Re: [Küldetés] Bad habit

by **Malcolm** Hétf. Márc. 02 2015, 00:31

- Pff... - Ennyi volt a válasza Akaenak. Mégis milyen duma ez? Malcolm egyetlen szempillantás alatt végig lett sértve. Úgy vágja be a durcát, mint egy óvodás. Az imént mentette meg őket a fal megállításával, erre ez a kis liba ilyen hálátlan. Vagy csak aranyhal memóriája van. Pedig őrült malkavitánk szívesen végignézte volna, amint a gyermeket a fal a rácsokhoz passzíroz, majd egyszer csak páff és nincs tovább, csak pixelek. Malcolm pedig kéjes örömmel fürdőzött volna a darabkáiban. A bökkenő ott volt, hogy ha Akae felkenődik a rácsokra, az azt is jelentette volna, hogy Malcolm is. azt még nem döntötte el, hogy Asut sajnálta volna-e. Mármint ha baja esne. Nem tudja eldönteni, hogy elfogadja-e szövetségesnek, vagy inkább megölje, ha lehetősége nyílik rá. Az még ennek a félkegyelműnek is levágós, hogy a nő veszélyes. Nagyon veszélyes. És az ilyenekről ösztönösen távol tartotta magát. Ám az sem volt egy elhanyagolható részlet, hogy Asuka felajánlkozott neki és a labda éppen nála pattogott. Csatlakozzon egy céhhez és feladja eddigi önállóságát, de ha mégis egyedül marad, akkor vajon meddig bujkálhat még? Auska mindenesetre elültette annak idején a bogarat Malcolm fülében.
Ott tartottunk, hogy éppen a nő lábába csimpaszkodott és jajveszékelt. A lágy, gyengéd, kedves szavak balzsamként hatnak a félkegyelmű rothadó kis lelkére, mint a töredezett hajvégre. Úgy hallgatja a nőt, mint egy reszkető őzgidácska, s párszor még össze is rezzent lehunyt szemmel, mintha csak mennydörgést és villámcsapást vizionálna. Aztán Asuka vét egy hibát. Egy elég nagy hibát. S ezt a hibát, mely egy nagyobbacska hólabdaként kezdte pályafutását, no ezt elkezdte görgetni maga előtt, s egy komplett lavinát eredményez vele Malcolm furcsán kattogó elméjében. A hiba az volt, hogy Asuka magát Mesterként próbálta feltüntetni, s ezzel minden belé vetett bizalmat kiölt a vámpírból. Ugyanis Asuka koránt sem volt az, akit Atyjának szólítana a malkavita, a az, hogy ez a közönséges cafka az ő magasztos atyjának próbált a személyében tetszelegni, Malcolmból borzalmas indulatokat váltott ki az ostorcsapás hatására. Így ahelyett, hogy engedelmeskedett volna neki, felállt összegörnyedt pózából és azon nyomban igyekszik egyik kezével a nő ostort tartó kezének csuklóját, míg másik ezével a torkát megragadni. Magabiztos, erőtől duzzadó, markáns férfiú állt most szembe a nővel, a márványtestű vámpír, a rideg gyilkológép, aki nem ismer határokat és akit a józan ész hajt, nem csupán az ösztönök.
- Sokkal erősebb vagyok a legutóbbi találkozásunkhoz képest, úgyhogy figyelmeztetlek: másodjára már nem lesz akkora szerencséd, hogy élve kikeveredsz abból a helyzetből, hogy velem packázol. Próbára tehetsz, de én a helyedben nem tenném. Egyet viszont jegyezz meg! Te.... nekem... NEM parancsolsz! - Hogy blöff volt-e? Persze, hogy az! Hogy Malcolm tudot-e arról, hogy blöfföl? Nos, ez már igencsak kétséges. Hiszen most nem Antony volt, a félénk, sebezhető, együgyü lélek, hanem Malcolm, A Malkavita!

by **Akae** Hétf. Márc. 02 2015, 13:42

A kislány tovább ült a rácsok közelébe mikor Asuka megkérdőjelezte bizalmát.
- A epres turmix finom, de nem nem bízom szinte senkiben. Annál tapasztaltabb vagyok a küzdelmekben mint hogy csakúgy megbízzak akárkiben. Annyira nem ismerlek hogy megbízzak benned.
Mondta Akae határozottan. Majd hallgatta ahogyan Asuka parancsot ad Malcolmnak hogy támadjon, de érezte hogy a vámpír fiú nem fut felé hanem inkább egy helyben mozgolódik. Majd a kis párbeszédet hallgatva picit meglepődött.
-Ezek szerint ők ismerik egymást, nem túl jó a kapcsolat de ismerik egymást.-
Gondolta Akae. A kislánynak nem volt túl sok választása, látás hiján nem tudott volna elég hatékonyan harcolni, sem pedig akármi mást csinálni.
- Malcolm kérlek.... ha megölitek egymást akkor egyikünk sem jut ki innen élve. Nem szeretném feladni, de ha nem tudunk együttműködni akkor kénytelenek leszünk.... Tegyétek félre a nézeteltéréseiteket és amég kijutunk, csak addig próbáljatok együttműködni. Én csak egy kislány vagyok... nem kellene ilyeneket mondanom, de a helyzet megköveteli.
Próbálta picit jobb belátásra téríteni a kislány a többieket. Közben szépen lassan feltápászkodott és elindult a hangok felé amik Malcolm torkából jöttek ki. Egyre közelebb és közelebb ért Asuékhoz majd megtorpant és eszébe jutott valami.
- Ugyebár én még most is ki tudok menni... de nem vagyok elég magas szintű ahhoz hogy túléljem ezt. Sántít a dolog hogy a feltételezett titok nyitja az együttműködés, de mégis csak én kaptam meg a képességet hozzá hogy kimenjek. Kérlek titeket üljünk le és gondoljuk át a tényeket, különben esélytelenek vagyunk. A játékmesternek biztosan van valami terve hogy hogyan tudnánk kijutni és csak erre kellene rájönni. Asuka tudom hogy erős vagy láttalak már harcolni. Sokkal erősebb vagy mint én és tapasztaltabb is... Malcolm rólad semmit sem tudok. De érekelne hogy te hogyan szeretnél kijutni... és Asuka a te ötleted is érdekel... Kérlek meséljétek el nekem az ötleteiteket.
Fejezte be mondandóját Akae

by **Silica** Hétf. Márc. 02 2015, 17:47

-Oh... máris én jövök? Na szupi! Először is, te egy nagyon vacak idomár vagy Asuka! Próbáld megnevelni Malcit, mert így nem fogtok kijutni. Egyébként meg megint Akaenak van igaza. Tök zseni ez a lány, csak senki nem figyel rá. A Játékmesternek tényleg van terve, de most már felcsigáztátok az én érdeklődésemet is. Mondjátok el a terveiteket, hogy hogyan szeretnétek kijutni, és ha valamelyik megtetszik, akkor talán megengedem, hogy úgy jussatok ki. A végén még belőletek is lehet játékmester. Milyen muris lenne! Hajrá, hajrá! Hallgatom az ötleteket!

