Re: [Küldetés] A hét főbűn

by **Hime** Szomb. Okt. 11 2014, 16:49

Ozi egész egyszerűen lesokkolt attól, amikor a borosüveg szétpixeleződött. Nem tudom, hogy mi okozhatta neki ezt, de percekig meg sem mozdult. Ám rá jó pár percre egész érdekes dolgot vetett fel. Azt mondta, hogy nem biztos, hogy a mérgezéses küldibe az ellenszer úgy működött, ahogy annak kellett volna.
- Ezt te mégis miből gondolod?- Néztem rá értetlenkedve.
- Nekem az ellenszer beadása óta nem volt semmilyen bajom.
- És hogy mi újság velem mostanság? Hát egy ideig eltűntem bizonyos okok miatt, de most már minden rendben van velem.- Néztem rá.
Ám egy gondolat szöget ütött a fejembe. Ha Ozi megkapta a kívánt bort, akkor van egy dolog, ami egy próbát megér. Hisz nem szeretném, ha szegény kis lánynak baja esne. Nem hiszem, hogy a srác képes lenne megvédeni, de így talán Ozi is megmenekül.
- Lady. Ha már Ozi kívánságát teljesítetted, egy kérésem nekem is lenne. Ha lennél olyan kedves, akkor a fegyvereim és páncélom társaságában teleportálj át engem légy szíves abba a cellába, ahol a kislány, a srác meg a szörny van.- Néztem elszántam a Lady irányába. Ott talán ki is engedhetem Psziche-t egy kicsit, had lássa el a boss baját, és ott talán a képimet is tudom használni. Bár fogalmam sem volt róla, hogy van-e rá esélyem, hogy ezt a kérésemet teljesíti-e a Lady, de más ötletem jelen pillanatban nem volt. Hiszen megfogadtam magamban, hogy akit tudok, megvédek. Még akkor is, ha nem kedvelem az illetőt. Hisz ő is ember, és ha meghal, akkor a valóságban is meghal.

by **Rosalia** Hétf. Okt. 13 2014, 22:04

- Legyen... - bólint rá Hime kérésére Salazar és eleget is tesz neki, egyetlen kézmozdulatára meg is történik az átteleportálás. Azonban nem csak Hime, hanem Oziris is megy szépen Ryuu üvegcellájába. Ezután újabb kézmozdulatot lejt a Lady, melynek nyomán a robusztus szörnyeteg éktelen nagy pofont ad Hime arcára, amitől a lány az üvegfalnak esik, majd a groteszk lény Ozirisz felé veszi az irányt. - A kéréseknek ára van... - jegyzi meg amolyan mellékesen a kiürült poharával játszadozva a Lady, majd újra tölt magának abból a ragacsos löttyből, amit eddig kortyolgatott. - Te viszont megérdemled a jutalmat, gyermekem - szól Mamekohoz, majd a lány meg is találhatja ezután inventoryjában a saját fegyverét. Salazar figyelmét ezután ismét Shu és Danee köti le, akiket továbbra is lelkesen, olykor ujjongva követ. Habár most már egyre többször kalandozik el a figyelme a másik kalicka felé is, ahol csoportosultak a többiek.

Hime -10 hp
Ryuu 500 szóval pótolhat

by **Shukaku** Kedd Okt. 14 2014, 05:42

-Mert mi másért hozott volna ide?! Megmentett azoktól, akik bántani akartak, mert megvédtem azt a farkaskát, és most itt vagyunk, és mindketten itt vagyunk, és egy helyen is vagyunk, és a bűnök… semmi másnak nincs értelme!
És valóban, tényleg nem volt semmi másnak értelme számára. Ezzel még arra is magyarázatot kapott, hogy Timidus miért nincs itt. Azért, mert ő a maga nemében tökéletes volt, és bár emberi szemmel nézve sokszor nem megfelelően viselkedett, ha saját maga logikusnak látott egy lépést, és eredményre vezetett, akkor soha nem látta volna meg, hogy az a lépés esetleg miért volt hibás. Ám ez nem csökönyösségből eredt, mint Danee tagadása, mindössze a sárkány működéséből… azaz, ha Shu ismerte volna ezt a szép kifejezést, akkor bizonyára a lélektan szót használta volna, de semmiképpen nem a programot. Mindenesetre ők itt voltak, és Danee is itt volt, és csak azért lehetett itt, mert a mesélő néni úgy akarta, és csak azért zárta őket egy helyre, hogy végre megtárgyalhassák a dolgaikat.
-Dehogy halt meg! Láttam már ilyet, és utána feléledtek! A bosson sem halunk meg, meg sehol nem halunk meg, ha nem akarunk meghalni! Kayaba bácsi nem azért engedett minket a világába, hogy megöljön minket! És nem kértél bocsánatot! Ne azért kérj bocsánatot, hogy békén hagyjalak, és ne azért mert...
És itt vette észre magát. Danee félt tőle, és ez olyan földöntúli élmény volt a lánynak, amit nagyon ritkán tapasztalt meg. Talán soha. Még soha senki nem félt tőle. Mindig neki kellett félnie, ő volt akit bántottak, ő volt akinek rejtőznie kellett és csöndben maradni. Ám ideje sem volt ezt átgondolni, mert Danee már köpte is ki a szájából az újabb felháborító szavakat.
-Te tudtad?! Te tudtad, hogy van barátja, és úgy is… úgy is?! UNDORÍTÓ!
És Danee most árulta el magáról, hogy nem csak egy mocsok pedofil kéjenc, de még azt sem tartja tiszteletben, hogy valakinek már van valakije. Párokat és talán családokat is szétszakítana csak azért, mert…
-És még képes vagy ezzel védekezni?! Kayaba bácsi még abban is segített, hogy nektek felnőtteknek… hogy az a beállítás… de te nem! Te azért sem!
Azt sem tudta, hogy egyáltalán hogyan volt annyi esze Daneenak, hogy megtalálja azt a rejtett kapcsolót a menüjében. Biztos volt abban, hogy valaki megmutatta neki, vagy éppen az összes idejét azzal töltötte, hogy megkeresse, miután megtudta, hogy létezik ez a beállítás, csak azért, hogy újra…
-Nem csak ismerned kéne, hanem példát venni róluk! És mondtam, hogy ne beszélj így a Játékmesterről! És én nem vagyok rab! Senki sem rab! Ti mind azt hiszitek, hogy Kayaba bácsi bezárt ide titeket, mert csak ezt látjátok, pedig nem! És Timidust hagyd ki ebből!
Utoljára mondom. Újabb felnőttes szófordulat. Nyilt fenyegetés.
-Különben?! Utoljára mondod, különben mi lesz?!

by **Danee** Vas. Okt. 19 2014, 19:39

A logikám hibátlan volt, akár egy fényesre csiszolt gyémánt, legalább is, ami a fogvatartóinkat, és a játékbeli halált illeti. Láttam a felvételt az első napról, kerestem, míg nem találtam olyat, akinek volt annyi lélekjelenléte, hogy rögzítette. Mindenki más is ezt mondta. Az emberi test már pedig kellően törékeny, annyi módja van a tönkretételének. Miért is lehetne hát éppen az agyat kisütni!
Persze, hogy nem normális, ha egy játékfejlesztő a játékos bázisát akarja ilyen módon kezelni.
Bezárni, elszigetelni a külvilágtól, állandó veszélynek kitenni, halállal fenyegetni. De időnként feltűnik egy-egy örült a hírekben. És egy csomó innováció sok-sok életet követelt. Ez egy koncentrációs tábor. Szép színes, ízes, szagos. De mégis csak fogolytábor. Ha küzdesz meghalhatsz. Ha szökni próbálsz meghalsz. Mert ő így tervezte meg. Mert Kayaba így akarja. Sokan tesztelték. Meghaltak, eltűntek, nem tértek vissza.
De még mindig voltak hitetlenek, mások egyenesen mások életére pályáztak. Vagy csupán azért, hogy a saját igazukat bizonyítsák, vagy mert nem érdekelte őket a következmény.
- Ha nem hiszed, nyugodtan próbáld ki, öld meg magad, ha ennyire meg vagy győződve róla. De nekem ne akarj beadni ilyen hülyeségeket, hogy feléledtek. Én nem tudok senkiről se aki visszatért volna az oltáron
- Ami pedig Ai-chant illeti, össze visszabeszélsz. Az előbb még azzal jöttél, hogy bántottam, most meg itt fújolsz mint egy dedós . Dönts már el mi van. Amúgy meg nekem tetszik RenAi, és egyáltalán nem találkoztam még a barátjával, csak ő mesélte hogy van neki. Lehet nem is igaz, csak lerázni akart akkor éppen, mikor mondta...
- Különben kénytelen leszek megvédeni magam veled szemben, akár az életed árán is. Te tisztára kettyós vagy ha tényleg elhiszed amit mondasz...

