Mirika vs. Szophie [Szilveszteri buli]
3 posters
1 / 2 oldal
1 / 2 oldal • 1, 2
Mirika vs. Szophie [Szilveszteri buli]
Ragyogó napsütésre virradt a reggel. Furcsa volt ez így szilveszter táján, de éltem már át hó nélküli újév kezdést, szóval annyira nem rázott meg a dolog. Nagyot nyújtóztam, és azon rágódtam, mit is csináljak ma. Sosem ünnepeltem meg különösképpen a régi év végét, és új kezdését, ám ebben a másik világban valahogy mégis vonzott a gondolat, hogy kipróbáljam. De mit szoktak ilyenkor csinálni? És én mit csináljak? És kivel? Azt hiszem, inkább mobozok. Ez a sok karácsonyi hercehurca lefoglalta az időmet, és nem tudtam rendesen fejlődni. Nem mintha nekem ez sokat számítana, de Vezér morci miatta. Az pedig nekem nagyon rossz.
- Ma mobozunk. \o/ - jelentettem ki a farkasnak, amint kiléptem a szobából, mielőtt letámadott volna.
- Végre. - morogta egyhangúan. - Nem mintha lett volna más választásod. - nem figyelek oda rá, nem húzom fel magam rajta, nem, nem, nem én! Csak csipkelődik. Had tegye. Nem érdekel. Az oldalára fordult a a kanapén. - Siess a reggelivel. Addig én megetetem Yarut. - pff.. Hogy micsoda jó barátok lettek ezek. És még így is van ideje velem foglalkozni. De jól van, megyek én, megyek.. Csoki szoba.\o/ A legjobb hely a JL-ben.
Miután jól belakmároztam, indulhattunk is. A négyes szint meg is felelt elvárásaimnak. Homok, tengerpart, napfény. Bikiniben harcolni kellemes, miközben a többi szinten hideg tél uralkodik. És talán pihizhetek is a homokban, ha a farkasom nem figyel oda. Ő meg vesse csak bele magát az erdőbe, meg mobokba.
- Négyes szint. - fintorgott.
- Örülj, hogy harcra vetemedtem egyáltalán. - tettem karba a kezem, és fordultam el tőle. Vajon ha Vezért vízbe dobom, ott ellenne egy darabig? És nem fulladna meg? Vajon vannak ott mobok? Vagy lehet benne pancsizni? Megigazgattam diadémomat, melyben igazi hercegnőnek néztem ki - végre valami, ami igazán illik hozzám - majd tekintetemmel körbepásztáztam a térséget.
- Ma mobozunk. \o/ - jelentettem ki a farkasnak, amint kiléptem a szobából, mielőtt letámadott volna.
- Végre. - morogta egyhangúan. - Nem mintha lett volna más választásod. - nem figyelek oda rá, nem húzom fel magam rajta, nem, nem, nem én! Csak csipkelődik. Had tegye. Nem érdekel. Az oldalára fordult a a kanapén. - Siess a reggelivel. Addig én megetetem Yarut. - pff.. Hogy micsoda jó barátok lettek ezek. És még így is van ideje velem foglalkozni. De jól van, megyek én, megyek.. Csoki szoba.\o/ A legjobb hely a JL-ben.
Miután jól belakmároztam, indulhattunk is. A négyes szint meg is felelt elvárásaimnak. Homok, tengerpart, napfény. Bikiniben harcolni kellemes, miközben a többi szinten hideg tél uralkodik. És talán pihizhetek is a homokban, ha a farkasom nem figyel oda. Ő meg vesse csak bele magát az erdőbe, meg mobokba.
- Négyes szint. - fintorgott.
- Örülj, hogy harcra vetemedtem egyáltalán. - tettem karba a kezem, és fordultam el tőle. Vajon ha Vezért vízbe dobom, ott ellenne egy darabig? És nem fulladna meg? Vajon vannak ott mobok? Vagy lehet benne pancsizni? Megigazgattam diadémomat, melyben igazi hercegnőnek néztem ki - végre valami, ami igazán illik hozzám - majd tekintetemmel körbepásztáztam a térséget.
_________________
Szophie- Árnyharcos
- Hozzászólások száma : 2853
Join date : 2012. Nov. 21.
Age : 28
Tartózkodási hely : "pokemonok mellett"
Karakterlap
Szint: 50
Indikátor: Vörös
Céh: -
Re: Mirika vs. Szophie [Szilveszteri buli]
Égő tüdővel robbantam ki a vízből, és miután köhögtem kettőt, egy utolsó erőfeszítéssel aktiváltam a legegyszerűbb sword skillt, ami csak létezett és egy nagy kiáltással pixelekké szeltem az uccsó vízitündért is. Löktem magamon egyet, majd még egyet és végre megéreztem a talpam alatt a szilárd, homokos talajt, így megpihenhettem kicsit, persze erősen zihálva. Baromi fárasztó volt a víz alatt harcolni, főleg úgy, hogy az összes felszerelésem a két késem volt, meg az övemre csatolt kristályok és potik vészhelyzet esetére.
- Heh, hát nem ez a legjobb terület a farmolásra >.>" - állapítottam meg, miután picit kifújtam magam, és kijjebb vonszoltam magam, hogy leheveredjek kicsit a partra. Ha ott lep meg valami, azt már könnyedén legyőzöm, így amiatt nem aggódtam, de a vízben a lassabb mozgás elég gyilkos volt, különösen az olyan lények miatt, amik ott mozogtak otthonosan. Érj utol egy vízisiklót ott lenn, hát kösz Asszem nem véletlenül adnak a lenti szörnyek több xp-t, mint amennyi ezen a szinten jellemző lenne, azért volt benne annyi kihívás, mint a 10. szint feletti szárazföldi szörnyekkel hadakozni, csak valamivel kevesebb időt vett igénybe, mivel nem volt annyi HP-juk, mint a fentieknek Eltüntettem az övemet, a tőröket meg letettem a homokba elérhető közelségbe, és hanyatt feküdtem. Kellemesen melengette a bőröm a parti homok, jól esett egy kicsit pihenni. Ha nem sütött volna a nap, esélyem se lett volna erre, de amúgy milyen menő dolog már télen bikiniben napozni, nem? Csak picit veszélyes, miután elmegy az ember úszkálni a vízbe a mobok közé
- Yosshi, folytassuk :3 - jelentettem ki, de miközben fellöktem magam és megtámaszkodtam, csak az egyik késemet találtam meg magam mellett Ijedten néztem körbe, és gyorsan fel is fedeztem úgy tíz méterrel odébb, viszonylag fürgén mászott a homokban o.O Észlelés bekapcs, és leesett gyorsan, hogy egy rákféle lovasította... vagyis rákosította meg a fegyveremet >.>
- Állj meg, az anyád úristenit! - Eme halk szitkozódással vetettem magam a parányi állat nyomába, nehogy már meglógjon a karmommal o.O Mégis hogy jut eszébe lenyúlni egy kést, mit kezdene vele? Megeszi? Hát egészségedre pajtás, de az az enyém >.>
- Heh, hát nem ez a legjobb terület a farmolásra >.>" - állapítottam meg, miután picit kifújtam magam, és kijjebb vonszoltam magam, hogy leheveredjek kicsit a partra. Ha ott lep meg valami, azt már könnyedén legyőzöm, így amiatt nem aggódtam, de a vízben a lassabb mozgás elég gyilkos volt, különösen az olyan lények miatt, amik ott mozogtak otthonosan. Érj utol egy vízisiklót ott lenn, hát kösz Asszem nem véletlenül adnak a lenti szörnyek több xp-t, mint amennyi ezen a szinten jellemző lenne, azért volt benne annyi kihívás, mint a 10. szint feletti szárazföldi szörnyekkel hadakozni, csak valamivel kevesebb időt vett igénybe, mivel nem volt annyi HP-juk, mint a fentieknek Eltüntettem az övemet, a tőröket meg letettem a homokba elérhető közelségbe, és hanyatt feküdtem. Kellemesen melengette a bőröm a parti homok, jól esett egy kicsit pihenni. Ha nem sütött volna a nap, esélyem se lett volna erre, de amúgy milyen menő dolog már télen bikiniben napozni, nem? Csak picit veszélyes, miután elmegy az ember úszkálni a vízbe a mobok közé
- Yosshi, folytassuk :3 - jelentettem ki, de miközben fellöktem magam és megtámaszkodtam, csak az egyik késemet találtam meg magam mellett Ijedten néztem körbe, és gyorsan fel is fedeztem úgy tíz méterrel odébb, viszonylag fürgén mászott a homokban o.O Észlelés bekapcs, és leesett gyorsan, hogy egy rákféle lovasította... vagyis rákosította meg a fegyveremet >.>
- Állj meg, az anyád úristenit! - Eme halk szitkozódással vetettem magam a parányi állat nyomába, nehogy már meglógjon a karmommal o.O Mégis hogy jut eszébe lenyúlni egy kést, mit kezdene vele? Megeszi? Hát egészségedre pajtás, de az az enyém >.>
Mirika- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 2764
Join date : 2012. Aug. 02.
Age : 28
Tartózkodási hely : Nyster
Karakterlap
Szint: 50
Indikátor: Zöld
Céh: Justice League
Re: Mirika vs. Szophie [Szilveszteri buli]
Nem sok érdekeset láttam, csak homokot, vizet, fákat, holmi partra vetett bálná... izé, játékost a távolban. Bár méretei nem is ssejthettek bálnát, sokkal inkább valami haloacskát.
- Váá.. Megmozdult! - kiáltottam ijedten, miközben farkasom mögé bújtam. Az meg csak forgatta a szemeit. Persze én ezt nem láthattam, de akkor is így volt. A pet válla mögül kukkoltam a tájat, és mindenekelőtt figyelmemet a játékos kötötte le.
- Futfutfutfutfut..! - kiáltottam.
- Mi elől? - kérdezte a farkas, fejét forgatva.
- Nem mi, hanem ő. Nézd, fut. - mutattam a távolban kést kergető Mirikára. Persze nem tudva, hogy ki az, és mit csinál.
- És ő vajon mi elől? - már láttam is farkasom arcán azt a céltdatos, mob legyőzős, harcos mosolyát. Persze még mindig a háta mögött voltam, így igazából nem láthattam, de azért már el tudtam képzelni. Amennyit mi együtt vagyunk, csoda ha tud még valami újat mutatni. Elég kiszámítható, könnyen kiismerhető. És ha már most így gondolom, úgy a századik szintre már a gondolatai előbb fordulnak meg a fejemben, mint az övében.
- Neeem! - ragadtam meg a karját. - Majd ő elintézi. - nyavajogtam, és az ellenkező irányba kezdtem húzni.,
- Ugyan már! Bajban van, segítsünk neki. - mosolyodott el gonoszan, miközben hozzám fordult.
- Te meg mióta követed ilyen szorgosan a céh szabályait? - forgattam most én a szemem.
- Most óta. És csak amíg a mobok élnek, amelyek kergetik a szegény, ártatlan játékost. Úgyhogy jól becsüld meg ezeket a pillanatokat. - ezzel megragadott, és cibálni kezdett.
- Akkor seeemm.. Hamm. - kiáltozásom közben egy fehér kis farkinca lebegett az arcomba. Gondoltam egyet, és tanító jellegűen ráharaptam.
- Te meg mit csinálsz? - kérdezte, és mintha aggódó fejet vágott volna hozzá... Pedig már megszokhatná a furaságaimat, nem kéne aggódnia. Csak kipróbáltam egy elméletet most is, mint mindig. Próbáltam megmutatni, ki is itt a falkavezér. Csak azt felejtettem el hogy itt nincs fájdalom, és mint olyan, semmi értelme nem volt tettemnek. Felnéztem a petre. Elengedtem a.. farkát, és megigazgattam, majd önfeledt mosolygásba kezdtem.
- Hát akkor... menjünk! - indultam meg most én, próbáltam terelni a témát a kínos szituról. Még egyszer végigmért a farkas, majd bólintott, és futásnak eredt.
Ahogy közeledtem az alakhoz, egyre világosabbá vált, hogy nem mobok kergetik, és az ismeretlen egyre ismerősebb alakot öltött.
- Nincs itt semmi érdekes, menjünk vissza. - állt meg a farkas hirtelen, de akkor már késő volt.
- Mirika.\o/ - szaladtam oda a lányhoz hevesen integetve.
- Sziaa! - a farkasom meg csak unottan forgatta a szemét, elkönyvelve, hogy ma sem igazán fog mobozni.
- Váá.. Megmozdult! - kiáltottam ijedten, miközben farkasom mögé bújtam. Az meg csak forgatta a szemeit. Persze én ezt nem láthattam, de akkor is így volt. A pet válla mögül kukkoltam a tájat, és mindenekelőtt figyelmemet a játékos kötötte le.
- Futfutfutfutfut..! - kiáltottam.
- Mi elől? - kérdezte a farkas, fejét forgatva.
- Nem mi, hanem ő. Nézd, fut. - mutattam a távolban kést kergető Mirikára. Persze nem tudva, hogy ki az, és mit csinál.
- És ő vajon mi elől? - már láttam is farkasom arcán azt a céltdatos, mob legyőzős, harcos mosolyát. Persze még mindig a háta mögött voltam, így igazából nem láthattam, de azért már el tudtam képzelni. Amennyit mi együtt vagyunk, csoda ha tud még valami újat mutatni. Elég kiszámítható, könnyen kiismerhető. És ha már most így gondolom, úgy a századik szintre már a gondolatai előbb fordulnak meg a fejemben, mint az övében.
- Neeem! - ragadtam meg a karját. - Majd ő elintézi. - nyavajogtam, és az ellenkező irányba kezdtem húzni.,
- Ugyan már! Bajban van, segítsünk neki. - mosolyodott el gonoszan, miközben hozzám fordult.
- Te meg mióta követed ilyen szorgosan a céh szabályait? - forgattam most én a szemem.
- Most óta. És csak amíg a mobok élnek, amelyek kergetik a szegény, ártatlan játékost. Úgyhogy jól becsüld meg ezeket a pillanatokat. - ezzel megragadott, és cibálni kezdett.
- Akkor seeemm.. Hamm. - kiáltozásom közben egy fehér kis farkinca lebegett az arcomba. Gondoltam egyet, és tanító jellegűen ráharaptam.
- Te meg mit csinálsz? - kérdezte, és mintha aggódó fejet vágott volna hozzá... Pedig már megszokhatná a furaságaimat, nem kéne aggódnia. Csak kipróbáltam egy elméletet most is, mint mindig. Próbáltam megmutatni, ki is itt a falkavezér. Csak azt felejtettem el hogy itt nincs fájdalom, és mint olyan, semmi értelme nem volt tettemnek. Felnéztem a petre. Elengedtem a.. farkát, és megigazgattam, majd önfeledt mosolygásba kezdtem.
- Hát akkor... menjünk! - indultam meg most én, próbáltam terelni a témát a kínos szituról. Még egyszer végigmért a farkas, majd bólintott, és futásnak eredt.
Ahogy közeledtem az alakhoz, egyre világosabbá vált, hogy nem mobok kergetik, és az ismeretlen egyre ismerősebb alakot öltött.
- Nincs itt semmi érdekes, menjünk vissza. - állt meg a farkas hirtelen, de akkor már késő volt.
- Mirika.\o/ - szaladtam oda a lányhoz hevesen integetve.
- Sziaa! - a farkasom meg csak unottan forgatta a szemét, elkönyvelve, hogy ma sem igazán fog mobozni.
_________________
Szophie- Árnyharcos
- Hozzászólások száma : 2853
Join date : 2012. Nov. 21.
