Re: Utahime vs. Ayse - Androgün találkozó

by **Kayaba Akihiko** Csüt. Május 15 2014, 12:27

The member 'Utahime' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
Utahime vs. Ayse - Androgün találkozó - Page 2 4766609959_af0c0eb7c7_s

by **Ayse** Hétf. Május 19 2014, 13:20

Meglepődtem hogy meglepődött, bár hangulata jelentősen megváltozott mikor visszakérdeztem, de nem kezdtem mindezzel konkrétan semmit. Azt hiszem sérelmezhetett valamit, bár konkrétan nem tudtam mit is…Oo Meg úgy igazán nem is érdekelt… azt vettem észre rajta hogy szeret egy az egy ellen harcolni és ez igazán tetszett benne, így gondoskodtam róla hogy mindezt megkoronázzuk fegyvereink hiányával is. Persze konkrét esetben nem tettem volna el a fegyverem… de nem tudtam hogy vajon Falkot azért állította-e félre hogy Ő legyen a végső támadása, mármint erős a sejtésem hogy a petek erősebbek mint az idomárok fegyverei… Ezt már tapasztaltam… egyszer, mármint konkrétan csak egyszer… ez a második alkalom hogy küzdőtérre térek, hisz eddig fejlődni akartam… küldetéseket és kihívásokat teljesítettem, de most… kezdem érezni hogy az ilyesfajta harcok is sok nekem való jutalmat rejtezgetnek… Felmértem az ellenfelem… bár konkrétan nem tudhattam mit is várhatok tőle, de eddig kellemesen csalódtam benne. Még az ajánlatom is elfogadta… bár a küzdőszelleme megváltozott, az enyém korántsem csökkent még akkor sem mikor a kigáncsolásom félresiklott, és szabályosan rászökkent a lábamra… ez kint igencsak fájt volna, most viszont meg sem éreztem… valahol zavar ez a világ eme tulajdonsága, elvégre elfelejtjük mennyit is ér a fájdalom… mit is jelent igazán és miért is van… Persze eleinte élveztem… de jobban bele gondolva csak még vakmerőbbé és érzéketlenebbé tesz minket idebent… Könnyen válhatunk könnyelműbbeké, és ostobábbakká… elvégre a fájdalom azért egy eléggé visszatartó erő volt számunkra mint most… de vissza a harchoz.. nincs most idő a filozofálgatásokra, az érzelemmentesség meg is látszódik rajtam, amint leszállt a lábamról, emeltem is a másikat hogy most a térdhajlatot becélozva üssem meg, és zökkentsem ki az egyensúlyából a lányt. Nem vártam vele talán még egy tizedmásodpercnyit sem…
- Nem… nekem jó így… ha neked is megfelel… - Nem érdekelt a sebzés, bár láttam hogy gyorsabb mint én, én csupán annyit tehettem hogy kitartóbb leszek mint ő… Amit tudok hogy a fegyverekzelésem valamivel nagyobb lehet mint az övé… de semmi több, egyenlőre erre támaszkodhatok, így minél több sérülést igyekeztem bevinni neki. Komolyan vettem a harcot!

Életem: 15 +2 páncél - Maradt:-4=13-4=9 ép.

by **Kayaba Akihiko** Hétf. Május 19 2014, 13:20

The member 'Ayse' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
Utahime vs. Ayse - Androgün találkozó - Page 2 4766609959_af0c0eb7c7_s