by **Mameko** Hétf. Okt. 20 2014, 09:05

A lányka határozottan pillant kifelé a vastag üveglapokon túlra, pontosabban a Lady-re, kérést intézve felé. Végül is úgy jár a dolog, hogy valamit valamiért. Szóval mért ne kívánhatna valamit? Természetesen könyöröghetett volna a szabadságért, vagy azért, hogy kívülről nézhesse végig, ahogyan a többiek szétcincálják egymást, de szerencsére még időben rádöbbent, hogy ezekre a butaságokra egyáltalán nincs szüksége. Társait visszakapta, így már egyetlen dolog amire szüksége lehet egy íj. Egy aranyos íjacska amivel bátran lődözhet, akit csak szeretne. Ha nem ezért akkor miért lenne itt? Kedvére játszadozhat, vadászhat akire csak szeretne, biztosan a nő is felfigyelt különleges tehetségére, és ezért választotta ki erre a nemes feladatra. Igen nemes feladat! Korábban büntetésnek, elrablásnak gondolta, de hamar megváltozott a véleménye. Az egész a kocsmáros úr hibája volt. Ha ö nem tesz ilyen gonosz, alávaló dolgot, hogy elemelje valaki társait akkor most nem halt volna meg. A cella kezd szűkössé válni, az új látogatókkal, a lány hátrált pár lépést a friss jövevényektől, és a menüjében matatva felszerelte a fegyvert amit az imént kapott kézhez. Majd a szörnyikére pillantott.
- Ne aggódj majd mi megvédünk. - mosolygott rá, és a felemelte a fegyverét. - Ez nem igazságos! Túlerőben vagytok. - kiáltott oda a többieknek. Természetesen a túlerőt úgy értette, hogy harcképes egységekkel vannak fölényben nem pedig személyekkel. Ugyanis ők négyen voltak, hála Kagaminnak és Shimogunak, viszont a csapat fele mégsem képes harcolni, csak szavakkal, és ötletekkel támogatni, miközben náluk három alak képes bevinni csapásokat.
- Mame támadd a lányt! - parancsol határozottan Kag, mire a lány habozás nélkül becélozza Himét, és egy nyilat repít felé.
- Akkor azokkal végzünk először akiket nem szeret Húsi ugye? - kérdi a bábura pillantva.
- Húsi?!
- Húsi. - bök a fejével a lény felé, akivel korábban a nagyszájú srác harcolt. - Húsi Húsi mert hát olyan kis... húsi... Neked nem ez az első szó ami eszedbe jut róla? - lepődik meg a lány Kagamin visszakérdezésén, azonban a baba csak megrázza a fejét, és nem válaszol a kérdésre.
- Mindenkinek kell egy név! Szóval Húsi leszel, addig amíg nem tudjuk meg mi az eredeti neved.

//Támadjuk Himét//

by **Ozirisz** Csüt. Okt. 23 2014, 14:24

Hime mintha kicsit meglepődött volna a mérgezéssel kapcsolatos felvetésemen. Nála jól működött az ellenszer, ahhogy nálam is.
- Ahogy ezt mondani szoktás, ez hosszú történet... - kezdtem belea mondandómba - Már sajnos nem mindnki lehet köztünk abból a küldetésből. Volt egy lány, Ai Hane, és a griffje Himeko. Szerintem még emlékszel rájuk. Úgy egy éve történhetett, hogy reggel szokás szerint elmentek vadászni - majd egy pár másodperc után tudtam folytatni - De aznap nem tért vissza. A térkép nem mutatta a pozícióját. Végigjártam az alsóbb szinteket, de nm találtam sehol. Se bárkit, aki tudta volna mi történhetett. Lehet, hogypiros játékosok, lehet hoyg csak kihúzták a dugót odakinn, vagy az ellenszer... Bár ez utóbbi az imént fordult meg a fejemben.
Hime eltűnése kicsit aggasztott, de nem faggattam róla. Majd ha akarja elmeséli, de most sem az idő, sem a hely nem a legalkalmasabb rá. Talán Nyster egyik kocsmájában egy-egy üveg bor társaságánan....
A kérésén viszont felkaptam a fejem, majd hirtelen rádöbbentem, hogy a teleportálás most akciós áron van, egyet fizet, kettőt kap. Megkaptam én is a saját jegyem a pokolba, és mire bármit is tehettem volna, Hime már kapott egy jó nagyot a hústoronytól, de olyat hogy az üvegfal adta szegény lánynak a másikat. Aztán felém csöszmörgött a jószág. Ez a GM valahogy nagyon nem szimpatikus.
Ahogy a hústorony felém ért, és ütésre készült, eszembe jutott a régi jedi trükk, amit még a Star Warsban láttam anno. Nem tudom, hogy itt működik-e, vagy sem, de egy próbát megér.
- Nem akarsz bántani minket - mondtam monoton hangon a hústoronynak, közben a közismert jedi mozdulattalelhúztam a kezem husi a fejre hasonlíttó vége előtt.
- Mégy és átgondolod az életed - majd megismételtem az előbbi mozdulatot.
Már csak a lézerkard hiányzik, de jelen helyzetben beérném a nodachival is, elvégre amúgy is itt a hétvégi hússütés ideje.... bár még a mesterszakácsoknak is kihívás lenne ebből a förmedvényből olyan ételt készíteni amit a kutya nem sírva enne meg...
Aztán vagy bejön, vagy nem, vagy csak egy kis időt nyerek vele, de már legalább nem Hime érdekli ezt a sétafikáló bunyózó rég lejárt szavatosságú pörköltnek való akármit...

by **Hime** Csüt. Okt. 23 2014, 20:00

A kívánságom teljesült, ám mégsem úgy, ahogy én azt vártam volna. Abban a pillanatban, hogy át teleportálódtam a másik üvegkalitkába, abban a pillanatban kaptam egy akkora pofont, hogy szó szerint a fal adta a másikat. De ha jól emlékszem, egy régi dalban volt, hogy mindig az első pofon a legnagyobb. Majd meglátjuk, hogy ez itt is így lesz-e. Ám amint talpra ugrottam, kicsit mérgesen vontam fel a szemöldökömet. Úgyanis két olyan dolog tűnt fel, ami nagyon nem tetszett nekem. Azon kívül, hogy az invertorym üres volt. Ezen valahogy meg sem lepődtem. Hisz nem sikerülht mindig minden elsőre. De ez volt jelenleg a legkisebb baj. A legnagyobb az volt, hogy a dög Oziriszt szemelte ki a következő pofon áldozatának. És valahogy éreztem, hogy jedi trükkök itt sajnos nem segítenek. És ha nincs a tarsolyában egy mind control, akkor nem is fog hatni.
A másik dolog, ami miatt elkezdett fájni a fejem, az az volt, hogy a kislány, akit épp megvédeni készültem, elő vett egy nyilat az invertoryjából, és egyenesen rám szegezte. Vettem egy nagy levegőt, hogy kicsit megnyugodjak.
- Lady. Ha valaki épp az utolsó kívánságát kéri, azt úgy illik teljesíteni, ahogy kívánták. Ha jól tudom, nem a halálmester című filmben vagyunk, és nem hiszem, hogy te egy djinn lennél.- Néztem a Lady felé szúrós tekintettel. A filmet azért említettem meg, mert valamikor régen láttam, és ott a djinn eléggé kifordítva teljesítette a kéréseket.
- Kis lány. Éppen téged szeretnélek megmenteni, mivel nem szeretném, ha az a hústorony ott mögötted, pár taslival elintézne. Ugyanis szerintem hiába próbálnád őt megvédeni, téged is ugyanúgy megölne, mint ahogy bárkit, aki itt van.
- Ozi, nem hiszem, hogy azzal sokra mész, de talán így egy kis időt nyersz a számomra.
-Hollow.- Suttogtam magam elé, majd egy kicsit játszadoztam. Megpróbáltam minél gyorsabban körbe-körbe futkározni, és helyet cserélni a klónjaimmal, hogy Ozi elé kerülne az egyik, és a kislány elé a másik. Bár abban reménykedek, hogy a kislány meggondolja magát, és a mi oldalunkra áll.

by **Rosalia** Pént. Okt. 31 2014, 22:07

Ahogy Shu kikel magából és ordítani kezd, majd Danee reakciója erőteljes viháncolást vált ki Salazarból, miközben a térdét csapkodja. Olyan hangot ad ki magából, mintha egy kórházi ételhordó kiskocsi nyikorogna kanyarbevétel közben... lehet éppen annak a hangját vették föl a programozók Suspect

