Re: [Küldetés] Az elf királynő

by **Kurokawa Yuuki** Vas. Május 24 2015, 13:14

- Ha nem a sárkányokra specializálódtál akkor miért hívod magad sárkányölőnek? – Ez kb. olyan mint ha én úgy hívnám magam szörnyvadásznak, hogy közben még soha egyetlen szörnyet sem győztem le. Bár lehet mivel alapjáraton kevés sárkány él már kettő megölése után is felvehető ez a titulus, vagy nem tudom, hogy van ez. A beszélgetés aztán ennyiben is maradt, részben a támadó elfeknek köszönhetően. Nem voltak túl nagy ellenfelek így pillanatok alatt legyőztük őket és máris folytathattuk az utunkat.
- Valamivel azért többre számítottam. – Jegyeztem meg csendben. – Lehetséges, hogy ők csak valamiféle felderítő csapat lett volna? – Bár ez esetben nem támadtak volna ránk. De viszont akkor is túl gyengék voltak. De gazából mindegy is, gyorsan pontot teszünk az egész végére és még azelőtt legyűrjük az elfeket, hogy még ennél is komolyabb kárt tennének. Szerencsére a barlanghoz már zökkenő mentesen eljutunk, lehetséges, hogy megijedtek volna az elfek? Viszont az egyik lány kint akar maradni hátvédnek, nem lett volna ezzel semmi gond ha nem az vérpecsét villog a feje felett. Nem bíztam abban, hogy nem fog minket cserben hagyni, de lehet, hogy szövetkezik az ellenséggel és elárul minket.
- Ez esetben én is kint maradok. Nem bízom a hozzád hasonlókban. – Vetettem oda egy szúrós pillantást. Pedig nagyon is be szerettem volna menni de a többiek védelme fontosabb. Különben is ott van Ai-senpai, ő majd elintézi az elfeket. Amint ez eldőlt és a többiek elindultak szépen török ülésben leültem a barlang elé a kardjaimat az ölembe téve és vártam. Semmi kedvem nem volt beszélgetésbe elegyedni a gyilkossal így hát egyszerűen fürkésztem a tájat.

by **Ryuninji Ren** Vas. Május 24 2015, 16:36

Elég durcán nyomja a petecském, még engem is meglep egy kicsikét. Ha azok az elfek playerek lennének, már a második eleste után hazáig szaladnának a félelemtől az tuti. De nem, ezek nem ijednek és ennek hála, illetve a madárkámnak hála el is fogynak, majd aki jól végezte dolgát felreppen és visszajön hozzám.
- Ilyenkor mit érzel? :O - teszek fel egy igen egyszerű kérdést.
~ Milyenkor?
- Hát olyankor... amikor izé... széttépted azokat?
~ Semmit.
- Aha.... - azt hiszem itt le is zárom a témát. Fogalmam sincs, hogy örüljek-e annak, amit hallottam Suspect

Szóval vagy azért nem érez semmit, mert nem igazi, csak egy adathalmaz, vagy csak ennyire hidegen hagyja őt mások széttépése.... túl bonyolult és fárasztó ahhoz, hogy belemenjek az elemzésbe. Inkább nézzünk körül \o/ De hova is menjünk először? Nem sűrűn jártam errefelé, hiszen az elején csak úgy léptem a szinteket, mint állat, nem kellett annyit szenvedni, mint most.Van itt valami palotaféle, ahol elbújhatott az az elf királynő? Ha már királynő, akkor gondolom nem képes elviselni holmi putrit, szeretheti a pompát, fényűzést.
- Repüljünk fel egy picit! - szavaim után máris megragad, pár szárnycsapás és máris szemem elé tárul a város nagy része.... felülnézetből \o/ KEressünk valami furcsaságot :roll:Ennél jobb módja nincs a felderítésnek véleményem szerint. Talán egyet tudok, az, ha valaki más csinálja meg helyettem, de már rég nem engedhetek meg magamnak ilyen luxust, miután kiderült, hogy körülöttem majdnem mindenki egy igazi loser . Gyanítom egyesek még belehalni is képesek lennének egy ilyen egyszerű műveletbe.
- Na lássuk a medvét.. látsz valami szokatlant? – kérdezem, de közben én is a várost fürkészem szemeimmel Suspect

Vajon hol lehet a főnyanya?

by **Hayashi Yuichi** Hétf. Május 25 2015, 22:07

Amikor megláttam az első utamba kerülő sötét elfet, akkor jött az az bizonyos inger, hogy ki tudtam kapcsolni a könyörületet magamból. Úgy szabdaltam a "szörnyetegek" testrészeit, akár körfűrész a deszka rostjait. Fejek alkarok és lábak potyogtak, minden egyes csonkításos támadás után. Ezek olyanok mint a pestis, de miért álltak vele össze az erdei elfek? Hiszen a sötét elfek rabszolga tartók. Mindegy is volt és még csak hullák sem maradtak utánuk. Legalább nem kell őket elégetni és szagolni a bűzüket, mint abban a korábbi játékban.
Megborzongtam, miközben haladtunk, szótlan maradtam, még, de csak egy ideig. Majd ismét Ozi felé fordultam, útban a barlang felé.
- Neked mi a véleményed a sötét elfekről? Mennyire ismered őket? - kérdeztem, majd még megtoldottam - mert van egy alapos gyanúm, hogy nem különböznek a fantasykban megismert sötét elfektől - mondtam. Ami nagyon, de nagyon nem jót jelent. A barlanghoz érve, három felé szakadt a társaság, ami olyan szempontból nem is baj, hogy mindenki teszi azt amihez ért. Yuuki pedig egyre szimpatikusabb, hogy vállalta a vörös játékos szemmel tartását Rolling Eyes

Barlangon belül odaléptem én is Ai mellé és az öregember elé. Megvártam válaszát a feltett kérdésre, majd még kérdeztem párat. - Irányított támadást intéztek-e a szinten, illetve téged is megtámadtak-e? - tegeztem le hirtelenjében az öreget. Talán nem kellett volna, de az idő szorít és lehet máris elkezdték gyűjteni a rabszolágat a szintről lévő njkból és játékosokból. Azt meg nem engedhetjük meg, hogy csak így elfoglaljanak egy egész területet. Közben rábólintva Ai szavaira, figyelmem Daneera szegeztem. Egészen csendes. Majd később, rákérdezek mi lehet vele.

by **Cardinal** Kedd Május 26 2015, 00:05

Miu, Yuuki:
Kellemes tájfürkészést kívánok. Nem tudhatjátok, de a barlang környéke védett övezet, úgyhogy ide mob nem fogja betenni a lábát. Viszont a fű igazán selymes, nem szeretnétek levenni a lábbelit kicsit? Esetleg találgathattok, hogy mi repked a távolban a város felett, egészen furcsa formája van annak a madárnak, vagy minek.

Ai, Danee, Yuichi:
A bácsi felijed és hunyorogva pillant rátok a tűz fényében. A botjára támaszkodva talpra áll, kicsit rozsdásnak tűnnek azok az ízületek? Mégse Gandalf kései leszármazottjával van dolgotok?
- Ohh, fiatal kalandorok. Óvatosan az önbizalommal, óvatosan - csoszog oda hozzátok Aira pillantva, majd felemeli a botját,és Yuichi fejére sóz vele - Hol a tisztelet, hol? Szemtelen kölyök... - morog rekedtes, fáradt hangján, majd látványosan végigmér mindegyikőtöket, különösen a fiúkat. Megrázza a fejét.
- Erős, szervezett seregük van, de ha az agynak vége, nincs mi tovább irányítsa a testet. Találjátok meg a királynőt. Másképp nincs esélyetek, nincs! - rázza meg a botját felétek, majd hátat fordít és visszacsoszog a meleget adó tűzhöz.
- Ő nem olyan elf, mint a többi... - motyogja a szakálla alatt, aztán innentől kezdve bármit is próbáltok vele kommunikálni, ezt az utolsó mondatot fogja hajtogatni, mint a megakadt lemez. Vagy NPC.

Ren:
Lássuk csak. Attól függően, hogy milyen magasra reppensz, láthatsz néhány elf őrjáratot még azon kívül is, amit félig lenyomtál. Ugyanaz jellemző rájuk, egy tucat lény ugyanabban az alakzatban, középen egy hattagú íjász mag, őket pedig közelharcosok veszik körbe. Olyan elfeket is látsz, amilyeneket eddig nem, szóval nem biztos, hogy mind olyan gyenge, mint az első.
Viszont nem ez az igazi történés, ami téged illet. Egyszer csak felfigyelhetsz egy denevérre. Egyetlen szeme van csupán, kész küklopsz-hatás, ráadásul kifejezetten pofátlanul repked körülötted, és rendkívül ügyesen tudja elkerülni a veszélyt. Már ha esetleg le akarjátok csapni. Vagy így, vagy úgy, de rávesz titeket, hogy arra reppenjetek, amerre ő akarja.