by **Utahime** Hétf. Május 19 2014, 16:16

Mérges voltam magamra, amiért ilyen ügyetlen voltam. Eddig valóban nem sokat tettem azért, hogy javuljon a helyzetünk és így nem is remélhetem, hogy magasabb szintekre jussak. Falco mindig kiment a bajból, de nem bízhatom mindig csak rá magam. Mármint igaza van ennek a kölyöknek... az idomárnak a petjével együtt kéne harcolnia és nem külön-külön. De az ilyesmit csak az után lehet gyakorolni, ha már külön is megy a dolog, nem igaz? Mégis hogy harcolhatnék csapatban, ha még egyedül sem megy...
Ahogy elgondolkodtam ezen, teljesen kizökkentem a harcunkból és arra eszméltem, hogy az ellenfelem elteszi a fegyverét és fegyvertelen harcra biztat... Közvetlenül az után, hogy azt próbáltam bizonygatni, hogy a pálca is fegyver. Kissé összezavartak az események, csak csendben bólintottam az ajánlatára. Ez most csak jó nekem, hiszen közel kerülhetek anélkül, hogy a fegyverétől kéne tartanom. Eltettem hát a pálcámat és próbáltam a harcra koncentrálni, nem sok sikerrel. Ahogy felnéztem, már nekem is rontott és hamar el is vesztettem szem elől. Meglepetésemben valahogy elugrottam a támadás elől. Sőt, egészen pontosan ráugrottam a lábára. Hirtelen magam is megbillentem és hátrálni igyekeztem. Úgy gondoltam megvárom amíg felkel, de míg a jólléte felől érdeklődtem bambán pislogva, rájöttem, hogy talán nem efelől kellett volna aggódnom miközben csatáztunk. A furcsa támadás, amitől végül ő maga sérült meg teljesen elterelte a maradék figyelmemet is. Ennek következtében magam is a földön kötöttem ki hanyattfekve és még csak azt sem tudtam, hogy kerültem oda. Első reakcióm az ellenem mellett fekve, hogy valami pókmászáshoz hasonló mozdulattal hátrálni próbáltam és eközben lassan felültem.
- Mmm, vagy úgy... Ha jó így, hát játszunk így. - Pislogtam gépiesen felelve a hallottakra. Első körben nem igazán tetszett a gondolat, hogy fegyvertelenül akart harcolni. Mintha nem is tartana érdemesnek rá, hogy avval álljon ki ellenem. De lassan rá kellett jönnöm, hogy anélkül is tud harcolni... Vagy valóbban olyan gyenge vagyok, hogy nem érdemes a fegyverlóbálással fárasztania magát ellenem. Egy nagyot sóhajtottam és féltérdre álltam megütögetve a köpenyem, hogy az elpixeleződő porfelhő csillogjon körülöttem egy kicsit. Akárhogy is történt, de ez is harc vagyis evvel újfajta skilleket fejleszthetek. Erről jut eszembe, a harcos elvileg minden harcnemhez ért, igaz? Tehát közé tartozik a fegyvertelen harc is... Tehát most teljes közelharcot tanulhatok annak a mester kasztjától! És ez az Ayse kölyök egész ügyes, minden támadásom kivédte eddig. Ahogy sejtettem, a fiatalabbak és bátrabbak mindig gyorsabban hozzászoknak az új környezethez. Felcsillant a szemem a gondolatra és így féltérdről elrugaszkodva az felé vetettem magam. Esetlenül és lelkesen, mint egy medvebocs a kiszemelt lazacra...

by **Kayaba Akihiko** Hétf. Május 19 2014, 16:16

The member 'Utahime' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
Utahime vs. Ayse - Androgün találkozó - Page 2 4766609959_af0c0eb7c7_s

by **Ayse** Hétf. Május 26 2014, 12:44

A lány, vagyis Utahime, volt benne valami különös, ami tetszett. Esetlen volt, de nem adta fel, és idegességét is egész ügyesen leplezte, ugyanakkor azért látszódott rajta… Eléggé neccesen állunk mindketten, erős a mezőny a kettőnk pontjai között, de ettől lesz csak méginkább vérpezsdítő. Jó kedvem volt, kifejeztetten örültem hogy vele akadtam össze és erős a gyanúm hogy még ki fogom hívni párszor a mérkőzés eredményétől független. Teljes életes harc… imádom! Bár nem érzem hogy okom lenne aggódni, ugyanakkor eszem ágában sincs veszíteni ellene, tudom hogy győzni fogok! Győzni akarok! Az életem már pirosan villog, ami jó… nekünk harcosoknak jó, hisz támadásunk megnő ilyenkor, bár látom hogy neki is piros, de azt nem sejthetem hogy pontosan mennyi is lenne hátra neki… Gyorsabb ez tény, nem tudok ellene mit tenni, de azt hiszem én jobban ki tudom használni a környezetett még ennek ellenére is. A lány egy ideje bizonytalannak tűnt valami végett… pontosan azóta amióta megemlítettem hogy harcoljunk közelharccal, azt hiszem nem tetszett neki a gondolat, elvégre így talán nem tudja irányítani a petjét… vagy nem is tudom… persze én vagyok az aki ezzel hátrányba szorulhatna mivel a fegyveremmel amit eddig védekezni is használtam, már nem tehetem… csupán az ökleim és a lábaim maradtak…*vigyor* Mégiscsak bele eggyezett, sőt valami furcsa.. már-már ilyesztő villanás futott át a szemén. Egy pillanatra meghökkentem, azt hittem valami speciális képességet vet be ellenem, amit eddig nem is használt… mint ahogy én sem… épp csak én nem azért mert végső fegyvereként tartogattam, mintsem inkább nem vagyok még rá képes… pont ezért kell harcolnom és fejlődnöm! Majd a térdelő lány felugrott és támadni készült, fel voltam rá készülve, bár azt nem tudtam mire is készül, de az ugrásának szögéből killéptem, és egyszerűen behúztam neki ha tudtam.

