hallom, hogy Kokoro azt kérdezi, hogy azaz Unity-e. Először nem értettem, majd rájöttem, hogy látja a címert.
- Igen, az az Unity. ^^ Még új tag vagyok ott. Talán az egyik céhtársamat ismered?^^

by **Kayaba Akihiko** Pént. Május 29 2015, 21:24

Yuuki: Zerios folytatja mondanivalóját.
- Igazából csak a képességeim gyűrűkbe zárva. - leveszi a lapockádról a kezét, majd megcsillogtatja a kezén a négy gyűrűt.
- Az egyikkel a teret manipulálom, a másikkal az időt, a harmadikkal az életet és a negyedikkel... nos az titok marad, kisasszony. Mindenkinek lehetnek titkai. - mosolyodik el.

Közös: Kanami megérkezik és a csontváz ezúttal mosollyal fogadja (már amennyire egy koponya mosolyogni tud... jobban mondva inkább csak egy kisebb szájnyitás, amiről nem ró le semmi). Ismét megérinti a homlokát, bár ezúttal nem történik semmi. Kezét nyújtja, majd megszólal:
- Tánc?

Joey miután megissza az italát hirtelen sokkal jobban kezdi érezni magát. Nagyon táncra szeretne perdülni, sőt, egész életében táncolni szeretne. Mintha újjáéledt volna. Sőt, annyira ízlik neki és annyira motiválja az ital, hogy legszívesebben egyedül szembe szállna egy kobold sereggel... vagy csak inna még egy keveset. Meg táncolna tovább Kokoroval.
- Kiváló választás. Mindegyik italnak más hatása van, de könnyen leszedhető minden hatás, csak meg kell kérni rá Zeriost... bár nem tudom miért tenné ezt akárki. Már most látom rajtad, hogy nagyon ízlik. Hozzak még?
Azt nem tapasztalja azonban, hogy szemgolyói teljesen eltűnnek, csak fekete üresség marad helyettük. Azt csupán a többiek látják.

A Zeriosos kérdésre Zerios szólal meg kissé hangosabban.
- Voltál már egy bálomon? Csak, mert nevezetes báljaim vannak, onnan lehet ismerős.
Bár sajnos Joeyt nem érdekli már többé, hogy honnan ismerős Zerios csak szeretne még egy kis lilát inni...

A zene egyre hangosabb és hangosabb lesz, az üres tér lassan kezd átalakulni egy gigantikus bálteremmé. A tánclépéseiteket pedig egyre kevésbé irányítjátok ti és egyre inkább magatoktól mozogtok, a játék rendszere által segítve.

by **Kokoro** Szomb. Május 30 2015, 21:40

-A... a könyvtárost...
Vagyis, talán Könyvtáros. Nem tudom a nevét. Mindig elfelejtem. Meg kell kérdeznem legközelebb. Meg kell jegyezzem. Hisz sokat segít. Mindig ad könyveket. Azokból pedig aztán tanulhatok otthon. A kis kerek szobácskámban.
Egyszer Atorut is el kell vinnem a szobámba. Ő is megmutatta az övét. Csak nekem nincs zongorám.
Addig megállunk, amíg Joey iszik. Én is végül előre nyúlok. Elveszem a kék italt. Viszont még nem iszok. Joey jókedvűen teszi. Jackal viszont nyüszíteni kezd. Normmal együtt félve elbújnak a szoknyám alatt. Kíváncsian nézek az eltűnő farka után. Mi lehet a baj?
És ekkor meghallom a férfit. Zerios a neve. Kerek szemekkel nézek az álla felé. Még sosem hallottam a többi báljáról. Meg is rázom a fejem. Nem hallottam még róla. Ajaj. Remélem, nem lesz miatta dühös. Visszanézek Joey-ra. Egyik kezemben marad a kék pohár. A másikkal a szám elé kapom a kezem, hogy ne sikítsak fel.
Eltűntek a szemei!
Vajon ezért nyüszített Jack és bújt el?
Nem tudom... meg merjem inni az italom? A kezemben van még, de mégis táncra perdülök. Nem tudok megállni. Még akkor se, ha félek. Az arcom elsápad. Reszketek. De a lábaimat már nem tudom irányítani. Lépdelnek ide-oda. Már nem is olyan suták, mint eddig. Már sokkal magabiztosabbak, mint én magam. Már a mező is eltűnt. Mikor léptünk be egy kapun vajon? Nem emlékszem rá.
Csak táncolunk.
Zsibbad a fejem a zenétől.
-Joey-sama, kérem... itt valami baj van...
Suttogom felé, a mellkasának, az állának.
-Bocsánat. Talán egy pillanatra odanéztem... bocsánat!
Talán ezért tűnt el a szeme. Talán egy pillanatra belenéztem. Nem kellett volna. Haza akarok futni. Atoru szemei jól vannak? Hisz én... azokba is belenéztem már.
Akkor hát ezért a parancs, a törvény, hogy nem szabad mások szemébe nézni...?