by **Asuka** Szer. Márc. 11 2015, 10:33

Nem tudom mire vélni Malcolmot. Mit akar? Mi a célja? Nem látom az összefüggéseket. Mintha minden egyes alkalommal teljesen más személyekkel beszélnék... Szóval van benne valami, ami miatt nem egyszerűen fura, hanem teljesen abszurd a lénye. Éppen ezért kérdőjelezem meg teljes létezését. Nem létezhet.
Ismét egy újabb változás. Az előbb még lábamnak dörgölőzve nyüszített, most pedig dühöngő kamaszként csapkodja szobája ajtaját. Tekintetem viszont nem keményedik meg. Ugyanazzal az abszurd anyaisággal pillantok rá, mint másodpercekkel ezelőtt. Az ostort tartó kezemet leeresztem - ez nem az én játékom. Nincs szükségem ilyen kellékekre, hogy magamra találjak.
- A benned lévő szörnyeteget még sem győzted le. Sajnálatos. - ha nem, hát nem. Valószínű, amúgy sem történt volna semmi, ha megtámadja Akaét. Hiszen Malcolm nem létezik. Egészen biztos vagyok benne, hogy csak képzeletem szüleménye. Létezni pedig annyit jelent, mint érzékelhetőnek lenni. Így aztán csak azért létezik, mert tudomást veszek arról az illúzióképről, amit a saját elmém sugároz kifelé.
- Nincs szüksége arra, hogy nevelgessem, kedves játékmester. Különben is, nem is létezik. ^^ - az ostorral kezdek el babrálni. Nem igazán tudok vele mit kezdeni, ahogyan a ruházatommal sem.
- Együttműködni? Remek! - mosolygok rá Akaéra. Igazából eddig sem voltam ellene, de ezek szerint nem tudtam jól kifele kommunikálni, amit akartam. Terv kell? Hát legyen! Úgyis csak az a cél, hogy szórakoztassuk a játékmestert! Akkora panasz riportot fogok írni róla Kayabának, hogy azt nem fogja megköszönni.
- Először is, egy ideiglenes céhet kell alapítanunk, amibe mindannyian belépünk. Aztán, megkérjük szépen a játékmestert, hogy különböző feladványokat adjon, amik a jelenlegi küldetésünkkel ellentétben megfejthetőek. Mondhatni, side questeket. Olyan feladványok, mint például egy logikai puzzle, vagy csak lefarmolni néhány mobot, vagy elvinni egy tárgyat A pontból B-be. Szóval, ha ezek megvannak, akkor side questenként megkapjuk az exp-t, és a céhbónusz miatt Akae is gyorsabban fejlődik. Egészen addig, amíg el nem éri a tizenötös szintet. Akkor pedig, kinyitja nekünk az ajtót, és ellovagolunk a naplementébe. Amint pedig vége ennek az értelmetlen, szórakoztatásra teljesen alkalmatlan questnek, a céhet is felbontjuk. Na, megfelel neked, Akae? ^^ - egy vicc az egész... vagy tényleg az? Kezdek már kissé frusztrált lenni a bezártságtól, s attól, hogy a szabadságomat korlátozzák. Mindemellett pedig még csak a megfelelő ösvény lehetőségeit sem villogtatják meg nekem, hogy mik az opcióim. Tényleg nem értem ezt az egészet... hogy mire is jó ez az egész.

by **Malcolm** Szer. Márc. 11 2015, 15:03

- Látom végre érted... - s onnantól kezdve, hogy a nő nem jelentett rá nézve potenciális veszélyforrást, Malcolm el is eresztette a torkát és a kezét is. Szíve szerint ellökte volna magától satnya, percéltű testét, de végül kegyet gyakorolt és magasztosan összefonta maga előtt karjait. Úgy állt ott a nyirkos, retkes helyiség közepén, mint egy kőszobor. Egy eléggé elcseszett kőszobor, ami azt illeti. Férfiassága takarásáról vagy megfeledkezett, vagy csak úgy hiszi, nincs miért szégyenkeznie. Az, hogy Asuka őt nem létezőnek titulálja, csak halovány mosolyt görbít szája egyik szegletébe, hiszen sokan vannak, akik nem hisznek a vámpírok létezésében. Okosabbnak hitte a nőt ennél, de legyen, meghagyja neki azt az illúziót, hogy a vámpírok csak mesebeli lények, kitalációk. Ha neki így könnyebb...
Ahogy Asuka ötleteit hallgatta, egyre inkább fokozódott benne a lelkesedés - persze ezt esze ágában sem volt kimutatni. Na végre! Pontosan ezért maradt itt és nem követte Ayse példáját. Játszani akart, némi izgalmat monoton életébe. Mivel a kezdetektől fogva meg van arról győződve, hogy az itteni szétpixeleződés nem egyenlő a kinti halállal, így idebent sosem félt igazán a haláltól, tehát az effajta félelem nem gátolta a cselekedeteiben. Persze a játékból való kiesés veszteségként érintette volna, hiszen idebent lehetősége volt arra, hogy felerősítse vámpír képességeit, így hát azért annyira mégsem akaródzott neki kihullani a játékból. De a kulcsszó továbbra is a játék, egy 3. szinten lévő menedékhely és a ködbe veszett erdő pedig nem mindig rejteget izgalmakat. Hülye lenne eldobni magától a lehetőséget, főleg ha már két játszótársait is kapott maga mellé. Igyekezett elfolytani magában a gyermeki rajongást az ötletek iránt, de végül bólintott egyet.
- Elfogadom a feltételeket. De egy kitételem lenne: Kapjunk méltó öltözéket! - Ez utóbbi kérvényét már a játékmesternek szánta. Na igen, a vámpír énnek fontosabb volt a megjelenés, viszont a ruhát praktikussági szempontok miatt kérte. A bőre alá ugyanis aligha tud elrejteni bármit, ha úgy hozza a szükség. Felszereléseket azért nem kért, mert azoknak eddig sem érezte nagy szükségét, persze ha azt is kapnának, nem utasítaná vissza. Ami pedig a céhes dolgokat illeti: Alapvetően esze ágában sincs céhbe lépni, és Asuka próbálkozását, hogy ismételten céhbe csalja, először heves ellenkezéssel fogadta, de amikor a nő kitért arra, hogy a céhes bónusz révén gyorsabban fejlődhet az ember, a racionalitás meggyőzte abban, hogy egy questsorozat céhes exp-vel felturbózva jó üzlet számára is. Kilépni meg bármikor kiléphet, ebben nem akadályozhatja meg senki. A céhvezér szerepét viszont esze ágában sem volt vállalni, de szorosan Asuka közelében maradt, hogy láthassa, ha a nő valami turpisságra készülne a menüjében. Aztán csak várták a játékmester reakcióit...

by **Akae** Szer. Márc. 11 2015, 19:29

Akae végighallgatta azt amit mindenki mondott, majd kis gondolkodás után beugrott neki egy kép.
- Ha ez ennyire egyszerű lenne akkor akár most is ki bírnám nektek nyitni az ajtót amin egyszerűen kisétálhatnátok... Hisz a ti szintetek megvan hozzá hogy ki jussatok innen. Nekem pedig "hatalmam" hogy kinyissam az ajtót. De van egy olyan érzésem hogy amint én kilépnék az ajtón az becsukódna mögöttem, ha pedig ti mennétek előre egyszerűen vissza teleportálódtok. Ha már a ruháknál járunk tényleg nem rossz ötlet ám engem ez nem érint hisz jelenleg csak a hallásommal látok.
Mondta el Akae majd egy kis szünetet tartva folytatta.
- Szerintem jelenleg csak az a feladatunk hogy ti is "kiérdemeljétek" a kilépésnek a jogát, ehhez pedig az szükséges hogy rájöjjünk hogy mire is jogosít pontosan fel ez a tulajdonság. Játékmester kérlek mond el nekünk hogy pontosan mit érek én azzal hogy ki bírom nyitni az ajtót.
Fejezte be a mondandóját, majd kicsit morfondírozni kezdet Asuka szavain.
- Asuka hogy érted hogy nem létezik? A létezés alapfeltétele hogy érzékelhető legyen valaki, és amióta nem látok tisztán érzem hogy rajtam kívül ketten vagyunk ebben a cellában. Tehát Malcolm igen is létezik, hisz fizikai jeleket is ad le. Hallom ahogy mozog, ahogy levegőt vesz, ahogy a szíve dobog. Akár csak a tiedet. Sokak szerint a vakság átok, de én már tudom hogy több annál... A vakság egyelő a tökéletes érzékeléssel, hallással, és tapintással. Amíg láttam éreztem ha valaki az életemet akarja, de semmi több és most pedig már már az érzelmeiteket is hallom. De ez valószínűleg nem igaz.
Mesélte Akae a többieknek.