/Megmaradt életem:5, és mivel már piros, így hozzá adódik a támadásomhoz 30% azaz 1.5 pont, így 6.5 lenne. És izééé a kerekítéseknek még utána nézek hogy hogy működnek saon. De legyen csak 6 pont sebzés. >< /

by **Kayaba Akihiko** Hétf. Május 26 2014, 12:44

The member 'Ayse' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
Utahime vs. Ayse - Androgün találkozó - Page 2 4767251444_0f76bf2817_s

by **Utahime** Szer. Jún. 04 2014, 20:05

Egy pusztakezes harc... A kardművészek világában. Igen, már kezdett elfajulni a helyzet. Még jobban is mint azt elsőre gondolnánk. Bár először inkább csak meglepett, majd még jobban mikor szinte azonnal földközelbe is helyeződött a csata. A pusztakezes harcnak is vannak fajtái, szabályai, de ezt a rendszer nem támogatja annyira, hogy fénybe vonva teljes mozdulatsorokat kölcsönözzünk tőle. Úgy hallottam vannak fegyver nélkül használható skillek is, és valóban, egy ember ökle is világíthat, mintha csak eszközt használna. Részemről viszont ez még a pálcánál is furcsább volt. Tudom, ha jó a beállásom, a rendszer érzékeli azt és végigsegít a mozdulaton. De egy fegyvertelen beállást sem gyakoroltam, így csak magamra hagyatkozhatok. Kicsit megijesztett, kicsit felpezsdített. Ha nem támogat a rendszer és magam sem ismerek egy szabályos technikát sem, mégis mi sülhet ki a dologból? Az ellenfelem már földön volt, majd hamar én is ott találtam magam. Pislogva párat, próbáltam értelmezni a helyzetemet, majd feladva a lehetetlent teljes lelkesedéssel adtam át magam a birkózás örömeinek... Egy mackóöleléssel indítva a padlóra került játékot sikerült némi sérülést okoznom... Méghozzá az elsőt, ami nem véletlen műve! Még jobban felvillanyozva, ugrottam arrább a visszaütése elől. Hah, milyen rövid a keze... Vigyorogtam mint a tejbe tök, látva, hogy a fegyvere nélkül nem ér utánam, ki tudok térni a támadása elől! Kezeimre ugrottam, hogy nyusziugrásban vissza forduljak. Ah, lehet kezdek óvodásként viselkedni? Természetesen nem álltam fel. Minek is tenném? Szórakoztatóbb ez a furcsa harc így, négy lábon.
-Hehe, ez jó ötlet volt!- Dicsértem leleményességét, bár a pontjai a fegyvere el tétele óta látványosan csökkentek. A győzelem lehetőségét látva megnyaltam a szám szélét, majd a guggolásból egy újabb ugrással támadtam. Ezúttal egy tigrusbukfencet vetettem be, és igyekeztem elkapni a vállait, hogy magammal rántsam.