Ozirisz 500 szó, Danee 300 szó.
Vasárnap mesélek tovább.

by **Danee** Kedd Május 26 2015, 21:09

- Mert megtehetem - felelem Yuukinak - de egyébként is csak túlzás volt az egész cím felsorolás dolog ... nemmmmm tűnt fel? Csak szarkazmus volt... - whatever
A barlangos téma során valahogy elkerülhette a figyelmemet, hogy Miu leszakad és hátramarad, lehet azért nem tűnt fel, mert az, hogy Yuuki sincs köztünk akkor és ott, az pont nem érdekelt. A barlang lekötötte a figyelmem. Amúgy is azt hittem, valahol elől halad. A barlangban a tábortűz fényénél azonban hiába kerestem szemmel, nem láttam sehol.
- Miu hol van? Kint maradt? - kérdeztem a többiektől
- Azért mondta az a Yuuki, hogy ő kint marad, vagy valami ilyesmi volt, nem? - persze nem reméltem választ nagyon, úgy, hogy valószínűleg, mind, akik be is jöttek, inkább a feladatra, s így az öregre koncentráltak
Az öreg idegesítő volt.
- Ez pont olyan mint Yoda - mutattam felé - legalábbis pont úgy beszél és pont nem mond semmit se
- Akkor milyen, ha nem olyan mint a többi? - igyekeztem valamicske extra infót kinyerni az eddig hallott nettó sületlenségen túl, bár az se volt túl hosszúra szabva
Bár hiába, mert elakadt a lemez
- Hagyjuk, ezt az npc-t nem sikerült értelmesre megalkotni
Már amúgy is mehetnékem volt, elsőként fordultam ki a barlangból, s a járaton ha nem is futva, de meglehetősen sietősen verekedtem át magam
Mikor végre megcsapta a virágillat az orrom, s a napfény is fájón a szemembe vágott, fújtatva álltam félre a kijáratból, nehogy a többiek útjába álljak, ne adj kayaba', felborítsanak
- Oh, hát itt vagytok! - fordultam a két leányzó felé - reméltem, hogy tényleg csak idekint maradtatok!
- Odabent nem volt semmi csak egy unalmas npc, valami öreg fószer, ilyen varázslós fizimiskával, de nem mondott semmi újat, csak hogy a királynőjüket keressük az elfeknek, meg hogy az nem olyan mint a többi, szóval semmivel sem vagyunk kisegítve
Épp ezért nem is vesztegettem az időm, Látás, Nyomkövetés képességeket sorban kattintottam fel, ha szórják az adatokat
- Vissza kéne követni egy őrjáratot a "fészkükbe", hogy megtaláljuk az bázisuk, ha vannak tiszta nyomok, tudnám követni is őket!
Mondtam mindezt, s azért a próba kedvéért kicsit körbetekintettem, lábnyomok, elfek után, s a hangok közül is igyekeztem ráakadni az elfekére

by **Miu** Szer. Május 27 2015, 00:38

Várható volt, hogy nem fognak egyedük kint hagyni. Lehet, én se bíznék meg magamban, ha ilyesmiről lenne szó és a vörös billog láttán kéne ítélkeznem. Persze magyarázkodni szintúgy felesleges. Azzal semmit se lehet bizonyítani. Sőt talán jobb is így, hisz egyedül nem igazán tudnék mit csinálni, ha netán erre téved egy-két mob. Csak egyetértően és kissé meghunyászkodva bólintok. Végül is, így is sikerült kicsit kiszakadnom a tömegből és így Danee bárgyú képét sem kell néznem. Nem akarok haragudni rá, viszont most nem is akarok vele egy légtérben lenni. Üres tekintettel fürkésztem a tájat. De sehol semmi. Csak valami fura madár repked a távolban. Talán lehet pont az a madár, ami az előbb besegített nekünk az elfeknél.
-Yuuki a neved igaz?... Én Miu vagyok… - itt meg is akadt a beszélgetés részemről, nem igazán tudtam mit mondani, de csak kukán sem akarok ácsorogni, így csak kikényszerítem magamból a szót – Az a madár nem fura neked, ott a távolban?... Szerinted is fenn állhat az a eset, hogy az ugyanaz a tollas jószág, ami az előbbi elf csapatnál is megjelent… És szerinted magától van itt vagy tartozik valakihez… esetleg egy idomárhoz?
Próbáltam volna tovább küszködni a szavakkal, mikor valaki vissza kijött a barlangból, és persze ki más lett volna, h nem az, akihez most nem igazán van kedvem.
-Mindketten hangot adtunk annak, hogy kint maradunk… Jobban is figyelhetnél azokra akikkel egy csapat vagy, te Kerge… >.> - ennyivel le is tudtam a beszélgetést, majd röviden nyugtáztam azt is amit elmondott a benti dolgokról, meg az elfek lekövetéséről – Értem… De előbb várjuk meg, míg a többiek is kijönnek.

by **Kurokawa Yuuki** Szomb. Május 30 2015, 18:27

- Ezek szerint nem vagy sárkány ölő csak hazug. – Dörmögtem és ezzel sikerült is letörnie a felé irányuló lelkesedésem. – Nem szép dolog becsapni másokat. – Kezdtem a duzzogást bár a hangomon szerintem érezhető a csalódottság is. Igazándiból nem is az volt a bajom amit mondott, inkább a modora volt sértő számomra. Túlkomplikálnom nem kellet hisz végül én kint maradtam a gyilkossal és ő pillanatok alatt elvonta a figyelmem a hazugról. Elég mélyet sóhajtottam de végül rá mosolyogtam és feleltem a kérdésére.
- Igen, a nevem Yuuki és nagyon örvendek Miu. – Egyáltalán nem örvendtem de Silver-senpai szerint adnunk kell esélyt a hozzá hasonlóaknak a javulásra így kedves igyekeztem lenni. A gyűlölet csak gyűlöletet szül még a jó dolgok jó dolgokat. Ehhez kell tartanom magam.
- Nem tudom. A harccal voltam elfoglalva így nem figyeltem oda. De talán megnézhetnénk? – Javasoltam neki. Amúgy is unalmas lenne csak itt ücsörögni és beszélgetni még ki tudja az elfek mire készülnek. – Vagy akár szét is nézhetnénk a környéken hátha az elfeknek van más bázisa. Esetleg összefuthatunk pár eltévedt városlakóval akik esetleg az erdőbe menekültek. – Ez lenne a leghelyesebb így hát fel is álltam mikor valaki kijött a barlangból. Automatikusan oda kaptam a fejem és legnagyobb szerencsémre a hazug sárkányölő lépett elő.
- Igazából azt terveztük, hogy szétnézünk az erdőben hátha akadnak túlélők az elf támadás után. – Néztem rá Miura egyfajta megerősítést várva. a nyomkövetés nem épp az erősségem szóval velem nem sokra mennének de ha Miu a fiúval tart nekem is muszáj lesz elvégre én vállaltam a szemmel tartását.

by **Ryuninji Ren** Vas. Május 31 2015, 22:12

A csúnya elfecskék kiirtása után úgy döntök, hogy felemelkedek. mármint fel a fellegekbe, nem holmi spirituális baromságra gondolok Rolling Eyes

Egyszerűen kíváncsi vagyok, hogy mi folyik a városban, még annak ellenére is, hogy a térképem kijelzi azt a bizonyos helyet, ahová a quest szólítana el engem. Az úgyis megvár, de a kíváncsiságom meg nagyobb lenne, ezért azt elégítem ki először ˇ^ˇ

A selejtekből álló csapatot is látom, hogy merre mennek. Ahogy gondoltam, ők egyből a megadott koordináták felé haladnak. Nem is nagyon vártam tőlük mást, én ellenben a kíváncsiságom csillapítom, a quest meg megvár. Felesleges a kapkodás, attól csak hibákat követ el az ember, nem is keveset. Remek példákat tudok mondani egyes bosscsatákon történtekről Rolling Eyes

Felülről elég sokat látni ez igaz, de semmi nagy dolog. Pár elf őrjárat, de ez minden, semmi több. Bár vannak olyan elfek, amik izmosabbnak néznek ki, vagy éppen gyengébbnek Suspect

Ha nem muszáj, akkor nem hívom fel magamra a figyelmet…. egyelőre gihihihihi…
Már-már indulnék, intenék a főnixnek, hogy menjünk a térképen jelölt pont felé, amikor egy denevér kezd érdeklődni irántam. Társam intéz felé pár csapást, de mind kikerüli >.> Ejnye, még a végén nekem kell leszednem, ha ő nem képes rá Rolling Eyes

Jobban megnézve látom, hogy egy megnyomorított fajtával van dolgom. Na, ez már mindjárt más Suspect

Ilyen mobbal még nem találkoztam és tutira nem ok nélkül lébecol egy elfoglalt város környékén Suspect