Age : 28
Tartózkodási hely : "pokemonok mellett"
Karakterlap
Szint: 50
Indikátor: Vörös
Céh: -
Re: Mirika vs. Szophie [Szilveszteri buli]
Elég szánalmasan festhettem, ahogy a rákocska után kapartam, de úgy kábé szó szerint, félig futva, félig négykézláb, botladozva. Hát na, mutassatok nekem egy olyan embert, aki a halál nyugalmas pihijéből felocsúdva rájön, hogy az egyik legértékesebb cuccát éppen lenyúlják, és képes higgadt maradni, összeszedetten talpra állni, a tolvaj után sietni és visszaszerezni az ingóságát. Na én sem ilyen voltam, szóval szitkozódva ugrottam az állatka után és a másik késemmel egy artikulálatlan üvöltés kíséretében levágtam... volna, ha a rendszer beazonosítja az általam használni kívánt sword skillt, de valamiért elfelejtette, hogy én kapálózva is tökéletes vagyok, így a vége az lett, hogy csak valami gagyi suhintást követtem el, és az egyensúlyomat elvesztve orra buktam a homokban >.>
- Ó, hogy rohadj meg... - tápászkodtam fel prüszkölve és köpködve, de mivel már nem voltam messze a kis nyomoréktól, macska módjára rá tudtam vetni magam, és belevágtam a kést a páncéljába, amitől volt olyan kedves, hogy nullára esett a HP-csíkja és elpixeleződött Üres kezemet előrecsúsztattam és ujjaimat a visszaszerzett fegyverem markolata köré fontam, majd boldogan öleltem magamhoz drágaságomat, mely már annyi megpróbáltatáson ment keresztül nélkülem is Tök gáz, hogy nem tudok vigyázni a tőrjeimre :/ Füleim, mármint cicaváltozatai, viszont ebben a pillanatban lelkesen megmoccantak és a hang irányába fordultak, ami most, hogy lenyugodtak a körülmények, végre feltűnt. Füleimet a pillantásom is követte, meg már a nevemet is felfogtam talán, szóval felderült az arcom a felém rohanó lányt és a mögötte morgolódó farkasfiút látva. Bár... utóbbi nem helyes, elvégre én cicus volnék Szóval Vezérnek nem örültem, és pont
- Hahó, Szophie-chan! ...és Vezér Micsoda véletlen, te is jóképű pasikat jöttél lesni? :3 Vagy kalandos napozásra vágytál? - kérdeztem kíváncsian, és eddigi négykézlábas fetrengésemmel felhagyva átpozicionáltam magam és a hátam mögé támaszkodva, kinyújtott lábakkal lecsüccsentem. Ebben a pillanatban azonban a bikinifelsőm a semmivé vált, miután késem a nagy ölelkezés közben átvágta az elöl lévő csomót, a ruhadarab pedig tönkrement az óvatlan manővernek hála, nem kicsi meglepetést varázsolva az arcomra o.O
- Ó, hogy rohadj meg... - tápászkodtam fel prüszkölve és köpködve, de mivel már nem voltam messze a kis nyomoréktól, macska módjára rá tudtam vetni magam, és belevágtam a kést a páncéljába, amitől volt olyan kedves, hogy nullára esett a HP-csíkja és elpixeleződött Üres kezemet előrecsúsztattam és ujjaimat a visszaszerzett fegyverem markolata köré fontam, majd boldogan öleltem magamhoz drágaságomat, mely már annyi megpróbáltatáson ment keresztül nélkülem is Tök gáz, hogy nem tudok vigyázni a tőrjeimre :/ Füleim, mármint cicaváltozatai, viszont ebben a pillanatban lelkesen megmoccantak és a hang irányába fordultak, ami most, hogy lenyugodtak a körülmények, végre feltűnt. Füleimet a pillantásom is követte, meg már a nevemet is felfogtam talán, szóval felderült az arcom a felém rohanó lányt és a mögötte morgolódó farkasfiút látva. Bár... utóbbi nem helyes, elvégre én cicus volnék Szóval Vezérnek nem örültem, és pont
- Hahó, Szophie-chan! ...és Vezér Micsoda véletlen, te is jóképű pasikat jöttél lesni? :3 Vagy kalandos napozásra vágytál? - kérdeztem kíváncsian, és eddigi négykézlábas fetrengésemmel felhagyva átpozicionáltam magam és a hátam mögé támaszkodva, kinyújtott lábakkal lecsüccsentem. Ebben a pillanatban azonban a bikinifelsőm a semmivé vált, miután késem a nagy ölelkezés közben átvágta az elöl lévő csomót, a ruhadarab pedig tönkrement az óvatlan manővernek hála, nem kicsi meglepetést varázsolva az arcomra o.O
Mirika- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 2764
Join date : 2012. Aug. 02.
Age : 28
Tartózkodási hely : Nyster
Karakterlap
Szint: 50
Indikátor: Zöld
Céh: Justice League
Re: Mirika vs. Szophie [Szilveszteri buli]
- Hát.. te vagy az első ember, akivel itt találkoztam, úgyhogy pasikról itt szó sincs. - biggyesztettem le a szám. - De igen, napozni volnék itt. - mosolyodtam aztán el, és leheveredtem mellé a homokba, miközben bikinit öltöttem pár gombnyomással.
- Héé.. - morgolódott a farkas.
- Menjél csak mobozni nyugodtan. - nyújtottam ki rá a nyelvem. - Ő úgy tudja, azért jöttünk. - súgtam Mirikának.
- Nem fogsz lustálkodni, egész Karácsonykor azt tetted! - kezdett el ráncigálni a farkas a hajamnál fogva.
- Héé.. aúú.. Hagyd abba! - nyafogtam. No nem mintha fájna, csak nincs semmi kedvem a hajamat csomókban látni a kezében. Ekkor viszont lelassult a kép, és minden esemény körülöttünk. Csak a szálló pixel darabokat láttam elsőre. Aztán kezdtem felfogni, hogy mi is történik. Vezér meg értetlen fejjel meredt először rám, mivel Mirikához kaptam, és megpróbáltam takarni őt, fejem forgatva, hogy ki más láthat még minket, aztán a lányra figyelt. Ekkor előugrott a farkasom ruhájából egy gekkó, és rögtön felismertem benne Falatot. Vezér meglepődött pillantást vetett az állatra, aki mindeddig rajta rejtőzködött, majd fejével követte a gyík mozgását, egyenesen a csupasz keblekig.
- Áááááááááááá... - sikítottam, és felugrottam. - Vezér, fordulj e! Fordulj már el! - ütlegeltem a farkast. Nem tudom, a programok mit tudnak érezni, és mit nem, de azért mégis csak egy hím farkasról beszélünk, és hát.. Szóval a farkaskámnak nem kéne tátott szájjal bámulnia. Viszont mivel a meglepődött Vezért ütöttem, aki "Ne már! Hagyj békén! Auu.. " hangokat hallatott, ezért Mirikát senki nem takarta.. csak a gyík. Falat elfoglalta a neki tetsző helyet. :facepalm:Nem tudom, miért szereti ezt. Talán ott jó meleg helye van neki?
- Héé.. - morgolódott a farkas.
- Menjél csak mobozni nyugodtan. - nyújtottam ki rá a nyelvem. - Ő úgy tudja, azért jöttünk. - súgtam Mirikának.
- Nem fogsz lustálkodni, egész Karácsonykor azt tetted! - kezdett el ráncigálni a farkas a hajamnál fogva.
- Héé.. aúú.. Hagyd abba! - nyafogtam. No nem mintha fájna, csak nincs semmi kedvem a hajamat csomókban látni a kezében. Ekkor viszont lelassult a kép, és minden esemény körülöttünk. Csak a szálló pixel darabokat láttam elsőre. Aztán kezdtem felfogni, hogy mi is történik. Vezér meg értetlen fejjel meredt először rám, mivel Mirikához kaptam, és megpróbáltam takarni őt, fejem forgatva, hogy ki más láthat még minket, aztán a lányra figyelt. Ekkor előugrott a farkasom ruhájából egy gekkó, és rögtön felismertem benne Falatot. Vezér meglepődött pillantást vetett az állatra, aki mindeddig rajta rejtőzködött, majd fejével követte a gyík mozgását, egyenesen a csupasz keblekig.
- Áááááááááááá... - sikítottam, és felugrottam. - Vezér, fordulj e! Fordulj már el! - ütlegeltem a farkast. Nem tudom, a programok mit tudnak érezni, és mit nem, de azért mégis csak egy hím farkasról beszélünk, és hát.. Szóval a farkaskámnak nem kéne tátott szájjal bámulnia. Viszont mivel a meglepődött Vezért ütöttem, aki "Ne már! Hagyj békén! Auu.. " hangokat hallatott, ezért Mirikát senki nem takarta.. csak a gyík. Falat elfoglalta a neki tetsző helyet. :facepalm:Nem tudom, miért szereti ezt. Talán ott jó meleg helye van neki?
_________________
Szophie- Árnyharcos
- Hozzászólások száma : 2853
Join date : 2012. Nov. 21.
Age : 28
Tartózkodási hely : "pokemonok mellett"
Karakterlap
Szint: 50
Indikátor: Vörös
Céh: -
Re: Mirika vs. Szophie [Szilveszteri buli]
Elnevettem magam a páros civakodásán, tök aranyosak voltak így. Néha picit irigylem az idomárokat, amikor ilyesmit látok, de asszem én nem tudnék gondoskodni egy petről, meg szerintem elvonatkoztatni sem tudnék attól, hogy csak egy halom adat és egy mesterséges intelligencia egyvelege egy ilyen farkas, vagy sárkány, vagy akármi. Jó, oké, mi is csak adatok vagyunk, de a lelkünk az maximálisan igazi és nem csak nullákból és egyesekből áll, ami azért így már más, ugye.
- Az gáz, én se láttam még egy pasit se Ügyesen elbújtak... lehet minket kukkolnak épp o.O - sóhajtottam fel, majd gyanakodva körbepillantottam, de se a bokrok, se a fák között nem észleltem senkit, hiába zöldültek ki a szemeim. Észleltem viszont mást, ehhez viszont nem kellett jártasság sem. Valami elszabadult, aminek nem kellett volna, a meglepetés pedig még belőlem is kicsalt egy szemérmes reakciót meg egy sikkantást, azaz kapásból magam elé kaptam a kezeimet még anélkül is, hogy Szophie pánikba esve megpróbált eltakarni Vezér elől. Gyorsan észbe kaptam viszont, és valahogy az emberalakot öltött farkast képtelen voltam fiúként kezelni, meg amúgy is tök vicces volt, ahogy a lány próbálta elterelni a figyelmét és akkora felhajtást csinált, mintha minimum őt érte volna a kellemetlenség. Kuncogni kezdtem újfent.
- Szophie, szerinted egy farkassrácot érdekel egy cicalány? Én kötve hiszem~nya :3 - szólaltam meg fennhangon, hogy túlharsogjam őket, majd már nyitottam is meg a menümet, hogy felszereljek egy másik felsőt, de a hideg és szúrós érzés, amit megéreztem, megállított a mozdulataimban. Mikor lenéztem, egy tenyérnyi hosszúságú gyíkot pillantottam meg a mellemen pihenni o.O Megilletődve bámultam a jelenségre, a zöld állatkára a rendszer az Ősi gekkó nevet ragasztotta rá. Megpróbáltam a testénél fogva leszedni, de erősen kapaszkodott, ragaszkodott a helyéhez >.>
- Ez... izé... az a gekkó, ami abból a barlangból van? - kérdeztem meglepve, elég tisztán emlékszem rá, hogy mintha Szophie megtartott volna egyet. Az indikátora sárga volt, ezek szerint idomított, szóval eszembe se jutott levágni magamról - Öhm... nem tudok tőle felöltözni, segítenél leszedni? ^^" - kértem a lányt, már ha tényleg ő a gazdija - Mondjuk ha monokiniznem kell, azt se bánom igazándiból - tettem hozzá kuncogva, csak azért fura volt az önkéntes melltartóm. Hm... egész érdekes aktkép lenne, ha három ilyen hüllővel takarná valaki magát :3
- Az gáz, én se láttam még egy pasit se Ügyesen elbújtak... lehet minket kukkolnak épp o.O - sóhajtottam fel, majd gyanakodva körbepillantottam, de se a bokrok, se a fák között nem észleltem senkit, hiába zöldültek ki a szemeim. Észleltem viszont mást, ehhez viszont nem kellett jártasság sem. Valami elszabadult, aminek nem kellett volna, a meglepetés pedig még belőlem is kicsalt egy szemérmes reakciót meg egy sikkantást, azaz kapásból magam elé kaptam a kezeimet még anélkül is, hogy Szophie pánikba esve megpróbált eltakarni Vezér elől. Gyorsan észbe kaptam viszont, és valahogy az emberalakot öltött farkast képtelen voltam fiúként kezelni, meg amúgy is tök vicces volt, ahogy a lány próbálta elterelni a figyelmét és akkora felhajtást csinált, mintha minimum őt érte volna a kellemetlenség. Kuncogni kezdtem újfent.
- Szophie, szerinted egy farkassrácot érdekel egy cicalány? Én kötve hiszem~nya :3 - szólaltam meg fennhangon, hogy túlharsogjam őket, majd már nyitottam is meg a menümet, hogy felszereljek egy másik felsőt, de a hideg és szúrós érzés, amit megéreztem, megállított a mozdulataimban. Mikor lenéztem, egy tenyérnyi hosszúságú gyíkot pillantottam meg a mellemen pihenni o.O Megilletődve bámultam a jelenségre, a zöld állatkára a rendszer az Ősi gekkó nevet ragasztotta rá. Megpróbáltam a testénél fogva leszedni, de erősen kapaszkodott, ragaszkodott a helyéhez >.>
- Ez... izé... az a gekkó, ami abból a barlangból van? - kérdeztem meglepve, elég tisztán emlékszem rá, hogy mintha Szophie megtartott volna egyet. Az indikátora sárga volt, ezek szerint idomított, szóval eszembe se jutott levágni magamról - Öhm... nem tudok tőle felöltözni, segítenél leszedni? ^^" - kértem a lányt, már ha tényleg ő a gazdija - Mondjuk ha monokiniznem kell, azt se bánom igazándiból - tettem hozzá kuncogva, csak azért fura volt az önkéntes melltartóm. Hm... egész érdekes aktkép lenne, ha három ilyen hüllővel takarná valaki magát :3
Mirika- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 2764
Join date : 2012. Aug. 02.
Age : 28
Tartózkodási hely : Nyster
Karakterlap
Szint: 50
Indikátor: Zöld
Céh: Justice League
Re: Mirika vs. Szophie [Szilveszteri buli]
- Vagy csak mi voltunk olyan okosak, hogy a rossz idő elől elmeneküljünk, kihasználva a játék adta lehetőségeket. - kuncogtam, habár én is körbefuttattam tekintetem a parton, a bokrokon, a fák alatt. Buta egy férfinépség ez. Nem jut eszükbe napozni télvíz idején. Odahaza biztosan mindegyik fejében megfordult már a hidegben, hogy de jó lenne egy meleg, tengerparti kis szigetre elmenni. Talán volt, aki sok-sok pénzt el is költött ilyesmire. Itt bezzeg ingyen megtehetnék, de mégsem jut senki eszébe. Ez a baj a mai világgal. Ami nem kerül pénzbe, az nem is izgalmas.
Közben történt egy-két affér, melyet szintén élveztek volna az ide látogató férfiak, ha itt lettek volna.. De szerencsére nem voltak itt.
- Én sem értem, mi bajod van? - morgott rám Vezér Mirika után.
- Csak levette a felsőjét. - Jól van, akkor maradjon így. Nem érdekeltek.>.> Én csak.. Áhh, nem rólam van szó, szóval nincs semmi gond.
- igen, ez itt Falat. Biztos örül, hogy viszont láthat. - mosolyogtam, ahogy elnéztem az újra egymásra talált párost. De édesek.
- Ehömm.. - húztam el a számat. Semmi kedvem hozzáérni Miri melleihez._. Még véletlenül sem, miközben leszedem Falatot.
- Gekkókinizz! - tanácsoltam nevetve, és jelezve, hogy Falat marad, amíg neki tetszik. Úgy sincs semmi izgalom ott, amely vonzaná az embereket.
Viszont valami különös volt ebben a napfényben úszó szigetben. Méghozzá maga a fény. Szép vörösben úszott minden nagy hirtelen, amit eddig teljesen normális volt. Aztán pislogtam egy párat, hátha az majd segít, de.. csak még rosszabb lett. Minden pislantással váltott a szín, így inkább végül nyitva tartottam inkább a szememet. Elképedve meredtem az elém táruló világba, melyet lassan egy lila farkas fiú takart el előlem.
- Egy béka. - mutatott a fejem felé. Hál' Istennek legalább a hangok maradtak a régiben. Várjunk csak.. Mi? Egy béka a fejemen?
- Nyuuuhmm! - sikítoztam, miközben a fejemet kezdtem el csapkodni, vagyis azon a békát, de.. az mindig odébb ugrott egy picit, így aligha találtam el őt, sokkal inkább magamat.
- Várj! Segítek! - ajánlotta fel a farkas, aki félelmetes mancsaival közelíteni kezdett felém.. és ezt megint az én fejecském bánta, nem pedig a béka. Nem mintha fájt volna, csak hát.. Kellemetlen volt, hogy folyton fejbe csapnak. Meg féltem, hogy hamarosan Hp veszteséget okozok magamnak.
Közben történt egy-két affér, melyet szintén élveztek volna az ide látogató férfiak, ha itt lettek volna.. De szerencsére nem voltak itt.
- Én sem értem, mi bajod van? - morgott rám Vezér Mirika után.
- Csak levette a felsőjét. - Jól van, akkor maradjon így. Nem érdekeltek.>.> Én csak.. Áhh, nem rólam van szó, szóval nincs semmi gond.
- igen, ez itt Falat. Biztos örül, hogy viszont láthat. - mosolyogtam, ahogy elnéztem az újra egymásra talált párost. De édesek.
- Ehömm.. - húztam el a számat. Semmi kedvem hozzáérni Miri melleihez._. Még véletlenül sem, miközben leszedem Falatot.