by **Kayaba Akihiko** Szer. Jún. 04 2014, 20:05

The member 'Utahime' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
Utahime vs. Ayse - Androgün találkozó - Page 2 4767249862_5877ffd2ef_s

by **Ayse** Hétf. Jún. 09 2014, 23:09

Hálás voltam a gyűrűimnek amiket most a harc előtt szereztem be a bolhapiacon. Nagyszerűek és elhatároztam hogy minden pénzem arra költöm hogy jól felszereljem magam. Utahime is kezdő akárcsak én, bár pár pillantara elment a jókedve mikor módosítottam a szabályokon és eltetettem a fegyvereket, ami ugye hátrány mindkettőnknek főleg nekem, de nem zavart… az életem már rég átcsapott sárgába, és most pirosan villog. Nem zavart hisz tudtam hogy ez erősít, bár elég kétélű penge ez a harcosoknál, de az izgalom végett lettem harcos ugyebár… unalmas kasztott nem akrtam, mint például az íjász… nem illene hozzám, csábított még a kardforgató és a harcművész, de inkább a második. A tény hogy más kaszt fegyvereit is viselhetem, erős késztetést éreztem rá, bár a pontmínuszok miatt nem feltétlen érte volna meg… az lovag és az állatidomár… valahogy nagyon távol álltak tőlem. Az idomárság pont azért mert nem viseltem volna el ha más harcol helyettem… a lovag… nem azért vagyok hogy üssenek, ha én is üthetek… szánalmas, ámbár hasznos kaszt, ez tény… de nem ezen kéne gondolkodnom egy harc kellős közepén. Uta kedve lassacskán kezd visszatérni, és elég sokak figyelmét magunkra vontuk, sőt páran még drukkolnak is nekünk, ami miatt úgy éreztem magam mint egy pankráción vagy inkább egy ókori gladiátor. Teljesen felpörgetett! Imádtam! A szívem a torkomban dobogott, és alig bírtam megállni hogy ne vigyorogjak… vagyis nem is bírtam, főként mikor a lány arcára pillantottam aki szintén elég elszántan harcolt ellenem. Csupán egy hajszál, egy sikeres ütés választ el attól hogy akár meg is halljak… imádtam, nem aggódtam Uta végett, bár így kicsit slamposnak is érzem hogy nem kell aggódnom. Ki tudja miért… szeretem érezni a veszélyt, a halál közelségét… talán nem vagyok normális…de nem igen izgat. A harc és a mozgás az életem! És az életem az enyém! Én irányítom!
- Köszi, de még nem láttál semmit! – Mondom, majd a négy lábon ugráló Utára támadtm. A földön volt, alacsonyabb volt nálam, így ezt igyekeztem felhasználni ellene, és ha már pankrációhoz és gladiátorsághoz hasonlítottam magunkat, akkor afféleképp is támadtam. A magasba ugrottam, jobb kezemmel megfogtam a ball csuklóm, megtámasztva ezzel hogy a könyököm hegyes maradhasson, nem mozdítsam el, és így ugrottam a lányra.

by **Kayaba Akihiko** Hétf. Jún. 09 2014, 23:09

The member 'Ayse' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
Utahime vs. Ayse - Androgün találkozó - Page 2 4767249862_5877ffd2ef_s

by **Utahime** Vas. Jún. 15 2014, 03:06

Nekiugrottam a vállainak, de kikerült. Rossz döntés volt, í levegőben már nem tudom korrigálni a mozgásom. Ezt felfedezve egy kicsit meghökkenten néztem rá, ahogy elrepültem mellette, majd lassan leértem a földre és egy kifutó bukfenc után gyorsan hátrafordultam, de nem volt mögöttem. Talán egy csipet ijedtség futott át rajtam, amiért elvesztettem szem elől és oldalt forgattam a fejem. A támadás viszont felülről érkezett méghozzá elsöprő erővel. Bár fájdalmat nem érezni ebben a játékban, de a nekem feszülő nyomás és a sebződésből származó kellemetlen érzés is intenzívebb volt az eddigieknél. Felpillantva az életemre azonnal láttam is az okát, vagyis hogy valóban erősebbet sebez, mint eddig. Ez is meglepett, hisz mégis hogy üthet nagyobbat fegyvertelenül? De persze nála van a fegyver is, ha nem is a kezében, és végül is csak a pontok számítanak... De akárhogy is néztem, nem láttam, hogy aktivált volna valamilyen képességet, persze attól még megtehette. Talán valami oka volt, hogy eltette a fegyverét? Kissé megfeszítettem az arcom a földhöz préselődve. Bosszantott a tudatlanságom. De nem ismerem a többi kasztot -még a sajátom is csak tanulom- így hamar le is tettem a megfejtés kereséséről, és igyekeztem eltávolodni az ellenemtől.
Szokatlan harcunk hamar felkeltette a közelben lévő játékosok figyelmét is. Lassan külön kis szurkolótábor állt körbe minket, mire nem is tudtam hogy kéne reagálnom... Valószínűleg sehogy. Közrefognak, de a menekülés egyébként sem volt szándékomban. Épp egy harc közepén vagyok, ráadásul kifejezetten szorult helyzetben. Hosszan kifújtam a levegőt, majd félig-meddig biztonságban érezve magam, egy félmosoly villant át az arcomon.
-Hogy nem láttam semmit? Úgy látom, mindjárt vége a küzdelemnek, ha tartogatsz még valamit, hát ne fogd vissza magad...- Ha vesztek is, legalább kellő tapasztalatot szerzek. Bár lehet nem akarja megmutatni a rejtett képességeit, vagy hozzám hasonlóan még nem tudja...
-...Mert én sem teszem!- Emeltem magam elé a kezem. Egyértelműen jobban ért a harcol, mint én. A rendszer támogatása nélkül nem igazán tudom, hogy támadhatnék, így valami bokszoló állás félét vettem fel, remélve, hogy legalább védekezni tudok majd így és lendületből felé indulva felé bokszoltam.