by **Silica** Csüt. Márc. 12 2015, 08:06

-Nagyon tetszik az ötleted Asu, csak sajna bonyi, meg túl sokat akarsz egyszerre. Bedobhatlak titeket az első szintre valamelyik kezdő küldihez, de akkor azt meztelenül kell végigcsinálnotok. Azért minden kívánságot én sem teljesíthetek, nem végtelen a hatalmam. Malci meg ugye közben ruhát akar, szóval ez is necces. Haladjunk szépen sorban. Először találjátok ki, hogy milyen ruhátok legyen. Malci, te Akaet öltözteted fel, Asu, te Malcit, Akae pedig Asut. Csak a képzeletetek szabhat határt. Te meg Akae túl gyorsan akarod megoldani a küldit, túl okos vagy és túl sokat beszélsz. Ha már ilyen jól elvagy látás nélkül, lássuk hogy vagy meg hang nélkül.
Akaenak ugyanúgy forr be a szája, ahogyan a szemhéjai is összeforrtak. :3

by **Asuka** Csüt. Márc. 12 2015, 10:17

Egy null eddig ide, az én ötletemhez. Most az egyszer, kivételesen nem a hosszú távú együttműködés reményében hívtam meg valakit, vagyis valakiket egy céhbe, hanem a pillanatnyi haszonért, valamint a túlélés szüksége érdekében. Malcolmra hatnak az észérvek... legalábbis most. Máskor viszont egyáltalán nem tudni, mi az, amivel hatni lehet rá.
Na persze, ez a terv azzal is jár, hogy pillanatnyilag ki kell lépnem saját céhemből. Ideiglenesen. Mindez csak akkor okoz problémát, ha millió gonosz kis szemecske figyeli, mit csinálok a kezelőfelületemen. Vagy elég, ha egy ilyen van, de az nem megbízható. Nagyon óvatos vagyok alapjáraton azzal, hogy kinek mennyit fedek fel önmagamból, valamint a céhhel kapcsolatban. Persze Malcolmot már beavattam egyszer, hiszen neki köztünk lenne a helye. Bárhogyan is tudott mindeddig túlélni, ez nem lesz örökké így. Még az a macskafülű lány is azt mondta, hogy vadásznak ránk.
Megnyitom a panelemet, hogy elvégezzem a megfelelő műveletet. Legfeljebb Harunak küldök majd egy üzenetet, hogy miről van szó. Azonban Akae akadékoskodása csak hátráltatja az egészet... Aztán pedig olyat mond, amitől a pupilláim egészen apróvá változnak.
- Hogy merészeled a saját szavaimat fordítani ellenem? - alapjáraton nem viselkednék így ezzel a lánnyal. Nem tesz jót a hírnevemnek. Nekem az jó, ha azt gondolják, a buta és kedves kis csitri vagyok, aki olyan lelkesen támogatja a dicső és nemes célokat, mint például az alacsony szintűek segítését. Ez a hely, ez a küldetésnek nem nevezhető izé azonban kikészít. Olyan dolgokat hoz ki belőlem, amiket máskor, más esetben sosem fedeznék fel magamban. Azt a fajta arroganciát, amitől máskor én leszek rosszul, ha valakin megtapasztalom. Talán ez lenne a cél? Talán az ennek az egésznek a célja, hogy kételkedj magadban? Hogy annyira felidegesítsd magad, hogy már ne is érdekeljen? Vajon az egó beszélt most belőlem? Vagy tényleg ez lenne a valódi énem? Az elkeseredett, arrogáns, flegma, semmittudó liba.
- Hah! Ugye most viccelsz velem? - nem bírom tovább. Meg se kéne lepődnöm, hogy a játékmester úgy döntött, nem tetszik neki ez sem. Neki soha semmi sem fog tetszeni. Ezt a küldetést nem lehet megcsinálni. Csak kerüljek ki innen, olyan panaszlevelet írok az adminnak, hogy hűha. Minek rak a játékba olyan küldetéseket, amiknek se füle, se farka? Nevetem el magam keserűen. Szánalmas ez az egész.
- Öltöztetőset akarsz játszani? Legyen. Régies öltöny, cilinder, kesztyű, zöld selyemsál nyakkendőként, fehér ing, sétabot. Tudod, olyan úrias. És a pofaszakállról ne feledkezz meg. - ecsetelem egy darabig az elképzelést. Ha kell, a részletekbe is belemegyek. De ha nem, akkor ennyivel lerendezem a dolgot.
- Nagyon pártolom a dolgot, hogy Akae néma, azonban elég nehezen tudja így kikommunikálni, hogy milyen ruhát is akar. Hacsak nem vagy gondolatolvasó... - sóhajtok egyet. Nekem már tökmindegy. Apropó, megnyitott panel... rábökök a küldetések részre, hátha megtudok valamit, ami mondjuk segítene. Kijutni ebből az izéből. Ha szerencsém van, találok egy feladás gombot is.

by **Malcolm** Csüt. Márc. 12 2015, 10:32

- Ki akar kisétálni? Most kezd izgis lenni ez az egész, akar a fene kisétálni! - villant Akeara egy nem túl bizalomgerjesztő mosolyt a malkavita. Nem azt a tébolyult fajtát, inkább azt a félmosolyt, amitől az embert a hideg rázza ki és rosszat sejtet. Valahol azonban mégis elismeréssel adózik a leánykának, hiszen eddig minden furcsaságát higgadtan elviselte és még ha butaságokat is mondott időnként, legalább próbálkozott és nem csak a sarokban kucorgott elveszetten. Nyilván nem véletlen, hogy pont az ő kezébe adta a legnagyobb hatalmat a játékmester, bár vele is kénye-kedve szerint játszadozik. Azonban a szálakat mozgató ismeretlen hang tulajdonosa most jól belef#&@ott a nullás lisztbe, mert csöppet sem úgy játszott, ahogy Asuka naccerűen megálmondta és amire Malcolm is nagy kegyesen áldását adta. Amikor pedig a nő kissé kikel magából és ráripakodik a kislányra, Malcolm szemei rögtön a nőcire szegeződnek és valami megmagyarázhatatlan vonzalmat kezd felé táplálni. Ugyanezt érezte akkor is, amikor legutóbbi találkozásukkor egyetlen ütéssel kis híján leterítette. Ez a dominancia, ez igen! A kettejük közötti folytonos feszültség és a harc, hogy ki uralkodik inkább a másik felett. Ez tartotta fenn még mindig Malcolm érdeklődését a nő iránt és ezért sem akarta még mindig eltenni láb alól. Ritka, hogy valaki ne féljen vagy undorodjon tőle és Asuka ezen ritka kivételeket erősítette. Tulajdonképpen az egyetlen kivétel volt. Megállapodik a nő mögött és ha teheti, kezeit a vállaira teszi és finoman masszírozni kezdi.
- Sokkal jobban tetszik, amikor ilyen kis heves vagy... - súgja a fülébe és ha van rá lehetősége, még óvatosan rá is harap arra a fülre, hogy bizonyítsa, nagyon is létezik.
Az új utasításokat hallva a vámpír lelkesedése továbbra is töretlen maradt, mert bár nem egy ütős quest van kilátásba téve, de végre egy újabb feladat, amikor kibontakozhat. És akkor el is érkezett az ideje a csínytevésnek, mert hát egy valamire való malkavita ismérve, hogy szeret másokkal szórakozni, még ha az alany ezt nem is feltétlenül élvezi.
- Master, legalább addig hagyd beszélni, amíg rá is aggat valami göncöt! - intézi szavait a játékmesternek a plafon felé pillantva, majd Asura sandít - A lazán elegáns cuccokat szeretem és a bőrt, boszikám. Ne okozz nekem csalódást és akkor megjutalmazlak... - és odakacsint a maga kétséges sármjával(?) a nőre. A kapott öltözékkel elégedett, bár Asu erősen túlzásba vitte a vámpír sztájlt, főleg a szakállal, de hát egye fene. Színpadiasan meghajol öltöztetője előtt, aztán összecsapja a tenyereit, majd izgatottan össze is dörzsöli őket, mialatt már el is kezd körözni a lány körül, mint a zsákmányát vizslató és szaglászó ragadozó. Aztán úgy hadonászik a kezeivel, mintha csak ecsettel festené meg a fejében elképzelt képet, miközben remélhetőleg valóban a lánykára aggatódnak a holmik.
- Buggyos nadrág ide, legyen élénk piros, kantáros, hatalmas kerek orrú cipővel. Igen-igen, a cipő legyen fűzős és legalább 7 számmal nagyobb, hogy akár csónakázni is tudjon bennük. A felső legyen tarka, minél ~~ocsmányabb~~ izgalmasabb színekben. A nyakánál kék csokornyakkendő fogja össze a gallért, az a szín megy a hajához. - Ha már más amúgy sem megy a hajához... - Ha már haj, azt borzoljuk csak össze jobban. Sminknek meg egy szép nagy mosoly, az illik a kislányokhoz - és ha lehet, már pingálja is ki arcfestékkel és/vagy rúzzsal - Végül pedig a léééényeg. Egy duda a kezedbe és egy ilyen az orrodra. - Majd fel is helyezné a lányka orrára a piros gömböt. Na így kell bohócot csinálni a másikból Cool