Eközben figyelmét elkerüli a másik kalickában folyó harc, de ez valamelyest még kedvez is a sarokban sokkos állapotban kucorgó Ryuunak, Himének és Ozinak, hiszen a húskolosszus nem éppen a taktikai érzék magas szintű művelője, maradjunk annyiban, hogy elég könnyű összezavarni. Először Ozi jedi trükkje blokkolja le, majd Hime képije miatt kezdi el össze-vissza lóbálni az egyik méretes öklét, hatalmas tömbszerű lábával pedig kis híján összetiporja Ryuut.
Az egésznek végül az az eredménye, hogy elvéti Ozi megütését, majd elveszítve egyensúlyát rádől Mamekora és nem éppen habkönnyű testével beterítve mozgásképtelenné teszi a lányt. Úgy mozog a szörny, mint egy hátára fordított bogár és csak kalimpál tucatnyi végtagjával. Salazar ekkor kezd el újra rátok is figyelni. - Te bugyuta jószág, azt az íjászt hagyd békén, a többivel foglalkozz. Kelj már fel, te tohonya barom! - szidalmazása nyomán pedig olyasmi történik, amit majd csak a következő postban árulok el Razz

by **Shukaku** Pént. Okt. 31 2014, 22:41

Shu csak értetlenül pislogott egy ideig Daneera, majd kitört belőle a nevetés. Végre megértette. Végre megértette, hogy most már ő is nevethet, kinevetheti a bugyuta felnőtteket, ha egyszer bugyuták, mert itt már nem kell attól félnie, hogy bántják ezért. Nem, ő nem volt tiszteletlen, mert Danee lett volna az utolsó, aki megérdemli a tiszteletét. Na jó… talán Peter, de utána már rögtön Danee. Egy ilyen pedofil, erotomániás élvhajhász állat senkinek a tiszteletét nem érdemli meg, és itt már nem volt felnőtt sem. A felnőttek eltűntek, és nem tudtak már csak azzal tiszteletet parancsolni, hogy ők a felnőttek, mert ez már nem jelentette azt, hogy erősek vagy erősebbek is lennének. Shu tisztelte és felnézett arra, aki megérdemelte. A gyilkosok, mint Peter, nem érdemelte meg. A pedofilok, mint Danee, nem érdemelte meg.
-Nem tudsz te semmit, Danne.
Hangja ugyan még zilált volt, de már nem kiabált, és szerencsére itt berekedni sem tudott.
-Csak az emberek hibájából lehet meghalni. Én megölhetem magamat. Kayaba bácsi senkinek sem tilthatja meg, hogy végezzen magával. Ha az a valaki…
Itt egy picit elcsuklott a hangja, de megrázta a fejét, és folytatta.
-Ha az a valaki meg is halt, az nem a játékmester, és nem Kayaba bácsi hibája… és nem is biztos, hogy meghalt… de nem ők ölték meg, hanem az a valaki ott. És ha te meg akarsz ölni engem, az meg a te hibád lesz! Ezt akarja megmutatni a játékmester! Ezt is! Annyi mindent mutat nekünk, de te csak hajtod a magadét! És igenis visszatért! Hisame és Timidus is ölt már véletlenül, és visszatértek! Kérdezd meg Chant vagy Sayat! És ott van Rita is! És… és… nem vagyok dedós! Ha RenAi azt mondta, hogy van barátja, akkor van barátja, de ha nincs, akkor is azért mondta, hogy végre lekoptasson magáról, mert mindenki utálja az ilyeneket mint ami te vagy! És ha le akart rázni, akkor miért nem fogod végre fel?! Miért nem tudod megérteni, hogy senki sem akar veled…! Senki sem! És… és… nem fogom hagyni, hogy végezz velem!
Újra dühösen zihált, majd hirtelen eszébe jutott valami, és hálás pillantást vetett a játékmester felé, majd Danee mellé sétált, és megnyitotta a menüjét.
-Nemrég szabálymódosítás volt, és Kayaba bácsi megengedte az idomároknak, hogy újra osszuk a pontokat az irányítás és az erő között. Most öt erőm van, de ha rápakolok mindent, akkor hatvan lesz. A fegyverkezelésem is sokkal magasabb mint a tiéd, és Timidus megtanította, hogy ez mit jelent. Én…
Újra elcsuklott a hangja, ahogy belegondolt abba, hogy most nem ő az, akit végigrugdosnak a folyosón. De ő jobb lesz. Nem lesz olyan, mint a gonoszok.
-Én vagyok az erősebb, Danee. De… én nem akarlak megölni… azt hiszem… de most én vagyok az erősebb. És azt akarom, hogy fejezd be amit csinálsz, és vedd észre, hogy miért hozott ide a játékmester néni. Meg kell bánnod a bűneidet… és akkor én sem haragszom majd rád… ha jól viselkedsz majd, és nem bántod a lányokat… és Timidust sem… senkit sem… ezt akarom. Ezt akarom.

by **Danee** Szomb. Nov. 01 2014, 22:37

- Persze, semmit - feleltem közönyösen
- Aha... - hallgattam a hosszúra nyúló kiselőadását - igen... hát persze... - ha lett volna lejjebb, talán már lecsúsztak volna a szemöldökeim az államra, vagy ilyesmi
- Majd megkérdezem őket. De tényleg! Eskü, megkérdezem őket! Mit mondtál, kiket kell? Ja, megvan... ne fáradj vele: Chant... meg valami Sayát
Még a fülem is halálra unta magát, kínomban már a csuklómon kerestem a karórát, hogy megnézem hány óra, mióta megy már ez a nevetséges komédia, meddig kell még ezt a marhaságot hallgatnom, pont attól akit talán a legkevésbé szeretnék a társaságomban látni. De persze nem volt karóra a kezemen. Ezer éve nem használok, arra van a telefon. Flanc miatt meg nem fogok ilyet venni meg hordani. Amúgy is csak elhagynám... régi kor eleganciája... hmpf
- Aha... - helyeseltem egy ásítást elnyomva - nyilván... nyilván az emberek hibája. Ha kimész a biztonságot nyújtó falak közül, akkor meghalsz. Nem is értem hogy miről vitatkozunk, ha teljesen egyetértesz velem. De ez semmit se változtat azon, hogy eddig nem volt semmilyen SAO-hoz hasonló játék, amit a tudatoddal irányíthatnál, és képes lennél a karakterhalál miatt ténylegesen meghalni - basszus, már ez a pár szavas magyarázat is elfárasztott, és tuti hogy vissza fog válaszolni valami újabb megalapozatlan hülyeséggel, amit ő bizonyítéknak hív
- Hai, hai, nyilván azért táncolt velem előtte, mert nem akart a társaságomban lenni... no meg sétára hívni az elsötétített kastélyban. Ha van is barátja, hát az nem volt ott a bálon, ami elég rosszul veszi ki magát, ha az ember kapcsolatban él - bólogattam neki álmosan
- Ja ja, én is borzasztóan utálom magam, nincs kétség, csak hát... ez van... én nyeeem tudok megszabadulni saját magamtól, és másokkal ellentétben én nem akarok öngyilkos lenni, szeretek élni. Az emberek közt. De ezt te nem értheted meg, hiszen nem jössz ki az emberekkel... nem is értem miért oktatsz ki az emberekkel kapcsolatban, mikor te magad állítottad, hogy nem szereted az embertársaidat...
Szabálymódosítás... háh... akkor még sincsenek magukra hagyva a kísérleti egerek
- Hú, de felszívtad magad... aha, és ha átrendezed a pontocskáidat, ahhoz mit fog a te drága Timiduszod szólni? Háh? Amikor majd beletörik a foga mindenbe, csak mert egy pontot se hagytál neki
Heh, eddig is össze-vissza beszélt, de most már azt a picike realitás érzetét is elvesztette ami a játék mechanikáját illeti
- Ja, te vagy az erősebb - hajolok meg neki pukedlizve, még a nem létező köpenyem sarkait is megcsippentve emelem meg hátra
- Szánom bánom bűneimet nagy tiszteletű játékmesternő
- Ahogy akarod, ó, nagy Shukaku-sama!
Nagy francokat. Azt csinálok amit akarok. És az nem ez.

by **Mameko** Hétf. Nov. 03 2014, 17:53

A lányka hamar elnevezi a szörnyeteget, akit az imént hústornyozott le az a nő aki mindenféle badarságokat hord össze. Furcsálló pillantást vet Himére, nem érti mire céloz.
- Miért bántana? Húsi valójában egy nagyon húsi szörnyike. Nagyon csúnya dolog ilyesmiket feltételezni róla. Szerintem ha bocsánatot kérsz tőle folytathatjuk is a játékot. - elégedett mosoly rajzolódik az arcán. Most először próbált olyasvalaki mellé állni akit még egy picurit sem ismer. De persze ez fontos részét képezi a barátságok kialakításánál ezért talán nem is olyan fura. - Egyébként is... az a fiú támadott rá először.. Szerintem úgy igazságos, ha megvédem. - mutat Ryuu-ra, és utána fel is fújja az arcát majd megveregeti a hústorony oldalát, vagy bármijét amit eléri. A klónok láttán a lány először meglepődik, majd amint az egyik közeledni próbált, hevesen csapkolódni kezd a kezével, és az íjával.
- Ne gyere közelebb! - kiált rá, és már nyúlna is egy nyílvesszőért, amikor is, nem várt fordulat veszi kezdetét. Amíg a lányka kutat, keres, nyúlkál Húsi meglökődik és pont rádől.
- Eh. Uhm, hah.. - kapkod a levegőért, majdnem az egész testét elfedi a dög nehéz szörnyeteg, csupán kevéske látszik ki a hátából, illetve mindkét kezével próbálja kihúzni magát, ha már olyan szerencsétlenül alakult a helyzet, hogy hason fekszik, mást úgy sem tehetne. - szállj le rólam. Valaki szedjen ki innen uh.. - nehezen veszi a levegőt, lábacskáival pedig semmit sem tehet. Az pedig külön nehezít a helyzetén, hogy Húsi sem éppen azzal foglalkozik, hogy legördüljön a lányról, vagy ismét két lábra álljon, hanem mocorog, vergődik.
- Valaki... akárki.. szedjen ki innen. Ez így nem vicces. - tart egy kis szünetet, amíg próbál némi levegőt gyűjteni, hogy ne kelljen akadozva végigszenvednie egy újabb mondatot. - Húsi nagyon nehéz! Nem való a csapatunkba. - magyarázza a többiek számára talán érthetetlen dolgot, közben a kezére húzott játékszereket fürkészi szemeivel.