by **Kayaba Akihiko** Vas. Jún. 15 2014, 03:06

The member 'Utahime' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
Utahime vs. Ayse - Androgün találkozó - Page 2 4767250438_224285ea8b_s

by **Ayse** Vas. Jún. 15 2014, 19:11

Utahime egy lány akivel a mai napon ismerkedtem meg. Kellemes meglepetésnek bizonyult a lány temperamentuma és hozzáállása a harchoz és magához az élehez is, így kezdetektől fogva szimpatikus lett a szemembe. Falkot még nem is használta ellenem, és ahogy nézem tényleg nem is szándékozik, így a fegyveremtől én is megvállva igyekeztem tisztes küzdelmet kialakítani mindkettőnk felé… A folyamatos pontbevitelem is csupán a gyűrűmnek köszönhetem, valószínű így ténylegesen nagyobb a találati lehetőségem az övénél, bár legbelül azért reméltem hogy mégiscsak a gyakori edzés lehet az oka. És ugyanakkor a lelkiállapotról sem szabad megfeledkezni, ha valaki zavart vagy nem tud koncentrálni is egyértelműbb hogy nem fog neki menni a harc annyira mintsem kéne. A mi párbajunk is húzódik már egy ideje, és falatkákat lesebezve egymásból lehet még el is tart egy ideig. Mindenképp nyerni akarok ellene, akkor már a második bezsebelt győzelmem lenne az állatidomárok felett. Uta meglehetősen harcisa, és talán ebből eredően kellemes társaság is. Nem futamodik meg, és mindig új helyzetek és kihívások elé állít, ami tetszik. Hisz magát a mozgást, magát a terepet , a kasztom és a kasztok közti különbséget és kiegészítést is ki kell tanulnom. Sokan előnyben vannak velem szembe, talán épp ezért is vagyok ilyen vakmerő és teszek fel mindent egy lapra. Mondjuk ezt az ellenfeleimtől is elvárom, szeretem ha kihívás elé állítanak ami még édesebbé teszi a győzelmem, és enyhít az esetleges vereségeken. Sikeresen eltaláltam felülről, melynek eredményeképp a földre zuhant, ezalatt hátrébb vonultam teret adva a felkelésére és hogy összeszedje magát, arról nem is beszélve hogy pihennem kell… kezd a kitartásom fogyni, pedig ezt úgy nem szeretem… Pontokat kell osztanom erre is, ami zavaró, kiegyensúlyozottá válni a kasztomban… megpróbáltató mivel annyi lehetőségem van miként fejlesszem, és osszam a pontokat, miként befolyásoljam a sorsom… Azt hiszem az utolsó mondatommal kissé felpaprikáztam a lányt ami csak még édesebbé tette. Megmosolyogtatott a válasza, valami ilyesmit szerettem volna látni tőle.
- Akkor jó – Mondtam és hagytam hogy támadjon. A kezét maga elé tartva nyitva hagyva pár támadható stratégiai pontot közelített felém és én vártam. Egy közbeütéssel szándékoztam hárítani majd gyomorszájon ütöttem ha tudtam.