by **Rey** Csüt. Márc. 12 2015, 11:51

Miután befejeztem mondanivalóját a hang ismét felszólalt és Akaenak a szája is hasonló sorsra jutott mint szemei. Majd az kis öltöztetösdi következett amire a kislány "összeforrott" szemei felcsillant hisz kiskorában nagyon szerette a játékait öltöztetgetni. Megpróbált ugyan beszélni de csak hang foszlányok jutottak ki a száján ami teljesen érthetetlen volt, majd mikor elképzelte hogy Asuka hogyan is nézhet most ki támadt is egy jó ötlete. De előbb Malcolm kapta meg a ruháit majd Akae lett a szokásosnál is cukibb.
-Bohóc? szeretem bohócokat... járhattam volna rosszabul is, na de egy lánynak fontos hogyan is néz ki...-
Gondolta magában majd ő maga is elkezdte a tervezgetést.
-Hogyan is legyen... legyen mondjuk piros és fehér összeállítás mert az szép. Mondjuk lehetne egy egybe részes rövid szoknyás kis ruha aminek az alsó és felső részét egy piros öv választaná el. de... de... ehez kellenek a hozzáillő fehér kesztyűk is piros körvonallal majd egy szép szandál és ezzel így készen is vagyok.-
Ahogyon látta maga előtt a képzeletében hogy most hogyan is festhet Asuka kicsit el is csodálkozott hogy milyen szépen sikerült megoldania a dolgot, és nem csak hogy szép hanem még a mozgásra is teljesen tökéletes, talán még harcra is alkalmas ruhát sikerült tervezni Akaenak. Nagyon büszke volt magára a kis bohóc, de úgy érezte valami még hiányzik.... De sikerült rájönnie és hozzá is képzelte a megfelelő Sakabatot (fordított pengélyü katana) az ostor helyére és azahhoz illő fehér hüvelyt is. Így már tökéletes volt a kompozíció és a kislánynak nagyon nagyon tetszett az elképzelése, remélte hogy nem csak neki tetszik a kis öltözék.

by **Silica** Csüt. Márc. 12 2015, 12:31

-De, gondolatolvasó vagyok. Miért, szerinted a valóságban ti most végig beszéltek és megőrjítitek az ápolónőket? Na, akkor hol is tartottunk? Hmm... Akaeval még futunk egy kört, mert az muris. Bénítani már bénítottam, elég gáz lenne, ha magamat ismételném, úgyhogy most a hallását veszem el.
Csettintés, és Akae megsüketül. Tulajdonképpen az érintésen és a szagláson kívül nem érzékeli a külvilágot.
-És akkor most... Ja igen, sidequest! Hmm... mi is legyen. Hozzatok nekem sütit a Sweet Dreamsből! Zsebpénzt azt nem kaptok szóval szerezzétek meg valahogy. Mindhármótoknak részt kell venni a küldiben, hiszen egy csapat vagytok. Van rá öt percetek.
Kényszerteleport, és a főtéren találjátok magatokat, az idő este felé jár, csak páran mászkálnak az utcán, de egyelőre még senki nem figyel rátok. Asu megtalálja a küldit a menüjében, de leírás nincs. Feladás gomb ugyan van, de jelzi a rendszer, hogy ha feladod, akkor nem kapsz jutalmat. És igen, az imádott számláló is elindult.

by **Malcolm** Csüt. Márc. 12 2015, 12:52

Nah végre valami, ami igazán meg tudja tornáztatni a malkavita agyát. Igen, van neki agya és néha használja is. Az állapota most egészen stabil, mivel nem éri semmilyen olyan behatás, amire agresszívan vagy hirtelen váltással reagálna. Egyébként is alap állapotban a legtöbb idejét Malcolm, vagyis a vámpír szerepében tölti. Ez a legkényelmesebb, a legkézenfekvőbb és a legbiztonságosabb állapot, kilengések persze bármikor bekövetkezhetnek. Most azonban Malcolm nyeregben érzi magát és ugyebár izgatottan várja a játék folytatását, a játékmester elismerését és persze azt is, hogy Asuka miként reagál a kettejük viszonyára, miként görgeti tovább a kapcsolatukat. Igencsak instabul lábakon áll ez a bizonyos kapcsolat és a malkavita továbbra is tart a nőtől, plusz meggyőződése, hogy nem lehet benne megbízni, de tulajdonképpen senkivelsem találkozott még ebben a világban, akiben megbízott volna. A kinti világban is csak az Atyjában bízott meg igazán, de Lucretia is elhagyta őt. Persze Malcolm ezért nem hibáztatta a Mesterét, tudta, hogy nem volt méltó arra, hogy az Atyja tanítsa. De azóta sokat változott, és bármennyire is hihetetlenül hangzik, sokkal stabilabb, mint annak idején. Szépen berendezkedett egy életvitelre, a maga kis ritmusára, amit persze sok amnéziás időszak és bonyodalom tűzdel meg, de ez egy olyan remetét, mint ő, aligha zavar meg a mindennapjaiban. Már rég felhagyott azzal, hogy próbálja megérteni a kimaradásokat vagy az ismert váltások okát. A vámpír én tudott a tébolyult énről és az eredetiről, de még számára is ismeretlenek voltak az agy további rejtett bugyrai.
Nem is ez a lényeg, túl sokat lamentálok ezeken a bonyi dolgokon, ti meg úgyse értitek és csak a vastagon szedett beszédet olvassátok el... Na kérem szépen, a lényeg az, hogy miután Malcolm megalkotta Akea bohókás szerelését, elégedetten vágja vissza magát a büszke márványtest pózba és felső ajkát nyalogatva méregeti alkotását. Érkezik közben az újabb játékmesteri közbeavatkozás és a lányka elveszti a látása és a beszédkészsége mellett a hallását is. Még így is örülhet, mert nem bénult le teljesen. Aztán megkapják a side questet is...
Malcolm arcán egy pillanatra riadtság fut keresztül, aztán a kényszerített teleport után tova is suhan. A riadalmat az okozta benne, hogy a belvárosba kell mennie, de mikor rájön, hogy éjszaka van ésaz utcák kellően kihaltak, akkor rögtön meg is nyugszik. Az Asukától kapott öltözéke pedig lehetővé teszi a beolvadást is. A feladat elvégzése nem könnyű, ráadásul két kihívó küllemű vörös indikátoros nehezen tudna kijátszani egy cukrászt. Megtehetnék, hogy mondjuk Asuka eltereli a cukrász figyelmét, miközben Malcolm ellopja a kért süteményt, Akeat pedig bedugják addig egy sikátorba, úgyis haszontalan. Aztán Malcolm fejében értelem gyúl és rájön, hogy annyira nem is biztos, hogy haszontalan a lányka. Rögtön vázolja is Asukának a tervét:
- Nem muszáj lopnunk. Egyszerűen csak beállítjuk a cukrászda ajtajába ezt a kis nyomit a bohóc jelmezében, aztán majd te beszélsz helyette. Előadod, hogy hasbeszélő kiscserkész, aki sütit gyűjt a mutatványával. Ennyi. - Zseniálisnak érvezte a tervét, amiben persze lehettek buktatók, de akkor még mindig előhúzhatja az elterelős lopásos lehetőséget. Tudta, hogy Asuka van annyira talpraesett, hogy kidumálja magát akkor is, ha Akea elidétlenkedné a helyzetet és fel kellene fednie magát. Mindegy is volt, a lényeg, hogy Malcolmnak ne kelljen felfednie magát.