by **Ryuu** Kedd Nov. 04 2014, 22:31

Bevillant. Hirtelen bevillant, ahogy a nagyanyja ráüvölt. Elhallgass! Elhallgass te istentelen kölke! Szinte látta maga előtt a vén szatyrot ahogy a botját emeli felé. Ő még csak kis csínytevő volt nyolc év körül. A haverokkal játszadoztak és hát úgy esett, hogy a kutya is arra felé járkált épp. Nem kínozták meg, beküldték a susnyásba békákra "vadászni". A jó öreg "Ed" pedig hűségesen rohant a tavacska felé, ami mellett a nagyszülők tanyája volt és ahol ő a nyarat töltötte. Az évben utoljára. A kutya megcsúszott valamiben, és ők már csak annyit halhattak, hogy csobbanás és nyüszítés... majd mindenki elhallgatott. Feszült figyelemmel meredtek oda, ahol az állat nemrég eltűnt a nád és egyéb zöld között. Végül Ryuu ment be, mint "gazdi". A kutyának valahogy sikerült eltörnie a lábát. Fel se lehetett állítani, így hát el kellett menni a "nagyiékhoz".
Mondtam én az anyádnak, hogy egy gonosz szellem lakik benned! Mit tettél az én kicsikémmel te átok te?
Nem akart rosszat. Csak játszottak a kutyával. Viccnek idult. A kutyák nem arra vannak, hogy vadászni vigyék őket? Ők is vadászni akartak!
Hallgass! Bántottad Eddiet! Bárcsak elnémulnál örökre! Szörnyeteg!
Hátratántorodott. Érezte a hátánál a láthatatlan falat. Sosem hitte, hogy ez az emlék egyszer még kísérteni fogja. Már nem is emlékezett rá... legalább is eddig nem jött fel. Kiegyensúlyozottnak gondolta magát. Ő egy nagyszerű, tökéletes ember! Akik ezt nem hiszik el, azok nem látnak a szemüktől! Az apja is megmondta, hogy az ő fia csakis a legjobbak közül való lehet... akkor meg? Nincs igaza? A nagyanyja megőrült!
Miért ezzel az emlékkel foglalkozik? Régen nem látta azt a csotrogányt és nem is akarja.
Elhallgass!
Nem akar hallgatni, nem nem!
Megszédült, valójában meg is tántorodott és így Mameko nem tudta hátba veregetni. Ide-oda dülöngélt miközben meredten figyelt előre. Pont szem magasságban nézett ki a fejéből, de nem látott. A saját gondolatai, emlékképei peregtek le újra és újra előtte.
Miért mondta ezt? Nem is akart semmi rosszat!
Akart ő egyáltalán rosszat valaha is?! Undok vén satrafa!
Gyűlölöm! Gyűlölöm! Meg fogom ölni!
Nem volt szája ugyan, hogy hangokat adhasson ki és így nyöszörgésre sem futotta ámbár a szemei beszédesek voltak. Mintha egyetlen lemez akadt volna meg. És gyűlölködő tekintetet már mindenki láthatott. Ez félreismerhetetlen volt. Áradt belőle. Le se tudta volna állítani, ha akarja sem, csakhogy nem is akarta. Jó volt neki így. Azaz, hogy nem volt, ám ezen egy pillanatig sem gondolkozott. Csak érezte és hagyta, de talán közbe se tudott volna avatkozni, ahogy elönti az agyát a vörös köd.
Valaki megtámad valakit. Arra viszi a tekintetét. Ugyan mit érdekel, hogy mit mondanak? Hallgassa meg? Vegye a fáradtságot és értelmezze az összefüggő szavak sorrendjét? Találja ki az értelmét? Még mit nem! Majd ha válaszolhat is rá! Amúgy is csak azt akarja, hogy az a nő meghaljon, és úgy néz ki hogy ehhez meg kell ölnie másokat is. Hát akkor? Most nem volt fontos a vörös indikátor veszélye.
10 egész hpval meg még annyira sem. Ha meghal, akkor így kellett történnie. Eddig félig állva, berogyasztott térdekkel kuporgott, mint egy ijedt vad, most azonban kiegyenesedett ijesztően kimért lassúsággal.
Ekkor csapott el a feje felett a mob hatalmas lába (vagy karja?, ki tudja... ) ám ez egyáltalán nem akasztotta meg. Ha meghal úgy is jó. Most egy a fontos. Megtámadni valakit.... egy nőt. Haljon!
Megremegett, de nem lehetett tudni hogy miért. Talán az utálattól, vagy félelemből, esetleg hideg van? Viszont sokkal inkább lehetséges, hogy a gyilkolási vágy borzongatta meg. Nem híve a céltalan öldöklésnek, ám most ez a legcsekélyebb mértékig sem állt fent. Hiszen van értelme! Élete meggyalázóját fogja elpusztítani. Minél csúnyább halállal hal, annál jobban fogja érezni magát utána. Úgy van, bizony ám! Aztán egy puff. A nagy sötét árnyék, amit ő ugyan nem fogott fel de a hatalmas mob vetett rá, most eltűnt a feje fölül, ami megakasztotta. Majdnem normálisan nézett körbe, kutatva az anomália forrását.
Ám nem tett még egyetlen lépést sem előre. Mikor Mameko felé mutat és (talán) felhívja a lány rá a figyelmét az oda csöppenteknek, akkor egy felegyenesedett fiúcskát láthatnak, nagy vörös szemekkel. Messziről mintha bevérzett volna. A feje pedig természetellenesen oldalra billentve. Egyáltalán nem kényelmes testhelyzet, Ryuu most azonban ezzel törődött a legkevésbé. Nem is igen érzékelte, hogy a testének mire lenne szüksége, vagy mire nem. Csak az az öreg lemez kattogott az agyában, hogy "elhallgass". Ő márpedig nem fogja befogni! Salazarr nagyon rosszul választott. Ővele packázni nem lehet büntetlenül!
Ha még mindig figyeli bárki is őt, azt veheti észre, hogy rázkódni kezd a válla, mintha nevetne, habár száj híján ezt nem lehet megerősíteni, majd a kis Mameko felé indul meg lassú, lomha léptekkel...

by **Ozirisz** Vas. Nov. 09 2014, 21:13

Az erő velem van! - mondom széles vigyorral a képemen Himének. Bár az ő alakításán kicsit összezavarodtam. Egy, kettő... kezdtem el számolgatni őket, de össze vissza futkostak, majd végül nagynehezen összeszámoltam három teljes Himét. Vajon annak a jófajta bornak hármaslátás lenne a hatása? Rolling Eyes

Ácsi.... azt a bort Hime kiütötte a kezemből... Akkor nem a bor... A másnapossától ilyen még nem volt... De valami nagyon fura, mert mindenki másból egy darab van. Még a hústoronyból is. De a hústoronynak kicsit sok volt a jedii trükk és a három Hime, mert szegény úgy eldőlt, mint fél disznó az ólban. Vay csak a jedi erőm blokkolta Salazar wifijét? Vagy nem'tom hog működik errefele a mobok távvezérlése. Node Itt kicsi a rakás készül, vagy ahogy helyenként hívják, happy kupac. Legalul a lány, aki megtámadta Himét, rajta a hústorony, most nekünk kéne a a kupac tetejére ugrani? Rolling Eyes

No mindegy, ezen még agyalok eggy kicsit. Viszont a három Hime... Vajon melyikük a valódi? Rolling Eyes

Viszont ez felvetett bennem egy újabb kérdést: Vajon Yuichi tudta ezt a dolgot Himéről amikor szakítottak, vagy sem? Ha nem, hát érthető... Viszont ha igen, akkor abszolút nem értem. Egyszerre lehet három nővel anélkül hogy megcsalná, és hát no.... Három nő jobb mint egy, és ha ennek ellenére is szakított, akkor asszem lesz egy kis elbeszélgetésem vele is a JL palotában Rolling Eyes

