Re: [Küldetés] A Gonosz

by **Yurihime** Hétf. Márc. 10 2014, 20:52

A sötétben fokozottan ügyetlen voltam, de hála Hermit-samának, még a legkomolyabb megbotlásomnak sem lett csúfos következménye. Meglepetten pillantottam rá, majd elmosolyodva kértem bocsánatot, és köszöntem meg a segítségét is egyben. Így ismeretlenül is roppantul kedves és figyelmes fiatalember volt, igazán rokonszenves volt számomra az önzetlen segítőkészsége miatt. Örültem neki, hogy sok nemeslelkű emberrel találkoztam már, így ha alkalmanként csalódok is valakiben, erőt tudok meríteni az olyanokból, mint amilyen akár Hermit-sama, akár Peter-sama volt. Külön boldog voltam amiatt, hogy végül a szőke fiatalúr is velünk tartott a fényes járatba, bizonyos voltam benne, hogy mi hárman képesek leszünk megóvni egymást minden bajtól. Kölcsönösen, együttes erővel bárkit és bármit legyőzünk! >.<
- Ara-ara... Ez szörnyen hangzik, Peter-sama... El sem tudom képzelni, hogy jelenthet valakinek az ilyesmi szórakozást, vagy unaloműzést - sápadtam el kissé szörnyülködve, és bele se mertem kérdezni a részletekbe, hiszen már a puszta gondolata is szívbemarkoló volt, hogy esetleg Peter-sama meghalt, még ha csak egy hasonmás is volt. Elmémbe késlekedés nélkül bekúszott Lewis-sama arcképe, arcom pedig komorrá vált. Még mindig nagyon hiányzott, pedig már annyi idő eltelt azóta, hogy... Fájdalmas sóhajt hallattam, és lehajtottam a fejem. Soha többé nem szeretném azt az érzést átélni, mint amit akkor tapasztaltam.
- Micsoda, Hisame-sama...? - kaptam fel a fejem a szavakra, és erősebben megmarkoltam a fegyveremet, figyelmesen körbenézve, hogy felfedezhessem ugyanazt, amit társaim is... ámde hiába, csupán a járat végén világító fény tűnt fel. Elszégyelltem magam, hogy ennyire figyelmetlen vagyok, és közelebb húzódtam a biztonság kedvéért Peter-samához.
Hamarosan újabb válaszút előtt találtuk magunkat, és még az előzőnél is több irányba nyílt út. Különös volt, hogy egy kivétellel mindegyik járatban világított fény, sőt még mögöttünk is... lehet, ezt értették az alatt, hogy valami nincs rendjén? Sorakoztak a gondolatok a fejemben, hogy melyik alagút végén mi lehet: lobogó tűz, lámpással közelítő, illetve távolodó emberek, valaki eltakarja a fáklya fényét... Csakhogy azon kívül, hogy eddig melyik járat fényét láthattuk, semmilyen támpontunk nem volt.
- Nem szeretnék találkozni azzal, aki közeledik... - szóltam félénken, majd bólintottam Peter-sama javaslatára - Erősebb a fény arra, mint eddig volt, talán megtaláljuk a forrását, biztosan közel van ^.^ - mondtam, majd arra a folyosóra meredtem, melyben a fény színe váltakozott. El nem tudtam képzelni, mi lehet ott, éppen ezért furdalt a kíváncsiság is, de nem szerettem volna különválni pusztán ezért.

// első járat ^.^ //

by **Hermit** Kedd Márc. 11 2014, 19:46

* Csak kedvesen mosolygott, amikor ki kellett segíteni a botladozó Yurihimét. Milyen kis kedves leányzó. Mindig körülményesen s nyájasan szól, sosincs senkihez egy rossz szava. Legalábbis eddig nem volt. Aztán, hogy mi lesz később, az majd kiderül. Peter végül válaszol a hölgyemény kérdésére. Hermit csak figyelt, kíváncsi volt egy olyan ember véleményére a viadalról, aki szerepelt is benne, ha nem is pontosan ő, de a hasonmása. Biccentett magában. *
~ Félelemetesen hasonlított eredeti önmagához? Mit tud Kayaba vajon? Talán nem csak lát bennünket, de képes figyelni az agyi reakciókat és a szívritmus váltakozásokat. A küldetések, s minden különleges esemény jó kis teszt volt számára, így nem volt nehéz bizonyos embereket kiismernie, s félelmetesen hasonlóan megalkotni őket. ~
* Yurihime már válaszolt is mindezekre. Hermit folytatta. *
- Sőt. Annyira tökéletesek voltak a színészek, vagy bárkik is voltak azok, hogy én magam, amikor láttam a műsort, legelőször azt hittem, az eredeti játékosok szerepelnek ott. Egy-két emberrel volt szerencsém a viadal előtt találkozni, megismertem őket, s a viadalon teljesen úgy viselkedtek, ahogyan én megismertem őket. Biztos voltam benne, hogy ők azok. De hát... már tudjuk, hogy mindez színjáték volt.
* Fejezte be végül. Az út valóban furcsa volt. A fény, akármennyit is haladtak előre, nem került közelebb hozzájuk. Bár csak egyes szintű, de volt látás képessége, így egy kicsit jobban látott a szokásosnál. S látta, hogy a bizonytalan lány Peter felé húzódik. *
~ Ch... ~
*Valamit Hermitnek is tennie kellene, mert ha csak utánuk kullog, s hagyja, hogy Peter legyen a vezető, akkor ő lesz a domináns, Hermit pedig nem tölti be, csak egy pulikutya szerepét. Végül sok járat is kialakult. A másik fiú szavai logikusak voltak. *
- Valóban a leglogikusabb döntés az erős fény felé menni. De igazából nagyon izgatna, mit is takarhat a váltakozó fényű járat, ráadásul, ha jól láttam, a kisasszony is érdeklődik az járat iránt. De ha úgy látjátok helyesnek, menjünk az erős fény felé. Abban még van is valami logika.
* Valóban, ha jobban látnak, azzal csak jobban is járnak. S talán szó szerint is jobban járnak, mert nem bukdácsolnak úgy, mint ahogy azt korábban Yurihime kisasszony tette. Bár akkor lehet, hogy több hasznát venné Hermitnek, s nem csak arra kényszerítenék, hogy utánuk csaholjon. *