by **Asuka** Csüt. Márc. 12 2015, 13:44

Kikérem magamnak, nem vagyok heves... De nem szeretem, ha a saját szavaimat ellenem fordítják. Ez az én reszortom. A saját szavaim tökéletes kifacsarása, hogy a valóságot úgy torzítsam, ahogyan csak akarom. Pökhendien felemelem kissé az állam, hogy ezzel is hallgatólagosan egyet értsek azzal, hogy Akae megérdemelte azt, amit kapott. Ez egyszer egyet értek a játékmesterrel.
Malcolm fülemhez közeledő fejét finoman eltolom magamtól, mikor már érzem a lehelletét a fülkagylómhoz. Gyakorlatilag úgy, mint amikor a koleszban takarítasz, és megtalálod a lakótársad egy használt zsepijét a cuccaid között. Most nem.
- Bőr? Szerintem eleget mutogattad a bőrödet. Ami meg ezt a szerencsétlent illeti... - azért már majdnem mosolyra görbül a szám, amikor meglátom Akaét bohócjelmezben. Ahogyan Malcolm öltözteti, úgy kerül rá minden darab ruha, ízlésének, elképzelésének megfelelően. Majdnem sikerül kinevetnem... majdnem. Elfojtom a kitörni készülő prüszkölést. Nem szép dolog így viselkedni ezzel a szerencsétlen lánnyal. De egyszerűen adja magát. Nem tudja, hol a helye. Nem tud kiállni magáért. Az ilyeneket pedig eltapossák.
Apropó, taposás... Kapom meg az új ruhám. Lehetne rosszabb is, de van egy kis bibi. Szandált kaptam a lábamra. Szandált! o.o Évek óta nem volt rajtam ilyen... és már nem is tudom, hogyan kell lapos talpú lábbeliben járni. o.o Kissé meg is inog a mozgásom, míg hozzá nem szokok.
- Háát, egy Haute Couture bemutatót csak megnézetnék veled, Akae... Már ha tudnál látni. T.T - a domina szerkó sokkal jobb volt! Azon legalább megvolt a tizenöt centi tűsarok! Na nem baj... Úgyis csak arra volt jó ez az egész, hogy egymást tudjuk alázni.
- Hát ezt komolyan nem hiszem el. - sóhajtok egyet, amikor megint Akaét szívatja a játékmester. Ezek után pedig elküld!!! mindhármunkat!!! sütiért!!!, egy süket-néma-vak gyerekkel!!! Újabb elkeseredett sóhaj, majd kényszerített teleportációval a Kezdetek Városába kerülünk.
Ahogy megérkezünk azonban, első dolgom a földre zuhanni. Két kezemmel kitámasztom magamat, hogy ne legyen komoly bajom. A cipőm nélkül még csak akrobatikám sincs. Ami amúgy a kisebb gond... De én már tényleg nem bírok lapos talpú bármiben járni. Sad

Legfeljebb mezítláb, mert néha az kell. De tizenöt éves korom óta nem hordok ilyesmit. Sad

Felállok, leporolom magam, s megindulok a cukrászda felé. Akaét nem támogatom, hiszen még nekem is nehezemre esik a járás - látható módon. Úgy csámpázok ezekben a kislánypapucsokban, mint Jackie Chan a részeges karatemesterben. Ráadásul az a rohadt számláló! >.>
- Zseniális terv! Idetámasztom szépen magam mellé, a többit megoldom. Ezt pedig... kölcsönveszem. - megpróbálok felnyújtózni Malcolm cilinderéért, de nem érem el. T.T Normális, emberi cipőben ez nem lenne probléma. Hirtelen Malcolm is sokkal nagyobbnak tűnik, mint azelőtt. Legalább húsz centivel megnőtt. o.o De talán még Akae is furcsán magasabb lett...
Mikor odaérünk, bekopogok a Sweet Dreams ajtaján, arra várva, hogy szépen kijön valaki, majd nekitámaszkodok a falnak. Magamra erőltetem a kawaii arcomat, hiszen ez a világ legtermészetesebb dolga. Majd pedig, ha kijön valaki, bele is kezdünk az előadásba.
- Hölygeim és uraim! Igen, Önökhöz beszélnek! Tekintsék meg Akae, a cipzárszájú csoda bemutatkozó előadását! Az előadás teljesen ingyenes! Jöjjenek csak, jöjjenek! - a lehető legnagyobb ordenárét csapom, amit csak tudok. Ha az utcán találok valakit, az is megfelel, ha az épületből jön ki a cukrász, az még inkább. Remélhetőleg sikerül is legalább egy-két embert összehívni. Majd belekezdek a villámelőadásba. Elmondunk egymásnak néhány kop-kop viccet, s Akaét gyakorlatilag az élő bábomnak használom. Láthatják, hogy a szája egyáltalán nem mozog. Nekem azonban mester szinten van a bűvészkedésem, s megtanultam, hogyan kell ezt csinálni. Rém egyszerű egy technika, ha utólag belegondolok. Szóval, elmondunk néhány viccet egymásnak, Akae pedig még úgy is "beszél", mindezt csukott szájjal - ha nem húzza mégis keresztül a számításaimat - , hogy én közben kérek egy pohár vizet a közönségtől, amit megiszok.
- Cipzárszájú Akae, a beszélő csoda előadását láthatták! Akinek tetszett az előadás, az jutalmazzon meg minket egy sütivel! Csak egy sütemény a tét! Csak egy süti, s cserébe soha többé nem lépünk fel ilyen előadással! Vagy épp ellenkezőleg! Ahogyan akarják! - a cilindert leteszem a földre, s várom, hogy megszánjanak minket némi "apróval". Ha pénzt kapunk, az se baj, csak félő, kifutunk az időből, mire megvesszük a süteményt.

by **Akae** Pént. Márc. 20 2015, 17:31

A játékmester ismét "megjutalmazta" Akaet, immáron tökéletesen tükrözi a három majom szobrot, nem hall, nem lát, nem beszél. Mindezek ellenére még mindig képes volt a tapintásával észlelni azt hogy éppen milyen talajon állhat, érezhette a szelőt... stb. Így is volt egy pillanat elteltével szelőt érzett az arcán, ám nem tudta hogy ezt mire vélje, kezdetben az járt a fejében hogy egy újabb feladat lehet, de nem volt benne biztos. Ám mikor lába alatt a már megszokott majdnem tökéletesen egyenes talajról hirtelen kissé egyenetlenebb lett már biztos volt benne hogy nem a cellában vannak, legalábbis ő nem. Majd hirtelen ide-oda kezdték rángatni, nem nagyon ellenkezett hisz nem is nagyon tudott és nem is nagyon akart. Arra gondolt hogy Asuka vagy Malcolm éppen valami bábként használják. Meggyőződése volt hogy ez a küldetésük része. Egy darabig mozgatták, próbált segíteni ahogyan tudott. Egyik pillanatról a másikra megszűntek a rángatások, mozgatások és mintha nem történt volna semmi, de arra gondolt hogy csak valamire várnak.
-Vajon mire várhatunk? Talán valami jutalmat szeretnének? vagy talán csak a következő feladatra? Vajon jó csináltam amit csináltam? És ha jól csináltam akkor ezzel mi mit nyertünk? Talán ez volt a küldetés vége? Nem az biztosan nem hisz még mindig nem hallok, nem látok, és még beszélni sem tudok.-
Gondolta végig az utóbbi kérdés sorozatot a kislány, de nem tudta eldönteni hogy melyik fikciója helytálló. Nem is nagyon merült bele hisz miért gondolkozzon egy olyan kérdésen amire egyelőre nem tud választ szerezni. Inkább csak volt ott és várta hogy történjen valami.