Nem is nyomorék, mert nem fél szeme van, hanem egy :O
- Kapd el \o/ ! – adom utasításba petemnek, aki vet rá egy pillantást, felméri, azután lzsta, lomha mozdulatokkal felé kap. Persze, hogy így nem sikerül >.> Az első pár sikertelen akció után már ő is kezdi komolyabban venni, és üldözőbe veszi a picike lényt.

by **Ozirisz** Vas. Május 31 2015, 23:57

A harcot a profikra bíztam, én csak figyeltem az eseményeket. Ki hogy harcol, kinek mennyire megy a fegyver forgatása, és hasonlók. Aztán Yui kérdésére felkaptam a fejem.
- A sötételfek? - kezdtem bele – Ahány fantasy, ahány játék, mindenhol kicsit mások, de alapjában véve a lényeg ugyanaz. Valamikor az erdei elfekkel egy nép voltak, de egyre inkább eltávolodtak egymástól. Míg az erdei elfek a természetben éltek, tisztelték az életet, az élőlényeket, addig a sötét elfeket megrontotta az emberiséget is sújtó járványok: hatalomvágy, kapzsiság, és hasonlók. - majd egy levegővétel után folytattam tovább a mesedélutánt – A sötét elfek nem tisztelik sem a természetet, sem az életet. Csak a saját érdekeik a fontosak, ami a pusztítás és a háború. Nem véletlenül kapták a „sötét” jelzőt...
-Viszont ami most így megfordult a fejemben... szerinted akadnak valahol Aincradban békés, erdei elfekből álló kolóniák? Esetleg komplett városok? Meglenne a hangulata, az tény... - kérdeztem meg a céhtársamat. Kicsit hihetetlen számomra is, hogy most valahogy egész jól elbeszélgetünk. Határozottan szokatlan, de úgy különösképp nem zavar. Talán kicsit jobban sikerül megismernem a srácot, ami meg nem lenne egy rossz dolog, főleg, hogy céhtársak vagyunk.
Aztán közben odaértünk a barlanghoz, és hát, mit ne mondjak... nem túl bizalomgerjesztő. Igaz, sötétnek nem annyira sötét, hála a fáklyáknak, de valahogy egy kis bezártságérzés fogott el az első pár lépés után. Vetettem egy utolsó pillantást a kinti területre, majd jöjjön aminek jönnie kell. Persze már amíg a hirtelen jött nyomasztó érzéssel foglalkoztam, addig a többiek akik bemerészkedtek ide, már el is húztak. Utánuk indultam, hisz nem tudni, mi vár a barlang mélyén. Már csak arra értem oda, hogy Yuichi kapott egyet a kobakjára, meg valamit hadovál a seregről, az agyról. Valamiféle királynőt kell megtalálnunk, és ő nem olyan, mint a többi...
És persze ennél az utolsó mondatnál ahogy lenni szokott, lefagyott a windows. Lelki szemeim előtt látom az öreg mágus feje felett a forgó homokórát.
Pár másodpercet még elidőztem, és ha tudtam, körbenéztem az öreg „lakhelyén”. Próbáltam keresni bármit, ami hasznos lehet, bármit, ami információt adhat, akármit, ami a segítségünkre lehet. Majd megindultam kifelé, a friss levegőre. Végre kinn... Csak tudnám, miért is jött rám az a szörnyű rossz érzés a barlangban. Egész biztos, hogy nincs köze Salazarhoz és a húsgólemhez... Csupán idő kérdése, hogy mikor is botlok bele abba a némberbe ismét. Valószínűleg most is valahol, Aincrad egyik eldugott sarkában űzi a bizarr játékait... Grr....
Nem is akarok ezen tovább kattogni. Majd ráérek, ha újra ott kötök ki... Jelen helyzetben inkább valami másra kellene gondolnom. Valami, ami eltereli a gondolataim. Valami... Apropó, hisz épp egy küldetésen vagyunk, mi sem kiválóbb! Ejj, asszem nekem is újra kellene telepítenem a rendszerem. Odasétáltam Yuichihoz.
- Szerinted mit értett az öreg azon, hogy „ő nem olyan, mint a többi”? Nem sima mob? Miniboss? Vagy esetleg valami más? - kérdeztem meg, hogy ő mit gondol. Avagy két kobak több, mint egy. - És egyáltalán merrefele kellene keresnünk a királynőt? - aztán kíváncsian vártam a válaszát, az elgondolásait. Lehet, hogy időnként túl elvont vagyok, és pont emiatt nem veszek észre olyan dolgokat, ami olyan egyértelmű, hogy még a vak is látja...

by **Hayashi Yuichi** Szer. Jún. 03 2015, 20:15

Ozirisz szavai megerősítettek benne, ugyan azon sötét elfekről beszélünk, ez viszont eléggé borzalmassá emeli a helyzetet. Valószínűleg az itt élő npc-k már mind rabszolgák, vagy feláldozták őket, hogy újra visszatérjenek, hogy ismét feláldozzák őket.
- Városokban nem gondolkodnék azért, de kolóniákban lehetnek. Aincradi városokban főleg emberek lakta területek vannak, de attól még baráti elfek is lehetnek, csak.. - hallgattam el egy pillanatra - ..a sötét elfek, őket viszont irtsuk ki mindegy szálig, még ha újra is teremtődnek, térjenek vissza bóklászni az erdőbe és programjukat teljesítve őrködjenek, amíg valaki le nem vágja őket újra - igazán zavart a beszéd mód, amit megütöttem, de az egyetlen dolog, amit gyűlölök azok a sötét elfek, valamint nekik minden létformájuk. Az út hátralévő részében hosszasan beszéltem egy fantasy históriáról, ami eljutott hozzám is talán jól jöhet ez a küldetés alatt némi háttér információ a sötét elfekről és az erdei elfekről.
A barlangba betérve, nem gondoltam volna, hogy jobb lett volna nekem is kint maradnom, de ez a kobakra ütés váratlanul ért. Elszégyelltem magam, hogy tiszteletlen voltam az öreg úrral és szarvamat törve hallgattam minden szavát. Igazából a többiek meg kérdezték, amire kíváncsi lehetettem, de kifelé menet Ozirisz kérdései már egészen mások voltak. "Nem olyan, mint a többi". Mi különböztetheti meg bármely más elftől? Nagyobb, erősebb, kitartóbb?
Vagy zöld.. - lehet - nem az nem lehet.. latoltam - lehet hogy egy játékos irányítja őket - mondtam egészen halkan. - A különbséget megadná, hisz az indikátorunk eltér, a szörnyekétől - mutattam fel a sajátomra. Majd kiérve a megláttam a piros indikátoros lányt és sóhajtva gondoltam tovább. Nem minden esetben vagyunk különbek a szörnyetegeknél, hisz az elfek között is vannak szépek, ahogy az emberi szörnyetegek között is, de attól még azok.
- A dicsőség és a hatalom mindig pompával jár, kastélyokat érné meg átkutatnunk, magasabb épületeket - mondtam, de kezdetnek talán elég lesz az erdő átkutatás is itt a városon kívül. Hátha fogunk egy portyázó elf csapatot és nem öljük meg mindet. Kellene tőlük egy kis információ.
- Az erdőt átkutatása megfelelő kezdetnek - azzal észlelésem bekapcsoltam és akrobatikám, ha jönne újfent egy íjjász csapat.

by **Cardinal** Csüt. Jún. 04 2015, 23:44

Kompánia:
Erdőt nem meséltem a környezetbe, de mivel azt mondjátok, ott vagytok, hát rakjunk a barlang környékére fákat. Tehát újra együtt, az erdő közepén. Vagyis szélén, hiszen a város nincs messze. Ozirisz ugyan üres kézzel jött ki a barlangból, Danee ötlete viszont jó, csak perpillanat hatástalan, mert erre a környékre elf nem tette be a lábát. De mivel jó az ötlet, nem lőlek le titeket: ha elindultok az erdőbe nyomok után kutatni, Danee rátalálhat néhány halvány lábnyomra. Rendezettek, mondhatni már szinte teljesen szabályosan követik egymást. Hogy merre? Hát, azt ki kell derítenetek. Még jó, hogy nem látjátok a lomboktól a fölöttetek bohóckodó főnixet és gazdáját.

Ren:
Adott tehát a szemtelen denevér, aki még mintha röhögne is azon, ahogy a főnixet szívatja. Mozgékony, de lassú, úgyhogy elmenekülni amúgy sem tudna, így marad az idegesítés. Hogy észreveszitek-e a helyváltoztatást, azt rátok bízom, mindenesetre ha kitartóan üldözitek, akkor a távolban megláthattok egy folyó által vájt keskenynek számító kanyont, de ahhoz épp elég széles, hogy az aljába kerüljön egy nehezen megközelíthető elf falu. Levegőből mondjuk pont könnyű megközelíteni a roskatag viskókból és egyszerű, fehér sátrakból álló települést.