- Gekkókinizz! - tanácsoltam nevetve, és jelezve, hogy Falat marad, amíg neki tetszik. Úgy sincs semmi izgalom ott, amely vonzaná az embereket.
Viszont valami különös volt ebben a napfényben úszó szigetben. Méghozzá maga a fény. Szép vörösben úszott minden nagy hirtelen, amit eddig teljesen normális volt. Aztán pislogtam egy párat, hátha az majd segít, de.. csak még rosszabb lett. Minden pislantással váltott a szín, így inkább végül nyitva tartottam inkább a szememet. Elképedve meredtem az elém táruló világba, melyet lassan egy lila farkas fiú takart el előlem.
- Egy béka. - mutatott a fejem felé. Hál' Istennek legalább a hangok maradtak a régiben. Várjunk csak.. Mi? Egy béka a fejemen?
- Nyuuuhmm! - sikítoztam, miközben a fejemet kezdtem el csapkodni, vagyis azon a békát, de.. az mindig odébb ugrott egy picit, így aligha találtam el őt, sokkal inkább magamat.
- Várj! Segítek! - ajánlotta fel a farkas, aki félelmetes mancsaival közelíteni kezdett felém.. és ezt megint az én fejecském bánta, nem pedig a béka. Nem mintha fájt volna, csak hát.. Kellemetlen volt, hogy folyton fejbe csapnak. Meg féltem, hogy hamarosan Hp veszteséget okozok magamnak.
_________________
Szophie- Árnyharcos
- Hozzászólások száma : 2853
Join date : 2012. Nov. 21.
Age : 28
Tartózkodási hely : "pokemonok mellett"
Karakterlap
Szint: 50
Indikátor: Vörös
Céh: -
Re: Mirika vs. Szophie [Szilveszteri buli]
- Hát, igazság szerint én tréningezni vagyok itt :3 A víz alatt egész nehéz harcolni - vallottam be a tenger felé tekintve és a tarkómat vakargatva. Az már más kérdés, hogy bikiniben süttettem magam, de ugye csak azért, hogy ne legyen olyan könnyű... meg hát így a vízben is könnyebb volt mozogni. Már csak az hiányzott volna, hogy a páncélom súlya lehúzzon a víz fenekére és így haljak dicső halált A 10. szint felett tuti nem mentem volna bele egy ilyen őrültségbe, ott már azért táposabbak voltak ennél a mobok Viszont most bikinifelső helyett csupán egy gyík maradt rajtam, ami felettébb furcsa volt, és bár első pillanatban én is megijedtem, de legalább nem váltott ki belőlem olyan pánikot, mint Szophieból :3 Szegény, legalább lassan lehiggadt.
- Hát, ahogy elnézem, megtalálta a módját az öröme kifejezésének - ráncoltam a homlokomat, még a hasát is letette. Óvatosan megsimogattam a fejecskéjét a mutatóujjammal - Szóval Falat, mi? Illik hozzá a neve... most is egy... falatnyi ruhadarabot játszik :3 - nevetgéltem picit azért zavartan, de talán ha nem figyelek oda, akkor nem is fogja piszkálni a kicsi fejecském, hogy mi csüng a mellemről textil helyett :3
- Akkor rajtad se maradjon felső - szólaltam meg ördögi vigyor kíséretében, és már meg is ragadtam a késem, hogy lenyessem a pántot róla, mire viszont a lány egészen furcsán kezdett viselkedni. Mármint... én vágom, hogy fél a békáktól, de az a bohózat, amit leműveltek ketten Vezérrel, az még belőlem is csak értetlen pislogást váltott ki. Felsóhajtottam, és rászegeztem a tekintetem a hüllőre, a kezemben lévő kést pedig megmozdítottam, hogy az felizzon. Sword skill betöltve, meglendítettem a kezem és nagy vehemenciával előrevetettem magam. Látni sokat nem láttam ezek után, de remélhetőleg a béka pixelekre esett. Az biztos, hogy nem Szophiet találtam el, ha nem a levegőt suhogtattam, de a lendülettől kérlelhetetlenül elsodortam őt is, meg a farkasfiút is, és konkrétan rájuk estem Falattal együtt.
- Ittetete~ Jól vagy? - kérdeztem, de aztán gyorsan eszembe jutott, hogy mit is forraltam épp a buksimban az incidens előtt, úgyhogy ismét kiült a vigyor az arcomra. Vesszen az a melltartó! Sutty!
- Hát, ahogy elnézem, megtalálta a módját az öröme kifejezésének - ráncoltam a homlokomat, még a hasát is letette. Óvatosan megsimogattam a fejecskéjét a mutatóujjammal - Szóval Falat, mi? Illik hozzá a neve... most is egy... falatnyi ruhadarabot játszik :3 - nevetgéltem picit azért zavartan, de talán ha nem figyelek oda, akkor nem is fogja piszkálni a kicsi fejecském, hogy mi csüng a mellemről textil helyett :3
- Akkor rajtad se maradjon felső - szólaltam meg ördögi vigyor kíséretében, és már meg is ragadtam a késem, hogy lenyessem a pántot róla, mire viszont a lány egészen furcsán kezdett viselkedni. Mármint... én vágom, hogy fél a békáktól, de az a bohózat, amit leműveltek ketten Vezérrel, az még belőlem is csak értetlen pislogást váltott ki. Felsóhajtottam, és rászegeztem a tekintetem a hüllőre, a kezemben lévő kést pedig megmozdítottam, hogy az felizzon. Sword skill betöltve, meglendítettem a kezem és nagy vehemenciával előrevetettem magam. Látni sokat nem láttam ezek után, de remélhetőleg a béka pixelekre esett. Az biztos, hogy nem Szophiet találtam el, ha nem a levegőt suhogtattam, de a lendülettől kérlelhetetlenül elsodortam őt is, meg a farkasfiút is, és konkrétan rájuk estem Falattal együtt.
- Ittetete~ Jól vagy? - kérdeztem, de aztán gyorsan eszembe jutott, hogy mit is forraltam épp a buksimban az incidens előtt, úgyhogy ismét kiült a vigyor az arcomra. Vesszen az a melltartó! Sutty!
Mirika- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 2764
Join date : 2012. Aug. 02.
Age : 28
Tartózkodási hely : Nyster
Karakterlap
Szint: 50
Indikátor: Zöld
Céh: Justice League
Re: Mirika vs. Szophie [Szilveszteri buli]
/Bocsi, hogy ilyen lassú vagyok. Igyekszem gyorsabb lenni már./
- Ahham. - bólintottam, miközben tekintetem a víz felé siklott. Nem tudom, mennyi kedvem lenne ott harcolni. Úgy tűnik, pancsolni nem tudok benne, mert teli van mobokkal. Még szerencse, hogy Vezér sem szereti a vizet, így nem rángatott be most azonnal harcolni. Csak áll szendén. Hehehh, félsz, hogy vizes lesz a bundád, mi? Mondjuk az ázott kutyaszag nem valami jó, az tény. Báár.. Ebben a játékban van ilyen? Meg egyébként is, így emberi alakban maximum a füle, meg a farka áraszthat ilyen szagot. Szóval nem feltétlenül lehet olyan elviselhetetlen. Vagy én nem tudom. Nem szoktam ott lenni, amikor fürdik. Még régen igen, én fürdettem, de akkorról nem emlékszem szagokra. Mondjuk ha nem jegyeztem meg, akkor biztosan nem volt semmilyen szaga.
- Igen. Megölelget. - mosolyodtam el a gyíkocskára nézve. Aztán gyorsan vissza is kaptam a fejem. Nem nézünk oda! ><"
- A méretéről kapta a nevét. - nevettem fel.
- Hogy mi? - kérdeztem vissza. Azt hiszem, nem hallottam jól. Talán a béka az oka, amely a fejemre ugrott hirtelen. Meg az ütések, amelyeket önmagamtól meg a farkasomtól kapott a kobakom.
Hirtelen viszont megállt a csapkodó párosunk, ahogy megpillantottuk Mirika felénk közeledő alakját. Én csak tátottam a szám, majd sikoltottam egyet, miközben Vezér már morogva ugrásra készült. De mégsem ugrott. És nekem sem lett bajom. Csak a brekuc tűnt el rólam, miközben Mirika lendülete letarolt, és mindketten a puha homokban értünk földet. Készültem, hogy lekászálódik rólam, és hálás köszönetet mondok majd neki a segítségért, vagy valami. Főleg azt vártam, hogy leszálljon rólam, mivel irritált a hozzám nyomódó.. öhhm... két mell. :oops:Ehherrmm, nagyon zavart! Falat is elmászott valahová._.
- Jó-jól. - nyökögtem, miközben finoman megpróbáltam eltolni magamtól, figyelve arra, hogy csak a vállát érintsem. Viszont egyszer csak pixelek szálltak fel. És nem, nem a Hp pontom csökkent. Elsőre fel sem fogtam. Aztán.. Aztán eljutott a tudatomig. Hirtelen sikítás tört elő belőlem, és a kezeimmel is kapálózni kezdtem, aminek csak az lett az eredménye, hogy.. hogy.. :oops:megfogtam Mirika melleit.
- Mááhhh!! >< - pánikoltam, és teljesen lefagytam. Ez volt az a pont, amikor nem tudtam többé mozogni, csak nagy szemekkel nézni magam elé. Hát.. Nem épp a megfelelő pillanat volt.
- Ahham. - bólintottam, miközben tekintetem a víz felé siklott. Nem tudom, mennyi kedvem lenne ott harcolni. Úgy tűnik, pancsolni nem tudok benne, mert teli van mobokkal. Még szerencse, hogy Vezér sem szereti a vizet, így nem rángatott be most azonnal harcolni. Csak áll szendén. Hehehh, félsz, hogy vizes lesz a bundád, mi? Mondjuk az ázott kutyaszag nem valami jó, az tény. Báár.. Ebben a játékban van ilyen? Meg egyébként is, így emberi alakban maximum a füle, meg a farka áraszthat ilyen szagot. Szóval nem feltétlenül lehet olyan elviselhetetlen. Vagy én nem tudom. Nem szoktam ott lenni, amikor fürdik. Még régen igen, én fürdettem, de akkorról nem emlékszem szagokra. Mondjuk ha nem jegyeztem meg, akkor biztosan nem volt semmilyen szaga.
- Igen. Megölelget. - mosolyodtam el a gyíkocskára nézve. Aztán gyorsan vissza is kaptam a fejem. Nem nézünk oda! ><"
- A méretéről kapta a nevét. - nevettem fel.
- Hogy mi? - kérdeztem vissza. Azt hiszem, nem hallottam jól. Talán a béka az oka, amely a fejemre ugrott hirtelen. Meg az ütések, amelyeket önmagamtól meg a farkasomtól kapott a kobakom.
Hirtelen viszont megállt a csapkodó párosunk, ahogy megpillantottuk Mirika felénk közeledő alakját. Én csak tátottam a szám, majd sikoltottam egyet, miközben Vezér már morogva ugrásra készült. De mégsem ugrott. És nekem sem lett bajom. Csak a brekuc tűnt el rólam, miközben Mirika lendülete letarolt, és mindketten a puha homokban értünk földet. Készültem, hogy lekászálódik rólam, és hálás köszönetet mondok majd neki a segítségért, vagy valami. Főleg azt vártam, hogy leszálljon rólam, mivel irritált a hozzám nyomódó.. öhhm... két mell. :oops:Ehherrmm, nagyon zavart! Falat is elmászott valahová._.
- Jó-jól. - nyökögtem, miközben finoman megpróbáltam eltolni magamtól, figyelve arra, hogy csak a vállát érintsem. Viszont egyszer csak pixelek szálltak fel. És nem, nem a Hp pontom csökkent. Elsőre fel sem fogtam. Aztán.. Aztán eljutott a tudatomig. Hirtelen sikítás tört elő belőlem, és a kezeimmel is kapálózni kezdtem, aminek csak az lett az eredménye, hogy.. hogy.. :oops:megfogtam Mirika melleit.
- Mááhhh!! >< - pánikoltam, és teljesen lefagytam. Ez volt az a pont, amikor nem tudtam többé mozogni, csak nagy szemekkel nézni magam elé. Hát.. Nem épp a megfelelő pillanat volt.
_________________
Szophie- Árnyharcos
- Hozzászólások száma : 2853
Join date : 2012. Nov. 21.
Age : 28
Tartózkodási hely : "pokemonok mellett"
Karakterlap
Szint: 50
Indikátor: Vörös
Céh: -
Re: Mirika vs. Szophie [Szilveszteri buli]
Mikor elképzeltem, hogy mit csinálnánk közösen Szophie-channal, nem éppen ilyen képek lebegtek a szemem előtt. De tényleg, korombeli lány volt, abszolúte jó fejnek tűnt még ha kicsit félénk is volt talán, szóval azt simán elképzeltem, hogy elmegyünk valahová bulizni, vagy vásárolgatunk kicsit, esetleg megeszünk pár sütit egy cukrászdában, miközben arról dumálunk, hogy miért töredeznek a hajvégeink és melyik körömlakk áll a legjobban. Viszont valahogy az is benne volt a pakliban, hogy a tengerparton ugrabugrálunk, békákat, gyíkokat és rákokat csapkodva egymásról, miközben visongunk és hol be vagyunk ijedve, hol röhögünk a saját bénaságunkon. Szóval annyira nem volt messzire ez a dolog az elképzelésektől, tök jól belefért, csak az volt egy picit váratlan, hogy mindehhez monokini-fanservicet szolgáltatunk a nemlétező fiúknak. Mondjuk amíg nincs itt senki, addig nekem aztán tényleg tökmindegy, majd pont egy lány előtt leszek szégyenlős, persze
Na arra viszont már kíváncsi voltam, hogy ő hogy reagál erre, ezért is voltam olyan gonosz, hogy átvágjam a bikinifelsőjét. Nem is volt nehéz, nem sejtette, hogy milyen orvtámadásra készülök. Hála a gyors reakcióidőmnek minden nehézség nélkül sikerrel jártam, és pixelekre szaggattam a vékony ruhadarabot \o/ Vigyorom levakarhatatlan lett, és a nevetés is kitört belőlem, hogy a lány kétségbeesetten felsikított.
- Na, így már helyreállt a világ egyensúlya - szólaltam meg röhögve, viszont arra már megint nem számítottam, hogy Falat helyét - tényleg, ő hol van? o.O - Szophie kezei veszik át. Meg is lepődtem, valószínűleg tök hülye fejet vágva néztem rá a csajszira. És ő is rám. Wat. Még a szemöldökömet is felhúztam, aztán némi hümmögés után lenéztem az alattam fekvő lány kebleire. Csini pár volt :3
- Hihi, huncutabb csaj vagy, mint gondoltam. Na megállj csak! :3 - kiáltottam fel, és azzal rávetettem magam, hogy visszaadjam a kölcsönt - Szerinted melyikünké a nagyobb? És te bevállalnál egy mellszépségversenyt amúgy? Muris lenne, nem? - kérdezgettem a lányt pajkos vigyorral az arcomon, miközben jó alaposan megdögönyöztem Szophiet a homokban birkózva vele. Na ha ezt egy pasi látná, tuti kidőlt volna orrvérzésben, de így kettesben, vagyis... hát jó, Vezér úgy sem számít, szóval kettesben jó játék volt. Mintha csak a fürdőben lennénk Csak ott a hátsómat nem szokták taperolni
- Szophie, te be vagy indulva rám, vagy a fenekemet miért fogdosod? o.O - torpantam meg - Érdekelnek a lányok is? *.* - kérdeztem fellelkesedve, még csak nem is feltételezve hirtelen az igazságot, vagyis hogy Falat jutott el odáig, hogy már a bugyim alá akar bemászni
Na arra viszont már kíváncsi voltam, hogy ő hogy reagál erre, ezért is voltam olyan gonosz, hogy átvágjam a bikinifelsőjét. Nem is volt nehéz, nem sejtette, hogy milyen orvtámadásra készülök. Hála a gyors reakcióidőmnek minden nehézség nélkül sikerrel jártam, és pixelekre szaggattam a vékony ruhadarabot \o/ Vigyorom levakarhatatlan lett, és a nevetés is kitört belőlem, hogy a lány kétségbeesetten felsikított.