(Bocsánat a késésért)

by **Silica** Hétf. Márc. 23 2015, 06:22

Sokan szörnyülködnek, meg beszólásokat is kaptok, hogy milyen morbid előadás ez, hogy mire veszitek rá szegény kislányt, hogy biztos csak kinézet kristály az egész, meg én is fel tudom tornászni a bűvészkedés jártasságomat. Igen kevesen vannak azok, akik érdeklődve hallgatják az előadást, csak pár kissé illuminált állapotban lévő fickó tapsol. Ellenben a sütit megkapjátok, méghozzá egy takarító jön ki hozzátok a boltból, és nyom Asu kezébe egy tálcával, azzal a hozzáfűzött szöveggel, hogy nesztek, csak takarodjatok már, és ne rontsátok a főnök üzletét. Sikerült időn belül teljesítenetek, úgyhogy... még van időtök. Az óra nyugodtan ketyeg.

by **Asuka** Hétf. Márc. 23 2015, 11:25

Hát nem életem előadása, hiába maxos a bűvészkedésem, de igazából nem is törtem magam annál jobban, amennyire ez feltétlenül szükséges. Amúgy is, röhejes ez a quest. Hogy van képe ilyeneket kitalálni? -.- No mindegy, legalább már kaptunk valami célt is. Máris jobb, mint abban a ketrecben állatosdit játszani.
A sütit megkapjuk, csak hogy hagyjuk békén az üzletét. Nagy mosollyal átveszem, majd a tálca sütit elrakom az inventorymba. Jó lesz az ott. Bár ha hozzájutnék némi arzénhoz, biztos, hogy megfűszerezném kicsit. >.>
- Köszönjük. Már itt se vagyunk. - igazából eljutottam arra a szintre, a kedves játékmesternek köszönhetően, hogy pont nem érdekel a véleményük. A kissé részeg emberkék legalább élvezték a showt. A süti az inventorymban, szóval innentől kezdve pont nem érdekel.
Még mindig bőven van időnk. Az öt percnek csupán a töredéke telt el. Ha sietek, akkor még épp elég időm lesz arra, hogy átöltözzek! *.* Intek Malcolmnak, hogy kövessen, hiszen csupán a szembe házba megyünk. A boltomba. Na persze, az már csak rajta múlik, hogy tényleg jön-e. Akae kezét megszorítom, hogy jelezzem, minden rendben, egyelőre legalábbis. Majd odacsámpázok a vak-néma-süket lányt támogatva a boltomhoz, kinyitom az ajtót, s beinvitálom Malcolmot. Mi baj történhet? Rolling Eyes

Leültetem az első székre a lányt, amit találok, ami szerencsére éppen elég messze van a mindenféle alkimista szettől. Nehogy kárt tegyen benne. Aztán levedlem az undorító kislány szandált, felrohanok az emeletre, s egy perc múlva már új cipővel tipegek le. Húsz centi sarokkal! *.* Az akrobatikám még mindig nem kapom vissza ettől persze, hiszen ez még csak nem is kezdő felszerelés, hanem egyszerű ruházat. Viszont stílusos, lehet benne járni, és még Carrie Bradshaw is megirigyelné. *.* Sok mindent elviselek, de hogy a cipőimet elvegyék, és szandálba kényszerítsenek, na, azt nem! >.<
- Ami az ideiglenes céhet illeti, azt hiszem, itt a megfelelő alkalom. - talán pont van arra időnk még, hogy ezt leadminisztráljuk. A panelemen kezdek el ügyködni, a plusz exp mindenkinek jól jön ugyebár. És akkor kevésbé kell parázni Akae buta nemvagyokelégmagasszintűhogykinyissamazajtót problémájától. Ráadásul most nem láthatja a panelemet sem, hiszen ehhez egy rövidebb időre kénytelen vagyok kilépni a Liberatorsból. Ha van rá időm, akkor ezt gyorsan meg is teszem, s létrehozom az asdfghjkléáű nevű céhet, ahova meginvitálom Akaét és Malcolmot. Majd újra megfogom Akae kezét, ezzel próbálván jelezni neki, hogy egy picit bízza rám a dolgokat. Mivel nem lát, nem hall, nem tudhatja, hogy mi történik. Nekem meg az nem hiányzik, hogy pont a laboromban kezdjen el hisztizni, meg rombolni. Ha sikerül megnyugtatni, akkor megnyitom a paneljét, s elfogadtatom vele a céhmeghívót.

by **Silica** Hétf. Márc. 30 2015, 09:09

by **Malcolm** Hétf. Márc. 30 2015, 20:16

Egy árnyékosabb utcarészre vonul, ahol nincs nagyon szem előtt, majd furcsa szakállát vakargatva szemlélődik. Amikor Asuka belekezd a produkcióba, csak karba font kézzel hátradől és csak cilinderén akar egyet pöckölni, mikor is konstatálja, hogy azt már odaadta a társának. Egye fene, úgysem ragaszkodik a fejfedőkhöz, az ilyesfajta flancos süveget meg még annyira sem sajnálja, bánja a fene, hogy lekerült az utca porába. A lóvészerzés jelen esetben annyira nem mozgatja meg, habár mint ötletgazda a szerzői jogdíjat lazán behúzhatná. De ez csak aprópénz, kit érdekel. A lényeg az, hogy a süteményt időben megszerezzék, a játékmester kielégüljön, jelentsen ez bármit is, s mindeközben Malcolmnak még csak a középpontban sem kell lennie, nemhogy bepiszkítani a kezét. Hasznos egy nőcske ez az Asuka, készséges, ötletekben sem szenved hiányt és valami megmagyarázhatatlan indok miatt igencsak ragaszkodik Malcolmhoz. azt mondjuk nem fogja neki megbocsájtani, hogy szegény kis Anthonyn uralkodni próbált ez a nőszemély, ez csak Malcolm privilégiuma lehetett és nem állt szándékában osztozkodni.
Aztán pontosan úgy, ahogy tervezte, a süteményt sikerült is bezsebelniük, még többet is, mint eredetileg betervezett. Nagyszerű, a játékmester el lesz ragadtatva. Viszont ha valamelyik halandó görcs bele mer zabálni, az tuti, hogy ott helyben letépi a kezét. Asuka előrelátó módon el is rámolja az invetoryjába, mielőtt még valamelyik illuminált állapotban lévő egyén képes lenne beletenyerelni. Helye,s akkor ez letudva, teleport vissza! Vissza! Vissza... Chh, még egy csomó időnk maradt, alábecsülte a GM a képességeinket. Asuka int, hogy kövesse, de Malcolm vonakodik eleget tenni a kérésnek. Először kifigyeli, hogy pontosan hova is tart a nő és a maga után vonszolt kriplivé tett kislány. Amikor pedig Malcolm rájön, hogy miféle épület, vagyis bolt az, amiben a nő otthonosan mozgolódik, már sokkal magabiztosan követi a társait ismét magához véve a cilindert. Amikor Asu visszatipeg az új magassarkújában, nem állhatja meg, hogy ne fűzzön hozzá megjegyzést.
- Újabb topánka, boszikám? Azért a szandál is legyen nálad, nehogy azon bukjon a küldi, hogy túlcifrázod a fülcsínyt. - Közben Asuka pörög ezerrel, s már csak fél percnyi idő marad, amikor is ott a lehetőség Malcolm előtt, hogy belépjen SAO-s élete első céhébe. Nincs idő sokáig hezitálni, muszáj döntenie. A nő igencsak sokat bizonyított neki ma, s mint tudjuk, egy céhből kilépni nem nehéz, csupán pár gombnyomás. Most viszont igencsak jól fognak jönni azok a plusz exp-k, hogy ne csak hazudnia kelljen, hogy 42. szintű. Rizikó szinte egyenlő a nullával, ennek ellenére résen van, hogy ha szükséges, akkor pillanatok alatt kitekerhesse Asu nyakát, amennyiben rosszban sántikál. Nyel még egy nagyot, majd rábök a céhbelépés elfogadására. Nah ennyit a szüzességről... mármint a céhesről, ugyebár. - Azért egy minimálisan lehettél volna kreatívabb a névválasztást illetőleg...