RenAi: 500 szó
Határidő legyen június 14.

by **Danee** Vas. Jún. 07 2015, 18:56

Hitetlenkedve néztem, ahogy egy csomó fa lepotyog az égből és belefúródik a talajba, pont úgy mint az űrgolyhókban, miután az óriásporszívót átkapcsolták vákuumos üzemmódból fújásra.

Egy egész erdő lett hirtelen körülöttünk
- Ez most miért kellett? - sóhajtottam fáradtan
- Most még nehezebb lesz ráakadni bármire is - motyogtam
- Mindegy... - legyintettem
- Ja, hogy egy csapatban vagyunk... nem tűnt fel...
- Én csak egy rakás ismerőst, meg ismeretlent, de mindenképp random embereket látok magam körül. Még csak partyban sem vagyunk... akkor ez már egy csapatnak számít?
- Amúgy Yuuki, azt hiszel, amit akarsz, teszek rá. Én attól még sárkányölő vagyok a saját meglátásom szerint. Mivel öltem sárkányt, és ez nekem bőven elég hozzá
- És mivel ilyen fantasztikus itt a hangulat, ezért nem is zavarok tovább. Adieu! - intettem és szépen komótosan, ahogy azt szoktam, zsebre vágott kezekkel bevetettem magam az erdő sűrűjébe, hogy felleljem az imént felfedezett nyomokat és elinduljak utánuk

Az elf királynőt kellett megtalálni, az elfekről pedig tudni lehet, hogy utálják a földmélyi helyeket és a sötételf kollégáikkal általában minden játékban elég rossz a viszonyuk, a törpékkel is mindig összerúgják a port egy rövidebb békés és együttműködő korszak után. Tehát a barlangok kilőve. Viszont imádják a fáikat! És akkor már helyben is vagyunk. Itt rengeteg a fa. Mondjuk az előbb még semmi nem volt itt, és a küldetés már az erdő előtt megvolt...

Tehát akkor nem ez az erdő...
Igyekszem ráakadni egy nyomok mentén egy elf őrjáratra, és tisztes távolból követni őket, úgy, hogy ne fedezzenek fel közben, mert akkor problémáim lesznek.
De az se baj, ha a nyomok kivezetnek a frissen született erdőből, mert akkor máris több esélye van annak, hogy jó irányba haladok.
Sőt!

Felmászok egy fára. Onnan nézek szerte szét, ~~s hallgatom a fák lehulló levelének lágy neszét~~. Hátha van valami másik elkülönülő erdőség a közelben, esetleg valami település, amit eddig és esetleg most sem jelez a térképem.

Elég nagy madarak repkednek az égen mostanság. Nem lángtollú főnixekre számítana az ember egy elfes küldetésben, hanem minimum pegazusokra, de azt nem látok egy szálat se. Viszont azon a lángoló tyúkon is ül valaki, ha a szemem nem csal
- Héj! - kiáltanék fel, de aztán mégsem teszem, mert eszembe jut, hogy azzal könnyen elárulhatom magam és halott vagy fogoly még egyelőre nem szívesen lennék. Bár a fogságnak meg van az rendkívül praktikus előnye, hogy nem kell ráakadni a nőstény démonra, mert odavisznek hozzá

Ebbéli megfontolásból, inkább előhúztam a kardom és némi tisztogatás után addig-addig bohóckodom vele, míg végül nap felől érkező sugarak pont a KFC-s madárka meg lovasa felé nem villannak.
Addig hülyéskedem ezzel, míg észre nem vesznek és ki nem derül, hogy elérem-e hogy leszálljanak egy kis bájcsevejre. Ha nem, hát folytatom a nyomkeresést

by **RenAi** Szomb. Jún. 13 2015, 15:42

Az elfek hirtelen, rajtaütés szerűen támadtak ránk. Kellemetlen de szereztünk némi sérülést már így a küldetés elején, viszont a játék ezzel jelezhette hogy figyeljünk mert nem vagyunk biztonságban. Majd jött egy madárember és mindennel végzett. .___. Meglepődtem, de örültem titkos megmentőnknek. Majd ráleltünk egy barlangra. Nem lepett meg túlzottan, vicces volt végigsétálni a fáklyákkal bevilágított folyosón, főleg hogy nem egyedül mentem, mert Yui bátyus és és Danee is követett. A többi lány viszont kint maradt, hogy őrködjenek. Odabent kuncogtam amikor Yui báttyust leszidta az NPC bácsi, sőt talán a hasam remegésén felül hiába fordítottam el a fejem még némi kuncogás is kihallatszott.
- Danee ő nem Joda, Joda zöld volt nem? – Kérdezem a fiúkat, bár tényleg nem volt valami szószátyár a bácsi az tény.
- Akkoor, keresnünk kell egy fura elf királynőt és elvileg ő lenne az agy? Mármint egy agy ami vezérli a testet, vagy a sereget vagy hogy is értelmezzem? o__o – Bonyolult dolgok ezek számomra. Meghallottam Ozi kérdését Yui bátyushoz hisz nem álltunk messze egymástól.
- Hát elf, nő és szerintem koronája is lesz. Tuti megtaláljuk. – Vigyorogtam a fiúkra. Majd Yui valamivel értelmesebb válasszal is előállt a fiúnak.
- Elf királynő megtalálunk, ne bujdoss, megtalálunk. Elf királynő csodaszép vagy, ne bujkálj, rád lelünk. Elf királynő ne lény félénk, a katonák nem védhetnek. Ne bujdoss, megtalálunk, megtalálunk, megtalálunk. – Kezdtem bele a ostoba és halk dalocskámba miközben elhagytuk a barlang azon részét. Bár a bácsi mondta hogy az önbizalom rossz dolog, de nem féltem hisz ismerem ezt a csapatot, bíztam bennük. Legalábbis ismerem a nagy részét, az új arcoknak meg mindig is örültem. Így nem aggódtam. Könnyed léptekkel haladtam a fiúk, vagy legalábbis Danee kíséretében biztos.
- Yui-báttyus ha elf királynő lennél hol lennél? – Kérdeztem tanakodva már odakint.
- Én biztos valami palotában, vagy valami nagyon szép hozzám „illő” helyen, ahol a katonák biztonságot adnak nekem. – Magyarázom, bár nem tudom hogy tényleg jó-e a megállapításom, arra meg nem is gondoltam hogy ezzel nem mondtam semmi újat vagy értelmeset. Majd Danee megmentett minket.
- Nyomkövetés! Nagyszerű vagy! – Lelkendeztem.
- Ez nagyon jó. Tudok valamit segíteni? – Kérdeztem, hátha de nem hiszem hogy egy harmadik kéz jól jönne az ötlete kibontakozásában, de úgy éreztem tennem kell valamit. Valahogy segíteni őket. Míg tanakodtam addig némi feszültség bontakozott ki, Danee és Yuuki és Danee és a másik lány között. Tényleg még a nevét sem tudom. Bemutatkozott egyáltalán? Nem emlékszem. Pár pillanatig csak figyelem a fehér hajút és azon rágódom hogy az elmúlt perceket felidézzem, de csak foltok, rövidke képek ugranak be. .__. Vajon ez normális? Biztos. Vagyis remélem. .__. Deee akkor:
- Ne haragudj nem emlékszem a nevedre, Ai vagyok. – Lépek oda hozzá hátha bemutatkozik mégegyszer. Miután ez megtörtént a feszültség a tetőfokára hágot, és Danee le is akart lépni. Moo ><
- Állj állj állj! – Kiáltom el magam hogy mindenki rám figyeljen.
- A party meghívás nagyon jó ötlet, hisz ha külön válunk is tudjuk követni egymást. – Azzal mindenkit invitáltam is akit tudtam és/vagy engedte. Majd a folytatás.
- Danee te egy sárkányölő vagy, de nem a legnagyobb. – Vigyorodok el majd folytatom.
- Ugyanis ahhoz előbb velem kell versenybe szállnod. – Öltöttem ki a nyelvem pedig kamuztam. Eddig még sárkányt sem láttam Timiduson kívül nemhogy még öltem is volna. .__. De a hangulatot oldani akartam, és azt is szerettem volna hogy a fiú maradjon, vagy legalábbis egyszerre induljunk el és egy irányba.
- Amúgy kamuztam, én még sárkányt sem láttam nemhogy öltem is volna. Meg amúgy sem bántanám ha nem muszáj. ><” Bár hazudok… izé… megint, láttam egy Timidust de ő nem olyan sárkány szóval ő nem ér. – Magyarázkodok.
- Etooo mondtam hogy ne különcködj! Az nem menő >.> Az olyan hmm izéé>.> - Nyögtem oda a fiúnak ha mégis elindult volna nélkülünk.
- Fiúk lányok, ajánlom hogy tartsunk Daneeval hisz ha valaki nyomra bukhat az talán ő. – Mondom. Majd remélem követnek minket megindulok Danee után, remélve hogy a tömeg követi a tömeget.