by **Kurokawa Yuuki** Hétf. Jún. 01 2015, 12:49

- Természetesen mindenkinek lehetnek titkai, de megosztani még jobb őket másokkal. – Mosolygok vissza rá majd kérlelő kiskutya tekintettel nézek a férfira. – Nem mondaná el nekem? Kérem szépen? Ígérem senkinek nem árulnám el, és az igazság bajnokaként pedig az én ígéretem egyenlő egy sírig tartó szerződéssel. –Győzködöm egy picit. Hallom ahogy a pincér fiú valamiféle különleges italokról beszél és Zerios mester is válaszol a szőke fiú kérdésére amit én nem értettem hisz mikor rákérdeztem, hogy ő a legendás mágus akkor válaszolt de akkor lehet nem halotta. Viszont ahogy egy bál terem kezdett kialakulni körülöttünk az valami csodálatos volt és ámulva forgattam körbe a fejem oda se figyelve már a lépésekre, még annyira se mint eddig de úgy éreztem nem is kell. Azt hiszem kezdtem belejönni mert egyre ügyesebbnek éreztem magam mint ha már régóta táncolnék és nem ez az első alkalom.
- Ez a te műved Zerios mester? – Kérdem tőle még mindig a látvány csodájától megrészegülve. – Mert ez valami elképesztő! Nagyon nehéz ezt megcsinálni? – Jött az újabb kérdés pedig eredetileg a kapuőrökről akartam kérdezni, hogy miféle más hatásokat idéz elő. A majom populáció megritkítása egy komoly probléma amit nem szabadna figyelmen kívül hagyni és ráadásul ha a többi is hasonló problémákat okoz akkor nem ronthatunk neki a szinteken lévő eliteknek csak úgy. De a bál hangulata, a mámorító zene és hozzá társuló koreográfia sikeresen feledtetni tudta velem ezeket és jelenleg semmi mással nem tudtam törődni csupán azzal, hogy mennyire jól érzem magam és mivel idő közben még az a lány is előkerült aki nemrég eltűnt így tényleg foglalkozhattam azzal, hogy jól érezzem magam.

/Yuukinak itt még nem tűnik fel Joey szeme ^^/

by Ajánlott tartalom

[Küldetés] Élőholtak Bálja

[Küldetés] Élőholtak Bálja

Re: [Küldetés] Élőholtak Bálja

Re: [Küldetés] Élőholtak Bálja

Re: [Küldetés] Élőholtak Bálja

Re: [Küldetés] Élőholtak Bálja

Re: [Küldetés] Élőholtak Bálja

Re: [Küldetés] Élőholtak Bálja

Re: [Küldetés] Élőholtak Bálja

Re: [Küldetés] Élőholtak Bálja

Re: [Küldetés] Élőholtak Bálja

Re: [Küldetés] Élőholtak Bálja

Re: [Küldetés] Élőholtak Bálja

Re: [Küldetés] Élőholtak Bálja

Re: [Küldetés] Élőholtak Bálja

Re: [Küldetés] Élőholtak Bálja

Re: [Küldetés] Élőholtak Bálja

Re: [Küldetés] Élőholtak Bálja

Re: [Küldetés] Élőholtak Bálja

Re: [Küldetés] Élőholtak Bálja

Re: [Küldetés] Élőholtak Bálja

Re: [Küldetés] Élőholtak Bálja

Re: [Küldetés] Élőholtak Bálja

Re: [Küldetés] Élőholtak Bálja

Re: [Küldetés] Élőholtak Bálja

Re: [Küldetés] Élőholtak Bálja

Re: [Küldetés] Élőholtak Bálja