by **Akae** Kedd Márc. 31 2015, 20:14

Miután az előadás szépen lefutott, kis szünet következett miközben Akae csak várta hogy végre történjen valami mert már egy picit unta hogy kiszolgáltatott a világnak. Azt gondolta hogy most már igazán történhetne valami de még egy kis ideig semmi. Majd hirtelen kis szorításokat érzett a kezén amiből azt gondolta hogy valami történt csak nem látja vagy nem hallja. De a feltételezhető jelzés után elkezdődött az akció, és valahova elindultak, Akaenak fogalma sincs hogy hova, de ment szépen utána mert valamiért kezdett megbízni társaiban. Majd azt érezte hogy hirtelen megszűnt a szél és mintha kicsit melegebb is lett volna. Arra következtetett hogy bementek egy fedett helyre, talán egy házba. Majd mikor leült a székre szinte már biztos volt benne hogy egy házban vannak.
-Talán Malcolm vagy Asu háza lenne? Malcolmé nem hiszem, hisz mintha említette volna hogy vándorolt egyik helyről a másikra akkor kizárásos alapon csak Asu háza lehet.- Gondolta magában Akae.
Üldögélt egy darabig, de nem ért le a lába így elkezdte lóbálni hogy kicsit múlassa az időt. Nem sok minden történt, de utána érezte hogy a kezét ráteszik egy panelra és egyből a céh ugrott be neki amit Asu említett még a cellában. Nem is vonakodott hogy elfogadja mert tudta hogy ez megoldás lehet a számukra, de még mindig nem volt meggyőződve róla hogy ez a legjobb megoldás. Jobb híján belátta hogy szükség lesz arra a bónusz xp-re is.

(Bocsánat csak 230 szó sikerült Sad

)

by **Silica** Kedd Márc. 31 2015, 20:37

Az óra letelik, Akae visszakapja a látását, hallását, hangját… a ruhátok viszont változatlan marad. Megtarthatjátok emlékbe, sőt Asuu még egy plussz pillangós kollekciót is kap. Akae is kap meglepit, egy nagy üveg epres turmixot, szívószállal... és soha nem fogy ki, és nem romlik meg. It's magic. Ezen kívül egy üzenetet is kaptok, melyben a Játékmester gratulál a küldetés teljesítéséért, és jó étvágyat kíván a jól megérdemelt sütihez.

Malci egy plusz üzit is kapott:

Zárókör a részetekről, majd lesz jutalom is, ha elkapok egy hozzáértőt. :3

by **Asuka** Csüt. Ápr. 02 2015, 20:28

A közérzetem máris sokkal jobb, mint ezelőtt. Persze, még mindig ott van a gombóc a torkomban, hiszen újra találkoznunk kell a nem túl kedves játékmesterrel. Őszintén szólva a Pokolba inkább kívánkozom, mint vissza azokba a csúnya cellákba. Tiszta depressziós leszek. Ennyi erővel a hajamat is befesthetném barnára. Az is olyan depis szín.
- Á, a szandál... Upsz. – az egyik kezemmel megemelem a szandálokat a pántjaiknál fogva, majd merő véletlenségből elejtem. Ezeknek az itemeknek elég rossz a duracell nyuszijuk, szóval nem bírják nagyon szulával. Ahogyan földet érnek, elpixeleződnek, s volt szandál, nincs szandál. Legközelebb zoknit kényszerítenek rám a szandál mellé, vagy mit csinálnak velem? >.>
- De háticska móóóó! Tudizhatnád, hogyicska nem is nagyon voltizott időmidőm rendesecske nevecskét kitalálni! Ennyire nem tetszizik? Pedigke aztacskát hisziztem, jó lesz. – megváltozott hangvétel, mintha az alap hangom egy oktávval magasabb lenne. Mindemellé kétségbeesett kisnyuszi szemek, mert hát mi az már, hogy valakinek nem tetszik a tökéletes névválasztásom? Sad

Szerintem kifejező... Kifejezi azt, hogy mi is a konkrét véleményem erről a küldetésnek nem nevezhető izéről. Amúgy is, bele sem egyeztem, hogy részt vegyek benne! Nem írtam alá semmiféle szerződést! Tehát nem kötelezhetnek arra, hogy ronda cipőt viseljek. A cipő ugyanis a mindenem! *.* Ha nincs jó cipőd, akkor nem lehet sikeres. Minden a cipőn múlik.
- A cél szempontjából pedig nincs lényege. – ezek a hirtelen váltások nálam alapjáraton nem jellemzőek. De a játékmester elérte a célját. Határozottan dühös lettem rá. Így pedig már kevésbé tudom kontrollálni magamat.
A céh megszületik, az ünneplés pedig más formát ölt. Megérkezik az értesítés a küldetés teljesítéséről, én pedig hitetlenkedve olvasom az üzenetet. Ez most komolyan ennyi? De tényleg? Ezért csináltunk magunkból bohócokat?
The cake is a lie...
Felnevetek, azonban ez nem az a művelt, mesterkélt, édes kacaj, amit más esetekben annyiszor alkalmazok. Ez inkább az a keserű, gúnyos, s kissé arrogáns fajta, ami határozottan nem az előnyös jellemvonásaimat hangsúlyozza ki. Mindazokat, melyeket annyira palástolok mások elől.
- Na nézzük, mit kap... – megnyitom a menümet, hogy megnézzem, mi is került bele az inventorymba. Azonban az item láttán eláll a szavam. A játékmester biztosan le akar kenyerezni. Tutira. Biztos, hogy így van. De ez a ruha.. Ez annyira gyöhönyörühűűűű! *_* Nem is húzom tovább a szót, megejtem a villámyors itemcserét, hogy felpróbálhassam a ruhát.
Pillangó vagyok! ***.***[/b] – víííí! Máris semmi gondom az élettel. Ez a ruha pontos mása Luly Yang divattervező leghíresebb alkotásának! Biztosan azért, mert említettem a Haute Couture-t. Ott vitte a színpadot. *.*
- Naháááát, máris ébren vagy? *.* Látsz? Ugye látsz? Nézd, milyen szép vagyok! *_* – illegetem magam Akae előtt. Hiszen úgy tűnik, mintha már reagálna a világra maga körül.
De mi van, ha ez egy csapda? Mi van, ha csak azt akarja, hogy higgyük el, hogy jófej, aztán pedig megint visszazár minket? Nyeeeeh... Meg kell próbálnom. Meg cipőt kell cserélnem. Nem illik ehhez a fehér. De az ráér. >.>
Az inventoryból kiveszem a sütit, és lerakom egy asztalra. Megfontolom, hogy megkóstolok egyet, de azzal úgyis csak összekoszolnám a cuki rucit. *.* Különben is, most nem érdekel semmi, pillangó vagyok. *.*
- Hát, úgy tűnik, vége. – megvárom, míg megjelenik a jutalmas ablakocska, és lekattintom az okékat. Aztán pedig újra a céh panelhez nyúlok, s miután mindenki megkapta a maga jutalmát, megszüntetem a céhet. Volt céh, nincs céh, viszlát. Szóval, jelentkezhetek újra a Liberatorsba...