Ha nem jöttek utánam akkor is Danee után mentem, de csak némileg lemaradva tőle, hisz nehezemre esett beérni a fiút. És igyekeztem meggyőzni a többieket előtte hogy ne váljunk szét.

Gomenn a késésért. ><

by **Kurokawa Yuuki** Vas. Jún. 14 2015, 17:22

- Felőlem annak hívod magad aminek akarod. – Vetem oda neki durcásan. Bunkó és még hazug is. Egy sárkány megölése nem tesz sárkányölővé csak akkor ha már minimum öt sárkányt megölt ezt mindenki tudja, de ha nem akkor is teljesen mindegy. Ai-senpai próbálta picit oldani a hangulatot bár nem éreztem, hogy túl nagy sikerrel tette volna. Bár talán nem lenne rossz ötlet ha nem válnánk szét különösen úgy, fogalmunk sincs mekkora lehet az elfek hadereje. Az is lehet, hogy csak egy kisebb partizán csoport vagy minek hívják őket. Bár azért Urbus nem olyan pici és egy csomó kisebb falu veszi körbe…
- Elnézhetnénk a város körüli falvakba is és ha még nem támadták meg őket az elfek figyelmeztetnünk kellene az ott élőket. Sőt kis szerencsével avagy szerencsétlenséggel belefuthatunk még pár elfbe és őket is kihallgathatjuk. – Vagy akár beszélhetnénk is velük, hogy vonuljanak vissza és hagyják békén az embereket. Bár ezt inkább csak gondolatban teszem hozzá, egyelőre legalábbis. Ha hihetek az ősök könyvének és tényleg bosszúból támadnak akkor lehet felesleges is a tárgyalás de talán belátják majd, hogy teljesen felesleges a vérontás. Viszont van valami ami hirtelen szöget ütött a fejembe.
- Senpai, hogy érted azt, hogy Timidus nem olyan sárkány? Ő is igazi sárkány sőt, egyike azon kevés sárkánynak akik Draconiából jöttek. – Bár most, hogy így belegondolok lehet a senpai azért nem tud erről mert neki Timidus nem monda el… vagy pont ellenkezőleg és Ai-senpai kifejezetten erre gondolt. De ha nem akkor elkotyogtam egy titkot... ajj-ajj Shukaku senpai mérges lesz rám…

by **Ryuninji Ren** Hétf. Jún. 15 2015, 14:16

Egy nyomi, egyszemű denevér megzavar, mikor a környéket fürkészem és persze, hogy ezt nem hagyhatom csak annyiban. Felkeltette az érdeklődésemet, mert nem mindennapi látvány. Még sose láttam ilyen csúfságot ezelőtt, ezért illik betenni a gyűjteményembe. jó summát kaphatok érte a piacon, vagy ha nem kell senkinek, megtartom, gihihihi. Utasítom petecském, hogy kapja el nekem és próbálkozik is pár lusta, lomha mozdulattal. Na persze, hogy kudarcot vall, ilyen tempóval még egy lajhárt se tudna elkapni. Természetesen a folytonos kudarcot ő sem képes elviselni, ezért kicsit erőszakosabban próbálkozik. Pár mozdulatnál majdnem le is esek. kénytelen vagyok már én is kapaszkodni >.>
Akárhogy is próbálkozik, nem tudja elkapni. igen, neki is nehezére esik így, hogy nem veheti el az életét az egyszeműnek…. attól félek, hogy a végén már nem tudja visszafogni magát és lekaszálja…. az nem lenne jó
- Csak nyugi, ne kapkodj - adok egy tanácsot, de mintha a falnak beszélnék. Mondjuk fordított helyzetben én is hasonlóképp viselkednék az tuti. Megpróbálok neki segíteni és elkapni, amikor hozzám ér közelebb, azonban rendre mellényúlok…. idegesít >_<
Ha ez nem lenne elég, még egy nyomi majom is a szemembe világít. Hát ez azért már mi? Ha nem lenne fontosabb dolgom, lezúznám, mint annak a rendje és módja, de most csak bemutatok neki szépen és újfent a dolgommal foglalkozom.
Addig-addig üldözzük a prédánkat, míg teljesen máshova keveredünk a városból, bár ez repülve nem olyan nehéz. Egy fura kanyonnál járok ahol még egy elf falu is van. Igaz elég lepukkant, de mégis csak egy elf falu, de kétlem, hogy itt tanyázna az a bizonyos elf királynő. Mindegy is, biztos ami biztos megnézem magamnak
- Menjünk oda! –a utasítom a petem, aki nem ellenkezik, mert már neki is elege van a denevérből…. nekem nincs, de van ami jobban érdekel most és szerintem még továbbra is körülöttünk fog legyeskedni… szóval… Rolling Eyes

Repülve megközelítjük az elf falut és le is szállunk, persze azért ha megtámadnának nem habozok képességet használni a védelmem érdekében Rolling Eyes

by **Miu** Vas. Jún. 21 2015, 00:23

Megpróbáltam kicsit beszélgetni Yuukival, hogy kevésbé tartson haramiának. Mert biztos, hogy nem fogadott a szívébe az indikátorom színe miatt. Meg gondolni vélem azt is, hogy nem jó kedvéből maradt kint velem, hisz bőven elég lettem volna én is őrszemnek, csak ugye nem vonz maga után túl sok bizalmat a fejem felett lévő billog… Csak hát a szerencsétlen kísérletem meg is szakadt, amint Danee visszatért a barlangból. Aztán valahogy ez a most kialakult szentháromság nincs valami fényes kedvében a másik társaságában. Danee szokott módon a távozás mellet döntött a kialakul kissé kellemetlen légkör miatt. Bár engem ez nem is igazán zavart most. Már dacból is tartom magam az eddig viselkedésemhez vele szemben, aztán a többiekkel szemben sincs kedvem változtatni. Ma a rosszabbik arcommal sikerül felkelnem és eddig az unalmam elűzése sem volt sikeres. A hirtelen előkerült erdővel sem foglalkoztam, sőt igazából annyira fel sem tűnt, hogy ez eddig nem volt benne a látó határban. Ami csak kizökkentett az unott létezésemből az volt, hogy valaki megszólított. Méghozzá a lovag lány, név szerint Ai.
-Nincs is mire emlékezned, ugyanis eddig csak sereghajtót játszottam, meg a levegőt próbáltam még játszani… - feleltem kissé unottan és enyhe grimasz ült ki az arcom, majd hirtelen elmosolyodtam és elővettem a barátságosabb arcom – A nevem egyébként Miu, örvendek Ai-chan.
Ennyivel ki is fújt a társalgás, mert utána már Danee vonta magára figyelmet a gyerekes beduzzogásával. Ezután nem sokkal jött is egy party felkérés, amit el is fogadtam, majd elolvastam azok nevét, akik még elfogadták a felkérést. Bár annyira nem törtem magam azon, hogy meg is jegyezzem őket. Ha meg netán szükség lesz a nevükre pl. a switch miatt, akkor meg itt lesz előttem a névsor, tehát abból sem lesz nagy gond, ha hirtelen kellenének majd a nevek. Aztán mivel már elfogadtam felkérés, így maradok a kompániával és arra fog vezetni az én utam is, amerre az övék. Egyébként se merek egyedül elmászkálni, mikor itt mindenféle ellenséges elfek mászkálnak. <.<

by **Cardinal** Hétf. Jún. 22 2015, 14:07

Kompánia
Ha jól látom, mindenki Danee után megy. Hogy felmásztok-e vele a fára, azt már rátok bízom, mindenesetre aki lent marad, az bizony felfigyelhet némi mozgolódásra. Mondjuk észlelés kell hozzá rendesen, szóval Yuuki feladata lesz figyelmeztetni a többieket, hogy valami közeledik abból az irányból, ahová a nyomok vezetnek. Ha nem teszi meg, a többi JL-es is észreveszi, csak ők már kicsit későn.
Ami Danee-t illeti, ő láthatja Urbust, meg egy-két falvat körülötte, de egyik sem abban az irányban van, amerre a lábnyomok vezetnek. Abban az irányban csak erdő van, ami egyszer csak véget ér, mintha elvágták volna.

Ren
Ha már nem próbálkoztok a denevér elfogásával, az nem is szemtelenkedik tovább. Na jó, de, a hajadat nagyon szereti kapirgálni Rolling Eyes

Elhúztok Danee felett, és a kanyon felé veszitek az irányt. Közelebb érve láthattok kezdetleges őrtornyokat is, már ha a fák lombjai között megbúvó elfeket annak számítjuk. Nem lőnek rátok, de célra tartanak, szóval egy rossz mozdulat és kaptok az arcotokba néhány száz nyilat. Azt hiszem kijelenthető, hogy várnak rátok, amint leszálltok, egyből több tucat vendéglátó vesz titeket körbe, olyan elfek, amilyeneket még nem láttatok. Nem barátságosak, de ők sem támadnak rátok. Következő lépés?