by **Kayaba Akihiko** Vas. Jún. 15 2014, 19:11

The member 'Ayse' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
Utahime vs. Ayse - Androgün találkozó - Page 2 4766609959_af0c0eb7c7_s

by **Utahime** Kedd Jún. 17 2014, 17:56

Kellő magabiztossággal támadtam, de úgy hárított, mintha ez lenne a világ legegyszerűbb dolga. Ráadásul egy olyan gyomrost kaptam, ami ha nem is fájt, de a becsapódástól egy "Árgh" kiáltás csak elhagyta a számat, és előre is rogytam a lendülettől, szinte a kezére hasalva. Az életemre pillantottam, bizony ez is egy erősebb támadás volt, mint a korábbiak... Ez roppant kellemetlen, hiszen ugyan még nem vesztettem el az összes életem, de ha még egy ütést kapnék, már bőven nulla alá kerülne az életem. De még nem vesztettem... Most fel kéne adnom? Vagy mondhatja már hogy nyert, hisz egy ütésre került a megölésemtől. De ő is pirosban van már egy ideje, miért nem tudom eltalálni? Mélyen belélegeztem és ráharaptam az ajkamra. Ha már itt van előttem, kár lenne elszalasztani az esélyem. Főleg hogy ez igencsak utolsó esélynek látszik. Ha most nem egyenlítek újra ki fogok kapni, de ez már nem nevezhető olyan játéknak, mint az eddigiek. A maradék három életpontom nem engedhetem elveszni, és bár ez egy "baráti" játék, ahol vigyázunk egymásra, mégis csak egy teljes életes meccs. Nem bízhatom magam teljesen rá egy idegenre... ugye?
Egy grimasszal a vállára fogtam, hogy ne menekülhessen el, majd felnevettem talán a fáradságtól, talán a félelemtől. Eztán magam elé lerántva igyekeztem visszaadni a gyomorsimogató kedvességét a térdemmel.
Falco látva szorult helyzetemet, hamar felpattant a helyéről, és a szurkoló tömeg lába alatt előremászott az első sorba és éles szemekkel fürkésze Ayse mozdulatait. Csak egy helybe toporgott, a verekedő páros mellett, majd leült mint aki nem kíván közbeavatkozni, csupán közelebbről figyeli az eseményeket.

by **Kayaba Akihiko** Kedd Jún. 17 2014, 17:57

The member 'Utahime' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
Utahime vs. Ayse - Androgün találkozó - Page 2 4766610511_dda12706fc_s

by **Ayse** Csüt. Jún. 26 2014, 10:28

Azt hiszem kezdi sejteni, kezdi érezni hogy ez már nem játék. Egy jó ideje már nem vigyorog úgy mint eleinte, velem ellentétben. Én még mindig fel vagyok pörögve és tüzelve, nem is értem miért is nem éltem odakint is így, hisz ez így sokkal jobb élvezetesebb, mókásabb, és nagyobb hatással bír az emberre… talán csak-csak komolyabban veszik majd idebent is az életüket az emberek, bár kitudja… a fájdalomérzet hiánya és a büntetés nélküli élet… könnyedén vakmerővé teszi az embert nemde? Félnivalóm azért nekem is van… valahogy mégsem érezem úgy hogy itt lenne a vég, nem azért… fifti-fifti az esélye a győzelmemnek. Vagy sikerül, vagy bukok. De mégsem érzem magam halálos veszélyben, ellentétben Uta-ról, aki talán most már érzi hogy ennek igenis komoly tétje van… bár tény megölni nem fogom, nem akarom, de talán megtanulja hogy teljes életre ne harcoljon mással… bár lehet ezzel méginkább azt tanulná meg hogy nyugottan kockáztasson csak az életére… lehet jobban kéne vele szórakoznom. Bírom a lányt, így nem akarnám megölni… ugyanakkor azt hiszem Ő sem ölne meg engem, de ha mégis, hát jobb így mint… Mindegy is. Az ütésem talál, majd azt hittem Uta hátrálni fog, de nem. Meglepettségemre ráfogott a vállamra, majd elnevette magát. Az igazat bevallva most egy picit megijedtem tőle, de csak egy nagyon picit. Hirtelen reagálni sem tudtam, így gyomorszájon rúgot. Nos szemet szemért… a helyében én is így tettem volna, és még őrültebb vigyor üllt ki az arcomra. Természetesen nem fájt, viszont annál inkább élveztem… az utolsó pillanat, az utolsó mozzanat… ez fog eldönteni mindent. A szívem a torkomban dobogott, így a rúgástól való begörnyedésem, arra használtam hogy alulról lefejeljem a lányt, ha tudom. És úgy néz kis sikerült is! Megjelent a felírat miszerint megölöm-e... hezitáltam. A lányra pillantottam, tudtam hogy nem fogom megölni, de nem akartam hogy ennyire könnyen vegye a továbbiakban a dolgokat... ha én meghalok, az egy dolog... de nekik van esélyük a kijutásra...
- Ne légy ennyire könnyelmű az életeddel, hisz csupán egy kattintáson múlna... - Felelem, az eddiekhez mérten hideg hangon. Majd a nem-re mentem.
- De megkedveltelek! - Mosolyodok el.
- És Falco... máskor vigyázz jobban a gazdira, hisz te vagy az ő fegyvere... - Mondom a petnek... bár furán érzem magam hogy egy mobhoz így beszélek...
- Barát? - Kérdem, majd elküldtem neki egy friend meghívót, ő dönt hogy elfogadja-e.