by **Malcolm** Vas. Ápr. 05 2015, 23:28

Úgy követi le a hulló szandálokat, mintha lassított lejátszásban nézné az egész jelenetet, majd mikor földet érnek és elpixeleződnek, akkor Malcolm csak nyom egy facepalmot. Ez a nőszemély életképtelen, ha ellehetetlenítik a defektes komfortérzetét. A tenyere és az ujjai mögül kilesve a felszálló ezerszínű, csillogó, ínycsiklandó pixelek láttán nagyot nyel a malkavita, de még mielőtt leverné a víz, inkább lehunyja a szemét, hogy ne is lássa az elszalasztott lehetőséget. Azonban amikor a nő elkezd iszonyatosan idegesítő módon beszélni, akkor elfogy minden türelme és megragadja a nő karját, sőt, igencsak durván és erősen megszorítja, kissé még meg is rángatja. - Beszélj már érthetően, cseszd meg! - Foganatja azonban nincs a dolognak, mert a lepkés gönc láttán a csaj a maradék agysejtjeit is eldobja és átmegy akkora pitsába, mint amekkorát még nem hordott hátán a föld. Malcolm döbbenettel vegyes undorral követi végig, ahogy Asuka primadonnát játszik, a kis csaj meg nem oszt nem szoroz, de legalább már nem süket-vak-néma, szóval nem kell pátyolgatni. Igazság szerint annyira érdektelen és annyira veszélytelen, hogy Malcolmnak még csak eszébe sem jut, hogy esetleg megölje. Nem, még csak meg sem akarja kóstolni. És most valahogy Asukához sincs gusztusa...
Aztán a figyelme a játékmestertől érkező üzenetére terelődik, ideje neki is csekkolnia, hogy mit is kapott. Ruhára semmi szüksége, tökéletes kombináció a bőrkabát-pulóver, szóval ha kap most valami kardigánt, akkor tuti agypéniszt kap. Olvasva, hogy a süti csak trollkodás volt, erősen elmegy a kedve attól, hogy egyáltalán megnyissa a második levelet. Sőt, ami azt illeti, olyannyira felhúzza magát, hogy végül tényleg nem nyitja meg a második levelet, ehelyett elkezdi letépkedni magáról az ódivatú göncöket, amelyek sorra szakadnak pixelekre. Egy előnye van azonban az ittlétnek, mégpedig az, hogy a küldetés befejezéséhez nem kell visszamenni a 15. szintre. A játékmester végig a bolond járatta velük és mindezt miért? Süteményért és pillangó ruháért. Egyik gyarló emberi dologért sem rajongott a malkavita, így csalódottan nyitja le a menüjét, hogy átöltözhessen. De hogy tényleg igazán el legyen cseszve a napja, azt tapasztalja, hogy a ruhatárában a megszokott holmik helyett csak színes kis rucik vannak. Sok, és mind roppant szép.. mármint kislány szemmel. Virágos mintákkal, tényleg élénk színekben, kis fodrokkal és masnikkal. Még az alsónadrágokon is ilyenek vannak. Un-do-rí-tó! Az a szemétláda mesélő még ezzel is kifigurázza, de legyen! Nem fog kétségbe esni és azért is magára vesz egy kislány ruhát és abban fog elsasszézni a teleport kapuhoz. Sőt, még a haját is két copfba választja, minél óvodásabban. Asukának bizonyára vannak itt mindenféle kencéi és sminkjei, azokkal kipingálja magát még pluszba. Naccerű, ideje távozni és hülyét csinálni magából. Ám ez a tökéletes inkognitó és afelől is megnyugodhat, hogy senki sem akarja majd ilyen külsővel megközelíteni, elakadás nélkül elugribugrálhat a teleport plázáig. int egy pát a két lánynak, aztán már röppen is tovább. A sütit meg egye meg az, akinek hat anyja van... Pedig ha tudná, hogy mi volt a második levélben, most nem lenne ilyen bosszús Rolling Eyes

by **Akae** Csüt. Ápr. 09 2015, 15:11

Akae csak ült ott a széken amikor meghallott egy hangot, majd többet egymás után aminek nagyon megörült és hirtelen kinyitotta a szemét, ami az eredeti kék szeme helyett most vörös volt. Látott ... nem is akár mit látott, egy pillangónak öltözött Asukát látott aki azt kérdezgette tőle hogy lát-e.
- Igen látok... És látlak... Hallak.
Kicsit még furcsa volt neki minden, nem igazán értette mi miért történt és ez egy picit rosszul viselte, de mikor meglátta az inventoryában a turmixot rögtön kicsit jobb kedvre derült. Majd szürcsölgetni kezdte azt. Ránézett a vámpírra aki szokásához híven ismét furcsa Akae számára érthetetlen dolgokat csinált. Megjelenik előtte az üzenet hogy megnyerték a játékot és jó étvágyat a sütihez.
- Süti? Milyen süti?
Kérdezett rá Akae, de rájött hogy mi is lehetett az a bizonyos furcsa mozgás amit csinálnia kellett.
- Tehát az egy előadás volt? Csak nem sütiért csináltátok?
Majd felnéz a szeme sarkához és egy furcsa jelet lát ott.
- A céh...
Lenyitja a konzolját és kilép belőle, majd elkezd görgetni a táskájában hogy vissza kapta-e a cuccait. A szemét ugyan nem merte kinyitni, így nem is tudta meg a végére hogy vissza kapta-e a dolgait avagy sem.
- Ha tényleg csak ennyi volt akkor én el is köszönnék tőletek, örültem a találkozásnak... azt hiszem...
Akaeban valami más lett amíg nem érzett dolgokat, megváltozott. Érezhetően passzívabban állt a többiekhez nem nagyon akart komolyabb kapcsolatot teremteni semmilyen módon. Még nem volt benne biztos hogy tényleg végeztek a küldetéssel, vagy csak meg a játékmester trükkje lenne ez is, így csak szépen ráérősen sétált várva hogy felugrik egy üzenet hogy még nincs vége, vagy egy kényszerített teleportálással hirtelen ismét a cellában találja magát.

by **Cardinal** Vas. Ápr. 12 2015, 13:40

Jutalmak

Kiesők kijátszás nélkül
Suzume -> Kurokawa Yuuki: 18 exp, 27 arany
Hermit: 20 exp, 30 arany
Cellindir: 15 exp, 30 arany

Kilépett kijátszással (jár szintbónusz)
Ayse: 65 exp, 80 arany

Teljesítette a küldetést (jár szint- és mesélői bónusz)
Akae: 125 exp, 140 arany
Asuka: 125 exp, 140 arany
Malcolm: 155 exp, 170 arany (szólós)

Céhbónuszok
White Rose (70 arany): Enheriel 5 exp, Ryutoshi és Jin 14 exp, Minori és Akae 15 exp

Liberators (70 arany): Haru betelt, Ayse 13 exp, Asuka és Cellindor 17 exp, Tachi 16 exp

Jártasságok
Asuka: ingyen tárgyinfó dobás Hallgatózás I után
Malcolm: ingyen tárgyinfó dobás Hallgatózás II után

Ayse (fél jutalom)
Kristályírás (T1): Halvány Gyógyító Kristály Recept
Növénylátás (61->73): 2 Kis Tövisgyökér, 1 Faeno Levél, 2 Tövisgyökér, 5 Vörös Pitypang

Asuka
Potifőzés (T3): Olcsó Katyvasz Potion Recept, Különleges Erő Potion Recept
Növénylátás (200->220): 6 Nihil Ág, 4 Eknier Levél, 4 Gyilkos Galóca, 3 Ezüst Százszorszép, 3 Gigantikus Pitypang

Malcolm
Érclátás (349->369): 6 Fekete Holdkő, 4 Pikkely, 8 Mithril, 1 Orichalcum, 1 Platinum
Növénylátás (1->21): 8 Kis Tövisgyökér, 2 Faeno Levél, 2 Barna Gomba, 4 Tövisgyökér, 4 Vörös Pitypang

by Ajánlott tartalom