- Na, így már helyreállt a világ egyensúlya - szólaltam meg röhögve, viszont arra már megint nem számítottam, hogy Falat helyét - tényleg, ő hol van? o.O - Szophie kezei veszik át. Meg is lepődtem, valószínűleg tök hülye fejet vágva néztem rá a csajszira. És ő is rám. Wat. Még a szemöldökömet is felhúztam, aztán némi hümmögés után lenéztem az alattam fekvő lány kebleire. Csini pár volt :3
- Hihi, huncutabb csaj vagy, mint gondoltam. Na megállj csak! :3 - kiáltottam fel, és azzal rávetettem magam, hogy visszaadjam a kölcsönt - Szerinted melyikünké a nagyobb? És te bevállalnál egy mellszépségversenyt amúgy? Muris lenne, nem? - kérdezgettem a lányt pajkos vigyorral az arcomon, miközben jó alaposan megdögönyöztem Szophiet a homokban birkózva vele. Na ha ezt egy pasi látná, tuti kidőlt volna orrvérzésben, de így kettesben, vagyis... hát jó, Vezér úgy sem számít, szóval kettesben jó játék volt. Mintha csak a fürdőben lennénk Csak ott a hátsómat nem szokták taperolni
- Szophie, te be vagy indulva rám, vagy a fenekemet miért fogdosod? o.O - torpantam meg - Érdekelnek a lányok is? *.* - kérdeztem fellelkesedve, még csak nem is feltételezve hirtelen az igazságot, vagyis hogy Falat jutott el odáig, hogy már a bugyim alá akar bemászni
Mirika- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 2764
Join date : 2012. Aug. 02.
Age : 28
Tartózkodási hely : Nyster
Karakterlap
Szint: 50
Indikátor: Zöld
Céh: Justice League
Re: Mirika vs. Szophie [Szilveszteri buli]
Amikor megkértem Vezért, hogy menjen el egyedül mobozni, amíg mi ketten Mirikával elszórakozunk, akkor nem ezt értettem szórakozás alatt. Voltaképp amikor messziről láttam mindig a nagy céhvezért, sosem gondoltam volna, hogy egyszer itt kötünk ki, így. Még amikor azon a birkózáson láttam, akkor sem. Bár akkor már kiderültek pucérkodási hajlamai, amelyek nem voltak épp rendjén.. De a küldetés alatt egészen jól elvoltunk. Már amennyire azt engedte az a tény, hogy rendesen kellett viselkednem két céhvezér mellett, és nem hozni a szokásos hülye formám. Bár még így is sikerült.
Szóval lényeg a lényeg, nekem mindez sosem volt a terveim között, ami most itt van. Közelebbi kapcsolatot ápolni kívántam Mirikával, de szigorúan csak a beszélgetős formában. Ez itt viszont minden, csak beszélgetés nem.
~ Nem nem nem nem nem nem nem! ><" Mégis minek képzel ez engem? Mellszépségverseny? Úristen! Engedd el! Ne érj hozzám! Nyaaa..! Ha te így, akkor én is így! Muhh.. Nesze! ~ adtam vissza neki. Kissé érdekes érzés volt két idegen női mell a kezeim között. De puhák voltak. Képzelhetem azt is, hogy meleg, pihe puha párnácskák.. Csak valahogy a képzeletem ennyire nem ügyes. Amúgy is, a párnák nem ennyire puhák, és finomak.*-* Ehh.. Te jó ég! Mi jár nekem a fejemben! >.< Bűnös gondolatok, távozzatok! De ő volt olyan gonosz, hogy elvágta a zsinórt, nem én. Amit adott, azt kapja vissza is! Én ugyan semmi rosszat nem teszek. Kölcsön kenyér, ahogy tartja a mondás, visszajár. Egyébként még örülhet, hogy én egy zsinórt sem.. Egy zsinórt sem.. Hiszen vannak itt még zsinórok..
- Mi? - néztem értetlenül. Én nem fogdosom a fenekét. Még. De ha ennyire akarja, akkor megteszem neki..
Súlyemelésemet kihasználva fogtam meg a lányt, és próbáltam lelökni magamról, hogy arccal érjen földet, majd ha ez sikerült, pálcámmal a bikini alsóját vettem célba.. Akkor játsszunk így! Falatot elhessegettem, és célba vettem az anyagdarabot.
Szóval lényeg a lényeg, nekem mindez sosem volt a terveim között, ami most itt van. Közelebbi kapcsolatot ápolni kívántam Mirikával, de szigorúan csak a beszélgetős formában. Ez itt viszont minden, csak beszélgetés nem.
~ Nem nem nem nem nem nem nem! ><" Mégis minek képzel ez engem? Mellszépségverseny? Úristen! Engedd el! Ne érj hozzám! Nyaaa..! Ha te így, akkor én is így! Muhh.. Nesze! ~ adtam vissza neki. Kissé érdekes érzés volt két idegen női mell a kezeim között. De puhák voltak. Képzelhetem azt is, hogy meleg, pihe puha párnácskák.. Csak valahogy a képzeletem ennyire nem ügyes. Amúgy is, a párnák nem ennyire puhák, és finomak.*-* Ehh.. Te jó ég! Mi jár nekem a fejemben! >.< Bűnös gondolatok, távozzatok! De ő volt olyan gonosz, hogy elvágta a zsinórt, nem én. Amit adott, azt kapja vissza is! Én ugyan semmi rosszat nem teszek. Kölcsön kenyér, ahogy tartja a mondás, visszajár. Egyébként még örülhet, hogy én egy zsinórt sem.. Egy zsinórt sem.. Hiszen vannak itt még zsinórok..
- Mi? - néztem értetlenül. Én nem fogdosom a fenekét. Még. De ha ennyire akarja, akkor megteszem neki..
Súlyemelésemet kihasználva fogtam meg a lányt, és próbáltam lelökni magamról, hogy arccal érjen földet, majd ha ez sikerült, pálcámmal a bikini alsóját vettem célba.. Akkor játsszunk így! Falatot elhessegettem, és célba vettem az anyagdarabot.
_________________
Szophie- Árnyharcos
- Hozzászólások száma : 2853
Join date : 2012. Nov. 21.
Age : 28
Tartózkodási hely : "pokemonok mellett"
Karakterlap
Szint: 50
Indikátor: Vörös
Céh: -
Re: Mirika vs. Szophie [Szilveszteri buli]
Uhhh, ez jó buli volt *.* Kész ez a csaj, olyan kis visszafogottnak meg szendének tűnt, meg csendesnek, meg minden, most meg még nagyobb elánnal vetette bele magát a játékba, mint én :3 Tegyük hozzá, izgató játékba, mert ahogy játszott a melleimmel, arra mindent lehetett volna mondani, csak azt nem, hogy kellemetlen Máris imádtam a lányt, ennél jobb barátnőt nem is kívánhattam volna magamnak. Ha arra gondolok, hogy az efféle pajkos játékokat mennyire komálom és hogy hányan hajlandóak belemenni az ilyesmibe, máris valahová a lista tetejének közelébe szökkent Szophie. Éljenek a bevállalós csajok
- Mit mi? Ne tettesd az ártatlant Naaa, ki vele, hogy állsz a lányokkal? *3* - tartottam ki a kérdés mellett, miközben vihogva viháncoltam, és igyekeztem továbbra is magam alá gyűrni Szophiet, egyre kipirultabb arccal. Nem volt egyszerű, mivel jó sok erő lakozott a karjaiban. Biztos nem véletlen, hogy sziklákat mozgatott meg Anattal És íme, már repültem is, ennyi volt a rodeózásból Arccal csapódtam a homokba, de térden maradtam, így fenekem az égnek meredt. Köpködhetem egy darabig a port a számból >.> Igen ám, de ez nem a pihi ideje volt, mert Szophie már fölém is magasodott, kezében a pálcájával, és az arcára valami egészen eszelős izé ült ki, ahogy a popsimra koncentrált o.O Ez a csaj most vagy el akar fenekelni, vagy a bugyimra pályázik O.o Na én nem vagyok semmi jónak az elrontója, de olyan könnyen tuti nem fogom adni magam Megtámaszkodtam a földön, kicsit felemeltem magam, és a fejemet lehajtva nyomtam egy bukfencet, hogy aztán egyből meg is forduljak és féltérdre ereszkedve álljak meg, szemben a lánnyal.
- Párbaj! Nehogy véletlenül besárguljunk :3 - kiáltottam élesen, hogy megtorpanásra késztessem, és azzal együtt máris legördítettem a menümet, hogy elküldjem a felkérést. Amint megvolt, máris kezembe ragadtam az egyik késem, de csak az egyiket, méghozzá a cicakarmot. Az is elég lesz ahhoz, hogy a bugyijától megszabadítsam, már ha tényleg az a célja, hogy megszabadítson Falat és gondolom a saját örömére is az utolsó engem takaró ruhadarabtól. Ajkaimon széles mosoly játszott, arcom is kipirult az örömtől... Ez jó lesz, ez lesz a legélvezetesebb párbajom, az tuti!
- Imádlak! - közöltem lelkesen, tényleg, tényleg nagyon megörültem neki, hogy van itt hozzám hasonló csaj. Sokkal-sokkal több időt akarok vele együtt tölteni *.*
- Mit mi? Ne tettesd az ártatlant Naaa, ki vele, hogy állsz a lányokkal? *3* - tartottam ki a kérdés mellett, miközben vihogva viháncoltam, és igyekeztem továbbra is magam alá gyűrni Szophiet, egyre kipirultabb arccal. Nem volt egyszerű, mivel jó sok erő lakozott a karjaiban. Biztos nem véletlen, hogy sziklákat mozgatott meg Anattal És íme, már repültem is, ennyi volt a rodeózásból Arccal csapódtam a homokba, de térden maradtam, így fenekem az égnek meredt. Köpködhetem egy darabig a port a számból >.> Igen ám, de ez nem a pihi ideje volt, mert Szophie már fölém is magasodott, kezében a pálcájával, és az arcára valami egészen eszelős izé ült ki, ahogy a popsimra koncentrált o.O Ez a csaj most vagy el akar fenekelni, vagy a bugyimra pályázik O.o Na én nem vagyok semmi jónak az elrontója, de olyan könnyen tuti nem fogom adni magam Megtámaszkodtam a földön, kicsit felemeltem magam, és a fejemet lehajtva nyomtam egy bukfencet, hogy aztán egyből meg is forduljak és féltérdre ereszkedve álljak meg, szemben a lánnyal.
- Párbaj! Nehogy véletlenül besárguljunk :3 - kiáltottam élesen, hogy megtorpanásra késztessem, és azzal együtt máris legördítettem a menümet, hogy elküldjem a felkérést. Amint megvolt, máris kezembe ragadtam az egyik késem, de csak az egyiket, méghozzá a cicakarmot. Az is elég lesz ahhoz, hogy a bugyijától megszabadítsam, már ha tényleg az a célja, hogy megszabadítson Falat és gondolom a saját örömére is az utolsó engem takaró ruhadarabtól. Ajkaimon széles mosoly játszott, arcom is kipirult az örömtől... Ez jó lesz, ez lesz a legélvezetesebb párbajom, az tuti!
- Imádlak! - közöltem lelkesen, tényleg, tényleg nagyon megörültem neki, hogy van itt hozzám hasonló csaj. Sokkal-sokkal több időt akarok vele együtt tölteni *.*
Mirika- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 2764
Join date : 2012. Aug. 02.
Age : 28
Tartózkodási hely : Nyster
Karakterlap
Szint: 50
Indikátor: Zöld
Céh: Justice League
Re: Mirika vs. Szophie [Szilveszteri buli]
Kínosnak is nyugodtan érezhettem volna a szituációt, senki nem vetett volna meg érte. Leinthettem volna, levakarhattam volna magamról, akár közölhettem is volna vele, hogy nekem nincsenek ilyen szándékaim nők irányába.. de mégis mi értelme lett volna? Nők voltunk, egymás között, kettecskén. Nem volt semmi okom arra, hogy egy másik nő elött legyek szégyellős. Főleg azért, mert nem szeretem a lányokat. Teljes mértékig a féfiakhoz vonzódom. Ezt bizonyítja, hogy nem hoz különösebb zavarba ez a kis játék. Amíg senki sem látja._. Persze azért.. a tény, hogy ez egy játék, izgalomba hoz. Persze ez is megszokott tőlem. Habár ez egy eddig számomra ismeretlen formája.O.o Az ember holtáig tanul. Most már ezt is ismerem.
- Te vagy az első lány, akivel ilyen kapcsolatot ápolok.O.o - néztem a kezemre, melyet pontosan kitöltöttek a puha formák. - Hivogató dolog, de nem hiszem, hogy Anat örülne, ha a szeretőm lennél. - tettem apró utalást, hogy észrevettem közöttük valamiféle szikrát.. És a világért sem zavarnám meg közöttük ezt a valamit. Meg ugye én sem kedvelem a nőket. De játsszunk! - Viszont néha feljöhetsz azért a szobámba, ha ilyesmire vágysz. - kacsintottam rá, miközben elnevettem magam. - Ha a lányokat nem is szeretem, a játékokat igen.
Terv körvonalazódott a fejemben, hogyan is vihetem tovább a mi kis szórakozásunkat, hogy adhatom vissza a zsinórom elvágását. Az imádnivaló súlyemelésem kihasználásával tervem megvalósításába is kezdtem, ám könnyen kibukfencezett előlem, vagyis sokkal inkább alólam, és kiáltásával elgondolkodásra késztetett.
- Igazad van. - bólintottam, és már fogadtam is el a felkérést. - Mik a nyerés feltételei? - kérdeztem még, miközben szorosan rámarkoltam idomár pálcámra.
- Nem vagy vele egyedül. Ám sajnos az én szerelmem elnyeréséhez ennél több kell, úgyhogy nem viszonozhatom érzéseid. - válaszoltam arra, miszerint imád.. Érthetetlen, miért szeretnek engem ennyire az emberek. Még egy céhvezér is.O.o - De azért ügyesen haladsz a meghódításom felé. - dugtam ki a nyelvem.
_________________
Szophie- Árnyharcos
- Hozzászólások száma : 2853
Join date : 2012. Nov. 21.
Age : 28
Tartózkodási hely : "pokemonok mellett"
Karakterlap
Szint: 50
Indikátor: Vörös
Céh: -
Re: Mirika vs. Szophie [Szilveszteri buli]
Hm, azért erősen belelovalltam magam a dologba és egészen elszaladt a fantáziám is, Szophie szavai viszont kicsit visszarántottak a valóságba. Legalábbis abból a szempontból, hogy ne tartsam a lányt pontosan ugyanannak a típusnak, mint amilyen én vagyok, de speciel nagyon aranyosnak találtam, hogy nem riad vissza attól, hogy új dolgokat próbáljon ki. És ha már rálépett erre az útra, akkor nem vakarhatja le magáról a bevállalós jelzőt sem, úgyhogy továbbra is úgy éreztem, ő az a csaj, akivel a leglazábban elengedhetem magam Aincradban :3
- Hű, de előreszaladtál Meg erős szavakat is hasznyaa~lsz :3 - kacsintottam én is játékosan. Úgy fest, nem csak az én képzeletem szárnyalt az ingerek hatására - Ez csak játék, ha szórakozunk is egy kicsit, egy szót sem szólhat se Anat, se az aaa... bocs, nem tudom a nevét a pasidnak Különben meg nem is lenne ellenemre, ha Anat játszana kicsit egy fiúval :F - lelkesedtem fel, majd kuncogtam egyet. Tényleg talán kicsit túl komolyan vette, de rajta volt a helyes hozzáálláson. Én sem szeretem a lányokat, legalábbis nem úgy, de jó buli néha egy kicsit játszani velük, és ez nem jelent semmi többet :3 - Ha hívogatónak tartod, akkor ne félj kipróbálni, mert nagyon muris, ééés... szerintem élni fogok a lehetőséggel, ha már így felajánlottad - kuncogtam tovább, és így asszem minden szavára reagáltam, mert mindegyikre mondanom kellett valamit. Anélkül nem jártuk volna körbe a témát És ami azt illeti, nagyszerű felvezetée volt annak, hogy én is körbejárjam a homokot egy kis gurulással, hála Szophie hathatós közreműködésének
- Először is tudnom kéne, mit játsszunk :3 - feleltem, és továbbra is féltérdre ereszkedve térdepeltem a lány előtt a tengerparton. Valóban, enélkül nehéz volt kitalálni, mi jelenti a győzelmet és mi a vereséget, de nem igazán tudtam eldönteni, hogy mit is akar pontosan azzal a pálcával. Egy bizonyos szempontból ő volt előnyben, egy másik szempont alapján meg az én késem, legalábbis azok közül, amit el tudtam képzelni ebből a felállásból. Aztán lehet, hogy ő egy teljesen más, harmadik dologra gondolt
- Hihi, már rég megfogott az elragadó lényem, csak még nem tudsz róla :3 A nap végére majd rájössz, hogy teljesen belém vagy esve - jegyeztem meg játékosan, pajkosan, komolytalankodva. Ahogy ő is, de amúgy is jópofa volt ez a kis játék, máris élveztem, pedig úgy sejtettem, még csak az elején járunk :3 És mivel letelt a 60 másodperc, intettem is az ujjammal, hogy jöhet a menet.