Yuichi és Ozirisz 500 szó.
Határidő: június 28.

by **Danee** Pént. Jún. 26 2015, 01:23

Elfogadtam Ai-chan party meghívását, mert miért is ne, és ő amúgy is mindig jó fej.
Én mentem előre, a nyomok után, no meg fejem után, úgyhogy csak azért is felmásztam arra a fára és csak azért is szét néztem és még bele is villantottam Ren szemébe, akiről nem is tudom hogy valójában Ren. De azért van egy sejtésem.
A pesszimistább oldalamnak pedig megint igaza volt, mert a főnix meg a lovasa még csak hallótávolságba se ereszkedtek...
Ennyit erről.
De legalább láttam, merre veszik az irányt.
Leérkezvén gyorsan megállapítottam, hogy az eddig követett nyomok is arra vezetnek tovább.
- Arra - mondtam röviden, s mutattam is az irányt - És üdv mindenkinek a partyban, köszönjük meg Ai-channak, hogy összehozta nekünk. Köszi RenAi!
Végignéztem újra a kis kompánián. Ugyebár RenAi. Miu-chan. A karmazsin Yuki.
Ne nézzél úgy rám, attól még nem fog érdekelni, hogy hazugnak tartasz.
Aztán Yuichi és Ozirisz. Nem is rossz. A fél party ráadásul JL.
- Fura, hogy Hinari nincs itt - jegyeztem meg morogva. Hogy ezt épp rossznak, vagy jónak kéne értékelnem azt már a fene se tudja eldönteni, a "mi kis múltunkkal"
- Szóval a nyomok abba az irányba vezetnek, és röpködött felettünk egy főnix lovas is. Bizonyára van jó pár, de én csak egyet ismerek, a sárkány minibossról. Ren, az idomár. Ha tényleg ő az, akkor valószínűleg nem akar közösködni velünk
- De a főnix is ugyanarra repült. Nincs új település a látóhatáron, szóval kicsit sétálnunk kell, hogy bármi újat felleljünk. Mármint a királynéjuk szálláshelyére gondolok itt. Szóval, javaslom, tartsuk nyitva a szemünket és fülünket: Látás, Hallgatózás, Észlelés képességek legyenek aktívak a saját érdekünkben, ha van a tarsolyban hullám kristály vagy füst kristály, akkor azt gránátként még tudjuk alkalmazni, ha túl sok az elf, de ne felejtsünk el a hullám előtt szólni, hogy mindenki időben ugorhasson, ja és dobáskor is. A füst kristályhoz meg tudni kéne, kinek van még Látása legalább egyesen, rajtam kívül. Bár az elfek nem tudom, mennyire rendelkeznek infra, vagy ultralátással itt Aincradban... vészhelyzetre a füst is jó lehet. Energia, meg gyógyitalok értelemszerűen, ha kell pajzs és hasonló jellegű cuccok is mehetnek fel, ha összeakaszkodunk a királynővel, vagy valami túl nagyra és erősre nőtt csatlósával.
- Akkor hát ennyi. Utánam. Aki szeretne. Ha lehet kérni, legyen alakzat, és mindenki figyelje valamelyik oldalunkat. Domo Arigatou - azzal én el is indultam a nyomok után, s amíg nem jelez senki veszélyt, addig csörtetek is előre, kivont karddal aprítva a dzsungelt. Akkor is ha nem is dzsungel valójában, hanem csak szimpla erdő. Mert a dzsungel-vágó kardos jelenet az kell. Must have!

by **Ryuninji Ren** Vas. Jún. 28 2015, 12:53

Túlságosan nagy figyelmet nem fordítok arra, aki épp a szemembe világít, helyette egy mozdulattal adom tudtára véleményem, azután pedig megyek is tovább. A denevértől nem szabadulok meg, nagyon ragaszkodik hozzám, kiváltképp a hajamhoz, de ez érthető, hiszen nagyon jól ápolt, selymes és csillogó Cool

Ettől függetlenül mindig elhajtom, bár ár kezdek gyanakodni rá. Egy sima mob nem szokott ennyire ragaszkodó lenni. mondjuk az is lehet, hogy a nyomi elfek vannak rájuk ilyen hatással Suspect

A hessegetésem azonban abbamarad, mikor közelebb érek a kis településhez, ugyanis észreveszek pár elfecskét, amint épp célba vesznek a fák lombjai közül. Na ez szép, micsoda üdvözlés, pedig még nem is csináltam semmit sem >.>
- Ne öld meg őket! – csitítom le petecském, mert nyilván ő is észrevette őket. Ennyire azért ne kapkodjuk el a dolgot. Ki tudja, hogy mennyien rejtőzködnek még Rolling Eyes

Ez engem túlzottan nem rémiszt meg, tudok védekezni ellenük egy darabig, utána meg simán kitalálok valamit, ahogy mindig is szoktam.
Jól látható helyen elszállunk, nem kapkodok és persze meg sem ijedek, még annak ellenére sem, hogy egy rakat hegyes fülű vesz körbe majdnem azonnal. Ilyen elfeket még nem öltem, de várok még a tesztelésükkel. Könnyen lehet erősebbek, mint a másik fajta, vagy épp gyengébbek. Az első esetben a rövidebbet húznám komoly harc esetén, a másodikkal meg nem érnék el szinte semmit. Akakor jöjjön egy kis diplomácia \o/
- Hohoooo!!! Nyugi van, nem harcolni jöttem – illetve az még elválik
- Csak beszélgetni szeretnék, tárgyalni, ha úgy jobban tetszik – nem teszek fenyegető mozdulatot és a petem is vigyázban áll, bár egy picikét morcos. Megértem…. egy csomó nyílvessző néz felénk…. gázos a helyzet.
- Viszont van rajtam kívül itt egy csapat, és ő előszeretettel erőszakoskodnak az elfekkel – valamivel csak el kell nyernem némi bizalmat Rolling Eyes

- Könnyen lehet, hogy errefelé tartanak – következtetek a korábbi szemtelen szembevillogásból.
- Szóóóóval…. ki it a rangidős? :O – kérdezem, de védelmem egy percig sem engedem le…. csettintésre ekészen állok, gihihihihi…

by **Ozirisz** Hétf. Jún. 29 2015, 01:14

Hát, a bugos NPC barlangjában semmi használható nem volt sajnos. Vagy csak keresés jártasság nélkül nem vettem észre valami nyilvánvalót? Vagy egyáltalán nem is volt semmi, amit észre kellett volna venni, leszámítva az „ő nem olyan mint a többi” dolgot. Yuichinak volt egy érdekes meglátása. Lehet, hogy egy játékos irányítja őket.... - ismételtem meg Yuichi szavait.
A kastély, hát persze. De miért is nem jutott eszembe nekem is? Ehh, már a fogaskerekek sem mindig kattognak. No meg persze Ai életmentő információi az elf királynőről... Igaz, még nem volt szerencsém elf királynőhöz, de hát... koronája is van? Legfeljebb egy valakiből nézem ki a koronát, de nem ereszkedik le a pórnép közé, hacsak nincs rá valami nagyon nagy indoka...
Node ennyire lehet nem kellene túlkomplikálnom a dolgot, valami egyszerűbb kell, hogy legyen.
– Egy játékos által irányított mob, vagy egy mobnak álcázott játékos, vagy hasonló benne van a pakliban. - mondtam Yuichinak - Ha ember irányítja a királynőt, akkor a viselkedése eltér a rendszer által irányított mobok viselkedésétől, amit észrevesznek a rendszer teremtményei. Nem lesz könnyű dolgunk, ha ez a helyzet. Más harcmodorra és más taktikára kell számítanunk, és bármire. Nem tudhatjuk, mire képes az, aki irányítja őket, és mi mindent tanított meg a seregének. - majd egy levegővétel után folytattam – De ugyanakkor ez jelentheti az előnyt is egyben. Az ember hibázik, még olykor olyan nyilvánvaló dolgon is, ami egy mezei mobnak csak napi rutin. Lassabb, ha hirtelen kell dönteni, amíg egy mob egy pillanat alatt meghozza a céljainak a legmegfelelőbb cselekvést, úgy, hogy előtte jó pár eshetőséget is figyelembe vett.
Lehet, hogy ehhez a feladathoz túl kevesek lennénk? Egyáltalán mivel állunk szemben? Melyik világhoz tartozik az elfek királynője? Aincradhoz, ahol a digitális körforgás az úr, vagy a halandó emberek világához? Vajon mi rejtőzhet még a felszín alatt?
Oly sok a kérdés, de a válasz oly kevés. És határozottan az az érzésem van, hogy csak a felszínt kapirgáltuk meg, és a bugos NPC is, ahelyett, hogy megadta volna a válaszokat, csak még több kérdést dobott fel, amik még mélyebbre nyúlnak...
Közben Danee talált egy pár nyomot, és utána tartott egy kis eligazítást. Kicsit meglepett, hogy elvállalta a parancsnok szerepét. Bár a kazamatánál is próbálta vezetni a csapatot, de arról nem tehet, hogy a fél bagázs úgy elmenekült, mintha valamelyik város főterén ingyensört osztottak volna... Az a kazamatázás sem mostanában volt, még a második aranykor idején...
Viszont a srácnak most is elég jó észrevételei vannak. A hasznos itemek felsorolása, és a „gránátok” körültekintő használata. Bár a céhben senkinek nem fordulna meg a fejében, hogy csak úgy a másik lába alá gurítson poénból egy hullám kristályt, vagy hasonló, pláne nem éles szituban... de jobb, hogy ezeket a dolgokat is valaki elmondta, mert hát mind tudjuk, hogy alacsony a kerítés.
Aztán Danee elindult előre, a talált nyomok után. Aztán a többiekkel együtt én is továbbindultam. Nem rohanva, de azért nem is „vesedonor-tempóban” (amikor egy ügyeskezű orvos simán kioperál az emberből egy vesét két lépés közt). Amennyire tudtam, igyekeztem mindent jól megfigyelni, észrevenni, legalábbis amit a jártasságok engednek. Avagy az ördög a részletekben rejlik, csak kérdéses, hogy az első szintű észlelés, látás, hallgatózás kombóval a mindenható admin mit enged észrevennem.