//Ha mindenki abban marad, akkor én is az 1es járatot választom. //

by **Kayaba Akihiko** Hétf. Márc. 24 2014, 13:28

// Itachi kizárva a küldetésből, eleget vártam. //

Mindannyian elvesztitek az eszméleteteket, majd egy nagy, világos teremben ébredtek, állva, mintha csak szimplán ide sétáltatok volna. Csillár lóg a terem közepén, a padlója homok, azonban az elrendezkedése emeletes. Az emeleten láthatjátok, ahogyan csomó csontváz mob helyezkedik el és néz le rátok. Egy-kettő még meg is dob titeket a kardjával.

A kölyök tapsol egy nagyot.
- Na végre, hogy ide értetek! Meddig tartott? Ne felejtsétek a célunkat, mégpedig, hogy meglássuk mi is van itt bent. Természetesen a kincs az enyém. És akkor sem kapsz belőle, ha szerelmet vallottál nekem... na meg a többi. - néz egyértelműen Yurihime felé.
- Mellesleg nem kellett volna szétszedni a dekorációt az előző teremben, azt értem, hogy nagyon jó pajtik vagytok, de ez a közös csörgetés meg tombolás nem segít senkinek, főleg nem akkor, ha egy sárkány is lóbál a farkával majd minden második edényt megfejel. - nézett ezúttal Peterre és Cúra.
- Te, te pedig nagy ember vagy. Igazán megmutattattad annak a bossnak, hogy ki az úr a háznál. Mellesleg hogyan csináltad azt a képességet, mikor a közel négy tonnás bosst a falnak hajítottad? Azt hittem, hogy menten összedől a barlang. - egy vállveregetést adott Hermitnek, majd közel hajolt és a fülébe súgta.
- Na jó, veled talán megosztom a kincsem, csak, mert nélküled lehetetlen lett volna.

Megköszörüli torkát és folytatja.
- Na, de szó mi szó, győzzük le ezeket a csontvázakat és a kincsterem már csak egy karnyújtásnyira van!
Kardját az égbe emelte, majd lassan előre döntötte.
- Támadás! - kiáltotta, majd az emeletre való feljáró felé vette az irányt.

by **Cú Chulainn** Szer. Ápr. 02 2014, 00:21

Hohó, valami nem jó. Semmivé váltak a csinos szolgálólányok, és még csak le se tapiztam egyet sem. Sad

Ez szomorú...nagyon szomorú. Ráadásul az öregember sem válaszolt egy kérdésemre se. Mikor felnyitom szemem, egy teremben találom magam, két lábon, mintha önszántamból jöttem volna. Pedig semmi ilyesmire nem emlékszem. Legalább a terem szép, csak a padlóra már nem futotta, homokból van, érzem ahogy süllyed a talpam alatt. Emeletes terem, és szépen körbevagyunk véve csontvázakkal a felső erkélyről, vagy mi az. Az egyik még felém is dobta a kardját.

-Hé, szóltam én hozzád? –mormogom magamba, hogy a többiek ne hallják meg. Ugyanis ők is ide kerültek, akikkel az elején indultam. Be sem mutatkoztam nekik..milyen modortalan vagyok. Odafordulok hozzájuk és most már hangosan, érthetően szólok – Lancer vagyok, eddig elmaradt a bemutatkozás. Örülök a találkozásnak és bocsánat a volt modortalanságomért.

Ne...csak ezt ne...újra itt ez a kis idegesítő vakarcs. Miért nem tudta megenni valami?!

-Már bocsi...de nem rémlik semmi, hogy idejöttünk volna. Sem a pusztításról, amiről beszélsz...és még mindig nagyon idegesítő vagy...

Nagyon sok csontváz van itt, ez a kölyök pedig már neki is vetette magát. Erős késztetést érzek hogy álljak és nézzem hogyan fut a halálába, de az nem vetne rám túl jó fényt. Mindenesetre a többiek véleménye is érdekel.

-Nézzük ahogy ez a valaki a halálába fut, vagy segítsünk neki? –előhúzom a lándzsám és megforgatom- Mindenképp meg kell küzdenünk velük szerintem, csak az a kérdés előbb, vagy utóbb?

Izzik a vérem, csatába tartanák, még ha a kis vakarcs oldalán is. Ha a többiek úgy döntenek támadnak, én is velük tartok, nem fogok gyávának kinézni, aki megijed pár csontváztól. Ketten neki menni ennyi csontváznak azzal a gyerekkel? Hősies, de nem túl okos döntés. Bár lehet tud valamit amit mi nem. A végén még elintézi az összeset egyedül. Megvárom a többiek véleményét, és aszerint cselekszem.

by **Kayaba Akihiko** Szomb. Ápr. 12 2014, 12:50

A küldetést inaktivitás miatt lezárom.

Jutalom: mindenkinek 20 exp, Cú Chulainn visszakapja a bazárból jövő bónuszát, szabadon használhatja egy másik küldin.

by Ajánlott tartalom