Köszönöm a játékot! :3

by **Kayaba Akihiko** Csüt. Jún. 26 2014, 10:28

The member 'Ayse' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
Utahime vs. Ayse - Androgün találkozó - Page 2 4766610511_dda12706fc_s

by **Utahime** Csüt. Jún. 26 2014, 13:06

Eltaláltam, de még nem nyertem. Pirosan villog mindkettőnk életcsíkja, jelezve, hogy már csak egy ütés hiányzik mindkettőnknek. Összeszorítom a fogaim, mérgemben és kétségbeesésemben. Nem sikerült eleget sebeznem, és több találatot már nem szerezhetek. Fél lábon nem álltam elég stabilan, hogy ütni tudjak, így löktem a vállán egy kicsit. Csak egy kis teret hagyva magunk közt, hogy legyen elég lendületem bevinni még egy ütést. Csak még egy ütés és... Ahogy felemelkedett, kissé hátra tántorodtam, érezve a becsapódást az államon. Mi történt? Már csak egy hajszálra van a győzelem...
Ahogy körbepislogtam, az események gyorsan peregtek előttem, szinte fel sem fogtam, csupán képek villantak előttem. Ayse lefejelt, majd felegyenesedett, Falco felugrott a kezére, és erősen figyelte merre tart. A lány mondott is valamit, de rögtön fel sem fogtam. Most... vesztettem...?
Mikor már biztos lehettem ebben, és Ayse rám mosolygott, elmúlt a nyomás. Eddig jobbjára csak a győzelemre koncentráltam, még ha figyeltem is az életem, nem volt időm félni. Most viszont elöntött a félelem. Tényleg csak ennyin múlott? Megremegtem, talán könnyem is csordult, egy kis zihálás után mély levegőt vettem és hosszan kifújtam.
-Guuuuu~~ Ez ijesztő volt!- Sóhajtottam és térdre rogyva pihentem le, a kitartás pontjaim teljes hiányában. Néhány hosszú pillanatig lehajtottam a fejem, és igyekeztem megnyugodni és feldolgozni a mondandóját. Azt mondja ne legyek könnyelmű... De hát nem ő javasolta a teljes életes harcot? Ráadásul ő is pirosan villog, ha csak egy kicsit erősebben rúgtam volna... Most már szinte kisgyermekként duzzogva néztem fel rá, felfújva arcomat. Falco átugrott a fejemre, majd biccentett a győztes fél felé. Ekkor nekem is bevillant valami, így felálltam és felé nyújtottam a kezem.
-Hm, Gratulálok...- Néztem rá kissé erőltetett mosollyal, láthatóan csalódottan. Majd megcsillant a szemem a felvillanó üzenetet látva.
-Egyszer mindenképp játszunk egy visszavágót!- Mosolyogtam, már őszintén, és rákattintottam az igenre.

by **Cardinal** Vas. Júl. 06 2014, 18:01

Ossu!

Lezárom a párbajt, 25 xp és 80 arany a jutalmatok.

by Ajánlott tartalom