by **Kurokawa Yuuki** Hétf. Jún. 29 2015, 10:31

Nem igazán tudom mikor nevezték ki a hazugot csapatvezetőnek pedig úgy dirigál mint ha ő lenne a főnök. Pedig a JL tagoknak kellene az irányítást a kezükbe venniük bár nyilván arról van szó, hogy majd csak a kritikus helyzetben veszik át az irányítás addig pedig hagyják a fiú had élje ki magát. A céh elvégre nem csak az igazságért küzd hanem azért is, hogy az emberek boldogak legyenek. Talán pont ezért is akart Ai-senpai mindenkit meghívni egy partira de én most nem akartam ilyen mulatságon részt venni, talán majd akkor ha már elmúlt az elf veszély és győzelmi bulit tartunk. Viszont legalább a hazug is elég ügyesnek bizonyult már képes volt pár infóval ellátni minket. Persze azt már meg se hallották amit én javasoltam miszerint látogassunk el a többi faluba minden áron a királynőt hajkurásszák. De jó hír, hogy nagy valószínűséggel egy újabb legenda is a közelbe van. Sokat halottam már Ren-senpairól, jókat és rosszakat egyaránt. Nagyon erős és ügyes idomár, vezéregyéniség és igazi ikon de a viselkedése és a modora hagy némi kívánni valót maga után, már ha hihetek a szóbeszédeknek. Viszont a mi kompániánk megindult és valójában épp szólni akartam, hogy én az egyik közeli faluba megyek szétnézni és kérdezősködni mikor a kardforgató érzékeim jelezni kezdtek.
- Várjatok! – Szólok rá a csapatra fennhangon mielőtt még eltávolodnának. – Valami közelit felénk pontosan arról amerre a nyomok vezetnek. Nem tudom mi és mennyien vannak vagy, hogy barát-e vagy ellenség de valami egész biztosan felénk tart. Talán egy újabb őrjárat. – Elég valószínű mert ha ugyanazt a nyomot követik akkor azt jelenti fix útvonalon mozognak.

/Yuukinak le van tiltva a barát és csapatfelkérés így őt nem tudjátok majd partyba venni/

by **Hayashi Yuichi** Kedd Jún. 30 2015, 10:41

Ainak egyetértően bólintottam - ebben az esetben bizton, egy erődben, vagy egy inváziós sereg élén mozgatható sátorban lennék. Jól védve irányítanám a sereget. Esetleg a föld alól akár egy kaptárból a rajt, mint a méhecskék, vagy darazsak - mondtam huginak. De az hogy mennyire elviccelődte a dolgot az aggasztott, bár ahogy rajtam nevetett az kevésbé, csak.. - Amíg nem tudjuk mi lett Urbus lakosságával, addig óvatosan bánnék az információkkal. Lehet máris rabszolgák a sötét elfek gépezetében - ezt ha rá is kérdezett nem válaszoltam rá, hogy itt pontosan mire gondolok. Elég, ha jelenleg nekem van csak információm és némi Ozirisznak hogy mik is azok a sötét elfek és mi az amikor minden elf összefog. Nagyon is esélyes, az ahogy a fekete hajú kardforgató tovább gondolta a lehetőséget egy játékos irányításával kapcsolatban. A kard mindenre képes és nem ez lenne az első báb játék, mióta itt vagyunk. Egy játékos vagy több játékos pedig egy npc sereggel, könnyen letudja igázni a játékosokat, ha nem figyelnek. Szerencsére eddig minden állatidomár elég kisstílű volt ehhez, hogy erre gondoljon bár egyikük jelentős veszély lehet a frontra nézve, ha folytatja azt amit elkezdett. Márpedig én nem fogok meghalni egy olyan helyen, ahol még a levegőnek is cukor íze van, és a szemem előtt minden... ilyen.
- A kinézet kristály nem tart oly sokáig, és ha a játékos meg is ölte a királynőt, az idővel újjáéled. Addigra a serege és népe már rég távol van eredeti helyéről, így eltudna lopni egy sereget egy játékos. A hezitálás igaz, az emberekre jellemző és ezt az adott pillanatban ki is tudjuk használni, oldalunkra fordítani. Viszont nem vagyok jó lopakodásban. Így a közelébe férkőzést jelenleg harci úton támogatnám. Már csak az a kérdés, hogy a vezetőjükre hogy bizonyítjuk rá, hogy ember és nem elf. Ha pedig elf, ugyan több lehetőség van, de amint kiszedtük belőlük hol vannak az emberek és a játékosok a városból, levágjuk a kígyó fejét - ugyan sok még a talány, de nem fogom hagyni, hogyha levágták már őket korábban egyszerűen megússzák. Minden egyes megmenthető emberi életért száz elfét veszem el. Oldalra fordította ma tekintetem az idős férfira. Megtaláljuk, ne aggódj.
Odakint a lehulló fák a kirobbanó dráma kristály és még jó néhány vörös és nem vörös dolog várt. Ebből a legmeghatározóbb mégis Ai felkérése volt, amit elfogadtam. Danee felsorolása hasznos volt, de nem újdonság viszont kellőképp értelmes, ahogy korábban is a sárkány elleni küzdelemben. Egy baj van csak vele, még nálam is vakmerőbb. Yuuki kiáltása ki is zökkentett a révületemből. Amiben felbukkantak újra a régi történetek. Köztük maga a kislány is, aki egy sötét elf védelmére kelt. Biztosan van bennük jó.. hogy lenne? Rabszolga kereskedő skalpvadász áruló bérgyilkosok mind egy szálig. Rangjuk érvényesítésével még rosszabbak. De hogyan eshetett meg, hogy itt, hogy összeálltak az erdei elfek velük? Csakis egy ember lehet képes ilyesmire, hogy eladja a fajtáját, hogy saját céljait biztosítsa.
- Mindenki a fák mögé, rejtőzzetek el! - adtam hangot egy ötletnek. - Bevárjuk és rajtuk csapunk, egy túlélőt hagyjatok. Yuuki kikérdezhetné - igazából a kislány hozzáállása és gyors reakciója tetszett, pont ellentéte a legtöbb korabelinek, de nem olyan sötéten, mint timidus és gazdája. Épp ellenkezőleg ez a kislány az értelmet és az igazságot követi. Elmosolyodtam és Ozirisz felé biccentettem, ahogy bevágódtam egy fa mögé. - Ne vágj le túl sokat, hagyj nekem is, ha látsz egy sötét elfet, ne kíméld - mondtam. Majd megszorítottam a katanát és élével felfelé, de a fegyvert hegyét a talaj felé fordítva várakoztam további parancsokra, vagy az érkezőkre szemből.