- Hű, de előreszaladtál Meg erős szavakat is hasznyaa~lsz :3 - kacsintottam én is játékosan. Úgy fest, nem csak az én képzeletem szárnyalt az ingerek hatására - Ez csak játék, ha szórakozunk is egy kicsit, egy szót sem szólhat se Anat, se az aaa... bocs, nem tudom a nevét a pasidnak Különben meg nem is lenne ellenemre, ha Anat játszana kicsit egy fiúval :F - lelkesedtem fel, majd kuncogtam egyet. Tényleg talán kicsit túl komolyan vette, de rajta volt a helyes hozzáálláson. Én sem szeretem a lányokat, legalábbis nem úgy, de jó buli néha egy kicsit játszani velük, és ez nem jelent semmi többet :3 - Ha hívogatónak tartod, akkor ne félj kipróbálni, mert nagyon muris, ééés... szerintem élni fogok a lehetőséggel, ha már így felajánlottad - kuncogtam tovább, és így asszem minden szavára reagáltam, mert mindegyikre mondanom kellett valamit. Anélkül nem jártuk volna körbe a témát És ami azt illeti, nagyszerű felvezetée volt annak, hogy én is körbejárjam a homokot egy kis gurulással, hála Szophie hathatós közreműködésének
- Először is tudnom kéne, mit játsszunk :3 - feleltem, és továbbra is féltérdre ereszkedve térdepeltem a lány előtt a tengerparton. Valóban, enélkül nehéz volt kitalálni, mi jelenti a győzelmet és mi a vereséget, de nem igazán tudtam eldönteni, hogy mit is akar pontosan azzal a pálcával. Egy bizonyos szempontból ő volt előnyben, egy másik szempont alapján meg az én késem, legalábbis azok közül, amit el tudtam képzelni ebből a felállásból. Aztán lehet, hogy ő egy teljesen más, harmadik dologra gondolt
- Hihi, már rég megfogott az elragadó lényem, csak még nem tudsz róla :3 A nap végére majd rájössz, hogy teljesen belém vagy esve - jegyeztem meg játékosan, pajkosan, komolytalankodva. Ahogy ő is, de amúgy is jópofa volt ez a kis játék, máris élveztem, pedig úgy sejtettem, még csak az elején járunk :3 És mivel letelt a 60 másodperc, intettem is az ujjammal, hogy jöhet a menet.
Mirika- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 2764
Join date : 2012. Aug. 02.
Age : 28
Tartózkodási hely : Nyster
Karakterlap
Szint: 50
Indikátor: Zöld
Céh: Justice League
Re: Mirika vs. Szophie [Szilveszteri buli]
Ez egy több szempontból is különös helyzet volt. Hogy én, pont itt és pont most, pont vele, pont ezt. Ugyanakkor annyira mégsem volt különös. Hisz hányszor kérdeztem már meg ugyanezeket magamtól? Számtalan eset volt életem elmúlt másfél évében. Azt hiszem, ez lehet az élet rendes rendje. Vagy valami ilyesmi. Na mert az, hogy otthon ültem egyedül, és senkivel nem beszéltem, sehova nem mentem, az biztosan nem volt rendes.
Na de hogy pont Mirika... Persze, nem kéne úgy fennakadnom mindenen. Viszont életemben nem gondoltam, hogy vele képes lennék egyáltalán hosszabb mondatokban beszélni valamiről. Túl más volt ő és én. Bár jobban megnézve most sem hangsúlyozzuk ezt a beszéd dolgot.. De akkor is! Én mindig úgy terveztem, hogy az ilyen dolgaink ki fognak merülni harci taktikákban, és csak a kellő szavakban, mint "támadj, switchelj" , stb. Na persze ezeket ő mondaná. Én meg bólogatnák, esetleg egy "értettem"-et odavakkantanék.
- Hívd csak hosszú hajú fiúnak. - "segítettem" ki Mirikát. - Egyébként igazad van. Sőt.. ha ezek ketten tudnák, mit csinálunk, már itt csorgatnák a nyálukat. - motyogtam. Habár Anatról olyan nyílt képem nincsen, mégis el tudom képzelni ilyen helyzetben. Viszont egy fiúval.. Egyáltalán fiút fiúval. Jó, persze lányt lánnyal is furi volt eddig. Na akkor kezdjük az alapoknál. Szőrös arc - magam elé idézve. Meztelen felsőtest..... Miért vagyok képtelen elvonatkoztatni attól a nyomorult szakálltól?? Anat nem majom, hogy.. ehh, a képzeletem szerint majom. Szőrös arc egyenlő a szőrös testtel, nincs mit tenni. A fantáziám nem ismer sao szabályokat.
Szóval van ő, meg egy másik férfi. És.. Felfedezik az alföldeket. Őszintén, két férfi mit élvez egymásban? Hacsak nem azt, hogy ujjai a dús szőrzetbe gabalyo...
A saját képzeletem fog megölni._.
- Azt hittem, te ismered ezt a játékot, tekintve hogy nekem teljesen új. De.. ha rám bízod.. Legyen a cél az alsónemű.. eltűntetése. - elnyitottam félig számat, és nyelvemet kacéran húztam végig felső fogsoromon.
- Ezzel kapcsolatban még vannak kételyeim.. de ha te mondod. - Szerintem ő esett belém. Nincs mit tenni, mindenkit vonzok, mint méz a Micimackót.
Letelt az idő, és intett. Én meg csak álltam ott bambán._. Már megint nincs tervem. Fogalmam sincs, mit tegyek._. Te jó ég.. Mit csináljaaaak??! Ehhömm..O.oMondjuk döntsük le a lábáról..
Így hát megindultam.. majd megálltam. Mégsem! Ha oda megyek, sebezhetőbb leszek! És ha nem megyek, akkor hogyan kivitelezem a fehérnemű eltávolítását? ... Gondolattal? Oda kell mennem!
Újra futásnak eredtem.. Majd megijedtem, és megálltam.
- Kezdj te. - mondtam összehúzott szemöldökkel. Valahogy nem akaródzott a közelébe mennem.
Na de hogy pont Mirika... Persze, nem kéne úgy fennakadnom mindenen. Viszont életemben nem gondoltam, hogy vele képes lennék egyáltalán hosszabb mondatokban beszélni valamiről. Túl más volt ő és én. Bár jobban megnézve most sem hangsúlyozzuk ezt a beszéd dolgot.. De akkor is! Én mindig úgy terveztem, hogy az ilyen dolgaink ki fognak merülni harci taktikákban, és csak a kellő szavakban, mint "támadj, switchelj" , stb. Na persze ezeket ő mondaná. Én meg bólogatnák, esetleg egy "értettem"-et odavakkantanék.
- Hívd csak hosszú hajú fiúnak. - "segítettem" ki Mirikát. - Egyébként igazad van. Sőt.. ha ezek ketten tudnák, mit csinálunk, már itt csorgatnák a nyálukat. - motyogtam. Habár Anatról olyan nyílt képem nincsen, mégis el tudom képzelni ilyen helyzetben. Viszont egy fiúval.. Egyáltalán fiút fiúval. Jó, persze lányt lánnyal is furi volt eddig. Na akkor kezdjük az alapoknál. Szőrös arc - magam elé idézve. Meztelen felsőtest..... Miért vagyok képtelen elvonatkoztatni attól a nyomorult szakálltól?? Anat nem majom, hogy.. ehh, a képzeletem szerint majom. Szőrös arc egyenlő a szőrös testtel, nincs mit tenni. A fantáziám nem ismer sao szabályokat.
Szóval van ő, meg egy másik férfi. És.. Felfedezik az alföldeket. Őszintén, két férfi mit élvez egymásban? Hacsak nem azt, hogy ujjai a dús szőrzetbe gabalyo...
A saját képzeletem fog megölni._.
- Azt hittem, te ismered ezt a játékot, tekintve hogy nekem teljesen új. De.. ha rám bízod.. Legyen a cél az alsónemű.. eltűntetése. - elnyitottam félig számat, és nyelvemet kacéran húztam végig felső fogsoromon.
- Ezzel kapcsolatban még vannak kételyeim.. de ha te mondod. - Szerintem ő esett belém. Nincs mit tenni, mindenkit vonzok, mint méz a Micimackót.
Letelt az idő, és intett. Én meg csak álltam ott bambán._. Már megint nincs tervem. Fogalmam sincs, mit tegyek._. Te jó ég.. Mit csináljaaaak??! Ehhömm..O.oMondjuk döntsük le a lábáról..
Így hát megindultam.. majd megálltam. Mégsem! Ha oda megyek, sebezhetőbb leszek! És ha nem megyek, akkor hogyan kivitelezem a fehérnemű eltávolítását? ... Gondolattal? Oda kell mennem!
Újra futásnak eredtem.. Majd megijedtem, és megálltam.
- Kezdj te. - mondtam összehúzott szemöldökkel. Valahogy nem akaródzott a közelébe mennem.
_________________
Szophie- Árnyharcos
- Hozzászólások száma : 2853
Join date : 2012. Nov. 21.
Age : 28
Tartózkodási hely : "pokemonok mellett"
Karakterlap
Szint: 50
Indikátor: Vörös
Céh: -
Re: Mirika vs. Szophie [Szilveszteri buli]
Hosszú hajú fiú. Hát, ezzel nem lettem kisegítve, de tudjátok mit? Nem is érdekel a neve. Úgyse fogunk róla dumálni, legalábbis egyelőre, mert hát bőven el tudtam képzelni egy olyan szitut, hogy én áradozok Nacchanról, ő meg a saját pasijáról és jókat röhögünk meg irigyeljük egymást :3 Mondjuk még én sem tudom, van-e mit irigyelnie, hiába szeretem Anatot. Lehet, hogy ami nekem tetszik benne, az neki nem jönne be, ahogy én se biztos, hogy cukinak találnám a barátját, ha mesélne róla. De hát... ez még a jövő kérdése, előbb-utóbb úgyis szóba fog kerülni, ha rendeszeresen összejárunk trécselni, vagy játszani
- Én őszintén remélem, hogy nem csak a nyálukat csorgatnák, hanem be is szállnának - forgattam a szememet, aztán elvigyorodtam. Nem akarok egy olyan töketlen pasi csaja lenni, aki csak nézné, ahogy két csini lány elvan egymással :3 Igaz nem valószínű, hogy Anatnak ilyesmi élményben lesz része még jó sokáig, egyelőre ki akarom élvezni azt, hogy ott vagyunk egymásnak~
- Hihi, nem csak egyféleképp lehet játszani, az benne a szép :3 - kuncogtam, tudomásul véve az előttem álló kihívást. Rögtön a bugyijára tévedt a tekintetem, ami azt illeti, nagyon is tetszett a pajkos hozzáállása és a merészsége a lánynak - Szóval ezt akarod? - akasztottam be a hüvelykujjamat a saját alsómba, és kicsivel lejjebb húztam - Cuki vagy, hogy ilyen lelkesen le akarsz vetkőztetni :3 - nevetgéltem tovább, majd elengedtem a falatnyi ruhadarabot és végül talpra álltam. A homok kellemesen csiklandozta a talpamat, kicsit jobban éreztem most, mint eddig.
- A győztes oda ad csókot a másiknak, ahová csak akar - kacsintottam rá, és közben egy puszit leheltem feléje kacéran. Így előnyben voltam, egy késsel könnyebb tönkretenni egy ruhát, mint egy pálcával. Különösen úgy, hogy Szophie hezitálni látszott, nagyon bizonytalanul kezdett el mozgolódni. Kétszer is megindult felém, de mindkétszer megtorpant. Hm, lehet már ez is a stratégiája része, biztos azt akarja, hogy ész nélkül nekitámadjak, és egy csellel ellenem fordítsa a saját lendületem >.> Nem hagyhattam, hogy ő irányítson, kézben kellett tartanom a párbajt!
- Na mi van, nyuszi vagy? Gyere csak, nem bántalak :3 Az aranyos cicusok ártalmatlanok~ <3 - mozgattam meg a füleimet kicsit, aztán leültem a homokba és megnyalogattam az ujjaimat, mintha mosakodnék. Megvolt a tervem arra, hogy ebből a pozícióból hogyan védekezek, támadásra viszont alkalmatlan volt, szóval csak összeszedi már a bátorságát... vagy kénytelen lesz feladni a tervét
- Én őszintén remélem, hogy nem csak a nyálukat csorgatnák, hanem be is szállnának - forgattam a szememet, aztán elvigyorodtam. Nem akarok egy olyan töketlen pasi csaja lenni, aki csak nézné, ahogy két csini lány elvan egymással :3 Igaz nem valószínű, hogy Anatnak ilyesmi élményben lesz része még jó sokáig, egyelőre ki akarom élvezni azt, hogy ott vagyunk egymásnak~
- Hihi, nem csak egyféleképp lehet játszani, az benne a szép :3 - kuncogtam, tudomásul véve az előttem álló kihívást. Rögtön a bugyijára tévedt a tekintetem, ami azt illeti, nagyon is tetszett a pajkos hozzáállása és a merészsége a lánynak - Szóval ezt akarod? - akasztottam be a hüvelykujjamat a saját alsómba, és kicsivel lejjebb húztam - Cuki vagy, hogy ilyen lelkesen le akarsz vetkőztetni :3 - nevetgéltem tovább, majd elengedtem a falatnyi ruhadarabot és végül talpra álltam. A homok kellemesen csiklandozta a talpamat, kicsit jobban éreztem most, mint eddig.
- A győztes oda ad csókot a másiknak, ahová csak akar - kacsintottam rá, és közben egy puszit leheltem feléje kacéran. Így előnyben voltam, egy késsel könnyebb tönkretenni egy ruhát, mint egy pálcával. Különösen úgy, hogy Szophie hezitálni látszott, nagyon bizonytalanul kezdett el mozgolódni. Kétszer is megindult felém, de mindkétszer megtorpant. Hm, lehet már ez is a stratégiája része, biztos azt akarja, hogy ész nélkül nekitámadjak, és egy csellel ellenem fordítsa a saját lendületem >.> Nem hagyhattam, hogy ő irányítson, kézben kellett tartanom a párbajt!
- Na mi van, nyuszi vagy? Gyere csak, nem bántalak :3 Az aranyos cicusok ártalmatlanok~ <3 - mozgattam meg a füleimet kicsit, aztán leültem a homokba és megnyalogattam az ujjaimat, mintha mosakodnék. Megvolt a tervem arra, hogy ebből a pozícióból hogyan védekezek, támadásra viszont alkalmatlan volt, szóval csak összeszedi már a bátorságát... vagy kénytelen lesz feladni a tervét
Mirika- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 2764
Join date : 2012. Aug. 02.
Age : 28
Tartózkodási hely : Nyster
Karakterlap
Szint: 50
Indikátor: Zöld
Céh: Justice League
Re: Mirika vs. Szophie [Szilveszteri buli]
- Ha szándékukban állna, kivágnám őket. - közöltem vele a tényt. Csak ne szálljanak be. Cöhh.. A végén még mindent elrontanának. Nem beszélve arról, hogy Anat.. ne, ne szálljon be. Természetesen ez amúgy is csak egy "mi lenne, ha" felvetés, mivel ha a fiúk itt lennének, én már a társalgás résznél is leragadnék. És szerintem ők is. Sőt.. Elég lenne a nézés is, hogy mindenki négy irányba spurizzon. Vagy legalább kettő. Vagy akár hat is, peteket is számítva. De lehetne három is.. És voltaképp kombinálhatnám még ezt, de most nem ez a lényeg.
- Most a játék további formái is érdekelni kezdtek. Ugye tudod, ez mit jelent? - mosolyodtam el leplezetlen huncutsággal.
- Nos.. Tudod zsinórért zsinórt. - forgattam a szemem. - És nem akarlak vetkőztetni, hanem foglak!
- Héé.. Milyen nyeremény ez.>.< - álltam meg egy pillanatra. - Senki sem mondta, hogy ilyesmit is kell vállalnom! Ki mondta, hogy meg akarlak puszilni? - kérdeztem végigmérve a lányt. - Na jó.. - egyeztem végül bele. - Ha ennyire ragaszkodsz hozzá, hogy kapj egy cuppot a kis cicafüleidre..
Elkezdődött a "párbaj". És megint a töketlenség állapotába kerültem. Vagyis.. szerencsére ez születéskorom óta állapot, csak hát.. Szóval tulajdonságra voltam most éppen az, ami nem jó dolog.
- Nem, farkas vagyok. Ám túl szelíd ahhoz, hogy egy cicusra csak úgy rárontsak. Pláne, hogy a fürdését zavarjam.. - leült. Vajon mit tervez? Tuti nem csak úgy a semmiért csüccsent le. Na jó.. növesztek képzeletben egy olyan hím szervet, és felveszem a nem törődök semmivel állapotot. Rohaaam!
És futva tettem meg a közöttünk levő távot, majd kellő közelségbe érve úgy terveztem, az ölébe huppanok.^^ Sőt.. A célom az volt, hogy egyenesen a homokba döntsem.
- Most a játék további formái is érdekelni kezdtek. Ugye tudod, ez mit jelent? - mosolyodtam el leplezetlen huncutsággal.