Persze ha kijutunk innen... Vay talán pont emiatt mentek szét? Nem osztott elég pontot kitartásra? Rolling Eyes

Ehh... mondjuk pont én szólok aki inkább erőre, gyorsasára és fegyverkezelésre osztoatott, és a kitartás-pontjainak nagyrészét a felszerelésből kapja, és bízik a Vörösbörös-Bikapitis-akármicsoda-koktélban Very Happy

De tény és való, Aincrad hímnemű lakosságának túlnyomó része nem Hime-kompatibilisen osztotta el a pontjait...
Egy újabb rejtély megoldva, és kész. Figyeltem a további eseményeket, hogy mi történik, bár kissé nehéz újra felvenni a fonalat, ha akármerre nézek, mindi megakad a szemem valamelyik Himén... Rendben hogy vakságot sosem fogadtam, de akkor is... nem akarok idő előtt két tőrt a hátamba Rolling Eyes

by **Hime** Kedd Nov. 11 2014, 15:42

Nem hittem volna, hogy Ozirisz trükkje és az én képességhasználatom ennyire hatásos lesz a hústorony ellen. Ám a hatást még az is tetézte, hogy a másik veszélyforrás is ki lett iktatva ideiglenesen. Bár őt nem akartam bántani. Hisz ő nem tehetett semmiről. Az ő fejét is megzavarta a játékmester, ahogy a másik üvegkalitkában Shukaku fejét is. Ám most úgy éreztem, hogy nekem kell lépnem. Azonnal a kislányhoz ugrottam, és megpróbáltam kiszedni a dög alól. Ám ez elég nehéz műveletnek bizonyult.
Közben azonban folyamatosan beszéltem hozzá.
- Nekünk egy oldalon kéne harcolnunk. Hisz téged is minden szívfájdalom nélkül ölne meg, ugyanúgy, mind bármelyikőnket. De nekünk sajnos nincs fegyverünk, neked viszont ami, aminek nagyon nagy hasznát tudnánk venni. Kérlek gondold át, amit most mondtam neked, mert ha logikusan gondolkozol, te is megtalálod a választ. Még ha össze fogunk se biztos, hogy akár egyikünk is élve ki fog innen jutni. Minden esetre, én nem vagyok hajlandó egyik játékos társam ellen sem harcolni.
Ha sikerült kiszednem a lányt, akkor leültettem a falhoz, ha nem, akkor segítséget kértem a többiektől.
A következő pillanatban pedig ismét egy csapatként, összhangban mozogtam a klónjaimmal, majd támadást intéztem a lény ellen. Bár nem tudtam hirtelen, hogy puszta kézzel mennyit sebezhetek, de csak reménykedni tudtam abban, hogy eltalálom, és abban is, hogy ő viszont a klónjaim egyikét találja el, és nem engem, vagy valamelyik másik játékostársamat.
Hisz nem szeretném látni, hogy bármelyikük is itt hulljon előttem pixelekre, még akkor sem, ha nem kedvelem őket. Akkor már inkább én haljak meg.

by **Rosalia** Kedd Nov. 11 2014, 21:23

Salazar hirtelen feláll és tapsolni kezd. Olyan benyomást kelt a tapsa, mintha bármelyik pillanatban szilánkokra törhetnének a ropi kezei. Egyre hevesebben tapsol Danee és Shu vitájának hatására, majd reszelős hangján felnevet. - Játsszunk! - Mindkét kezét teátrálisan az ég felé emeli, majd egyenesen a kis vitázó párosra mutat csontos mutatóujjával. - Jutalmat érdemeltek! - majd csettint egyet, aminek hatására, Shu és Danee minden páncélját és fegyverét visszakapja. Az inventorytok továbbra is üres, tehát nincs kristály, poti, hazatérés kristály, stb.
- Játsszunk, játsszunk! - helyesel Caius is, de a hang forrását nem látjátok. Salazar ismét csettint egyet, és a következő pillanatban Danee és Shu is a többiek üvegkockájában találja magát. Kissé zsúfolt már így, de legalább nem kell sokat futkorászni Razz

A helyzet az, hogy Ryuu Mameko felé mászik, az íjász lányka a hússzörny alá szorult. Ozi csak a Hime klónok után kapkodja kótyagos fejét, Hime pedig megpróbálja kihúzni a korábban rátámadó Mamekot a mob alól, ez azonban súlyemelés nélkül aligha sikerülhet. A szörnyeteg közben Hime klónjaival van elfoglalva, azokat csapkodja, mintha komisz legyek zavarnák meg henyélését. Mozgolódásának hatására Mameko bizonyára nagyokat nyögdécsel, hiszen a mázsás dög még mindig rajta trónol. Hime támadása nyomán csekély mértékben moccan el a mob életsávja. Salazar közben visszahuppan a foteljába és önelégült mosollyal az arcán kortyolgatja ragacsos italát.

by **Shukaku** Kedd Nov. 11 2014, 22:10

Shu agyát csak egyre inkább húzta fel Danee a baromságaival, és a kislány bármennyire próbálkozott, egyszerűen nem tudott nem dühös lenni. Ez a pedofil állat itt oktatja ki őt a világról, amiről nyilvánvalóan semmit nem tud, mert ha tehette volna, akkor ki sem húzta volna a fejét a lányok szoknyája alól. Shu viszont a szavain már csak nevetni tudott. Szánalmas volt az a fajta tudatlanság, amit ő képviselt. Szánalmas volt az összes ilyen felnőtt, aki azt hitte, hogy azért, mert a kinti világban a korral együtt járhat az ész látszata, ez majd itt is így lesz.
-Eddig nem volt, most meg van, és hálás lehetsz érte Kayaba Bácsinak, hogy megalkotta nekünk! Itt feltámaszthatjuk az embereket, és a peteket is, és senkinek nem kell meghalnia azért, mert elbotlott a lépcsőn! Itt csak a gyilkosok ölhetnek meg, vagy te magad ölheted meg magadat! Minden sokkal jobb, mint odakint!
Az arca már rákvörös volt, és bár nem kedvelte meg túlságosan RenAit, ezt azért nem tűrte el, főleg nem Daneetól.
-Táncolt veled mert megszánt! És… és az nem jelenti azt… én pedig… HALGASS! Talán ha kicsit változnál úgy, hogy szerethető legyél, akkor nem utálna ennyire mindenki! Még nekem is vannak barátaim, pedig szerinted én kibírhatatlan vagyok! Timidust többen kedvelik mint téged, pedig szerinted kiállhatatlan!
És ekkor kezdett el harsányan nevetni. A szánalmasság olyan fokát érte el a fiú, ahol már a tudatlanságával villogott.
-Te nagyon buta vagy ám Danee. Látom, te sem olvasod el a leveleket, amiket Kayaba Bácsi küld neked. Gratulálok! Timidus nagyon jól tudja, hogy ha nem vagyok ott, akkor küldetésen vagyok. Volt már ilyen, sőt, ő is volt egyedül küldetésen. Ilyenkor szépen megvárja védett területen, hogy visszaérjek. A pontokat pedig most szépe átpakolom, majd ha vége itt a játéknak, akkor visszapakolom, mert a switch rendszer változása miatt is újraoszthatjuk őket. Sőt, még elég jelvényem van arra is, hogy enélkül is újraosszam nem egyszer. Gúnyolódhatsz, de ez is azt jelzi, hogy én vagyok az okosabb, mert én figyelek arra, amikor Kayaba Bácsi segít nekünk!
A játékmester néni dicséretére kicsit megakad a szava, és el is pirul, ám azért annyira nincs oda a kinézetétől, hogy a szemébe is nézzen. Kedves néni, meg jót akar, de valamiért nagyon imádja a horrorfilmeket. Persze azért a jutalmat megköszöni, és már tudja, hogy teleportálás következik. Azt várja ugyan, hogy jutalmul Timidus jelenjen meg mellette, de mivel ez nem történik meg, beváltja a Daneenak tett ígéretét, és szépen átpakolgatja a pontjait, majd rohan is a többiek segítségére kelni a szörnyike ellen. Amennyiben persze az átpontozás nem sikerül, úgy csak Danee mögött marad.
-Csapatmunka! Erre akar megtanítani minket a játékmester! Megtanítani mindenkit arra, hogy ha önzetlenül segítünk egymáson, akkor akármilyen reménytelen helyzetből kijuthatunk!
Még Daneen is lök egyet, ha az nem indulna el azonnal.

Az küldi idejére Shu ereje hatvanra nő, az aktuális pontokkal számoltam. Átírni nem írok át semmit az adatlapon, mert elhasználom erre mindkét szabálymódosításból eredő átpontozást, tehát a végén minden visszaáll az eredetibe.