by **RenAi** Kedd Jún. 30 2015, 21:30

Az emberek valahogy mindig találnak maguknak ellenséget vagy riválist…. erre jutottam hallgatva a többiek egymásra való morgását, gondolva itt Yuukira és Danee-ra…. De ezzel nem tudok mit kezdeni, idegesítenek és próbálom elterelni egymásról a figyelmüket…
- Jó ötlet Yuuki-chan. – Csapom össze a tenyeremet. Majd a történetük folytatódik, nem igazán értettem hogy mire érti azt amit mond de nem kérdeztem rá, szimplán csak kapott tőlem egy buksisimit. Hisz Timi nem igazi mob, ő pet. Ezt nem tudom hogy lehet másképp értelmezni. Majd miután Miuval is kezdeményeztem beszélgetést, megtudtam a nevét is, és azt is hogy nem vagyok buta, vagy legalábbis nem felejtettem el a nevét, hisz nem volt miről megfeledkezni.
- Én is örvendek. – Mosolygok kedvesen és bátorítóan, nincs túl jó kedve, azt hiszem aggaszthatja ez az elfes dolog… Majd Danee kezdeményezett, és mivel jó ötletnek tartottam a party-s dolgot, így gyorsan kaptam is az alkalmon. Egy mosollyal gazdagítottam azokat akik elfogadták, és csak remélem hogy mindenki megtette ezt.
- Nincs mit, a te ötleted volt. – Jelentettem ki a Daneenak aki megköszönte az invitálásom. Majd kissé bentebb értünk.
- Hinari? – Néztem körbe a fiúkra.
- Persze hogy ha tudunk vállalunk közös küldiket, de ha szeretnéd még idehívhatjuk Hii-chant hogy teljes legyen a csapat. – Incselkedtem a fiúval, mert érezem ugyan élcet a hangjában viszont nem tudtam hova tenni.
- Amúgy meg Hinarinak most más dolga van, és tök jó hogy így ennyien egy küldit viszünk. – Csillant fel a szemem a fiúkra és Yuuki-ra. Imádtam hogy ennyien vagyunk. Majd természetesen követtem Danee-t figyeltem azért hogy jönnek-e a többiek, de ezért is jó dolog az hogy partyban vagyunk ha szétválunk is tudjuk ki merre jár, és tudjuk merre mennyünk, az új képimről meg nem is beszélve, bár inkább nem említem meg hisz könnyebben szétválva a banda talán…
- Hogy Ren? – Pillatok rá értetlen, igaz a bossról emlékezhetnék arra a madárra de nincs olyan jó memóriám, így marad a megdöbbenés. De nem tartom teljes képtelenségnek, így nem is ellenkezek ellene. Jól esett hogy úgy éreztem talán mégiscsak egy csapat lehetünk. Mikor feltűnt hogy Yuuki nincs benne a partyban, hisz kiírta a rendszer az okát, szinplán jeleztem neki.
- Yuuki légyszi kapcsold be a party felkérés engedélyezése opciót. – Mosolyogtam a lányra, meg sem fordult a fejemben hogy kikapcsolná ezt bárki is…. - Jobb ha tudjuk ki merre van, ha esetleg szétválnánk valamiért. - Jegyeztem meg. Majd félúton Yuuki-chan és Yui-kun is jelzett, így hallgattam rájuk és elrejtőztem én is.

by **Cardinal** Szomb. Júl. 04 2015, 20:32

Kompánia
Elrejtőztök hát a fák mögött. Na most, a fának van egy olyan különleges tulajdonsága, hogy henger alakú a törzse, és nem átlátszó. Ennek egyrészt az a következménye, hogy nem lehet tökéletesen elrejtőzni mögötte, ahogy mész el mellette, úgy látod más és más felét. Másrészt meg az, hogy ha tudni akarjátok, hol tartózkodnak az elfek éppen, akkor vagy észlelés kell, vagy ki kell lesni mögüle. Ha kilestek, akkor viszont ti is látszódni fogtok. Akinek van észlelése, az tehát tud úgy helyezkedni, úgy járni a fa körül, hogy rejtve maradjon, Danee és Miu azonban nem ilyen szerencsések. Ők csak annyit észlelhetnek, hogy eltalálja őket egy nyílvessző, és a következő pillanatban sötétség.
A JL-esek hallhatják a nyilak suhogását és az ezt követő két tompa puffanást, ami két ájult társatok földre zuhanása. Innentől két lehetőségetek van, vagy rejtve maradtok, és hagyjátok, hogy a hegyes fülű őrjárat elvigye magával Miut és Danee-t, vagy megpróbáltok nekik menni. Az elfek nem tudják hányan vagytok, megéri vajon ezt az előnyt eltékozolni egy vakmerő és kockázatos rajtaütésre? Nem tudjátok, milyen elfekről van szó, hacsak nem leselkedtek, de akkor meg a szemetek közé kapjátok a kábító méreggel felitatott nyilat. Yuuki érzékelheti, hogy nagyjából egy tucat ellenféllel van dolgotok.

Ren
Amint földet értek, a küklopsz denevér végre leszáll rólatok, és kicsit bizonytalan mozgással betévelyeg a legnagyobb díszes sátorba, ami előtt két talpig páncélba öltözött elf strázsál. A fogadóbizottságban is vannak hasonló harcosok, de ami talán meglepő lehet, hogy vegyesen vannak felszíni és sötételfek is a sorban. Ha körbenézel a házakban látni asszonyokat és gyerekeket is, ők csak félénken leskelődnek. Nem úgy, mint a kisebb sátrak néhány lakója, két-három nemes kelmébe öltözött, díszes egyenruhájú arc érdeklődését is felkeltetted.
Szavaidat a némaság üdvözli, eleinte nem jelentkezik senki rangidősként, pedig azok az arisztokraták a kisebb sátrak előtt eléggé annak tűnek. Nyilván azt várják persze, hogy a fősátor lakója előbújjon, és egy-két perc várakozás után ez meg is történik. Nőies kuncogás üti meg a füledet.
- Tárgyalni féltucat testvérem vérével a kezeden? - hallatszik a hangja, mély és kicsit rekedt. Aztán libben a sátor anyaga, és feltűnik egy legfeljebb másfél méter magas sziluett tulajdonosa, meg a feje körül repkedő denevér barátotok. Egy loli, zöld indikátorral a feje felett.
- Arcátlan és maliciózus vagy, Ryuninji Ren. Miért kellene meghallgatnom téged? Bölcsen válaszolj, csak a jóindulatomon múlik, szitává lövetlek-e a seregemmel - figyelmeztet, majd egy kézmozdulatára megfeszül az elf harcosok kezében a fegyver, mintha éppen a tűzparancsot várnák.

Miu 500 szó.
Határidő: július 12.

by **Danee** Szomb. Júl. 04 2015, 23:41

/* Danee immúnis a mérgekre Rolling Eyes

*/

- Nem, nem, hagyd csak - ráztam a fejemet Ai-chan felvetésére
- Azt hiszem boldogulunk mi nélküle is, nem igaz? - néztem szét a többieken, kinek mi a véleménye, de ha nem reagálnak semmit, az is tökéletes nekem
Aival, Yuichivel és Ozirissz egész jónak mondható volt az ismeretségem, de Hinával kapcsolatban... én már nem is emlékszem igazán, mi okozza benne ezt a szorongó érzést. Nem, azt hiszem, jobban járok, ha nem erőltetjük dolgot.

- Jönnek? - torpantam meg Yuuki jelzésére
- Arról? - mutattam előre
Én még vacilláltam, amikor a többiek sebtiben az erdő zöldjei közé vegyültek
Miura pillantottam, rajtam kívül az egyetlenre, aki nem rejtőzött el.
Nem értettem, hogy miért nem tett úgy, de nem is volt időm ezen gondolkodni, sőt igazából, már szólni se
Íjak pendülésére kaptam fel a fejem, de már túl késő volt, éreztem a kellemetlen érzés, s megpillantottam a testemből előremeredő tollas vesszőt.
Miu felé ugrottam, hogy a földre rántsam, mert nem láttam a támadóinkat, bár a nyílvesszőből az irányra volt egy tippem.
Miu úgy omlott össze, mint akiből kiment az összes erő, de nem pixeleződött el, pedig végig futott rajtam az ideg, hogy elveszítettem. Ezek szerint csak elkábult.
Mielőtt elkaphattam volna, köröttünk teremtek a támadóink is.
Elfek. Fenyegetően, mindenfelől és közeledtek.
Ösztönösen a kardomért nyúltam, ez olyasmi, amit a folytonos harc után már nem tud levetkőzni az ember.
De sokszoros létszámfölényben voltak. Így én se fogom tudni állni a sarat.
Kell valami...
Elsőre a füst jutott eszembe, de nem derült ki, hogy kinek van Látása és kinek nincs, ráadásul ezek elfek, rájuk lehet, hogy pont nem hatna, akkor viszont csak a ...
Az övemhez erősített kis táskába túrtam, s a megfelelő rekeszből előrántottam az ide illő darabot
A lábam már a levegőbe emelkedett, amikor a földnek csaptam a kristály, egyenest az előttem állók cipője elé.
A nodachi pedig fémesen csusszant ki a hüvelyéből, markolatát igyekeztem az egyik gyomorszájába vágni, majd a következő mozdulatban levágni a mellette állót a lángoló pengével

//-1 hullámkristály + támadás a szemközti elfekre

by Ajánlott tartalom