- Nos.. Tudod zsinórért zsinórt. - forgattam a szemem. - És nem akarlak vetkőztetni, hanem foglak!
- Héé.. Milyen nyeremény ez.>.< - álltam meg egy pillanatra. - Senki sem mondta, hogy ilyesmit is kell vállalnom! Ki mondta, hogy meg akarlak puszilni? - kérdeztem végigmérve a lányt. - Na jó.. - egyeztem végül bele. - Ha ennyire ragaszkodsz hozzá, hogy kapj egy cuppot a kis cicafüleidre..
Elkezdődött a "párbaj". És megint a töketlenség állapotába kerültem. Vagyis.. szerencsére ez születéskorom óta állapot, csak hát.. Szóval tulajdonságra voltam most éppen az, ami nem jó dolog.
- Nem, farkas vagyok. Ám túl szelíd ahhoz, hogy egy cicusra csak úgy rárontsak. Pláne, hogy a fürdését zavarjam.. - leült. Vajon mit tervez? Tuti nem csak úgy a semmiért csüccsent le. Na jó.. növesztek képzeletben egy olyan hím szervet, és felveszem a nem törődök semmivel állapotot. Rohaaam!
És futva tettem meg a közöttünk levő távot, majd kellő közelségbe érve úgy terveztem, az ölébe huppanok.^^ Sőt.. A célom az volt, hogy egyenesen a homokba döntsem.
_________________
Szophie- Árnyharcos
- Hozzászólások száma : 2853
Join date : 2012. Nov. 21.
Age : 28
Tartózkodási hely : "pokemonok mellett"
Karakterlap
Szint: 50
Indikátor: Vörös
Céh: -
Re: Mirika vs. Szophie [Szilveszteri buli]
Elnevettem magam, valahogy olyan vicces volt, ahogy a lány tiltakozni kezdett :3 Mintha... nem is tudom, nem tetszene neki, hogy fiúk... vagy ááh, gőzöm sincs, miért poén az egész, ahogy elzavarná a srácokat a közelünkből. Akárhogy is, felcsigázott a gondolat, hogy csak engem akar, csak velem foglalkozna *.*
- Hihi, már az is valami, hogy engem választanál a pasik helyett. Hogy is voltak azok a kételyeid? - öltöttem rá nyelvet kuncogva. Le se tagadhatná, hogy felkeltettem a kíváncsiságát, innen már csak egy lépés, hogy beszippantsa az, ami engem is zabolátlanná tett :3 Hamarosan azt is megérti, hogy miért voltam olyan bevállalós azon a birkózós rendezvényen, és akkor mindjárt nem fogja rossz szemmel nézni, amit ott csináltam. Sőt, talán már most sem úgy fogja fel
- Sok-sok közös játékos estét? - kérdeztem vissza hasonlóan pajkos csillanással a szememben, mivel további bizonyítékot kaptam rá, hogy a csajszi vevő erre az egész dologra. Még a végén teljesen felbátorodok és nem fogom magam visszafogni Pedig eddig még egész jól tartottam a játékosságot >.>
- Ez a menő hozzáállás! De te előbb leszel meztelen, mint én - jött az újabb cuki nyelvöltés részemről, viszont tetszett a magabiztossága, úgyhogy újabb jó pontot szerzett nálam. Miért volt ez a csaj ilyen visszafogott abban a barlangban? Biztos Anat ijesztette meg <.<
- Pont a cicafülemre? o.O Huncut vagy, ott érzékenyebb vagyok, mint bárhol máshol >.> Te hol vagy a legérzékenyebb? :3 - kérdeztem vissza, mert ha már én elárultam, vagyis hát ráhibázott, akkor illene nekem is tudni. És akkor majd oda adom a puszit is, mikor nyerek :3 Vajon még takarja ruha rajta azt a pontot...? - Amúgy nem gondolhatod komolyan, hogy kihagynád a játékból a puszikat, azok még fontosabbak - tettem hozzá tanító célzattal. Bizony-bizony sokat kell még tanulnia az ifjú padawannak, ha pro akar lenni ebből a játékból. De egyet se félj, Szophie, nálam jobb tanárod nem is lehetne
- Akkor ez lesz a történelmünk első cica-kutya... vagyis cica-farkas barátsága :3 - kuncogtam, viszont örültem neki, hogy sikerült elérnem a célomat, merthogy végre kisöpörtem a fejéből azt a hezitálást és nekem rontott \o/ Én meg rögtön dőltem is hátra, hogy az eltervezett taktikámat végrehajtsam, egészen konkrétan vetettem egy gyors bukfencet, és közben felrúgtam a homokot, talán pont az arcába, de az se lett volna baj, ha kap egy rúgást :3 Lényeg a lényeg, ha sikerül megzavarnom, átmegyek offenzívába és rávetem magam, hogy ledöntsem és ráülhessek a hasára. Csak akkor van bibi, ha nem jön össze, mert akkor simán lefoghat, ahogy kijövök a bukfencből >.>
- Hihi, már az is valami, hogy engem választanál a pasik helyett. Hogy is voltak azok a kételyeid? - öltöttem rá nyelvet kuncogva. Le se tagadhatná, hogy felkeltettem a kíváncsiságát, innen már csak egy lépés, hogy beszippantsa az, ami engem is zabolátlanná tett :3 Hamarosan azt is megérti, hogy miért voltam olyan bevállalós azon a birkózós rendezvényen, és akkor mindjárt nem fogja rossz szemmel nézni, amit ott csináltam. Sőt, talán már most sem úgy fogja fel
- Sok-sok közös játékos estét? - kérdeztem vissza hasonlóan pajkos csillanással a szememben, mivel további bizonyítékot kaptam rá, hogy a csajszi vevő erre az egész dologra. Még a végén teljesen felbátorodok és nem fogom magam visszafogni Pedig eddig még egész jól tartottam a játékosságot >.>
- Ez a menő hozzáállás! De te előbb leszel meztelen, mint én - jött az újabb cuki nyelvöltés részemről, viszont tetszett a magabiztossága, úgyhogy újabb jó pontot szerzett nálam. Miért volt ez a csaj ilyen visszafogott abban a barlangban? Biztos Anat ijesztette meg <.<
- Pont a cicafülemre? o.O Huncut vagy, ott érzékenyebb vagyok, mint bárhol máshol >.> Te hol vagy a legérzékenyebb? :3 - kérdeztem vissza, mert ha már én elárultam, vagyis hát ráhibázott, akkor illene nekem is tudni. És akkor majd oda adom a puszit is, mikor nyerek :3 Vajon még takarja ruha rajta azt a pontot...? - Amúgy nem gondolhatod komolyan, hogy kihagynád a játékból a puszikat, azok még fontosabbak - tettem hozzá tanító célzattal. Bizony-bizony sokat kell még tanulnia az ifjú padawannak, ha pro akar lenni ebből a játékból. De egyet se félj, Szophie, nálam jobb tanárod nem is lehetne
- Akkor ez lesz a történelmünk első cica-kutya... vagyis cica-farkas barátsága :3 - kuncogtam, viszont örültem neki, hogy sikerült elérnem a célomat, merthogy végre kisöpörtem a fejéből azt a hezitálást és nekem rontott \o/ Én meg rögtön dőltem is hátra, hogy az eltervezett taktikámat végrehajtsam, egészen konkrétan vetettem egy gyors bukfencet, és közben felrúgtam a homokot, talán pont az arcába, de az se lett volna baj, ha kap egy rúgást :3 Lényeg a lényeg, ha sikerül megzavarnom, átmegyek offenzívába és rávetem magam, hogy ledöntsem és ráülhessek a hasára. Csak akkor van bibi, ha nem jön össze, mert akkor simán lefoghat, ahogy kijövök a bukfencből >.>
Mirika- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 2764
Join date : 2012. Aug. 02.
Age : 28
Tartózkodási hely : Nyster
Karakterlap
Szint: 50
Indikátor: Zöld
Céh: Justice League
Re: Mirika vs. Szophie [Szilveszteri buli]
Hümm.. Volt valami logikus a gondolatmenetében. De persze csak ha más emberekre vetítjük le azt. Természetesen nem úgy általában a pasik helyett választanám őt, hanem csak Anat helyett. Ám ezt neki nem kell tudnia..
Sejtelmesen elmosolyodtam. Értse, ahogy akarja. Nem kételkedem a fantáziájában. És azt hiszem, az enyém is szép lassan megfertőződik. Bár eddig is volt baja..
- Igen. - bólintottam. - Bár miért pont estét? - kérdeztem. - Nappal nem lehet játszani? Vagy te már.. a közös jövőnket éjszakákra tervezed? - kérdeztem nevetgélve, látszólagos kételyek közt. Mintha csak egy kislány épp most jönne rá a gonosz, ellene kitervelt csínyre.
- Csak álmodban, kis csaj! - nevettem. - Nem fogod olyan könnyen megszerezni ezt. - mutattam a bugyimra. Meséltem már, hogy.. nyertes típus vagyok?
- Eltaláltam? - néztem hunyorítva a fülecskékre. Micsoda megérzések.. Farkas megérzések.
- Dee... A fülek nem is a rendes testrészed.. Vagy igen? - fordítottam kicsit el a fejem, és néztem még jobban a kis.. izéket.
- Öhmm.. - jöttem zavarba a kérdése hallatán, ám nem azért, mert valami olyan pont lenne.. egyszerűen csak fogalmam sincs, mi a válasz.O.o Mindenhol? ^^ Sehol? Talán a nyakamon.. Vagy a hasamon? O.o Vagy a vállamon? Vagy a fülem mögött? Vagy aa.. Miért ilyen nagy a testem. TAT Minek ez a sok hely?
- Minél? - kérdeztem vissza. - Minél fontosabbak? - ezt nem értettem. Azok még fontosabbak, mint..??? De azért feljegyzem a képzeletbeli játék gyűjteményemen belül az ehhez a játékhoz tartozó szabályok közé: A puszi fontos!
- A mi történelmünké? Vagy az emberiségé? A kettő nem feltétlen ugyanaz.. - filóztam, talán túlságosan is.. A mi közös történelmünk. Ez közös dolgokat hordoz magában. Olyan kettőnkre vonatkozó közöseket. És ez kissé.. rémisztő.
A rávetés mindig elindít valamit. Tudom, hogy ez egy jó taktika arra az esetre, ha nincs semmi ötletem. Az ellenfélnek mindig van. És ha neki van, akkor van mire reagálni.. Ennyire egyszerű.
Megelőzve, hogy a pofámba kapjak egy adag homokot, kezemet kinyújtva löktem el magam a földtől, hogy talpra érkezzek. Nem csak neki van akrobatika jártassága. Nekem is. És talán hasonló szintű.. Csak annyi különbséggel, hogy én leginkább arra használom, hogy ne essek orra. Régen nagyon sok ilyen problémám volt._. Ám a jártasság megléte óta lecsökkent a szerencsétlenkedéseim száma.\o\ Éljen Kayabá! És már jött is._. Olyannyira gyorsan, hogy hirtelen ledöntött, és észre sem vettem, már rajtam ült. O.O Itt az ideje bevetni a kezemben lakozó erőt! \o\ Éljen Kayabá! Igazi birkózó erő.*-* Megpróbáltam taszítani rajta, mert ez a helyzet így nagyon kényelmetlen, és szerencsétlen volt. Azt akartam, hogy a földön legyen ő is, fetrengjen csak a homokban, mellettem. Aztán a haja után nyúltam, hogy megráncigálva azt, még inkább a földre kényszerítsem. Igazi ribanc csata..O.o
Sejtelmesen elmosolyodtam. Értse, ahogy akarja. Nem kételkedem a fantáziájában. És azt hiszem, az enyém is szép lassan megfertőződik. Bár eddig is volt baja..
- Igen. - bólintottam. - Bár miért pont estét? - kérdeztem. - Nappal nem lehet játszani? Vagy te már.. a közös jövőnket éjszakákra tervezed? - kérdeztem nevetgélve, látszólagos kételyek közt. Mintha csak egy kislány épp most jönne rá a gonosz, ellene kitervelt csínyre.
- Csak álmodban, kis csaj! - nevettem. - Nem fogod olyan könnyen megszerezni ezt. - mutattam a bugyimra. Meséltem már, hogy.. nyertes típus vagyok?
- Eltaláltam? - néztem hunyorítva a fülecskékre. Micsoda megérzések.. Farkas megérzések.
- Dee... A fülek nem is a rendes testrészed.. Vagy igen? - fordítottam kicsit el a fejem, és néztem még jobban a kis.. izéket.
- Öhmm.. - jöttem zavarba a kérdése hallatán, ám nem azért, mert valami olyan pont lenne.. egyszerűen csak fogalmam sincs, mi a válasz.O.o Mindenhol? ^^ Sehol? Talán a nyakamon.. Vagy a hasamon? O.o Vagy a vállamon? Vagy a fülem mögött? Vagy aa.. Miért ilyen nagy a testem. TAT Minek ez a sok hely?
- Minél? - kérdeztem vissza. - Minél fontosabbak? - ezt nem értettem. Azok még fontosabbak, mint..??? De azért feljegyzem a képzeletbeli játék gyűjteményemen belül az ehhez a játékhoz tartozó szabályok közé: A puszi fontos!
- A mi történelmünké? Vagy az emberiségé? A kettő nem feltétlen ugyanaz.. - filóztam, talán túlságosan is.. A mi közös történelmünk. Ez közös dolgokat hordoz magában. Olyan kettőnkre vonatkozó közöseket. És ez kissé.. rémisztő.
A rávetés mindig elindít valamit. Tudom, hogy ez egy jó taktika arra az esetre, ha nincs semmi ötletem. Az ellenfélnek mindig van. És ha neki van, akkor van mire reagálni.. Ennyire egyszerű.
Megelőzve, hogy a pofámba kapjak egy adag homokot, kezemet kinyújtva löktem el magam a földtől, hogy talpra érkezzek. Nem csak neki van akrobatika jártassága. Nekem is. És talán hasonló szintű.. Csak annyi különbséggel, hogy én leginkább arra használom, hogy ne essek orra. Régen nagyon sok ilyen problémám volt._. Ám a jártasság megléte óta lecsökkent a szerencsétlenkedéseim száma.\o\ Éljen Kayabá! És már jött is._. Olyannyira gyorsan, hogy hirtelen ledöntött, és észre sem vettem, már rajtam ült. O.O Itt az ideje bevetni a kezemben lakozó erőt! \o\ Éljen Kayabá! Igazi birkózó erő.*-* Megpróbáltam taszítani rajta, mert ez a helyzet így nagyon kényelmetlen, és szerencsétlen volt. Azt akartam, hogy a földön legyen ő is, fetrengjen csak a homokban, mellettem. Aztán a haja után nyúltam, hogy megráncigálva azt, még inkább a földre kényszerítsem. Igazi ribanc csata..O.o
_________________
Szophie- Árnyharcos
- Hozzászólások száma : 2853
Join date : 2012. Nov. 21.