Shu megpróbálja bekapcsolni a szörnyike ellen az első képijét, amivel ha a szörny őt támadja, a sebzés felét a támadó is megkapja három körig, majd támadja amennyiszer tudja, amíg el van foglalva a klónokkal.

És mivel utólagosan kiderült, hogy az ilyesmi nem műxik, majd kijátszom a meglepődést, de ez esetben szépen elbújik Danee mögé. X3

by **Danee** Szomb. Nov. 15 2014, 13:46

- Hálás Kayabának? Bármiért is? Te lázas vagy? Cöh. Ő börtönzött be minket!!! Tudom, téged nem, te imádsz itt lenni. De ezzel eléggé kisebbségben vagy, ha nem teljesen egyedül! Azaz ember őrült, semmilyen játékban nem lenne szabad meghalnia senkinek sem, sehogy, csakis a karaktereiknek!
Na persze hiába beszélek én neked, ha te oda vagy ezért az egészért, istenítesz egy őrültet, aki ezrekkel kísérletezget, mintha csak patkányok lennénk. Tutira nem is játszottál semmi ilyesféle mmorpg-t korábban, különben a párbajunkon se kellett volna mindent megmutatni. Fogalmad nincs, milyen az, hogy normális mmorpg, neked tök természetes, ha emberek halnak meg… és még te hiszed magad okosnak és tájékozottnak
Az, hogy Shukaku már tombolt, az arcára volt írva. Még csak meg se próbálta felfogni, megérteni vagy mérlegelni azt, amit eddig mondtam neki. Rák vörös volt, úgy tűnt, mint aki bármelyik pillanatban megpukkad a méregtől
- Talán kérdezted tőle, hogy ennyire tudod, miért is táncolt velem? Vagy csak annyira elszállt már a méregtől az agyad, hogy semmit sem látsz a vörös homályon át? Ha megszánt, hát nagyon jól játszotta, mert én nem éreztem belőle semmit, csak azt, hogy jól érzi magát a karjaiban, ahogy táncoltunk. Nem is lett volna semmi gond, ha nem lovalom bele magamat és viszem túlzásba a medencénél, mikor kimentettem.
- Utálnak? Ki mondta ezt neked? Már megint egy kitalációval jössz – ingattam a fejem – TE utálsz. És ennyi. A többiek talán egy kicsit neheztelnek, de kétlem, hogy rajtad kívül bárki, BÁRKI is utálna. Ami meg téged illet, most elég nehezemre esik elviselni, hogy összezártak minket, de az nem igazán érdekel, hogy mással milyen a viszonyod. Felőlem akár Aincrad ünnepelt sztárja, vagy megmentője is lehetsz, az sem érdekelne!
Az őrület jelei. Tomboló düh, majd hisztérikus nevetés. Egy megbomlott elme ámokfutásának kezdete. Jó lenne minél hamarabb megpattanni a közeléből, de ez most nem fog menni még egy ideig, valahogy ki kell bírni. Az már tiszta, hogy az ő állapotán én már képtelen vagyok segíteni rajta mindaddig, amíg le nem higgad, és abba nem hagyja a személyeskedést, hibáztatást, és racionálisan nem kezd végre gondolkozni, szemelőt tartva azt is, hogy ne sértsen meg közben másokat a szavaival meg a gesztusaival, tetteivel.
- Nem, nem olvasom, nekem a spam könyvtárba megy az összes rendszerüzenet. Nem érdekelnek különösebben. Úgyis csak egy számít: hogy mikor lesz újra aktív a kijelentkezés gomb. És tojok rá, hogy te minek tartasz. Amúgy is már lassan mindenfélét a fejemre olvastál válogatás nélkül, nem igazán hat meg a szócséplésed, kicsi Shu
- Tudod mit, rakd, próbáld meg, kíváncsi vagyok, hogy ilyen durva exploitot is enged-e a rendszer. Amúgy meg valamiben úgy is meg kell halnom...
Igen, aki meg van győződve arról, sőt, kijelenti mások előtt, hogy ő bizony az okosabb… na az pont annyival is okosabb, de mondjuk a szavai hagytak némi keserű utóízt a számban, amikor Ai-chanról meg az utálatról papolt. Nem mintha bármi köze lenne a magánéletemhez, hogy miért viselkedem itt a SAO-ban úgy, ahogy.
- Jutalmat, miféle jutalmat? – fordulok a nő felé. A rémület jeges hulláma fut végig rajtam, libabőrös leszek már magától az ötlettől is.
Aztán egyszer csak megjelennek a felszereléseim magamon. Meg Shun a sajátja. Már kapkodom is a fejem, hol tűnik fel Timidus, de hála az égnek, ő kimarad a metamorfózisból. Alig, hogy felfogom eme változást, már is teleportálódunk. A nő csettintése még ott visszhangzik a dobhártyámon, amikor a többiekkel egy üvegbúra alá materializálódunk. Shu is meg én is.
- Nagy szavak ezek egy gyűlölködő, emberiség utáló kislánytól – vetem oda, miután sikerül visszanyernem az egyensúlyom
- És ha lenyomjuk ezt a megtestesült Abominationt, ezt az undorványt, akkor mi lesz? Teázgatunk együtt egyet békésen, és mindenki hazamehet? – rúgok bele a szörnybe, hátha lehengeredik a lányról.

by **Mameko** Pént. Nov. 21 2014, 19:13

Pedig minden olyan jól ment. Husi barátságos önfeledt mosolyával viaskodott a hős kislány jött a segítségére, hogy lenyilazza a gonosz csúnya néniket és bácsikat akik mindenféle ok nélkül rátámadtak az újdonsült kis barátjára. Erre most, egy aprócska üvegkockában a kelleténél is többen nyomorognak, Husi felborult, ráadásul egyenesen a lányra aki hatalmas nyöszörgések és szenvedések árán végül kiszabadította mindkét kezét, viszont ez nem elegendő ahhoz, hogy bármit is csinálhasson, az önvédelmen kívül. A lovaglány még képességet is bevetett, amivel sikerült méginkább megbénítania a közlekedést a teremben.
- Kelj fel Husi! Fel kell kelned, így nem tudlak megvédeni. Héé hallod amit mondok? - próbálja megmozdítani a lábát hátha érzékel valamit belőle, hogy ha valamijéhez hozzáér, azonban nem sikerül, túl nehéz, túl nagy. Hatalmasat sóhajt, próbálja összeszedni minden erejét, és ismét előre nyújtja a karját, hátha talál valamit amibe belekapaszkodhat. A lovaglány közben továbbra sem adja fel, hiába lőtt bele egy-két nyilat, hiába mondott csúnya dolgokat Mame, ennek ellenére mégis ott áll, és magyaráz mindenféle bonyi dolgot.
- NEM! NEM. NEM. NEM. ÉS NEM! HUSI SOSEM BÁNTANA! - kiált rá a lányra, közben pedig öklével csapkodja a levegőt, majd kifárad és arccal a föld felé dől, háta időnként picit megemelkedik és jól hallatszik ahogyan levegőért küzd. Egy pillanat erejéig ismét kinyomja magát. - Husi a barátom, AZ ÉN BARÁTOM! Nem hagyom, hogy bántsátok. A gonosz embereknek meg kell bűnhődniük. Ti pedig meg fogtok, amiért ilyen csúnya dolgokat akartok tenni. A dagadt pasas is megbűnhődött amiért lopott. - majd ismét kimerül és visszadől, fejét oldalra hajtja, aranyszőke hajzuhatag fedi arcának majdnem egészét, miközben a felé mászó fiúra pillant. Először nem érti, hogy miért közeledik felé, majd elsápad, és elsikoltja magát.
- NEE! Maradj távol! Ne gyere közelebb! - mutat a fiú felé remegő kezével. A fiú bizonyára bosszút akar állni azért amiért a lány korábban bántotta. - Ez nem fer! Ez nem igazság! NE BÁNTSÁTOK HUSIT! Ne bántsátok. - könnyek szöknek a szemébe, miközben akaratosan ismételgeti újra és újra és újra...

//elnézéstet a késésért, hét közben nem volt lehetőségem írni Rest in peace

//

by **Ozirisz** Vas. Nov. 23 2014, 15:34

Mintha csak egy moziban lennék, zajlanak körülöttem az események. Már csak a kényelmes kanapé, egy nagy adag pattogatott kukorica, és természetesen egy korsó hideg sör kellene, és minden tökéletes lenne. Kicsit sunyin lmosolyodtam ahogy Hime próbálta kihúzni a lányt a hústorony alól, de hát... nem igazán járt sikerrel. Vagy csak azért nem, mert Salazar nem engedi szabadulni a húskupac alól? Vagy tényleg ilyen nehéz lenne az a lejárt szavatossgú izé... darálthús? Rolling Eyes

Nem tudni. És mivel sem targonca, sem béka nincs a közelben, ezért hagyom is pihenni a hústornyot. Nincs az az isten hogy kézzel cipeljem-vonszoljam-rángassam ezt a mobot. Mondjuk ha egy sörelementál lenne, akkor már máshogy fognám fel a dolgot, sőt valószínűleg már nem is lenne sehol mert elfogyott volna. De hát, így jár az, aki nem sörelementálnak születik, és így jár az, aki csk úgy minden ok nélkül a másikra támad. Így hát jobb híján a kalitka falához sétáltam, és háttal nekidőltem, és néztem tovább a mai műsort. Vajon mi jöhet még? Lehet, hogy Salazar következő trükkjének hála Hime és a klónjai "egymásnak esnek"? Rolling Eyes

Sunyi vigyorral a képemen ellestem Salazar irányába, és hát...nem láttam nála 18-as karikát, szóval nem hinném hogy ez lesz a következő lépése...
Ami nyugtalanított a jelen helyzetben, az a szokásos dolgokon kívül, miszerint be vagyunk zárva, és ki vagyunk fosztva, az az, amit a hústoronnyal takarózó lány mondott.
Először mintha az őrület jeleit vélném felfedezni, ahogy védi a hústornyot, annak ellenére is, hogy pont rá dőlt, de a megbűnhődés dolog nem hangzott túl jól. Bár én nem bántottam a mobot, de vannak akiket nem tudtam megmenteni. A ossz döntések, amik elsőre apróságnak tűnnk, de pont ezek az apró dolgok indítanak el olyan eseményeket, amik miatt minden megváltozik. Ha ezekért kell megbűnhődnöm, akkor elpatkolok, és ez csak a kisebb baj. Ha van túlvilág, akkor igaz, újra láthatom Ai Hane-t, de nem tudom, hogy a szemébe mernék-e nézni azok után, hogy nem voltam ott vele azon a végzetes napon...
Aztán ahogy elmerengtem ezen az egész helyzeten, hirtelen átteleportálódott Shukaku és Danee is. Körbenéztem, és tényleg mindenki itt van. Kár hogy nincs nálam sem semmi ehető, sem semmi iható... Pedig a társaság megvan egy bográcsos főzőcskézéshez és persze iszogatáshoz. Lehet, hogy a hústorony is egész normális lenne ha inna egy kicsit. Sőt, lehet, hogy igazi partyarc lenne belőle Rolling Eyes

by **Hime** Hétf. Nov. 24 2014, 10:50

Egyik pillanatról a másikra éreztem, hogy kezd egy kicsit túlzsúfolttá válni a ketrec, hisz valahogy Danee és Shukaku is oda teleportálódott hozzánk. Nem tudtam mire vélni a dolgot, de talán így kicsit könnyebb dolgunk lesz. Ám ami még mindig nyugtalanított, az az, hogy a kislány még mindig a hústorony pártját fogta. Ezt nem tudtam mire vélni. Ám Shukaku kezdte megérteni a dolgokat.
- Ebben teljesen egyet értek veled Shu. Bár tudom, hogy az első találkozásunk nem sikerült valami jól, de engedd meg kérlek, hogy bocsánatot kérjek. És én teljes mértékben támogatom azt, hogy fogjunk össze ez ellen a hústorony ellen. Danee szia. Régen nem láttalak.- Villantottam rá huncut mosolyomat a srácra.
Közbe körbe néztem a ketrecben, és azt láttam, hogy Ozirisz a falnak támaszkodik csak, és nem csinál semmit.
- Ozi te meg légyszi ne csak a falat támaszd. Hidd el nekem, hogy nem fog eldőlni. Inkább gyere és segíts nekünk szétverni ennek a meláknak a képét.
- Kislány. Lehet nem fogod fel a dolgok súlyát, de itt most mindannyiunk élete a tét. És lehet, hogy bizonyos hibákért mindannyiunknak bűnhődni kell, de ha az ember beismeri a hibáit, és megbánja, akkor talán van arra esély, hogy megbocsájtják neki azt. Én belátom, hogy sokszor hibáztam itt a játékban is, de most már megtanultam a leckét, és próbálok lelkileg is erősebbé válni, hogy le tudjam győzni minden belső démonomat köztük Psziche-t is.- Néztem komoly arckifejezéssel az íjászra.
- Még egy körig kinn vannak a klónjaim, szóval van arra esélyünk, hogy addig ha fel is tud kelni ez a lény, akkor azok egyikét támadja be. Ha mégse, akkor bár szorosan vagyunk, de újra le tudom őket idézni.
- Most pedig az összefogás nevében és jegyében gyilkoljuk le ezt a dögöt.- Kiáltottam fel, és azzal a lendülettel már ugrottam is neki, hogy egy újabb ütést vigyek be a mocskos képébe.

by **Ryuu** Kedd Nov. 25 2014, 16:08

><"/

Szúrni akart. Ledöfni valakit. Többször egymás után. >< Olyan jó lett volna! Kitágult, élettelen, az őrület szélén táncoló pupillákkal és a bennük cikázó kis fénnyel együtt, mely hátborzongatóan verdes a szem egyik szegletéről a másikba ért el a lányhoz. Leguggolni a sikoltozó kislánykához, majd megmutatni, hogy ki itten az úr! Ő! Ő az egyetlen aki érdemes az életre ebben a piszkos kis cellában. A többi egy koszos eb! Kutyák! Megborzongott. Kéjesen guggolt le Mamekohoz, ahogy a lány mellé ért. Fél! Fél tőlee! *.*
Nem volt egészen egy újabb szlenderman, de a száj nélküli, nagy vörös íriszekkel rendelkező, creepy fiú is megtette most. Majdnem elég ijesztő volt ahhoz, hogy mások is észrevegyék és most, hogy elért a sikoltozó lányt elfedte a sziluettje. Imádja ha árnyékot vet valakire, aki halálosan retteg! Most tőle rettegjen! Rettegj!
Felé nyúlt, mintha meg akarná fojtani, más eszköz híján, majd ~ mintha csak most vette volna észre ~ a nyilakat vette kézbe. Egyszerűen csak kivette a szerencsétlen lány hátáról lógó kis tasakból, vagy ahonnan ki lehetett szedni. Majd újra a lány felé fordult, groteszk arcán redők keletkeztek, mintha mosolyogna, csak éppen ugyebár nem tud. Valami nagyon tetszett neki....
Felemelt egy nyilat a levegőbe, nem foglalkozva senkivel és semmivel, majd lecsapott! /o/ Kétszer egymás után a bestiába! \o\
Persze közben a kis csajt figyelte, mert úgy akarta, hogy az attól féljen hogy megöli majd.
Harcművészként ezzel is fog sebzést okozni, nem is keveset. Persze azt nem számolta ki, hogy mennyit, de nem is ezen járt az agya. Ha a mobnak van fájdalomérzete, mert akár lehet is neki, ~ az elején volt a disznóknak, azzal terelgették őket ~ akkor arrébb fog ugrani, és jó esetben nem nyomja el őt is, hanem kiszabadítja a lányt. De valóban ezt akarja? o.O Ugyan már megtörtént, azonban még nem döntött.... el kéne vennie az íjat is. Arra is vitte a tekintetét, kutatva az íj után...

by **Rosalia** Vas. Dec. 07 2014, 14:53

- Ha teázgatni óhajtasz, akkor teázgathatunk hentai

- veti oda Salazar Daneenak szenvtelenül, majd tovább lóbázza a lábát kényelmes foteljében trónolva. Mameko kitartása, ahogy védelmezni próbálja a húskolosszust, rendkívül tetsző a Lady számára, még Caius hangját is hallani, ahogy biztatja az íjász lánykát. - Gyerünk, adj nekik pöttöm!
Hime monológját hallgatva Salazar csak forgatja a szemeit, és abban bízik, hogy a hímneműek is aktivizálni kezdik végre magukat, és ezt a szívességet Ryuu meg is teszi. Ennek örömére Salazar feloldja a "szájzárat" és a pökhendi harcművész innentől kezdve újra tud beszélni rendesen. - Jól viselkedtél, most már hallathatod a hangodat kis pacsirtám!
A hússzörnynek valóban sikerül végre leperdülnie Mamekóról és a vele szemben állókat célozza be támadásával, ez pedig nem más, mint Danee és a mögötte megbújó Shu, akik a hatalmas cséplő ütések révén máris veszítenek 10-10 hp-t. "Husi" Ryuu által elszenvedett sebződése 9 hp. Nem áll túl jól a szénátok...