Age : 28
Tartózkodási hely : "pokemonok mellett"
Karakterlap
Szint: 50
Indikátor: Vörös
Céh: -
Re: Mirika vs. Szophie [Szilveszteri buli]
Elgndolkodtam egy-két pillanatra azon, miért is mondtam estét, és ennek egy hümmögéssel hangot is adtam. Jó kérdés volt, miért is ne lehetne akár nappali szokássá tenni a mi kis játékunkat? Most is fényesen süt a Nap, és nagyon is élvezem a mi kis titkunk kialakulását :3
- Lehet nappal is... sőt, az talán jobb is lenne, az estéim lehet foglaltak lesznek :3 Talán azért mondtam, mert hangulatosabb az este... vagy... nem tudom - vontam vállat, miközben komolyan nem tudtam magamban értelmes, jól megalapozott indokot találni. Biztos nem is volt, csak valami hülye beidegződés Ha belegondolok, a suliban pont annyira jól éreztem magam, mint mondjuk egy esti házibuliban. Más-más körülmények voltak, de a lényegi része ugyanolyan jó volt mindig :3
- Ezek rendesek, nem csak valami fejpánt :3 És tényleg nagyon érzékenyek A fülem alapból érzékeny, de a cicafülek ahhoz képest is nagyon durvák - tapogattam meg a bársonyos szőrrel borított testrészt bizonytalanul. Baromi gyorsan fel tudok izgulni, ha hozzáérnek, már-már túlzás is... és nem tudom, miért van így, pedig csak sima fülek :/
- Ha nem tudod, akkor segíthetek megtalálni :3 - mosolyodtam el huncutul, miközben végigfuttattam a testén a szemeimet. Vajon a kecses ívű nyaka? Az alma keblei? A cuki köldöke? A gerincvonala? Neki is a füle? Vagy esetleg.... Na nem, a bugyijáról levettem a tekintetem, eleget fogom még nézegetni, ha a kezemben lesz
- Hát az érintésnél, annál fontosabbak :3 - válaszoltam kuncogva. Olyan kis tudatlannak tűnt ezzel a sok kérdésével, de nagyon édes volt, ahogy kérdezgetett. Nagyon jól éreztem magam már csevegés közben is, nem győztem magamban hangsúlyozni, mennyire örültem a lánynak, mármint hogy rátaláltam :3
- A miénk :3 Nem tudom te hogy vagy vele, de cicaként még nem játszottam farkassal... mármint... lányfarkassal - kacsintottam, kicsit feloldva a félreérthető félmondatot, ami jó kis magas labda lett volna, pedig hát... na jó, azért azt túlzás lenne állítani, hogy több farka(s)t fogtam, mint kilincset, de maradjunk annyiban, hogy már rég nem voltam szűz
Szophie ügyesnek bizonyult, de nem volt elég szemfüles, hogy orvtámadásomat elkerülje. Mindenesetre azt megjegyeztem magamnak, hogy akrobatikus a csajszi, vagyis akkor gondolom van olyan hajlékony, mint én. Viszont sajnos erősebb is volt Mondjuk rémlett valami, hogy segített Anatnak köveket mozgatni abban a barlangban, de nem néztem volna ki a karcsú testéből, hogy simán letaszít magáról. Pedig olyan jól ültem, csak hátra kellett volna nyúlnom, hogy kioldjam a bikinije alsóját >.>
- Héhéhé, ezt ne! - váltott át a nevetésem sikongatássá, ahogy a lány megragadta a hajamat és ráncigálni kezdte - Nem ér egymás megtépése, nem veszekszünk! >.> - érveltem kétségbeesetten kapálózva, de hogy az oldalamra kerültem, és Szophie meg velem szembe volt, végül nem haboztam visszanyúlni, amint sikerült legalább fél szememet kinyitnom jajongás közben. No igen, csakhogy én nem a haját ráncigáltam meg, és nem is a szájába nyúltam bele, hanem egy jól irányzott mozdulattal rátapasztottam a kezem a mellére, és igyekeztem úgy masszírozni, hogy jó legyen neki... és hogy ezzel elgyengüljön, az esetleges pillanatnyi kihagyását pedig arra akartam használni, hogy a bugyija felé kapjak. Aztán... lesz mi lesz
- Lehet nappal is... sőt, az talán jobb is lenne, az estéim lehet foglaltak lesznek :3 Talán azért mondtam, mert hangulatosabb az este... vagy... nem tudom - vontam vállat, miközben komolyan nem tudtam magamban értelmes, jól megalapozott indokot találni. Biztos nem is volt, csak valami hülye beidegződés Ha belegondolok, a suliban pont annyira jól éreztem magam, mint mondjuk egy esti házibuliban. Más-más körülmények voltak, de a lényegi része ugyanolyan jó volt mindig :3
- Ezek rendesek, nem csak valami fejpánt :3 És tényleg nagyon érzékenyek A fülem alapból érzékeny, de a cicafülek ahhoz képest is nagyon durvák - tapogattam meg a bársonyos szőrrel borított testrészt bizonytalanul. Baromi gyorsan fel tudok izgulni, ha hozzáérnek, már-már túlzás is... és nem tudom, miért van így, pedig csak sima fülek :/
- Ha nem tudod, akkor segíthetek megtalálni :3 - mosolyodtam el huncutul, miközben végigfuttattam a testén a szemeimet. Vajon a kecses ívű nyaka? Az alma keblei? A cuki köldöke? A gerincvonala? Neki is a füle? Vagy esetleg.... Na nem, a bugyijáról levettem a tekintetem, eleget fogom még nézegetni, ha a kezemben lesz
- Hát az érintésnél, annál fontosabbak :3 - válaszoltam kuncogva. Olyan kis tudatlannak tűnt ezzel a sok kérdésével, de nagyon édes volt, ahogy kérdezgetett. Nagyon jól éreztem magam már csevegés közben is, nem győztem magamban hangsúlyozni, mennyire örültem a lánynak, mármint hogy rátaláltam :3
- A miénk :3 Nem tudom te hogy vagy vele, de cicaként még nem játszottam farkassal... mármint... lányfarkassal - kacsintottam, kicsit feloldva a félreérthető félmondatot, ami jó kis magas labda lett volna, pedig hát... na jó, azért azt túlzás lenne állítani, hogy több farka(s)t fogtam, mint kilincset, de maradjunk annyiban, hogy már rég nem voltam szűz
Szophie ügyesnek bizonyult, de nem volt elég szemfüles, hogy orvtámadásomat elkerülje. Mindenesetre azt megjegyeztem magamnak, hogy akrobatikus a csajszi, vagyis akkor gondolom van olyan hajlékony, mint én. Viszont sajnos erősebb is volt Mondjuk rémlett valami, hogy segített Anatnak köveket mozgatni abban a barlangban, de nem néztem volna ki a karcsú testéből, hogy simán letaszít magáról. Pedig olyan jól ültem, csak hátra kellett volna nyúlnom, hogy kioldjam a bikinije alsóját >.>
- Héhéhé, ezt ne! - váltott át a nevetésem sikongatássá, ahogy a lány megragadta a hajamat és ráncigálni kezdte - Nem ér egymás megtépése, nem veszekszünk! >.> - érveltem kétségbeesetten kapálózva, de hogy az oldalamra kerültem, és Szophie meg velem szembe volt, végül nem haboztam visszanyúlni, amint sikerült legalább fél szememet kinyitnom jajongás közben. No igen, csakhogy én nem a haját ráncigáltam meg, és nem is a szájába nyúltam bele, hanem egy jól irányzott mozdulattal rátapasztottam a kezem a mellére, és igyekeztem úgy masszírozni, hogy jó legyen neki... és hogy ezzel elgyengüljön, az esetleges pillanatnyi kihagyását pedig arra akartam használni, hogy a bugyija felé kapjak. Aztán... lesz mi lesz
Mirika- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 2764
Join date : 2012. Aug. 02.
Age : 28
Tartózkodási hely : Nyster
Karakterlap
Szint: 50
Indikátor: Zöld
Céh: Justice League
Re: Mirika vs. Szophie [Szilveszteri buli]
O.o Rendes..fülek? Ez de komoly.*-* Bár nem kellene. Olyan.. macskás. És olyan.. nem az én ízlésem. Pláne, hogy megtudhattam, mennyire érzékenyek azok a micsodák. Huu.. Vajon Vezér fülei is ilyenek? Lehet, hogy azok a gyenge pontjai, csak egyszerűen még nem jöttem erre rá? Majd legközelebb.. Habár nem tudom, mennyire lenne kedvem a farkas fülét puszilgatni.O.o Hogy aztán az meg.. >.< Azért ennyire nem jó a viszonyom a petemmel._.
Elpirultam szavaira. - Arra.. arra semmi szükség. Egy sima puszi elég lesz. :oops:Akárhol is. - kezeimet közben magam elé emeltem, és összehúztam magam. Zavart keltett bennem, ahogy végigmért. Valahogy feltört bennem valami rossz érzés, ahogy ott álltunk. Lányok-lányok, engem nem erre neveltek. Egyre rosszabb vagyok. Ahhmm, pedig csak játszok. A játék pedig nem rossz dolog, azt sosem tiltotta senki. És akkor nem is kell magam szégyellni miatta, meg semmi. Jummp, semmi rossz nincs az egészben. Csak azért mégis.. ha ezt most valaki látná.>.< De persze nem látja, persze, hogy nem. Nyeltem egyet, és megráztam a fejem, hogy kimenjenek belőle a csúnya gondolatok, amik zavartak a játékban, amit meg kellett nyernem.
- Fiú farkassal igen? O.o - húztam össze a szemöldököm, miközben Vezérre irányultak gondolataim, meg fajtársaira. Akiket én ismerek, az.. hát, én Vezéren kívül csak Hatiról tudok. - Hati? :O - kerekedett el a szemem. Csak ő lehetett. Huhh, hát ez egy olyan információ, amit nem akartam tudni. Valahogy rosszat tesz a képzeletemnek, és ezáltal a lelkemnek. Azt hiszem.
- Úgy sem fáj, szóval nem veszekszünk. - kócoltam össze egyik kezemmel, miközben másikkal végigszántottam tincsein, egyenesen a cicafülek felé indulva meg. Ha egyszer elmondta nekem a gyengéjét, nem tudom nem kihasználni. Ám abban a pillanatban, ahogy terv formálódott a kobakomban, ki is szökkent belőle minden, mert.. mondjuk úgy, rossz helyre nyúlt.>.< Mirika-nyan nagyon huncut, és gonosz. Végig futott rajtam a borzongás, miközben próbáltam hátrálni, szabadulni. És ekkor pillantottam meg Falatot, ahogy biztosan halad a homokban felénk. Falat.. nem tudom, mennyire erősek a fogai.. Várjunk.. Nincsenek is fogai! >..> De.. Vannak fogai is! Csak valahogy Falatot rá kell vennem, hogy azt tegye, amit én akarok, hogy tegyen, és Mirikát lefoglalni.. Ohhmm, Falat nem teszi azt, amit akarok.>.> Egyszerű oka van: Nem érti, amit mondok. Szóval más terv. Hogy is voltam azokkal a cicafülekkel? De neem, akkor túl sok lehetősége lenne nyerni, hiszen közel lennék hozzá. Hacsak.. Hümm. Pillekönnyű teste még könnyebbnek tűnt a súlyemelésemmel. Miért ne használnám ezt ki?
Ehrrm.. Nem könnyű gondolkodni teljesen vörös arccal, csapkodva, lefagyva, miközben valaki a.. melleimmel játszik.Oo Végső nyomoromban nem tettem mást, csak átöleltem Mirika derekát, már amennyire lehetőségem adódott rá, és megpróbáltam még fordítani rajta. A hasán kell feküdnie, onnan minden egyszerűbb lesz!
Elpirultam szavaira. - Arra.. arra semmi szükség. Egy sima puszi elég lesz. :oops:Akárhol is. - kezeimet közben magam elé emeltem, és összehúztam magam. Zavart keltett bennem, ahogy végigmért. Valahogy feltört bennem valami rossz érzés, ahogy ott álltunk. Lányok-lányok, engem nem erre neveltek. Egyre rosszabb vagyok. Ahhmm, pedig csak játszok. A játék pedig nem rossz dolog, azt sosem tiltotta senki. És akkor nem is kell magam szégyellni miatta, meg semmi. Jummp, semmi rossz nincs az egészben. Csak azért mégis.. ha ezt most valaki látná.>.< De persze nem látja, persze, hogy nem. Nyeltem egyet, és megráztam a fejem, hogy kimenjenek belőle a csúnya gondolatok, amik zavartak a játékban, amit meg kellett nyernem.
- Fiú farkassal igen? O.o - húztam össze a szemöldököm, miközben Vezérre irányultak gondolataim, meg fajtársaira. Akiket én ismerek, az.. hát, én Vezéren kívül csak Hatiról tudok. - Hati? :O - kerekedett el a szemem. Csak ő lehetett. Huhh, hát ez egy olyan információ, amit nem akartam tudni. Valahogy rosszat tesz a képzeletemnek, és ezáltal a lelkemnek. Azt hiszem.
- Úgy sem fáj, szóval nem veszekszünk. - kócoltam össze egyik kezemmel, miközben másikkal végigszántottam tincsein, egyenesen a cicafülek felé indulva meg. Ha egyszer elmondta nekem a gyengéjét, nem tudom nem kihasználni. Ám abban a pillanatban, ahogy terv formálódott a kobakomban, ki is szökkent belőle minden, mert.. mondjuk úgy, rossz helyre nyúlt.>.< Mirika-nyan nagyon huncut, és gonosz. Végig futott rajtam a borzongás, miközben próbáltam hátrálni, szabadulni. És ekkor pillantottam meg Falatot, ahogy biztosan halad a homokban felénk. Falat.. nem tudom, mennyire erősek a fogai.. Várjunk.. Nincsenek is fogai! >.
Ehrrm.. Nem könnyű gondolkodni teljesen vörös arccal, csapkodva, lefagyva, miközben valaki a.. melleimmel játszik.Oo Végső nyomoromban nem tettem mást, csak átöleltem Mirika derekát, már amennyire lehetőségem adódott rá, és megpróbáltam még fordítani rajta. A hasán kell feküdnie, onnan minden egyszerűbb lesz!
_________________
Szophie- Árnyharcos
- Hozzászólások száma : 2853
Join date : 2012. Nov. 21.
Age : 28
Tartózkodási hely : "pokemonok mellett"
Karakterlap
Szint: 50
Indikátor: Vörös
Céh: -
Re: Mirika vs. Szophie [Szilveszteri buli]
Aranyos volt, ahogy zavarba jött :3 Én meg gonosz, mert minden pillanatát élveztem ennek a játéknak. Leszámítva, amikor megrángatta a hajam, az ilyen durva dolgok nem igazán vonzottak. Ennyire nem vágytam rá, hogy uralkodjanak felettem, a fájdalom az nekem fájdalom, nem élvezet >.> Jó, mondjuk itt olyan nincs, hogy fájdalom, de azért mégis, nem volt kellemes. Márpedig a lényeg az volt, hogy mindkettőnknek kellemes legyen :3
- Ne légy ilyen szerény, szívesen segítek megtalálni - kuncogtam. Amúgy is felpiszkált a gondolat: ő vajon hol a legérzékenyebb? A saját testemet ismertem, de az újdonságok felfedezése mindig is klassz volt, szóval örömmel feleltem volna a kihívásra. És... szerintem engedni fog előbb-utóbb, egy ilyen játékban nem maradhatnak titkaink egymás előtt.
- Mi? Hogy jön ide Hati? o.O - lepődtem meg, aztán viszont gyorsan rájöttem, hogy ő mire gondol, és hogy az hol tér el abban, amire én. De édes ez az ártatlanság~ :3 - Nem úgy farkas, mint Vezér - kacsintottam. Hanem? Már szinte vártam a kérdést, de ha okos kislány, akkor kapcsolni fog. Vajon minek van még farkas, amivel egy magamfajta kiscica játszhat? Hihi :3 Szerencsére a hajrángatásból is inkább simogatás lett, és kellemesen borzongató volt, ahogy ujjai végigszántották a hajam. Az meg őt borzongatta kellemesen, ahogy a melleivel játszadoztam Láttam rajta, én meg könyörtelenül kihasználtam, és az egyik kezemmel lassan eltávolodtam a keblektől, lefelé haladva az oldalán, céltudatosan... mígnem hirtelen a ficánkoló lány fogta magát, és átfordított o.O Komolyan, úgy emelgetett, mint valami sütis tálcát, teljesen kiszolgáltatott voltam neki >.> Legrosszabb íjászos élményeim jutottak eszembe, és hiába próbáltam kiszabadulni, túl erősen tartott. Próbáltam kapálózni a lábammal, hátranyúlni, bár fogalmam se volt, mit találhatnék meg így, minden mindegy volt, csak mozogjak, vergődjek, próbáljak szabadulni.
- Ez nem ééér, engedj el >.> - siránkoztam, de aztán ahogy letámasztatottam a jobb kezem, eszembe jutott valami. A menü! Abbahagytam a vergődést, és a tőlem telhető legfürgébben igyekeztem bejutni a felszereléseim közé, és keresni egy sortot. Vagy egy legalább térdig érő szoknyát. Vagy bármit, amit kicsit bonyolultabb leszedni, és magamra aggathatnám úgy, hogy közben a melleim fedetlenek maradnak
- Ne légy ilyen szerény, szívesen segítek megtalálni - kuncogtam. Amúgy is felpiszkált a gondolat: ő vajon hol a legérzékenyebb? A saját testemet ismertem, de az újdonságok felfedezése mindig is klassz volt, szóval örömmel feleltem volna a kihívásra. És... szerintem engedni fog előbb-utóbb, egy ilyen játékban nem maradhatnak titkaink egymás előtt.
- Mi? Hogy jön ide Hati? o.O - lepődtem meg, aztán viszont gyorsan rájöttem, hogy ő mire gondol, és hogy az hol tér el abban, amire én. De édes ez az ártatlanság~ :3 - Nem úgy farkas, mint Vezér - kacsintottam. Hanem? Már szinte vártam a kérdést, de ha okos kislány, akkor kapcsolni fog. Vajon minek van még farkas, amivel egy magamfajta kiscica játszhat? Hihi :3 Szerencsére a hajrángatásból is inkább simogatás lett, és kellemesen borzongató volt, ahogy ujjai végigszántották a hajam. Az meg őt borzongatta kellemesen, ahogy a melleivel játszadoztam Láttam rajta, én meg könyörtelenül kihasználtam, és az egyik kezemmel lassan eltávolodtam a keblektől, lefelé haladva az oldalán, céltudatosan... mígnem hirtelen a ficánkoló lány fogta magát, és átfordított o.O Komolyan, úgy emelgetett, mint valami sütis tálcát, teljesen kiszolgáltatott voltam neki >.> Legrosszabb íjászos élményeim jutottak eszembe, és hiába próbáltam kiszabadulni, túl erősen tartott. Próbáltam kapálózni a lábammal, hátranyúlni, bár fogalmam se volt, mit találhatnék meg így, minden mindegy volt, csak mozogjak, vergődjek, próbáljak szabadulni.