Spoiler:

by **Shukaku** Vas. Dec. 07 2014, 16:03

Shu annak rendje és módja szerint módszeresen felkenődik a falra, ám mivel fájdalom nincs, az életpontok veszteségére pedig jelenleg nem tud figyelni, emiatt nem igazán zavartatja magát. Ami viszont ennél sokkal de sokkal jobban zavarja, az az, hogy Danee is felkenődött. Na persze ne értse félre senki, nem aggódik a fiú miatt, mármint nem jobban, mint bármelyik ellenszenves alak életéért, aki éppen meg akarna halódni. Az zavarja, hogy mivel ő a kardforgató mögött állt, így az ütés következtében a fiú sodorta el őt, amitől nem elég, hogy hozzá kellett érnie, de még hozzá is préselte a falhoz. Ami persze teljesen egyértelmű, az az, hogy ezt direkt így csinálta, eleve úgy tervelte ki Danee, hogy magára vonja a monstrum figyelmét, és ezzel majd megint szorosan a lány mellé kerülhet, hogy kiélhesse undorító perverzitását. Nemhogy az intim szféra által megkövetelt két lépést nem tartotta, ami egyébként Shunak vajmi kevés volt, hiszen jelen esetben körülbelül Aincrad két emelete közötti távolság is túl közel lett volna Daneehoz, hanem egyenesen letarolta a kislányt. Shu az összes erejét és nemlétező súlyemelés jártasságát kihasználva taszajtotta le magáról az idegesítő alakot, miközben ismételten magából kikelve kiabálta le a fejét.
-Mit képzelsz már megint?! Nem érted, hogy szállj le rólam?! Ez is miattad van, minden a te hibád! Miért nem tudsz eltűnni végre?! Miért nem tudsz békén hagyni, és nem követni mindenhova, és zaklatni?! Ne érj hozzám! Undorító vagy! Inkább támadd a szörnyet, ha olyan nagy harcos vagy! Na! Csak kislányokkal mersz kezdeni, és a harc már nem megy?! Gyáva! Ha Anatole itt lenne, akkor ő biztos megvédene, mert ő igazi férfi, és neki barátnője is van, a Mirika, és neked meg soha nem lesz, és megvédeni sem tudsz senkit!
Sohasem gondolta Daneet a férfiak etalonjának, de azt tudta, hogy a fiú magáról biztosan így gondolkodik, tehát abba kellett belerúgnia, ami a legjobban fájt neki, ha már a fájdalomérzet nem működött...

by **Ryuu** Csüt. Dec. 11 2014, 22:53

Döftem. Szúrtam és szúrtam, ahányszor csak kellett, hogy felszálljon az a rühes dög. Cshh, de annyira meg akartam szúrni a kislányt is! De nem! A csotrogányra tartogattam a megbotránkoztató mozdulataimat. Őt akartam szét tépni. Idő előtt pedig nem engedhetem szabadjára az indulataimat. Az ártana a "csapatban" betöltött szerepemen. Így hát a kiscsaj helyett is a bestiára csaptam le. A fenébe vele pusztuljon el! Pusztulj pusztulj >.> Aztán megfordult a kicsike, én meg a csajszin találtam magam. Hogy mi a neve? Kit érdekel? Egy csaj! Egy csaaaj! *.* Nah jó, hát azért mégis fiatalabb nálam, és fiatalabb csajszikat nem molesztálunk, mert az már liliomtiprás vagy mi xd. Mondom ezt én a tizenhat évemmel. ...
És akkor történt valami. ...
Egyből felfogtam mi van. Nem a szavak miatt, amit az a bűzölgő hússzörny adott le, hanem hogy a számon kapok levegőt. Csak egyféle reakció létezhet egy ilyen szenvedés után, mint amilyen az enyém volt.
Az üvöltés. És én üvöltöttem is rendesen. Bele az íjász képébe. - Áááááááááhhh - Hosszan kitartottam, amíg a levegőm elég volt, és még utána is. \o\ Aztán üvöltés közben vettem levegőt és folytattam. /o/ - ááááá háhhhááááááááá - Szögezném le rögtön, hogy nem vagyok bolond! - áááááá - Csak a képébe üvöltök egy tizenéves kislánynak. - ááááÁÁáááá - Semmi baja nem fog származnia belőle. Max bepárásodik kicsit a szaruhártyája. Nah bumm. - áááááááááááá - de nekem ez sokkal töbet jelentett, mint el tudná képzelni. - ÁÁááááááá - És közben teljesen eszemnél voltam. Nem vagyok őrült, vagy pszichopata, és mániákus gyilkos sem, a vér látványa sem izgat fel. Egy kicsit sem! - ááááÁÁÁÁáááááá - Kettyós, vagy fogyi meg aztán végkép nem vagyok. Azért mert így viselkedem? Azért? Hát azért nem! - Ááááááá haaAahhh áááááááááá - Csak többre tartom magamat a többieknél. Miért? Nem azért, mert még mindig üvöltésbe fojtom a sérelmemet, és nem is azért, mert "az apám megmondta", habár csakugyan az apán szerint az Ő fia különleges. Jah, meg az autisták is azok. Én Tökéletes vagyok! Nem az apám révén, magam miatt! Átlátok rajtuk! A sok hazug, tolvaj gazemberen, akik eljátsszák, hogy ők milyen erényesek! Álszent semmirekellő mind! Fúj hánynom kell!
Én legalább merek élni! Én magam vagyok!
Áthágom az alap normákat? Nem vagyok hajlandó betartani az ilyen olyan íratlan szabályokat? Igen! Bajod van? Hogy magamnak ártok? Csak kiröhögni tudom ezt. Én élek! És ezen nem változtat az sem, hogy ha holnap meghalok, mert én élveztem az életet! Nem vagyok hajlandó beállni a sorba a sok kis bólogató birka közé, akik nem tudják mit jelent létezni!
Lehetnék olyan! Kis eminens diákocska, aki reggelire megeszi a müzlijét, ad egy puszit az anyukájának és megy az iskolába tancsizni, majd szépen megírja a háziját minden nap. De mi ebben a mulatság?
Nekem több kell!
Aki pedig hülyének néz, hát lelke rajta, csak meg ne lepődjön... meg felőlem kinyalhatja a... áhh, ott az íj! *.*
Azzal lemásztam a lányról, akinek már elege lehetett belőlem. Szerintem volt a kis hangpróbám egy perc is. Mentem az íjáért. Mert mostantól azaz enyém! Cool

Több hasznát fogom venni! ^^

by **Danee** Vas. Dec. 14 2014, 11:56

Végre nem csak Shukaku volt az egyetlen akivel össze lettem zárva, így talán meg volt az esélye, hogy más valakire száll rá, és nem az én idegeimen citerázik tovább a kis puffancs.
Hát a csendből és nyugalomból nem lett semmi sem, még csak egy percnyi menedékem sem támadt, a kis csaj nem akart leakadni rólam, marhára nem tudtam így koncentrálni az új környezetemre. Mintha mi sem változott volna, csak hallgathattam a szajkózását, bár most, hogy már nem voltunk egyedül, igyekeztem kizárni az elmémből a hangját, és több figyelmet szentelni a körülöttem lévőkre.
Slazartól kaptam ugyan választ végre a költőinek szánt kérdésemre, de elég semmi mondó volt, válaszra se méltattam, most sokkal fontosabb volt, hogy...
És akkor az undormány lehengeredett a másik kislányról, aki amúgy jól láthatóan még annyira se volt eszénél, mint mikor a babáihoz beszélt.
És persze pont engem kellett kiszemelnie magának: úgy borultam mintha csak könnyű kis kártyavár lennék egy orkán szomszédságában.
Bosszankodni ezért nem igazán volt időm még így sem, mert valaki alám került a nagy elzuhanás közepette, vagyis a hátam mögé, egészen pontosan. Nem kellett találgatnom se, melyikük lehetett az, mert máris darálta a szavakat kéretlenül is
- Maradj már csendben, az istenért! - kezdtem én is dühös lenni, az agyamra ment már a hülyesége
Ahogy neki álltam félre hengeredve lekászálódni Shuról, már kapta is az ívet tőlem:
- Senki se kérte, hogy búj mögém, ha jól emlékszem! - már kiabáltam vele - Keress magadnak más helyet, mondjuk a túl végen tökéletes lesz! És te engem csak ne utasítgass, én azt csinálok, amit akarok, és nem érdekel, hogy neked ez tetszik-e vagy sem. Egyébként is mi lett a nagy pontátosztási manővereddel, he? Te miért nem harcolsz? Vagy talán mégsem vagytok olyan nagy puszi pajtások Kayabával, mint ahogy azt elképzelted a kis sajátos világodban? Na? Most mutasd meg milyen hasznos vagy, ne másoknak parancsolgassál, nem vagy itt senkinek senkije se, tudtommal!
Ha végre lábra tudtam kecmeregni, előrántom a kardom és neki kezdek a felkarikázó hadműveletnek, vágom, szúrom, ahol csak érem a hústornyot. Megfordul ugyan a fejemben hogy szíven kéne szúrni, vagy lefejezni, de sajna a SAO-ban nincsenek szervek, az egész pixeltestünk homogén massza
- Szia Hime! - jut eszembe, hogy rám köszöntek az imént. Valahogy most sehogy se volt alkalmas a hely és idő a kellemes beszélgetéshez, én se voltam olyan lelkiállapotban hozzá, és hát a Shuval történő veszekedésünk se igazán jó ajánlólevél perpill

//támadom a hústoronyot

by Ajánlott tartalom