- Ez nem ééér, engedj el >.> - siránkoztam, de aztán ahogy letámasztatottam a jobb kezem, eszembe jutott valami. A menü! Abbahagytam a vergődést, és a tőlem telhető legfürgébben igyekeztem bejutni a felszereléseim közé, és keresni egy sortot. Vagy egy legalább térdig érő szoknyát. Vagy bármit, amit kicsit bonyolultabb leszedni, és magamra aggathatnám úgy, hogy közben a melleim fedetlenek maradnak
Mirika- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 2764
Join date : 2012. Aug. 02.
Age : 28
Tartózkodási hely : Nyster
Karakterlap
Szint: 50
Indikátor: Zöld
Céh: Justice League
Re: Mirika vs. Szophie [Szilveszteri buli]
- Nem. - tiltakoztam most már erőteljesen, még a fejemet is megráztam, amitől az összes hajam az arcomba vándorolt. Idegesen pillantottam tincseimre, és egy mozdulattal söpörtem hátra őket, ám azok a legkevésbé sem akartak engedelmesek lenni, és néhány gonosz módin visszahullott a látóterembe. Fújtam egyet, hátha így elszállnak, és igazam is volt, egy pillanatra felreppentek a szálak, ám hamar vissza is estek. Amolyan nem hiszem el fejjel méregettem a sötét kis szálakat újfent, és hirtelen még az is megfordult a fejemben, hogy büntetésből levágom őket. Hiszen mindig annyi baj van velük, csak arra jók, hogy zavarjanak. De aztán eszembe jutott, hogy eddig akármikor elgondolkoztam ezen, mindig elvetettem az ötletet. Jó úgy a hajam, ahogy van. Hosszan, szépen. Megszoktam már. Mondjuk annyi eszem lehetne, mint Mirikának, hogy összefogjam.. Apropó, erről jut eszembe. Őt még nem is láttam kiengedett hajjal. Na majd teszek a dolog érdekében..
Közben nekiálltunk játszani, és még mindig összevissza kócolódott a hajam, de már egyáltalán nem zavart, nem is figyeltem rá. Volt egyéb más, amivel törődhettem..
Például.. Nem úgy farkas, mint Vezér.. Na ez most mit jelent? Milyen a nem Vezér és Hati farkas? Akkor nem arra gondol, hogy farkason belül más fajta, hanem.. Valahogy máshogy érti. De hogy?
- Akkor hogy? - kérdeztem, egyszerűen nem bírtam ki. Aztán eszembe jutott egy lehetőség.. A farkas, az lehet melléknév is. És úgy más tök mást jelent. De ki hord manapság díszfarkat? Bár ha úgy vesszük, akkor a.. a szlengben.. a.. farok.... ...
Ez egyel több információ, mint amit tudni akartam._. Megráztam a fejem. Inkább foglalkozzunk a kezembe akadt tincsekkel. Itt az ideje levadászni azokat a hajgumikat - masnikat. Meg akarom nézni kiengedett hajjal. *-*
Közben éreztem a simítást az oldalamon, és nagyon veszélyes volt a helyzet - már csak azért is, mert beleborzongtam. Jól esett az érintése. Vétkes gondolatok! >< Távozzatok! Inkább gyorsan menekülőutat kerestem a helyzetből, és megfordítottam a hasára. Egyenes út vezetett így már a győzelemig. De ez az út sajnos nadrágokkal volt tele..>.> Igazából meglepődtem a hirtelen odatermő valamin, nem is kicsit, még hátra is ugrottam egy pillanatra, így engedve szorításomból egy pillanatra. És őt ismerve a pillanatot ki fogja használni, így aztán nem is próbáltam meg többé lent tartani. Amúgy is a gomb elől van a nadrágon - és széttépni azt azért nem akartam. Az csak a bugyira érvényes. De ha már itt tartunk, én is vehetnék fel akár 5 rétegruhát is.
- Ez sem érvényes. - nyafogtam. - Én meg nagykabátban meg overállban játszok, jó? Sőt, kezeslábasban.
Közben nekiálltunk játszani, és még mindig összevissza kócolódott a hajam, de már egyáltalán nem zavart, nem is figyeltem rá. Volt egyéb más, amivel törődhettem..
Például.. Nem úgy farkas, mint Vezér.. Na ez most mit jelent? Milyen a nem Vezér és Hati farkas? Akkor nem arra gondol, hogy farkason belül más fajta, hanem.. Valahogy máshogy érti. De hogy?
- Akkor hogy? - kérdeztem, egyszerűen nem bírtam ki. Aztán eszembe jutott egy lehetőség.. A farkas, az lehet melléknév is. És úgy más tök mást jelent. De ki hord manapság díszfarkat? Bár ha úgy vesszük, akkor a.. a szlengben.. a.. farok.... ...
Ez egyel több információ, mint amit tudni akartam._. Megráztam a fejem. Inkább foglalkozzunk a kezembe akadt tincsekkel. Itt az ideje levadászni azokat a hajgumikat - masnikat. Meg akarom nézni kiengedett hajjal. *-*
Közben éreztem a simítást az oldalamon, és nagyon veszélyes volt a helyzet - már csak azért is, mert beleborzongtam. Jól esett az érintése. Vétkes gondolatok! >< Távozzatok! Inkább gyorsan menekülőutat kerestem a helyzetből, és megfordítottam a hasára. Egyenes út vezetett így már a győzelemig. De ez az út sajnos nadrágokkal volt tele..>.> Igazából meglepődtem a hirtelen odatermő valamin, nem is kicsit, még hátra is ugrottam egy pillanatra, így engedve szorításomból egy pillanatra. És őt ismerve a pillanatot ki fogja használni, így aztán nem is próbáltam meg többé lent tartani. Amúgy is a gomb elől van a nadrágon - és széttépni azt azért nem akartam. Az csak a bugyira érvényes. De ha már itt tartunk, én is vehetnék fel akár 5 rétegruhát is.
- Ez sem érvényes. - nyafogtam. - Én meg nagykabátban meg overállban játszok, jó? Sőt, kezeslábasban.
_________________
Szophie- Árnyharcos
- Hozzászólások száma : 2853
Join date : 2012. Nov. 21.
Age : 28
Tartózkodási hely : "pokemonok mellett"
Karakterlap
Szint: 50
Indikátor: Vörös
Céh: -
Re: Mirika vs. Szophie [Szilveszteri buli]
- Minél jobban tiltakozol, annál jobban meggyőzöl róla, hogy szükséged van rá - vigyorogtam ördögien a lányra, persze nem gonoszan, csak ilyen huncut vigyor volt ez, mint az összes többi. Ha meg amúgy nem tiltakozik, akkor meg ugye úgy veszem, hogy hallgatás beleegyezés, vagyis innentől kezdve ő veszített, én meg nyertem. Zseniális vagyok, ezt mindig is tudtam Egy csata megnyerve, akkor lassan ideje volt a háborúra is koncentrálni, mert hát még is az a fontosabb. Ezek a megnyert kis csaták csak azt befolyásolják, hogy mit teszek a hadifogollyal, ha a karmaim közé kaphatom végre úgy is, hogy nem ficánkol annyit. Így egy kicsit nehéz volt élvezni, birkózás közben a játékot Na de ha ebben állapodtunk meg, akkor nincs mit tenni.
- Hihi, nem kell asszem válaszolnom :3 - reagáltam arra, ahogy fülig vörösödve zavarba jött. Nagyon édes volt, ahogy szép lassan leesett neki, mire is gondoltam. Vajon ő még szűz? Áh, a pasiját elnézve kizárt dolog, az egy olyan srácnak tűnt nekem, aki nem cécózik sokat. Olyan igazi rosszfiús alkat volt, és nem csak azért mondom, mert vörös az indikátora. Nekem is tetszett volna, de a viselkedése kiakasztó volt, mikor volt alkalmam hozzá, nem is vágom, hogy mit szerethet benne Szophie. Mindegy, amíg nem bántja, vagy nem viszi bele valami rosszba, nem szólok bele, nem az én dolgom beleütni az orrocskámat. Heh, amúgy tök fura volt, hogy máris így gondolkodtam, asszem tényleg vonz ez a lány :3 Mármint abból a szempontból is, hogy barátnők legyünk
Lévén erővel nem bírtam vele, kénytelen voltam egy nem túl tisztességes trükkhöz folyamodni, de annyi előnye mindenképp volt, hogy enyhült a fogása, így végre ki tudtam csusszanni alóla. Négykézláb vetődve szökkentem odébb, és egy bukfences érkezést követően talpra pattantam, készen arra, hogy tovább védekezzek.
- Jóvanna, akkor kössük ki szabálynak, hogy öltözni nem lehet - sóhajtottam fel, és nyilván azért is engedtem, mert igaza volt. De hát na, más választásom nem maradt. Ha úgy maradunk, tuti lerántja rólam a bugyim. Nem hiszem, hogy felspanolta volna a lányt, ha lesztriptízelem a nacit magamról, szóval csak egyszerűen eltávolítottam a menügombok segítségével, és visszaállítottam az eredeti állapotot. És akkor gondolkodjunk: erősebb nálam, közelharcban bazinagy hátrányban vagyok, hajlékonyságban sem tudom kiegyensúlyozni ezt a hátrányomat. Szóval az kiesett, hogy közel merészkedjek hozzá még egyszer önszántamból. De akkor hogy? A késemre pillantottam, majd a lányra, és elmosolyodtam. Megvan! Íjász voltam, a célzás számomra gyerekjáték! Fogást váltottam a tőrön, és egy fürge mozdulattal elhajítottam, egyesen Szophie csípője felé. Tudok olyan pontosan célozni, hogy csak a vékony zsinórt vágja el a penge, de mondjuk ehhez az is kellett volna, hogy tök mozdulatlan maradjon a csaj Öhm... talán mégse volt olyan jó ötlet
- Hihi, nem kell asszem válaszolnom :3 - reagáltam arra, ahogy fülig vörösödve zavarba jött. Nagyon édes volt, ahogy szép lassan leesett neki, mire is gondoltam. Vajon ő még szűz? Áh, a pasiját elnézve kizárt dolog, az egy olyan srácnak tűnt nekem, aki nem cécózik sokat. Olyan igazi rosszfiús alkat volt, és nem csak azért mondom, mert vörös az indikátora. Nekem is tetszett volna, de a viselkedése kiakasztó volt, mikor volt alkalmam hozzá, nem is vágom, hogy mit szerethet benne Szophie. Mindegy, amíg nem bántja, vagy nem viszi bele valami rosszba, nem szólok bele, nem az én dolgom beleütni az orrocskámat. Heh, amúgy tök fura volt, hogy máris így gondolkodtam, asszem tényleg vonz ez a lány :3 Mármint abból a szempontból is, hogy barátnők legyünk
Lévén erővel nem bírtam vele, kénytelen voltam egy nem túl tisztességes trükkhöz folyamodni, de annyi előnye mindenképp volt, hogy enyhült a fogása, így végre ki tudtam csusszanni alóla. Négykézláb vetődve szökkentem odébb, és egy bukfences érkezést követően talpra pattantam, készen arra, hogy tovább védekezzek.
- Jóvanna, akkor kössük ki szabálynak, hogy öltözni nem lehet - sóhajtottam fel, és nyilván azért is engedtem, mert igaza volt. De hát na, más választásom nem maradt. Ha úgy maradunk, tuti lerántja rólam a bugyim. Nem hiszem, hogy felspanolta volna a lányt, ha lesztriptízelem a nacit magamról, szóval csak egyszerűen eltávolítottam a menügombok segítségével, és visszaállítottam az eredeti állapotot. És akkor gondolkodjunk: erősebb nálam, közelharcban bazinagy hátrányban vagyok, hajlékonyságban sem tudom kiegyensúlyozni ezt a hátrányomat. Szóval az kiesett, hogy közel merészkedjek hozzá még egyszer önszántamból. De akkor hogy? A késemre pillantottam, majd a lányra, és elmosolyodtam. Megvan! Íjász voltam, a célzás számomra gyerekjáték! Fogást váltottam a tőrön, és egy fürge mozdulattal elhajítottam, egyesen Szophie csípője felé. Tudok olyan pontosan célozni, hogy csak a vékony zsinórt vágja el a penge, de mondjuk ehhez az is kellett volna, hogy tök mozdulatlan maradjon a csaj Öhm... talán mégse volt olyan jó ötlet
Mirika- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 2764
Join date : 2012. Aug. 02.
Age : 28
Tartózkodási hely : Nyster
Karakterlap
Szint: 50
Indikátor: Zöld
Céh: Justice League
Re: Mirika vs. Szophie [Szilveszteri buli]
Felsóhajtottam. Volt egy olyan érzésem hirtelen, hogy azzal, hogy célt kötöttünk ki, a játéknak elveszett az igazán játék része. Mindenki a nyerésre koncentrált, és nem magára a folyamatra. Vagy legalábbis én biztosan. Vissza kell szerezni a játék lényegi részét. Nem törődni holmi taktikákkal, meg célokkal. Az eszköz a lényeg. Maga a játék. Egyébként is... miért jöttem én hirtelen zavarba? Itt van Falat, neki egyáltalán semmi kifogásolnivalója nincs az egész ellen. Pedig ő is nőstény. Vagy... az, ugye? Vagy nem? Ezt hol lehet megnézni a gekkóknál? O.o
Na jó, mondjuk tényleg minden okom megvolt arra, hogy elpiruljak, még egy lány előtt is. Hiszen.. valljuk be, ez a játék nem ki nevet a végén kaliberű. Mondjuk azért a farkas..dolog egyel több információ, mint amit tudni akartam.
Na szóval, ahogy így nagyban merengtem, egyszer csak egy valami kezdett közelíteni felém, amitől meglepődtem, felsikítottam és ugrottam is egyet, majd a következő pillanatban egy kés állt ki a combomból.
Életpontom lement. És a pixelek szépen szállni kezdtek felfelé..
Vesztettem. Bár úgy igazán nem érintett mélyen a dolog, hiszen éppen ugyanannyit nyertem is. Na meg nem mondta senki, hogy ezzel így vége. Még kihozhatom akár döntetlenre is.
- Csak nem képes voltál elhajítani a késecskédet? - néztem a fegyverre, melyet azóta a kezembe fogtam. - Ejnye.. - ingattam meg a fejem, majd mellé léptem, és kinyújtott tenyeremen kínáltam a fegyvert. - Azt hiszem, nyertél. - mosolyogtam, majd az álla alá csúsztattam a kezem, és megemeltem a fejét, hogy szemeibe tudjak nézni. Egy pillanatig csak néztem őt, és próbáltam kitalálni, mi járhat a fejében, majd pajkos vigyor költözött arcomra. - Mondd, te már csókolóztál lánnyal? - kérdeztem olyan lazán, amennyire csak lehetett abban a helyzetben.
Na jó, mondjuk tényleg minden okom megvolt arra, hogy elpiruljak, még egy lány előtt is. Hiszen.. valljuk be, ez a játék nem ki nevet a végén kaliberű. Mondjuk azért a farkas..dolog egyel több információ, mint amit tudni akartam.
Na szóval, ahogy így nagyban merengtem, egyszer csak egy valami kezdett közelíteni felém, amitől meglepődtem, felsikítottam és ugrottam is egyet, majd a következő pillanatban egy kés állt ki a combomból.
Életpontom lement. És a pixelek szépen szállni kezdtek felfelé..
Vesztettem. Bár úgy igazán nem érintett mélyen a dolog, hiszen éppen ugyanannyit nyertem is. Na meg nem mondta senki, hogy ezzel így vége. Még kihozhatom akár döntetlenre is.
- Csak nem képes voltál elhajítani a késecskédet? - néztem a fegyverre, melyet azóta a kezembe fogtam. - Ejnye.. - ingattam meg a fejem, majd mellé léptem, és kinyújtott tenyeremen kínáltam a fegyvert. - Azt hiszem, nyertél. - mosolyogtam, majd az álla alá csúsztattam a kezem, és megemeltem a fejét, hogy szemeibe tudjak nézni. Egy pillanatig csak néztem őt, és próbáltam kitalálni, mi járhat a fejében, majd pajkos vigyor költözött arcomra. - Mondd, te már csókolóztál lánnyal? - kérdeztem olyan lazán, amennyire csak lehetett abban a helyzetben.
_________________
Szophie- Árnyharcos
- Hozzászólások száma : 2853
Join date : 2012. Nov. 21.
Age : 28
Tartózkodási hely : "pokemonok mellett"
Karakterlap
Szint: 50
Indikátor: Vörös
Céh: -
1 / 2 oldal • 1, 2
1 / 2 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.